Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-14 / 242. szám

Péntek, 1955. október 14. B 0 ELMÜK YDRORSZIIG A milliomos szövetkezet és a kívülállók Ezer mázsa téli alma 1 ELŐZŐ ÍRÁSUNKBAN a sándorfalvi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet elismerést érdemlő gyarapodásáról számoltunk be. Azzal a kérdéssel zártuk sorainkat: vajon számot vetnek-e ezzel a fejlődéssel a község egyénileg gazdálkodó parasztjai? Hosszabb megállás után az idén ősszel 14—15 családdal erősödött a szövetkezet, akik együttvéve mintegy 20 tagot számlálnak. A belépők fele földnélküli. fele kisgazda. Van köztük vissialépő is, aminek a tsz vezetőségében külön jelentőséget tulajdonítanak. *Megtört a jég* — (gy fejezik ki véleményüket az egykori tagok visszatéréséről. Mi vonzza a szövetkezet felé az új belépőket? Az immár letagadhatatlan gazdasági erő? A nagyobb terméseredmények? Az is. Bizonyos, hogy a község egyénileg dolgozó parasztságára nem maradtak hatás nélkül az olyan tények, mint a szövetkezet 12.6 mázsás holdankónti átlagtermése a búzatáblákon (szemben az egyéniek kilenc mázsa körüli temésátlagával), vagy az árpából elért 13.2 mázsa, szemben az egyénileg megművelt földek 11 mázsás átlagával. Van, akire a szövetkezeti életforma hat: az a látvány, hogy a szövetkezeti tagok már könnyebb feltételek mellett dolgoznak, emellett jut idejük szórakozásra is; meg az is, hogy a szövetkezeti parasztság egyáltalában tevékenyebb és sokrétűbb társadalmi életet él. A legnagyobb vonzerőt azonban kétségtelenül a szövetkezet által nyújtott biztos jövedelem jelenti. , Meglátogattuk az egyik új belépő családot, Róvó Jánosékat, akik földjükkel együtt a közelmúlt hetekben csatlakoztak a szövetkezethez. Róvó gazda eddig negyedmagával gazdálkodott 7 hold juttatott földön. Nem nagyon idős ember, de már három felnőtt gyermeke van; legnagyobb lányát már férjhez is adta, fia most nősül (ugyancsak szövetkezeti tagot vesz el), fián kivül felesége és serdülő korban lévő, de már önálló munkáskézszámba menő ifjabbik leánya segédkezett eddig a gazdaságban. Elnézést kérünk a váratlan délutáni zavarásért, s a kukoricacsövekkel teliaggatott barátságos tornácon rövid beszélgetésre ülünk ie. A kérdés, amelyet felteszünk, természetesen ez: mi vitte őket a szövetkezetbe? "EGYSZERŰ A MAGYARAZAT — feleli Róvó gazda —. Eredetileg, tudja, mi hat hold földet kaptunk, s az elég jó is volt. A tagosításkor cserélték át erre a mostani hét holdra, amellyel viszont már kevésbé voltunk megelégedve. Éveik óta vesződtünk, de csak nem bírtunk megbirkózni vele. Kocsink, lovunk sem volt, és bizony igára, fogatra sok elment. A fejadagnak való búzát is csak úgy bírtuk összehozni, hogy aratás után a behordást rábíztam a családra, magam pedig elmentem cséplőgép mellé. Nem jó az ilyen bizonytalanság. Ha viszont bemegyek a szövetkezetbe, ott tudom, hogy nem hiába dolgozom; ott ha megkapom a gabonámat, abból nem kell se beadást, se adót, se géprészt fizetni, megvan a biztos jövedelem. nem kell ráifizetéstől tartani.. .* Róvóék válasza valóban kézenfekvő. Vegyük csak a búzát. Az idén, mint mondották, 11 mázsát arattak. Ehhez még hozzájön az a majdnem hat mázsa, amelyet Róvó gazda a cséplőgép mellett keresett. Viszont beadásra, gép- és munkásrészre, valamint arra. amit a hazahordásért fizettek, lemegy több mint nyolc mázsa. Nézzük most, mennyit kaptak volna, ha a szövetkezetben dolgoznak. Ha azt nézzük, hány munkáskéz van a családban, nem túlzás azt mondani, hogy 800 munkaegységet is -szerezhettek volna. Ez a munkaegységként kiosztásra kerülő 3 kilogramm búzával megszorozva 24 mázsát jelentene tisztán, levonás nélkül. Ilyen jövedelemtől fosztotta meg magát a Róvó-család azáltal, hogy nem egy évvel ezelőtt lépett be a szövetkezetbe! Arról is megkérdezzük Róvó gazdát, hogy véleménye szerint mi tartja vissza a szövetkezettől a község dolgozó parasztjainak ma még az egyéni út mellett kitartó jelentős hányadát? Hiszen ne feledjük, hogy Sándorfalva hétezer lakosából még csupán néhány száz tartozik — a családtagókat is ide számítva — a termelőszövetkezethez. HOGY MI TARTJA viszsza? Róvó Jánosnak erre 's megvan a kész válasza; látszik, hogy nem először gondolkodik ezen "Tudja az úgy van, hog' még sokan visszaemlékeznek a Pallavicini uradalomra. Arra, hogy ha ott ötvenen-hatvanan nekiálltak kaszálni, akkor abból 5—6 mindig a szerszámát igazgatta, a másik öt esetleg elszívott egy pipa dohányt, a harmadik öt valamilyen más dolgát végezte, s ahogy erre visszagondolnak, azt a tanulságot vonják le belőle, hogy a közös munkának mindig ilyennek kell lennie ..." *No és mit tapasztalt Róvó gazda, hogy van a valóságban?" — szögezem neki a kérdést. »Hát ha úgy szerveznék á munkát, ahogyan azt a bizonyos "rabot»-ot (ml így neveztük) az uradalomban szervezték, akkor talán a szövetkezetben is így volna. De láttam, hogy nem így szervezik. Ha például mennek kukoricát kapálni, szépen kiosztják a munkát: ez a tíz sor a tiéd, ez egy munkaegység, ezt kell elvégezned. Így aztán persze, hogy másképpen halad a közös munka*. Van aztán más oka is a távolmaradásnak. Például a szövetkezeti jövedelem hibás felbecsülése. Sokan — ezt már nem Róvó gazdától hallottuk — csak azt nézik, mennyit visznek haza a padlásra a szövetkezeti tagok, ezt azzal hasonlítják össze, amit maguk hordtak be — de azt már nem nézik, hogy mennyi abból a kiadásuk, pedig a számítás csak akkor jó, ha a tiszta jövedelmet vetik össze! — Az ilyen tévedések eloszlatására már folyamatban van, a szövetkezet tagjai és a falu vezetői mostanában rendszeres felvilágosító munkát végeznek az egyénileg gazdálkodó parasztcsaládok körében. Fontos, hogy e beszélgetések őszintek, bensőségesek legyenek, hogy a szövetkezetiek ne lássanak (mint most még egyszer-másszor tapasztalható) a földjéhez ragaszkodó középparasztban "kis kapitalistát*, hanem nagyabb megértést mutassanak a kívülállók gondolkodása, félelmei, aggályai iránt. A LEGESLEGFONTOSABB persze, hogy tovább haladjanak a magukért beszélő eredményeknek azon az útján, amelyet mostanáig elért erősödésük jelez. Ez a legmeggyőzőbb érv. Kende Péter Csongrád megyében a pusztzmérgesi Rákóczi Termelőszövetkezetben most fejezték be a téli alma szedését. Tizenöt holdas gyümölcsösükben ezer mázsa illatos jonathán és húsvéti rozmaring alma termett. A gyümölcs túlnyomó rész* elsőosztályú, s miután eleget tettek a gyümölcsfelvásárló vállalattal kötött szerződésüknek, úgy határoztak, hogy termésük egy részét szabadon értékesitik. Sztálinvárosban elárusító helyet létesítettek, s egy vagon pirosra érett almát már el is ' szállítottak szocialista városunk dolgozóinak. A tagságnak, még így is anynyi alma marádt, hogy tőbb mint négy kiló jut minden munkaegységre. Kádár Kálmán, Kajtár Pál és Berta István — a tsz legszorgalmasabb j tagjai, — akik a tavalyi termés árából házat építtettek most arra számítanak, hogy az idei almatermésért kapott pénzen bebútorozzák lakásaikat. A szövetkezet tagjai a jó termés láttán úgy határoztak, hogy további öt holddal növelik gazdagon jövedelmező gyümölcsösüket. Miért nem halad Deszhen az őszi szántás-vetés? (Tudósítónktól) Régi tapasztalat, hogy a kenyérgabona csak akkor ad jó és bő termést, ha idejében elvetik, mert akkor még van ideje az ősz folyamán megérősödni. Tudják ezt Deszken a dolgozó parasztok, mégsem igyekeznek a szántással-vetéssel. A búzavetésí 10, az őszi árpát 15, a vetőszántást 20, a mélyszántási tervet csak 9 százalékra teljesítette a község és a szegedi járásban a községek között Deszk a legutolsó. Ezen nagyon nem is lehet csodálkozni, hiszen nincs a községben, aki szorgalmazná a vetőmagcserét. Központi csávázóhelyet sem állítottak fel és senki nem törődik azzal, hogy kitisztított vetőmag, kellően megcsávázva kerüljön a földbe. A kenyérgabona vetéstervet is csak többszöri sürgetésre bontották fel a termelőkre. A nemtörődömséget bizonyítja, hogy dr. Bérezi László járási főagronómus helyszíni vizsgálata alkalmával Márta János községi agronómus azt állította, hogy őszi árpát még nem vetettek a községben, holott a főagronómus már zöldülő árpavetést talált. A községi tanács vezetői nem kísérik figyelemmel az agronómus munkáját, de nem is igyekeznek hathatósabb intézkedést tenni az őszi munkák meggyorsítása érdekében. Az agronómus nem igyekszik a termelési bizottság tagjait aktivizálni és ilyenformán senki nincs Deszken, aki mozgósítaná a dolgozó parasztságot a gyorsabb őszi munkára. Sajnálkozva állapította meg Tari Antal dolgozó paraszt, hogy talán még soha nem volt a község ennyire lemaradva, mint ezen az őszön. <5 maga már régen elvetette kenyérgabonáját, amely itt-ott már kel is. Igyekezett idejében, jól megmunkált földbe, tisztított és csávázott magot vetni, mert tavaly és ezt megelőzőleg is korán vetett. Ennek meg is volt az eredménye, mert kenyérgabonából holdanként 14 mázsás termést takarított be. Többízben beszélgetett Kovács József dolgozó paraszttal és társaival, akik azt hajtogatják "ráérünk arra még*. Az a véleménye Tari Antalnak, hogy ha a tanács jobban szorgalmazná az őszi munkát, ha a termelési bizottság és a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai széleskörű felvilágosító munkába kezdenének, a vetőmag nagyrésze már földben volna, hiszen a Deszki Gépállomás minden segítséget megad ehhez, =HÍREKss Sikeres „beugrás" a Kamaraszínházban I

Az egész ügy ott kezdődött, hogy Inke László, a szegedi Nemzeti Sz'mház kitűnő művésze megfázott. i Ez lényegében már más emberrel is előfordult és semmi különös bonyodalom ebből még nem származott. Csakhogy más hirtelenében megfázott földi halandónál nem került előtérbe az a komoly probléma, hogy még aznap este el kellene játszania Heltai: A néma levente című vígjátékában a címszerepet. Már pedig Inke Lászlónak szerda este a Kamaraszínházban ez lett volna a feladata. Szerdán a kora délutáni órákban terjedt el az a hír a színházban, hogy a könyörtelen doktor bácsi a néma leventét abszolút némaságra, vagyis betegállományba kárhoztatja. Ekkor volt aztán csak izgalom! Ki lesz néhány órával később az új néma levente? Egy-kettőre megszületett az igazgatóság döntése: Inke helyett „beugrik" a szerepbe Kormos Lajos. Máris festették a díszletmühelyben a színes plakátot: „Ma este Agárdi Péter szerepét Kormos Lajos játssza." Így is történt. Kormos Lajos néhány órai felkészülés után nagy sikerrel eljátszotta A néma levente nagy felkészültséget, igaz tehetséget igénylő nehéz címszerepét. A szerda esti előadás közönsége lelkes tapssal jutalmazta Kormos Lajos sikeres „beugrását", művészi alakítását. (söp) Ünnepi filmbemutató a Szabadság-moziban Tegnap este 6 órakor a Szabadság-filmszínházban ünnepélyesen bemutatták a „Különös ismertetőjel" című új magyar filmet, mely a magyar kommunisták hősi harcát, az illegális mozgalom kemény és dicsőséges napjait eleveníti meg. Az ünnepélyes bemutató a magyar himnusz hangjaival kezdődött, majd Sidlovszky László, a Konzervgyár kultúrvezetője megnyitó szavai után Lődi Ferenc, a Somogyi Könyvtár igazgatója méltatta az új magyar filmalkotást. Ezután került sor a film bemutatására. — MA DÉLUTÁN 5 órakor lesz a Szabad Ifjúság kultúregyüttes újjáalakuló találkozója a városi DISZbizottság nagytermében (Sztálin sétány 7). A DlSZ-bizottság szeretettel' várja a Szabad Ifjúság együttes minden régi tagját és az új jelentkezőket. — A Magyar Kémikusok Egyesülete szegedi osztálya előadóülést tart ma, pénteken délután 5 órakor a Szerves Kémiai Intézet előadótermében. Az előadás tárgya *Az elektronmikroszkóp alkalmazása a kémiában és a biológiában". Előadók: Árkosi Klára és Hajósi Györgyi, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársai. Minden érdeklődőt szívesen lát a vezetőség. — Olasz filmkörökben nagy felháborodást keltett, hogy a Háború és béke című, Olaszországban forgatott amerikai filmhez nem statisztákat, hanem — az amerikai hadügyminisztérium támogatásával — katonai alakulatokat alkalmaztak. — AZ ORSZÁGOS FILHARMÓNIA szegedi kirendeltsége közli, hogy a Zenekonzervatóriumban hirdetett bérletsorozat második bérleti előadása Fritz Rucker fellépése 23-a helyett 19-én, szerdán este a szokásos időpontban lesz a Zenckonzervatóriumban. A Filharmónia kéri a bérlettulajdonosokat, hogy váltsák ki bérleteiket. — Tanévnyitó ünnepséget tart a Munkaerő Tartalékok Hivatala 600. sz. Móra Ferenc ipari tanuló intézete október 14-én, ma délelőtt 10 órakor a Szabadság Moziban. — Nemzetközi ifjúsági filmközpont nyílik hamarosan Párizsban az UNESCO védnöksége alatt. Az új szervezet feladata az egyes nemzetek ifjúsági filmgyártásának összehangolása és a közös gyártás előmozdítása lesz. Közlekedés rendészeli előadásokat tartanak az iskolákban A még mindig nagy számban előforduló utcai balesetek megakadályozása érdekében a Szeged Megyei Jogú Város oktatási osztálya engedélyezte a rendőrség illetékes szerveinek, hogy a szegedi iskolákban a tanítási időn kívül ismertessék a tanulókkal a Közlekedési Rendészet Szabályait, A társadalmi munka eredményeképpen: Uj útak, piacterek, bővülő villanyés vízvezetékhálósat a szegedi járasban A Szegedi Járási Tanács legutóbbi ülésén a járás községfejlesztési terveit tárgyalta. A végrehajtó bizottság megállapította: a községi tanácsok vezetői az utóbbi időben sokkal nagyobb igyekezettel törekednek arra, hogy a községpolitikai tervet a takarékosság elvének szem előtt tartásával hajtsák végre és teljesítsék. Különösen jó eredményt értek el a tanács vezetői Szőregen, Kiskundorozsmán, Sándorfalván, Röszkén és Mórahalmon. Alapos lelkiismeretességgel, nagy iendülettek kezdtek hozzá az említett községekben a tervben meghatározott célkitűzések megvalósításához. Szőregen elsőrendű feladat: a lakosság vízellátása Szőregen a Sztálin, az Aradi és a többi utcákban összesen 1450 méter vízhálózatot építettek. A vízhálózatról tíz kifolyót vezettek le és így lehetővé tették, hogy hetven lakóházhoz az ivóvizet bevezessék. E munkálatok alatt kiváló tevékenységet fejtettek ki a környékbeli dolgozók; elsősorban Börcsök Ferenc, Zsigmond Lajosné, Zsigmond József, Kása Ferenc és Tóth Mártonná tanácstagok vették ki példamutatóan a részüket a munkából. A tanácstagok mellett szorgalmasan tevékenykedtek az MNDSZ-tagok is. Lebák József né, Kiri Ferencné és Gaál Ferencné, akik szintén odaadó munkájukkal járultak hozzá ahhoz, hogy mind a víz, mind pedig a villany sok olyan házba eljusson. ahova még eddig nem vezették be. Ezenkívül a tűzoltószerlárt is felújították, berendezték az idény-napközi otthont, s megiavították az új iskolák mellékhelyiségeit. Négyezer forintos társadalmi munkával még 250 méter gyalogjárót is építettek. A doiozsmai tanácstagok szervező munkája Dorozsmán már régóta tervezik a piactér alkalmasabb helyre való áttevését. Most végre ez is megtörtént. A munkálatoknál társadalmi munkában tekintélyes menynyiségű hordalék-anyagot fuvaroztak át az új piactérre. A társadalmi munka értéke pénzben mintegy 8 ezer forintra rug. A munka oroszlánrészét a következő dorozsmai dolgozók végezték: Miklós Mihály, Tanács Mihály, Lakatos Péter, Gombos Lajos, Ocskó Imre, Patik István és még sokan mások. Ugyancsak társadalmi munkával javították meg Dorozsmán a külterületi utakat. Kitisztították a csatornákat is. Az iskolák tatarozása, rendbehozása 50 ezer forintos költséggel befejeződött. Emellett 45 ezer forintos beruházással rendbehozták a gyógyhatású'sziksós fürdőt. Társadalmi munkák • a falvakban Kisteleken a Felszabadulás TSZ tagjai 3000 forint értékű társadalmi munkával feltöltötték az egyik megrongálódott forgalmas dűlőutat, amely eddig nehézkessé tette a termények gyors hazaszállítását. Mórahalmon új vásárteret építettek, amelyhez a dolgozó parasztok 360 darab oszlopot adtak és az építéshez 10 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. A kultúrházat is átalakították 32 ezer forintos beruházással. Ebből a társadalmi munka 18 ezer forint volt. Röszkén és Sándorfalván az idén feltöltötték a piacteret, illetve betonlappal borították. Köszönet a DAV-nak A járási tanács végrehajtó bizottsága köszönetét fejezte ki a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat vezetőinek és dolgozóinak azért, mert fáradságot nem kímélve dolgoztak azon, hogy a járás területén jóval a terven felül hajtsák végre a villamosítást. A járás területére tervezett villanyhálózat bővítés 1400 méter volt, de a DAV dolgozóinak odaadó munkája és a lakosság áldozatkészsége eredményeképpen az 1400 méter előírást közel 1000 százalékra teljesítették. A járás területén eddig ebben az esztendőben Mórahalmon 813, Sándorfalván 4096, Balóstyán 1069, Szőregen 441, Kisteleken 564, Tiszaszigeten 400, Asotthalmon 528, Csórván 571 méter hoszszúságban építettek villanyhálózatot. Ez összesen 13.510 méter hosszú hálózatot tesz ki. Támaszkodjanak a tanácsok a dolgozók ezreire A fentemlített jó példákat megszívlelhetnék a járás többi községei is. Az említett községekben miért tudnak hónapról hónapra jó eredményeket elérni? Természetesen azért, mert a tanács vezetői a lakosságot, a dolgozók legszélesebb rétegeit jó szervező munkával igyekeznek bekapcsolni a községfejlesztési tervek végrehajtásába. A társadalmi munka nem lebecsülendő dolog és a tanács, mint a legszélesebb és legnagyobb tömegszervezet, feltétlenül akkor dolgozik helyesen, ha minden faluban a dolgozó emberek ezreire támaszkodik és a tervek végrehajtásába feltétlenül bevonja őket. A járási:, tanács végrehajtó bizottsága ezután különös gondot fordít arra, hogy a községpolitikai tervek maradéktalan teljesítésével elősegítsék a járás községeinek, a községek lakosságának gazdasági, szociális és kulturális színvonalának folytonos emelkedését. Tokodi Béla