Délmagyarország, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-27 / 279. szám

GEl¥aGTHRORSZaG Vasárnap. 1955. november ti. Mi történt q külpolitikában ? ÍV. A. Bulganyin és J\. Sz. Hruscsov indiai tartózkodása Puna (TASZSZ) November 25-én reggel N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin megér­kezett Puna városába. Puna Bombay állam egyik legna­gyobb városa. A punai repülőtérről a vendégek a Punétól 30 kilo­méternyire fekvő vadgadnai mezőgazdasági kísérleti állo­másra mentek, amelyet Bom­bay állam kormányának me­zőgazdasági hivatala létesí­tett. Ezen a kísérleti állomá­son a rizstermelés problémái­val foglalkoznak. Bulganyin és Hruscsov elv­társak ezután kísérőikkel együtt megtekintették a Puna közelében fekvő hid­roenergetikai kísérleti tele­pet, amely az indiai köz­ponti kormány kezelésében van. Ez a tudományos kutató intézet India vízieröinek ta­nulmányozásával foglalkozik. Bulganyin és Hruscsov elv­társak utazásának következő állomása a Puna közelében fekvő Khadakvaszlaban műkö­dő országos honvédelmi aka­démia volt. "Itt Habibulla ve­zérőrnagy, ennek az igen fon­tos katonai tanintézetnek a parancsnoka fogadta N. A. Bul­ganyint és N. Sz. Hruscsovot. Az akadémia a szárazföldi had­sereg, a haditengerészet és a légierő számára képez tiszte­ket. A vezérőrnagy felkérte N. A. Bulganyint és N. Sz. Hrus­csovot, továbbítsa a punai or­honvédelmi akadémia tésével indítottunk békés harcot és vívtuk kt szabad­ságunkat. A brit imperialista gyarmati rendszer eltávozott területünkről. Vendégeink Sztálin irányí­tásával vezették és lelkesí­tették a szovjet népet, hogy utolsó csepp véréig harcol­jon. Segítették megsemmisí­teni a náci imperializmus kí­sértetét. Ezért boldogok va­gyunk, hogy Önök, Uraim, itt vannak ma köztünk. Mindössze öt hónappal ez­előtt szeretett miniszterelnö­künk meglátogatta az Önök országát. Nem feledjük el a minisz­terelnökünk és magunk iránt tanúsított barátságot és sze­retetet. Ha a világ országai­nak képviselői a lehetőség szerint gyakrabban találkoz­nának és tárgyalnak egy­mással, ez kétségkívül előse­gíti a kölcsönös megértést, a békét és a népek felvirágzá­sát. A Szovjetuniónak és az In­diai Köztársaságnak 550 mil­lió lakosa van. Ezeknek egyedüli kívánságuk, hogy biztosítsák a világ népeinek a békét és barátságot. Ezután N. A. Bulganyin elvtárs beszédet intézett Pu­na polgáraihoz, melyben Puna városa dicső történelmi hagyományairól emlékezett meg, majd így folytatta: Az Indiai nép a történelmi Punát most fokozatosan a tu­dás és a tudomány városává teszi. Az egyetem, a kollégi­umok, az obszervatórium, a nemzeti honvédelmi akadé­mia, s a víz- és energiagaz­dasági kutatótelep — mind a magasfokú kultúrának és az ifjúság nevelésének góc­pontjai. Örökké éljenek Punában a maratt ősök nemes, sza­badságszerető hagyományai és egyre jobban fejlődjék a maratt nép modern kultú­rája. Fejlődjék és erősödjék a szovjet népek és India né­peinek barátsága. Harcol­junk együtt az egész világ tartós és szilárd békéjéért, valamennyi nép barátságáért. Puna városi önkormány­zata nevében ajándékokat adtak át Bulganyin és Hrus­csov elvtársaknak. A szov­jet vendégek tiszteletére ren­dezett gyűlés tűzijátékkal és népünnepéllyel fejeződött be. Pártélet A Táncsics TSZ-ben tartott konferenciák tapasztalatai Már több mint egy hónap­ja. hogy elkezdődött „A mar­xizmus—leninizmus alapjai" című tanfolyam anyagának oktatása. Egy hónap nem nem elégített ki mindenkit. Ezért olyan anyagot igyekez­nagy idő, mégis bizonyos la-1 és hogyan lépnek kapcsolat­sége is bele tartozik a ter­melőerők fogalmáiba. Ezután _ . _ felsoroltuk a tsz-ben találha- | tünk összeszedni, ami nem­tó munkaeszközöket és hogy ezeket kik hozzák mozgásba pasztalatokfcal rendelkezünk az anyag oktatásával kapcso­latban. E ciiikben, mint kon­ferencia-vezető szeretném ie­írni eddigi tapasztalataimat a Táncsics termelőszövetkezet­ben tartott konferenciákról. Az első előadás után az volt a hallgatók véleménye, hogy az anyagot nem értik majd meg, mert amit az elő­adásban hallottak, az teljesen ba az emberek és a munka­eszközök a természettel. A termelési viszonyok fo­galmát és ezek jellegét úgy sikerült jobban érthetővé tenni, hogy először megvizs­gáltuk a tsz-ben lévő tulaj­donviszonyokat, és hogy en­nek alapján milyen termelési viszonyok, vagyis milyen kapcsolat alakult ki a tsz tagjai között. Miután mind­új előttük, ismeretlen fogai- ezt megértették, csak utána makkal van tele. s ezek meg- j határoztuk meg a termelési értéséhez magasabb előkép­zettségre volna szükség. Miután véleményüket elmondták az elvtársak, abban egyez­tünk meg, hogy megpróbál­ják megtanulni a hallottadat és az eredményt majd a sze­minárium után mérjük le. Szemináriumunk feladata az alapfogalmak, a termelő­erők és termelési viszonyok tisztázása volt. A kérdések feladása után megjegyeztem, viszonyok általános fogalmát­A hallgatók megértették azt is, hogy mitől függ pél­dául a tsz fejlődése, milyen szerepük van a termelőerők­nek a fsz-en belül, és hogy a termelési viszonyok mikor akadályozzák és mikor segí­tik elő a termelőerők fejlődé­sét. Farkat Sándorné szépen megmagyarázta, csak elméletben ad választ a kérdésre, hanem szemléltet is. Így többek között szemléltetési. éppen megmutaltuk az állatvilág fejlődéséről és az ember származásának tör­ténetéről szóló szemléltető anyagokat. Ezzel sikerült mindenkinek megnyugtató választ adni a kérdésre. Itt kihasználtuk azt a lehetősé­get is, hogy megértessük a hallgatókkal: az emberré vá­lás folyamatában nem embe­ri fajok alakultak ki, hanem csak egyetlen faj és ezen be­lül különböző fajták. A Táncsics termelőszövet­kezetben a konferencia ko­[ moly feladat elé állítja a i hallgatókat. De az anyag tet­!szik, érdekesnek tartják, és érzik azt, hogy igen sokat fognak tanulni, s ezért szívesen vállalják e nehéz feladatot is. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov Bangalorba érkezett Bangalor (TASZSZ). No­vember 26-án reggel N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének tagja elutazott Puná­ból, ahol a pénteki napot töl­tötte, s szombaton délben re­pülőgépen Bangalorba, Maj­szagos — _ tisztjeinek, alkalmazottainak és nisztertanácsának hallgatóinak jókívánságait a szovjet katonai akadémia tisz­tikarának és hallgatóinak. Ha­bibulla vezérőrnagy kérte még, adják át forró üdvözletét G. K. Zsukovnak, a Szovjetunió mar­salljának, a kiváló hadvezér­nek. N. A. Bulganyin a maga, N. Sz. Hruscsov és a szovjet had­sereg katonái, valamint az egész szovjet nép nevében kö­szönetet mondott a vezérőr­nagynak a szíves üdvözlő sza­vakért és háláját fejezte kl a meleg fogadtatásért. Országunk és India között — mondotta N. A. Bulganyin — régóta baráti jószomszédi vi­szony van. A szovjet—Indiai viszony a területi épség, a szuverénitás, kölcsönös tiszteletbentartása, szor dél-indiai állam fövárosá­mindenki mondott valamit, .. ,,, ,., ... - ami valamilyen öeszefüggés­ba érkezett. A nagykiterjedésű ^ áUt a kérdéssel Amikor a termelőerőikről beszéltünk, az egyik hallgató felsorolt olyan dolgokat is, melyek egyáltalán nem tartoztak a kérdéshez, de mondott olyant is, amiből következtetni tud­tunk. Például: „A termelő­hogy a tsz azért fejlődhet, . „ . , , . , mert a nagyüzemi gazdálko­hogy mindenki elmondhatja das lehetóvé teszi a fejlődő a kerdessel kapcsolatban ve- technika alkalmazását. A tsz­leményét, vagyis próbáljanak ^n kialakult új termelési vi­Swf'^aJ?^ szonyok elősegítik a termelő­választ adni a kérdésekre. A erők fejlödését ^ egyrésZt hozzászólásokban összefog- j azzal hogy a nagyüzemi gaz. Í°:_f^,!^Jle^k?ptu^Aeidálkodás nagy lehetőséget biztosít a technika fejlődésé­déli város ünnepi díszbe öltö zött. Bangalor lakóinak száz­ezrei vonultak ki az utcára, hogy üdvözöljék a vendégeket. N. A. Bulganyint és N. Sz. Hruscsovot a repülőtéren nepélyesen fogadták. un­A TASZSZ közleménye a Szovjetunióban végrehajtott legutóbbi hidrogénfegyver kísérletekről Moszkva (TASZSZ). A leg­utóbbi időben az atomener­giával kapcsolatos tudomá­nyos kutató és kísérleti mun­kák tervének megfelelően a Szovjetunióban újtipusú atom és termonukleáris (hid­rogén) fegyvereket próbáltak ki. A kísérletek teljesen iga­zolták az erre vonatkozó tu­tudósok és mérnökök fontos, új eredményeit. A legutóbbi hidrogén-bomba robbantás az eddig végrehajtott robbantá­sok közül a legerősebb volt. A rádioaktív hatások kikü­szöbölése céljából a robban­tás nagy magasságban tör­tént. Egyidejűleg széleskörű vizsgálatokat végeztek az em­berek megvédését illetően. Mivel egyes nyugati orszá­gokban lármát csaptak a a megnemtámadás, az egymás |domanyoS- műszaki számítá­beliigyeibe sem gazdasági sem lsoji:at) bebizonyítva a szovjet politikai, sem ideológiai okból ' ' | való be nem avatkozás elvcin, az egyenlőség, a kölcsönös előny és a békés egymás mel­lett élés elvein alapszik. Biztosithatom önöket, hogy az indiai nép a békét és hala­dást szolgáló nemes törekvé­sében mindig támogatásra ta­lál a Szovjetuniónál. A villásreggeli után a ven­dégeknek megmutatták az aka­démia helyiségeit. Ezután a sporttéren katonai sportverse­nyeket rendeztek tiszteletükre. A műsoron katonai táncok, tor­nagyakorlatok, mülovaglás szerepelt. A számok India né­pei, köztük a maratt nép, a nemzeti művészetének szem­betűnő bélyegét viselték ma­gukon. Este az egyetem kertjében nagygyűlés volt a szovjet ven­dégek "tiszteletére. A nagygyű­lésen 300 ezren jelentek meg. Puna lakosai nevében B. N. Szanas:s a város polgármeste­re üdvözölte Bulganyin és Hruscsov elvtársakat, akik a kivilágított díszemelvényen fog­laltak helvet. A nagygyűlésen felolvasták Puna város polgárainak üze­netét. Az üzenet többek közt hangsúlyozza: Igazi ünnep ez városunk tör­ténetében. Az orosz vezetők lá­togatása történelmi jelentőségű esemény: barátaink átkeltek a Himaláján, hogy meglátogas­sanak bennünket. Boldogság Puna lakosainak, hogy .vendé­geink rövid indiai tartózkodá­suk alatt időt szakítottak vá­rosunk meglátogatására. A Szovjetunió a világ egyik legnagyobb országa. Felszabadította népeit az év­százados cári járom alól. Az oroszországi népi forrada­lomnak megvannalc a meg­felelői a világ más részein A Szovjetunió, noha bizton­ságának biztosítása céljából végez ilyen kísérleteket, to­vábbra is törekedni fog az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében az atom- és hidrogén­fegyver megtiltásáról és az összes többi fegyverfajta csökkentéséről, a nemzetközi feszültség további enyhítésé­ről és az államok közötti bi­zalom megteremtéséről, az egyetemes béke fenntartásá­ról és megszilárdításáról megegyezésre jutni. erők — mondta az egyik hallgató — a föld. a szántás, ahogy az ember dolgozik". Ezekután egész apró, részle­tekbe menő kérdéseket ad­tam az elvtársnak, és rájött arra, hogy felelete csak any­nyiban volt jó, amennyiben használta a föld és az ember fogalmakat. Sikerült megértetni, hogy a termelőerők fogalma nem más, mint a munkaesz­közök, amelybe a föld is be­letartozik bizonyos esetas­ben. plusz az ember, mint legfőbb termelőerő. Feleleté­nek másik részét — „ahogy az ember dolgozik" — úgy kell értelmezni, hogy az em­nek, másrészt pedig a terme­lési viszonyok az anyagi ér­dekeltségen keresztül ösztön­zik a dolgozókat különböző újítások, termelési eljárások kidolgozására. Ezzel szem­ben a kisparaszti és tőkés termelési viszonyok már aka­dályozzák a termelőerők fej­lödését, mert a kisparaszti gazdaságok nem tudják al­kalmazni a fejlődő technikát korlátoltságaik miatt, a tő­kések pedig csak akkor al­kalmazzák az új technikát, ha az kifizetődő, vagyis, ha hasznot biztosít részükre. Az új találmányokat, újításokat megvásárolják, aztán vagy megsemmisítik, vagy páncél­szekrénybe zárják és csak akkor használják, ha ezt a tő­kések közötti verseny megkí­vánja. Az ősközösségi termelési mód tárgyalása során problé­mát okozott az emberré válás folyamata, s hogy a különbö­ző leletekből hogyan lehet megállapítani azt, hogy mo­hereknek a termelésben ki-jlyik korból valók? A kérdés­alakult tapasztalata, ügyes- 're válaszoltunk, de a válasz Konferenciánk még több se­gítséget vár Sirján Gábor, Vajas Józsefné. Farkas Sán­dorné. Süli és Botár elvtár­saktól. akiknek a többi hall­gatónál valamivel nagyobb az előnyük. Vannak olyan elvtársak is, akik szeretnének választ adni egy-egy kérdés­re, de nincs elég önbizalmuk; Elkezdik a feleletet, de gon­dolataikat nehézkesen fejezik ki. ,.Meg kell szokni" — mondják. Ezeknek az elvtár­saknak előre felhívom a fi* gyeimét, hogy a következő anyagból felelni fognak, sőt azt is megmondom, milyen kérdésre kell felelniök. Ezzel elérjük azt, hogy konferen­ciánk minden tagja egy-két* szeri felszólítás után önkén­tesen jelentkezik egy-egy kérdés megválaszolására. A konferencia látogatottsá­ga elég jónak mondható: a megjelenés általában 70—G0 százalékos. Kér. hogy a tsz vezetőségének mindig a kon­ferencia időpontjában akad valamilyen elfoglaltsága. A konferencia helyisége eddig nem volt megfelelő, mert ál­landóan zavarták a tanulást, és a hallgatók jegyzetelni sem tudtak. A probléma megoldá­sában Süli elvtárs, a tsz párt­j titkára sietett segítségünkre. | Ügy gondolom, a tsz tagjait i nem csak a jó gazdasági j munkáért, de a ió tanulásért í is dicséret illeti, i Dani Mihály SZAZ ÉVVEL EZELŐTT, 1855. november 28-án halt meig Mickiewicz hazájától tá­vol, keserű emigrációban, — utolsó lélegzetéig a tőrökor­szági lengyel légió megszer­lmllla, „ vezéséért fáradozva, a feltáma­SMvfetunTóbtm végrehajtott d° lengyel szabadságban re­említett kísérletek körül, a ménykedve. A NÉPEK SZABADSÁGÁNAK KÖLTŐ] E Adam Miczkiewicz halálának 100. évfordulójára TASZSZ-t felhatalmazták a következők közlésére: A szovjet kormány síkra­szállt és síkraszáll az atom­és hidrogénfegyver hatékohy nemzetközi ellenőrzéssel tör­ténő megtiltásáért. Ilyen döntés lehetővé tenné, hogy az atomenergiát kizárólag bé­kés célokra használják fel. A Szovjetunió mind az Egyesült Nemzetek Szervezetében, mind a négy hatalom külügy­miniszterének nemrégiben megtartott genfi értekezletén javasolta az atom- és hidro­génfegyver feltétlen megtil­tását. De javaslatait nem fo­gadták el. A Szovjetunió ja­vasolta az atom- és hidro­génfegyver erkölcsi-politikai elítélését is. A nyugati hatal­mak ezt a javaslatot sem vol­tak hajlandók elfogadni. Belgrád (MTI) Jugoszlávia dolgozói népeinek szocialista szövetsége, valamint a jugo­szláv tömegszervezetek és különböző egyesületek meg­kezdték az előkészületeket november 29-re, a köztársa­ság napjának megünneplésé­re. Az üzemekben, intézmé­nyekben és iskolákban ünne­pi gyűléseken és előadásokon emlékeznek meg november Mi Mahatma Gandhi veze- 29-e jelentőségéről, . Mickiewicz életének és mű­vének két fontos határköve az 1830-as francia forradalom és az 1848—49-es bukott szabad­ságharcok. A nemzeti felkelé­sek korszaka ez az idő a len­lünk, ott is ekkor válik uralko­dóvá az irodalomban a roman­tikus irány. önként kínálkozik a párhu­zam az akkori lengyel és ma­gyar viszonyok között.' Mind­két ország elvesztette nem­Olaszországból Párizsba si­etett, hogy a francia kormány­nál próbáljon segítséget ki­eszközölni a lengyel légió szá­mára. Közben a francia forra­dalom elbukott. A költő még­A lengyel szabadságharc bu- nagy történelmi eseményei ra­kása után Mickiewicz előbb gadták ki. Mickiewicz egysze­Olaszországba, majd Francia- riben világosan látta tenniva­országba költözött. Az emig- lóját. 1848 tavaszán Olaszor­ráció első évei a költő életé- szagba ment, ahol a legtevéke­ben gazdagodást hoztak, költői nyebb szervezője a lengyel lé­nyelve, művészi látása, ábra- giónak, melyre — szerinte — . , , zolási készsége elmélyült, mon- a lengyel szabadság kivívásá­^S^irií: danivalója topább demokrati- nak nagy feladata vár. zalodott. Ekkor irta meg a lengyel irodalom egyik mester­művét, az ősök III. részét. A' KÖLTÖ MÜVÉBEN nem­zete „üldözöttségét és vértanú­............ ,„.„, ságának történetét" akarta zeti toggetlenségéTé's paraszt- megörökíteni. Bemutatja, hogy sem vesktette el hitét. FrancTa ságára súlyos feudális terhek a cárl kormány hogyan til- nyeiva napilapot indított: a nehezedtek. Az arisztokráciák d5zte a haladoszellemu vilnai Tribüné des Peuples-t (Népek a nemzeti érdekek árulójává ifjúságot, remek realista ké- Szószéke), amely a szó fegy­váltak. Sokban haladó a két P^ben mutatja meg, hogyan verével akarta támogatni az országban a hasonló középne- vfzftett. a hazafias lengyel tf- elnyomott népek: lengyelek, messég szerepe is, a lengyel jdság útja a fegyveres felke- magyarok, németek, olaszok középnemesség haladó rétege lésekhez. függetlenségi és szabadsághar­is lelkes mozgatója a refor- A műnek hatalmas sikere cos mozgalmait. „„Lnair volt. George Sand egyenesen _ _ Az 1815 és 1830 közöUi Goethe Faustjával és Byrpn S AHOGY VÖRÖSMARTY, másfél évtized lennel törté- rttiánfrédjével vetette egybe. Bajza és a többiek í'pjme zeti ellenállás tüze - s eb- Tedeusz című elbeszélő köl- lemmel Mickiewicz a mi har­ellenállás tüze, s eb ^ megalkotásához. ^"kat. A Tribüné de Peuples 1849. április 22-i számában ben nagy szerepe van a lán­golo költőnek, a harmincegy- A Pan Tadeusz Mickiewicz Mic.kipvvifz „A,ati néhány éves (1798-ban szüle- utolsó költői megnyilatkozása. Mickiewicz szózata tett) Miokiewicznek. Az „Oda Alkotó fantáziáját mind sú- a nwg)an>Knoz: az ifjúsághoz" című versének lyosabb rabságba vetette az „Már nemcsak egy nemzet gyújtó sora: — „Erőnek vála- emigráció nyomora, keserűsége, érdekéről van szó!" — írja a szoljon az erő!" — a lengyel s a gondolkodásán elhatalma- kiáltványában. „A ti ügyetek, a hazafiak jelszava lett, s 1830. sodő vallási misztika. szabadságért folytatott közös november 29-én kitört a felke- Reménytelen kétségbeesésé- harc kérdése lett minden nem­lés. bői majd csak az. 1848-as év zet számára, mely Ausztria év-. százados elnyomása alatt nyög..: Ti, kiknek a nemzet­sége Európa számára eddig rejtély volt, most valamennyi elnyomott nemzet harcosaiként tűntök fel, ... Amit elvégezte­tek, nagy; amit még el kell vé­geznetek, magasztos". Mickiewicz mély demokratiz­musa, a nemzeti szabadság­mozgalmak összefüggésénele megértése sugárzik a felhívás­ból, a lengyel—magyar törté­nelmi barátság e ragyogó do­kumentumából. Az európai forradalmak leve­rése után betiltották Mickie­wicz lapját. Nyomorogva él, de nem mond le a harcról. 1855­ben, az orosz—török háború idején úgy látta, hogy Török­országban kell lengyel légió­kat szervezni, így segíthet ha­zája sorséin. Konstan!inápoly­ba érkezve megtámadta a ko­lera, s távol hazájától kellett, 100 éve meghalnia. Negyvenöt évet nyugodott idegen föld­ben, míg a lengyel hazafiak 1890-ben ünnepélyesen haza­szállították Krakkóba. A népek összefogásának, testvéri együttérzésének nagy hirdetője, prófétája volt. Ezért határozta el a Béke-Világta­nács, hogy halálának 100. év­fordulójáról a népek összefogá­sáért harcoló haladó emberiség ünnepeként kell megemlékezni. Mickiewiczcsel együtt mi is valljuk, hirdetjük és kíván­juk, hogy: Vessük a vállunk hős testvári (láncba. A földgolyó deréköve vagyunk! Egy roppant góccá forrjon Jezer elménk, Egyetlen góccá forrjon agyunk! (f>. M j

Next

/
Oldalképek
Tartalom