Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-12 / 240. szám

PROLETÁRJÁT AZ MDP CSÖNGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGAINAK LAPJA XI. évfolyam, 240. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1955. október 12. MAI SZAMUNKBÓL: 4 Ml NAGYJELENTŐSÉGŰ KÍSÉRLETEK AZ ÜZEMEK MIKROKLIMAJANAK / MEGÁLLAPÍTÁSÁRA (3, oldali 952 FORINT PRÉMIUM EGY HÓNAPBAN ANYAGTAKARÉKOSSAGÉRT (3. oldal) JÖL HALADNAK AZ ÖSZI MUNKÁK MÖRAHALMAN (3, oldali A falusi párttagokon a sor A párt és a kormány határozatainak végrehajtásáért, a dolgozó parasztság állandó növekvő jólétéért mindenekelőtt a falusi (kommunistáknak kell fáradságot nem kímélve dolgozniok. A szegedi járás egyénileg gazdálkodó parasztsága példamutatást, helytállást vár a párttagoktól a munkában, az állampolgári fegyelemben, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében, az agitációban. Nagyon sokan nyíltan megmondották már: ha a párt tagjai megmutatják, hogyan (kell a vetés útjából gyorsan betakarítani az őszieket; ha nemcsak másoknak javasolgatják a termelőszövetkezeti gazdálkodást, hanem ők lépnek be először; ha a begyűjtés jelentőségét úgy támasztják alá, hogy ők már nem tartoznak az államnak — akkor meghallgatják a szavukat és megfogadják tanácsaikat. Az a községi pártbizottság, vagy pártszervezet, amelyik igazán benne él a falu népének életében, az feltétlenül ismeri ezt a dolgozó parasztok által felállított követelményt. Annak tehát, hogy a szegedi járás termelőszövetkezeti tagsága és a kis- ós középparasztok tömegei egységesen, minden erejükkel és tudásukkal küzdjenek a szilárd állami fegyelemért és a jövő esztendei jó termés megalapozásáért, legelső feltétele a kommunisták megszervezése és mozgósítása ezeknek a halaszthatatlan és sürgős tennivalóknak az elvégzésére. Ez azonban önmagában még nem elegendő. A szegedi járásban a kis- és középparasztok 70—80 százaléka nem bent a falvakban, hanem a falvaktól távol él és gazdálkodik a tanyákon, sokszor elszigetelve a bel- és a külpolitikai eseményektől, az országos problémáktól. A párttagok viszont többnyire bent a községben, vagy legalábbis a község közelében laknak és — mint az eddigi tapasztalatok mutatták — bármennyire példamutatóak voltak is, nem tudták magúikkal ragadni a pártankívülieket, mert nem mentek ki hozzájuk a tanyára. Így van ez Csórván, Balástyán és még jónéhány községben. A pártszervezetek, különösen ősszel és télen könnyen elzárkóznak a tanyai lakosságtól, mert beköszönt a tartós esőzés és a hideg. Ezért van az, hogy a községben lakó dolgozó parasztok többsége élen jár az őszi munkákban, a beadásban, vagy már belépett a termelőszövetkezetbe, ellenben a külterületen élő kis- és középgazdák — mivel keveset hallanak a kommunisták példamutatásáról és a népnevelőkkel nagyon ritkán van alkalmuk beszélgetni —, nem látják elég világosan a többtermelés és a közös, nagyüzemi gazdálkodás közötti összefüggést. A falusi kommunisták felelősek elsősorban azért, hogy a falu dolgozó népe mikor és mennyire érti meg: a szövetkezeti gazdálkodással saját maga anyagi és kulturális jólétét is megalapozza. A tanyai dolgozó parasztok várják a kommunistákat és a tsz-tagokat. Várják, hogy kimenjenek hozzájuk és megmagyarázzák azokat a kérdéseket, amelyeket már régebb idő óta döntenek, vitatnak maguk között, de még nem látnak minden részletet tisztán. A zákányszéki tanácsházára a múltkor azzal ment be egy parasztasszony, hogy „termelőcsoportot kellene szervezni". Bizony elég meglepő és elég szégyen is volt ez a zákányszéki kommunistákra nézve. A pártszervezetnek le kell vonnia ebből a tanulságot, nemcsak ott helyben, hanem mindenütt a szegedi járásban. A dolgozó parasztok az idén szorgalmas munkájukkal, törvénytiszteletükkel bebizonyították, hogy helyeslik a párt célkitűzéseit és dolgozni akarnák saját jövőjükért, a növekvő jólétért. Még az az ember is jószíwel látja ma már a népnevelőket, aki egy-két éve még gorombán beszélt velük, vagy nem is akarta meghallgatni őket. Miért? Azért, mert látják ugyan a termelőszövetkezeti tagok boldogulását, de mégis szeretnének hathatós érveket hallani a közös gazdálkodás mellett, saját maguk megnyugtatására. A feltételek ma már megteremtődtek ahhoz: az egyéni dolgozó parasztok holnap, holnapután tsz-tagok legyenek. A pártszervezetek ezért alaposan vegyék számba erőiket. Ha kell, beszéljenek külön-külön a párttagokkal, hogy most az ő példamutatásuktól, agitációs munkájuktól függ, milyen hamar értik meg az egyénileg dolgozó parasztok a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A párt joggal elvárja tagjaitól, hogy legelőször ők lépjenek be a meglévő termelőszövetkezetekbe, vagy alakítsanak tsz-előkészítő bizottságokat. Amikor ez megtörtént, nem szabad sajnálni a fáradságot arra, hogy a kommunisták mindegyike rendszeresen kijárjon a tanyák közé és egyéni beszélgetések, vagy kisgyűlések formájában választ adjanak a kis- és középparasztok kérdéseire, kételyeire. Szívós és nagyon türelmes felvilágosító munkára van szükség ahhoz, hogy eredményeket érjünk el. A kommunistáknak meg kell hallgatniok nemcsak a családfő, hanem a feleség, sőt a gyermekek véleményét is, mert tudott dolog, hogy több családban a felnőtt gyermekek is beleszólnak a család ügyeibe. Hívjanak össze esti beszélgetéseket kint a tanyavilágban, ahol négyen-öten összejönnek a dolgozó parasztok és elmondják a népnevelőknek a termelőszövetkezettel kapcsolatos észrevételeiket. Feltétlenül fontos azonban, hogy csak olyan kommunisták, olyan népnevelők beszélgessenek a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről és előnyeiről, akik már termelőszövetkezetben dolgoznak, vagy aláírták a belépési nyilatkozatot. A kommunisták példamutatásának megszervezése elengedhetetlenül szükséges tehát ahhoz, hogy a szegedi járásban ts minél tökéletesebben végrehajtsuk a párt Központi Vezetőségének márciusi határozatát. A falun folyó politikai munka minőségét azon lehet lemérni, hogyan mutatnak példát a párttagok és példájukat hány egyénileg dolgozó paraszt követi. A november 7 iiszteleiére ieti vállalások megvalósításáért Látogatás a Paprikafeldolgozóban Paprika, meg paprika. Ez tárul az ember szeme elé, ha a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat közelébe ér. Fűzött paprika a színekben, hüvelyes paprika szétterítve. Még közelebb menve a hüvelyes paprika mellett fiatal és idősebb asszonyok sürgölődése válik láthatóvá. Most van a paprikafeldolgozás dandárja; a fűzés, csipedés, kikészítés. Az asszonyok és lányok keze alatt szinte ég a munka. Érthető is ez a sietség, hiszen versenyben vannak egymással. A vállalat vezetősége ugyanis felhívást intézett a dolgozókhoz a legjobb fűző és csipedő cím és az ezzel járó pénzjutalom elnyerésére. Erről folyik mostanában a szó is munka közben. Reggel munkakezdés előtt szinte mindenki megáll egy percre a versenytábla előtt, hogy megnézze, ki az első a versenyben. — Megint mi vagyunk az elsők — mondja egy fiatal lány barátnőjének, amint reggel elhaladnak a kapu mellett. — Mert nálatok szikkadt a fűzni való, — Éppen olyan, mint amilyeint ti fűztök, csak gyorsabban dolgozunk, mint ti — válaszol nevetve az előbbi, s sietős léptekkel halad munkahelye felé. Gyakori az ilyen beszélgetés. Szinte "versenyláz- van a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál. Persze nemcsak a megtisztelő kiváló fűző és kiváló csipedő cím elnyeréséért folyik a versengés, hanem főleg azért is, hogy a vállalat becsülettel Tudja teljesíteni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójára tett vállalását. Ez pedig nem csekély dolog, ugyanis a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozói vállalásukban megfogadták, hogy az 1955. évi tervet december 22-ére, tehát kilenc nappal a határidő előtt befejezik. Ez azt jelenti, hogy százezer kiló csemegepaprikával termelnek többet a tervben előirányzott mennyiségnél. Ugyancsak vállalták, hogy az önköltséget a tervezetten felül csökkentik: ez 80 ezer forint megtakarítást jelent. Ezeknek a vállalásoknak mielőbbi teljesítését tűzte ki feladatul minden dolgozó a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál. Ezt bizonyítják azok a termelési eredmények is, amelyeket elérnek az üzemek dolgozói. Jelenleg a termelésben a csoportok közötti versenyben Tóthpál Mihályné fűzőcsoportja vezet 122 százalékos eredménnyel. — Meg is tartjuk ezt az elsőséget — mondja Tóthpálné —. Minden feltétele megvan annak, hogy továbbra is tartsuk, sőt emeljük termelésünket. Most az idő is sűigat bennünket. Esős, borús az időjárás és ez nem tesz jót a hüvelyes paprikának. Azon igyekszünk, hogy minél előbb felfűzve, tető alá kerüljön minden paprikacső. Persze a másik fűzőcsoportnak se rossz az eredménye, hiszen 111 százalékot mutat az eredményhirdető tábla. Csak egy kicsit elmaradtak. Tizenegy százalék nem sok, a munka jó megszervezésével, egy kis igyekezettel könnyen nemcsak elérhetik, de el is hagyhatják a Tóthpál-csoportot. Hiszen olyan munkásak is dolgoznak itt, mint Nagy Rozália, aki 169 százalékos eredményt ér el napról napra. Jó úton haladnak a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozói november 7-ére tett vállalásuk teljesítésében. A kezdeti sikerek azonban nem tehetik elbizakodottá őket. A feladat a továbbiakban, hogy minden lehetőt kövessenek el vállalásuk teljesítése, túlteljesítése érdekében, (B. J.) Áz újítási hónap szép eredményei A Szegedi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói a szeptemberi újítási hónapban sok jó ötlettel és újítási javaslattal keresték fel a vállalatvezetőséget. Az előző hónapokhoz viszonyítva ötször annyi javaslatot nyújtottak be. A javaslatok többsége az éves terv túlteljesítését, az önköltségcsökkentést, a technikai színvonal emelését, illetve a termelékenység növelését segítette elő. A benyújtott javaslatok közül Szélpál, Tóth és Mák kartársak — a festő-részleg dolgozóinak — javaslata jelentette a legnagyobb gazdasági eredményt. Újításuknak előkalkulált évi gazdasági eredménye háromezer forint. Schrodt és Lúgos kartársnők javaslata alapján pedig 1200 forint évi megtakarítást tudunk elérni. Az újítási hónapban elfogadott és bevezetett javaslatok több ezer forintos megtakarítást eredményeznek, i Darvas Imréné újítási előadó Ünnepi hcíek Csongrád megyében Csongrád megye Tanácsát nak népművelési osztálya oki tóber 8-tól november 9-ig, felszabadulásunk tiszteletére Csongrád megyei Ünnepi Iffeteket rendez. A gazdag kulturális program keretében a szegedi járásban is több műsorra kerül sor. Mórahalmon október 13-án kacagó vidám est lesz a szegedi Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével, 16-án a sándorfalvi népi együttes lép fel; november 5-én pedig műsoros irodalmi est lesz. Rönkén október 16-án Dihovicsnij -Nászutazás- című vígjátékát mutatják be a helyi MSZT rendezésében, 20-ár. az atom szerkezetéről tartanak előadást, Bordányban október 18-án mutatják be a Nászutazást, 30-án pedig a sándorfalvi népi együttes tart előadást. Sándorfalván október 23-án ugyancsak bemutatják a N ászutazás című vígjátékot, Kisteleken pedig október 18-án az elektronok nyomában címmel lesz előadás és 24-én kacagó vidám est a szegedi színészek közreműködésével. Deszken október 22-én a sándorfalvi népi együttes lép fel, 26-án pedig a Nászutazást adják elő. Balástyán 27-én lesz kacagó vidám est. Kiskundorozsmán két műsorszám szerepel a programban: 18-án előadás az iparosítás Csongrád megyei lehetőségeiről, 25-én pedig az atom szerkezetéről. Szatymazon ugyancsak két rendezvény lesz; -Felszabadult Hazánk- címmel kiállítás nyílik az MSZT rendezésében, 28-án pedig ugyancsak az MSZT rendezésében bemutatják a Nászutazást. -Pártunk a felszabadult magyar nép élén- címmel dokumentációs kiállítás nyílik Deszken, Balástyán, Kisteleken, Sándorfalván, Röszkén, Mórahalmon és Kiskundorozsmán a kultúrotthohban. Végül november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából minden községben ünnepi műsor lesz. Kevésnek is menynyire tud örülni az ember! A városiak például nem tartanak sokra egy autóbtiszt, s lám hogy tudnak örülni a szőregiek annak a nagy gépkocsinak, amely egy hét óta már a hajnali szürkületben minden reggel 5 órakor csendes morgással bevonul a faluba, és azután óránlként fordulva egyet egész nap közlekedik — egyelőre még csak próbajáratként — Szőreg és Szeged között. A szőregiek szerint nem kis dolog ez és ebben igazuk is van. A vonatjáratok ritkák, nem hozzák be az utasokat a városba, Újszegeden villamosra kell átszállni, s az megint külön költség, újabb kiadás és várakozás, fölösleges időtöltés. A Szegedi Villamosvasút egy csapásra megoldotta ezeket a problémákat, amikor autóbuszt küldött Szőregre. Szépen meg is telik a kocsi utasokkal Szegedig, a napnak szinte minden szaká»A » Jegyzetek a szőregiek nagy öröméről ban. A reggeli járatok pedig, amikor a munkások és alkalmazottak sietnek munkahelyeikre, a diákok meg az iskolákba, egyenesen zsúfoltak. A Villamosvasút vezetősége elégedett a forgalommal; többen utaznak ezen a vonalon, mint például a régebbi Hattyas-telepi járaton. „A mi buszunk" — mondják a szőregiek, s ez nemcsak azért van, mert a fürge autó negyedóra, húsz perc alatt olyan szépen elszállítja őket Szegedre, hanem azért is, mert a kocsi a falun belüli közlekedésre is használható. Megáll az 500 méterenként. „Háztól házig szállítanak bennünket" — mondták tegnap nevetve az aszszonyok. S ez nem kis dolog olyan hosszan elnyúló faluban, mint Szőreg. Kenyeret kell vinni a pékhez korán reggel, cipelni kell a nehéz kenyértésztát? Ott az autóbusz! Csak felszáll az ember a szőregi végállomáson, utazik két megállót, s a kocsi szépen leteszi a péktől húsz lépésre. Azt megjárni már nem olyan nagy fáradtság. Vagy megszomjaztál egy pohár sörre? Elvisz az autóbusz a szövetkezeti vendéglőig: éppen előtte áll meg. S a szőregiek bizony már így is használják az buszukat". Nagy az öröm hát most, ezekben a napokban Szőregen. Szinte másról sem hallasz szót, mint az új autóbusz-járatról. De persze keveredik az ölcos beszédbe sok csacska szó is: hogy hát kevés az utas, és ezért megszüntetik a járatot. Erről természetesen szó sincs. Sőt, azt tervezi a Villamosvasút vezetősége, hogy ha továbbra is ilyen szépen alakul az utasforgalom-, sűrítik a járatokat reggel és más napszakokban is, ahogyan a közönség igényei kívánják. S bérletet is adnak ki már novemberben. A tanulók 66, a dolgozók 50 százalékos kedvezménnyel utazhatnak majd. Persze ilyen új dolog, mint ez a nagyi szerű autóbuszjárat, nem lehet mindenben tökéletes. Nem is az. A szőregiek szeretnék a menetrend megváltoztatását. A mostani járat ugyanis minden kerek órában indul Szőregről, s 15—20 perc alatt Szegedre ér. Mármost, aki például reggel hat órára megy dolgozni, ötkor indul és fél hat előtt tíz perccel már Szegeden van. Sok ideje elvész így, hiszen az Anna-kúttól, a szegedi végállomástól tíz perc alatt akár* melyük munkahelyre eljuthat. Ugyanez a helyzet a diákokkal is. Ezért az lenne a kívánság, hogy a busz ne kerek órakor induljon Szőregről, hanem például negyed órakor és háromnegyedkor meg vissza. Jogos kérés ez, hiszen a bejárás nagy átka, a várakozással eltöltött haszontalan időpocsékolás szűnne meg ezzel. A Villái mosvasút vezetői —, akik ilyen szépen a szőregiek kedvében jártak — biztosan figyelembe veszik majd ezeket a kívánságokat is, s a próbajárat végén, de leheti hogy még hamarabb, változtatnak majd a menetrenden. Meg is kell ezt tenni. Hiszen a szőregiek is — akik most ennyire örülnek az autóbusznak — azért dolgoznak, hogy még több ilyen apró öröme legyen az embereknek — persze nemcsak nekik, hanem szerte az országban mindenfelé, mindenkinek, f ÍM* - ő)