Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-20 / 247. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSŐ* -RADMEGYEI BIZOTTSAGANAK LAPJA a XI. évfolyam, 247. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1955. október 20. MAI SZAMUNKBÓL: A SZOVJETUNIÓ JEGYZÉKET INTÉZETT ANGLIA, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS FRANCIAORSZÁG KORMÁNYÁHOZ (2. oldal) MA KEZDŐDIK A SORSOLÁS (4. oldal) A -CSENDES DON- — FILMEN (5. oldal) MI VAN A HALADÁSSAL? (6. oldal) r Adósság nélkül Közeledik az 1955-ös esztendő vége. Arra figyelmeztet ez, hogy az üzemekben késedelem nélkül következetesebb, körültekintőbb munkát kell végezni a negyedik negyedévi és az egész évi terv minden mutatójának teljesítéséért, túlszárnyalásáért. Az idei esztendő különös jelentőségét az is adja, hogy a jövő évben kezdjük meg második ötéves tervünket. Ehhez megfelelő alapot kell teremteni. S hogy ez meglegyen, azért ma, holnap — mindennap cselekedni kell! Nem szabad, nem lehet az üzemeknek adóssággal hozzákezdeni a második ötéves tervhez. A ruhagyáriak kezdeményezése az évi terv jó teljesítéséért, november 7 méltó megünnepléséért nagy visszhangra talált Szeged üzemeiben/ A ruhagyáriak példáját követve szinte valamennyi üzem, vállalat kollektívája meghatározta, hogy a szocialista versenyben milyen eredményeket kívánnak elérni a termelékenység növelésében, az önköltség csökkentésében, az anyagtakarékosságban, a minőség javításában. Általában azt tűzték ki célul, hogy többet érnek el, mint amennyit jóval korábban felajánlottak, csatlakozva a húsz budapesti ipari vállalat felhívásához. Vetélkednek a szegedi üzemek azért is, hogy eredményeik alapján kiérdemeljék a Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizottság vörös vándorzászlaját. A párt kitüntető zászlaját — mint ismeretes — az az üzem kapja meg az év végén, amelyik a terv, a vállalás végrehajtásában legelői jár. A Ruhagyárból indult el a jelszó: "Adósság nélkül kezdjünk hozzá második ötéves tervünkhöz". Azóta már egy sor üzemben általánossá vált, s a gyakorlat, a munka igazolja, hogy a jelszót tartalommal töltik meg. Az üzemek párt- és szakszervezeteinek, gazdasági vezetőinek, az egész kollektívának olyan munkát kell végezni, hogy teljes egészében megvalósítsuk mindazt, amit az MDP Központi Vezetőségének márciusi határozata erre az esztendőre feladatiként megjelölt az ipar számára. Az idén, a múlt évhez képest a szocialista ipar termelését 5.7 százalékkal kell növelni. Az egy főre eső termelést — szabja meg a márciusi határozat — az elmúlt évhez képest 3.9 százalékkal kell emelni, az önköltséget általában 3 százalékkal kell csökkenteni; átalában 2.3 százalékos anyagmegtakarítást kell elérni. A szegedi üzemekben is ennek megvalósításáért születtek meg a szocialista kötelezettségvállalások. Ennek érdekében történt a ruhagyári versenykihívás, s a szegedi üzemek ehhez való csatlakozása. Szeged ipara az 1955-ös év kilenc hónapjában a párt útmutatásával általában szép sikereket ért el, jól előrehaladtunk a márciusi határozat megvalósításában. Szeged minisztériumi ipara együttvéve a kilenc hónapra esedékes teljes termelési tervét 102—103 százalék között teljesítette, Ez is bizonyságul szolgál arra, hogy a gyárak dolgozói tettekkel válaszolnak a márciusi határozatra. Hiba lenne azonban csak a nagyon szép eredmények megállapításánál maradni, s nem beszélni a szegedi üzemekben lévő fogyatékosságokról. Több üzem: a pipőgyár, a Kéziszerszámárugyár, a XI. sz. Autójavító elmaradt termelési terve teljesítésében. A harmadik negyedévben nem tett eleget termelési tervének a Textilművek és a Konzervgyár sem. Elismerésre méltóan egy sor szegedi üzem — például a Vasöntöde, Kenderfonógyár, Üjszegedi Kender-Lenszövő, Szalámigyár — túlteljesítette a tervezett termelékenységet. De vannak olyan üzemek is — közülük való a Falemezgyár —, amelyek teljes termelési tervüknek eleget tettek ugyan, de nem teljesítették a tervezett termelékenységet. Ez hiba. Elengedhetetlen, hogy az üzemek a terv minden mutatójának eleget tegyenek! Kétségtelen, hogy az előző hónapok munkájától is nagyban függ az évi terv teljesítése. De most, ezekben a napokban és az utána következőkben sokat lehet még tenni. Nem lehet a következő évre való átmenetet jól megteremteni az esztendő utolsó hónapjában. De az évi tervnek sem lehet eleget tenni a "decemberi hajrával". Ma kell ezért tevékenykedni. Az eddig elért eredményekben ott tükröződik a munkaverseny fejlődése, mindaz, amit helyesen tettek az új technika alkalmazásáért. Mégis vannak hibák ilyen vonatkozásban is. Élettelivé, elevenné kell tenni a versenyt mindenütt. Több helyen eléggé elhanyagolt az egyéni verseny. Pedig a szocialista verseny minden egyéb formája — brigádok, üzemrészek, üzemek vetélkedése — az egyéni versenyen alapszik. Kihasználatlan helyi lehetőségek vannak a korszerűsítésben, jobb eljárások alkalmazásában. Ezek megvalósításáért az üzemekben biztosítsanak tágabb teret az alkotó kezdeményezéseknek. Mindez is kell az évi terv jó megvalósításához. A korszerűsítés nem választható el az üzemekben adódó egyéb feladatoktól. Világosan látni kell, hogy az üzemek lehetőségeinek feltárása, az új technika alkalmazása előreviszi a tervfeladatok végrehajtását. A gondosan elkészített intézkedési tervek is a feladatok végrehajtásához adnak segítséget. A fokozódó anyagi és kulturális igények kielégítéséért a párt-mutatta úton növeljük a termelékenységet, csökkentsük az önköltséget. Az üzemek minden dolgozójának legközvetlenebb érdeke, hogy becsülettel tegyen eleget az évi terv teljesítéséért, túlszárnyalásáért. Kezdjük adósság nélkül minden üzemben a másod.k ötéves tervet. Ne szűnjünk meg ezért munkálkodni! Ifjúmunkások készülődése november 7-re 16 ezer vetés —16 méter anyag ÖT ESZTENDEJE, hogy szövőnő az Üjszegedi Kender-Lenszövőben Kakuszi Margit. Nagyon fiatal lány, de azért igen otthonosan mozog a szakmában. Négy gépet kezel. Az egyiken exportra kerülő anyagot is sző. Ha minden rendjén megy — ahogy ő maga újságolja —, havonként általában megkeresi az 1100—1200 forintot. Szeret versenyezni, mert — amint igen okosan és találóan mondja — az magának is haszon. Ha szép az eredménye, akkor ez nemcsak az országnak jelent több anyagot, árut, hanem neki is több pénzt a fizetéskor. Most is, november 7 tiszteletére megtette egyéni felajánlását. Ez úgy szól, hogy továbbra is kifogástalan minőségű áru kerül le gépéről és az eddig elért 104 százalékát is túlszárnyalja. A négy gépen az eddigi többtermelésére még azt ígérte, hogy 16 ezer vetéssel többet végez. Ez körülbelül naponként 16 méter anyagot jelent. — Meglesz a több vetés — szól mosolyogva — hiszen amikor jól, rendesen ment a gép, jóval többet kihoztam belőle, mint ami a tervben volt. i . Aztán arról beszél, hogy Pista bácsi (így hívja az egyik művezetőt: Kárpáti Istvánt) nagyon jól rendbehozza a gépet és utána nincs vele semmi baj. Szeretné, ha minden művezető olyan alaposan rendbetenné a gépet, ha valami hiba adódik, mint Kárpáti István. Jogos kívánság ez, hiszen ahhoz, hogy Kakuszi Margit felajánlását teljesíteni tudja, meg kell teremteni a műszaki feltételeket, azt, hogy folyamatosan, jól dolgozzanak a szövőgépek. A FIATAL LÁNY hírül adja azt is, még mindig előfordul, hogy a copsoló üzemrészből nem kielégítő minőségű anyagot szállítanak, s ez hátráltatja a szövő munkáját. Igaz, a copsoló már javított munkáján. De még mindig van jogosultsága annak, hogy mindig jó anyagot küldjenek. A gyár vezetői bizonyára gondoskodnak arról, hogy az előkészítő üzemrészek tovább javítsák munkájukat, megfelelő minőségű anyagot adjanak a szövődének. Szóba kerül a verseny korábbi szakasza. Kakuszi Margit elmondja, hogy az üzem DISZ-bizottsága őt is megjutalmazta, mint a versenyben szép eredményt elérőt. A jutalomnál azonban baj volt. Egy púdertartót kapott Kakuszi Margit. A hiba az volt, hogy nem púderezi magát, s így nem szerzett neki az ajándék olyan örömet, mint lehetett volna. Ez is arra int, hogy a jutalmazásoknál körültekintőbben kell eljárni. NEM BESZEL már többet a fiatal szövőlány. Ott jár gépei között, uralkodik felettük. Igyekszik, mert amit ígért, azt teljesíteni is akarja. Diszisla nyomdászok felajánlása November 7 tiszteletére a Szegedi Nyomda Váll",'at diszista fiataljai is tettek vállalásokat. A fiatalok vállalásaikkal elsősorban a sajtóhibák ellen kívánnak küzdeni munkájuk minőségen javítva. Ez a vállalás bizonyára örömére válik az olvasóknak. Hódi Imre ifjúmunkás, kéziszedő eddig is szép eredményt ért el a fiatal nyomdászok közül: 130 százalék körül teljesíti munkáját, főleg szakkönyvek készítését. Emellett minőségileg sem dolgozik rosszul. A fiatal szerető hasznos elgondolása A segédeleklrikus A Szegedi Erőműben dolgozik Boros Antal segédelektrikus. Alig egy éve, hogy az iskolából az üzembe került. Igyekszik és ez jó teljesítményében is megmutatkozik. (Siflis felvitele Fény. Szöv.) Ki tudja, hányszor jutott Gyetvai művezető és Kovács Rudolf szerelő a vitában odáig, hogy elgondolásuk nem jó. Nem válik be a huzalszigetelő papír csíkokra vágása. Mit tehetnek? Ez a gondolat hozta őket össze az egyik reggel is a DÁV trafóműhelyében. A teremben a hosszában kihúzott papírszalagok mellett élénk szócsatát vívtak. Próbálgatták sokféleképpen újra, meg újra, hogy lenne jobb elgondolásukat kivitelezni. Eredménytelenség kísérte azt, amit tettek. Csada Ottó, a fiatál szerelő puszta kíváncsiságból figyelt csak oda a vitára. Először szótlanul nézegette a hazalszlgeloltf papírt s a két embert. Aztán maga is gondolkodóba esett s odaállt melléjük. Nem szóltak neki — fiatal szakmunkás, gondolták, hadd tanuljon. Ugyancsak meglepődtek, mikor a fiú is beleavatkozott dolgukba: — A késeket helyezzük a papír fölé súlyozva s így fel is lehet mindjárt hajtani az elvágott papírt, így ní — mondta csendesen, s mindjárt hozzá ts kezdett, hogy bemutassa. A két korra és szakmai gyakorlatra idősebb ember nézte, mit csinál a fiú. Még nem voltak tisztában vele, mire jut. de érezték, igaza lesz. Segítettek a fiúnak és hamarosan látták, úgy jó, ahogy ő csinálja. Az első méterek lassan szaporodtak a hengeren, s a papír fölé helyezett kések jól működtek. Megoldódott hát a huzalszigeteléshez szükséges nétron-cellulóze papír vágása Huszonnégy »iürelmeilen« lány — Déluíánosok a lá- — magyarázza az asz- tudok dolgozni, — ki- akarja számokban is, nyok most. szony. abálja túl a zajt. hogy dolgozik az ifjúEzt a választ kapja Udvari Ilonka sza- Egytöl-egyig ilyen sági szalag, nézze meg az érdeklődő a Szegedi kítja meg a beszélge- „türelmetlenek" ezek ezt a táblát. A magas Ruhagyárban, ha az tést, s a szalagvezető- a lányok. A szalagveze- lépcső tetején — íónn ifjúsági szalagot ke- hőz szól: tő csak győzze kielé- a toronyban — ez olresi- — Másik csomagot gíteni őket a különbö- vasható: „Kovács GyuAz l-es teremben le- kérek, mert, ami van, ző kellékekkel, ami a láné szalag 130 9 s>áhet megtalálni azt a elfogy. kétrészes munkaruhák- zalék". A vállalás 24 fiatal lányt, aki az — Szólok a szabá- hoz tartozik. Naponta megtétele óta állandóifjusági szalagot alkot- szati univerzálisnak, 280 darabot kellene a an uralják ezt a helyet ja. A teremben a var- mert, ami kész cso- terv szerint kiadni a Persze azért, mint rógépek állandóan mag következik, azon szalagnak, de ők no- mindenhol, itt is akad zugnak. A lányok szor- nem jók a „becsípések" vember 7-re 290 dara- egy kis hiba A szálagqlmasan dolgoznak. — s máris fogja a te- bot vállaltak, s 99.9 zás még nem kielégítő — Előregyártó sza- lefont, intézkedik, köz- százalékban els'óosz- A MEO vissza is adja lag vagyunk, de a ben a lány munkaasz- tályú minőséggel. Ezt minden esetben Kotörzsszalag nem győzi tala felé tekint. Mo- nem tartották titok- vácsné, szalagvezetó varrni, amit kiadunk solyogva jegyzi meg. ban. A város üzemei- úgy vezeti rá a lányo— mondja Kovács — Van még munká- nek fiataljait is ver- kat a rendszeretetre Gyuláné szalagvezetö. ja, de már türelmetlen, sent/re hívták és a vál- hogy minden órában — Az előbb is „elad- Nem Udvari Ilonka lalás teljesítéséért dol- mást állit ki a szaladtam" a 1(X. terem Ku- az egyedüli, aki előre goznak is. ból a MEO-s mellé runczi szalagjának egy gondoskodik magának A gyári kapunál egy szálazni. Így aztán kosár — 41 darab — varrnivalóról. Nacsa magas táblát helyeztek megtanulja mind hogy munkaruhát befejezni. Erzsi is sürgeti a sza- el az üzemben. Egy jobb rendes munkát Most pedig két hiány- lagvezetőt. magasbavezetó lépcsőt adni, mint felületesen zónk is van. Betegek <—. Mindjárt nem festetlek rá. 'Aki tudni dolgozni. Csada Ottó elgondolásával. Ügy, ahogy először kezdték a csíkokra vágást és felhajtást, nagyon hosszadalmas lett volna. Először is három ember munkáját igényelné s a műhely, esetleg az udvar is kevés lenne, akkora helyet foglalnának el. Ezeken kívül két tekercs volna a napi eredmény, így meg 22. Sokáig probléma volt a huzaltekercselés a DÁV-nál, mert a trafók javításához különböző vastagságú huzal kellett. A raktár olyan hatalmas készletet nem tudott rendelkezésükre bocsátani. Ha megrendelték, legkevesebb három hónap múlva kapták meg a szükséges huzalt s addig a trafó ott várakozott a műhelyben. Most elkészült a huzalszigetelőgép is. Csada Ottó segítségével a szigetelő papír vékonysága is megfelelő s nem válik hosszadalmassá a vágás. így a trafóban lévő régi, de még használható huzalokat újra tekercselhetik. Csada Ottó ésszerűsítése nem tartozik a november 7re tett vállalásához, de hozzájárul az egész műhely ígéretének teljesítéséhez. Ó maga 110.4 százalékot ígért. A legutóbbi értékelésnél már 115.9 százalékos eredményt mutattak ki nála .Szép ez nagyon a fiatal munkástól, aki 17 esztendős fejjel olyan érdeklődést tanúsít a villamos szakma iránt, hogy művezetője és a többi szerelők elismerését kiérdemelte. Operabemulatóra készű'nek a szegedi Nemzeti Színházban A szegedi Nemzeti Színház ez évi első operabemutatójára, Ofíenbarh: Hofímann meséi című müvének előadására szombaton kerül sor. A szegedi közönség különösen azért várja érdeklődéssel a bemutató', mert a darabban több olyan fiatal énekes kapott főszerepet, akik egy-két éve fejezték be főiskolai tanulmányaika'. Berdá! Valéria. aki az idén végzett, Anton'a szerepét énekli. Varga Róbert is első nagy szerepét kapta: Hoífmannt alakítja. A színészek felkészülését sokban segítette Versényi Ida a Fővárosi Operettszínház rendezője, a szegedi előadás rendezője, aki részletesen ismertette a fiatal énekesekkel annak a kornak történetét, amelyben a darab játszódik. Tanácsaival sokat segített Oláh Gusztáv, az Operaház kétszeres Kossuth-díja« főrendezője is, aki résztvett az elmúlt he tökben több próbán.