Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-29 / 280. szám

0878 0882 0886 0908 1046 1070 1087 1119 1122 1123 1128 1143 1155 1166 1238 1259 1296 1315 1443 1451 1519 1544 1546 1609 1621 1668 1674 1713 1725 1756 1822 1852 1863 1866 1870 1879 1939 1956 1977 2031 2077 2101 2126 2146 2226 2227 2269 2276 2296 2354 2477 2546 2563 2581 2612 2652 2671 2709 2758 2780 2843 2972 2982 2985 3163 3221 3222 3242 3320 3440 3515 3671 3706 3738 a ni 1 0078 0194 0201 0220 0294 0349 0378 0392 0?94 0498 0517 0529 0379 4661 0692 0868 0919 0919 0947 0955 1078 1084 1180 1196 1200 1266 1286 1585 1604 1645 1653 1682 1709 1838 1842 1864 1917 1950 1983 2014 2022 2056 2203 2265 2385 2673 2729 2803 A f niil a csetlej felelős reme'n sorsol » 5 OELMflGYftRORSZfiS 001—0100 601—0700 801—0900 301—0400 301—0400 101—0200 101—0200 101—0200 101—0200 401—0500 201—0300 001—0100 001—0100 001—0100 101—0200 101—0200 201—0300 001—0100 401—0500 201—0300 301—0400 401—0500 201—0300 001—0100 401—0500 001—0100 201—0300 201—0300 101—0200 001—0100 401—0500 401—0500 201—0300 101—0200 201—0300 401—0500 001—0100 401—0500 301—0400 301—0400 101—0200 201—0300 201—0300 101—0200 101—0200 201—0300 301—0400 201—0300 301—0400 301—0400 301—0400 301—0400 401—0500 201—0300 601—0700 101—0200 501—0600 401—0500 201—0300 801—0900 301—0400 001—0100 501—0600 101—0200 401—0500 001—0100 301—0400 601—0700 601—0700 401—0500 801—0910 701—0800 801—0900 201—9300 001—0100 101—0200 601—0700 101—0200 701—0800 901—1000 301—0410 301—0400 001—0100 701—0800 501—0600 601—070(1 201—0300 301—0400 801—0900 401—0500 901—1000 201—0300 601—0700 501—0600 501—0600 301—0430 001—0100 901—1000 601—0700 801—0900 501—0600 601—0700 101—0200 001—0100 001—0100 401—0500 501—0600 801—0900 001—0100 801—0900 601—0700 801—0930 201—0300 301—0400 901—1000 401—0500 201—0300 301—0400 301—0400 301—0400 701—0800 001—0100 501—0600 101—0200 101—0200 701—0800 701—0800 401—0500 nyereményjegyzék cember 1-én kezdik Országos Takarékkjai és a posíahivaJól sikerült a szegedi méhészeti ankét Vasárnap délelőtt a Szabadság Filmszínházban a "Méhészet* című folyóirat szerkesztősége és a Szegedi Földművesszövetkezet méhészeti csoportja ankétot rendezett. Az Alföld legjobb termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó méhészei zsúfolásig megtöltötték a mozihelyiséget. A "Vándorméhészet* című legújabb művészi, tudományos szakfilmet mutatták be, majd Szántó Gyula elvtárs, a szegedi méhészeti csoport elnöke nyitotta meg az ankétot. Örösi Pál Zoltán Kossuthdíjas, a mezőgazdasági tudományok doktora a gödöllői kutatóintézet méhészeti osztályának vezetője a méhészeti irodalomról és kutatásainak eredményeiről beszélt, Az igen érdekes, hasznos előadás után a jelenlevők közül sokan szólaltak fel. A Szegedi Könyvterjesztő Vállalat a filmszínház előcsarnokában méhészeti szakkönyveket árusított. Különösen keresett volt Öröa Pál Zoltán »Mébek között* című könyve, Kigyullad egy kis jelzőlámpa ... — A termeiéa műtaaerrel való ellenőraéae a Textilmüvekben — Alig egy hónapja a Szegedi Textilművekben még sokat küszködtek és bosszankodtak a nyújtógépkezelők, ha elszakadt a finom gyapotfátyol és a recehengerre, vagy a nyomóhengerre csavarodott. Ilyenkor késsel kellett leszaggatni a henger/ökről az anyagot, ez pedig riemcsak bosszúságot, hanem "komoly időve»»teséget ia okoiodt. Aztán volt egy másik, hiba is! Az ember szemmírtébe igazán nem csalhatatlan. Nagyon nagy gyakorlat kellene ahhoz, hogy a nyújttftgépről minden kannába egyenlő mennyiségű anyagot engedjen a gépkezelő. Pedig a további feldolgozás szempontjából ez igen lényeges dolog. Azelőtt sok volt a- darabkanna is, de amire: az ember szemmértéke nem képes, a gép képes lehet. Kánai Magda ifjúmunkás egyik gépével már nyugodtabban és merészebben dolgozik. Ha elszakad a fátyol, kigyullad egy kis fehér lámpa és megáll a gép. Nem kell bicskával, késsel vagdosni a hengerre tekert anyagot, hiszen már el sem jut odáig. Ha pedig a gép hátsó részén lévő valamelyik gyapothengerről az anyag fele a kannába fut, kis piros égő ad jelt neki, s a gép automatikusan újra megáll. Még csak egy gépre szerelték fel ezt as ügyes saerkeseiet, de minden vélemény egybehangzók Kánai Magda szavaival. — Nagyon jó és hasznos ez az újítás. A többi gépen képtelen az ember a hengeren lévő anyagot úgy elosztani, hogy minden kannába egyformán kerüljön. Csak gondolom szerint csináltam eddig én is. Minőségi ellenőrnek is nagyon ügyes ez a kis szerkezet, mert azt is jelzi, ha a fátyol fele lemarad. Csak minden gépünkön megvolna már ez a jelző-berendezés! A kollektíva megvitatja a jövő évi feladatokat A bukaresti *Román Pamutfonoda" dolgozói határidő előtt teljesítették első ötéves tervüket s öt év alatt több mint 22 százaléklkai növelték a munkatermelékenységet, jelentősen megjavították a fonal minőségét és növelték a gyár készítményeinek választékát. Október végén az egyik nap a délutáni műszak befejezése után a gyár kollektívája öszszegyűlt, hogy megvitassa a következő év tervfeladatait. 1956-ban a *Román Pamutfonoda" dolgozóinak 6 százalékkal kell növelmiök a fonaltermelést, 4.5 százalékkal kell emelniök a munkatermelékenységet és 1.8 százalékkal kell csökkenteniük az önköntséget. A termelés 33.3 százaléka fésűsfonal kell legyen. *Képesek leszünk-e teljesíteni ezeket az előirányzatokat?" — ez a kérdés vetődött fel a gyár száz és száz dolgozójában, amikor megismerkedtek jövő évi tervükkel. A kérdésre hamarosan megjött a válasz, nem is egy, hanem tíz, húsz, száz szájból. Munkások, technikusok és mérnökök szólaltak fel és bár különböző lehetőségekre hívták fel a vállalatvezetőség és az egész kollektíva figyelmét, a sok felszólalás egyben mégis közös volt: nemcsak teljesíteni lehel az 1956. évi előirányzatokat. hanem a meglévő lehetőségeket kihasználva túl is lehel szárnyalni azokat. Maria Ionescu, a cérnaműhely kiváló élmutükásnője könnyen kiküszöbölhető hibákra és kézenfekvő tartalékokra hívta fel a figyelmet. — Műhelyünkben számos gép nem dolgozik teljes kapacitással — mondta többek közt —, mivel a gépeken, vannak nem működő orsók.' Emiatt minden gépnél naponta három-négy kilogramm fonal a veszteség. A rendszertelen gépellenörzések miatt olykor szíjszakadás következük be, vagy meglazulnak a csavarok, s ez is akadályozza a termelőmunkát. A gépek rendszeres ellenőrzésével és javításával jelentősen emelhetjük a fonaltermelést. Radu Nicolae, a fésűsfonó műhely művezetője megfelelő minőségű és kellő időben érkező esereaikatrészeket kért, mert ezek késése és rossz minősége ugyancsak akadályozza a gépek maradéktalan kihasználását. Sokan foglalkoztak az önköltség csökkentésének lehetőségeivel is. I. Maruster technikus a nyersanyag megfelelő elosztásáról beszélt és több olyan apróságra mutatott rá, amely csak látszólag tűnik csekélységnek, de a valóságban károsan befolyásolja az önköltség alakulását. — Népgazdaságunkat súlyosan megkárosító pazarlás az is — hívta f«l a figyelmet —, ha a kártológépeikhez 80—100 milliméteres szíjakat kapunk 30—40 milliméteres szíjak helyett, mivel kénytelenek vagyunk a leszállított szíjakat a megfelelő méretűre vágni. Tavaly a fonal és elsősorban a vékonyabb cérna minőségének megjavítására minden műhelybe szakképzett instruktorokat osztottak be, akiket a legjobb szakmunkások közül választották ki. Ez a munkamódszer szép eredményeket hozott és ezért B. Lande az egész kollektíva előtt ismertette, milyen lehetőségek vannak ennek a módszernek a továbbfejlesztésére. Felhívta a technikusokat és a mérnököket, hogy valósítsanak meg minél szorosabb együttműködést ezekkel a technikusokkal, hogy kellő időben kiküszöbölhessék a legkisebb hibákat és késedelem nélkül terjeszthessék az élenjáró tapasztalatokat. — A szoros együttműködés lehetővé teszi — mondta —, hogy a minimumra csökkentsük a selejtet és tovább javítsuk a fonalak minőségét. Egymás után hangzottak el a felszólalások, amelyek egvtől-egyig híven tükrözték a gyár kollektívájának elszántságát, hogy minden egyes dolgozó kész a lehető legjobban teljesíteni a reá háruló feladatokat. A felszólalásokból más is kitűnt: a bukaresti "Román Pamutfonoda* kollektívája lelkes munkaversenyben harcol azért, hogy a II. pártkongresszus tiszteletére terven felül minél több fonalat adjon és biztosítsa a zökkenőmentes átmenetet az 1956-os tervévre. Talán erre sem kell sokáig várni. Bodó Zoltán főtechnológus tájékoztatása vigasztaló lehet minden nyújtógépesnek. — Már tömegesen készülnek a berendezés alkatrészei, s hamarosan nemcsak Kánai Magda és váltótársa munkáját könnyítik meg. hanem mindenkiét, aki ebben • munkakörben dolgozik. A szerény, de igen lényeges újításról, amely jól segíti a termelést, Bodó Zoltán ezen kívül csak ennyit mondott: — Kellett, és megcsináltuk. Ocskó István lakatos, vagy Bobán József villanyszerelő — az újítás két társszerzője — sem mondana többet. Valahogy úgy fogják fel az újítási feladatokat, mint szükségletet. Gondolkoznak azok megoldásán, mert szükséges a technika tökéletesítése — mert vérükben van ennek az átható törvénynek az ereje. Azt azonban szívesen ismertetik, hogy milyen működési elvek alapján segíti kis konstrukciójuk a géppel dolgozó emberek munkáját. A tölcsértartó kart egy kétkarú emelőre szerelték és a tölcsérrel ellentétes oldalon súlyokkal egyenlítették ki. Ha a fátyol elszakad, az egyensúly megbomlik és ütköző rendszerrel leállítja a gépet. Ugyanabban a pillanatban pedig a kis égőt az áramkörbe kapcsolja. Ha a dolgozó éppen a másik gép mellett van, a lámpa akkor is odaszólítja. A másik égő pedig akkor jelez, mikor a gyapothengerhez simuló kar mutatja, hogy az anyag fele a gépen át a kannába jutott. Igen nagyszerű dolog. Sokan gondolhatnak arra, hogy ezt talán előbb is ki lehetett volna találni. Csakhogy a magasabb technika nem egyszerre, és nem egyhelyen születik. Számos apró gondolatszikrából tevődik össze, s ehhez a Textilművekben. mint annyiszor, most is adtak valamit. — A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa az egészségügy vonalán végzett kiváló munkájáért Lantos György elvtársat, a Szeged Városi Tanács egészségügyi osztályának vezetőjét a Szocialista munkáért érdeméremmel tüntette ki. A FÖLDHASZNAI.ÓK személyében és a földek művelési ágiban bekövetkezett változást csak akkor lehet a következő évi beadási kötelezettség megállapításánál figyelembe venni, ha a változást a tulajdonos, vagy a használó november 30ig a föld fekvése szerint illetékes tanácson bejelentette. / Már új világunk második évtizedének elején járunk, s olyan nagyon fontos országos dolgokon törik a dolgozó emberek fejüket, mint a második ötéves terv előkészületei. Azon vitatkozik több munkása az újszegedi szövőgyárnak, hogy ki épített szebb házat magának. A termelőszövetkezetek igyekvő tagjai azzal büszkélkednek most a zárszámadások alkalmával, hogy kettő vagy két és fél ezer forint jövedelemre lettek szert egy hónapban. Szóval. ha így vizsgáljuk megváltozott életkörülményeinket, akkor természetes dolognak tartjuk, hogy a Hungáriában szombaton este munkások és parasztok százai találkoztak a szüreti bálon. Jól tudják a szegediek, akik emlékeznek még a „Kass"-időkre, hogy kinézték az „úri" étteremből azokat, akik két kezükkel szerezték a pénzt. A főpincér nem ,finoman" hívta fel figyelmüket a helyiség elhagyására. Szombaton a szegedi termelőszövetkezetek olyan szüreti bálát rendeztek a Hungáriában — először városunkSzüreti bál — a Hungáriában ban —. hogy aki ott volt, az örökre megemlegeti. Az asztaloknál már hét óra után nem volt hely. Szembeültek egymással a fehéringes, feketeruhás, csizmás, barnaarcú parasztok — meg az ezüst-aranyszínű jelvényes munkások. Meghívták a szegedi termelőszövetkezetek városunk üzemeiből is a dolgozókat, hogy a zárszámadás eredménye — gazdag jövedelmükjeletti örömüket megosszák vélük, s együtt mulassanak. A zenekar tust húzott Árendás György, a Felszabadulás TSZ elnöke megnyitotta a bálát köszöntve a megjelenteket, akik között ott voltak a megyei és a városi pártbizottság, a tanács vezetői is. Azután Szc,bó D. Ferenc, a Felszabadulás TSZ juhásza perdült a zenekar elé: csak úgy rezgett a magyaros bajsza, amint járta a pattogós csárdást. Több se kellett az asztalnál ülőknek, — pillanatok alatt benépesült a zenekar előtti kis térség, énekeltek, iáncollak a párok, s a fiatalok tanulhattak az idősebbektől. Közben — a szüreti 'bál hagyományaként — próbálták lopni a szőlőfürtöket, meg a teremben szerte felaggatott gyümölcsöket. Hohó, de résen voltak ám a Haladós TSZ szép lányai, meg a többi csőszök; vitték a bíró elé a „tolvajokat". Mosolyogva fizette ki mindenki az /—2 forintos büntetést és jóízűen elfogyasztották a „tiltott" gyümölcsöt. Éjfél jelé járt, amikor a tombola sorsolása megkezdődött, — mert ugye az ilyen esemény egy igazi bálnak velejárója. Mindenki nézegette kezében a számozott céduláját, s izgatottan várta: kié lesz a főnyeremény, a szép pár fekete csizma. Móra Antal a Táncsics TSZ tagja nyerte nagy öröm közepette. A második díjat pedig, a csinos szegedi papucsot Hévízi Jánosné a Textilművek ÜB-elnöke. A sors iróniája: munkásnak és parasztnak kedvezett a szerencse. A hangulat tetőfokra hágott. fogyott az étel-ital, forogtak a táncospárok, s úgy reggel fél hat felé jókedvében az egyik egyénileg dolgozó paraszt így mondta: „Na ezt írja meg az újság, hogyan mulatunk így közösen, együtt itt, a Hungáriában". Megírtuk. — markoviis — l