Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-25 / 251. szám

Kedd, 1955. október 25. mMÜ YQRGRSZÜG BBHKWSPIBI. SWVWBI Pá r t éIet Színvonalas üzemi párttaggyűléseket Szeged üzemi pártszervezetei előtt napjainkban nagyon fontos feladat áll: mozgósítaniok, szervezniük kell az üzemek dolgozóit a november 7. tiszteletére indított munkaverseny sikerére, az éves terv határidő előtti teljesítésére. A párt tagjai az októberi párttaggyűléseken közösen döntik el, milyen módon tudják legeredményesebben végrehajtani a tervek minden oldalú teljesítését. A párttaggyűlés hivatott arra, hogy lerögzítse a pártszervezet konkrét, gyakorlati tennivalóit; hogy a párttagok erőfeszítését, figyelmét egy meghatározott cél felé irányítsa. A párttaggyűlés az a fórum, amelynek határozata törvény minden párttag és tagjelölt számára. A magas színvonalú párttaggyűlések fontos feltétele, hogy a beszámoló alaposan átgondolt, személyekhez szóló és igaz legyen. Ne csak a párttitkár, hanem • rezetőnésc egétsének véleményét tükrössé. Ezt azonban úgy lehet elérni, ha a pártvezeiőség nemcsak akkor ül össze, amikor eldöntik, hogy miről szóljon a beszámoló, hanem a beszámoló elkészítése után is közösen megvitatják az abban felvetett kérdéseket. Több szegedi üzemben ez eddig még nagyon ritkán történt meg. Ebből adódott azután, hogy amikor a párttitkár ismertette a beszámolót, a vezetőség tagjai nem mindig értettek azzal egyet, mert csupán a párttitkár véleményét fejezte ki. Felelősségteljes munka a beszámoló elkészítése. Olyan kérdésekkel kell foglalkoznia, •milyeneket a» üsent élete megkövetel, amelyeknek megoldásai feltétlenül szükséges a pártmunka megjavítása, a termelés fellendítése céljából. Eddig több helyen az volt a hiba, hogy a taggyűlésen ismertetett beszámoló egyszerűen lemásolta a titkári értekezleten elhangzottakat, csupán általánosságban vetett fef egyes kérdéseket. Mivef azonban el volt szakítva az üzem konkrét problémáitól és nem volt eléggé személyhez szóló sem, alig vagy egyáltalán nem keltette fel a párttagok érdeklődését. Többé-kevésbé ilyenek voltak eddig a Konzervgyár és még néhány pártszervezet vezetőségének beszámolói. Egyes helyeken azonban, mint az Ecsetgyárban, a DÉMA Cipőgyárban már van javulás etekintetben. Itt a párttitkár elvtársak megértették: a taggyűlés csak akkor lehet a kommunisták nevelésének iskolája, ha a beszámoló a legfontosabb kérdésekkel foglalkozik, ha személy szerint megdicséri a pártmunkában és a termelésben élenjáró kommunistákat, ha személyesen bírálja azokat, akik nem hajtották végre a taggyűlés határozatait. Eléggé általános jelenség, hogy a beszámoló háromnegyed része általánosságban, a külpolitikai helyzettel foglalkozik, de ezzel is úgy, hogy kimásolják az újságok legidőszerűbb cikkeit. A pártépítéssel, a kommunisták nevelésével éppen ezért nem képes érdemlegesen foglalkozni a beszámoló. Az idő közben eltelik, a párttagok pedig nagyon keveset szólnak hozzá a pártépítés kérdéseihez. Az ilyen beszámoló nem lendíti előre a pártszervezet munkáját. Egyes üzemi pártszervezetekben vannak már olyan kezdemény esések, hogy a beszámoló teljes egészében az alapszervezet munkáját, a kommunisták magatartását, példamutatását értékeli aszerint, hogy melyik a legfontosabb. Az egyik üzemi alapszervezetben például — a termelésben mutatkozó lemaradás miatt — nyílván a tervek teljesítésére kell mozgósítani a kommunistákat. Másutt, — ahol a párttagok magatartásával, aktivitásával van baj — természetesen a párttagok kötelességeiről és jogairól kell bővebben beszélni. Mégis előfordult már, hogy az ilyen helyes beszámoló elhangzása után felálltak egyes párttagok és helytelenítették: a beszámoló nem> foglalkozott a külpolitikai kérdésekkel. Ezután hosszan beszéllek arról, amit az újságokban olvastak a külpolitikai helyzetről. A taggyűlésen részvevő párttagok és pártonkívüliek sokkal többet és sokkal mélyrehatóbban foglalkozzanak inkább a párt határozatainak végrehajtásával, a pártszervezet erősítésének kérdéseivel. Ahhoz, hogy a kommunistáik jól dolgozzanak és mindig eleget tegyenek a Szervezeti Szabályzatban megszabott kötelességeiknek, fontos, hogy ismerjék feladataikat, s ezt meg is tudják magyarázni a pártonkívülieknek. Nagy szükség van ezért arra, hogy a vezetőség a munkaterv alapján határosatI javaslatot terjesszen a taggyűlés elé elfogadás végett. A taggyűlés megvitatja a javaslatot, megbírálja, kiegészíti és miután jóváhagyta,, feltétlenül magáénak is érzi. A pártvezetőségnek kell azután ellenőriznie, hogy az elfogadott határozat végrehajtásából hogyan veszi ki részét az alapszervezet minden egyes tagja. Most például nagy erőt kell arra fordítaniok a pártszervezeteknek, hogy az üzemek kimagasló teljesítményeket érjenek el, hogy méltóképpen tudják megünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. Mindenért, ami az üzemben történik, elsősorban a kommunisták felelősek. Ügy kell tehát résztvenniök az alapszervezet ügyeinek megvitatásában, a határozatok meghozatalában, hogy a következő taggyűlésig hatékonyan, eredményesen tudjon dolgozni a pártszervezet. Kisteletan megtazdődiM ez MKDSZ őszi szabás-vsrrás lanfoíysma Csongrád megyében több mint százötven helyen indít gazdasszomykört az idei őszön az MNDSZ. A szabás-varrás, kötés-horgolás tanfolyamok mellett csaknem ötven termelőszövetkezetben az aszszonyok kérésére a baromfinevelésről, a kertészetről szóló előadás-sorozat is kezdődik. A megyében töbto mint negyven részvevővel elsőnek Kisteleken kezdődött meg a szabás-varrás tanfolyam. Először az alapismeretekre, a fércelésre, a gomlblyukkötésre stb. oktatják őket. A legügyesebb asszonyokat rövidesen azzal bízzák meg, hogy kis ruhákat készítsenek a községi bölcsőde lakóinak, abból a ruhaanyagból, amelyet a kultúrelőadások bevételéből vásárolnak. A kisteleki MNDSZ, hogy elősegítse a gyermekek kézügyességének fejlődését, rövidesen kötés-horgolás tanfolyamot indít. Erre eddig már hatvan úttörő-leány jelentkezett. — Atomkiállítás vonaton. Október 21-én indult Budapestről országjáró útjára az Országos Béketanács, a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat és a MÁV Politikai Főosztálya közös munkája nyomán vonatba szerelt atomkiállítás. Az „atomvonat" első útja Egerbe vezetett. A vonat a közeljövőben több vidéki várost is meglátogat. ^tíSttkK^ Vita egy szegedi regényről Egyre pezsgőbb kullúrjorradalmunk jelentős mesgyeköve Dér Endre „Első próbacímű regénye. Napilapjaink, közöltük a Szabad Nép is hírt adott a fiatal szegedi író első alkotásáról. A mű már akkor széleskörű érdeklődést váltott ki az olvasóközönségből, amikor a „Délmagyarország" hasábjain folytatásokban megjelent. Felszabadulásunk óta ez az első szegedi prózai mű, melyet szegedi könyv ki cdó bocsátott a melegen érdeklődő tömegek rendelkezésére. Az érdeklődést többek között a könyv kapóssága bizonyítja legjobban. Megírhatjuk, hogy Békéscsabán, Pécsett, Kecskeméten, Debrecenben már elfogyott Dér regénye. A sokrabecsült művet ma este fél 8-kor a TTIT (Horváth Mihály u. II. emelet) klubjában vitatják meg az olvasók, az írószövetség rendezésében. Vitavezeta Székely Lajos aspiráns lesz. Minden könyvbarátot szívesen lát az írószövetség vezetősége. (t. b.) — tTjítás egy német termelőszövetkezetben. A drebkaui Franz Mehring Termelőszövetkezet parasztjai és a helyi mezőgazdasági szakiskola újító-klubja új termelési módszereket vezetett be a szövetkezetben. Az új módszerek különösen a zabtermelésnél váltak be. A régebbi szokásos termelési eljárással 30 mázsa zabot gyűjtöttek be holdanként. A jarovizált zab már holdanként 34 mázsót jelentett. A szövetkezet tagjai most négyzetes vetési rendszerben hóban jarovizált zabot vetettek s így — a régebbi trágyázás! feltételek mellett — holdanként 40 mázsát termett a föld. A zabot is géppel aratták a szövetkezetben. — A bolgár grafikai kiállításról több üzemi levelezőnk igen kedvezően nyilatkozott. Botár György ládagyári dolgozó részletesen beszámolt a kiállítás, illetve az egyes képek megtekfhtése után kialakult benyomásairól. „A kiállításon számos értékes és nagyszerű alkotást láthattam és számomra tanulságos volt. Azt szeretném, ha egy-egy ilyen kiállítás után a dolgozóktól véleményt kérnének a kiállttá-' son látottakról. Véleményem szerint ez a módszer közelebb hozná a dolgozókat a művészethez". Botár Györgynek különösen tetszett az „Alagsor" és a „Bányászok" című kép. Jobb szervezést! Az őszi vetés munkáját most nemcsak a nyárvégi rossz időjárás késlelteti, hanem még ezenkívül sok más is — panaszolják a csorvai dolgozó parasztok. Igazuk van nekik. Csórván is, de a szegedi járás számos községében nagyon lassan, szinte vontatottan halad a szőlő, a must és a kukorica átvétele. Csórván például volt az elmúlt héten olyan nap, amikor mintegy hatvan kocsi állt a Bor forgalmi Vállalat telepe előtt, várva arra. hogy átadhassák a szerződésre járó szőlőt és mustot. Nem kevesebben szoktak állni a Terményforgalm: Vállalat kukorica-átvevő telepe előtt sem. Megtörtént, hogy számos gazda szőlővel, vagy kukoricával megrakott kocsijával már este odaállt a telep bejárata elé, azért, hogy legalább a kővetkező napon délután átadhassa terményét. Ha csak ötven fogat áll is egy-egy faluban naponta a Borforgalmi, vagy a Termcnyforgalmi Vállalat telepe előtt, ez azt jelenti, hogy ezen a napon ötven holddal kevesebb rozsot, búzát vethetnek el a falu határában, s ha ezt községenként összeadnánk, eredményül sok száz, talán ezer holdat is kapnánk. A szőlő, a must és a kukorica begyűjtésének is haladnia kell. Ez a munka azor.ban nem mehet a vetés rovására. A torlódások elkerülése végett a községi tanácsoknak, s az átvevő-telepek vezetőinek ütemezni kell, hogy melyik napok kik, s hányan hozzák terményeiket. Biztosítani kell, hogy az átvétel legalább néhány óra alatt megtörténjen. Nem történhet meg az, ami Kisteleken is megtörtént, hogy míg a hropinccszet kapacitása napi háromszáz mázsa szőlő, addig egy-egy napon 709. sőt közel 800 mázsa szőlőt is behozzanak a gazdák. Napokat kellett elt81teniök várakozással. Kis jóakarattal, alaposabb szervezéssel könnyen lehet ezen a bajon ls segíteni. A begyűjtési miniszter rendelete a kukoricaérSékasífési és sertéshizlalási szerződésekről A Minisztertanács az ország | fiús- és zsírellátásának biztosítása érdekében — figyelembevéve a bőséges kukoricatermést és a megnövekedett sertésállományt — még szeptember 10én határozatot hozott a kukoricaértékesítési és sertéshizlalási szerződésekről. A Minisztertanács e határozatban felhívta a mezőgazdasági termelőket, hogy kössenek kedvező feltételek mellett szerződést kukoricaértékesítésre és sertéshizlalásra. A felhívás jelentős eredményeket hozott. A dolgozó parasztság nagy többsége, felismerve a szerződéskötés anyagi előnyeit, gazdasági erejéhez mérten terméséből kukoricaértékesítési, illetőleg sertéshizlalási szerződést kötött. Vannak azonban olyan termelők is, akik a jó kukoricatermés és a megfelelő sertésállomány ellenére, sem kukoricaértékesitési, sem sertéshizlalási szerződést ezidáig nem kötöttek. A begyűjtési miniszter a Minisztertanács határozata alapján felhívja a tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy szólítsák fel azokat a termelöket, akik 1200 négyszögöl, vagy ennél nagyobb kukorica vetésterülettel rendelkeznek és október hő 31-ig kukoricaértékesitési, vagy sertéshizlalási szerződést nem kötöttek, hogy három napon belül kössenek szerződést. A felszólítást követő három nap alatt sertéshizlalási szerződést csak az a termelő köthet, aki a sertés szállítását ez év IV. negyedére vállalja és megfelelő fedezetet igazol. Ha a termelő a felszólítás ellenére sem köt három napon belül szerződést, a tanács végrehajtó bizottsága kukoricaértékesítési szerződésre kötelezi. Azok a termelők, akiket a tanács végrehajtó bizottsága kukoricaértékesítési szerződéskötésekre kötelezi, az átadott kukoricát 240 Ft helyett — májusi morzsolt kukoricára átszá'mítva — mázsánként 220 Ft-os (átvételi árat kapnak. A szerző, désre kötelezett termelőket előleg, iparcikk, illetve építési anyagjuttatás nem illeti meg. Párthírek Értesítjük az Elvtársakat, hogy az SZKP Történet I. évfolyam propagandistái és hallgatói számára 1955, október 28-án, pénteken délután 5 órakor a Pártoktatók Házában az első témaköriből bevezető előadást tartunk. Előadó: Rácz János elvtárs, a Marxizmus—Leninizmus Tanszék tanársegéde. Agit.-prop. osztály A SZEGEDI JÁRÁS legtöbb termelőszövetkezeitébői arról adnak hírt mostanában, hogy a tavalyihoz képest nemcsak a jövedelem, hanem bizony nem egy helyen a tagok létszáma is megkétszereződött. Üllésen azonban nem ez történt, legalább is, ami a belépéseket illeti. Tavaszitól idáig csak alig egynehányan léptek itt be a Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe. S a belépők leginkább földnélküliek, vagy csak egy-két holdas kisgazdák voltak. Mi az oka ennek a késlekedésnek? Az üllési dolgozó parasztok talán bizony nem szeretnének jobban, kevesebb gonddal élni? Vágy talán a helyi termelőszövetkezetben rosszul ment a munka nyáron? A Vörös Csillag tagjai nem tudnak példát mutatni a termelésben? Nézzük meg. mi a helyzet Üllésen, milyen eredményeket ért el a faluban a szövetkezet, s hogy miért kevés a belépő? A Vörös Csillag TSZ tagjai jól élnek. Ebben az évben 32 mázsa búzát meg rozsot, ehhez négy mázsa árpát kaptak, meg jár még tíz forint készpénz is a tagoknak, munkaegységenként, ami például Turcsik Jánosék, a szövetkezet egyik tagja esetében összesen 6610 forintra rug. Ha meg lesz a szüret, 8—9 hektónyi bor is jut ennek a családnak. Almaosztáskor pedig kereken négy mázsa téli almát kaptak, összeszámítva a nagyját. Turcsik János családjával együtt 26 440 forint olyan jövedelemhez jutott a nyáron, melyből nem kell neki adót fizetni, beadási kötelezettséget teljesíteni, az egészet ruházkodásra, megélhetésre költhetik. MIKÉNT LEHETSÉGES az, hogy egy ilyen, viszonylag kicsi szövetkezeti gazdaság egy-egy tagjának ilyen magas jövedelmet tud biztosíttani, hiszen a Vörös Csillag TSZ-nek közös művelésben mindössze MÉRECK 148 hold földje van, ebből szántó csupán csak 77 hold. A Vörös Csillag TSZ az idén megmutatta oroszlánkörmeit. A gyenge, homokos földeken is átlagosan 14 mázsa 30 kiló búzát, 15 mázsa 75 kiló árpát és 862 kiló rozsot termelt holdanként. Ezzel szemben a falu átlag búza- és rozstermése még a hét mázsát is nehezen közelítette meg. A szőlőtermés is igen szép a szövetkezeiben, pedig elhanyagolt, kiöregedett szőlőgazdaságuk helyreállítását a tsz tagjai még csak ebben az évben kezdték meg. A könyvelés szerint a gazdaság egész évi tiszta jövedelme kereken 250 ezer forint. Ebből 200 ezer forint értékű terményt és pénzt osztanak szét a szövetkezet 25 tagja között, ötvenezer forintot pedig a közös gazdaság fejlesztésére fordítanak. Az új beruházások jórésze már meg is történt. Vásároltak 15 törzskönyvezett anyakocát és három fejőstehenet is. Most építik fel a tsz darálómalmát. A darálók és az egyéb malmi felszerelések már megvannak, most még egy nagyteljesítményű benzin-motort vásárolnak. A tsz-nek rövidesen saját tejüzeme is lesz, a gépet már ehhez is beszerezték, újonnan, készpénzért vették. Szépek, nagyon szépek ezek az eredmények, de sokkal nagyobbak is lehetnének. A tsz könyvelője, Zab László elvtárs kiszámította, hogy ha az összes lehetőségeiket kihasználták volna és legalább nyolc férfi munkaerővel többen dolgoznának, a VERŐ Ií tagok most legalább egymillió forint hasznon osztozkodhatnának. Ebből nem nehéz következtetni arra — ha a szövetkezet termését, gazdaságát jövőre valami elemi csapás nem éri —. hogy a munkaegységek értéke könnyen elérheti akár a száz forintot is. Ez pedig például Turcsik Jánosék esetében — az idei teljesítményüket alapul véve — nem kevesebb, mint 66 100 forint tiszta jövedelmet jelentene. DE KISZÁMÍTOTTÁK ezt már a falu egyéni gazdái is. A falusiak számadásaiból már most az tűnik ki, hogy a Vörös Csillag TSZ tagjai a falu lakóinak 70 százalékánál jobban élnek. Nem véletlen, hogy az üllési dolgozó parasztok csaknem valamennyien azt mondják most már: nem vitatjuk, kétségtelenül jobb a szövetkezet. S mindez azt jelenti, hogy Üllésen megérett a helyzet a nagy átalakuláshoz. Miért kevés mégis a változás? Azért, mert a községben meghúzódó ellenség, a kulákok. a volt földbirtokosok, a kupecek a leggyalázatosabb eszközöktől sem riadnak vissza, hogy a falu becsületes dolgozó parasztjait elriasszák a szövetkezettől. Az ellenség először népi demokratikus éllamrendünk bukásáról koholt rémhírekkel kezdte, de amikor látta, hogy ezeket senki sem hiszi el, s a Vörös Csillag mellett még egy újabb termelőszövetkezet alakulóban van. egyszerűen tudtára hozták az új tsz leendő vezetőségének, hogy ha megalakul a szövetkezet. „agyonverik őket". Akiket pedig még ez a fenyegetés sem riasztott vissza — mint például Kondász István három és félholdas gazdát — igyekeztek hírbe hozni a falu előtt. Hazug módon rájuk fogták, hogy a községi tanács nagyösszegű pénzzel „vesztegette meg" őket azért, hogy legyenek szövetkezeti tagok. Hajdú Antalt, a falu egyik büntetetielőéletű kupecét az állam iránt való nagyösszegű tartozása miatt az utóbbi időben gyakran hivatták a tanácsházára. A dolgozó parasztok előtt Hajdú úgy szépítette a dolgot, hogy a tanács őt is be akarja léptetni a szövetkezetbe, ezért hívják olyan gyakran. Farkas Mihályné. a kulák Szabó B. Gergely testvére, a falu egyik fecsegő hírharangja, nyomban teleszórta a falut ezzel a hazugsággal: már a Hajdút is szövetkezetbe akarják. Erre a becsületes dolgozó parasztok azt mondták: ahol a Hajdú lesz, ott mi nem leszünk. Mindez azért is sikerülhetett az ellenségnek, mert az üllési kommunisták nem álltak a sarkukra. Elnézték, hogy egy maroknyi bitang az egész falu poharába keverje a mérget, s hogy ezzel az ellenség a dolgozó parasztokat eltántorítja a szövetkezéstől. Az üllési kommunistáknak meg kell érteniök, ahol ők nem dolgoznak, nem világosítják fel az igaz szó erejével az embereket, ott az ellenség hazugságai gyökeret eresztenek. Nemrégen például az ellenség a Vörös Csillag TSZ-röl art híresztelte: éhen halnak ott az emberek, mert minden termésüket be kellett adniok. Nagyon sokan elhitték ezt. De ha a kommunisták gyakran beszéltek volna Turcsik Jánossal, Kolcsik Istvánnal, Csongrádiéfckal és a tsz más tagjaival, eljuttathatták volna az igazságot a falu dolgozó parasztjaihoz, akik híreket a szövetkezetről csak az ellenségtől hallottak. PÓTOLNI KELL ezt a nagy mulasztást, hiszen a szövetkezetre figyel most sokszáz üllési parasztcsalád, Eredményesebben harcoljon as üllési pártszervezet az ellenség ellen