Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-20 / 247. szám

Csütörtök, 1955. október 20. DELMBGYBRORSZAO Tolvajok és orgazdák ÉJSZAKA VOLT. Az épületek belesimultak a sötétbe. Az üjszegedi Kender-Lenszövőben zajt csapva jártak a gépek. A szövődéből fény vetődik ki az éjszaka sűrű sötétjébe. Két fiatal lány. S. Margit és K. Mária — mindketten tizenhét esztendősek — egyszeresek arra lettek figyelmesek, hogy az egyik üzemrészen át a raktár felé tart két ember, ök is észrevették a lányokat, s egyikük szólt is, hogy ne bámészkodjanak, végezzék a munkájukat. A két ember zsákot vitt magával, s aztán egyszerre eltűntek. Furcsa, szokatlan jelenség volt a két lánynak mindaz, ami történt, s a két tovasuhanó alak viselkedése. Közölték is munkástársaikkal, hogy mit tapasztaltak. Majd reggel hírüladták a gyár vezetőinek az éjszakai eseményeket. Szétnéztek a raktárban. A két ember — aki éjszaka ott járt, s behatolt az este bezárt ajtón — leverte a villanyégőt; teljes sötétség volt a raktárban. Nyilvánvalóvá vált, hogy tolvajok garázdálkodtak. KIK LEHETNEK a tettesek, tolvajok? Ki volt az éjszaka zsákkal siető két ember? Kezdődött a vizsgálat, s természetesen a rendőrségi nyomozás. A jelek, a szálak, egyruhákra ls. 0 volt az, aki a legkülönbözőbb lopott árukat megvásárolta a többi tolvajtól. Persze olcsón, többszörös haszonnal adta tovább. Természetesen a lopott holmikat a banda tagjai maguk is értékesítették. Kéri például a drága gyapjúfonalat úgy is hordta ki az üzemből, hogy bevitt egy nagy veknit, amelynek a közepét jól kivájta, s az üregbe helyezte el a gyapjút. Munka végeztével azután kivitte a kenyér belsejébe rejtett fonalat. Éjszaka a gyapjúval megrakott zsákokat kívüldobták az üzem területén. Aztán még azon éjszaka — nagyon ravasz fondorlattal — félórára, órára elhagyták az üzemet, elszállították a zsákmányt. Szabó Nyíri Mihály is meglehetősen zülött, részeges volt. Nem volt különb nála i Terhes Ferenc meos sem. Előző munkaihelyén is lopott. Neki, akárcsak a tolvajbanda többi tagjának semmi köze nincs a becsületes, dolgos emr^k hoz A HOSSZÚ IDÖ ÖTA működő tolvajbanda körülbelül 61 ezer forint értékű különböző anyagot lopott el a gyárból, a társadalom vagyonából. Becstelen úton, a dolgos emberek rovására és káúgy tartja: a zsák megtalálja a foltját. A tolvajbanda orgazdái között kulákok, kocsmárosok, levitézlett elemek találhatók. Az egyik orgazda Szűcs Borús Imréné. aki Alsóvároson, a Rákóczi utcában lakik. Az asszony a volt Vőneki-féle nagy vendéglős testvére, s rokonságban is áll Kérivel. Közösen disznótoros vacsorát is rendeztek. A MÁSIK ORGAZDA Deák Árpád, Apáca utcai lakos. Jelenleg a Tejipari Vállalat hódmezővásárhelyi központjában dolgozik, előadóként. Apja a felszabadulás előtt detektív volt, hű kiszolgálója a HorthyA „Csendes Don" — filmen Nagy vállalkozásba fogott a moszkvai Gorkij Filmstúdió. Solohov világszerte ismert hatalmas regény-eposzát, a Csendes Dont filmesítik meg. Aki csak ismeri Solohov hatalmas regényét, elgondolhatja: milyen nehéz vállalkozás ez. Egy regény megfilmesítése már magábanvéve is több nehézség elé állítja a film készítőit, két különböző műfajról lévén szó, amelyeknek különböző szerkezeti, művészeti követelményeik, különböző alkotási módjuk, egymástól eltérő ábrázolási eszközeik vannak. A Csendes Donnál különörendszernek, akárcsak a fia. i sen nehéz feladatokat jelent Orgazda volt. Lévai Antalné kulákasszony; családjának több mint 300 hold földje volt. Lévai Antalné a Kecskeméti utcában lakik. Udvari Margit, ez. Solohov regénye emberek sokaságát, az emberi jellemek különféleségét, érzelmi mélységét mutatja be, számot adva a polgárháborúnak a re jobban összpontosultak, s,rára könnyen szerezték a azok, akik az éjszaka látták a pénzt a léha, könnyű élethez, két embert, ha a nevüket nem Kéri Imre lakásán 22 646 fois tudták, de arcukat látták.; rint értékű. Szabó Nyiri Mimég a gyér világítás mellett hály lakásán 3224 forint érjs " | tékű. Szegvári Lászlónál 1666 Megkérdezték Szabó Nyíri j forint értékű. Kocsis István Mihályt, a szövődé gépápoló- j lakásán 758 forint értékű, ját aki'akkor éjszaka a gyár- ; Terhes Ferenc lakásán pedig ban volt Csurgott róla a ve- j 592 forint értékű különböző Római körút 37. szám alatti | szovjet állani életében döntő lakos is — akinek a Kígyó ut-' jelentőségű napjairól, cában üzlete van — az orgaz-1 Különösen érdekessé teszi dák között található. A lopott, e nagy vállalkozást az a tény. gyapjút feldolgozta és úgy adta tovább, nyilvánvaló, haszonnal. Az orgazdák, akárcsak a tolvajok, könnyen jutottak a pénzhez. A napokban az üjszegedi gyár bejáratánál megtekintésre tették ki azokat a lopott dolgokat, amelyeket a tolvajok lakásán megtaláltak. Az iizem dolgozói felháborodással beszéltek a tolvajbandáról, kifejezésre juttatták, hogy keményen büntessék meg őket és az orgazdáhogy a filmet két változatban készítik: a normális nagyságú és az úgynevezett -szélesvászonhoz-. A szélesvászon sajátosságainak legjobban a horizontális kompozíció felel meg, a nagy tájat befogó képek, tömegjelenetek kiválóan érvényesülnek rajta. A regény ilyen értelemben hálás anyag: a tágas sztyeppék, a doni "Sztanyieák». a kozákfalvak és a kozákok laza lovashadrendje — azt kat is. Kérésük — és ez bizo-1 mondhatnánk — egyenesen , nyára teljesítve is lesz —, hogy | ert a vászonméretet kívánja, a tolvajbanda ügyét a gyárban I He az intim jelenetek kidől tf 1 • ' I. I ernná cn mó e ltnnnnlii llnKU t'ul. SíTAK ] Csak szépséghiba? 1 smeröseim laknak a Jósika utcában. Oj lakás boldog tulajdonosaként kerültek oda lassan egy esztendeje már. Beköltözésük idején és azóta is többször hívtak, látogassam meg őket, nézzem meg a kényelmes, szép kis lakást, amely régi albérleti szobájuk után nagy változást jelent az életükben. „Könnyen megtalálsz bennünket. Az új bérházakat messziről észre lehet venni. Mi a 6-os szám alatt lakunk". 'A látogatást húztam-halasztottam, valahogy nem jutott rá idő. A napokban azonban sürgős, hivatalos ügyben, percek álltak esek rendelkezésemre, fel kellett keresnem a Jósika utcai ismerősömet. Elrobogtam az utcájukba, s meg is találtam azonnal az új házat, annál is inkább, mert távolabbról már nem egyszer megcsodáltam őket, irigyelve a bennelakó lakástulajdonosokat. Valóban már messzirőt szembetűnnek világos, friss színükkel. — No, — gondoltam, — hamar célhoz érek. Közelérve azonban kénytelen voltam erősen csökkenteni a tempót, mert bosszankodva láttam, hogy az új házakon, a kapuk felett nincsen se utca, se számjelzés. Pontosan két sarok között sorakoznak. En a központ [előli oldalról, más utcán át érkeztem. At kellett volna mennem az úttesten pár házzal tovább, hogy elméleti úton, matematikai számítás ok alapján határozzam meg, melyik az általam keresett ház. Siettem, ehhez nem volt kedvem. Nézzük inkább gyakorlati módszerrel, majd a névtáblák eligazítanak! Be is léptem a hozzám legközelebb álló kapun. Nem az volt. A következő sem, sőt a következő következő sem. Az azután következő lépcsőházban pedig már a lakók névjegyzéke sem volt kitéve. Talán kár is mondani: a legutolsóban találtam meg végül ismerőseim lakását. 10 percet töltöttem el a keresgéléssel. Nem tragédia, de fölöslegesen elfuttatott idő és fölösleges boszszúság. Akadhat fontos ügy, amikor a pillanatok is számítanak: mentők érkezése, éjszaka orvos kihívása, távirat, s ilyenkor tábla nélkül lehetetlen gyorsan cselekedni. A házhoz hozzátartozik a sorszám jelző-tábla. Egy év óta igazán kirakathatta volna, akinek többek között ez a dolga! Cs. M. tárgyalják. Á becstelen, léha életű tolríték s nagy cseppekben hullott I árut találtak. Ezeket a hol- vajak, a gyár, a társadalom vaTUCK, 5 nagy v- err „;.„. _ »„!.,„!„,. svonanak fosztocatoi a neo homlokáról. Azt mondotta: „Nem tudok semmiről!" A szálak Szegvári Lászlóhoz, a cérnázó gépápolójához is elvezettek, aki szintén az üzemben volt azon az éjszakán. Nem tagadott — fel is ismerték őt. akik látták. Bevallotta, hogy Szabó Nyiri Mihállyal ők jártaik a raktárban és gyapjúval tömték meg a zsákokat. Később jelentkezett Szabó Nyiri Mihály is. s beismerte tettét. Igaz, bizonyítékok voltak ellene. hiábavaló lett volna a körmönfont tagadás. Megtalálták a zsákokat, amelyeket elrejtettek, például a befűző üzemrész padlására is. Gyorsan peregtek az események. Kiderült, hogy hosszú hónapok óta szervezett tolvajbanda működött a gyárban és sok tízezer forinttal károsították meg a társadalmat A tolvajbandában volt Szabó Nyiri Mihályon és Szegvári Lászlón kívül Terhes Ferenc, a csomagoló üzemrész meosa, Kocsis István a vízmű kezelője és Kéri Imre szíjvarró. A banda vezetője a harminc esztendős Kéri Imre volt. MIFÉLE EMBER ez a Kéri? Apja kőműves mester, illetve vállalkozó volt; kőműves segédekkel is dolgoztatott. Nem is olyan régen a fiatal Kéri Imre sok pallódeszkát adott el. Mostanában vett 80 ezer forintért házat. Volt motorkerékpárja is. Akik isimerik Kéri Imrét, a gyárban dolgozók közül, a következőket is elmondották a tolvajbanda vezetőjéről: — Kéri fölényes magatartást tanúsított mindenkivel szemben. Furcsálottuk is, hogy amikor megkapta a fizetését, csak úgy hanyagul zsebregyűrte. Most már tudjuk, hogy miért.:. A tolvajbanda egyik tagja sem volt rászorulva arra, hogy lopjon. Elítéljük a tolvajokat. Így vélekednek a gyár öntudatos dolgozói. Valamennyi tolvaj általában ezer forint körül, vagy felett keresett. Például Szegvári felesége is az üzemben dolgozik, cérnázónö és havonként ő is hazavisz 1000—1100 forintot. A TOLVAJBANDA feje: Kéri Imre „kitűnő üzletember". Hét sertése hízik a nemrégiben épített hatalmas vadonatúj ólban. Valahogyan „földműveléssel" is foglalkozott és említést tett arról munkahelyén, hogy gondot okozott neki a kukoricaföld. Igaz. az utóbbi időben munkáját is elhanyagolta a gyárban; főkép a lopott holmikból könnyen szerezte a pénzt zeneszekrényre, a legdrágább mikat a tolvajok még nem értékesítették. Előfordulhat a vizsgálat további során, hogy még fény derül általuk elkövetett más lopásra is. Egy régi és igaz közmondás yonának fosztogatói a nép bírósága előtt felelnek majd tettükért. ítélkeznek felettük, — elnyerik megérdemelt büntetésüket. (m. s.) I Szegedi Járási Tanács egészségügyi állandó bizottsága segíti a községi állandó bizottságokat A Szegedi Járási Tanács 'ván és Zákányszéken Is, hogy egészségügyi és szociális ál- betartják-e az egészségügyi landó bizottsága eredményes szabályokat. Kifogásolta pélmunkát végez. A kélhavonkint dául a zákányszéki italboltban, rendszeresen megtartott ülésükön az állandó bizottsági tagok, Tóth Illésné, a röszkei Lenin TSZ tagja, Martonosi István sándorfalvi taná:stag, Nedelkov Sándor, újszentiváni délszláv dolgozó paraszt. Szelei István mórahalmi tsz-tag, Koródi István balástyai orvos beszámolnak az általuk rendszeresen látogatott községekhelyzetéről. Számos értékes javaslattal segítik elő a járás lakosságának fokozottabb egészségvédelmét. Tóth Illésné, a bizottság egyik legtevékenyebb tagja már közel jár a hatvan évhez, mégis fáradhatatlanul ellenőrzi nemcsak lakóhelyén, Röszkén, hanem a szomszédos Gyálaréten, Pusztamérgesen, Csorhogy nem folyóvízben mossák el a poharakat. Javaslatára csappal ellátott víztartályt szereltek fel. Nemcsak Tóthné, hanem az állandó bizottság többi tagjai is felkeresi a községi állandó bizottságokat. Több helyen tapasztalták, hogy azok nem mindig közérdekű kérdésekkel foglalkoznak. Ezért legutóbbi ülésükön elhatározták, fokozottabb segítséget nyújtanak a községi egészségügyi és szociális állandó bizottságnak. Összehívják az AB elnököket és Koródi István dr. feladataikról, Tóth Illésné pedig arról fog beszélni, hogyan segíthetik elő a mezőgazdaság szocialista szektorainak erősítését. gozása már bonyolultabb fel- j adatok elé állítja a film készítőit. A széles vászon kevésbé alkalmas premierplanra, részletképekre, amelyek pedig alapvető eszközei a lélekrajznak a filmen, azok az eszközök, melyekkel az emberek viselkedésének legfinomabb árnyalatai is kifejezhetők. A moszkvai Gorkij Filmstúdióban már meg is alakult egy alkotói munkaközösség a rendező, az operatőr, a díszlettervező és a segédrendezők részvételével, akik a munka művészi és technikai előkészítésével foglalkoznak és kiválasztják a szereplőket. Ugyanakkor a forgatókönyv is készül, amelynek megírásában többek között Sz. Geraszimov, a Szovjetunió népművésze is résztvesz. A film próbafcltételeit 1956 elején kezdik készíteni. — Az "Április 4» Szegedi Cipőipari Szövetkezetben a negyedik negyedévben a gazdacsizmákon kívül préselt marhaboxból erős gojzervarrott cipőket készítenek. Ezek megtalálhatók lesznek a szegedi üzletekben is barna és fekete színben, 500 forintos árban. Uj tanácstagot jelöltek a 103-as választókörzetben rA' harmadik kerület 103-as választókörzetében új tanácstagot jelöltek az elmúlt napokban. A jelölőgyűiésen — amelyet a kerületi Hazafias Népfront-bizottság hívott össze — Magyar Andor javasolta, hogy a lakosok K. Tóth Antalt, Boszorkánysziget utcai lakost a 40. sz. húsáruda „Kiváló dolgozójá"-t jelölték kerületi tanácstagnak. A felszólalók különböző feladatokat is adtak Tóth elvtársnak, jelölése alkalmával: ördögh János kérte, hogy1 megválasztása esetén Alsóváros lakosai részére egy termény- és egy vegyesipari üzlet létesítését segítse elő. Rákosi Sándor, Sopsics Gyula is több kérését tolmácsolta a lakosoknak. A felszólalók, majd a szavazásnál a gyűlés résztvevői egyhangúlag jelölték Tóth elvtársat tanácstagnak. Október 23-án, vasárnap a 103-as körzet lakói is egységesen adják majd szavazatukat a Hazafias Népfront jelöltjére a pótválasztáson. „ Sziládi Sándor Szép kukoricatermést takarítónak be a Táncsics TSZ tagjai A szegedi Táncsics TSZ-ben már végefelé közeledik az őszi betakarítás nagy munkája. A növénytermelési munkacsapatok tagjai végeztek már a gazdag kukoricatermés leszedésével és behordásával. Nyolc vagon kukoricát tároltak a közös jószágállomány részére. Ez a mennyiség elegendő lesz a jövő esztendei új termésig. Emellett azonban szépen jutott kukorica a munkaegységekre is. Dimitrov Miklós kertész eddig 564 munkaegységet teljesített, s most csak kukoricából 22 mázsát kapott, Kózsó István húsz mázsa kukoricát vitt haza. Szálkái Károly Ifi hallott olyat, hogy a csordaháznál lakodalom legyen, méghozzá valódi, bürgepaprikásos. léztrombitás lakodalom. Férjhez ment a csordás lánya, rendben van. neki is joga van hozzá, elvégre nem is csúnya, igazán megérheti vele az a Bodor gyerek. Váljék egészségéra ez a férjhezmenés, szaporodjanak, mint a házinyúl, de lakodalmat csapni neki, mikor a szerencsétlen apja valamikor még a deres őszi reggeleken is mezítláb zavarászta a disznókat lábbeli hiányában, ez mégiscsak sok. Ilyenre még Kapros Julis néni se vélekszik, pedig ő hetven sima esztendőt lát visszafelé. Mert a csordás az csak csordás hiába, az mindig nullának számított, mert annak ugyan parancsolt mindenki a faluban, ha egy koszos malacot ki tudott A csordáslány lakodalma tői. Az öreg Bodornak az a szavajárása, hogy az ember, ha nem akar mafla és nevetséges lenni, a kocsmától meg a templomtól legalább anynyira őrizkedjen, mint a veszett kutyától. Mit lehet várni az ilyennek a gyerekétől? Ellenben sehogy se lehet megérteni ezt a csordáslányt. Sági Marist. Félesztendeje sincs, még olyan ájtatos képpel áldozott a nagymisén, mint akinek fenntartott helye van a menyországban. Egész bizonyosan mint elnyűtte az élet, tehát fogja magát és kiül az utcai kispadra, mert a látás meg a beszéd jót tesz neki, valósággal felfrissíti. A hátsó szomszédban is van egy rosszmájú nagyanyó, az is odacsücsül Julis néni mellé, és máris kisütik, hogy ez a csordáslány tán a kisbabáját sem kemenyasszonyt. Az meg nem süti le a szemét, hanem emelt fővel lépked Bodor Jani Icarján, talpig fehérbe öltöztetve, mirtuszkoszorúval a homlokán. Még integet is néha kedvesen, huncutul a bámészkodók felé. Az asszonyok majd felfalják a szemükkel a csordás lányát, akit ezelőtt alig vettek észre és aki most úgy sugárzik a boldogságtól, hogy az már szinte kihívásnak látszik. A násznép mulat, kurjongat, sikongat, a rézdudások leghátul úgy fújják a „mit báreszteltei meg, ha lesz náki, kitelik nom én hadd hallják"-ot, hogy resztöle. De csak jönnének már. A szemük mélyen bent ül a ráncok erdejében, mégis csudára jól látnak vele az utca túlsó oldaláig, ahol elvonulmegitatták valamivel, különben nem nak majd a lakodalmasok. Már halegyezett volna bele, hogy papi áldás nélkül keljenek össze. Még rágon hajtatni a legelőre, Julis néninek pe- tíoíni u borzasztó, hogy hitetlenül dig nem egy, hanem harminc süldő- akarják leélni együtt az életeU fel_ rugua a nagyhatalmú isten törvényeit. Qzóval van lik is a nótájuk, a muzsikájuk, majd felveszik a csordaházat. Ez azt jelenti, hogy elindultak az esküvőre, kiállhat mindenki a Iciskpuba, aki látni akarja a menyasszonyt. Micsoda beszéd ez, persze, hogy látni akarja mitől borzongani, mindenki. Csakhogy hiába akarják. jére kellett vigyázni, hogyne parancsolt volna neki. % De a lakodalom csak hagyján, valahogy ki lehet vele békülni, habár majd lesz ennek a nagy költekezésnek még szűke is, nem első eset az ilyen, szerették egymást végérvényesen, és ron vezeti fel a menetet, hogy arra- - — —-— i-t*-' i*.„Ai. c-s,.,- Marist, mielőtt van miről beszélni. Sági Ma- mert mintha távolodna, egyre távoris meg Bodor Jani azzal, hogy meg- lodna a dudaszó, a vőfély az alsó soHanem az már csakugyan furcsa hogy nem akarnak pap előtt esküdni, ilyen még nem fordult elő tán soha. Azon a Bodor gyereken egy cseppet ezt nem óhajtják a pap orrára kötni, felé is lássák Sági legalább egy hétrevaló beszédtémát adtak a jámbor falusiaknak, hadd rágódjanak kedvükre, majd abba- rem, mert végre feltűnik a sokadaketnek bele az ablaküvegék, a fényes csizmás, iáncoslábú szövetkezeti emberek meg a borosüveget kínálgatják boldognak boldogtalannak. Még a tanácselnök is ott van köztük, csapkodja a tenyerével a csizmaszárat, azután állt be a sorba, miután hivatalosan összeadta a fiatalokat. Vonul, vigad a lalkodalmas menet viszsza a csordaházba, mivel ott van a lányosház, a legényesház egycsomóban a gyep szélén felállított sátorban. Jfapros Julis néni nem érti ezt. majd szétmegy a feje, mégsem érti. Nem érti ezt a fenékkel felborult világot, nem érti a csordáslány boldogságát, mert neki szent se lehet csodálkozni, hiszen az apja hagyják, ha megunják. Persze azok- lom az utca felső végén. l _ ! — nUnl. „— /iLLno m/ilL rto-rt'ilc ó/7/í fi/lti ci-nne M vnnunrií srén ny irfn meg az anyja is alighanem akkor volt utoljára templomban, amikor a keresztvíz alá tartották, azóta meg mióta bementeik a szövetkezetbe, még jobban elrugaszkodtak az istennőik egyelőre eszük ágában sincs megunni, sőt mivel ma van a lakzi. sokkal hangosabban szólnak a hír- meg olyan szelíd mosolygással szórja harangok. Kapros Julis néni még :ól délutáni sugarait, mintha aranyba bírja magát, inkább konzerválta, akarná megfüröszteni a rózsa arcú bekötik a fejét. Elég sokat időznek a meggyőződése volt egész életében, tanacsnal, de a türelem rozsát te- . . . " , ' \ . , hogy a szegenyember nem lehet boldog itt lenn a földön. Hetven esztendő után sem vallja be önmagának, hogy az ö irigysége alapjában véve a gazda mélységes gyűlölete egykori szolgálói iránt. 1—ü -n) fZyönyörű szép az idő, tiszta az ég, mint a mosott üveg, a nap