Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-25 / 251. szám

MAI SZAMUNKBÓL) BULGANYIN ÉS HRUSCSOV AZ ÉV VÉGÉN AFGANISZTÁNBA UTAZIK (2. oldal) A MAGYAR -ENSZ—TÁRSASÁG SAJTÓÉRTEKEZLETE A MAGYAR ÜJSAGlRÖK SZÖVETSÉGÉBEN (2. oldal) MÉREGKEVERÖK (3. oldal) AZ MDP CSONGR ADMEGYE1 BÍZOTT SAGANAK. LAPJA XI. évfolyam, 251. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1955. október 25. V/MG 'PRÖLETARJA! Egy gépnél két változtatás = jobb tónál Géppel teleírt papírlapot pamufszalag egyenlőtlensé- egyenlőtlenség 4—4.5 százavett elő a Szegedi Textilmű- geit a szállítási sebesség vál-, lékra csökkent. Tehát ugyanvekben Éliás Mihály mérnök, j tozása okozza. Erről a váltó- j annyi anyagból, ugyanannyi A papíron okos sorrendbe i zásról diagrammot is szer-1 munkával és költséggel mifoglalták. hogy a szovjet Arisztov-módszer alkalmazásában a munkásnők milyen időbeosztással és milyen módon tudnak a legeredményesebben dolgozni. Óráról órára meghatározták, a nyújtógépieseknek mit kell tenni, hogy a legeredményesebben dolgozzanak. — Tanfolyamokon tanítjuk, hogy az Arisztov-módszerű nyújtási eljárásra átalakított gépeknél milyen munka vezet igazi eredményre — mondja Éliás Mihály textilmérnök, a tanfolyam vezetője. s kimunkálója az Arisztov-módszer alkalmazása leghelyesebb eljárásának. kesztettek. Kézenfekvő volt I nőségileg jobb fonalat készíttehát, hogy a megoldás nyitja a szállítási sebesség egyenletessége megjavításában áll. m A Textilművekben — amint ezt a Délmagyarország régebben jelentette — hazánkban elsőnek vezették be az összes nyújtógépiekre az Arisztov-féle nyújtási eljárást. Ennek lényege a meröA nyújtóművet vették hát vizsgálat tárgyává. Egyik alkatrészről megnagyobbított modellt készítettek; figyelemmel kísérték a mozgásváltozásokat. S aztán — hosszú hónapok kitartó munkája árán — megszületett a megoldás. Az anyagot továbbító hengereiket a nyújtómezőben finomabb recézéssel látták el. Az átalakítást egy gépen végezték el. Dolgozik is ez a gép. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy helyes volt az újítók elgondolása. A gép nyújtóművének átalakítása előtt az anyagszalagban 8—10 százaiéikos egyenlőtlenség volt. (Meg kell jegyezni, hogy az Arisztov-módszer állegesen vezetett nyújtott pa- falában 15 százalékkal csök mutfátyol ferdeirányú vezetése. Az új eljárás alkalmazásával nagyban megjavult a fonál minősége. S érdemes a tanfolyamra eljárni, mert az elsősorban a gépet kezelő munkásnöknek haszon. Radics Sándorné, Pető Viktória, Albert Mária és Kiss Jánosné is lelkesen vesz részt a szakmai oktatásban. Ennek eredménye meg is mutatkozik. Radics Sándorné és Pető Viktória is — például — többet termel, könnyebb és jobb munkabeosztással. Emelkedett is keresetük, havonként 100—150 forinttal. Nyoma sincs már az üzemben az Arisztov-féle eljárástól való idegenkedésnek, amelynek alkalmazása kezdetén bizony az nem is kismértékben megmutatkozott. kentette a fonál egyenlőtlenségét.) Az átalakított gépnél a korábbi 8—10 százalékos hetnefk. S az egyenletesebb anyagszalag a fonodában is érezteti jó hatását, kevesebb lesz a szálszakadás. A következő első fél év végéig már mind a 24 nyújtógépnél elvégzik az anyagtovábbító hengerek átalakítását. Ez bizonyos költségbe kerül, de igen rövid idő alatt sokszorosan megtérül. Egy év alatt 700 ezer forint értékkel több jóminőségű fonál készülhet. Az újítók nemcsak erkölcsi, hanem anyagi megbecsülést is kaptak; körülbelül 25 ezer forint üti a markukat. (Zl Bodó Zoltán főtechnológus íróasztala fölé hajol. Dolgozik. Az ő eredményes munkássága is bizonyíték arra, hogy a technika rohamosan fejlődik, s az igazén modern üzemekben is van lehetőség a korszerűsítésre, jobb gyártási mód kimunkálására; (—V. —r.) I szegedi békeaktívák ma tartiák öszi találkozójukat Ma délután fél 6 órakor az egyetemi és főiskolai diákklub helyiségében (Dugonics tcr 12.) rendezi meg a Városi Békebizottság és a Hazafias Népfront Városi Bizottsága a békeaktívák, előadók őszi béketalálkozóját. Előadó Porzsolt József budapesti egyetemi tanár, aki az aktuális nemzetközi kérdésekről ad tájékoztatót. Előadását vita követi. R roslHikészílő ipar időszerű feladatai Ma nyílik meg Szegeden az Ifjúsági Akadémia A DISZ Városi Bizottsága s a TTIT megyei titkársága közös rendezésében ma megkezdődik Szegeden az Ifjúsági Akadémia előadássorozata. Az első előadást Bálint István, a Szovjetunióban végzett tanársegéd tartja: »A lenini—sztálini Komszomol, DISZ restvérszervezete« címmel. Megnyitót mond Faragó István, a DISZ Városi Bizottsága agit-prop. titkára. Az ifjúsági Akadémia ünnepélyes megnyitója ma este 7 órakor lesz a Városi DISZbizottság tanácstermében (Sztálin sétány 7.) 2 Az Arisztov-módszer a pamutfátyol vezetésének irányát változtatta meg. A gép nyújtóművében azonban semmi változást nem hozott. Az új nyújtási eljárás alkalmazásával nagyot léptek előre a Textilművekben a fonál minősége javításának útján. Könnyen megtehették volna, hogy megelégednek a sikerrel. De mégsem uralkodott el olyan hangulat: „Nekünk már nincs is teendőnk a minőség további javításában, megtettük amit kellett, hiszen alkalmazzuk az új nyújtási eljárást". Felismerték, s bizonyosak voltak abban, hogy kínálkozik lehetőség a fonál minősége fokozására, — csak meg kell azt keresni. Bodó Zoltán főtechnológus, Bille György textilmérnök ds Ocskó István szerelő segítségével munkához fogott. Az volt a feladat, hogy megjavítsák a nyújtott szalag egyenletességét. Kétség nem volt abban, ha ez sikerül, akkor haszna a kész fonál minőségének további javulásában lesz. A figyelmet arra összpontosították. hogy felfedjék, mi okozza a nyújtott szalag bizonyos egyenetlenségét. Vizsgálták a nyújtott szalagot. Ehhez adott segítséget a Textilipari Kutató Intézettől kapiott elektromos egyenletességmérő műszer. Lankadatlan, nem csüggedő munkával, pontos számításokkal. mérésekkel sikerült Szakszervezeti vezetőség-választás az 1. sz. Postán Az elmúlt héten ünnepi szakszervezeti vezetőségválasztó gyűlésre ültek össze az 1. sz. Postahivatal dolgozói, A termet szépen feldíszítették erre az alkalomra. A jelenlévők disíelnöksóget választottak, majd meghallgatták a szakszervezeti vezetőség beszámolóját, melyet Lantos Ferenc elvtárs, a szakszervezet elnöke mondott el. Értékelte az elmúlt két év elért eredményeit, a szakszervezeti tagok munkáját. A beszámoló elhangzása után Vaskúti György elvtárs elmondta, hogy őt a szakszervezet küldte üdülőbe és megköszönte felgyógyulását. Baráth Pál elvtárs versenyfelajánlást tett. A hozzászólások után Sóskúti Sándor elvtárs, a jelölőbizottság tagja felolvasta a jelöltek névsorát. A választás igen lelkesen zajlott le. A választás után az új vezetőségi tagok Horváth István elvtársat I választották meg nek. Nyilvános „zenés fejtörő^-t rendeztek Szegeden Tegnap délután és este két előadásban a Magyar Rádió és az Országos Filharmónia nagysikerű élő "Zenés fejtörő* műsort rendezett a szegedi Nemzeti Színházban. A mindvégig zeneileg is színvonalas műsort összeállította és vezette Gaál György Sándor, a Magyar Rádió munkatársa. A műsorban közreműködött Simándy József Kossuth-díjas, Gencsi Sári, Eszenyi Irma, Keveházi Lajos, Schneider Hédy és Bakonyi Klári. nikusok zenekarát Lukács Miklós vezényelte. A Filharmónia következő szegedi hangversenye október 31-én, hétfőn este 8 órakor lesz a szegedi Nemzeti Színházban. A szegedi Bartók filharmónikus zenekart Fejér György vezényli s közreműködik Cziffra György zongoraművész. Bemutatásra kerül Wagner: Rienzi nyitánya, Csajkovszkij b-moll zongoraversenye és Dvorak A Budapesti MAV Szimfó- Üj világ szimfóniája. — Szegedi fiatal művészek estje. Tegnap este az MSZT klubjában a város fiatal színészei, írói, képzőművészei és zenészei ismerkedési estet tartottak. Az est műsorában saját műveikkel szerepeltek a fiatalok, a színház művészei pedig a varsói VIT-ről számoltak be. Az ismerkedési esten megjelent a DISZ megyei bizottságának külÜB. elnök-jdötte is, s elmondotta, hogy képzeli el a bizottság a fiaSzalkai Károly talok együttműködését. Szeged első lett a Csongrád megyében folyó Szabad Ifjúság terjesztési versenyben. A jó terjesztési munkával Szeged Városi DISZ-bizottság elnyerte a DISZ Megyei Végrehajtóbizottság vándorzászlóját. A második helyezett Makó város, a harmadik pedig a makói járás lett. HÍDAVATÁS Otlk-verlk : Patlog már Dolgozik a Vígan szól ÜJ híd, fényes Átal megyünk vasat, a szikra, kalapács, nóta. híd, rajta .; kevesebbet kell ezen- közben nézegették a A betonhid vaskortál annak gyalogolni, hidat. Pedig éppen látjára valaki fehér vagy kerékpározni, aki-elégszer látták, míg őszirózsa csokrot eröát akar kelni a csator- építették a Vízügyi sített, mellé pedig egy nának ezen a részén, Igazgatóság dolgozói: kicsi nemzeti színű Ez a Kodály által hogy kijusson a Vásár- meg-megálltak előtte, zászlót. Markos 'Andfeldolgozott népdal helyi sugárúlra. Mond- figyelték a munkát — rás rálépett a hidra, szállt a Petöfitelepi ta is ott a sarkon lakó és segítettek bele. _ pdr nappa; eze. úttörők ajkáról csütör- asszony: Mert Markos András tanácstagi beszátökön délelőtt a széles _ Ki törődött vele tanácstag az iskola mo[óm alkalmával — belvízcsatorna pártján. azeiött, hogy van-e itt igazgatója társadalmi mondotta — eguik váVeluk szemben a másik híd _ szó[alt jel a munkát szervezett a iasztóm javasolta, hogy oldalon edesanyak. gyűlésen. - Most meg hídépítéshez. - ezétt mivel ez'a h[d is nagymamak, kicsiny betonllidat csináltatott kaP°" most a hidava- ksruieti tanácsunk gyerekeikkel, férfiak a tanács. <as alkalmával a ta- iránti bizalmukat, nelányok fiuk hallgattak ... nacstol szép elismerő vezzük el a bizalom a dalt csoportba ve- HelyeselteR a sza- oklevelet. Majd ötezer hídiónak rődve. Utolsó melegét "át. s megtapsoltak forintot takarítottak , .. . . árasztotta az őszi nap, Csűri Mihály elvtárs- mcR azzal hogy Cirok Amikor mar hazamakarta nak, a II. kerületi ta- més bácsi, a kitüntetett dídtak az unnepseg Népgazdaságunk alapvető célkitűzéseiből — mint például az önköltség csökkentése, a minőség javítása, a termelékenység szakadatlan növekedése — a megyénk területén lévő rostipari üzemeknek sem jut kisebb feladat, mint bármely iparágnak. Termeivényeink közvetve a fogyasztást szolgálják. Állandóan és rohamosan fejlődő textiliparunk egyik legfontosabb hazai nyersanyagtermelésének feladatáról van szó. Kenderfonó és szövőüzemeink mindinkább jóminőségű, megfelelő mennyiségű hazai nyersanyagra tartanak igényt. A közfogyasztás egyre követelcbben lép fel igényeivel úgy a választék, mint a mennyiség tekintetében és mindezeknek csak akkor és csak úgy tud megfelelni, ha az alapanyagot termelő (feltáró) rostkikészítő üzemek tevékenyen támogatják a kapcsolatok ezer szálain keresztül. Ha a fentiek tükrében vizsgáljuk a rostkikészítő üzemek tevékenységét, — az utolsó öt év figyelembevétele mellett, — akkor szembetűnően látjuk, hogy a termelékenység, az önköltség, a minőség tekintetében nem minden esetben feleltek meg a szocialista termelés követelményeinek. E téren alatta maradtak a többi iparágaknál elért eredményeknek. Az is "megállapítható, hogy a rostkikészítő üzemek technikai fejlődése, — a többi iparágakhoz viszonyítva — nem következett be kellő mértékig. Kevés új, korszerű gépet kaptunk. Az utolsó öt évben a nagyobb beruházásokat főleg üzemi épületekre és szociáljs létesítményekre fordították, amelyek zömükben közvetve segítik a termejést. Nagymértékben gátolta a rostkikészítő üzemek gazdaságos termelését az a körülmény, hogy a rostipari üzemek kapacitásának bővítése szükségszerűen megkövetelte a mezőgazdaságtól a rostkender termelés nagyobbmérvű kiterjesztését. Ez azt eredményezte, hogy az egy holdra eső termésátlag csökkent. Az elmúlt öt év időszakában a mezőgazdaságban a kendertermelés igen sok kívánnivalót hagyott maga után, ami érthetően kihatással van a rostkender termelés minőségére. Ma, amikor második ötéves tervünk beindításának megalapozásán dolgozunk, bizakodással tölt el bennünket az, hogy 1955. év kenderből is bő termést hozott és így elmondhatjuk, hogy olyan mennyiségű és minőségű rostkenderrel rendelkeznek üzemeink, amilyen évek óta nem volt. De komoly lépést jelent előre az 1955. évben megtermelt kender szakszerű kezelésében beállt kedvező változás, amely mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek, mind pedig a kisparaszti termelök munkájában bekövetkezett. Ebben a gazdasági évben termelt kendereink 80 százalékát begyűjtöttük, amelyből megállapíthatjuk, hogy a termés túlnyomó része, előző évekhez viszonyítva, megtelelő időben került learatásra. Mindent egybevetve ebben a gazdasági évben rostkenderbőt idejében többet és jobbat arattunk. A bő termés begyűjtése — viszonylag zavartalanul — már befejezés felé közeleg. Most már rostiparunk vezetőire, mfiszakiaira, munkásaira hárul az a feladat, hogy az egész népgazdaság előtt álló célkitűzéseket a maguk területén maradéktalanul végrehajtsák. A feladatok közül mindenekelőtt a legfontosabb a munka termelékenységének állandó fokozása. Az 1956. gazdasági év végére el kell érnünk azt, hogy rostkikészitő üzemeinkben a termelékenység mintegy 10 százalékkal emelkedjék. a termékek előállítási költsége 2 százalékkal csökkenjen, míg a minőségnél, főleg a tilolt kender I. osztályú részaránya haladja meg az 50 százalékot. Nem kisebb a feladat a kihozatali mutatók megjavításánál sem, hisz a szomszédos népi demokratikus országok gyengébb minőségű' alapanyagból magasabb - kihozatalt érnek el. Főleg a szálhozam növelése kell, hogy emelkedjék a következő évben mintegy 20 százalékkal, az összrosthozamot pedig 0.5 százalékkal kell megjavítani. Ez a követelmény reális és teljesíthető, azonban gondos műszaki szervezést és odaadó munkát igényel az ipar minden dolgozójától. Üzemeink pártszervezetei, szakszervezetei, kommunistái legyenek kezdeményezők e feladat végrehajtásában. Ha mindez megvan és ha hasznosítjuk azt a sok értékes javaslatot, melyet a rostkikészítő üzemek dolgozói a Központi Vezetőség és a Minisztertanács felhívása nyomán a műszaki tökéletesítés érdekében tettek, akkor minden bizonnyal eleget tudunk tenni az egész népgazdaság alapvető célkitűzéseiből reánk eső követelményeknek. Béres Sándor, a Délmagyarországi Rostkikészitő Vállalat igazgatója „Hordják el a hajóroncsokat!" Az elmúlt nyáron többszöri fürdés életveszélyes, de ami — mintha be volna aranyozni a kis nács elnökének azt a egyéni gazda a betonrésztvevői, akkor lehecgycL u vciun- s ünnepség résztvevőit, mondatat, amellyel a eiemek kifuvarozásánál , latnll tl°8yL ? 6e~ Üj ludat avattak a hidat átadta a környék segitett, Papdi Mihály, t0!fr? valakl kretav°l Petőfitelepiek, s ez lakóinak: „Használják stifler József, Kremzer ralrta: nagy esemény szám- egészséggel". János is díszes okieve- „Éljen a ml tanába ment ezen a tájon. — Köszönjük — volt let kapott — társadal- csunk!" kimutatni, hogy a nyújtott Majd [élkilométerrel rá kórusban a felelet, s mi munkájáért. M. T. felkerestem a téli hajókikötő bejáratánál fekvő ingyenes strandot, a „Sárgát". Ezt a strandot, ahol a fürdés hatóságilag is engedélyezett, a nyári hónapokban ezrek és ezrek' látogatják. Sajnos azonban a fürdőzés itt nem volt egészen zavartalan. Túlzás nélkül: életveszélyes volt. Az elmúlt év őszén ugyanis a strandolásra igen alkalmas, egyenletes lejtésű homok-partra egy elsüllyesztett uszályhajó roncsait vontatták kor magasabb lett a vízállás ezt is eltakarta a víz. ügy gondolom, hogy ezt a strandot — még ha anyagi áldozatot is kíván — nem szabad ilyen elhanyagolt állapotban hagyni, hiszen a dolgozóknak és főként a gyermekeknek, kevés ilyen egészséges, jófekvésű, könnyen megközelíthető strandfürdő áll rendelkezésére. Mivel jelenleg a hajóroncsok teljesen szárazon állnak, azok széídarabolása vágópisztollyal nem okozna nagyobb nehézséés megkezdték annak szétdara- Set. és onnan több vagon öcs bolását. A vízszint emelkedése kavasat lehetne nyerni. Kérem megakadályozta, hogy a mun- az illetékeseket, intézkedjenek, Lő f f ciir>-7T AL A -„ J1i nArtu n íJ-.K _„ _ „l .1 i kát befejezzék. A rendkívül veszedelmes, borotvaéles hajóroncsok tehát a víz alatt maradtak. volt ugyan figyelmeztető tábla, hogy a strandon a hogy a jövő évben a strandot minden veszély nélkül használhassák a fürdőzök. Dr. Eperjessy György .. főiskolai tanár