Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-22 / 249. szám

Szombat, 19.55. október 22. Uj üzemi bizottságot választottak a Szegedi 14enderfonógyárban 2 OELMBiYBRORSZflG TEGNAP DÉLUTÁN a Sze­gedi Kenderíonógyár feldíszí­tett kultúrtermében gyűltek össze az egyes üzemrészek, osztályok küldöttei, hogy újra­válasszák a gyár üzemi bizott­ságát. Az elnökség tagjai kö­zött voltak Varga József, a Textil- és Ruházatiipari Dol­gozók Szakszervezete Központi Vezetőségének küldötte, Gu­lyás Ferenc, a SZOT Megyei Tanácsának elnöke, Pesti La­jos, a Textiles Szakszervezet Területi Bizottságának elnöke, valamint a gyár párt-, DISZ­és tömegszervezeteinek kép­viselői és az üzem legjobb dolgozói. Az Üzemi Bizottság beszámo­lóját Kovács Józsefné, a most lelépett Üzemi Bizottság elnö­ke tartotta. Ismertette a vál­kíat Üzemi Bizottságának az elmúlt két esztendőben végzett munkáját, beszélt az ered­ményekről, s hibákról egy­aránt. A legfontosabb ered­mény egyike, hogy sikerült biztosítani az üzemen belül a legszélesebb szakszervezeti de­mokráciát. Ez nyilvánult még pgyébként a tegnapi küldött­közgyűlésén is, ahová a kül­dötteket az egyes műhelybizott­sági gyűléseken maguk a dol­gozók javasolták. Az Üzemi Bi­zottság termelést segítő mun­kájáról Kovács elvtársnő töb­bek között ezeket mondotta: — Az MDP Központi Veze­tősége márciusi határozata óta a szakszervezeti munkában, a műhelybizottságok és a bizal­miak "munkájában nagy javu­lás mutatkozik abban, hogy a mflhelybizottsági tagokkal kö­zössen tárgyalják meg és j hajtják végre az egyes iizem­I részek műszaki vezetői a ter­I :nelési feladatokat. Ez is e!ő­| segítette, hogy minden hónap­, ban teljesítettük, illetve túltel­! jesítettük tervünket. | A BESZÁMOLD utáni szü­netben a küldöttközgyűlés résztvevőit az Üzemi Bizoti­ság uzsonnával látta vendégül. Közben a kultúrbizottság rö­vid és színvonalas kultúrmű­sorral köszöntötte a szakszer­vezeti küldötteket. A szünet utáni hozzászólá­sok befejeztével megtartották az új 15 tagú Üzemi Bizottság választását. A Szegedi Ken­derfonógyár új Üzemi Bizott­ságának tagjai lettek: Pintér Józsefné, Czimmer István, Nyári Antal, Kucsera István­ná, Szerényi Mihály, Magosi Dezső, Karácsonyi Pálné, La­qsány István, Nagy Jenőné, Csányi Anna, Farkas László­né, Bohata József, Kovács Jó­zsefné, Bánszki Andrásné és Kovács Sándorné. A bizott­sági tagok megválasztása után a küldöttközgyűlés előzetesen beterjesztett határozati javas­lat alapján — egy kiegészítés­sel — határozatot fogadott el az új Üzemi Bizottság mun­káját illetően. A KENDERFONÓGYAR Üzemi Bizottságot választó küldöttközgyűlése eredményes munkát végzett, bár a régi bizottság beszámolója sok te­kintetben hiányos volt. A be­számoló keveset foglalkozott a szakszervezet termelést előse­gítő, s alapvető munkájával,' a munkaverseny kérdésével, különös tekintettel -a most fo-( lyó november 7. tiszteletére in-1 dított . ünnepi munkaverseny­nyel. De éppen az elfogadott határozat, valamint az új Lfzemi Bizottság munkapro­gramja, s annak megvalósítása hozzásegít ahhoz, hogy a szak­szervezet a Szegedi Kenderben is jól dolgozzék a termelés mennyiségi és minőségi előre­haladásáért. Ma este mulatják be a „Hoffmann meséi"-t Ma este 7 órai kezdettel mutatja be a szegedi Nem­zeti Színház Offenbach „Hoffmann meséi" című ope- [idegen nekem, hanem őszin .66 „Először dolgoztam vidéki színháznaki Beszélgetés Oláh Gusztáv kétszeres Kossuth-díjas kiváló művésszel A ma esti „Hoffmann me­séi" operabemutató előtt Sze­gedre érkezett Oláh Gusztáv kétszeres Kossuth-díjas, ki­váló művész, az Állami Ope­raház főrendezője. Az a tény. hogy Oláh Gusztáv tervezte a Hoffmann meséi díszleteit, nagy eseményt jelent a szín­ház életében. Felkerestük Oláh • Gusztá­vot a szegedi színházban, s megkértük, beszéljen szegedi' élményeiről, jelenlegi mun­kájáról, a Hoffmann meséi bemutatójáról — Szeged nemhogy nem tén mondom: a legkedvesebb magyar vidéki város. Nincs is Magyarországon még egy olyan helység — természeie­ráját. Ez a színház első idei operabemutatója. Az előadást Versény Ida, a Fővárosi Operettszínház rendezője ren­dezte, a díszleteket pedig Oláh Gusztáv kétszeres Kos- egyfolytában olyan suth-díjas kiváló művész, az időztem volna, mint Állami Operaház főrendezője Szegeden, tervezte. 1 — Első eset, hogy sen Budapesten kívül —, ahol sokat éppen A tiszántúli földeken is lehet korán vetni tudtam tenni egy vidéki szín­ház felkérésének, operai dísz­let tervek készítését illetően. Nemhogy vidéki, de még pesti színházak kéréseit is kénytelen voltam ezidáig eleget imajdnem mindig elutasítani, 'mivel meglehetősen erős ope­raházi elfoglaltságom mellett ezeknek a kedves kéréseknek nem tudtam volna a legmü­A napokban a Szegedi Já- befejezte a vetést, csak erről rási Tanács főagronómusa el­látogatott Üjszentivánra, mert itt a dolgozó parasztok még egy barázdafenékre való kenyérgabonát sem vetettek a tanács jelentése szerint. a községi tanács nem tudott. Arra vártak, "hogy minden gazda bemenjen a tanácsihá­zára s jelentse: készen va­Budapesten is jelenleg több megoldás van, de vélemé­nyem szerint még mindig nem találtuk meg a megol­dás igazi, minden további vi­tát kizáró lényegét. Roppant érdekelt ez a feladat, kíván­csi voltam, hogy az Opera­háznál sokkal kisebb színpa­don és sokkal gyengébb tech­nikai felszerelés mellett, mi­iven. eredményeket tudunk elérni. Szerintem a vóllalko­-.ás sikerrel járt. természete­in az igazi döntés joga a r>a esti bemutatón a közön­éget illeti. A díszletekben a „Hoff­nnnn meséi" különleges ; szerkezetét — a három mesét és az ezeket magába foglaló valóságos elő- és utójáték hangulatát — igyekeztem visszaadni. Ezúton is szeret­nék őszinte köszönetet mon­dani a szegedi Nemzeti Szín­ház meglehetősen kis létszá­mú műszaki személyzetének, amely várakozáson felüti hozzáértéssel és igyekezettel segítette elő a munkámat. — Bizonyos elfogódottság­gal várom az esti bemutatót. vészibb módon eleget tenni ^ JQ Most a szegedi Nemzeti Szín- hiszen egy művész" számára mindig őszinte izgalmat je­lent az ismeretlen közönség ház kérését — amelyet Ver­sényi Ida vendég-rendező tolmácsolt nekem — elfogad­gyok a vetéssel. Valójában a j tam. Ennek két oka van. A vetésterv teljesítésének jelen- - nyáron a budapesti színházi Az agronómus ugyancsak j tése kötelessége a gazdánaik, : fesztiválon láttam a „Pillán­bosszús volt. amikor a faluba 1 de a sok munka miatt érkezett, de aztán csakhamar , lasztás történt, alább hagyott a mérge, mert tapasztalta, hogy nem olyan fekete az ördög, mint ami­lyenre festik. Űjszentivánon is van már nagyon sok olyan dolgozó paraszt, aki régen Készülnek a téli holmik a Fonalmentő Vállalatnál Egy esztendő alatt a Sze­gedi Fonalmentő Vállalatnál száz százalékkal nőtt a ter­meit áruk mennyisége. A cikkek is nagyobb választék­ban jutnak a kereskedelmen keresztül a fogyasztókhoz. Most, a tél előtt a meleg fehérnemű és szövet iránt nagy érdeklődés mutatko­zik az üzletekben. A keresletnek megfelelően a vállalatnál is emelkedett az ilyen áruk készítése. Egyes cikkekből, például pepita szövetből a nyáron is szőt­tek több véget. Most azon­ban pepitán kívül új divat­színek is készülnek: sárga, barna, kék, s ezek helyes összeválogatása együttesen is tetszetős szövetet ad. A kötőrészleg továbbra is tömegesen adja az olaszká­kat, kaijdigánokat. Megle­pően nagy az érdeklődés az olaszkák iránt; 1500 darabot kérnek belőlük. Átlag 130 fo­rintos árban megkaphatók ezek mustár, fekete, ciklá­men és kék színben. A női kabátkák is a választék-bőví­téshez tartoznak. Férfiak ré­szére ujjatlan és ujjas puló­verek, kabátok, aztán ujjat­lan női mellényék is rövide­sen kaphatók lesznek újra a szegedi üzletekben. Elsősorban a szegedi szük­séglet kielégítésére törek­szenek az üzemben és a kö­tött női alsónemű mennyisé­gét is ezért emelték fel. A megrendelés, amit rövidesen le is szállítanak, 400 darabos tételről szól. Az egész negyedik ne­gyedévben inkább téli hol­mi készítése adja a terv nagy részét. Szövött áruból összesen 420 ezer forint ér­tékűt, kötöttből pedig 210 ezer forintnak megfelelő mennyiséget szállítanak a kereskedelem részére. Az ismert és most munká­ba vett cikkeken kívül gyap­júból átmeneti- és télikabát­nak szőnek majd szövetet. Most csak tíz méteres dara­bot készítenek mintának, szürke színben. A kereske­delem nagyobb tételt is kap majd és aránylag olcsón, 240—280 forintért árusítja méterenként a gyapjú ka­bátszövetet. A Fonalmentő Vállalat ké­szítményei más várasba is eljutnak. Győrben, Debre­A gyálaréti Komszomol TSZ példát mutat a vetésben Nagy iramban halad a munka a gyálaréti Komszo­mol Termelőszövetkezet föld­jein. A tsz legtöbb tagja most a kukoricaszárak letakarítá­sával foglalkozik. Ahogy ha­lad ez a munka, ugyanúgy halad a szántás és a vetés is. A szövetkezetben ez a jelszó járja most: október 31-ig be kell fejezzük a vetést. Most vasárnap, hétköznap mindegy; a terv megvalósí­tásához ünnepen is dolgozni kell. A Komszomol TSZ tagjai eddig már 110 hold búzát vetettek el, a hátralévő 80 holddal is végeznek még elsejéig. A gyálaréti egyéni gazdák azonban nem állnak még ilyen jól a vetés munkáival. Az utóbbi értékelés szerint tervük teljesítésévei még csak 14 százaléknál tartanak. Jó lenne, ha ismét lángra lobbanna most a szövetke­zettel való hagyományos ver­sengés. Sok száz és ezer má­zsa búzával emelkedhetne ezáltal a jövő esztendei ter­més, ez pedig az egyéni gaz­dáknak is nagyon megéri. A falu határában jó öt­száz holdnyi paprika van még. A gazdák arra várnak, hogy a zöldpaprikák is meg­pirosodjanak s majd csak az­után vetik a paprikaföldekbe a búzát. Nincs értelme ennek a várakozásnak. A most pi­rosodó zöldpaprika mindösz­sze pár száz forinttal emel­heti csak a termelő jövedel­mét s ennek a többszöröse az a veszteség, mely a gaz­dát a kései vetés miatt éri. A gyálaréti határban sok vi­déki, szegedi és mihályteleki dolgozó parasztnak is van földje. Különösen ezek azok a gazdák, akik legjobban hanya­golják a vetést. Jó lenne, ha a szomszédos községi és városi tanácsok intézkedné­nek afelől, hogy ezek a ter­melők is mielőbb teljesítsék búzavetés terveiket s a tel­jesítést jelentsék be a gyála­réti tanácsnál. Gyuris József leveléből cen környékéin Is ismertek a munkáik. A több áru készí­téséhez terjeszkedésre is szüksége van az üzemnek, rövidesen befejeződik a rak­tár építése, amely egy mun­katerem felszabadulását je­lenti. A fehérítést, irezést eddig a vállalat bérmunkába adta. Most már ez is meg­oldódott s naponta 20 kilogramm fo­nal fehérítését házilag vég­zik. Még a festés probléma náluk. Ennek elintézésében egy kicsit nagyobb segítség­re lenne szüksége az üzem­nek. ahol a csökkent mun­kaképességű idős dolgozók a legtöbbet igyekszenek nyúj­tani a termelésben és el kell ismerni, a vállalat által ké­szített árukat keresik, szere­tik mindenütt. Minyó János tizenegy hol­das egyéni gazda is végzett a vetéssel, öt hold búzát meg egy hold árpát vetett. Nem csinálta azt, amit sokan má­sok — kik napokra, hetekre lefoglalják magukat a kuko­ricaszár hordásával. A kuko­ricaszárat egyszerűen ki­hordta a dülőút szélére, föl­szántotta a földet s nemso­kára már szépen zöldell a ve­tése is. Amit Minyó János megtett, mások is könnyen megtehetik, csak meg kell látni, hogy melyik a fonto­sabb munka, s elsőnek azt kell végezni. Bérezi László elvtárssal, az agronómussal beszélgetve az­ért Minyó János is belátta, hogy ő is hibás abban, hogy lassan halad a vetés. Minyó János a termelési bizottság vezetője és amellett, hogy példát mutat a munkában, tanácsaival, jó módszereivel jobban kellene segítenie gaz­datársait. A hasznos tanács aranyat ér. Ha csak az isme­rős gazdatársainak mondaná is el Minyó János, hogyan osztotta be a munkáját, ho­gyan sikerült neki ilyen gyor­san végezni a vetéssel, bizo­nyosan sokan megfogadnák ezt. gólkisasszony" előadását, amely teljes egészében magá­val ragadott, s amelyről csak a legjobbakat tudom mon­dani. A másik ok pedig az, hogy Offenbach: Hoffmann meséi című operája a leg­problematikusabb operák egyike, a rendezői és terve­zői megoldásokat illetően. előtti első bemutatkozás. — Szeretném, ha Hoff­mann meséi ma esti szegedi bemutatója még jobban meg­erősítené a pesti és vidéki színházak közötti jó kapcso­latot. Ezzel is hozzájárulha­tunk ahhoz, hogy igazán szép operaelőadásokat hallhasson Szeged zeneértő közönsége is. Igaz ez. Köszönjük a nagy művész segítségét és alkotá­sát. (söp.) Felhívás az iskolák irodalmi szakköreihez Az Oktatásügyi Miniszté­rium, a Petőfi Sándor Iro­dalmi Múzeum és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság felhívást intézett az iskolák irodaimi szakköreihez helyi irodalmi hagyományok gyűj­tésére. Az irodalmi szakkö­rök gyűjtőmunkáját az Okta­tásügyi Minisztérium a Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tanév közben is irányítja és segíti. A gyűjtés szervezésével kapcsolatban a megyei szak­felügyelő ad felvilágosítást. Tárgyi emlékek, könyvek és kéziratok előkerüléséről, az összegyűjtött, illetőleg a szak­kör által készített fénykép­anyagról a PetBfi Sándor Iro­dalmi Múzeumot kell értesí­teni (Budapest, V. József Nádor tér 7), népi emlékezé­sek gyűjtéséről a Magyar HÁROM ÉV UTÁN — LEVÉL — Irodalomtörténeti Társaságot (Budapest, XI. Ménesi út 11 —13). 1956. május l-ig a szakkö­rök részletes jelentésben fog­lalják össze egész évi gyűjtő­munkájuk eredményét A versenyben résztvevő szakkörök november 15-ig jelentkezeznek a Petőfi Sán­dor Irodalmi Múzeumnál. A legjobb munkát végző szak­körök között a következő dí­jakat osztják ki: I. díj: 2000 forint, két II. díj: 1500—1500 forint, három III. díj: egyen­kint 1000 forint, négy IV» díj: egyenkint 500 forint ss HIU£K= — Mikrobarázdás hangle­mezes-sorozat indul a Ju­hász Gyula Kultúrházban és az egyetem aulájában, a Du­gonics téren október 23-án. A műsoron operák és zene­kari művek szerepelnek. Az aulában vasárnap este 6-kor, a kultúrotthonban pedig ked­den este 8-kor kezdődnek kéthetenként az előadások. • — Gáspár Margit Kossuth­díjas, a Fővárosi Operett­színház igazgatója és Ádám Jenő, a Liszt Ferenc Zene­művészeti Főiskola tanára is részt vesz a Hoffmann meséi fsongrád megye tudjon az újdonságról, fákat, a vidáman ug- szony. De kellett, mert ^ egy kis zugá- Hallotta szomszéd- rándozó kutyát és a a mester bizony sok ban, Csengelén talán asszony? Itthon van hízelegve dörzsölődző pénzbe került volna, sohsem kelt olyan a Pista... a Csáki macskát. Most a nagy pénz meg igen kevés frissen a Nap, mint Mihály fia, két csil- esemény, a tisztté volt. A Pista gyereket ma. A felhők is más lagja van. Hadnagy avatás után végig fu- cselédnek adták nagy vidékre mentek, hogy lett... tott előtte a múlt. Lát- gazdához. A libapász- esü szegedi bemutatóján. - ----- - K AZ előadásra több pesti ven­dég érkezik. — A Szegedi Tükör új, ok­tóber—novemberi száma megjelent. Az új számot a Hoffmann meséi bemutató­ján árusítják. A számban részletes filmismertetések, színdarab-ismertetések van­nak. ennek a kedves kis táj- így terjedt a szó az ja magát a tanyai is- tor fizetését kapta, s nak több meleg jusson, egész faluban, míg kola ócska padjai k<~- mindenki helyett dol­Pedig ez már igen mindenkinek tudomá- zött, ahol megismerke- gozott. Sokszor mo­nehéz, hiszen az idő sára jutott, hogy had- dett a betűkkel és a toszkált benne a kér­őszre jár, lassan köze- nagy lett a Csáki Mi- számokkal. Nehezen dés: hát én már min­leg a tél, s a fák, a hályék fia... ment, mert a nyári dig így élek? Választ szép kevély alföldi Az öreg Mihály munkák, s a téli nagy senki nem tudott ad­akácfák sárgáspiros bácsi is sokat hidegek sokszor ott- ni erre. színű szűrt öltöttek gondolkodott ezen. hon marasztalták. De A felszabadulás magukra. A föld már — Hászen tudom azért kiváló tanuló ™ után látta, hogy barna vagy fekete, — én, hogy más most, volt. A tanító nem régi álma megvalósul­csak itt-ott tűnik fel mint vöt, de azér' so- egyszer mondta: de hat: emberré emel­sársás folt: lábon ál- se hittem volna, hogy kár, hogy ez a gyerek kedhet, tanulhat. ló kukoricások. még az én fiam is nem tanul tovább. Három évig tanult, Ezen a napon még olyan „nagy" ember Meg is kísérelte rá- olvasott; szerény vplt az éjszakai harmat sem lesz... tenni a Csáki-családot: és fegyelmezett. Soha illant el, de Csengele Csáki néni viszont engedjék tovább ta- sem tudta tudásszom­dolgos népe már meg- csak a szemeit törülge- nulni Pistát, hisz ját kielégíteni. Es kezdte napi munkáját, ti. Hogyne, hiszen már olyan jó feje van. megkapta a jutalmat: Megindult a. beszélge- olyan régen elment a Nem lehetett. Nem a hadnagyi váll-lapon tés, de most nem a fiú abba a szörnyű engedte a helyzet... két csillag, mint két megszokott dolgokat nagy városba, Pestre Tekintete házuk fa- ragyogó gyémántkő. tárgyalták az embe- tanulni, nem is hitte, Iára esett, amelyről De Csáki hadnagy elv­rck nem a szép időről, egyszer még ha- visszaverődtek a 'Nap társ két valódi gyé­ar éi szakai hideeről za ls 'ön' sugarai. Szeretettel ta- mántért sem cserélné az é,szakai hidegről hazajm A pogatta, simogatta, el esett szo, hanem va- Nap fénye őt is kicsal- Maguk építették ezt A Nap mosolyogva lami egészen új dolgot ta az udvarra. Frissen, a kis fészket, maguk rója útját az égen, aj Sel's^íN^T^.-.u kapott szárnyára az kipihenten jelent meg verték hozzá a vályo- szél pedig tovább viszi közéDiskotef TAM.IAKNIK A őszi szél és repíti ta- * ° "T^L ,f ű *** , ' XESSd .... . ' .. elvtárs az ajtóban. El- edesanyja tapasztotta — Itthon van Csáki her n a„ r, , . 1 nyaral tanyara, hazrol gondolkodva nézte a ki. Mennyit dolgozott Pista. Hadnagy lett 1 £ házra, hogy mindenki fertő Napot a susogó ez a törékeny kts asz- Labádj László'ná^w 1 G'm" Kürschák József emléHversenvt rendeznek a középiskolákban A hagyományossá vált Kürschák József matemati­kai emlékversenyt ez évben október 29-én rendezi meg a szegedi középiskolákban a Bolyai János Matematikai Társulat. Az emlékverseny sikere ér­dekében a Bolyai János Ma­tematikai Társulat szegedi tagozata elhatározta, hogy példamegoldó délután rende-

Next

/
Oldalképek
Tartalom