Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-07 / 236. szám

DELMFLGYFLRORSZflG Vasárnap, 1955. október 1. OELWYüRORSZfiÖ Méltó a tisztségre ... Szakszervezeti bizalmi választás a Jutaárugyárban A gépsorban Horváth Györgyné olyan munkás, mint a többi. Gabonás zsáko­kat varr hétről hétre, akár­csak mások. Elfoglaltsága sem kevesebb, mint családos munkatársainak, azaz eggyel több: szakszervezeti bizalmi. Tizennégy ember ügyeit Intézi, akik nemcsak szakszervezeti dolgokban ke­resik fel. hanem más kérdé­sekben ls véleményt kérnek tőle. Horváth Györgyné a Sze­gedi Jutaárugyár varrodájá­nak egyik szakszervezeti bi­zalmija. Szerdán, a munka befejezte után csoportja ösz­szegyűlt a varroda egyik sar­kában, hogy bizalmit válasz­szon újra. Néhány percig be­szélt Horváthné olvtár3nő ar­ról, hogyan végezte eddig munkáját, miben kapott se­gítséget s hogyan ellenőrizte, segítette a szakszervezeti ta­gok jobb munkára tett válla­lásainak teljesítését. Azután megkérte azokat, akik két évvel ezelőtt megválasztot­ták, hogy mentsék fel a bi­zalmi tisztség alól — válasz­szanak újra. A varrodaiak egymásra néztek, a szemük­ből azt lehetett kiolvasni, hogy eddig is meg voltak te­vékenységével elégedve, méltó volt tisztségére. Rövid hallgatás után Császár Nán­dorné, aki üzemi bizottsági tag is, ennyit mondott: — A magam részéről java- 1 solom Horváthnét; válasszuk meg ismét szakszervezeti bi- ; zalminak. — Helyes, javasoljuk mind­annyian! — csupa ilyen vá-' laszt lehetett hallani Csá­szárné szavai után. Égytől egyig újra Horváthnéra sza­vazott mindenki csoportja tagjai közül. Aki ismeri Hor­váth Györgynét, tudja, mi­vel érdemelte ki újból azt, hogy rdeaeff a választás. Négy éve végzi ezt a mun­kát, s jól. Olyan ember, aki úgy dolgozik, hogy megér­demli a bizalmat. Először mindig maga kezd hozzá ah­hoz, amit csoportjának java­sol. Ezt kötelességének érzi. A munkaversenynél a fel­ajánlási lapot először mindig maga tölti ki és ő tesz első­nek felajánlást a jobb mun­kára. így tartja, — Azért teszem ezt, hogy lássák a tasrok, ha én merem vállalni például a jobb minő­ségű munkát, ők is meg tud­ják azt csinálni. A tett vállalások mindig reálisak és teljesítik is mind­annyian a varrodában. Hor­váth Györgyné a szakma ki­váló dolgozója. Legutóbb jó munkájáért havifizeié­sét kitevő összeget kapott ju­talmul, a kitüntetéssel együtt. Munkájával példát ad a dol­gozóknak. Selejt, anyagpa­zariás nemcsak nála nem fordul elő, de a csoportjában sem. Figyelme kiterjed még más dolgokra is. Egy-egy fontos megbeszélésről nem hiányozhatnak csoportjának tagjai, s így tájékozódnak az üzemben lörlénö eseményekről. A dolgozók szociális körülményei is ér­deklik a bizalmit. Horváthnc igyekezett megértetni a sza­badságolás törvényességét is a tagokkal. Nála soha sem probléma az, mint másoknál, hogy ugyanazon dolgozox mennek minden esztendőben a nyári hónapokban szabad­ságra. Ha szociális segélyt kér valaki, vagy más kérése van az üzemi bizottságtól, azonnal megy elintézni, nem halogatja. A hozzá tartozó 14 dolgozó társáról körültekin­tően gondoskodik. * Helyes és szükséges lett volna azonban beszélni a vá­lasztáskor a jelen, a jövő tennivalóiról. Többek között arról, hogyan járulhat hozzá minden szervezett dolgozó a negyedik negyedévi terv jó teljesítéséhez, a kollektív vál­lalás végrehajtásához, mikép­pen köszöntheti jól november hetedikét. Így sokkal jobban betöltötte volna feladatát a választás, a kis csoport meg­beszélése. SZEGED ÜZLETEIBEN Öszi gyapjúujdonsógok, nylonanyag sok színben A Szegedi Ruházati Bolt felkészülten várja az őszi cs téli „csúcsforgalmat". Rak­tárkészlete az idén hatmillió forinttal több az elmúlt évinél. A Ruházati Bolt 10. számú boltjában (Lenin utca) most került forgalomba sok különleges méteráru. — Az 1955. évi ősz egyik újdonsága — ! mondta Győrffy István elvtárs, az üzlet ve­1 zetője — a márványmintájú gyapjúszövet. ; A legkülönbözőbb színekben, többárnya­' latú kék, zöld, sárga színben 130 forintért i kapható. A szövet sok előnye mellett talán ; azt kell kiemelni, hogy az igen széles, a • denevérszabású hosszú ujjaknál sem okoz ' problémát a varrónőnek. I Az üzlet egyik legkeresettebb szövetfé­' lesége a Pomázi Textilgyár különleges — ; eddig csak exportra gyártott — vékony gyapjúszövete, amely minden mennyiség­ben kapható. Az elmúlt évben igen kis mennyiségben hozták forgalomba a blúz­' nak, ruhának való száz százalékos hernyó­selymet. Ma már ebből is nagy a válasz­ték, métere olcsón, leszállított áron — 35 ! forintért — kapható. ' A század legmodernebb ingnek és blúz­nak való anyaga, a nylon, tizenhat színben : kapható az üzletben. De nem hiányzik a sokszínű és minőségi tweed szövet sem. Különösen nagy a választék a velúr kabát­szövetekben. í — Vásárlóink minden anyagot meg­i kapnak üzletünkben — mondta Győrffy ! elvtárs. Bő választék a cipőkben Sok dolgozó nézi gyönyörködve a Ru­házati Bolt 16. számú cipőüzletének ízléses kirakatát. Már a kirakat is sok mindent el­árul. Van áru bőségesen. De nézzük meg az üzletet belől is. Az óriási állványok roskadoznak a cipő alatt. A raktár, a padlás is tömve van ci­pővel. Olyan érzése támad a szemlélőnek, mintha a nagykereskedelmi vállalat egyik cipőraktárában volna. Női szandálok, férfi és gyermekcipők, hócipők százai sorakoz­nak itt. — Nem panaszkodhatunk — mondta Major Ferenc üzletvezető, a „Szakma ki­váló dolgozója" —, van árunk bőségesen. És mindjárt elmondott egy esetet. Egy idősebb ember Bajáról jött Szegedre a na­pokban csizmát vásárolni. Nem győzött cso­dálkozni, mikor egymás után rakták elé a különböző minőségű csizmákat. — Ez igen. Tavaly alig tudtam vonni, most meg választani lehet — mondta a vá­sárló. Azután választott egy szép. kemény­szárú, magyaros, fényes csizmát. Mindenki megtalálhatja az ízlésének megfelelő cipőt. Különösen keresettek a Duna Cipőgyár krepp mikroporózus talpú cipői. Szépek, minőségük kifogástalan és ami leg­fontosabb, igen kényelmesek. — Vállalatunk felkészült az őszi és téli „csúcsforgalomra" — mondta Major elvtárs. — Öriási a választék a sima és pré­selt bőrű gyermek, női és férfi cipők kö­zött. Gyári és kisipari készítmények állnak a vásárlók rendelkezésére. Különösen ör­vendetes jelenség az, hogy a női és gyermek hócipő, amikből tavaly Igen kevés volt, most kifogyhatatlan mennyiségben rendel­kezésre áll. A csomagolok munkájára is lehet számítani A SZEGEDI SZALÁMI­GYÁRBAN is csatlakoztak a dolgozók a Ruhagyár felhí­vásárhoz. Kijelentették azt is, hogy az export-kötelezett­ségüknek és a tervteljesítés­neik határidő előtt tesznek eleget. A csomagoló teremben dol­gozók is érzik, milyen fel­adat vár rájuk. Az ígéret teljesítésében bízhatnak ben­nük, mert máskor ls megtar­tották szavukat. A kiszállítá­sok határidejének megtartá­sa, nagyon jól tudják, hogy tőlük is függ. Nagy a sürgés­forgás a csomagolóban min­dig. A szalámival megrakott ládákat a terem egyik felé­ben magasra rakták, hogy férjenek, s helyet adjanak az újabb szalámival megrakott kocsiknak, amelyek egymás­után érkeznek. A csomagoló­ban dolgoznak a fiatalok kö­zül jónéhányan. Márton Vik­tória és társa, Lelle Anna a csontolóból jött át ide Karai Ilonkával együtt. — A főidényben itt szok­tak dolgozni — mondja a művezető —. Nincs is rájuk panasz. A fiatalok általában jól dolgoznak. A lányok ügyesek, meg kell hagyni. Ott van még Nagy Anna, Ka­tona Lajos, Tompa György, de Kiss Júlia liftes is hozzá­juk tartozik. A MŰVEZETŐ beszél s eközben lassúbb lesz a mun­ka. Az asztalok körül a cso­magolok állnak. Nem tétle­nül, mert előkészítik — cím­kézik — a szalámit, de lá­dákba nem rakják. — Nincs láda — mondja Balogh Etelka fiatal csoma­goló —. Megraktuk az utol­sót is. — Mindjárt ideérnek vele — válaszol Detári István mű­vezető —, addig bontsanak egy bála fagyapotot. Nem nézi tétlenül senki, mit csinál, mihez fog a szom­szédja. A fiataloknak meg különösen nem üres a kezük, mindenki talál magának munkát. Az eredmény nem is marad el ott, ahol ipar­kodnak. Balogh Etelka párjá­val együtt 2042 darab rúd szalámit szokott egy nap a ládákba rakni. El is érik mindig a 124 százalékot. Ka­rai Ilonkának és társának van mindig a legmagasabb — A szegedi Nemzeti Szín­ház „Warrenné mestersége" előadásáról a TTIT október 7-én, pénteken este 8 órakor Vitát rendez szegedi klubjá­ban (Horváth Mihály u. 3.). Vitavezető Osváth Béla. a TTIT megyei titkára. teljesítménye. Társa mái­nem sorolható a fiatalok kö­zé, mégis ketten, naponként 2214 rúd szalámit raknak a ládákba. Teljesítményük ma­gasan meghaladja Balogh Etelka és párja százalékát. — A FIATALOK nemcsak munkában ügyesek — mondja Varga Lászlóné DISZ-titkár —. A békeköl­csön-jegyzésben ls elsők vol­tak. Aki csak benn volt az üzemben, az első órában le­jegyzett fizetéséhez mérten. " y ígértük meg a DISZ­gyűlésen is. Büszke vagyok rájuk. — Késnek a ládával, men­jünk ebédelni, majd három perccel hamarabb kezdünk •— szól aztán a művezető a csomagotokhoz. A harmadik negyedévi ter­vet túlteljesítették, de a ne­gyedik negyedév eddig eltelt napjaiban is olyan lendület­tel dolgoztak, mint azelőtt. A naponkénti tervteljesítés is számít a versenyben. A csomagotokra meg éppen ne legyen panasz. Erre vigyáz­nak a fiatalok. Csongrád megye a silózási verseny élén A Földművelésügyi Minisz- százalékos teljesítménnyel térium jelenti: A szeptember 30-i értéke­lés szerint az éves silózási terv teljesítésében Csongrád megye van az élen. Silózási tervét 29.9 százalékra teljesí­tette. Szolnok megye 27.7 százalékos teljesítményével a második helyre került. Har­Több megye erősen elma­radt a silózásban. Legna­gyobb az elmaradás Zala me­gyében, amely szeptember 30-ig mindössze 4.2 százalé­kot ért el éves silózási tervé­ben. Jóval az országos átlag alatt van Borsod és Szabolcs megyének a 10 százalékot Nagy a forgalom a gyermekruha boltban Messze Szeged környékén Ebben az üzletben is — elterjedt a hír. hogy Szege- mint ma már valamennyi den a Lenin utcában meg- j szegedi üzletben — bő a vé­nyilt a gyermek konfekció ! laszték. 1-től 12 éves gyer­üzlet. Piaci napokon különö- ( mek részére fehérneműt, fel­sőruhát, kabátot, esőköpenyt, sen sok vidéki anya keresi fel az üzletet, vásárol gyer­mekeinek ruhát, kabátot, nadrágot. Az üzlet nagy forgalma azt bizonyítja, hogy a dolgozó asszonyok megszerették a kész ruhákat, mert az sokkal előnyöseb'-, olcsóbb, mint az anyagból házilag elkészített ruha. cipőt lehet itt venni. Különösen felkészült az üzlet az őszi és téli vásárra. 1160 forintért 34-től 54 forintig kaphatók. Az üzlet dolgozói kapcsola­tot kerestek Szeged iskolái­val, mert konfekcióiparunk most már el tud ja látni a ta­nulókat egyenköténnyel. Most érkezett az üzletbe fiúk és lányok részére tiroli ruha. Nagy a választék csinos és jóminőségű tweed, lódén, kordbársony, szövet és bal­lonkabátokban. Lányka ru­hák már 45 forinttól, iskolai kötények nagy választékban A növekvő igényeket kon­fekcióiparunk kielégíti, dol­gozó asszonyaink gyártmá­nyait szeretik. Ezt bizonyítja a Lenin utcai gyermekkonfek­ció üzlet forgalma. madik Komárom megye 23.3 i sem elérő teljesítménye. — A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület szegedi csoportja október 7­én, pénteken délután 4 óra­kor előadást rendez az MTESZ Horváth Mihály utca 3. szám alatti előadóter­mében. Földes Pál, a Textil­ipari Kutató Intézet igazga­tója tart előadást Kína tex­tiliparáról és a pekingi tex­tilipari műszerkiállításról. Az előadáson kínai vendégek is résztvesznek. Minden ér­deklődőt szívesen lát a veze­tőség. Már vsak 17—19 éves fiatalokat vesznek fel az iVt 111 traktoros gépészképző intézetbe A Munkaerötartalékok Hiva- J A nyíregyházi traktoros-gé­talának közlése szerint a trak-: pészképző intézetekbe Szabolcs­toros-gépésztanulók felvétele az MTH 115. számú tiszavas­vári és a 609. számú bajai in­tézetébe befejezéshez közele­dik. További jelentkezéseket a nyíregyházi, a pápai, a székes­fehérvári, a győri, a szegedi, a Szatmár és Heves megyei, a pápai intézetbe Veszprém, Zala és Nógrád megyei, a győri in­tézetbe Győr-Sopron, Komá­rom és Vas megyei, a székesfe­hérvári intézetbe Somogy, Fe­jér és Tolna megyei, a szegedi makói, a' gyulai és a mezőhe- 'nézetbe Bács-Kiskun, Csong­gyesi traktoros-gépészképző in­tézetekbe fogadnak el. Jlíhoit hííeii — rpt(i(jál)afi Ifjú a mi életünk, az idős embe­reket is felfrissíti és olyan elhatáro­zásokra setkenti, mint Mison Adolf bácsit, a Szegedi Kenderfcmógyár ré­gi, öreg munkását. Az történt ugyanis, hogy Mison bácsi, akinek egy foga sincs, fején is alig van már haj s 77. életévét ta­possa, elhatározta, hogy jelentkezik a prágai különvonatra, amelyet a Magyarország—Csehszlovákia nem­zetközi futballmérközés alkalmából indított az IBUSZ. A nála valamivel fia­talabb feleségével és még jónéhány szegedivel együtt el is utaztak az elmúlt szombaton Prágába, a cseh­szlovák fővárosba. De mielőtt megkérnénk Mison bá­csit, hogy röviden mondja el úti él­ményeit, elöljárójában hadd áruljuk el, hogy miért pont az öreg Misont interjuvoltuk meg. Hát azért, mert ő cseh származású ember, Prágától nem messzire, Hum­palec városában született és itt is élt 20 éves koráig. Akkor már hat esz­tendeje, hogy az ottani posztógyár­ban dolgozott, de mivel nem volt munkája, fiatal ember lévén, elgya­logolt Ausztriába és a pechlarni kenderfonógyárba állt be munkás­nak. Nem sokáig dolgozott ott, el­gyalogolt Bécsbe, aztán vissza Cseh­szlovákiába, onnan Németországba és három hónapos viszontagságos út után Brémában telepedett meg 16 esztendőre. Az első világháború kezdetekor vetődött Szegedre. Itt mindjárt be­állt a Szegedi Kenderfonógyár simí­tó osztályára dolgozni. Majdnem fél évszázadig itt munkálkodott. Meges­küdött feleségével, gyermekeik szü­lettek, akik valamennyien résztvettek a munkásmozgalomban s Mison Adolf bácsi 70 éves korában kapott először jutalmat munkájáért. 1953­ban sztahanovista lett s idős korára való tekintettel a bölcsőde gondno­kának tette meg a gyár mai vezető­sége. És most feltámadt benne a régi, a világot látni akaró ember érzése és életében először elment megnézni Prágát.., Beszél ő csehül, németül, kicsit más nyelveket is ért, — és töri a magyart. De azért megérteni a sza­vát. Nagyon lelkendezve mesélte, hogy szombaton este indultak a nyu­gati pályaudvarról s vasárnap 2 óra körül értek Prágába. Gyönyörű volt az út, különösen Brünn után a he­gyekben, ahol 13 alagúton vitte át őket a vonat, — gyönyörű tájakat láttak. Prágában hatalmas autóbu­szok fogadták a magyar vendégeket. — köztük a szegedieket is, s a ki­rándulók jórésze egyenesen a meccs­re sietett. Az idősebbjei, olyanok, mint Mison bácsi, a szállodában pi­hentek egy kicsit. A magyar győzelem a prágai sta­dionban élményt jelentett a látoga­tók számára. Mison bácsit az ragad­ta meg először, hogy milyen figyel­mesen fogadták őket, s látták el minden kényelemmel a hotelben. Mondja, hogy vasárnap ebédre fi­nom leves, hatalmas rántott fiús és fél liter sör volt. Vacsorára sültcsir­'ke, hétfőn ebédre pedig cseh étel: kelt gombóc megfőzve, dinsztelt ká­poszta scrtéssülttel, és persze sör bő­ségesen, nem is beszélve minden ét­kezés előételéről. Misán bácsi elment a Vencel tér­re, amely a legnagyobb és a legszebb Prágában. Hasonlításképpen _ úgy magyarázta, hogy háromszor olyan hosszú, mint a Széchenyi tér, de kes­kenyebb. Itt éppen a megelőző ün­nep miatt Vencel király szobrát ha­talmas virágerdő bontotta: 703 év­vel ezelőtt uralkodott a csehek nagy királya, aki nagyon jó volt a néphez, az akkori időkben a dolgozók érdekeit oltalmazta. Ellátogatott Mison bácsi a Moldva folyó partjára, amelynek szélessége hasonló a Tiszáéhoz. Üz­leteket keresett fel, érdeklődött az árak iránt s így mondja: hasonló a mienkéhez. 3 korona 50 fillér egy kiló kenyér, ugyanennyi 10 deka sza­lámi, 60 fillér a villamosjegy s ott is most egy kicsit szűkében vannak a húsnak. A munkások keresete, — több cseh dolgozóval beszélt, — kö­rülbelül azonos a magyar munkáso­kéval: van aki 800 koronát. 1200, 2000-et keres, — ki hogyan dolgozik. Elragadtatással szólott Prágáról. Nagyon tetszettek néki a régi város épületei s az új városrész hatalmas építkezései. Persze másfél nap alatt nem tudott ő sem megnézni mindent, de gazdag élményekkel — kissé fá­radtan tért haza. Na de ilyen út után nem is csoda. Mison bácsi vállig hangoztatja, hogy nagyon megérte, nem sajnálja sem a pénzt, sem a fá­radalmat. Megtudtuk: 500 forintba kerül oda-vissza a majdnem négy napos kirándulás, az útiköltség, a szálloda, az ellátás minden egy sze­mélyre. S mit vásárolt Prágában Mison bácsi? Tejfölös bögréket szép porcelánból, díszes betűkkel van rá­írva az egyikre, hogy a feleség a fér­jet, a másikra pedig a férj a felséget ne mérgesítse. A harmadik emlékre pedig ez van írva: „Virágos élete legyen". • M. T, ürt-vm- -- "»—..—Sí-' rád és Pest megyei, a gyulai intézetbe Békés és Hajdú-Bi­har megyei, a makói intézet­be Csongrád, Borsod, Szolnok és Békés megvei fiatalok jelent­kezhetnek, míg a mezőhegyesi intézetbe a Békés megyei gép­állomásokról és állami gazda­ságokból kerülhetnek fiatalok. Traktoros-gépésztanulónak már csak 17—19 éves fiatalok jelentkezhetnek felvételre. A tanulókat tanulmányi idejük alatt otthonokban helyezik el. Teljes ellátást, ösztöndijot kap­nak. Az ösztöndíjak összege — a tanulmányi előmeneteltől függően — 130—240 forint. Amennyiben azonban a felvett tanuló előzőleg már munkavi­szonyban állott, ösztöndíj he­lyett kereseti térítést kap, amelynek összege 500—900 fo­rintig terjedhet. (MTI) Új be'egségt b'zlosítósra jogost ó igazolványt kapnak a nyugdijasok Az Országos Nyugdíjinté­zet a napokban megkezdi a nyugdíjasok betegségi bizto­sítására jogosító igazolványá­nak kicserélését, mivel a régi igazolványok nagyrésze ol­vashatatlanná vált, elhaszná­lódott. Az új igazolvány — amit 1955. december 31-ig minden érdekelt nyugdíjas megkap — tájékoztatást ad a nyugdíjakkal kapcsolatos legfontosabb kérdésekről is. Orvosi gyógykezelést, gyógy­szert, kórházi ápolást 1936. január 1-től kizárólag az új igényjogosultsági igazolvány felmutatása mellett lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom