Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-23 / 250. szám

PROLETARJAL AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSAGANAK LAPJA XI. évfolyam, 250. szám r Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: 3 teli I ! Vasárnap, 1955. október 23. Sz ENSZ egyetemességéért Tíz évvel ezelőtt, 1945. október 24-én lépett életbe az ENSZ 1945 júniuséban, az Egyesült Államok-beli San Franciscóban aláírt alapokmánya, amely meghatározta azokat a célkitűzéseket, amelyek megvalósítása érdekében az Egyesült Nemzeteik Szervezete immár egy évtizede igen eredményes tevékenységet fejt ki. Még javában folyt a német és a japán fasizmus elleni, teljes győzelemmel végződött harc. mikor az 1945 februárjában, Jáltában tartott konferencián a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia kormánya elhatározta. hogy egy általános nemzetközi szervezetet létesít a béke és a biztonság megvédése érdekében. E határozat alapján még ugyanezen esztendő júniusában megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete, azzal a legfőbb feladattal, hogy — mint az alapokmány kimondja — . megszabadítsa az eljövendő nemzedéket a háború csapásaitól, amelyek egy nemzedék életében két ízben is kimondhatatlan szenvedést okoztak az emberiségnek". Az alapokmány további pontjai előírták, hogy az Egyesült Nemzetek tagjainak feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a békét fenyegető cselekmények ellen való együttes fellépés, a nemzetközi együttműködés fejlesztése, a tagállamok belügyeibe való be nem avatkozás. Az alapokmány értelmében az ENSZ tagjainak fel kell venniök soraik közé valamennyi békeszerető, az alapokmányban lefektetett kötelezettségeket teljesíteni akaró és teljesíteni képes államot. Mint látható, az alapokmányban lefektetett elvek alkalmasak voltak és ma is alkalmasak arra, hogy a gyakorlatban történő megvalósításuk mellett az emberiség hosszú időre biztosítsa a békét, minden további fejlődés alapját. Nem az alapokmány hibája, hogy az ENSZ megalakulása után az események menete nem mindig az alapokmányok célkitűzéseinek és elveinek megfelelően alakult. Több alkalommal nem tudta megakadályozni az agressziót, nem tudta lefékezni a fegyverkezési hajszát. Kétségtelen viszont, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tízévi munkáját sok pozitív eredmény Igazolja. Szervei számos nemzetközi problémát tárgyaltak meg és ez elősegítette a különbőzé államok álláspontjának tisztázását egyes kérdésekben. Sok esetben sikerrel működött közre a nemzetközi viták megoldásában és lehetővé tette az ENSZ-tagállamok közötti szorosabb kapcsolatok kialakítását. Megállapítható, hogy a nemzetközi helyzet mindinkább kedvező alakulásával párhuzamosan egyre növekszik az ENSZ jelentősége is. A szervezet egyre többet tesz azért, hogy tevékenysége minél inkább megfeleljen magasrendű céljainak és elveinek. Különösen nagyjelentőségű az ENSZ Jelenlegi, tizedik ülésszaka, mivel az első közgyűlést nem számítva még egyetlen ülésszak alkalmával sem volt annyira kedvező a nemzetközi helyzet, mint napjainkban. Kifejezésre jutott ez a közgyűlés jelenlegi ülésszakának megnyitásán elhangzott beszédekből, mindenekelőtt a négy hatalom külügyminiszterének felszólalásából. Fennállása óta az ENSZ még soha sem tűzött annyi megoldásra váró kérdést napirendjére, mint ez alkalommal, számszerint hatvanat. Ahhoz azonban, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete képes legyen az előtte álló nagy és sokrétű feladatok megoldására, mindenekelőtt egyetemességének biztosítására kell törekednie. Mit jelent ez? Azt, hogy minden államot, amely eleget tud tenni az ENSZ alapokmányában lefektetett kötelezettségeknek, fel kell vennie tagjai közé. Jelenleg csupán hatvan tagja van az ENSZ-nek. Nem foglal helyet tagjai között a Kínai Népköztársaság, továbbá 16 európai állam, közöttük hazánk sem. Az a tény, hogy az emberiségnek közel egyharmada. még most sem tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, sok mindent megmagyaráz, miért nem sikerült e szervezetnek korábban több célkitűzését megvalósítania. A jelenlegi közgyűlés előtt álló, megvitatásra kerülő Javaslatok egyike tagfelvételre ajánlja azt a 16 államot — közöttük hazánkat is —. amely eddig felvételét kérte az ENSZ-be. 1947 óta immár nyolcadszor kérjük felvételünket az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, örvendetes, hogy kérésünket a Szovjetunió, Csehszlovákia ós Lengyelország képviselőin kívül egyre több tagállam delegációja is támogatja. Ez lehetőséget jelenthet arra, hogy még az ENSZ jelenlegi ülésszaka alatt elnyerjük a szervezet tagságát. — „Még sohasem volt ilyen nagy az Egyesült Nemzetek Szervezetének felelőssége — állapította meg Molotov. a Szovjetunió külügyminisztere az ENSZ ez évi San Francisco-i ünnepi ülésén — a népek jövőjéért, a békéért és az emberiség jólétéért." Nyilvánvaló, hogy csak az egyetemes ENSZ-nek áll módjában vállalnia e nagy felelősséget és megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyek teljesítése elengedhetetlen felétele egy emberibb világ kialakításának. ,Burgonya-bolt" nyílik Szegeden A Szegedi Szövetkezeti Zöldség-Gyümölcs Értékesítő Vállalat dolgozói november 7 tiszteletére új szakárudát adnak át Szeged dolgozóinak, a Párizsi körút 45. szám alatt, a Marx tér és a Kossuth Lajos sugárút közötti szakaszon. Az új boltban téli tárolásra alkalmas burgonya-fajtákat, vöröshagymát árusítanak majd. A válogatásból kikerülő takarmányburgonya is itt kapható lesz. A burgonya-bolt — amelyet november első napjaiban nyitnak meg —, Csongrád megye első ilyen szakosított árudája lesz. Szeged e A MAGYAR ENSZ-TARSASAG TÁVIRATA AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE FŐTITKÁRÁHOZ (2. oldal) KÉPEK A BOLGÁR GRAFIKAI KIÁLLÍTÁSRÓL (5, oldal) GYORSLISTA A II. BÉKEKÖLCSÖN HETEDIK SORSOLÁSÁNAK HARMADIK NAPJARÖL (4. oldal) létéből A tíztagú és egy akaratú brigád a gazdaságosabb anyagkihasználásért A Szegedi Falemezgyár lesz az elsőrendű egész lap, s egyik nagy hámozógépe kő- ] ez sokat jelent. A prémiuim is rül csupa fiatal munkások forgolódnak. Maga a brigádvezető is fiatal, s ha nem állna ott fönn a gépen a kapcsolókasok mellett, könynyen elkeveredne a többi fiatal között. Csakhogy Reszta Miklós munka közben nem igen léphet le posztjáról. Ha mégis lejön, akkor rendszerint azért teszi, hogy valami hibát jóvátegyen a gép körül. Mint most is: furcsán kattan a kés, Reszta el-'társ nyomban megállítja a gépet, mérgében mélyet szippant a munkaterem enyvszagú levegőjéből s egyenesen a gépbe fogott fához ugrik. Igen, ott ebből ered! Meg gyorskezűek és nem szaporodnak föl náluk a tett rolnik. Nekünk így sohasem kell megállni miattuk. Igaz, hogy ők is tudnak folyamatosan dolgozni, sosincs fennakadás. Erről a brigádról az a hír terjedt el a Falemezgyérban, hogy a legjobb hámozó és ollózó brigád. A mozgásukról is lehet látni, hogy nagy körültekintéssel és felelősséggel dolgoznak, de a teljesítményük is egy állandó magasabb színvonalat mutat. A hónap első dekádjában is igazolták jó hírüket. 126 százalék nem kis dolog, kötött fordulatszámú gép mellett! De volt már ennél több is, s a hiba Valami háborúban el- italén még lesz is. Hiszen vállalásuk őket is kötelezi! Igaz, az átlagteljesítmény emelésében nem mertek sokat vállalni, csupán 3 százalékot. De olyan brigádnál, amelyik eddig is megköxelitetle a lehetőségekhez képest a maximumot, ez a szém nem is olyan keveset jelent! — Mi az anyagtakarékosság terén tudunk inkább nagyobbat lépni — harsogja Reszta elvtárs a zúgásban. Tíz százalékot vállaltunk,... ennyivel több használható anyagot fogunk kihozni a rönkökből. — Hogyan? — ismétli a kérdést s aztán folytatja. — Sok módja van annak! Csak egyet mondok. Ha a tekerő ügyesen hajtja föl a lemezt, úgy, ahogy mutattam neki, ... szóval nem lazán, akkor kiküszöböli a lemeztörést. Ha nem lenne elég szoros a rolni, a fa belső részéből készülő vastagabb lemez összetörné az elsőrendű, vékony lemezt. Jóval több lenne akkor a hulladék. Nehéz így gép mellett mindenre feleletet kapni, hiszen nemcsak a kérdező foglalja le a dolgozót, hanem elsősorban a munkája. De nem is kell ide sok magyarázkodás! Csak nézni kell munkájukat tévedt szilánk került a fába, s imost ahhoz ért a kés. De nincs semmi baj, Kónyi Feri fürgén kioperálja az avasodó acélszilánkot, s újra megindul a gép. A vékony, fehér falemez omlik a gépből, mintha egy végtelen vászoncsík folyna. Az egyik tekerő hirtelen a rolnira kapja a lemez végét, a másik pedig hajtja, hajtja a rolnit, szigorúan, de nem szertelenül. Nagy zajjal jár a gép, nehéz szót érteni. A gép zajától mégis sikerül kiszűrni a szavakat. — Tízen vagyunk a brigádban ... Ide a hámozéhoz mindig fiatalokat kérek ... Közben megáll a beszéddel. Figyelnie kell. Itt, közvetlen a hámozógép mögött az ollózók szabdalják a rolnikról lehengeredő falemezt. Pusztainé áll az ollózó mögött. Gyakorlott kézzel nyomja a lemezt a kés alá. ügyelve arra, hogy a csomók és a minőségileg kifogás alá eső részek mellett pontosan vágjon az ollózó. Tizenkét éve végzi már ezt a munkát. Keze alatt nem megy veszendőbe használható anyag. Reszta elvtárs az ollózók munkájáról megállapítja: — Nagyon sok függ tőlük! Ha ügyesen szabnak, több egy ideig, hogy az ember rájöjjön: úgy dolgoznak, mintha mindig így együtt keresték volna kenyerüket. Mindegyikük azon van. hogy a nyomukban haladó Kiss Györgyékkel szemben megtartsák az elsőséget és vállalásukkal ne maradjanak adósok. Sok múlik az értékez percek kihasználásán, egymás megértésén. Félperc egymagában alig jelent valamit. De ha Kónyi Feri minden új rönk feltevésekor félperccel gyarapítja a produktív munkaidőt, már majdnem egy egész őrét nyernek naponta. S ha a ikét Veres, apa és fia, akik a munkatermen kívül, de ugyanebben a brigádben dolgozva. háncsfejtés közben megtalálják a fába szorult vasat, vagy kavicsot — szintért hasznos szolgálatot tesznek a brigádnak. Reszla elvtárs már négy éve dolgozik a hámozógépen. Nem azokkal kezdte, akik most mellette forgolódnak. Változnak, cserélődnek körülötte az emberek. De mindannyiuk közös tapasztalata ott marad Reszta elvtárssai a gépnél és mindig hasznot ha.it a brigádnak. Tanulnak tőle, s a brigád nagy egyetértésben mindig követi tanácsait. Most, a november 7 tiszteletére tett vállalás valóraváltásáért küzdenek. Tíz ember küzd a tíz százalékért! Bizonyos. hogy a maga posztján mindegyik megteszi a maga feladatát és a siker most sem marad el! (—n —n) A Lengyel—Szovjet Társaság lap iának fő*zerke>zlőjc Szegeden Szombaton a déli órákban Szegedre érkezett Andrej Novicki, a Levgyel—Szovjet Társaság lapjának főszerkesztője. A Magyar—SzovjetTársaság szegedi titkársága fogadást rendezett a lengyel vendég tiszteletére. A fogadáson megjelent Korek József, a városi tanács népművelési osztály vezetője, a társaság több funkcionáriusa és szakosztályának titkárai. Andrej Novicki részletesen érdeklődött az MSZT-nek nz értelmiség körében kifejtett munkája, valamint a különböző szakosztályok tevékenysége iránt. Majd hasonló részletességgel beszámolt arról, hogy a legutóbbi konqresszus óta hogyan működik a Lengyel—Szovjet Társaság. A közvetlen hangulatú, részletekre terjedő megbeszélés után Novicki elvtárs Hódmezővásárhelyre utazott, ahol a társaság megyei választmányával találkozott. \ szegedi Nemzeti Színház bemutatta a „Hoffmann meséi"-t Tegnap este nagy sikerrel mutatta be a szegedi Nemzeti Színház operaegyüttese Offenbach: Hoffmann meséi című operáját, a színház első idei operabemutatójaként. Az előadásra több budapesti vendég is Szegedre érkezett, többek között Kállai Gyula, a népművelési miniszter helyettese. Vörösmarty halála 100. évfordulójának a megiinnepléiére készülnek Szeged iskolái 1955. november 19-én rösmarty Mihály halála 100. évfordulójának alkalmából, a magyar nép nagy költőjének emlékezetére minden középiskolában Vörösmarty-emlékünnepélyt rendeznek. Az üjszegedi TanítóképzőKéf- élenjáró seprűköfő versenye A Szegedi Seprűgyár már I ben? Ki adja át legeredmé- sokat, annyi anyagot dolgozIPClíotta /xb-fAKof Ílfnrí toi*_ • n!rnonliK/\« tr,r\r\ri-ilr,lr.úr,íi h enni, r „ nr\«<", r. w,,! teljesítette október havi ter- 1 nyesebben tapasztalatait a vét. Az üzem termékei — | szakmában járatlanoknak? — kis és nagy seprűk — jórésze exportra, külföldi országokba kerül. Kedvelik a Szegeden gyártott seprűket. A seprűkészítés mesterei közül való Molnár Sándor és Szűcs Ferenc. Mindketten párttagok és élenjáró munkások. Az első között voltak, akik meglelték vállalásukal a közelgő nagy évforduló, november 7 tiszteletére. Mindketten azt is ígérték, hogy átlagos 150—155 százalékos mennyiségi termelésüket továbbra is tartják. Molnár Sándor vállalta, hogy 99 százalékban első osztályú seprűt készít. Nagy figyelmet fordít a minőségre Szűcs Ferenc is. Fel is ajánlotta, hogy ő bizony csak első osztályú árut ad ki kezéből. Régi barát, régi versenytárs a két élenjáró munkás. Szinte hagyomány már közöttük a vetélkedés. Ki terez tömören a versenypont. Kérdezzük Molnár Sándort a vállalásról, a párosversenyről. Válaszul elmondja, hogy a mennyiség az megvan, s az elsőosztályú seprűk aránya már megközelíti a 99 százalékot. Tudja, hol tart a társa is. A mennyiségi termelése — felajánlásához híven — 150—155 százalék, s valamivel több. mint 99 százalékban gyárt elsőosztályú árut. Szóval még teljesen nyílt a verseny, s ezután dől majd el, ki lesz a győztes. Persze ez olyan vetélkedés — jól tudja a két versenytárs —, hogy mindkettőjüknek, a gyárnak is hasznot hoz. Szeretettel beszélnek szakmájukról. „Megvan a fortélya a seprűkötésnek. Nem géppel kötjük a seprűt, hanem zunk egy seorűbe, amennyi éppen szükséges". A két élenjáró dolgozó figyelemmel kíséri egymás munkáját. De messzebb is látnak. Olyan emberek, akik gondolnak munkáslársaikra, azokra, akik még nem anynyira jártasak a mesterségben. mint ők. Nem kell őket bíztatni, s napközben odaoda állnak egy gyengébben teljesítő mellé, hogy megmutassanak egy jó fogást, vagy jobb módszert a munkában. Szécsi Istvánnak, Bánfi Sándornak, Ábrahám Mihálynak, Beretyka Imrének is szépen, szerényen, jóbarátként ismertették szóval, a gyakorlatban, hogyan lehet eredményesebb a munkájuk. Molnár Sándor és Szűcs Ferenc általában havonként 1200—1300 forint között keres. Igyekvésük, odaadó kézzel. Olyan fogásokat kell'munkájuk elismerése anyaalkalmazni. amelyekkel ha- giakban is kifejezésre jut S ladunk s a minőség is meg- úgy igyekeznek, hogy elmond-, - — felelő. Ügyelünk, hogy jól ihassák: amit ígértünk, telje- keresnek és bemutatják VörruáCn-Qr'f ci ílr o rtxr A-r-4- I I ^ Vö- ben a népművelési szakkör az irodalmi szakkörrel karöltve készül az emlékünnepélyre. Az ünnepélyen az iskola énekkara is közreműködik, megzenésített Vörösmarty kórusokkal. A Tömörkény Leánygimnáziumban az irodalmi szakkör szervezi az emlékünnepélyt. a megemlékezést pedig az irodalmi szakkör vezetőtanára tartja. A Radnóti Miklós Gimnáziumban november 19-én ;.iz irodalmi munkaközösség tart plenáris ülést. Az emlékünnepélyt Kocsis István tanár szervezi. Az ünnepély műsorában énekszámokon és szavalatokon kívül a „Csongor és Tündé"-ből és az „Árpád ébredése" című drámából mutatnak be részleteiket az iskola tanulói. A Hunyadi Gimnáziumban szintén az irodalmi szakkór rendezi — a DlSZ-szervezettel karöltve — az emlékünnepélyt. A műsorban versek és Vörösmarty-versekre írt zeneszámok szerepelnek. Az általános iskolákban a magyar órákon emlékeznek meg Vörösmarty Mihály munkásságáról. Az ünnepélyek rendezésébe az iskolák a szülői munkaközösségeket is bevonják. Az Országos Filharmóniai Hangversenyközpont együttesei is számos iskolát felmel többet, jobb minőség- megtartsuk a gyártási előírá- 'sítettük. 'rösmarty emlékműsorukat.