Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-15 / 243. szám

t VllÁGWÖLETÁRjA! EGYESÜLJETEICJ ""V AZ MDP CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA MAI SZAMUNKBÓL: EISENHOWER LEVELE BULGANYINHOZ / (2. oldal) NEM LEHET SZALMALÁNG , (3. oldal) ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK A VÁLOGATOTTAKAT AZ OSZTRÁKOK ELLEN (4. oldal) Gondoskodjunk állataink téli takarmányellátásáról A szorgalmas parasztgazda most nemcsak az őszi betakarítás, a vetés gyors befejezésével és a mélyszántásnál iparkodik, hanem előrelátóan gondoskodik állatai bőséges téli takarmányellátásárót is. Ügy rendezkedik be takarmányokból, hogy szénája, lucernája, silója, kukoricája és ami még szükséges az állatállomány átteleltetéséhez még akkor is legyen, amikor már az új termés is megvan. Nemcsak egy esetleges hosszantartó, szigorú télre készül fel, hanem arra is gondol: lehet, hogy jövőre sokkal kisebb takarmánytermésünk lesz, mint amilyen most van, s ha van tartalék a múlt évről, a jószágállomány gyenge takarmánytermés esetén is jól fejlődhet, tovább szaporodhat. A Minisztertanácsnak a mezőgazdaság és az állattenyésztés fejlesztéséről szóló határozata megyénk, ezen belül a szegedi járás és a szegedi dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek elé is azt a feladatot állította, hogy az eddigieknél jóval nagyobb ütemben kell gyarapítanunk szarvasmarha-, ló-, sertés- és juhállományainkat. A határozat végrehajtása nyilván azon is múlik, van-e, lesz-e elég takarmányunk állataink részére. Községi tanácsainknak most ebben a tudatban kell mczgósítaniok a termelőszövetkezeteket, az egyéni gazdákat a falvakra felbontott silózási tervek, teljesítétésére. Falusi mezőgazdasági szakembereink a gyakorlatiban bizonyítsák be a kételkedő gazdák előtt, hogy a jó siló felér a közepes abraktakarmánnyal. Az a gazda tehát, aki silót is készít, nemcsak hogy nagy tejhozamra és ebből származó szép jövedelemre számíthat, hanem jelentős mennyiségű abraktakarmányt is megtakaríthat. A szegedi járás termelőszövetkezetei, de a szegediek is a múlt esztendőben nagymennyiségű silótakarmányt vermeltek el. Csak a télen és a tavasszal értették meg egyes termelőszövetkezeti tagjaink, mennyire érdemes volt hallgatni erre a jó tanácsra. Még a tél végén is — Szegeden és vidékén — nagymennyiségű siló és egyéb takarmány állt a tsz-ek s az egyénileg dolgozó parasztok rendelkezésére. A szegedi Dózsa Termelőszövetkezet tehenészei nemrégen bontották fel az utolsó 50 köbméteres silóvermüket, melyet még tavaly készítettek. A szorgalmas, előrelátó munka itt is meghozta a maga hasznát. A télre való takarmányok elraktározásánál azonban nemcsak a mennyiséggel, de a minőséggel is törődni kell. Silóba elvermelni csak egészséges, rothadás-, penészmentes takarmányokat szabad. Más esztendőkben megtörtént, hogy egyes helyeken összepenészedett csalamádé-kukoricát, rothadt répaszeletet és erjedésben lévő borsóhéjat kevertek a silóba. Ennek a következménye az lett, hogy az egész készítmény tönkrement, az állatok leromlottak, s megbetegedtek tőle. Ilyen hibákat nem szabad elkövetni. Eddig általában csak szarvasmarháink részére készítettünk silót. Sokan nem tudják még, hogy a répaszeletből, zőid kukoricából és tökből készült silót a sertések is szívesen fogyasztják. Ettől a takarmánytól állandóan jó kondícióban vannak anélkül, hogy korpát, vagy egyéb szemestakarmányt etetnénk velük. Községi agronómusaink hívják fel erre a lehetőségre is a falusi dolgozó parasztok, szövetkezeti tagok figyelmét. Most kell gondoskodnunk arról is, hogy hízóinknak, híznivaló sertéseinknek lesz-e elegendő kukorica. Termelőszövetkezeti pártszervezeteink kezdjenek széleskörű felvilágosító munkába, s magyarázzák meg a szövetkezeti tagoknak, hogy sokkal jobban járnak akkor, ha a közös gazdaságban termett kukoricát nem osztják szét, hanem sertéshizlalási szerződéseket kötnek az állammal, így kukoricafeleslegükért kétszeres, sőt háromszoros árat is kaphatnak. A múlt esztendőben a szegedi Dózsa Termelőszövetkezet tagjai kiszámították, hogy minden mázsa kukorica után több mint ötszáz forint jövedelemhez jutnak akkor, ha sertéseket hizlalnak és az értük kapott pénzen osztozkodnak. Nemrégen rendelet jelent meg arról, hogy az így hizlalt sertésekért járó pénzt a termelőszövetkezetek semmilyen más célokra nem használhatják fel, csakis a tagok között munkaegységek arányában szabad szétosztani, de szét kell osztani már a szerződés megkötésekor kapott hízlalási előlegeket is. Tehát senkinek sem lehet kételye afelől, hogy a neki járó kukorica árát, hogyha tömegesen hizlal sertéseket a szövetkezet, megkapja. A téli takarmányszükségletek biztosításához okvetlen hozzátartozik most az is. hogy rendbehozzuk szérűskertjeinket, jól betetejeazük lucerna- és szénakazlainkat, nehogy azok az őszi esőzések idején beázzanak s összepenészedjenek. A tönkrement, leromlott minőségű szénáp csak tengődik az állat. Gyakran hangsúlyozzuk, hogy gépállomásaink vezetői, mezőgazdasági szakemberei felelősséggel tartoznak a területeiken lévő szövetkezetek fejlődéséért. E felelősség megköveteli most azt is, hogy gépállomásaink nyújtsanak kellő segítséget a szövetkezeteknek a téli takarmányszükségletek biztosításához. Nem egy gépállomás, mint a kiskundorozsmai is, lebecsülte ezt a feladatot. A gépállomási silótöltő-gépek nem állhatnak meg most még csak egy félnapra sem. Ha sok takarmányunk van, lehetővé válik a jószágok változatos etetése, a belőlük származó jövedelem nagymértékű növelése. Szövetkezeti gazdaságaink csak akkor fejlődhetnek igazán eredményesen, ha a mezőgazdasági termésátlagok emelésével együtt növekszik az állattenyésztésből való haszon is. ŐRJÁRAT A HATÁRBAN Gyorsítsuk meg a vetést A szegedi járás dolgozó parasztjai, de különösen a termelőszövetkezetek tagjai kihasználják most a jó időt. Járásszerte meggyorsult a kukoricatörés, a répaszedés, és a vetés. Különösen szép eredményekről adhatnak számot a termelőszövetkezetek. A szegedi járás termelőszövetkezeti földjein már az összes őszi takarmánykeverékféleségeket elvetették. Lényegesen többet, mint amennyit tervük előír. Takarmánykeverék-vetési terveiket összesen 287 százalékra teljesítették a járás tsz-ei. Nagy ütemben halad a termelőszövetkezetek földjein az őszi árpa vetése is. Az őszi árpa vetésével szövetkezeteink e hónap 10-én már 80 százaléknál tartottak, ezen a héten teljesen befejezik ezt a munkát. A rozsvetést azonban járásszerte meg kell gyorsítani. A rozsvetés határideje október 20. A határidő lejártáig tehát már mindössze csak 5 nap van hátra. Ez idő alatt össz rozsvetéstervünknek mintegy negyven százalékát kell elvégeznünk ahhoz, hogy minden községből időre jelenthessük: ezt a munkát is befejeztük. A búzavetést még a legtöbb'\ | helyen halogatják. [Eddig még csak a gyálaréti I Komszomol Termelőszövetkezet I vezetősége és a kiskundorozsmai József Attila TSZ jelentette, hogy búzavetéstervük jelentős részét már teljesítették. Különösen gyorsítani kell ezt a munkát a szöregi, deszki, kiibekházi és általában a többi tiszántúli községek határában. A gyálaréti Komszomol TSZ befejezte a cukorrépa szedését Á gyálaréti Komszomol Termelőszövetkezet tagjai az elmúlt napokban az utolsó cukorrépával megrakott vontatóhajót is útnak indították a szolnoki cukorgyárba. A szövetkezet 40 holdas cukorrépatábláján igen gazdag termés volt az idén. A pontos holdankénti átlagtermést csak az átadás befejezése után tudják kiszámítani, de a Komszomol TSZ tagjai, — s akik látták répatermésüket, — úgy becsülik, hogy a holdanként: termésátlag meghaladta a kétszáz mázsát. A szövetkezetiek most több mint 80 vagon cukorrépa árát kapják meg, de zárszámadáskor néhány tonnányi cukor is szétosztásra kerül majd. Hosvan teljesítik a szegedi járás gépállomásai silózási lerveikei? Pártunk és kormányunk gépállomásainknak többek között azt is feladatul adta, hogy területeiken nyújtsanak kellő segítséget a termelővetkezeteknek és egyéni gazdáknak is az állataik részére való silótakarmány-szükségletük biztosításában. A szegedi járás legtöbb gépállomásának vezetősége fel is ismerte é feladat teljesítésének fontosságát, s igyekeznek is silózási terveiket határidőre teljesíteni. A silózási versenyben az élen halad most a Röszkei Gépállomás 76 százalékos tervteljesítésével. Minden jel arra mutat, hogy az őszi munkák befejeztével a Röszkei Gépállomás a silózási terv nagymértékű túlteljesítéséről ad majd számot. A szegedi járás gépállomásainak silózási versenyében a sorrend most a következő: Gépállomás 1. Röszke 2. Pusztamérges 3. Kistelek 4. Mórahalom 5. Deszk 6. Sándorfalva 7. Kiskundorozsma Teljesítés 76 százalék 54 százalék 45 százalék 40 százalék 33 százalék 32 százalék 27 százalék Igazgató Döme András Sebők József Laki Imre Rigó Antal Vetró Antal Németh József Németh Kálmán Fömezőgazdisz Kószó János Papp Antal Lázár István Dobó Szilveszter Kovács Antal Rartha Lajos Gyenes András Szüretelik a csemegeszőlőt a szegedi Dózsa TSZ tagjai Pénteken délelőtt igen sok járókelő megállt néhány percre a szegedi Vörös Csillag-mozival átellenben lévő nagy csemegeüzlet előtt. Az üzlet bejáratánál egymás mellé illesztett gyümölcsösládákban magasra rakva olyan szép szőlőt láthattak, amilyen — a nézők szavával nézők között ott volt Zina Miklós elvtárs is, a szegedi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke Zina elvtárs elmondotta, hogy nagyon szép s nagy csemegeszőlő-termésük van. Elöljárójában most négy mázsát szedtek le, de nagyon sok van még ebből a fajtából, rövidesen hozzák a töbszólva — igazán ritkaság. A I bit is, jut újra a boltba. A november 7-i munkaverseny iő célja a márciusi határozatok megvalósítása Ülésezett a Csongrád megyei operatív bizottság Cuütörtökön délben a Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizottság ipari osztályán tartotta október havi ülését a Csongrád megyei operatív bizottság. Az ülés napirendjén a műszaki fejlesztési határozat végrehajtásának, valamint a november 7-i munkaverseny szervezésének az értékelése volt, végül megjelölte a bizottság a munkaverseny szervezésének további feladatait. A bizottság tagjai megállapították, hogy az éves vállalások megszervezése általában jó volt és jelentős mértékben segítette a munkaversenyt. Szép eredményeket hozott a műszaki fejlesztési mozgalom is. Azáltal, hogy a pártszervezetek ráirányították a dolgozók figyelmét a műszaki fejlesztés fontosságára, igen sok újítás, ésszerűsítés született az üzemekben. Az intézkedési tervek kidolgozásában sok kiváló sztahánovista és újító résztvett, s a műszaki dolgozókkal együtt sok hasznos javaslattal segítették elő a műszaki fejlesztés gyakorlati kivitelezését. A műszaki aktíva-értekezletén a munkások bátran bírálták az üzem szakszervezeti, állami és műszaki vezetésének hibáit, különösen az újítómozgalom és a szakmai továbbképzés elhanyagolását illetően. Ez azt bizonyítja, hogy a fizikai dolgozók is megértették: csak a műszaki fejlesztés további fokozásával érhető el a termelékenység és a minőség javulása, valamint az önköltség csökkentése- és az anyagtakarékosság. / A november 7-i munkaverseny szervezése is sikeresen indult. Különösen elmondható ez a szegedi üzemekre, amelyeknek már eddig 70— 80 százaléka csatlakozott a Ruhagyár versenyfelhívásához. Megyei viszonylatban azonban még nem folyik a csatlakozás kielégítő mértélfben. Az is hiba. hogy a textilipart kivéve a legtöbb szakmában, különösen pedig az építőiparban formális a versenycsatlakozás. Legtöbb munkaterületen nem mérik fel a csatlakozás után, hogy milyen feladatokat tudnak megoldani a saját erejükből és milyen feladatokat a párt segítségével. A november 7-i verseny szervezéséből a pártszervezetek túl sokat vállaltak és a szakszervezet kissé háttérbe szorult. A szakszervezetekre ebből következőleg az a feladat hárul, hogy többet törődjenek a munkaversenynyel s a műszaki fejlesztéssel. A november 7-i munkaversenynek — és általában az évi vállalásoknak — fő célja — mint ezt az operatív bizottság megállapította — a párt márciusi határozatának a végrehajtása. Arra kell minden üzem kollektívájának törekednie, hogy a határozat mutatószámainak megfelelően üzemükben is elérjék a termelésnek 5.7, a termelékenységnek pedig a 3.9 százalékos emelkedését, az önköltség 3 százalékos csökkentését s ezen belül a 2.3 százalékos anyagtakarékosságot. Ez legyen a központi feladat a november 7-i vállalások teljesítésénél is. Arra azonban vigyázni kell, hogy a vállalások, s az éves terv túlteljesítése ne az üzem anyagkészletének a felélése árán menjen végbe. Arra kell törekedni, hogy minél több anyagot és szerszámot megtakaríthassunk. A II. ötéves terv első negyedévének sikerét csak akkor biztosíthatjuk. ha elegendő anyagés szerszámkészlettel rendelkezünk és műszakilag is jól felkészülünk rá. Részletesen foglalkozott az operatív bizottság a versenynyilvánossággal is. Megállapította, hogy j • sok üzemben formális a verseny szervezése és ellenőrzése; a legtöbb helyen adminisztratív úton irányítják és ellenőrzik a munka versenyt. Az operatív bizottság szükségesnek tartja, hogy az üzemi párt- és szakszervezetek a november 7-i versenyben az eddiginél fokozottabban mozgósítsanak a IV. negyedévi terv teljesítésére, s az 1956. év zavartalan megkezdésére. A verseny szervezése mellett azonban nem szabad megfeledkezni a télre való felkészülésről, a dolgozókról való gondoskodásról, az anyagellátásról stb. Nagyobb gondot kell fordítani az üzemek kulturális életére; főleg az üzemi DlSZ-szervezetek törődjenek többet munkahelyük kultúréletének fellendítésével. . Az ipari üzemek termelési versenye mellett nagyarányú szervező munkát kell folytatni a mezőgazdaságban folyó munkaverseny kiszélesítésére is — határozta el az operatív bizottság. A szántásban, a kukoricabetakarításban lemaradás van. Ez a lemaradás azonban behozható, ha jó felvilágosító munkát végeznek a népnevelők, s ha a tanácsok és a mezőgazdasági állandó bizottságok jól szervezik a versenyt. Az ülés végén több határozati javaslatot fogadott el a bizottság, amelyben megjelölte a további konkrét feladatokat. A határozati javaslatokat a Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizottság elé terjesztik jóváhagyás végett. II Béke Világtanács Irodájának felhívása a világ közvéleményéhez Bécs (TASZSZ) A Béke Világtanács Irodája a közelgő genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezlettel kapcsolatban felhívást intézett a világ közvéleményéhez. *A négy hatalom kormányfőinek ez év júliusában Genfben lezajlott értekezlete — hangzik a felhívásban — mélyreható változást hozott a nemzetközi légkörben. Az értekezlet tükrözte a népek óhajait. A közvélemény sohasem egyezik bele, hogy az első elért eredményeket semmissé tegyék, nem elégedhet meg egyszerű lélegzetvételi szünettel a "hidegháborúban*. Senki sem becsüli le azokat a komoly nehézségeket, amelyeket a ncgy külügyminiszternek az október 27-én Genfben megnyíló újabb értekezleten le kell küzdenie. Általános rendezés nem érhető el másképp, csak tárgyalások útján, amelyek viszont megkövetelik a kölcsönös jóakaratot és a fáradhatatlan türelmet. Minden esetben, amikor megegyezést lehet elérni, bármilyen szerény legyen is, el kell érni. Ez nyújt módot a továbbhaladásra. A népek nem engedik meg a "hidegháború" visszatérését. Ujabb lépéseket követelnek a nemzetközi együttműködés irányában. A Béke Világtanács felhív minden embert, minden népet. úgy cselekedjék, hogy valamennyi világrész valamennyi országában diadalmaskodjék Genf szelleme. Bécs. 1955. október 13. A BÉKE VILAGTANACS S IRODAJA* ±