Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-29 / 280. szám

Kedd, 1955. november 29. Ml 9 0ELMHIYSIRORSZIKG Levél egy pedagógus barátomnak íjtycm kis buksi nebulók voltunk — emlékezz, Tóni — mint most, akiket te tanítsz $ okos dolgokról szólni, , \ s a mainál is igazabb gerincet edző jóra neveted őket, mint magad, hogy hétrét sose tudjanak * v többé itt meghajolni, * «. V' is buksik voltunk, Tónikám, s korán szivünkbe gyűltek a félelemből nőtt manók, mikor a nagybetűket k véstük palára, s jajgatott . kezünkben még a vessző — V. a méterrúd, jaj, lecsapott, s hogy meg ne sántulj, kobakod érte, ha megcsepültek. \ V \ Gzegény tanítónk más akart, ^ de ő még úgy tanulta, hogy rejtve legyen jó szava, mint kalászban a búza. ' Pedig, hogy hullott volna ránkl s lágyabb tekintetére mosolyogott volna kis patánk 4 becsült emberségünk gyanánt ^ X nap mint nap újra, újra. f ondold csak el, mily szomorú voltam minap, hogy láttam • ütésre lendült kezedet, • f Tónim, az iskolában. Húsz-egynehány év fölszakadt félelme fogta lelkem, s belül sikolyba fult szavak törtek föl, mikor láttalak a magad-csufolásban. 717 em vagy magad már, Tónikám, ' többen vagyunk a jóra, mint összesen a csillagok: '•í mért nem vagy szószólója s védője, hogyha Ibárkinek még kedve szottyan rajta csorbát ütni? Hát nem tied?! 1 Ne engedd soha senkinek, hogy elvedet eloltsa, fi lyan kts buksi nebulók ^ voltunk — emlékezz, Tóni — mint most, akiket te tanitsz okos dolgokról szólni, s a mainál is igazabb gerincet edző jóra neveled őket, mint magad, hogy hétrét sose tudjanak többé itt meghajolni. LODI FÜRÉNQ Száz ev — a viseletek tükrében Jegyae lelt egy kiállításról 1 Hosszú évek éta igénylik zéket egyaránt viseli a város! rista is, aki peckesen áll a' „csaló Pétörkék"-ről írt his-i városunk dolgozói a múzeum gazdag néprajzi, művelődéstörténeti anyagának bemutatását. Az új helyiségek fölépítésével és átadásával ezt az igényt egyre jobban ki lepolgára és polgármestere. A nagy árvíz után a lakosság nagy része a környékbeli falvakba menekült. Sokan ott is maradtak, megtelepedtek. Viszont a befogahet elégíteni. Nemrégiben dók is gyakran megfordultak kocsisora kocogott megranyílt meg a múzeum vise- ! Szegeden. Színpompás ruhá- kottán visszafelé. Vitték a kiállítás termében. A század utolsó évtizedeiben forgalmas vásárok voltak Szegeden. Száz kilométeres körzetből tódult a környék népe a városba. Árusok, vevők — Ohlopkov, a Szovjetunió népművésze a Szovjetszkaja Kultúra 1955. .november 15-i számában arról nyilatkozott, hogy milyen hatással volt rá a clnerama — a szélesvászon film. *Láttam Londonban és Párizsban a cineramot — mondta —. Az ember nem nézőnek érzi magát, hanem úgy érzi, hogy fizikailag is részt vesz a körülötte zajló eseményekben. hozzátette: A cirenama még tökéletlen, sok technikai javítanivaló van rajta*. — A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa, Szeged Megyei Jogú Városi Tanács végrehajtó bizottsága és az Országos Takarékpénztár szegedi fiókja ma délután 4 órakor a városi tanács nagytermében aktíva-értekezletet tart. Az aktíva-értekezlet napirendje: az 50. Kölcsönös Segítő Takarékpénztár ünnepélyes alakuló takarékossági letkiállítása, mely áttekintést nyújt Szeged és tágabb környékének viseleteiről az 1830—1930 közötti időszakban. Mit mondhat a ma dolgozó emberének egy ilyen kiállítás? A puszta esztétikus gyönyörködtetésen kívül választ igyekszik adni e ruhák hordozóinak életkörülményeire, a társadalmi tagozódásra is. ; , . „ Hogyan? ' V / Nézzük az elején. Milyen volt az élet például a múlt század derekán? A kezdet látszólag békés, anyagiakban bővelkedő korszak. Elzárt, külön .világot élt a város minden lakója. Ki-ki magának. övéinek élt, s az életnek egyéb célja nem volt, mint az anyagi jólét minél nagyobb fokú elérése E cél érdekében pedig minden cselekvésnek az egyéni önzés vólt a rugója. A gyermekruhák is érzékeltetik a társadalmi különbségeiket: a jómódú poigárlánjtkák selyem- és batisztruhában nevelkedtek a .kézimunka tanintézetben". A szegénység gyermeke pedig pulyka- és libapásztornak állt, nem járhatott iskolába sem. Mai napig ismeretes a kis mese a harangok hangjáról: ha gazdag ember halt meg, az öreg harang azt kongatta: „men-te, dolmány", a szegényeknek meg csak a lélekharang csilingelt: „ringy-rongy, ringy-rongy..." 1848-ban gerilla zászlóalj alakult Szegeden. Öltözetük a vállravetett szűrrel, szintén heflyet foglal a kiállításon. A szabadságharc leveret őse után a Bach korszak alatt a szegediek, úgy mint minden magyar város lakói, zárkó- j zott, visszahúzódó életet élteik. Á kékfestő kartonkendők, ruhadarabok viselete nemcsak olcsói hanem a külföldi termékekkel szemben tüntetőjellegű „honi viselet" volt. A XIX. század második felében előtűnnek a foglalkozás szerint változó férfiviseletek. a hajósok, molnárok, halászok égszínkékböl-sőtótkékbe-feketébe menő színik, s a gyönyörű bánáti, Guttmann és Eizlertől a pi- i bácskai, az arannyal-ezüstlel' pát, a gombot, a szatyingot, dúsan hímzett, ragyogó török-becsei, török-toanizsai „nagy főkötők" hordozói ismerttek voltak a régi Szeged utcáin. Az árvíz ulán felépült új házak tulajdonosai saép számmal szökdöstek el a magas adóterhek elől. Ez időben a környék gazdagabb volt. Horgos és Apátfalva asszonyainak sanzsan selyemszoknyája meg-megsuhogott az újjáépült város utcáin. E ruhákat is ott láthatjuk a kiállításon. A magasabbrangú tisztviselőréteg asszonyainak Szegeden is bőven telt uszályos, csipkés, fiitteres ruháikra. A Szegedre látogató „potentátokat" nagy parádéval fogadták. A kíséretben mindig ott lovagolt a sűrűn pitykézett, szürke sujtásos, kékposztó öltözékében a bandea szalagot... Kis Dávidtol a bécsi kendőt, a vásznat, a sifont.,. A tarka képhez hozzátartozott a cigánykaraván is. Bejött a vajda ünnepi díszben és vele családja, a leánya, — kiknek ruháit szintén bemutatjuk. De ott van a közelükben a főispán és követválasztások alkalmából jólismert díszruhás „megyeház hajdúja" is; A XX. század elején az osztályellentétek még élesebbek lettek. A környékbeli kisparasztok, bérlők elszegé' nyedtek. Munkát keresni a városba szivárogtak „szolgálatot vállalni". Az asszonyok-Lányok cselédnek álltak, a férfiak a tégla és texlilgyárafe robotosai lettek. A Móra Ferenc gyűjtötte kis, avitt gyermekikabátka, a tóriák mesélik el a kizsákmányoltak gyermekeinek sorsát. Az 1920-as éveket a „festői" ruházatú főispáni család viselete érzékelteti. De mi volt a cifraság mögött a nép; tömegek sorsa? A hírlapok így írtak erről: „bádog, vagy cserépedénykéjével kezében naponta 6000 ember ál! sorfalat az inségakció ingyenebédjéért. De nem 6000-en, hanem sokkal többen vannak, akiknek nincsen betevő falatjuk". Ez volt a városban a helyzet, de nem volt különb a tanyákon, bérleteken sem, amint erről Móra Ferenc „Földnélküli János"történetei tesznek tanúságot; Ennek a rétegeződ ősnek azonban semmiféle olyan öltözéke nem maradt, nem maradhatott. amit az utókor szemlélhetne. Selejtes, fakó rongyaik azonban, ha feledésbe nem is mentek, soha többé nem lesznek „divatban* A felszabadult Szeged békés dolgozói nem ismerik a régi. ruhában is oly kirívó elkülönülést. Nagy Dezső A Juhász Gyula Szabadegyetem közgazdasági tagozatának megnyitásáról közgyűlése; a —.—J"—• . n^lVWLCACMTUC lliCUU Mlll" mozgalom terén végzett mun- változatai. Az egyszerű sötétka értékelése; az aktívak j kék és fekete posztó, kevés' tékben, az nemcsak osztályjutalmazása. zsámórozású, magyaros öltö- ' korlátaikon múlott. A kapiA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNY viszonylag a fiatal tudományok közé tartozik, akár a természettudományokkal, akár a többi társadalomtudományokkal hasonlítjuk össze. A gazdasági viszonyok önálló tudományként való tanulmányozásának társadalmi szükséglete először csak akkor jelentkezett, midőn a virágzó kapitalizmus kialakította már a magasfokú technikai fejlődésre és társadalmi munkamegosztásra felépített azon újtípusú . termelőmódot, mely a korábbi termelőmódok gazdálkodási formáitól éppen a nagy gazdasági egységek kialakításában, a mindent átfogó árutermelő gazdálkodásban és az ezzel karöltve jelentkező bonyolultabb összefüggésekben különbözött. Az új tudomány, a polgári politikai gazdaságtan haladó megalapítói és fő képviselői, elsősorban Smith és Ricardó a megelőző két és fél évszázad tapasztalatait általánosíva kísérelték meg e bonyolult kérdések feltárását és hogy ez nem sikerült teljes mértalista termelőmód bonyo- | DÉSE nemcsak azzal füglult gazdasági valóságának | gött össze, hogy a polgári feltárásához szükség volt a dialektikus gondolkodás olyan mesteri alkalmazására is, amelyet a közgazdaságtudományban először csak Marx tudott megvalósítani. Marx világtörténelmi jelentőségű érdeme, hogy a kapitalizmus gazdaságtanának összes alapvető kérdéseit olyan mélységben tárta fel, hogy ezzel a társadalom anatómiáját is megadta, amelyre az összes többi társadalomtudományokat is most már valóságtudornányként lehetett felépíteni. Ez időtől kezdve a valóban tudományos közgazdaságtan, Marx zsenijének egyik legfőbb terméke, a marxizmus 1 egyik forrása és egyben egyik alkotó része is lett, ahogy ezt Lenin kristálytiszta logikájával meghatározta, mely nélkül semmiféle társadalmi, politikai tudomány, se az ezeknek megfelelő gyakorlat nem képzelhető el. A fejlődés azonban a közgazdaságtudománynak is éppenűgy törvénye, mint az emberi élet minden egyéb megnyilvánulásának. A HATÁROK KITERJEKÖZNAPI ESET Ugyanannak a homokinak a levétől az egyik ember megvadul, a másik megjámborodik. Tapasztalásból mondja ezt az elnök, aki mostanában majd megeszi kezét-lá- tiszta volt a feje. Most azon- tikát változtat és hízelegve hogy rendben legyen telire, bát mérgében, mert vetni ban csak támaszkodik, zseb- próbál beférkőzni Mihók De már mosakszik is sebesen, kellene szörnyen, csakhogy redugott kézzel a falnak és Sadi agyának egy kevésbé tudja, hogy az elnök nem pár nap óta az egyik ember látszólag határtalan gyönyö- fekete zugába. Pedig kár az hívatja csak úgy passzióból, erre dói, a másik meg amar- rűséggel szemléli a kopaszo<ló igyekezetért. A tuskótermeiü A gyerek nyargal vissza, hogy - _ - — „ +.CI. — 7- -. '' t 7 _?. . ,lT„ . ; I. —J. — M J á-.„ „ 7. „„ „ „.—J: 7 M Xm n 7i 1-. é A ~r4 n n -v-v* 4 I T-% » 4 n 7* el n ra. De a többivel még lehet értelmesen beszélni valahogy, tartják úgy-ahogy a mértéket, hanem itt van ni ez a szántóföldes brigadéros, Mihók Sadi. Naphosszat a présház falát támasztja, mert tőkékről lehullott rózsaszínű brigadéros úgy keresztül ncz elintézte, amit rábíztak, de leveleket. Tőle ugyan várhat rajtuk apró, savószínű szemé- mielőtt odább állna, ínyét az a pár hold vetnivaló vei, mintha hordóabroncsok felhúzva orrot mutat a köameddig akar. vagy leszakad- lennének. zelgő veszedelemről mitsem hat a káprázatosan kék no- mt Wm Ü Jmr tmni? sejtő, maflán dünnyögő Mivemben eg. Nelm makog va- A CTObyer legsziveseb. hók ^adi bacsman. lamxt kinyújtogatja előre hpn ™ij)án vúaná pmj fcarf,_ Vannak itt már vagy hamtnd a két kezét, mintha a bert is, hirtelen kicsapódik az ajtó és ott áll a küszöbön az iménti üzenetet lebonyolító gyerek. Szeplős képe búbján az izgalom cikápik, tágra meresztett szemeböl meg szinte kicsap a kárnem öröm. — G yü j jenek mán! Fhű, nem szerettem volna olyat kapni... Kifelé lódul mindenki a gyerek után, az elnök szalad legelöl, hiszen nem akarta összeveszejteni őket, azért is hívatta Tecát előbb az irodába. Bizonyosan az a vásott kölyök mutatta meg neki, reggeltől estig háromszor is smnaa " val, mert ő is megissza ugyan tan, a jószággondozók is előteleszívia maaát odahaza a tokeket becezgetne, jóllehet ' , „,.."• , " . ..... , . , hogy hol, milyen allapotban kiforratlan, zavaros, csipás nem is a földön, hanem valc- T™^,..™ }ottek 02 wtattóöoí' De ehol jönnek lével, a felesége meg nem hol a hetedik mennyországban « aháboraá^t^- adhassanak egy sort a ha- mar mind a ketten: Sadi egy tűri ilyen államban a ház- őgyeleg képzeletben egy bc- ,ajbZTbarbárXarészeg úttalan bngaderoson aki kicsdelobb. Teca egy kicsit ban, zavarja kifelé a dologba, láthatatlanul nagy és kifogy- ^rilSr^ni, küíönf ^em lat se nem hall deh- hátrább. Az embernek log a Pedig nem kötözködik soha, hatatlan borospincében. Sziin- '- üZ mM Mihók ba?°S boldogságába^ Az el- feje de látni, hogy leselkedik nem hány szét mindent, ami telenül mozog a szája. lefitV- s^aHnem ZwántoskZ ™k azonban leinti es betes- jobbra-balra, latja-e valaki, útjába kerül, sót nyugodtan tyedt ajkáról csak úgy gur- JjE*.T,nkMb ^ in- íekeU a nepet ™daba- ?? asszony meg gangos foJ ' • • - atli semavei. inKaoo azt tn- hogy o£t inkibb Tecának lénnyel lépked a nyomában mondják majd el, mit művel és szikrákat szór a tekintete, az ura az ő tudta nélkül, ö már befejezte mondaniMert bizonyosra veszik egy- valójának a vastagját, csak a , . , . .. öntetüen, hogy az asszony fejkendő két csücskén húz nua Y u ténfereg ugye- c5í)űn 0 }óhiszemben van. egyet néha s ilyenkor resz...... _ .. - , , jogyotian. h Sadi t ^ közós ket a hangja: kaciokat, aztan egykedvűen ron meffhatípatíák talpra- Nű> e2 nem rossz ^let, el dologban töri magát. Mit - Csak érjünk haza...! esett elgondolásait és szívvel szalajtanak nyomban egy akarnak Tecától? Azt akar- Az ura meg igen értelmecsináltáH: azt, amit mondott, gyerkőcöt Mihókékhoz, hogy ják, hogy vigye legalább sen azt válaszolgatja rá: most lehordjak mindenféle jöjjön Teca a présházhoz, haza innen a présház oldalá- — Jó van na... csendeÚOV haszontalan féregnek, agyon- jobban mondva az irodába, tói, na büdösítse a levegőt, és sebben is hallom... ütnivaló bolondnak, meri nagyon fontos dologban, de ha majd kitisztul valameny- A többiek félreállnak elöleíxet mondani, hogy a légy- gulyázik a belebújt ördög ditványoz::a^ 'hogy recának. a •nek se vét, csak éppen lehe- monológja, nagyokat csuklik, feleségének kellene szólni, tetlen vele boldogulni. A go- meg-megcsoválja a fejét es m a„,,afc nyilván sejtelme —„ mint " vigyorog szüntelen, fakutya. A többiek, akik egés sincs arról, hogy az ura a rombaságot éppúgy végighallgatja, mint a hosszadalmas rábeszélő erkölcsi prédix egykedvűen hunyorogva kitálalja minden szókincsét. — Ügy van pajtikám, jól mondod, igazad van, HfiHHPBBHHBP^II ^HH^^^H A s-üret befejezése óta egy hiába, a tekintély is csatk ad- az uráról egy kukkot se szól- nyíre, akkor beszéljen a fe- luk az útból. De a lóápoló aa-szálat nem tett odébb pe- dig tekintély, ameddig meg- jon. A brigadérosné egy per- jével. Ahogy tanakodnak, akaratlanul is rákacsint Sadia eaész esztendőben nagy őrzik ésszel, tisztességgel. Az- cig sincs dolog nélkül, még hogy igy. meg úgy kellene dira, s mintha azt mondaná y " . ... , _ „„„j. <v»„, „1,/vni „ Cii'i n)n. vénet venni ev szakértelem mel és buzgalom- ián ha látják, hogy csak bor- otthon sem. ahogy a fiú oda- veget venni ennek az mai kormányozta a szántó, sót hánynak, a falra, ntme- ér. könyökig sáros a keze, a len bonvasnak, amely mi bri#í0. Petsx <0&OT li*k letemenuci feiM***** kemence szajat tapasztgatja, kergíti a ennek az eszet- a szeme: meg- — Most már hallod legértelmesebb em- kutyaházi, ugi/e » i gazdaságtan egyre inkább vulgarizálódott és külön utakra tért — ezt nehezen lehetne gondolatmenetünk szempontjából való fejlődésként értékelni —, hanem elsősorban azzal, hogy sor került a kapitalizmust megelőző termelómódok, továbbá az imperializmus, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet és főleg a szocializmus gazdaságtanának megalkotására. A szocializmus gazdaságtanának megjelenésével, mint a kapitalizmust felváltó űj és magasabbrendű termelőmód gazdaságtanának megjelenésével, a gazdálkodás problémái minőségileg is mélyebbek és bonyolultabbak lettek, mert hiszen a gazdasági jelenségek is magasabb fokon és bonyolultabb formákban ismétlődnek A KÖZGAZDASÁGTAN HATÁRAINAK kiszélesítésében és a bonyolultabbá vált problémák mélyenszántó elemzésében Lenin és Sztálin és őket követve a Szovjetunió Kommunista Pártjának határozatai és a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közgazdászai jártak az élén olyan teljesítményekkel, melyeik méltán élnek a haladó emberiség tudatban együtt Marx és Engels teljesítményeivel. E sokrétű tevékenység eredményeként sikerült — a meggyorsult társadalmi fejlődéshez alkalmazkodva alig 35 év gyakorlati tapasztalatai alapján megalkotni a marxizmus—leninizmus politikai gazdaságtanának legújabb, de egyben legjelentősebb részét, a szocializmus gazdaságtanát. Ez a rész még nem teljes, se nem lezárt. Ezért kérté!; a szovjet politikai gazdaságtani tankönyv közrebocsátásakor a szerkesztők annak összes olvasóját, hogv észrevételeikkel. bírálataikkal és hozzájárulásaikkal segítsél; őket e mű tökéletesítésében. Ennek első feltétele azonban a marxi—lenini politikai gazdaságtan elmélyült tanulmányozása és elsajátítása, a gyakorlat és elmélet állandó alkotó összekapcsolásában. Ehhez kíván alapot nyújtani a Juhász Gyula Szabadegyetem közgazdasági tagozatának megindítása a TTIT rendezésében. melynek keretében kéthetenként 14 előadásban, népszerű nyelven, de egyetemi színvonalon, országos és helybeli előadók tolmácsolásában sor kerül a marxi—lenini pohtikai gazdaságtan alanvető kérdéseinek ismertetésére. Szabó Róbert egvet^mi tanár Sm