Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-18 / 245. szám

V/IÁG 'PROLETÁ RJA; EGYESÜLJETEK! MDP CSOJNGRADMEGYEI BIZOTTSAGANAK LAPJA XI. évfolyam, 245. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1955. október 18. MAI SZAMUNKBÓL: „ A DISZ PETÖFI-ISKOLAINAK FELADATAI AZ ÜJ OKTATÁSI ÉVBEN (2. oldal) A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS MA SZAVAZ A BIZALMI KÉRDÉSBEN (2. oldal) r Szülők és si@u@lők közős mimkéjes Sokszor, de talán mégsem eleget hangoztattuk azt az elvitathatatlan igazságot, hogy a fiatal nemzedék nevelésében közösen terheli a felelősség a szülőket és a pedagógusokat. Közös munkájuk vezethet csak igazán jó eredményhez. Hiszen nyilvánvaló, hogy az iskola egymagában nem végezheti el teljes mértékig a nevelés sok időt követelő munkáját, s hogy e munkában a szülök segítségére is szükség van. Hol tudnának a szülők segíteni az iskolának a nevelésben? Mindenekelőtt az otthoni neveléssel. Azzal, hogy nem hangoztatnak az iskolában tanultakkal ellentétes tételeket, elveket gyermekeik előtt; inkább megerősítik azt, amit az iskolában hallanak a gyerekek, helyeslik tanáraik munkáját. Nagyon helytelenül gondolkodik az a szülő —• s nem látja, milyen káros következményei lesznek felelőtlenségének —, aki az iskolával, a nevelőkkel szemben akjarja "megvédeni* gyermekét; aki az iskola igazságaival szemben más igazságokat állít. Ezzel elsősorban megzavarja gyermekét, rossz értelemben kételkedővé, bizonytalanná teszi. S ha a gyermek elveszti biztonságát, nem tudja, kinek higgyen, kinek adjon igazat, könnyen fásulttá válik, értelmetlennek érzi a tanulást. De emellett még nagyobb bajok is származhatnak, főleg jellembeli hibák. S nem utolsósorban cinizmushoz vezet az ilyen *kétféle nevelés* Ahhoz, hogy a gyerekek nyugodtan, zavaró gondolatok nélkül tanulhassanak, fejlődhessenek, a szülőknek állandó kapcsolatot kell tartani az iskolával, a pedagógusokkal, támogatni kell az ő nevelő-munkájukat. Otthon hasonló szellemben, hasonló módszerekkel folytatni a nevelést, felügyeletet gyakorolni a gyerekek felett olyan kötelessége a szülőkneij, amelyet éppen gyermekeik jövője érdekében kell teljesíteniük. A szülők és a pedagógusok, pontosabban az iskola kapcsolatának van egy kialakult szervezeti formája: a Szülői Munkaközösség. A munkaközösségek egyre eredményesebben működnek, munkájuk egyre népszerűbb. A Mérey utcai Általános Iskola Szülői Munkaközössége például a nyári szünidőben, az iskola belső tatarozásában végzett derekas munkát. Hasonlóan említhetjük a Dózsa György Altalános Iskola Szülői Munkaközösségét is, mely mikroszkópot ajándékozott az iskolának, vagy a gyakorló iskoláét, amely havonta négyszáz forinttal járul hozzá a diákok étkeztetéséhez. Mindezek a példák arra utalnak, hogy a szülők tekintélyes része keresi a kapcsolatot az iskolával s támogatja az iskolát. Természetesen mi most nemcsak az ilyen gyakorlati s anyagi támogatásra gondolunk, bár erre is szükség van. De jelen esetben a szülök és az iskola kapcsolatának szellemi formáira kívánjuk felhívni a figyelmet elsősorban. Azokra a formákra, amelyek közvetlenül segítik a nevelést, összekapcsolják az iskolai és az otthoni nevelőmunkát. A nevelés szalr^ szerű, eredményre vezető munkájának kialakítására és elvi irányítására is célszerűen fel lehet használni a Szülői Munkaközösségeket. Az Árpád téri iskola Szülői Munkaközösségének programjában például több olyan pont szerepel, mely ezt a munkát segíti elő. A fegyelmezett magatartás kialakítása érdekében családlátogatásokat szervez a munkaközösség, ellenőrzi a mozik esti előadásait, a sportegyesületek klubjait, a tanulópórok munkáját. Mindez a pedagógusok munkáját támasztja alá. . A szülők felelősségét hangsúlyozva természetesen a pedagógusok felelősségéről sem feledkezhetünk meg. A pedagógusok nevelő-munkájának színhelye az iskola. De az iskolán kívül is feladatokat állít elébük hivatásuk. A pedagógusoknak is keresniük kell a szülőkkel a kapcsolatot, tanácsokkal, beszélgetésekkel segíteni az otthoni nevelést. Különösen a munkás- és parasztszármazású tanulók segítésében vár nagy feladat a pedagógusokra. Ezeknek a tanulóknak a szülei elfoglaltságuk, magasabb iskolázottságuk hiánya miatt nem tudnak úgy s annyit foglalkozni gyermekeikkel, mint mondjuk egy érteimiségi szülő. Ezt a hiányt a pedagógusoknak kell pótolni. Többet kell foglalkozniuk a tehetséges munkás- és parasztszármazású fiatalokkal, hogy ne szenvedjenek hátrányt, hogy képességeiket a legkedvezőbb körülmények között fejthessék ki. Szülő^ és nevelők közösen felelősek az ifjúságért. Közös munkájukkal lehet csak igazán szép eredményeket elérni a fiatal nemzedék nevelésében. Keresniük kell egymást, összehangolni munkájukat s a legjobb egyetértésben dolgozniuk, mert egymásra vannak utalva. I Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről 3¥ népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulását 1955 harmadik negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar — épíiőipar A szocialista ipar 1955 harmadik negyedévi teljes termelési tervét 102.5 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok a harmadik negyedévi teljes termelési tervüket a kővetkezőképpen teljesítették: Kohó- és Gépipari Minisztérium 104.3 százalék Szénbányászati Minisztérium 97.5 százalék A'egyipari és Energiaügyi Minisztérium 102.9 százalék Könnyűipari Minisztérium 103.5 százalék Élelmiszeripari Minisztérium 102.1 százalék Építésügyi Minisztérium iparvállalatai 104.9 százalék Országos Erdészeti Főigazgatóság iparvállalatai . 92.5 százalék Közlekedés- és Postaügyi jMinlsztérium _ iparvállalatai 103.9 százalék A helyiipari vállalatok 101.5 százalékra, a kisipari szövetkezetek 97.4 százalékra teljesítették 1955 harmadik negyedévi teljes termelési tervüket. 1955 harmadik negyedévben a szocialista ipar 9.2 százalékkal, ezen belül a minisztériumi ipar 9.3 százalékkal, a helyi ipar 10.4 százalékkal, a szövetkezeti ipar 6.4 százalékkal termelt többet mint 1954 azonos időszakában. Az állami építőipar 1955 harmadik negyedévi termelési tervét — előzetes számítások szerint — 103.3 százalékra teljesítette. A harmadik negyedévben az ipar terven (elül többek között jelentős mennyiségű feketeszenet, acélt, hengerelt-acélt, benzint, cementet, fúrógépet, kerekestraktort, pamutszövetet, gyapjúszövetet, kötöttárut, ruházati és élelmiszeripari cikkeket gyártott. Bár a legfontosabb iparcikkek nagyrészének termelési tervét teljesítették, illetve túlteljesítették, egyes minisztériumok iparvállalatai néhány termékfajtából a tervezettnél kevesebbet állítottak elő. Nem teljesítette például a Szénbányászati Minisztérium a barnaszén, az aknaszállító beren dezés, a Kohó- és Gépipari Minisztérium a .gőzmozdony, a marógép, a hídszerkezet, a| Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium a bauxit, a kénsav, a nitrogénműtrágya termelésének harmadik negyedévi tervét. Az ipar évkezdettől a harmadik negyedév végéig jelen tősen több ipari terméket bocsátott a külkereskedelem ren delkezésére, mint az előző év azonos időszakában. Az iparvállalatok export szállításai azonban nem voltak eléggé egyenletesek és tervszerüek: bár egyes cikkeket — köztük több finommechanikai, híradástechnikai és vegyipari terméket — a tervezettnél korábban és nagyobb mennyiségben adtak át a külkereskedelemnek, más cikkekből — köztük például egyes közlekedési eszközökből, szerszámgépekből — nem teljesítették export áruátadási kötelezettségüket. Egyes ipari minisztériumok és vállalatok import-anyag és gépmegrendeléseiket nem mindig a szükségleteknek megfelelően adták fel, nem eléggé tartották szem előtt a takarékossági követelményeket. 1955 harmadik negyedév folyamán az ipari vállalatok állóalapjai újabb üzembehelyezésekkel bővültek. A Lenin Kohászati Müvek elektroacélmü csarnokát 3500 légköbméterrel bővítették. A Sztálin Vasmű erőműveknél újabb — óránkint 100 tonna gőz teljesítőképeshelyeztek üzembe. Megkezdte működését a Borsodi Hőerőmű 30 MW-os II. sz. gépegysége. Az üvegipar fejlesztését szolgálja a Salgótarjáni Üveggyárnál üzembehelyezett IV. sz. hutacsarnok. Simontornyán és Mohácson kenyérgyárat, illetve sütőüzemet, Egyben tejüzemet helyeztek üzert/De. Részlegesen üzembehelyezték a Miskolci Pamutfonodát mintegy 20 ezer orsóval. Az ipar több területén — elsősorban a gépiparban — jelentős műszaki — szervezési intézkedéseket hajtottak végre a motorkerékpáralkatrészek és a gyorsacélszerszámok előállításánál például egyre szélesebb körben alkalmazzák a preciziós öntést, lényeges munkaidőffiegtakarítást jelent a fogaskerekek egyre nagyobb részének hideghúzással történő előállítása, szélesebb körben alkalmazták az ötnvények szilárdságát nagymértékben növelő nagyfrekvenciás edzést. A tervekben előírt több fontos műszaki-szervezési intézkedést azonban az ipar nem teljesített. A kohászatban például a frissítő ércnek csak kis részét darabosították, a szénbányászatban nem alkalmazták a terv által előírt mértékben a millszekundos robbantást. 1955 harmadik negyedévében termelés növekedését a szocialista ipar túlnyomórészben a termelékenység emelkedése révén érte el. A harmadik negyedévben a szocialista ipar termelékenysége 1954 harmadik negyedévhez képest 7.4 százalékkal emelkedett és ezzel az egy munkásra jutó harmadik negyedévi termelési tervét az ipar 4.9 százalékkal túlteljesítette. A szénbányászati minisztériumhoz tartozó iparvállalatok a harmadik negyedévben nem teljesítették a termelékenységi fervet és az egy munkásra jutó termelési érték alacsonyabb volt, mint a múlt év harmadik negyedévében. 1955 első kilenc hónapjában a szocialista ipar termelékenysége 5.1 százalékkal haladta meg az 1953 azonos időszakának termelékenységét. Az ipari minisztériumok — egy-két kivételtől eltekintve — a tervezettnél alacsonyabb önköltséggel termeltek. A fontosabb cikkek önköltsége általában mind a tervezett, mind a tavalyi színvonalhoz képest csökkent. Mezőgazdaság A gabonanemüek ez évi terméseredményei lényegesen kedvezőbbek a múlt évinél: kenyérgabonából 22 százalékkal. üeemek jóval magasabb termésátlagokat értek el, mint az egyéni gazdaságok: az állami gazdaságokban a búza betakarított termésátlaga kat. holdankint 2.9 mázsával, a rozsé 1.3 mázsával, az árpáé 1.8 mázsával rfiagasabb az egyéni gazdaságok átlagánál. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a búza betakarított átlagtermése 16 mázsával, a rozsé 1.8 mázsával volt magasabb, mint az egyéni gazdaságokban. Egyes állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben lassan haladt a kalászosok behordása, ami jelentős szemveszteséget okozott. A rendkívül csapadékos időjárás következtében az ipari és a kapásnövények betakarítása a szokásosnál később kezdődött meg és a kedvező időjárás beállta után sem haladt kellő ütemben. A terméskilátások kedvezőek: kukoricából előreláthatóan közel négymillió má; zsával, burgonyából kétmillió mázsával, cukorrépából közel hárommillió mázsával nagyobb lesz a termés, mint a múlt évben volt. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek várható termésátlagai a kapás- és ipari növényekből is felülmúlják az egyéni gazdaságokét. A mezőgazdaság ez év elejétől szeptember 30-ig több mint 4700 traktort, 1690 univerzál traktort, több mint 2800 traktorekét, 740 cséplőgépet és számos egyéb mezőgazdasági gépet kapott. Az aratás munkáját az állami gazdaságokban a vetésterület 82 százalékán végezték géppel, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az aratás gépesítése meghaladta a 60 százalékot. A gépállomások ebben az évben 22 százalékkal nagyobb területen végeztek gépi aratást, mint az előző évben, a kombájnnal learatott terület 26 százalékkal növekedett. Közel 50 százalékkal több gépikapálást végeztek, mint az előző évben. A mezőgazdasági gépek — elsősorban az arató-cséplőgépek és az univerzál traktorok — kihasználása nem volt kielégítő. 1955 harmadik negyedévében ismét megélénkült a termelőszövetkezeti mozgalom: a negyedév folyamán 265 új termelőszövetkezet alakult, 37 ezer család, 49 ezer taggal lépett be a meglévő, illetve az új termelőszövetkezetekbe. - » A kemyérgabonabegyűjtés harmadik negyedéves tervét 3.5 százalékkal túlteljesítették és ezzel az 1955/56. gazdasági évben szeptember 30-ig négymillió mázsával több kenyérgabonát gyűjtöttek be, mint az előző gazdasági év azonos időpontjáig. Ebben nagy szerepet játszott a tervszerű állami felvásárlás sikere. Árpából 6.5 százalékkal, zabból 2.6 százalékkal többet gyűjtöttek be, mint amennyit a harmadik negyedévi terv előirányzott. Elmaradás mutatkozott a harmadik negyedévben az állatbegyűjtésben: az összes begyűjtés vágómarhából, vágósertésből és baromfiból nem érte el a tervben előirányzottat. Egyes cikkeknél, így a tojásnál és a tejnél az lező beadás elmaradása meL lett a szabadfelvasárlás túlteljesítésével érték el. Vágósertésből és vágómarhából • kőtelező beadás teljesítése mellett szabadfelvásárlás területén volt lemaradás. Ugyancsak lemaradtak a sertésbeadással az állami gazdaságok is, Közlekedés 1955 harmadik negyedévében a közlekedés 6.4 százalékkal több árut és 4.8 százalékkal több utast szállított, mint a múlt év azonos időszakában. A vasúti áru szállítás a harmadik negyedévben 8.4 százalékkal volt több, mint 1954 harmadik negyedévében. Vasúton kb. ugyananynyian, távolsági autóbuszon 5.2 millióval többen utaztak, mint 1954 harmadik negyedévében. Áruforgalom A kiskereskedelem 1955 harmadik negyedévi eladási tervét 98.4 százalékra teljesítette. A harmadik' negyedévi és az első három négyedévi forgalom kereken négy százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakának forgalma. A lakosság mind élelmiszerekből mind iparcikkekből többet vásárolt, mint tavaly, A fontosabb élelmiszerek közül lisztből 11 százalékkal, sorból 16 százalékkal, cukorból 14 százalékkal növekedett a kiskereskedelem eladása 1954 harmadik negyedévhez képest. A húsellátás a negyedév második felében némileg javult, a negyedév folyamán a kiskereskedelem mintegy 14 százalékkal több húst adott el, mint a múlt év azonos időszakában. 1955 harmadik negyedévében a nagyobb városok piacaira a termelök összesen mintegy nyolc százalékkal több árut hoztak fel, mint 1954 harmadik negyedévében, s a piaci árak színvonala némileg csökkent, Különösen magas volt a gyümölcsfelhozatal: a megfigyelt piacokra 34 százalékkal több gyümölcsöt hoztak fel a termelők és a gyümölcsök ára átlagosan 36 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1954 harmadik negyedévében. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben a gyümölcsárak a múlt évhez képest hasonló mértékben csökkentek. árpából 33 százalékkal többet j összes begyűités meghaladta takarítottak be, mint 1954-ben. ugyan a tervben előirányzóit seggel rendelkező — kazánt Gabonából a szocialista nagy-J mennyiséget, de ezt a köteIparcikkekből a tavalyinál jóval több és szélesebb választékú készlet állt a fogyasztók rendelkezésére. Az iparcikkek közül pl. 75 százalékkal több bútort, 44 százalékkal több edényárut, 24 százalékkal több kerékpárt, lényegesen több építőanyagot vásárolt a lakosság, mint 1954 harmadik negyedévében. Ruházati cikkekből az eladás kevesebb volt, mint a múlt év azonos időszakában. Sok olyan cikkből — pl, egyes gyermekruházati cikkekből. jobbminőségű cipőkből, női kabátból, tűzhelyből, edényárukból, egyes műszaki cikkekből stb. —, amelyekből a múlt évben még hiány volt, ez év harmadik negyedévében már L iFolytatds a oldalon^