Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-03 / 259. szám
Csütörtök. 1955. november S. OELMRGYüRORSZfiG a Kél- ember — egy szövetkezeiben A szövetkezetekben kétféle ember van. Az egyik úgy gondolja: nekem, már mindenem megvan, dolgoztam eleget a nyáron, ilyen lucskos időben kár vesződni, earat taposni. Sutús Sándor ilyen ember. Tele már a kamrája, nyugodtan néz a tél elé. Maga 188 munkaegységet, felesége pedig 66-ot teljesített. Négy év alatt — 1851-ben lépett a szövetkezetbe — házat vásárolt nyolcezer forintért, majd megrenováltatta úgy, hogy ma testvérek között is megéri a 30 ezer forintot. Jól él, nem cserélne senkivel a faluban. A másik földszerető ember Magda Imre. Ö tíz hold földdel lépett 1952-ben a szövetkezetbe. 2-15 munkaegységet teljesített felesége pedig 107-et. Harminc kacsája, négy hízósüldője, sok aprójószágja Van. Ennyit röviden a két emberről. És most halljuk, mit mondanak a szövetkezetiek? Vasárnap mintha meggondolta volna magát az őszi idő, tavasziasra fordult. A kora reggeli ködöt hamar szétverte a nap. Magda Imre elsők közt érkezett. Itt már vártuk egynéhányan. Igaz, nem voltak sokan, de hát a vetést nem lehet vasárnap se halogatni, ö már a régi időkből tudja, amikor még csak tíz holdat mondott magáénak, hogy a föld megkívánja a munkát, vasárnap vagy hétköznap is. Apjától maradt rá az örökség és a jótanács: korán vess, ha jó termést akarsz. Annyi beleszólása van a munkába, mint minden egyszerű szövetkezeti tagnak. Szavára azonban hallgatnak, mert szereti a földet. Haszna sem kevés. A múltkor, amikor a mezőgazdasági kiállításon járt, életében először vette fel tavaly készített ruháját. Ahogy végigsétált a kiállításon, valaki megszólította, mert azt hitte, hogy a minisztériumban dolgozik. Azóta Magda Imre ruháját •^minisztériumi ruhának" becézik. Hogy rászolgált-e erre? 2200 forintba került. A kívülállók véleménye: Magda Imre és felesége ma szebben öltözik, mint bármikor. Mindenük megvan. Tavaly csak úgy ingyen adott oda lányának egy 200 kilón felüli hízót, És mit mondanak Magdáék? A háztájit és a juttatást összeszámítva havonta kétezer forint körül keresnek. Régen, amikor még a feleségével egyült munkálta a tíz holdat, sohasem volt ennyi keresete. A minap átszámolta munkaegységre, mennyi munkát kell a tíz holdon végezni. Még a fa nyesését is beszámította. Hóromszázötven-négyszáz munkaegységnyi kellene. Aztán összeírt minden kiadást, s végeredményképpen kiderült, hogy a havi kereset alig érte el az ezer forintot. Visszamenne-e újra, c-gyénl gazdának? Kézzel-lábbal tiltakozik. A röszkei Lenin TSZ növénytermesztői között a legrosszabb munkás Sutús Sándor, aki a feleségével együtt 254 munkaegységet teljesített. Azonban az ö havi keresete is hajazza az 1700 forintot, pedig jónéhányszor, a nehezebb munkák idején elmaradozott. Most se jött el a vetéshez, pedig jócskán volna mit tenni, mégha vasárnap van is. Harminc hold kukorica még szedetlen, négy hold cukorrépa és hat hold takarmányrépa még munkáskezet vár. Tudna itt dolgozni asszony is, ember is, csak hát akarni kell. A szövetkezet 452 holdja se nem sok, se nem kevés a 179 tagnak. De ha mindenki Magda Imre módján dolgozna, akkor bizony kevés lenne. Pedig Magda Imre híres zenész, azt is tudják róla, hogy szereti a bort. Amikor belépett, őszintén megmondta: "Rám pedig hétfőn ne számítsatok". Nos, két kézen meg lehetne számolni, hogyan tartotta be ezt Magda Imre. Az megtörtént, hogy hajnalban ért haza, de azért hétfőn munkához látott. Ekkor emlékeztették belépésekor tett nyilatkozatára, ő azonban csak legyintett egyet kezével és tovább dolgozott. Ilyen hát, a röszkei Lenin Termelőszövetkezet. Vannak benne Magda Imrék és Sutús Sándorok. Az újak — 23-an kérték eddig felvételüket — Mngdáékat akarják utánozni. Mert az igaz.i parasztember — s a többség ilyen a röszkei "Leniné-ben — nemcsak a keresetet nézi, hanem a földet is. Magda Sándor is így beszél: gondolni kell mind a 452 holdra ugyanúgy, mint régen az. én tíz holdamra, mert hát az az enyém is, hogy úgy mondjam, a miénk ... i , i , (förgeteg) Egy lány a Textilművekből Név: Berta Mária, foglalkozása: lönónő, munkahely: Szegedi Textilmüvek, gyűrúsfonó. Alapszervezeti DISZtitkár. Ezeket az adatokat a városi DlSZ-bizottságon az Ifjúsági Akadémia hallgatóinak névsorán olvashatjuk. Ifjúmunkások és diákok, hivatali alkalmazottak és egyetemisták a város legöntudatosabb fiataljai. jelentkeztek a most megindult Ifjúsági Akadémiára. Közöttük találhatjuk Berta Marit is. m m~ m 4 OTTHON Az új tsz megalakulása és a régi tsz Ez év nyaráig, amíg a Lenin TSZ meg nem alakult Szatymazon, nem volt vetélytársa a Szabadság Termelőszövetkezetnek. Talán ez a i— Tóth Mihály elnök tréfás szavaival — „monopolisztikus" helyzet is hozzájárult ahhoz, hogy a tagok egy része nem erőltette meg magát túlságosan a közös gazdaság gyarapításáért. Ha valaki megpendítette előttük, hogy más szövetkezetekben nagyobb termést arattak, mert korábban vetettek, Zsemberi József és még néhány alapító tagja a Szabadság-nak, azt válaszolta: messziről jött ember azt mond, amit akar, akkor hiszik el, ha saját szemükkel látják. Amióta azonban a Lenin TSZ ebben az esztendőben munkához fogott, a Szabad6ág-beliek is jobbnn mesfmhereltéh maguliat. A szilárduló fegyelemhez, a nagyobb iparkodáshoz természetesen lökést adott a pártszervezet megerősödése, de amikor meghallották, hogyan haladnak a Lenin TSZben az őszi munkákkal, végképp kizökkentek a nyugalmukból. Teljesen érthető volt ez. hiszen a Lenin TSZ tagjainak alig volt gazdasági j felszerelése és egy-két fogattal is gyorsan, frissen fogtak hozzá az őszi búza vetéséhez. Ilyenforma hírek szállingóztak a Lenin TSZ-ből: akik korábban kiléptek a Szabadsóg-ból, . beléptek az új tsz-be és ott most már sokkal odaadóbban dolgoztak. mint korábban a Szabadságban. Egyik napról a másikra as üzemi pártszervezet is létrejött kilenc taggal. Az olyan kommunisták. mint Bozóki Mihályné, vagy Tandari Ferencné, rögtön a munka nehezét fogták meg és ezzel példát mutattak az ifjú szövetkezet több tagjának. Ábrahám Mihály elvtárs, az elnök fáradhatatlanul futkosott'a Lenin TSZ érdekében. Szervezett, agitált, szerződéseket kötött, földért verekedett a tanácsnál, hogy az őszi kenyérgabonát idejében elvethessék. Vásároltak 4000 mázsa istállótrágyát, ennek több mint felét leszántották a búza alá, mert úgy voltak vele, a föld csak úgy terem, ha megkapja a tápanyagot. A terv szerint befejezték már a 17 hold rozs vetését és a harminc holdnyi búza vetéstervből is csak néhány hold van hátra. Az elnök ezzel kapcsolatban ezt mondja: — Most elég rossz idő jár ránk, esik az eső és a fekete földön nem lehet géppel vetni. Tagjaink azonban megértették, hogy jövőre csak akkor várhatunk jó termést kenyérgabonából, ha egy percig sem várunk tovább a vetéssel. Az őszi búzát éppen ezért november 7-ig elvetjük, ha minden kötél szakad is. Ha másként nem megy, akkor kézzel vetjük el. A Szabadság Termelőszövetkezetben is az őszi betakarításra, a vetésre irányította a pártszervezet a tagok figyelmét és erejét. Emnek köszönhetik, hogy a hatvan holdas búza vetéstervükből már 55 holdat keresztsorosan elvetettek és emellett a Lenin TSZ-nek is segítettek vetésnél egy fogatos vetőgéppel. Befejezték az almaés a szőlőszüretet is. Jelenleg mintegy 180 hektó bor fprr a pincéjükban. Súlyos hiba azonban, hogy most, mikor a nagyja dolgon túl vannak, megint engedtek a szorgalomból. Nem követnek el mindent azért, hogy elvessék a hátra lévő néhány hold búzát. Csányi János növénytermelési brigádvezető tagja a pártnak, november elsején még nem akart dolgozni. Azt mondotta, hogy ő katolikus ember és neki első az ünnep, nem a vetés. Kristóf András párttitkár és Tóth Mihály elnök mindent elkövetett, hogy megértesse Csányival: brigádvezető létére neki kellene példát mutatni a többieknek. Csányi János végül iígy volt hajlandó november 1-én is dolgozni, hogy az elnök és a párttitkár is ott dolgozott vele együtt, A munkafegyelem tehát megint kezd lazulni a Szabadság TSZ-ben. Ennek legfőképpen a szüret befejezése az oka. A bor valóságos átok ilyenkor a szövetkezeten, mert az emberek egy része egész nap iszogat és ezért nem lehet velük értelmesen beszélni. Most azonban a pártszervezet jelentős segítséget nyújt a szövetkezet vezetőségének. A párttitkár türelmesen elbeszélget azokkal, akik szeretik magukat kihúzni a munkából. Megmagyarázza nekik, hogy a bort aztán is meg lehet inni, amikor befejezték a vetést, felszedték a cukorrépát. Tóth Mihály elnök sokat mérgelődik egyes tagok érthetetlensége miatt. Néha bizony kijön a béketűrésből és keményen megmondja a véleményét. Természetesen a szövetkezet érdekében teszi ezt. Előfordult azonban, hogy a fegyelmezetlen tagok ilyenkor panaszra mentek a járási pártbizottsághoz azzal, hogy az elnök kiskirályoskodik. Ebben csak annyi az igazság, hogy az elnök szereti a rendet a fegyelmet és azt akarja, hogy a Szabadság TSZ is minél gyorsabban befejezze az őszi munkákat. A Szabadság TSZ minden terményből és termékből teljesítette már beadási kötelezettségét. Csupán a bort és a napraforgót kell még átadni az államnak. A tagok nagyjából azt is tudjáik már, mennyi jut egy munkaegységre: egy liter bor, három kiló búza és rozs. 85 deka burgonya. 25 deka alma, 12 deka cukor, negyed kiló szőlő, 10—15 forint készpénz és egyéb juttatások. Ha azt akarják, hogy jövőre is ilyen, vagy még jobb eredményeket érjenek el, akkor november 7-re nekik is feltétletnül be kell fejezniök a búzavetést, és ugyanolyan fegyelmezetten kell dolgozniuk továbbra is, mint a Lenin TSZ tagjainak. Amíg nem lesznek teljesen rendben az őszi munkákkal, addig — hiába sétálnak egyesek olyan sokat az iroda körül — nem lehet megkezdeni a zárszámadást. így határozott a vezetőség, a tagság nagy többsége érdekeinek megfelelően. Marika édesanyja 31 esztendeje dolgozik a Szegedi Kenderfonógyárban. A munka ismerete és szeretete köznapi, megszokott dolog a népes Berta-családban. Mégis úgy történt, hogy a legidősebb lány, Marika, csak 22 éves korában ment üzembe dolgozni. Nem mintha előbb nem dolgozott volna; 14 esztendős korától ő látta el a háztartást. Vigyázott kisebb testvéreire, mosott és főzött, rendben tartotta a házat. S ha a sors úgy hozta, hogy fogytán volt a pénz (a háború körüli években ez mind gyakrabban történt így), vállalt ő nagymosást is, sőt időnként kijárt Sándorfalvára egy pocakos, dúsgazdag, nagyparaszthoz kukoricát törni, meg kapálni. Ment, ment a munka, de Mari csak nem találta a helyét. Egyedül érezte magát, vágyódott a fiatalok társasága, az emberek szeretete után. Mamácska mesélt, hogy hát az üzemben így, meg úgy van, ezt csináltuk, új gépet kaptunk, ilyen verseny, meg olyan brigád ... szóval sose fogyott ki a csuda érdekes történetekből. Míg végül Marika nagyot gondolt és egy szép napom elment a munkaközvetítőbe. "Gyárba szeretnék menni dolgozni!" — hangzott a kérés. Szavai meghallgatásra találtak, ezzel Berta Mária fiatal életének új szakaszába lépett. A GYÁRBAN A legidősebb Berta-lányt fonóképző tanfolyamra vették fel. Az utasítás szerint azonnal indulnia kellett Budapestre. Mari el is indult a "nagy" útra, és szerencsésen meg is érkezett — Budapestre, a Lőrinczi Fonóba. Hat hónapig tanulta ott a fomószakma minden csínját-binját. Mikor visszakerült Szegedre, szinte új emberként, derűlátó munkakedvvel, a huszonegynéhány éves fiatalság lelkesedésével állott meg a nemrégen született Textilművek bölcsőjénél, s dolgozott. Dolgozott, amit csak lehetett, leginkább a gépek szerelésénél segédkezett. S elérkezett a nagy nap, mikor a szakmát tanult lányok első csoportja odaállhatott az új gépek mellé. Ebben az első csoportban kipirult arccal, az öröm izgalmával, a vágyakozás utáni bePakai Etel boldogsága Pakai Etet évek óta a domaszéfki Rákóczi Termelőszövetkezet tagja. Elvált aszszony, három kicsiny gyereke van. A háztartási munkák és az anyai kötelezettségeik ellátása mellett derekasan kiveszi részét a közösség munkájából. Jelenleg ő a termelőszövetkezet teheneinek gondozója. A rábízott munkát a Hegjobb tudása szerint besülettel végzi. Szorgalmának meg is lett a szép eredménye. A gazdasági év kezdetétől idáig összesen 741 munkaegységet teljesített. Ezért esik neki összesen az eddigi számítások szerint 848 kiló búza, 17 mázsa 53 kiló rois, 317 Veiló árpa, 370 kiló kukorica, 7 mázsa 41 kiló burgonya, 2 mázsa 24 kiló alma, 370 iiter bor, 42 kiló cuikor, készpénz pedig összesen 14 714 forint, ahhoz az 553 forint előleghez, amit eddig kapott. A háztáji földjéről nem keve.sebb, mint 8741 forint értéké terményt takarított be. [ Ha ezeknek a juttatásoknak az értékét összeadjuk, kiderül, hogy Pakai Etel a közösség révén ebben az esztendőben nem kevesebb, mint 27 790 forint értékű jövedelemhez jutott, s ha ezt az összeget elosztjuk a megdolgozott hónapok számával — szinte meglepő az eredmény — a szorgalmas aszszcmy havi keresete elérte a 2310 forintot. Ez a rendkívül gazdag jövedelem arról tanúskodik, mennyire megbecsülik a termelőszövetkezetben a szorgalmasan dolgozó nőket. Férfiak, nők egyaránt a végzeit munkájuk arányában részesülnek a termelőszövetkezet szép jövedelméből. Pakai Etel jó munkájáért az idén olyan szép jövedelemre tett szert, mellyel egyetlen domaszéki parasztcsalád sem kétkedhet. Az ő példája is megmutatja: milyen jó, i mennyire kifizető a szövetkeI zeti munka. A szegedi járásban a termelők fele nem jelentette eddig az őszi vetést A Csongrád megyei Tanács mezőgazdasági igazgatóságához érkezett adatok alapján november l-ig a szegedi járásban a becslések szerint 80 százalékban vetették el az őszi kenyérgabonát. Az október 31-i haláridőre a szegedi járás 8429 egyéni termelője fejezte be a rozs és a búza vetését. Üllés község terntelői már október 28-án teljesítették kenyérgabonavetési kötelezettségüket. Pusztamérges község határában szintén elvetették az őszi kenyérgabonát. Ennek ellenére a vetési kötelezettség bejelentését nem mindenki tette még meg a szegedi járásban azok közül, akik valójában pedig befejezték a rozs és a búza vetését. Bizonyíték erre az is, hogy noha a valóságban már 80 százalékban elvetették a szegedi járásban az őszi kenyérgabonát, a vetésbejelentések akutján mindössze 44.3 százalék mutatható ki. Vasárnap nyílik meg a Kamara Bábszínház Hosszú nyári szünet után vasárnap délután 3 órakor ismét megnyitja kapuit Szeged gyermekközönsége előtt a Kamara Bábszínház. Az eddigi előadásokon sok felejthetetlen órát töltött a gyermekközönség a szülőkkel, nagypapákkal és nagymamákkal együtt. A most bemutatásra kerülő új darab egy székely népmesének bábszínpadra való átdolgozása, címe: Tündér Ibrinkó. Az izgalmakban bővelkedő előadás bemutatja, hogyan győzi le Tündér Ibrinkó a gonosz óriáskirályt és szabadítja meg fogságból a kis Ildikót. Az előadások minden szombat és vasárnap délután 3 órakor kezdődnek. teljesülés melegével, pirospettyes fejkendöben ott állott Berta Marika is.., Az események most már gyorsan követték egymást. 1950-ben Marika az első termelési munkanapon még csak fél-gépen 192 orsóval dolgozott, három évvel később két gépen már 768 orsónak volt biztoskezű kapitánya. Jó munkájára, segítőkészségére, szerény magatartására hamar felfigyeltek az üzemben. Elnyerte a sztahánovista munkás büszke címét, majd pedig a "Könnyűipar kiváló dolgozója" megtisztelő kitüntetést. Közel háromnegyed évvel ezelőtt, mint a műhely egyik legjobbja elkerült a géptol, s a gyűrűsfonó ^"-műszakjának munkamódszerátadója lett. Berta Mari, aki nem is olyan nagyon régen, még módosabb házaknál nagymosást vállalt, ma a dallamosan zakatoló gépek birodalmában száz fiatal munkásnak adja át jól bevált munkamódszereit, az eredményes munka nem is olyan titokzatos titkait. \ A DISZ-BEN | Mari először idegenkedett a különböző mozgalmi munkáktól. Ügy érezte, hogy ő ehhez képzetlen, s csak kinevetnék, ha beleszólna a vitákba. Idegenkedése nem jelentett egyet az elzárkózással. Megkérték, hogy legyen beteglátogató — elvállalta. Ezzel közelebb került munkatársaihoz, jobban megismerkedett hétköznapi problémáikkal és örömeikkel. Mikor a műhelyben szakszervezeti választások voltak, ő lett az űj bizalmi. Szívesen segített másoknak, mindenkihez kedves és barátságos volt. Nemcsak az üzemben, hanem otthon, a Csongrádi sugárút és a Nádas utca környékén is, ahol a lakók bizalmából a kis Berta-lánv tanácstag lett. Fogadóórákat tart és intézkedik, vitatkozik, ha kell, és jó szóval magyaráz. Marika jó termelési és mozgalmi munkájának jutalmaként, munkatársai szeretete és bizalma eredményeként most egy éve meghatói dottan vette át a drága kincset jelentő piroskötésű kis könyvecskét. Berta Mária a párt tagja lett. Valamivel később pedig ez egyik DISZ-taggyűlésen a Beloiannisz-műszak díszesei Marikát alapszervezeti titkárnak választották. Szereti a DISZ-munkát, örül, ha gondoskodhat a fiatalokról. S közben tanul, képezi mását. Most a nyáron a DISZ Központi Vezetőség csopaki vezetőképző táborában tanult két hétig. Jnnen ered életének egvik legszebb élménye is: többedmagával elbeszélgetett Rákosi elvtárssal. • Marika egyre többet akar tudni. Sokat olvas, gyakran iár moziba, vett színházbérletet és rádiót. Most pedig jelentkezett az Ifjúsági Akadémiára, hogv megismerkedjen a testvéri Komszomol munkájával, a magyar kommunista ifjúsági mozgalom harcaival és a DISZ feladataival. Nem valami egyedülálló különös ember. Egy a sok közül, munkáslány a Szegedi Textilművekben. Más az élete, mint a régi rend proletárlányainak, mert ő már a szocialista rend neveltje. nem amolyan semmihPZ sem értő fehércseléd. Kiváló mi'n>és DTSZ-titkár és kommunista. (sömjén)