Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-23 / 250. szám

Vasárnap, 1935. október 23. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás tapasztalataiból: Újfajta silózási rendszert alkalmaznak a Táncsics Termelőszövetkezetben 3 DELM3LYSIR0RSZB6 Á szeptember 3-ától 20-ig megtartott Országos Mezőgaz­dasági Kiállításra a Ságvári telepi Táncsics Termelőszövet­kezet tagjai közül is nagyon sokan felutaztak Budapestre. Nem sajnálták a kiállítás meg­tekintésével járó fáradságot, hisz nagyon sok mindent lát­táik olyant, amit a saját gazda­ságukban is könnyűszerrel megvalósítható. Kószó István elvtárs, a tsz növénytermelési brigádvezető­je a következőket mondotta el: — 'Az én figyelmemet első­nek az újfajta silókészitést módszer ragadta meg. Eddig is készítettünk silót kukorica­szárból, répaszeletből, rápából és mindenféle zöldségből, ami őszidőben lekerül a földekről. Takarmányhiányunk eddig még sosem volt, de azért az ilyen •mindenféléből készült silóhoz a szarvasmarháknak —, hogy jól tejeljenek, megtartsák kon­díciójukat — abrakra is szük­ségük volt Abban a silóban, melyet a mezőgazdasági kiál­lításon láttunk, már az abrak is benne volt. A siló úgy késxűlt, fiogy a takarmánynak vetett száznapos kukorica termését rajta hagyták a száron, s a szárat a terméssel együtt si­lózták be. Ehhez már nem kell abrak, a tehenek egész télen jól tejelnek ettől, nagyobb a haszon és kevesebb a kiadás. Sokat lehet megtakarítani a [ismerték a sertéshízlalással já­darával, s a korpával. A kiál- rd foglalkozás hasznosságát is. lítás tapasztalatai alapján ed­dig már negyven köbméter ilyen silót készítettünk, de jö­vőre a silónak ebből a fajtájá­ból háromszor, négyszer any­nyit akarunk — magyarázza Kószó elvtárs. A Táncsics TSZ tagjai a ku­koricatermelésnek eddig is jó szakemberei voltak. Azt azon­ban sokan nem értették közü­lük, miként lehetséges az, hogy a négyzetesen vetett kukorica nagyobb termést ad a soros kukoricánál. A mezőgazdasági kiállításon látottak után ezt is megértették. A tsz-ben már szó volt arról, hogy míg ebben az esztendőben mindössze 30 katasztrális hold négyzetes ku­koricát vetettek, jövőre a le­hetőség szerint a szövetkezet összes kukoricáját négyzete­sen vetik. A négyzetes vetés holdankint igen gyakori eset­ben 5—6 mázsa kukoricater­més többletet is jelent. A Táncsics TSZ idei négyzetes kukoricavetését komoly jégkár érte a nyáron, mégis átlagosan 23 mázsa termést adott holdja. A négyzetesen vetett kukorica­tövek csaknem teljesen kihever­ték a kárt, míg a soros kuko­ricatövek csak jó kétharmados termést adtak. A kiállításon a tsz tagjai fel­Jelenleg 21 szép disznó hízik a tsz hizlaldájában, jórészüket még el sem szállították, de a szövetkezet máris újabb 53 ser­tésre kötött hízlalási szerződést az állammal. így ki tudják használni azokat a nagyjelen­tőségű kedvezményeket, me­lyeket államunk biztosít a hiz­lalással foglalkozó szövetkeze­tek, egyéni gazdák számára. Taanlmányi kirándulást szervez Budapestre a Pedagógus Szakszervezet A Pedagógus Szákszerve­zet Csongrád megyei Terü­leti Bizottsága, fővárosunk megismerése érdekében, no­vember hó 6—7-én tanulmá­nyi kirándulást rendez Bu­dapestre, a pedagógusok ré­szére. A gazdag programmal ösz­szekötött kirándulásra 90 fo­rint a részvételi díj. (Szín­házjegy nélkül 76.40 Ft). Je­lentkezni az iskolákban az SZB-elnököknél lehet, októ­ber hó 31-ig. Olcsó mozibérletet vezettek be a szegedi tanulók részére A Csongrád megyei Mozi­üzemi Vállalat a szegedi ta­nulók részére mozibérletet ve­zetett be. A bérlet ára — mely 12 szel­vényt tartalmaz — 1 forint. A A szelvények minden alka­lommal csak az aznapi első előadásra válthatók be. A mo­zibérlet-szelvények a szegedi összes mozik első előadásaira érvényesek, függetlenül attól, hogy melyik möii árusította. 4 aengeleleket as élet innitottit csak a korai vetésből várhalnak jó termést Évek hosszú sorain megfi­gyelhettük, hogv a csenge­lei dolgozó parasztok a sze­gedi járás községei közül mindig elsőnek fejezték be a vetést. Ha terméseredmé­nyeiket nézzük, akkor is azt látjuk: a járás többi homo­kos vidékű községei közül szintén a csengeleiek az el­sők, A csengeleiek életrevaló emberek, nagy tapasztalataik vannak arról, hogyan kell dacolni a mostoha talajviszo­nyokkal. a rossz időjárással. Régen megtanulták már azt is, ha későn vetnek, csak fele, nem ritkán harmada lesz a gabonatermés. A ké­sei rozs nem tud a tél be­állta előtt "letalpalni", az évente beköszöntő száraz, ta­vaszi szelek a gyenge töve­ket agyonverik, homokkal te­metik be. A koráin vetett őszi vetés viszont ellenáll az időjárás szeszélyeinek. Hogy mennyire igaz ez, bizonyítja az is, hogy míg a nyáron a csengelei egyéni gazdák át­lagosan 650 kiló holdankénti rozstermést csépeltek el, ad­dig az azonos talajviszonyú Ottömösön — itt később ve­tetettek — a holdankénti út­szelvények után beváltás al . kai mával 1 forint 30 fillért kell | A tanutóifjúság mozibajá--, lagtermés csa-k 480 kilő lett. fizetni, melyért a beváltó meg- rásának ilyen szabályozását a, összehasonlíthatnánk a csen­kapja a kedvezményes jegyet hivatalos szervek és a szülők . gelei gazdák terméseredmé­BZ előadásra. Jis örömmel fogadták. ínyeit a csorvaiakéval is. 99 Több gyümölcsfát, több virágot adunk az országnak .. <É Fejlesztik a jövedelmező üzemágakat az üjszegedi Haladás Termelőszövetkezetben Nagy munkában van most [még belterjesebben, jövedel­Hődör Istvánné, az üjszegedi mezőbben gazdálkodni. El is Haladág Termelőszövetkezet határozták. hogy harminc könyvelője. Egy egész év ! holdra növelik a faiskolát s munkájának eredményét ve- j benne a legkülönbözőbb gyü­szi számba, vagy ahogy a ! mölcsfacsemetéken kívül szövetkezetben mondják, zár- j «rég szőlővesszőt is gyöke­számadást készít. A könyve- ! reztetnek. Erre az eddig jó­iés adataiból már most meg- formán kihasználatlan terü­áliapítható, melyik üzemág hozta a legnagyobb jövedel­met. Az 526 hold szántóterü­lettel rendelkező szövetke­zetben a növénytermelésből származó évi bevétel megha­ladja az egymillió forintot. A tengernyi sok számból érde­kes tanulság is kiviláglik: let. a Tisza mellett húzódó fövényes föld kiválóan alkal­mas. Több bevételt, nagyobb jö­vedelmet jelent majd az új faiskola a szövetkezet tagjai­nak. de sokat jelent az or­szágnak is. mert minden me­gyébe, az ország minden ré­a bevételnek ötven százaié- szébe küldik a cseresznye kát. több mint félmillió forintot a szántóterület három százaléka, a tizen­hatholdas faiskola hozta. Elgondolkoztató számok ezek, amelyek tanácsot, út­baigazítást is adnak egyben a tagságnak, hogyan lehet meggy, barack, alma, szilva, birs, naspolya csemetéket. Az idén negyvenezret szállí­tottak a Facsemeteforgalmi Vállalatnak, jövőre és azután mindig többet Nemcsak páratlan faiskolá­járól nevezetes az üjszegedi Vég Béla elvtárs beszéde a falusi munkára induló funkcionáriusok tanfolyamának záróünnepségén Pénteken este befejeződött a falusi munkára induló funkcionáriusok első csoport­jának tanfolyama. A záróün­nepségen megjelent Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek titkára, Erdei Ferenc földmüvelésügyi miniszter f's Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere. Az ünnepséget Erdei Fe­renc földművelésügyi minisz­ter nyitotta meg, majd Vég Béla elvtárs szólt a tanfo­lyam hallgatóihoz. Vég elvtárs többi között rámutatott, hogy a tsz-ek megszilárdításának egyik biz­tató jele az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok ér­deklődése a tsz-ek iránt. Ez az érdeklődés a belépésekben i* kifejezésre jut, 1955-ben eddig mintegy 50 000 paraszt­család lépett a tsz-ek be. Ahol a párt- és az állami szervek jól dolgoztaik, ahol megértet­ték pártunk politikáját, s azt meg is valósították, ott a kö­zépparasztok között is jelen­tős eredményeket értünk el. Vég elvtárs hangsúlyozta, hogy az egyik közvetlen fel­adat, amellyel a vidékre in­dulók találkozni fognak, az őszi munkák elvégzése és a betakarítás sikeres befeje­zése. A másik közvetlen fel­adat: folytatni kell a mun­kát a tsz-ek fejlesztése és megszilárdítása érdekében, s ehhez fel kell használni a zár­számadásokat. A jelenlévőik végül lelke­sen éltették a Magyar Dolgo­zók Pártját* Haladás Termelőszövetkezet, hanem szebbnél szebb virá­gairól is. Sztálinváros. Kom­ló, Özd. Tatabánya munká­sai, bányászai ezrével kérik a rózsafáikat, s a szövetkezet mindig pontosan eleget tesz a megrendelésnek. A szövetkezet tagjai elha­tározták, hogy nemcsak több gyümölcsfát, hanem több virágát is adnak az országnak, ezcrt virágker­tészetüket is fejlesztik. A meglévőnél sokkal na­gyobb, 450 négyzetméteres melegvíz-fűtéses „szegfűhá­zat" építenek még ebben az évben. A százötvenezer fo­rintos beruházással készülő üvegház hamarosan behozza a ráfordított összegeket. Szá­mításuk szerint évenkint legalább háromszázezer fo­rint bevételt eredményez, mert földjét háromszor is kihasználják. Télen szegfűt nevelnek benne, tavasszal és ősszel pedig különböző zöld­ségféléket. Mindezek mellett nem feledkeznek meg az állat­állomány növeléséről sem. Kilencven süldőjük és mala­cuk közül most egyet sem adnak el, hanem a jó kuko­ricatermésből meghízlalják és úgy értékesítik. Szarvas­marhaállományukat is gya­rapítják: legutóbb vásárolt tizenkét tehénnel máris öt­vennégyre emelkedett állo­mányuk. Még egy pár hét választ el a zárszámadástól és most még pontosan nem lehet megállapítani, mennyi lesz a jövedelem. Előzetes számítá­sok azonban azt mutatják, hogy legalább negyvenkét forintot ér majd egy munka­egység. Ez szép jövedelmet jelent, de ha a mostani ter­vek valóra válnak, jövőre az ideinek még kétszeresére is növekedhet a tagok része­sedese. Köztudomású hogy a csorvai határ lényegesen jobb a csen­gelei földeknél s mert itt is szeretik halogatni a gazdák a vetést, a falu rozstermés­átlaga ez évben lényegesen alatta maradt a csengeleieké­nek; 5 mázsa 90 kilós rozs­termés-átlag volt. A csengelei dolgozó pa­rasztok példája megmutatja; érdemes korán vetni. A vaió paraszti élet tanította rneg őket arra: abból a vetésből lesz jó termés, amelyik már "kisasszony napján» zöldell. A csengeleiek most is alkal­mazkodtak ehhez az apáról­fiúna szálló hagyományos szólás-mondáshoz. A falu határában csaknem minden egyéni gazda elvetett már. Csengelén se szeri, se szá­ma az olyan derék gazdák­nak, mint Hatvani Sándor, aki már nyolc, vagy Kuru­csai Péter, aki hat, vagy Ka­sza Benjámin, aki szintén hat hold rozsot vetett el ed­dig. Vetéseik már szépen zöl­dellnek. Tanuljanak hát a csenge­leiektől az öttömösi és a csorvai gazdák is. akik még mindig halogatják a vetést. - >U« • — Mikrobarázdás opera­délután lesz az Egyetem Du­gonics téri Aulájában ma délután 6 órai kezdettel, a Bölcsészkari Kultúrbizottság és az MSZT rendezésében. Előadásra kerül Puccini Tu­randot című operája a Római Opera felvételében. Beveze­tőt mond Kordé Imre egye­temi tanársegéd. — A Magyar frók Szövet­sége szegedi csoportja szo­kásos heti vitaestjén, 25-én, kedden este fél 8-kor az Is­meretterjesztő Társulat Klub­jában (Horváth Mihály u. 3. II. emelet) Dér Endre Első próba című regényét vitatják meg. Vitavezető Székely La­jos aspiráns, Kislcundorozsmai dolgozó parasztok mire vártok még ? A szerdai eső után csü­törtökön váratlanul szép, langyos öszi napra ébred­tünk. Nagyon sok gazda mondta: ez kell a vetésnek. A szegedi járás községei­nek határában csütörtökön szinte mindenfelé szántot­tak, vetettek. Emberektől volt élénk a vidék. A do­rozsmai határban viszont csak elvétve, itt-ott lehe­tett látni egy-egy embert. Azt sem lehet mondani, hogy a falu már jól áll a vetésterv teljesítésével, hi­szen a földeken olyan rit­ka még egy-egy bujkáló rozs- vagy búzavetés, mint a fehér holló. A kukorica­szedés és a szárvágás már itt is csaknem teljesen be­fejeződött. Semmi akadá­lya tehát a szántásnak, ve­tésnek. Dorozsmai dolgozó pa­rasztok, mire vártok még? Októberből alig másfél hét van hátra. Ezután mindig rosszabb időre számítha­tunk. A napos idők után hideg, zord, esős időket várhatunk, amikor sokkal nagyobb nehézséggel lehet elvégezni a munkát. A vetés időbeni elvég­zése a tanács erdeke is. Ha a tanács nem szorgalmazza ezt, akkor a gazdák is könnyen hagyják. Ébred­jen hát fel a dorozsmai ta­nács, értsék meg, hogy mindennél fontosabb mwt a vetés gyors befejezése. A begyűjtésben és más mun­kákban gyakran élenjár­tak a dorozsmai gazdák: a vetéssel is az elsők között lehetnek. „Jampec frizurát nem készítünk" (Levél.) Olvastuk a ,J)élmagyarország" október 18-i számiban „A szabó álma" című írást. Mi. a Szegedi Fodrász Vállalat dolgozói elmondhatjuk, hogy megvetjük a jampec frizurát viselőket. Számtalan esetben előfordult üzleteinkben, hogy meggyőztük a „különleges" frizurát viselő vendéget, hogy ne csináltasson magának ilyen kozmopolita hajviseletet: elő­fordult az is, hogy a fodrász dolgozók egyenesen megtagad­ták a jampec-frizura készítését. A cikk nyomán elhatároztuk, hogy kitesszük üzleteink elé: Jampec frizurát nem készítünk". A szegedi fodrászok csak szép és ízléses hajviseletet hajlandók készíteni! Nemes József Segítünk a képzőművészek Klauzál téri műtermének átalakításában — irják aa Építőipari Technikum dUaUtát Az 1. sz. Vedres István Építőipari Technikumot már évek óta patronálja a Sze­gedi Építőipari Vállalat, a Tervezőiroda és a Vízmű Igazgatósága. A DISZ-szervezete nak tekintette, hogy az is­kol^ ifjúsága patronáljon üzemeket, termelőszövetkeze­teket, Ilyen patronázs-mun­kaként .vett részt az iskola, ifjúsága a mihályteleki or­vosi rendelő építésé oen, s ezzel elősegítette a falu dol­gozóinak egészségügyi ellátá­sát. Hasonlóképpen — a me­zőgazdaság szocialista fejlő­désének elősegítésére — kö­tött szövetséget ifjúságunk az Üj Élet Termelőszövetke­zettel. Ennek máris látható eredménye egy nagyobb méretű gazdasági épület lét­rehozása. Hogy az iskola gyakorlati oktatását is hasznossá te­gyük, a műhelyórákat külső munkahelyeken végezzük. Bár ezeknek az óráknak ki­zárólag a gyakorlás lenne a célja a gyakorló munkát úgy igyekszünk elvégezni, hogy ez is a szocializmus építését szolgálja. Ennek a munká­nak az eredményei találha­tók a Gyógyszertár Vállalat újonnan épült szesz- és ben­zinraktárában, vagy az Ecset­technikum | gyár épülőfélben lévő új ka­is feladata- zánházában. Ifjúságunk több szegedi középiskolában is végzett kisebb-nagyobb mé­retű építőmurikát és legújab­ban a szegedi képzőművé­szeknek kiutalt Klauzál téri közös műterem átalakító munkálatait vette tervbe. Ezeket a külső építőmunká­kat diszistáink nagy igyeke­zettel és szeretettel végzik. Ezúttal kérjük az üzemeket, vállalatokat és intézménye­ket is, hogy segítsenek ben­nünket ezeknek a feladatok­nak elvégzésében, és olyan szeretettel fogadjanak, mint ahogy mi bekapcsolódtunk a patronázs-mozgalomba. Gyóni Dávid DISZ-titkár — Ullésen szombaton dél­után új háromtantermes is­kolát avattak fel. Az iskola avatásán a járási tanács ok­tatási osztálya is képvisel­tette magát. Két megye építő- és faipari szakemberei tanácskoztak Szegeden Műszaki szabadegyetemet indít a szakszervezet az építő• és faipari dolgozók részére Népgazdaságunk fejleszté­sének érdekei és ezzel együtt dolgozó népünk jólétének emelése mindéin iparágban szükségessé teszi a legújabb tudományos és technikai vív­mányok legszélesebbkörű al­kalmazását. Pártunk Köz­ponti Vezetősége ezért tűzte ki fontos feladatul az ipar vezetői számára, hogy minél több képzett, fejlett szak­munkást állítsanak a terme­lés szolgálatába. A II. ötéves terv feladatai­nak megvalósításához az épí­tő- és faiparban is a képzett szakmunkások ezreire és az új technika széleskörű beve­zetésére van szükség. A kor­szerű technika alkalmazásá­val gyorsabban, olcsóbban több lakást kell építeni a dolgozóknak. Növelni kell az építőipari gépek számát és a fejlett nagyipari technológiát kell alkalmazni az ipari-, va­lamint lakóépületek építésé­nél. Ezeknek a fontos felada­toknak megvalósítására hatá­rozta el az Építő-. Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete, hogy a párt iránymutatásának szellemé­ben műszaki szabadegyete­met szervez. Csongrád és Bé­kés megyében már meg is történtek az első lépések en­nek a nagyjelentőségű kez­deményezésnek a megvalósí­tására. Szombaton Szegeden az Építők Műszaki Klubjában jöttek össze a szakszervezet területi bizottságának meghí­vására a két megye építő-, fa- és építőanyagipari üze­meinek igazgatói, főmérnö­kei és műszaki vezetői, hogy megbeszéljék a szabadegye­tem megnyitásának kérdé­seit. A megbeszélésen Né­meth József elvtárs, a szak­szervezet műszaki-gazdasági bizottsága vezetőjének beve­zető szavai után Hankó Pál elvtárs, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozok Szakszervezete Békés, Csong­rád megyei területi bizottsá­gának elnöke ismertette rész­letesen a szabadegyetemmel kapcsolatos tudnivalókat. Hangoztatta előadásában, hogy az új technikán való uralkodáshoz alapkövetel­mény a dolgozók szakmai képzésének állandó növelése. A szakoktatás és műszaki propaganda az az eszköz, amely megismerteti az új el­járásokat, megtanítja a dol­gozókat ezek alkalmazására és segíti az új győzelmét. Csongrád megyében Szege­den a Műszaki Klubban in­dul mintegy 80 résztvevővel magas- és mélyépítőipari sza­badegyetem, valamint 40 résztvevővel faipari szabad­egyetem. A 12 előadásból álló tanfolyamon való részvétel szakszervezeti tagoknak díj­mentes és elvégzését a mun­kakönyvbe is bevezetik. Az iparág kérdéseit sokrétűen megvilágító előadássorzatot a megye legkiválóbb műszaki szakemberei tartják, sőt egy­egy előadásra budapesti elő­adót is meghívnak a Társa­dalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Tár­sulat segítségével. Az értekezlet résztvevői kö­zül többen hozzászóltak a tervhez és valamennyien he­lyeselték a műszaki szabad­egyetem gondolatát, amely­nek megvalósításához támo­gatásukat ígérték meg. Az első előadásra előreláthatóan november közepén kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom