Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-11 / 239. szám

VfWG WÖLETARJAf mmuijEMJ AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁN AR LAPJA XI. évfolyam, 239. szám I Ara: 50 fillér I Kedd, 1955. október 11. Szeged és a szegedi járás életéből így less a vállaláshói valóság elsó eredmény! Hat százalék!1 Igen, a vállalás első pontjában rögzített 0.6 százalék helyett az első héten éppen annak a tíz­szerese mutatkozik a fajlagos kalória-fogyasztás csökkentésé­ben. Ez azt jelenti, hogy az egy kilówattóra villamosener­gia termeléséhez előirányzott szénmennyiséget 6 százalékkal tudták csökkenteni. Óriási eredmóny ez, mert, ha meggondoljuk, hogy hány kilówattóra áramot ter­melnek ebben a kis erőműben, kiderül, hogy több tonna szén rejlik az aprócska százalék mö­gött. De bátran beszélhetünk tonnákban is, mert Hoffmann elvtárs a vállalás második pont­jához már tonnákban kapta az eredményt. Az Erőmű dolgozói a Ruhagyár versenyéhez csat­lakozva vál'alták, hogy az utolsó negyedévre tervezett 30 tonna szénmegtakarításból no­vember 7-ig 20 tonnát megta­karítanak. Igen bíztató az eredmény. 'Á csatlakozást kö­vető első héten már 5 tonna megtakarított szénnel dicseked­hettek. Hogy év végéig meny­nyi lesz a megtakarított szén — 60 vagy 80 tonna? — ezt még nem lehet biztosan tudni, de az eredetileg vállalt 30 tonnának legalább kétszerese! A vállalás másik három pontjának teljesítésében sem volt eddig semmiféle zavar, mert az üzem dolgozói pontos és lelkiismeretes munkát vé­geznek. És kik az élharcosai ennek a nagyszerű vállalásnak és a bíztató eredményeknek? Kik azok, akiknek munkája nyomán egyre közelebb kerül az üzem az adott szó teljesítéséhez? Csak két dolgozót említsünk meg a sok közül. Két fűtőt, akik az égő tüz mellett taka­rékoskodnak a szénnel, vigyáz­nak arra, hogy ne forintok röp­ködjenek ki az erőmű kémé­nyén, hanem a jól kiégetett szén üres füstje. Kalapis Menyhért fűtő szinte hónapról hónapra magasabb kazán-hatásfokot ér el. Az au­gusztus 74.5 százalékkal szem­energiaközpontokat1 ben szeptemberben 76.8 szá­hát termelnek, dol- "'ékra tudta emelni munkája­'nak ezt a fontos mutatojat. A Akik figyelemmel kísérték lapunk legutóbbi számait, íneggyőződhettek arról, hogy íz a széles, nagyarányú ver­íenymozgalom, amely a Ruha­gyár kezdeményezésére indult el, máris nagyszerű eredmé­nyeket hozott. Nemcsak azzal lehet ezt lemérni, hogy a szo­tialista munkaversenybe be­kapcsolódó dolgozók száma ug­rásszerűen megnövekedett, ha­nem az egyes üzemek és dol­gozók teljesítményének emelke­désével, a termelékenység nö­velésével és a takarékosságban elért eredményekkel is. Ez a verseny és a naponta születő szép eredmények izga­lomban tartják a dolgozókat. Eddig leginkább az volt a meg­szokott gyakorlat, hogy csak dekádonként vagy havonként értékelték az üzemek, üzem­részek és a dolgozók teljesít­ményét. Manapság azonban se­besebben peregnek az apró kis számológépek, s szinte minden műszak utón elkezdődik az izgalmas szá­molás, hogy a versenytársak lássák: mennyivel jutottak előbbre. . A Szegedi Erőműben most 'éppen Hoffmann Márton kalo­rikus forgatja a logarlécet. Kis üzem ez az erőmű, s mióta Szeged áramszükségletének leg­nagyobb részét a nagy orszá­gos erőműtől kapja, az embe­rek egészen elfelejtették ezt a szegedi üzemet. Igaz, nem so­kat termel, s furcsán hangzik, de annál jobb, minél kisebb szükség van termelésére, hi­szen a nagy erőmüvek sokkal olcsóbb áramot adnak. Az or­szág villamosenergia-termelése azonban egyelőre még nem tudja nélkülözni az ilyen kis­kapacitású sem. így goznak itt az emberek, s ha nagyobb is az általuk termelt áram önköltsége, — hasznos szolgálatot tesznek a népgaz­daságnak. Nemcsak azzal, hogy áramot szolgáltatnak, hanem azzal is, hogy az üzmen belül minden lehetőséget megragad­nak arra, hogy ez az áram na­ponta olcsóbb legyen. S már meg is született az Felszabadulási ünnepség az Írószövetségben Szeged felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából a Magyar írók Szövetsége sze­gedi csoportjának DISZ­szervezete emlékünnepséget rendez az MSZT-klubjában (Horváth Mihály u. 3. I. eme­let) ma, kedden este 7 óra­kor. Műsoron: Székely Lajos aspiráns megemlékezik a vá­ros felszabadulásáról, a fia­tal írók műveikből olvasnak fel és a Zenekonzervatórium hallgatói Bartók-műveket ad­nak elő. A műsor után is­merkedési est lesz, kazánjából kiszökő füstgáz széndioxid tartalma csupán II százalék volt, ami azt jelenti, hogy nagyon jól kiégette a sze­net. Boros Gergely fűtő a nyomában van, alig egy árnyalattal maradt el munkatársa mögött. Mindketten hozzájárultak az üzem vállalá­sához és egyéni vállalást is tettek. A Szegedi Erőmű szép eredményeiben tehát az ő ön­tudatos munkájuk is benne van, és nem is keveset nyom a mérlegen. A Ruhagyár szomszédságá­ban, a ruhagyári példa lelke­sítő hatására az erőmű dolgo­zóinak vállalásából így lesz eleven valóság. (-n -n) Ma nviliák meg a bolgár grafikai kiállítást A Kultúrkapcsolatok Inté­zete, a Műcsarnok, Szeged Város Tanácsának végre­hajtó bizottsága és a Móra Ferenc Múzeum rendezésé­ben Szeged felszabadulásá­nak 11. évfordulóján, ma délután 6 órakor ünnepélye­sen megnyitják a bolgár gra­fikai kiállítást a Móra Fe­renc Múzeum képtárában (Horváth Mihály utca 5.) Az ünnepség délután 6 órakor kezdődik. Margaréta Rusze­va, a Bolgár Népköztársaság nagykövetségének kultúrat­taséja adja át a kiállítást. Megnyitó beszédet mond Dé­nes Leó, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke. Érdemes volt időre teljesíteni a gabonabegyűjtési tervet A Csongrád megyei Be­gyűjtési Hivatal a napokban körlevélben értesítette a községeket, hogy Algyőn, Ásotthalmon, Csórván, Desz­ken, Dócon, Domaszéken, Forráskúton, Gyálaréten, Kis­kundorozsmán, Kübekházán, Mórahalmon, Öttömösön, Pusztamérgesen, Pusztasze­ren, Röszkén, Sándorfalván, Szőregen, Tápén, Tiszaszige­ten, Űjszentivájion, Ullésen, Zákányszéken és Zsombón — miután ezek a községek ma­radéktalanul teljesítették ke­nyér- és takarmánygabona­beadási tervüket — megszün­tetik a kenyér" és takar­mánygabona szabadpiaci ér­tékesítésének korlátozását. Az ezekben a községekben lakó gazdák most már sza­badon értékesíthetik felesle­geiket s látják, érdemes volt időben rendezni az állam iránti kötelezettségeiket. A bordányi dolgozó parasz­tok azonban elesnek ettől a kedvezménytől, mert falu­jukban még mindig számos olyan gazda van, aki tehette volna, mégsem teljesítette gabonabeadási kötelezettsé­gét. Ezzel az egész falunak okoztak kárt, Ma déleifiit 10 órakor ünnep! tanácsülés A városi tanács ma délelőtt 10 órakor Szeged felszabadu­lásának 11. évfordulója alkal­mából ünnepi ülést tart a ta­nácsháza dísztermében. Az ün­nepi beszédet Nagygyörgy Má­ria elvtársnő, a Szegedi Ken­derfonógyár igazgatónője, vá­rosi tanácstag mondja. Az ünnepi tanácsülés után a városi tanács végrehaitó bi­zottsága, a párt- és a tömeg­szervezetek képviselői megko­szorúzzák a szovjet hősök Széchenyi téri emlékmüveit. — A szegedi Nemzett Szín­ház operaegyüttese rendsze­res próbákon készül idei első bemutatójára. Offenbach: Hoffmann meséi című ope­rája kerül bemutatásra októ­ber 22-én, Varsényi Ida ren­dezésében. — A Csongrád megyei kép­zőművészek ma, kedden dél­után 4 órai kezdettel a TTIT klubhelyiségében (Horváth Mihály u. 3.) az V. Megyei Képzőművészeti Kiállításról ankétot tartanak. Vitavezető: Szelesi Zoltán muzeológus. ,, MAI SZAMUNKBÓL: TITO LEVELE A JUGOSZLÁV • KOMMUNISTÁK SZÖVETSÉGE BELGRÁDI SZERVEZETE 1 VI, VÁROSI KONFERENCIÁJÁHOZ (2, oldal) A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS A MAROKKÓVAL FOLYTATANDÓ TOVÁBBI TÁRGYALÁSOK MELLETT SZAVAZOTT (2, oldal) ENGEDÉLYEZTÉK A RENDKÍVÜLI TÁRGYAK TANÍTÁSÁT , AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN (4. oldal) Tizenegy éve szabad Szeged Ma ünnepel a város: Sze­ged dolgozói köszöntik fel­szabadítóikat, a hős szov­jet katonákat, akik közül sokan tizenegy évvel ez­előtt vérüket hullatták Sze­ged népének szabadságá­ért is. Azóta több mint egy év­tized telt el. Sokat tettünk ez idő alatt: a felszabadító szovjet nép segítségével üj világot teremtettünk ma­gunknak. Tőlük tanultuk meg, hogyan kell élni a szabadsággal, s ma már drága hazánkban a dolgozó embereké a hatalom, a tör­vények a munkások, a pa­rasztok, az értelmiségi dol­gozók érdekeit védik. A múlt kisemmizettei előtt az élet szélcsen kitárult: évti­zedeket léptünk előre egy évtized alatt. S még boldo­gabbá, örömtelibbé akar­juk varázsolni életünket! Tizenegy évvel ezelőtt ez csak óhaj volt a mun­kásosztály, a dolgozó pa­rasztság, az elnyomott ér­telmiség előtt. A Horthy­uralom, a fasizmus ször­nyűségei idején József At­tila versei kiáltottak, hir­dették a forradalmat, Mó­ricz Zsigmond elbeszélései, regényei bemutatták a nép elnyomottságát, a kommu­nisták szították a tüzet, a fasizmus, a háború elleni harcra szólítottak. A ho­rogkereszt, s a nyilaske­reszt, a terror igyekezett belefojtani a szót a becsü­letes, hazájukat féltőn sze­rető emberekbe. A város urai a szegedi családok szá­zait rakták ki hajlékaikból a szabad ég alá. A tudo­mány embereinek a nép felemelkedéséért végzett kutatómunkáját éppúgy megbéklyózta a múlt rend­szer, mint minden olyan kezdeményezést, ami a szegedi dolgozók létérde­keit kifejezte. Elmúlt mindörökre ez az időszak! Szeged felszabadu­lásának tizenegyedik évfor­dulója azonban emlékeztet. Városunk minden becsüle­tes polgára hálával gondol a hős szovjet hadsereg kar tonáira, amiért harcuk győzelmes útján elhozták számunkra is a szabadsá­got, a függetlenséget. Szeged tizenegy éve sza­bad! Beteljesedtek a nagy szegedi költő, Juhász Gyu­la szavai: -Itt nem boldo­gul más, csak aki alkot, aki munkás!" Szabadon al­kotni, munkálkodni, ter­melni, keresni az újat, a jobbat, embereket formál­ni — ez a ma nagyszerű valósága. A párt célkitűzé­se — egy a dolgozók érde­keivel. S a szegediek is tudják: csak úgy boldogul­hatnak, ha cselekszenek, ha kihasználják azt a sok és nagy lehetőséget, amely a munka jobb megszerve­zésében. a technika fejlesz­tésében rejlik. A több mint egy évtized milliónyi csele­kedete és eredménye bizo­nyítja, hogy a párt, a mun­kásosztály vezetésével nagyszerű dolgokra va­gyunk képesek. Persze, nem megy minden akadály nélkül. De ha a hibákat nem félünk feltárni, ha hozzálátunk gyors kijaví­tásához, akkor győzelmes lesz a harcunk. Szabadságunkért, Szeged felszabadításáért sok szov­jet fiatal harcos áldozta drága életét. S most — a tizenegyedik évfordulón — Szeged dolgozó népe hála­telt szívvel gondol a hő­sökre. akiknek szabadsá­gát köszönheti, g a hős szovjet népre, melynek pél­dáját követve boldogabb életet teremtünk magunk­nak. HÍREK — A világtörténelem nagy perei című 12 előadásból álló előadássorozat október 13-án, csütörtökön este 7 órakor kezdődik a Juhász Gyula Kultúrotthonban. Az első előadás címe: "Jeanne D' Arc", előadó Kulcsár Zsuzsa docens. Szjan-Szu-juny és Balázs Antal találkozása Kínai vendégek látogatták meg a Szegedi Textilműveket. Ezt a látoga­tást különösen meghitté tette az a tény, hogy szakemberek találkoztak a szak­emberekkel. Még barátibb, közvetle­nebb lehetett volna a vendéglátók és a vendégek közötti beszélgetés, ha az is­meretlen nyelv természetes akadálya nem nehezítette volna meg az ismer­kedés és vitatkozás kedves hangú tár­salgását. De megnehezítette, ponto­sabban még jobban megnehezítette volna, ha... ha a kínai vendégek egyike egyszer csak meg nem kérdezi: Zgyesz nyikto nye govorit po-ruszki? (senki sem beszél itt oroszul?) — S a kérdést válasz követte: ja govorju po­ruszki! (én beszélek oroszul!). Magyarok és kínaiak egyaránt azt nézték most már, ki az, aki ilyen ma­gabiztosan válaszol Szjan-Szu-juny fiatal kínai textilmérnök orosz nyelvű kérdésére. Balázs Antal fiatal magyar textilmérnök volt a válaszadó. A kér­dés és a válasz orosz nyelven hang­zott s a közös nyelvtudás most már megszüntetett minden nyelvi alkadályt a két ember között. Honnan tud ilyen jól oroszul ez a két fiatal mérnök? Szjan-Szu-juny a moszkvai, Balázs Antal a leningrádi egyetem textilmérnöki tagozatán ta­nult és szerzett mérnöki diplomát. Mindkettőjük számára felejthetetlen volt most ez a találkozás. Pillanatok alatt már a közös szakma közös problémáiról beszélgették, vitat­koztak. Szjan-Szu-juny most a pe­kingi II. állami textilgyárban dolgo­zik, míg Balázs Antal a Szegedi Tex­tilművekben. Mindkét nagyüzem a szocialista tervgazdálkodás büszke szülötte. Ennek az állandóan mosoly­gós arcú, kreol bőrű, határozott, s nyílt tekintetű, hosszú copfot viselő kínai lánynak nagyon-nagyon tetszett a mi textilművürik. Mint mondotta, különösen a gépi felszerelés fejlettsége és a termelés magasszínvonalú kultú­rája ragadta meg figyelmét. Nagyon tetszett neki az üzemben uralkodó pél­dás tisztaság, melyről otthon is lesz mit mesélnie. Öröm nézni ezt a két fiatalt, milyen komolyan, saját gyáruk iránti felelős­ségérzettel, őszinte szakmaszeretettel beszélgetnek. Szjan-Szu-juny végül összefoglalja a Textilművekben látotta­kat. Először is szeretné, ha itt is mi­előbb automatizálva lenne minden ne­héz testi munka, elsősorban az anyag­mozgatásra gondol. Másodszor az it­teni fedőléc-köszörülőgép az, amit nem fog elfelejteni. Véleménye sze­rint ez talán még világ-első is lehet, teljesítmény és kiszolgálás tekinteté­ben. Harmadszor pedig a tisztító gépek teljesítménye az, amire szerinte na­gyon büszkék lehetünk mi magyarok. Büszkék vagyunk erre is, de arra is, hogy a fiatal népi Kínának ilyen ko­moly ifjú textilszakemberei vannak. A testvéri beszélgetés végén munka­társai kérésére Balázs elvtárs megkér­dezte kedves kínai ismerősétől, hogy mit üzen a pekingi II. állami textil­gyár dolgozói nevében a Szegedi Tex­tilművek munkásainak. — Nagyon, nagyon örülök, hogy el­látogathattam Magyarországra, s ide Szegedre. Evvel egyik álmom telje­sült, mert moszkvai egyetemista ko­romban magyar dió) ktársaim annyi szépet meséltek hazájukról, hogy már én is vágyakoztam a gyönyörű Ma­gyarország után. Most, hogy itt vagyok Szegeden, kívánom a Textilművekben dolgozó magyar barátaimnak, hogy munkájukban sok sikert érjenek el, az ő kimagasló eredményeikikel is járulja­nak hozzá, hogy Magyarországon mi­előbb felépüljön a szocializmus. Biztos vagyok abban, hogy a mi mostani lá­togatásunk is hozzá járult a magyar és kínai nép testvéri barátságának erősödéséhez. Ebben mi is biztosak vagyunk ked­ves Szjan-Szu-juny elvtársnő! (sömjén) Csoportosan Tekintik meg a szegedi tanulók a „Különös ismertetőjel" című új magyar filmet A "Különös Ismertető­jel" című új magyar filmet néhány nap mülva Szegeden is bemutatják. Mivel a film tárgya szorosan kapcsolódik az általános iskola VIII. osz­tályának történelmi tan­anyagához, és ezen kívül is az ifjúság számára nagy ne­velőerejű, a városi tanács ok­tatási osztályának felhívásá­ra a filmet a szegedi iskolák tanulói csoportosan tekintik meg, — A Városi DlSZ-blzott" ság kéri a Szabad Ifjúság együttes régi tagjait, hogy a péntek délutáni találkozóra és az együttes újjáalakításá­nak előkészítésére ma dél­után 5 órára jöjjenek el a DISZ-bizottság régi székhá­zába (a Hungária kerthelyi­ségével szemben), — A városi tanács okta­tási osztálya nemrég felhí­vással fordult Szeged tanu­lóihoz, hogy a "Pajtás"-t és a "Szabad Ifjúság"-ot na­gyobb számban rendeljék meg. Az eddigi jelentések szerint a felhívás szép ered­ménnyel járt. A "Pajtás­című lapra 780 általános is­kolai úttörő, a "Szabad Ifjú­ság- DISZ ifjúsági napilap­ra pedig 500 középiskolás ta­nuló fizetett eddig elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom