Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-15 / 243. szám

Szombat, 1955. október 15. 3 DELMBGYflRORSZÍG A Vasöntödében — 15 nappal a kollektíva vállalása után Mint már lapunk október 2- önelégülté az üzem dolgoán közölte, a Szegedi Vasön- zóit, mert vannak még tennitöde dolgozói a ruhagyári kez- valók. Nem lehet megelégedve deményezéshez csatlakozva el- magával például Csikós Lászhatározták, hogy az 1955-ös ló, aki azt vállalta, hogy a selejtet 15.2 százalékról 6 százaiárra szorítja le. Az első dekádban Csikós Lászlónaik 14.3 százalékot mutatott a selejtjelző cédulája. Pedig az üzem műszaki vezetői úgy vélik, hogy Csikós László is tudná teljesíteni november 7-re tett vállalását, csak egy kis akarat és figyelem kellene hozzá. Gondolja meg Csikós elvtárs, hogy az ó munkája is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az üzem dolgozói november 7-én elmondhassák magukról: nem csak teljesítettük, de túlteljesítettük, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójára vállal turrk. b. I. -) évi termelési tervüket 18 nappal a határidő előtt befejezik Akkor foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogyan akarják a Vasöntödében ezt a szép vállalást teljesíteni. Most — tizenöt nappal a november 7. tiszteletére tett vállalás után — nézzük meg, milyen eredményeket értek el ez alatt az idő alatt felajánlásuk teljesítésében. Az üzem főmérnök® Örömmel járnak a szegedi, jóval olcsóbban az előző évek piacokra bevásárolni az em- Járainál. A Belkereskedelmi és megérkezett Komarombol, «hol j bere)<i mert gyümölcs- és zöld-i a Begyűjtési Minisztérium renaz iparagl öntödei verseny! ségfélékböl nagy árubőség van. delete értelmében a beszolgálharmadik negyedévi értekele- U termelők hosszú sorokban, sen vett reszt Kiss elvtárs fo-, megrakott kocsikkal jönnek be, mérnök, kezeben egy hatalmas különösen a szerdai és a szomMi újság a szegedi piacon ? ezüst serleggel lépett be az üzembe, ahol szinte pillanatok alatt minden oldalról körülvették a kíváncsi munkások. Mindenki izgatottan várta, milyen eredményt ért el az üzem az országos versenyben. — Mi lettünk megint az elsők — válaszolja Kiss elvtárs az érdeklődők kérdésére. Százhat pontot kaptunk a harbati hetipiacos napokon. Evek óta nem látott mennyiségben van piacunkon például karfiol, amelyet már 1 forintos áron is vásárolhatnak a háziasszonyok. Az előző év hasonló időszakában 4 forint volt a karfiol ára. A káposzta az előző évi 2 forint helyett most 50— 60 fillér. Vöröshagyma korlátlan mennyiségben van 1.20 főben az időben 2.40 forintot kér tok a hagyma kilójáért. Téli almából évtizedek óta nem látott hatalmas menynylség kerül a piacra 2 és 3 forintos árban. madik negyedévre, s ezzel biz- j rintért, mtg tavaly ugyanebtosítottuk is az országos elsőséget. Az utánunk következő öntöde 76 ponttal lett a második. — Akkor a miénk is marad a serleg — szólt bele a beszédbe egy fiatal munkás. — Nana... — válaszol a közbeszólónak Kiss főmérnök. Ha mi leszünk az elsők a negyedik negyedévben is, akkor már a mienk marad, de örökre, s féltve simogatta meg a kezében tartott vándorserleget. A beszélgetés félbeszakadt. Mindenki sietett vissza a munkájához. Valamennyien arra gondoltak, hogy ha már eddig megszerezték ezt az értékes jutalmat, most sem engedik, hogy az utolsó negyedévben valamelyik másik öntöde nyerje el. Azonkívül azért is siettek, mert az is eszükbe jutott, még más kötelesség is van ezenkívül: teljesíteniük kell, amit november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójára vállaltak Az eddigi eredmények azt mulatják, hogy teljesül az ígérete a Szegedi Vasöntöde dolgozóinak. A november 7-re tett felajánlás óta igen komoly eredményeket értek el. Az üzem az első dekádban 102.8 százalékos tervteljesítést ért el, ami annyit jelent, hogy 12 napos előnyt szereztek az éves terv befejezésére. Ennek az eredménynek az elérésében nagy szerepe volt a Május 1.-brigád dolgozóinak, akik vállalták, hogy a selejtet 9.5 százalékról 5 százalékra csökkentik. Az első dekád eredménye alapján már is komoly eredményt értek el, mert eddig 3.1 százalékkal csökkentették a selejtet. Az eddigi eredmény azt mutatja, hogy figyelmes munkával a Május 1.-brigád az elkövetkezendő időben nemcsak a hiányzó 1.4 százalékkal tudja a selejtet csökkenteni, hanem jóval többel. A selejt-csökkentés tekinteben kiemelkedő eredményt ért el Czombos Károly formázó, aki azt ajánlotta fel november 7. tiszteletére, hogy az. átlag selejtet 8 százalékra csökkenti. Az első dekádban 0.39 százalékos selejttel dolgozott. Ugyancsak szépen teljesíti vállalását Csonka János formázó is, aki azt vállalta, hogy 4 százalékra leszorítja a selejtet. Eddig ez 2.78 százalékra sikerült. A felajánlás teljesítésében a két kályhás brigád is komoly eredményeket ért el. Az ünnepi munkásgyűlésen azt ígérték, hogy napi 27 kályhát készítenek el, brigádonkint. Az új technológiai eljárás bevezetésével és a munka jó megszervezésével ma már brigádonkint 35—40 kályha öntésnél tartanak. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a Szegedi Vasöntöde dolgozói becsű leltei teljesítik vállalásukat. Az eredmények azonban nem tehetik megyének, Ugyancsak nagy a a a szőlőből, birsalmából és kör tőből. A zöldáru idény kezdetével a városi tanács kereskedelmi osztálya megszervezte, hogy a városkörnyéki tsz-ek is felhozzák gyümölcseiket a szegedi piacokra. Mint több termelőszövet kezetü n k foglalkozik erőteljesebben a jól fizető zöldség termesztéssel és azt maguk a tagok árusítják a piacon. Szép árujukkal és olcsó árakkal hozzájárultak a piaci árak csökkentéséhez. Az újszegedi dolgozók érdekében az I. kerületi tanács és a régi makai piac mintájára fejleszti az üjszegedi piacot. Állami kereskedelmünkön és a szövetkezeti boltokon keresztül gondoskodunk bőséges burgonyaellátásról, ugyancsak l! begyűjtési miniszter rendelete a kenyérgabona értékesítési szerződések kötésének megszüntetéséről A Magyar Közlöny október 4-i számában megjelent a begyűjtési miniszter rendelete a kenyérgabona értékesítési szerződések kötésének megszüntetéséről. A rendelet kimondja, hogy a kenyérgabona állami felvásárlásának szabályozásáról szóló 38 paragrafus 1955. (VII. 8.) MT. számú rendelet alapján történő kenyérgabona értékesítési szerződések kötését 1955. október 15. napjával meg kell szüntetni. 1955. október 15-e után az állami felvásárlás keretében átvett búzáért mázsánkint 260 forintos, rozsért mázsánkint 240 forintos felvásárlási árat kell a termelő részére fizetni. Ezenkívül megilleti a termelőt az átadott kenyérgabona minden mázsája után 20 kilogramm korpa, mázsánkint 150 forintos áron. Amennyiben a termelő a korpajuttatást nem veszi igénybe, helyette az átadott kenyérgabona minden mázsája után 20 forint árkiegészítést kell fizetni. Csongrád megye az utolsók között Az őszi vetések alá való szántás és a gépi vetésterv tejesítésében továbbra is Vas megye gépállomásai járnak az élen. A szántási terv teljesítésében második Győr megye, lemaradt a tervteljesítésben Csongrád és Borsod megye. A vetésterv teljesítésében Vas megye után Zala érte el a legjobb eredményt. A harmadik Komárom megye. A legalacsonyabb a teljesítménye Csongrád és Baranya tatásnak eleget tett községekből azok a dolgozó parasztok, akik államunk iránti kötelezettségüknek eleget tettek, minden mennyiségben hozhatnak most már burgonyát a szegedi piacra. A közeljövőben tehát újra megjelenik nagy tömegben piacainkon a jóminőségű, igen kedvelt szegedvidéki burgonya. Most kezdődik egy nagy „almavásár", amelynek során egy-két hét alatt 20 vagon alma kerül forgalomba, 1.20—3 forintos árig. Ezt a nagymenynylségű, központi készletből kiadott olcsó almát szegedi boltjaink mellett a piacon is r il »„i árusítjuk. A múlt években október hó folyamán csak 60-70 lobbi. pumolcsokbol. például mázsa alnJ tudott a kereskedelem értékesíteni a magas ár miatt (a legolcsóbb téli alma 4—5 forint volt ebben az időszakban). 'A' következő hónapokra gondoskodunk megfelelő mennyiségű savanyúkáposztáról és egyéb konzervekről. A savanyúkáposzta is a tavalyi 5.60 forint helyett ez idén 2.30 forintért kerül bőségesen forgalomba. Felszeretnénk még hívni a vásárlók figyelmét arra, hogy mielőtt a gyümölcs-, zöldség-, tejtermék és egyéb bevásárlásokat megteszi, nézzék meg a Marx téren kialakult piaci árakat. A Szt. István teret ugyanis még nem sikerült teljesen megtisztítani a kupeckodóktól, akik a Marx téren az őstermelőktől megvásárolt árut drágábban adják el a Szt. István téri piacon, és ezért ott magasabb árak is alakulnak ki. Kuruc Árpád, a kereskedelmi osztály szakelőadója Nem lehet szalmaláng! Amikor jónéhány héttel ezelőtt a szegedi üzemekben a műszaki fejlesztés, az új technika alkalmazásának kérdéseiről tárgyaltak, az egyszerű munkások részéről is számos életrevaló javaslat hangzott el A gyárak műszaki értelmisége sem fukarkodott tettrekészségben, ötletekben, a technika alkalmazása útjainak keresésében. Az Üjszegedi Kender-Lenszövőben, a Ruhagyárban, a Jutaárugyárban — és a többi szegedi üzemiben — a munkások és a műszaki értelmiségiek javaslatai, új eljárásokra vonatkozó elgondolásai is azt jelezték, hogy kivétel nélkül mindenütt adva a lehetőség a műszaki kultúra jobb gyakorlati alkalmazására. A megtett javaslatok változatosak. Vonatkoznak az önköltség csökkentésére, a termelékenység növelésére, a munka könnyebbé tételére egyaránt. Egy sor üzemben — a Szegedi Kenderfonógyárban és másutt —f a javaslatok közül többet gyorsam alkalmaztak. A Textilművekben a műszaki konferencia alapján intézkedési tervbe is foglalták, hogy milyen tennivalókat kell elvégezniük. Mégis az új technika alkalmazásában, a dolgozók javaslatainak figyelembe vételében nincs mindem rendjén. Nem mondható el, hogy a szegedi üzemekben általában eléggé kérik és felhasználják a dolgozók javaslatait, a korszerűsítés valamennyi lehetőségeit. A Szegedi Konzervgyárban például elbírálták a beadott javaslatokat, s az erről szóló jegyzőkönyv ott fekszik Biezók László műszaki osztályvezető íróasztala fiókjában. Ez eddig éppen még nem lenne baj. De az nagy hiba, hogy nem volt kielégítő a javaslattevőkkel való beszélgetés arról, hogy mi történt javaslatukkal. Biczók László is könnyen kijelentette: "passzívak a ml dolgozóink .. * Ehhez a megállapításhoz legalább két dolog tartozik. Az egyik: harmincöt javaslatot tettek néhány héttel ezelőtt az üzem dolgozói. Tehát nem passzívak. A másik: passzívak a dolgozók annyiban, amennyiben most már nem kérik véleményeiket. Mondjuk ki kertelés nélkül: a gyár vezetői nem ságot a dolgozók javaslatainak. A vezetők azok, akik paszszívak a dolgozók további javaslatainak kikérésében, véleményük figyelembevételében, s az aprónak látszó javaslatokat egyszerűen íélreteszik. Pedig minden olyan javaslattal, amely jottányit előre viszi a termelést, a munka könnyebbé tételének ügyét, gondosan foglalkozni kell. A technika fejlesztése ncin kampány, hanem napról napra való tennivaló és iparunk legfontosabb problémáihoz tartozik. A Konzervgyárban — és még több üzemben — a kezdeti nekibuzdulás után megrekedt a javaslat-kérés és a javaslat-tétel. Mintha szalmaláng lett volna, úgy ellobbant a kezdeti nekibuzdulás egyes vezetőknél. Az üzemek pártszervezetei, gazdasági vezetői tartsák állandóan napirenden a korszerűsítés kérdéseit s szüntelenül kérjék ehhez a dolgozók javaslatalt. Ne hagyjuk elkallódni a javaslatokat. A műszaki vezetők segítsék az egyszerű munkásokat abban, hogy elgondolásaik megvalósuljanak. Ha egy javaslat nem valósítható meg. akkor ezt szépen hozzák az illető dolgozó tudomására, hogy láthassa, törődnek észrevételével. Az alkalmazható javaslatokat pedig huza-vona nélkül állítsuk a jobb munka szolgálatába. Számos lehetőség kínálkozik még a szegedi üzemek* ben a munka javítására. Ezeket a helyi adottságokat kell kihasználni. Küzdjünk az ellen a nézet ellen, amely a korszr úsítést csak nagy beruházások árán kívánja megvalósítani. Ez a káros nézet is fékezné a helyi tartalékok feltárását, az újítómozgalmat, a dolgozók kezdeményező készségének kibontakoztatását. Ne szűnjünk meg munkálkodni a jobb, gazdaságosabb, a munkát kőnnyitő eljárások alkalmazásáért. Az üzemek vezetői kérjék, a dolgozók javaslatait, mert csak közös erővel — műszaki értelmiség, a munkásokkal együtt — képesek tovább előre vinni az ü»f technika alkalmazásának ügyét. A korszerűsítésben elért új sikerek segítenek abban, hogy jól kezdjük meg második ötéves tervünket. Természetesen az új technika alkalmazását együtt kell végezni n gyárakban lévő egyéb mpt feladatokkal. Mert a termelés, az évi terv teljesítése és a korszerűsítés nem választható el egymástól. S a dolgozók javaslatainak kikéréséért, a technika korszerűsítéséért folyó munka sem lehet szalmaláng! A Minisztertanács határozata az 1955 - 56, évi Jüiési idényről A Minisztertanács az 1955/56. évi fűtési idénnyel kapcsolatban a következő határozatot hozta: Az 1955/56. évi fűtési idény 1955. október !5-én kezdődik. Központi, vagy kályhafűtéssel rendelkező állami szerveknél, vállalatoknál és központi fűtéses lakóházaknál 1955. október 15-én, vagy azután a fűtést akkor lehet megkezdeni, ha az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint a várható középhömérséklet plusz 10 Celsius foknál alacsonyabb lesz. Kórházak, rendelőintézetek, vagy ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó intézmények (tokülső hőmérséklettől függetlenül a fűtést meg lehet kezdeni, ha a helyiségek belső hőmérséklete 18 Celsius fok alá süllyed. Bölcsődékben, csecsemőotthonokban és egészségügyi intézmények egyes részlegeiben, (szülőszoba, műtő, csecsemők kórtermei), ha azokban a belső hőmérséklet plusz 18 Celsius fok alá süllyed, a fűtési idénytől függetlenül, a szerv vezetője is engedélyezheti a fűtést. November 1 után a külső hőmérséklettől függetlenül lehet fűteni. 'A központilag fűtött helyiségekben a belső hőmérséklet a külső hőmérséklettől függően vábbiakban egészségügyi intéz- '8—14 órán át plusz 18 Celsius menyek), óvodák, iskolák,1 fokon tartható, egyetemek, napközi otthonok,' Csak az egészségügyi invalamint az Állami Balett In-|tézmények, óvodák és napközi tézet és az összes rendszeresen otthonok helyiségeit lehet plusz előadást tarló színházak helyi-\18 Celsius foknál magasabb tulajdonítanak elég fontos- ségeiben 1955. október 15-én a* hőmérsékletre fűteni. Megjavult a pusztaszeri tanács tevékenysége Öszi a kép. A falu kellős közepén, főleg tengerivel megrakott kocsik sorakoznak. Az akácok törzsére ideiglenesen felszegett drótfonat közé rakják be a szerződéses kukoricát és a kötelező beadnivalót a dolgozó parasztok. Becsülettel beszolgáltatják azt, ami az államnak jár. Az udvarokban garmadával tökcsomók emelkednek. Egynémely darab akkora, mint egy kisméretű söröshordó. Az öreg koca jóízűen lakmározik a bőségből. A határban az elsárgult növényvilágot már a jó pár héttel ezelőtt elvetett ősziek zöldje váltotta fel. Sokhelyütt zöldell a rozs és az őszi árpa. A tanácsházán van a kenyércsata vezérkara. Rózsa György tanácselnök javakorbeli ember. Három éve tanácselnök már Pusztaszeren Sokat próbált vezető. Nem egyszer bírálták amiatt, hogy Pusztaszer legtöbbször hátul kullogott a beadásban, a mezőgazdasági munkákban. Ezek a bírálatok annak ideién nem voltak alaptalanok — Jól esne már egy-két elismerő szó is — így tűnődik most a tanácselnök. Es valóban: Seres Gusztáv tanácstitkárral, de a többi tanácstaggal együtt munkáiuk iutalmául legalább az elismerő jó szót megérdemlik. BeszéFenek a fények Pusztaszeren az adófizetés a harmadik negyedévi értékelés szerint száz százalékos. A biztosításkötést 32 százalékkal túlteljesítette a község. Sertéshizlalási tervük teljesítéséből mindössze öthat százalék hiányzik. A kukorica-szerződéskötést már jónéhány nappal ezelőtt 50 mázsával túlteljesítették. Sertésbeadási tervük teljesítése 80 százalék körül jár. A vágómarha-beadásnak a község száz százalékig eleget tett. Baromfibeadási kötelezettségét 124 százalékra teljesítette a község dolgozó parasztsága. Bár a tojás- és a sertésbeadási tervükben még lemaradás van, mégis ezek a számok azt bizonyítják, hogy Pusztaszeren az állampolgári fegyelem megszilárdulóban van, ami a jó politikai munkát bizonyítja. Mindössze egyetlen esetben volt transzferálás. A pusztaszeriek őszi vetésterve 2300 hold. Néhány nappal ezelőtt már 1710 holdon vétették el az őszieket. E héten befejezik a kenyérgabona vetését. A szárbetakarítás is a befejezéshez közeledik. Pusztaszer dolgos népe azonban nemcsak az állampolgári kötelezettségét teljesíti, s a mezőgazdasági munkákat végzi példásan, hanem a békekölcsön-jegyzés során is kitettek magukért; a dolgozó paraszt-családoknak döntő többsége lejegyzett. Jó együttműködés A kéthetenként rendszeresen megtartott népnevelőértekezleteken nemcsak a népnevelők, hanem a tanácstagok és a meghívott élenjáró dolgozó parasztok is résztvesznek. Itt beszélik meg a begyűjtés és az őszi munkák szervezésének és politikai munkájának feladatait. Ezután munkához látnak. A megyei pártaktívaértekezlet ezirányú határozatának lelkiismeretesen eleget tesznek. A pártbizottságnak és a tanácsoknak szoros kapcsolata van a dolgozó parasztokkal. Kisgyúléseket, nagygyűléseket tartanak rendszeresen. Ezek jelentős nevelőiskolái a dolgozó parasztoknak. Azt, hogy a pártmunkások, a tanácstagok politikai munkája nem hiábavaló és nagy hatású, tények igazolják. Ma már járásszerte, mint jó községet kezdik emlegetni Pusztaszert. Jól dolgoznak a községben a tanácstagok is. Nem sajnálják a fáradságot. Járják a határt, rendszeresen beszélgetnek a dolgozó parasztcsaládokkal. Hírül viszik nekik a párt- és a kormányhatározatokat és szervezik a határozatok végrehajtását, ök magyarázzák meg az intézkedéseket. nem engedik, hogy a kulákok félremagyarázzák pártunk politikáját és zavart keltsenek különböző rosszindulatú hírveréssikkel. Nem engednek teret az osztályellenségnek. A legjobban tevékenykedő tanácstagok: Medgyesi Mihály, aki a helyi népfront-bizottságnak is ezer forintot jegyeztetett a békekölcsön-jegyzés során. Németh József is jól tevékenykedő tanácstag. A munkástelepen Sz. Kovács Mihály Frányó János pedagógussal együtt a legjobb politikai munkások közé tartozik. Persze még vannak sokan mások is Pusztaszeren, akik hozzájuk hasonlóan jól dolgoznak. A.párt- és a tanácstagoknak eleven a kapcsolatuk a dolgozó néppel. Ez fontos előfeltétele elért sikereiknek. A párttitkár Győri Mihály párttitkárnak, aki a közelmúltban került a pártbizottság élére, nagy része van az elért eredményekben. Ügy mondják a falubeliek, hogy komoly, hozzáértő ember Szeretik is a községben. Győri elvtárs legfontosabb feladatának tartja a pártpolitikai munka jó megszervezését. Ennek már szép kezdeti előjelei is mutatkoznak. Amióta odakerült a községbe, gyökeresen megjavult a munka Pusztaszeren. Ha a tsz-íejlesztésben is hasonló jóerednyeket érnek el, mint az állampolgári fegyelem megszilárdításában és a mezőgazdasági munkában, akkor Pusztaszer dolgozó népe a vezetőkkel együtt méltó emléket állít történelmi múltjának, a az elnöke, Gera Ferenc ta- i honfoglaló ősök emlékének nácstag, aki egymaga nyolc- (n j)