Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-16 / 244. szám

OílMüGTBRORSZllG 2 Vasárnap, 1955. október 16 A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése nem kampánymunka, hanem állandó feladat f (Folytatás az elsS oldalról). ságok, a tanácsok és tömegszervezetek vezetőivel megfelelően megértessük a fejlesztéssel kapcsolatos munka jelentőségét. A fejlesztés terén végzett munkánk továbbra is gyenge a középparasztok között. Az idén szövetkezetbe lépő 3957 tag közül mindössze mintegy 700 a középparaszt. A középparasztok termelőszövetkezetekben való szervezésénél sok községben az a hiba, hogy a vezetők, de különösen a párttagok és a szövetkezeli tagok nagyrószc a gyakorlatban nem tudják elbírálni, különösen a középparaszti réteg felső határánál, hogy személy szerint ki a kulák és ki a középparaszt. Ezért igen gyakori az az eset, amikor középparasztot nem vesznek fel a szövetkezetbe azért, mert úgy bírálják el, hogy kulák. Sok esetben pedig kulákot is felvesznek a szövetkezetekbe, különösen most, amikor sok kulák középparasztnak álcázza magát, iparkodik befurakodni a szövetkezetekbe. Hódmezővásárhelyen például Fári József kupec, aki különböző manőverekkel több mint 40 hold rizsföld hasznát vágta zsebre, éppen akkor akart belépni a Szántó Kovács János TSZ-be, amikor társadalmi tulajdon elleni bűnökért akarták felelősségrevonni. A kulákoknak a szövetkezetekbe való befurakodását legjobban igazolja az, hogy ebben az évben mintegy 120 kulákot zártak ki a termelőszövetkezetekből. A nagyobb földdel rendelkező dolgozó parasztok elsősorban az alacsonyabb típusú termelőszövetkezetbe lépnek be. A mezőgazdasági szövetkezetbe belépő egy tagra eső földterület 2.3 katasztrális hold, a termelőszövetkezeti csoportokban pedig az egy tagra eső földterület 3.9 katasztrális hold. Mivel aránylag kevés földet visznek be a termelőszövetkezetekbe, csökken az egy mezőgazdasági szövetkezeti tagra eső földterület mennyisége. Ez év január elsején az egy tagra eső földterület 8.9 katasztrális hold volt, jelenleg pedig csak 7.3 katasztrális hold. A szövetkezetek fejlesztésénél és új szövetkezetek szervezésénél elsősorban a magasabb típusú mezőgazdasági szövetkezetek alakítására kell törekedni, a szövetkezetekbe belépni akaró dolgozó parasztokat pedig ugyancsak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe kell elsősorban beszervezni. Az új belépő tagoknak eddig mintegy 85 százaléka a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe lépett be, rosszabb azonban az arány az új termelőszövetkezetek alakításánál, mert az eddig megalakult új tsz-eknek csak 67 százaléka mezőgazdasági termelőszövetkezet. Ahogyan a számok mulatják, a meglevő tsz-ekbe való belépésnél érvényesül az, hogy a belépő tagok többsége a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe lép be, azonban az új szövetkezetet alakító dolgozó parasztok elsősorban alacsonyabb típusú szövetkezet megalakítására törekszenek. E helytelen törekvéssel szemben fel kell lépnünk és elsősorban a dolgozó parasztokat mezőgazdasági szövetkezetekbe kell szervezni és főleg magasabb típusú szövetkezeteket kell alakítani. Még rosszabb a helyzet a már két-három év óta meglevő termelőcsoportok fejlettebb típusra való átszervezését illetően. Az ez év január elsején meglevő 64 alacsonyabb típusú termelőszövetKezeti csoport közül mindöszsze csak 5 csoportot szerveztünk át mezőgazdasági szövetkezetté. Több megbecsülést a sz5vetkezeti vagyon iránt A járási vezetők és funkcionáriusok egy része, de különösen a községi termelőszövetkezeti vezetők részéről a nehéznek és kényelmetlennek látszó gazdasági jellegű határozatok, rendeletek végrehajtásakor nem minden esetben tapasztalható megfelelő megértés, az olyan rendelkezések iránt, amelyek a szövetkezetek közös gazdálkodásának megszilárdulására irányulnak. Nem mutatkozik elég megértés az iránt sem, hogy a tsz-gazdaságokban termelt gabonafélékből, állat- és állati termékekből minél többet értékesítsenek közösen és a tagok között munkaegységeikre csak annyit osztanak szét természetben, amennyi a tagok családi szükségleteit kielégíti. Ez különösen abból adódik, hogy az utóbbi időben mindjobban erősödik a szövetkezeti tagok között is a spekulációs törekvés. Ez a törekvés sok szövetkezetnél az utóbbi időben kezd az állami fegyelem meglazulásához vezetni. Hódmezővásárhelyen például a 2-1 tsz közül esedékes beadását 100, vagy 100 százalékon felül mindössze csak 10 tsz teljesítette. Nem mondható kielégítőnek a szövetkezeti vagyon megbecsülésére való törekvés sem. A csorvai Kiss Imre, a mórahalmi Uj Világ és még sok más termelőszövetkezetben a tagok nagy része, főleg a gyümölcs-szedési munkákra iparkodik menni, mert itt van legnagyobb lehetősége annak, hogy a leszedett gyümölcs egy részét maguk részére elsajátítsák. Ugyanakkor a folyó mezőgazdasági munkákat, a betakarítást és a vetést elhanyagolják. Ez megnyilvánul úgy is, hogy elsősorban n vezetők saját kényelmük megőrzése végett minden különösebb erőfeszítés nélkül úgy határoznak, hogy a kupásnövények betakarításának nagy részét bérbe adják. Ez különösen a szegedi járásban és Makó városban kezd mindjobban elterjedni. Mindez nagyban összefügg a tsz-tacok, d» különösen a családtagok munkába való bevonásának az elhanyagolásával. Bérmunkások foglalkoztatása esetén a vezetők főleg arrn hivatkoznak, hogy nincs elég munkaerejük, ugyanakkor éppen azokban a szövetkezőtökben leggyengébb a tagoknak n munkába való bevonása, ahol a részesművelési, vagy a bérmunkások alkalmazását legjobban szorgalmazzák. A deszki Kossuth TSZ sok tagja annyira kényelmesek, hogy még a saját háztáji kukoricaföldjeiket is bérmunkásokkal töretik le. Mind gyakoribbá válik, hogy éppen olyan vezetők és tagok felvilágosítására nem fordítunk gondot, akik túlzott háztáji gazdaságok kialakítására törekszenek. Az ilyen helytelen törekvéssel szemben az utóbbi időben nemcsak, hogy nem vesszük fel a harcot, hanem e téren mindjobban erősödik az elnézés, a liberális magatartás. A háztáji gazdaság növelése jelenleg főleg a háztáji gazdaságban tartott állatmennyiség növelésére irányul. Ennek következtében a tagok mind több takarmány kiosztására törekszenek. Nincs kellő erőfeszítés annak érdekében sem, hogy az új belépő tagok közül mindazok, akiknek igavonó állatuk, gazdasági felszereléseik, vagy a háztáji gazdaságon felüli menynylségben haszon-állataik vannak, azokat a meghagyott vetőmaggal, takarmánykészletükkel együtt bevigyék a szövetkezetbe. A gépállomások felelőssége Nem kielégítő ütemben halad a termelőszövetkezetekben a most folyó mezőgazdasági munkák végrehajtása sem. A kedvező Időjárás ellenére különösen a vetési munkák nagyon le vannak maradva. A különböző növények betakarítását a szövetkezetekben október 10-ig mindössze csak 50, a vetési munkákat búzából 14, őszi árpából 80 százalékra végezték el. A mezőgazdasági munkák lemaradásáért különösen nagy felelősség terheli a gépállomásokat. Több gépállomás, mint például a Nagykirályhegyesi Gépállomás vezetői, szakemberei megfelelő gondot fordítanak arra, hogy a körzetükbe tartozó tsz-ek az őszi munkájukat határidőre és a ázükséges agrotechnikai követelményeknek megfelelően végezzék el. A szövetkezetekbe kihelyezett agronómusok segítenek az őszi betakarítási munkák végrehajtásának megszervezésében. Több agronómus harcol az olyan helytelen törekvésekkel szemben, amikor a szövetkezeti vezetők, a tagok például a búzát csávázás nélkül akarják elvetni. Gondot fordítanak a megfelelő magágy elkészítésében, a munkák folyamatos megszervezésében. A gépállomások egy része azonban nem fordít megfelelő gondot a termelőszövetkezet őszi munkájának példamutató elvégzésére, neim segítik megfelelően az újonnan alakult termelőszövetkezetek közös gazdálkodásának beindítását. A járási tanácsok a gépállomásokkal együtt csak az utóbbi napokban szervezték meg azokat a brigádokat, amelyek az új termelőszövetkezeteknél a leltárokat, vetési sorrendet stb. segítik elkészíteni. A gépállomások még mindig nem határozták meg mindenhol. melyik új termelőszövetkezetnél, melyik agronómus, traktoros segítse felelősség mellett végezni a munkát. Fordítsunk nagyobb gondot a szerrező munkára A gazdasági jellegű munkák mellett vannak hiányosságok a szövetkezetek számszerű fejlesztéséért folyó szervező-munka terén is. Még mindig sok az olyan tsz száma, amely a dolgozó parasztokkal nem a jó viszony kialakítására törekszik, hanem maguk idézik elő az azoktól való elszigetelődést. A tiszaszigeti Alkotmány TSZ például nem akar új tagokat felvenni. A tsz-ek nagy része nem fordít gondot a tsz-ből kilépett dolgozó parasztok megnyerésére. Nem törekszenek az azokkal való jóviszony fenntartására. A kilépő tagok sok esetben amiatt nem lépnek vissza a szövetkezetekbe, mert a termelőszövetkezeti vezetők és tagok egy részének véleménye nem baráti módon nyilvánul meg velük szemben, Több szövetkezet azért és közülük sokan csak ritkán járnak ki a községekbe. Még mindig nem veszik ki részüket a munkából megfelelően az állami mezőgazdasági üzemek és tömegszervezetek, E szerveket meghatározott területen konkrét feladattal a községekben még mindig nem bízták meg és ez alkalmat ad számukra, hogy e munkától nagyrészt távoltartsák magukat. Nem segítik a fejlesztési munkát a termelőszövetkezetekbe kihelyezett agronómusok sem megfelelően. Mind több panasz van az utóbbi időben arra, hogy a többszöri beszélgetés után sem hajlandók a termelőszövetkezetekbe belépni. E vezetők — mert maguk sem megfelelően viszonyulnak a nagyüzemi gazdálkodáshoz, mint például a csorvai tanácselnökhelyettes — nem nevelik és serkentik a tanácstagokat sem arra, hogy tevékeny munkával, termelőszövetkezetbe való belépésükkel mutassanak példát választóik előtt. A termelőszövetkezeti tagok nagy részét még mindig nem tudtuk megfelelően bevonni a fejlesztés érdekében végzendő szervező-munkába. A fejlesztéstől való távolmaradásuk oka az egyénileg dolgozó parasztoktól való elszigetelődésük, a kényelmesség, a spontán eredményre való várás; továbbá az, hogy kényelmetlennek tartják egyes dolgozó parasztok többszöri meglátogatását. Helyteelnül értelmezik sok helyen az önkéntesség elvét. Ügy tartják — különösen a termelőszövetkezeti tagok közül sokan —, hogy az a szövetkezeti tag, amelyik nem önként, saját maga elhatározása alapján lép be a szövetkezetbe, hanem agitálással kell meggyőzni, nem sokat ér, mert az úgy sem vesz majd részt a termelőszövetkezet gazdasági munkájában. A fejlesztés érdekében végzett agitációs munkában különösen a szövetkezetekbe való belépés terén nem mutatnak megfelelő példát az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt párttagjaink sem. A termelőszövetkezetek fejlesztése következtében erősödött a termelőszövetkezetek elleni ellenséges agitáció, valamint az ellenséges elemek részéről a fenyegetőzés. Több helyen, mint például Maroslelén, a kuiakok kísérletet tettek egyes dolgozó parasztok felbérelésére azzal a szándékkal, hogy megakadályozzák a szövetkezetek fejlesztését, valamint a tagosítási munkákat. Az ellenséges tevékenységgel szemben a megyében még mindig nem folytatunk erőteljes harcot, tevékenységüket nem leplezzük le a legtöbb esetben a dolgozó parasztok előtt. Sok esetben a kulákok által nyíltan, vagy burkoltan terjesztett ellenséges nézetek terjesztőivel szemben nem lépünk fel elég gyorsan és határozottan. Feladatok a ísz-mozgalom fejlesztésében nem akar új tagokat felvenni, mert úgy gondolják a tagok, hogy azzal a meglevő tagokra eső értékrészesedés menynyisége csökken. A fejlesztési munkát, különösen a nagyobb számú új tagok belépését az utóbbi időben gátolja az is, hogy sokan úgy gondolják, hogy a fejlesztést nem állandóan kell végezni, hanem az őszi munkák megkezdésével, mint kampánymunka, a fejlesztési munka befejeződött. Ez nemcsak a járások, a községek, hanem még a megyei szervek több funkcionáriusa részéről is megnyilvánul. A megyei párt-végrehajtóbizoltság a megyei szervektől több elvtársat bízott meg, meghatározott járás, község fejlesztési munkájának elősegítésé vei. Ezek az elvtársak az utóbbi időben megbízatásuknak kevésbé tesznek eleget A termelőszövetkezetek megerősítése, számszerű fejlesztése, munkájuk megjavítása érdekében — mint látjuk — igen sok még a tennivaló. Ezért a legközelebbi időben a számszerű fejlesztés érdekében ez évben a következőket kell tenni: Fel kell számolni a fejlesztési munka terén még mindig meglevő bizonytalanságot. Ki kell szélesíteni és sokrétűvé kell tenni az agitációs munkánkat. Különösen meg kell szervezni az agitációs és szervező-munkát a tanyákon élő dolgozó parasztok között. A politikai és szervező-munkánkat úgy kell megszervezni, hogy ez évben a célul tűzött 5000 családból még hátralevő 1600 családot a 20 ezer katasztrális hold földből még hátralevő 10 ezer katasztrális hold földterületet a meglevő termelőszövetkezetekbe való belépéssel, vagv új termelőszövetkezetek alakításával elérjük. Tovább kell erősíteni a meglevő termelőszövetkezeti pártszervezetek munkái át. Azokban a szövetkezetekben, ahol még nincs pártszervezet, ott pedig létre kell hozni a pártszervezetet. Erőteljesebb harcot kell folytatnunk azokkal a a helytelen nézetekkel, törekvésekkel szemben, amelyek a szövetkezetek közös gazdálkodásának megszilárdítása ellen irányulnak. Nem szabad megengedni, hogy a szövetkezetek árutermelésének mennyisége azzal csökkenjék, hogy különösen takarmányfélékből a tagok a háztáji szükségleten felüli mennyiségben részesüljenek. Meg kell gátolni minden olyan törekvés, amely a termelőszövetkezeti tagok részéről a minél nagyobb spekulációs lehetőségek biztosítására irányul. Biztosítani kell, hogy a tsz-ek az őszi mezőgazdasági munkákban mutatkozó lemaradásukat behozzák és október 31-ig mindenütt a gabonavetési tervüket teljesítsék, mert ez alapja a jövő évi jó gabonatermésüknek. de nem utolsósorban a számszerű továbbfejlesztésüknek is. El kell érnünk, jó politikai felvilágosító munkával, hogy elsősorban a községi vezetők, továbbá a párttagok, valamint a tsz-tagok megértsék az előttünk álló legfőbb feladatok végrehajtásának jelentőségét. Különös gonddal kell megértetni azt, hogy a fejlesztési munkában a tagosítások befejezése után ne következzék be törés. E feladat jó végrehajtása megkívánja, hogv a tsz-ek vezetőit, tagságát meggyőzzük: erősítsék jó viszonyukat a dolgozó parasztokkal. Számolják fel mindazokat a törekvéseket, amelyek a dolgozó parasztoktól való elszigetelődésükhöz vezetnek. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a szövetkezeten | belül a demokrácia érvénye- j süljön, megszűnjön a többi j vezető részéről még mindig meglevő önkényeskedés, amely egyik akadálya annak, hogy a szövetkezeti tagok tevékenyebb munkája minél nagyobb mértékben kidomborodjék. Célul kell kitűzni azt, hogy a szövetkezetek számszerű fejlesztésében a most kezdődő zárszámadás; eredmények újabb nagyobb arányú belépéseket eredményezzenek. Ezért az előbbivel szemben különös gonddal és körültekintéssel kell előkészíteni a tsz-ek évi zárszámadását. Ügyelni kell azonban arra. hogy a tsz-ek közös gazdaságaiban az esedékes állami hitelek visszafizetése mellett növekedjék a termelőszövetkezetek tagjainak az egy munkaegységre eső jövedelme, mégpedig forintban, a természetbeni juttatások csökkentése, a termények és termékek közös értékesítése útján. A járási, illetve városi pártbizottságoknak biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek évi zárszámadását a közgyűléseken való ismertetése előtt termelőszövetkezeti kommunista aktíva-üléseken. párttaggyúléseken megbeszéljék. A régebben működő tsz-ek munkájának további javítása mellett gondot kell fordítani az újonnan alakult termelőszövetkezetek munkájának jó megszervezésére, gazdasági munkájuk példamutató elvégzésére. A még mindig meglevő előkészítő bizottságokat termelőszövetkezetekké kell szervezni. Ezzel egyidőben minden városban, minden községben a termelőszövetkezeti mozgalomhoz közelálló dolgozó parasztokból további előkészítő bizottságokat kell szervezni. Az eddigieknél fokozottabban kell foglalkoznunk az alacsonyabb típusú termelőszövetkezetek tagjainak nevelésével. Arra kell törekedni, hogy az e téren levő munkánk hiányosságainak kiküszöbölésével közű" lük minél többet mezőgazdasági szövetkezetté alakít" sunk. Az alacsonyabb típusú csoportoknál biztosítani kell, hogy az új, módosított alapszabály szerint gazdálkodjanak. A párt és az állam a gazdasági segítség mellett vezető káderekkel is segíti a szövetkezeteket. Megyénkben 20 termelőszövetkezeti elnököt és 14 párttitkárt, közöttük több ipari munkást küldünk a közeljövőben a tsz-ek megsegítésére. A pártbizottságok egyik feladatának kell lenni, hogy a szövetkezetek vezetésére lemenő káderek fogadását a szövetkezetekben megfelelően megszervezzék és biztosítsák minden esetben azok vezetőkké való megválasztását. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy ezeket a szövetkezetekbe levő elvtársakat — különösen az első hónapokban — megfelelően segítsék munkájukban, hogy a kezdeti nehézségeket minél előbb leküzdve, szövetkezetük jó vezetőjévé váljanak. Nagy gondot kell továbbá fordítani arra, hogy ezek az elvtársak minél előbb lakáshoz jussanak és különböző személyi ügyeik megfelelő módon elintézést nyerjenek. Ki kell szélesíteni és meg kell javítani az üzemi patrcnázs-csoportoknak a tsz* ekben végzett munkáját, amit úgy kell irányítani, hogy az elsősorban a termelőszövetkezetek politikai és szervezeti munkája megerősítésére irányuljon. Legfőbb feladatukká kell tenni, hogy a szövetkezeti pártszervezetek megerősítését, aktívabb munkáját biztosítsák. E patronázs-csoportok szervezését, elosztását, instruálását és általában a munkában való segítését a pártbizottságok végezzék. A jól szervezőit mnnka eredménye nem marad el A mezőgazdaság átszervezésében, termelőszövetkezeteink munkájának megerősítésében, gazdálkodásunk megjavításához, továbbá számszerű fejlesztésükhöz megvan a megfelelő erőnk. E munkában legnagyobb támaszunk pártszervezeteink, de a pártszervezetek mellett a tanácsok, a tömegszervezetek, az állami üzemek is olyan erőt képviselnek, hogy még az olyan nehéz feladatot is, mint a mezőgazdaság átszervezése, megfelelő módon, a közeli években és e feladatból az erre az évre eső részt még az idén meg tudjuk oldani. Ez évi tsz-fejlesztéssel kapcsolatos feladat jó megoldása attól függ, hogy e munka megoldására rendelkezésre álló erők munkáját hogyan szervezzük meg, hogyan hangoljuk egybe a különböző szerveknek e feladat végrehajtására irányuló munkáját. Mi ezt a munkát, mint a párt által elénk túzö't egyéb feladatokat is, a párt határozatának megfelelően megoldjuk — fejezte be Bába elvtárs. A vitát, valamint a második napirendi pont anyagát következő számainkban ismertetjük.