Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-09 / 238. szám

OELMDGYDRORSZBG 4 Vasárnap, 1055. október 9. tunonánr • VILÁQAPál. AZ ISMERETTERJESZTŐ TARSULAT TERMÉSZETTUDOMÁNYI ROVATA Jegyzet Á A Héma JkMHtessesrd'e,íiadáaá^ Biológiai „faj-vita" Szegeden 4 "f«j" fogalma a bioló-, alatt azt értette, hogy 'a fajok tanár a szerzett tulajdonságok irisinnU' nrrril, o «mr.l,-, I.X.-ll _ , . ••. _ .. . .. . . ' .. gianak egyik alapvető, között van de a fajon beliil problémája. A Szovjetunióban nincsen harc. A Liszenkó-féle kialakult faj-vita hazánkban Is időszerűvé tette ennek a prob lámának megvitatását. A TTIT ennek a feladatnak tett eleget akkor, amikor október 6 án klubhelyiségében a biológiai szakosztály keretében e kérdésben vitaestet rendezett. Beretzk Péter szakosztály elnök megnyitó szavai után a vitaindító előadást Kontra György központi előadó, a budapesti egyetem fejlődéstani intézetének kutatója tartotta, aki ismertette a „faj-vita" történeti kialakulását. - A „faj" fogalmát Linné Károly létezőnek „isten által teremtettnek" és mint Ilyent „változatlannak" hirdette. Ezzel az ideállsta felfogással fajfogalom meghatározást Turbin szovjet biológus állította pellengérre. Ennek fő oka az volt, hogy Liszenkó Darwin tanát szubjektív ideállstának minősítette a faj tetszőleges fogalma miatt, továbbá Darwint a lapos evolucionizmus vádjával illette. A Szovjetunióban kifejlődött jaj-vita során Liszenkó érveit megcáfolták, de a vita még nem befejezett. A faj-vita Magyarországon is élénk visszhangra talált. A szegedi biológusok a következő szempontok alapján foglalkoztak ezzel a problémával: létezik-e ténylegesen a természctszetnben Darwin Károly a |ben — logikai szempontfajt nem tekintette öröktől valónak, felismerte azt, hogy a fajok fejlödnek, változnak, egymásból származnak. Ezzel a szemlélettel azonban a faj fogalmának elhatárolása problématikussá vált. Darwin éppen ezért a fajt elvont, a természetben nem létező, de a rendszertan érdekében mégis szükséges fogalomnak tekintette. — Darwin a fajt a következőképpen határozta meg: „a válfaj (fajta változat) keletkező faj. — a fal pedig nem más, mint élesen megjelenő kirívó válfaj, Hl. változat". Ez a meghatározás azonban logikailag annyiban nem megfelelő, mivel egy fogalmat csak viszonyítva, illetőleg csak viszonnyal határoz meg. A faj fogalmát 1912-ben Plate összegezte és a fajt 5 kritériummal határozta meg. Plate kritériumai azonban nem általános érvényűek és nem abszolút értékűek. Éppen ezért kísérelte meg Liszenkó akadémikus a fajnak új meghatározását adni. Szerinte a faj az anyag éló formáinak különleges, minőségileg meghatározott állapota. Két kritíiuma: 1. a fajok között természetes körülmények között nincs kereszteződés. — 2 a fajok között és a fajon belül az egyedek egymáshoz való viszonya eltérő. Az utóbbi ból mit ér Darwin és Liszenkó definíciója? A z igen' értékes, tartalmas és eleven vita során Ivanovics György akadémikus, kétszeres Kossuth-díjas egyetemi tanár, vlruskutató több ízben rámutatott arra, hogy kutatásai Darwin álláspontjának helyességét igazolják. Rávilágított arra, hogy a mikrobiológiában a faji elhatárolás a mutációkra való hajlam miatt tudományos szempontból és gyakorlatilag sem célszerű. Ismertette ezirányú kísérleteit, megfigyeléseit, amelyek a baktériumoknál és a vírusoknál azt igazolják, hogy nem lehet élesen rendszertani fogalmakkal elhatárolni azokat, mivel a valóságban ezek a változatok nem fajok. Így pl. többek között a diftéria bacilusok általában toxin (méreganyag)-termelők, de ezek mellett vannak atoxikus (nem fertőző) változatok, amelyek azonban a toxikus bacilusokból kiszakadó anyagi részek (profagok) hatására szintén toxintermelők, tehát fertőző bacilusok lesznek. — Greguss Pál egyetemi szerepét vetette fel abból a szempontból, hogy azok menynyire játszanak szerepet a faj fogainiának meghatározásában. Csík Lajos professzor a faj fogalmát, mint dialaktikus fogalmat vizsgálta és problématikussá tette azt, hogy egy változó, fejlődő fogalmat állandó bélyegekkel határozzanak meg. Majd a Liszenkó-féle búza-rozs kísérletek hitelességével és a szerzett tulajdonságok örökletességével foglalkozott. — Tábid Jenő a Liszenkóféle búza-rozs kísérletek alaptalanságára mutatott rá. — Kormos József pedig a faj fogalmának praktikus értelmezésére hívta fel a figyelmet. Szerinte a faj „rendszertani helyet és rokonsági mértéket kifejező praktikus fogalom". Ezt a meghatározást a szegedi biológusok zöme örömrpel üdvözölte. — Jósa Zoltán tanár arra mutatott rá, hogy a szakirodalomban több faj leírása helytelen, éppen azért, mert a faj-fogalom meghatározása nem volt tiszta. Utalt a saját kutatásaiban észleltekre, midőn környezetváltozásra egyik faj a másik leírt fajjá alakul át, majd újból visszalakul. Utalt Kiss István főiskolai tanár kutatási eredményeire, amelyek hasonlóan azt bizonyítják, hogy a növényrendszertanban hasonlóképpen hibás, téves, avult leírások vannak, nemcsak a fajokra, hanem még a rendekre vonatkozóan ls. Ezért időszerű különösen a mikrobiológiában, protisztológlában (egysejtűek) a leírt fajok revldiíilása, atrrt viszont éppen a faj fogalmának a tisztázását teszi szükségessé. A vitához még többen szóltak hozzá. Végül a faj kérdésnek az oktatásban való problémáit vitatták meg. J : Z. ódexok kézzel rajzolt cirádás sorai közül bontakozik ki-A NÉMA LEVENTE szép históriája-*, Haltai Jenő ma is fiatalos kedélyű színdarabja. A mesei történet keretében a történelmi valóságtól, valóságos történelmi személyek életszerűségétől elevenítve egy régesrégi szerelmi történet tárul szemünk elé. Férfi és nő küzd a szerelemben — a színpadon — qlőttünk. A. férfi legyőzi a nő gőgjét, makacsságát és hiúságát, a nő pedig szerelmével, magát-megadásával arat diadalt. Csak ennyit mond a történet? Ennél többet: a boldogság utáni vágyat, amely már több a XV. század érzésvilágánál s az író a maga korában érzett gondolatot mondja el, adja Agárdi Péter szájába, aki "galambok közt virágos szigeten- szeretne élni, békésen, nyugodtan. Ez a humanizmus, a harcoktól, az öldökléstől való elfordulás, az élet szépségeinek, örömeinek, a szerelemnek, a zöld olajfáknak a dicsérete végig vqnul a darabon. De mindez mit adhat a mai nézőnek? Ha a mai közönségnek is sajátja volna az az érzés, mely a darab írásának Idején természetes volt: az elvágyódás a "boldogság szigetére" az embertelen világból, akkor lenne ma is teljesen aktuális A Néma Levente. Azonban a mai közönség számára a darabnak nem ez a mondanivalója érdekes, inkább az élet szépségeinek dicsérete, s maga a mesés szerelem története, amelyben — mesei köntösbe öltöztetve — felnagyított emberi érzésekkel találkozunk. A darab stílusa ugyan-í* csak bonyolult. Maga a történet mesejátékká teszi. Ez a mesés történőt azonban a valóságba, a történelemibe van beágyazva, történelmi személyek hitelesítik. Ez azt kívánja, hogy az előadás megmaradjon azon a keskeny ösvényen, mely a mese és a valóság birodalma között vezet és ne tegye teljés egészében mesévé a történetet, mert akkor az komikussá válik, de a valóság teljes igényét se keltse, mert akkor meg durva, úgyszólván brutális lesz egy-egy szereplő megnyilvánulása. A Néma Levente szegedi előadása kétségkívül érdekes, nagy erényei vannak, egészében azonban véleményünk szerint közepes hatású. Ml ennek az oka? Nézzük a szereplőket. A

gárdi Pétert, a néma leventét In,ke László alakítja. Játéka igen erőteljes, szenvedélyes. Talán több erővel is játszik, mint amennyit a szerep megkíván: pontosabban: több erőt kiad magából, hiszen ezt az alakot rengeteg visszafojtott energiával kell életre kelteni. Mindazt az erőt, amit Inke fölöslegesen kijátszik, szerepe hitelesítésére, történelmi alakká formálására fordítja. Ennek az a következménye, hogy kevésbé domborodik ki szerelme. Miért történik ez? Véleményünk szerint nem az ő hibájából. Ugyanis az előadás mellékalakjai játékkukkal nem tudták megteremteni azt a valóságízű történelmi légkört, amelyben már 'a mesés történet nem vált volna irreálissá. Helyettük keil ezt a feladatot elvégezni a főszereplőknek. Csapó János .egyébként érdekes és szórakoztató, bemutatkozó Beppo alakítását sem tartjuk emiatt szerencsésnek. Ez a Beppo meseibb, kissé a vásári komédiások figuráihoz hasonló, s így nem ád elég ellentétet Agárdi alakjához, akinek fl a csatlósa. Ha Beppo alakja valóságosabb ízű, olaszosan bőbeszédű, az élet megfogható öröimeit kedvelő, játékos, de nem könnyed lenne, akkor Agárdi Péter alakját kevésbé kellene az őt játszó Inke Lászlónak történelmileg hitelessé tenni, s így egy irányban fejthetne ki' több erőt: játéka felszabadultabb lehetne. 7 Hát Miklós Klára játszólta. Eddig az volt a meggyőződésünk, hogy az ő egyénisége leginkább modem szerepekre alkalmas. Alakításával meglepett bennünket, játéka felvonásról felvonásra emeLkedett, s a harmadik felvonásban teljesen lekötötte a néző figyelmét. Játékát igen szerencsésen segítette az őt körülvevő, jól megrendezett női hármas alakítása is: Papp Teri egy-egy gesztusában feledhetetlen Chartottája, Décsy Györgyi kedélyes, kacagtató Gianettája és a verses szerepben bemutatkozó énekesnő: Berdél Valéria Manna Meája. A Métyás királyt alakító Mezey Lajos most kevesebbet nyújtott, mint tavaly például A Kőszívű Ember Fiaiban. Nem sikerült megragadnia a szerep fenséges, leereszkedő mivoltát, hatalmasságát. Beatrix szerepében új színésznő, Szentirmai Éva mutatkozott be. Mint értesültünk róla. az utolsó pillanatokban kapcsolódott az együttes munkájába s néhány próbával lépett színre. Játéka — talán ezért — túl egyszerű, kissé színtelen volt. A rendezés — Horváth Jenő bemutatkozó munk"a — sok jól komponált jelenettel. feszült légkört teremtő beállítással és az élet, a valóság hangulatát árasztó mozzanattal gazdagította az előadást, a zárókép érdekes megrendezésével pédig kihangsúlyozta a darab krónikás-mesés jellegét. Sajnos azonban azokat a hibákat, melyekről a mellékszereplőkkel kapcsolatban említést tettünk, nem tudta áthidalni. Ezek a . hibák az előadás stílusát is megbontották. Esetleg Csapó János Beppo alakításánál várhattunk volna többet tőle. A Néma Levente díszletei — Sándor Sándor munkája T~ nem voltak kielégítőek, különösen a börtön-jelenetnél. Ném a díszletek egyszerűségét kifogásoljuk, magunk Is hívei vagyunk az egyszerűségnek, sőt itt még talán ennél ls egyszerűbbek; stilizáltán egyszerűek lehettek volna a díszletek. És szebbek. Szép jeleneteiért, alakításaiért, a darab bájáért fel* tétlenül érdemes megnézni ezt az előadást. (németh) Előbbi cikkünkben már említést tettünk egy könyvről, mely abban az időben — a húszas—harmincas években — nagy sikert ért el. A könyv Markovics Rodion Szibériai garnizon című kollektív riportregénye — azóta már a halhatatlan feledésbe merült —, s a nagy siker négy-öt példányt jelentett. Hol van ez a .,hatalmas siker" a mai eredményektől? Körkérdést Intéztünk a napokban a szegedi könyvesboltok vezetőihez a legnagyobb sikerű könyvek kelendősége iránt érdeklődve. A válasz mindenütt megszázszorozódott fogyasztást jelzet. Az Állami Könyvesboltban az Operák Könyve jelentette az utóbbi hónapok legnagyobb sikerét: két hét alatt 600 példány fogyott el belőle. Ugyanebből a könyvből 400 példány kelt el az Antikvár Boltban is, s azóta még nyolcvan. Az Olcsó Könyvtár értékes regényeiből pedig hetenként 800—1000 példányt vásárolnak az Állami Könyvesboltban. Hasonlóan magas példányszámban fogyn.ik az előjegyzésre kapható regénysorozatok is. Az Orosz Remekírókra 130, a Világirodalom Klasszikusaira 120 előfizetője van az Állami Könyvesboltnak. Közel ötezer könyvet vásároltak itt egy hónap alatt magánosok, s az összegnek majdnem fele szépirodalmi, nem egészen egyharmada pedig ifjúsági mű volt. A Horizontban főleg a színes szovjet mesefüzeteknek van nagy keresletük. Havonta átlag háromszáz példány fogy el ezekből. Egyedül a Repülőhajó című meséskönyvből 50 példány kelt el nem egészen másfél hónap alatt. Nagy érdeklődés tapasztalható a kétkötetes képes orosz szótár iránt is az Negyedszázad multán - a könyvsiker nyomában H. időben a legnagyobb sikert. De az sem közömbös Szeged általános iskolás diákok részéről. Ebből a könyvből havonta eddig általában 50 példányt vásároltak, de valószínűleg még több fogy el majd most, az iskolaévben. Sikere van Jan: Dzsingisz Kán és Batu Kán című regényeinek is, havonta körülbelül 40—40 kötettel. De olyan művek is. mint például az orosz nyelven megjelenő ötven kötetes Nagy Szovjet Enciklopédia, tizenkilenc előfizetője van. Ha pedig a politikai irodalmat vizsgáljuk, álljon példaként a Politikai Gazdaságtan, melyből havonta általában száz kötet fogy el. Mielőtt tovább kutatnánk a könyvsiker titkait, s megnéznénk, hogy kik a legkeresettebb írók, visszapillantásul idézzünk fél néhány sort errevonatkozóan a Délmagyarország 1929. május 19-i számában megjelent „Egyegy szegedi könyvesboltban a legnagyobb könyvsiker: négy példány" című cikkből. 1929 május '9 „A klasszikusok iránt pe- gyünk? című regényét. dig — állapítja meg a szer- Ugyanitt igen keresett könyv ző — úgy a hazaiak, mint a külföldiek iránt, mintlutvégérvényesen megszűnt volna az érdeklődés. Szinte csodálkozva néznek a könyvkereskedők arra. aki Tolsztoj, Dosztojevszki, Turgenyev, Jókai, Dumas. Dickens valamelyik könyvét keresi náluk". S álljon itt most összehasonlításul néhány adat a klasszikusok mai kelendőségére: az Orosz Remekírók és a Világirodalom Klasszikusai sorozat mellett mindhárom könyvüzlet'ben nagy érdeklődés mutatkozik Tolsztoj regényei iránt. Az Állami Könyvesboltban a Háború és béke sikeréről számoltak be, a Horizontban pedig elmondták, hogy az Anna Kareninából egy hónap alatt körülbelül ötven példány fogyott el magyarul és húsz oroszul. Az Állami Könyvesboltban állandóan keresik Jókai műveit, Csernisevszkij: Mit teReymont; Parasztok című regényóriása is. amelyről az említett cikkben a következőket. olvashattuk: „A Nóbeldíjas Reymont Parasztok című hatalmas regénye is nagy könyvsikernek számit, átlag két-két példányt adtak el belőle a szegedi könyvkereskedők". Arról is számot adnak a barnult újságlapok, hogy milyen kevesen kerestéx az akkor ismert írók müveit, s hogy a siker rövid életű volt A könyvkereskedők 'anúsága szerint a mai írók közül Veres Péter művei iránt legnagyobb az érdeklődés. De mellette Tamási Aron: Hazai tükör és Ábel a rengetegben című regényei is igen keresettek. Érdeklödnek ^továbbá Aczél Tamás és Nagy Sándor Iránt is, új műveket várva tőlük. Ifjúsági irodalom terén talán Molnár Gábor: Aí óriáskígyók földjén című legénye jelentette az utóbbi kulturális élete szempontlnból. hogy a helyi írók, a helyi kiadó könyvei után is egyre többen érdeklődnek. Az Irodalom kezd közügy lenni. Ahhoz, hogy egészen nyilvánvaló legyen, milyen hatalmas lépést tettünk' a magasabb kultúra felé. ahhoz rendű. S amellett még —• összehasonlítva az árakat — lényegesen olcsóbban is juthat hozzá a legszélesebb közönség. Ez világít rá igaz és sokat jelentő tartalmára annak, hogy .,a kultúra a tömegeké lett". Végezetül hadd mutassuk be az összehasonlítás hitelesítéséül forrásunk — a Délmagyarország 1929-ből idézett cikkének — szándékát a krónikás szavaiban: „Itt most, anélkül, hogy állást foglalnánk, hogy véleményt mondanánk — írja a lap — azokat a száraz adatofigyelembe kéli még ven- ! kat közöljük le, amelyeket a nünk a legnagyobb 1929-es szegedi könyvesboltokban könyvsikert is, amelyről a gyűjtöttünk össze, de nmecikk a következőképpen em- i lvek önmagukban kommenlékezlk meg: I tálják a szegedi kultúrviszor Ez«k az irodalmi könyvsikerek. Terméssé*1; (esett Coariln Mahler regényeivel ezek nem [ rersertyezheínpk Csarfos Mer ver minden irodaimat tizenbat-trosz példányos átlagával, bír •> ki resk.'öök muitiU is szégyenkezve [j Viták, be :-n . ad (if.k OfeLMAr,VApOnS/ÁG Egy-egy szegedi könyvesboltban a legnagyobb könyvsiker: négy példány Mii olvasnak a szeteOicít e* kik olvasnak Szegeden 1 rág mánk liánétól.) Most rrlr lezajlott a *«•#•<]i magvar kflnyvhét, iga/, i o nogvon acwlcsan, szinte zajtalanul r.»JÍMt lo. Krecimőnvazártüájtlt míg nem álMloMMt Ó-.SU-, de napvon valószínű, hogy cz nem írne olvan nagy munkál azokra, okik vállalkoznának rá. Annyi bizonyos, hogy a könyvesboltok előtt ezen a héten sem álltak sorfáin!-»» Uünvvvásárlók, rendőri karhalalmát lltljMöL mert alig érdeklik ít dí knn.-.vv.; hl ! • '/ :• erj l'Vr-m Wortti U gv .', italában nem l h> k hasonló sort.uk van Molnár Vitw, A <""•' Frigyes köny vvi.iric is A kla*«.riki.« . it > 1 pr-tig, ugy u hazaiak, mint á kátíöí"; k hánt. mintha végérvényesül megszűnt volna .»/ érdekiődri-, Sziol* evo lálkozva m'-zn. k a M.my vVcreskedök arra. stá ToliUnj, MHt.i'tKzkü. Turiicnyr, /.i.ltf, Dumn, Öleit- n* v.ti Kik kőm vél náluk, fittnek külóu! u ?> Ehhez hozzáadjuk a különböző ponyvákat, a -hírhedt „kékcsillag" sorozat regényeit. a véres kalandorkönyveket az idegenlégiók j életéből, s a harmincas évek ' extra-sikerét: Wallace bűnI ügyi „kriminálpszichológiai" ' regényelt, melyek — mint j az egykori krónikás meg! jegyzi — „talán már Courths Mahlert is verik." S most nyugodt lelkiismerettel . kérdezhet i ük: egyáltalán összehasonlítható-? ezekkel a mai „dömpingárú, pólóiul az Olcsó Könyvtár, vagy az Érdekes Könyvek sorozat? Világos, hogy összehasonlíthatatlanul magasabbnyokat és választ adnak sok, ezzel kapcsolatos kérdésre. Többek között megfelelnek arra az igen fontos kérdésre, hogy mi érdekli legjobban a mai embert, a háború utáni gazdasági összeomlás, a csődök, a kényszeregyességek és az éhbérek korszakának boldogtalan emberét?" Ügy gondoljuk, mi is eleget tettünk ezzel feladatunknak; választ adtunk arra, hogy mi érdekli a mai. a szocializmust építő, az ötéves tervek korszakában élő embert. s kommentáljuk a mai szegedi kultúrvlszonyokat — negyedszázad múltán. Németh Ferenc