Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-08 / 237. szám

Szombat, 1955. október ti. DELMBEYBRORSZM Mégis sikerült A jutaárugyári újítók szép eredményei Táncolnak a vetélők, s ez fülsértőnek hat az első pilla­natban. De mintha szűnne az örökös csattogás. Igen, az egyik szövőgép megáll. Idős munkásnő hajol a gép fölé. Keresi a hibát. Szeme fürgén jár a fonál szálakon. Azt nézi, melyik szál szakadt el. Nincs azonban szakadt szál sehol. Kicsit mérgesen indítja el a gépet. Már megint.., Semmi baj sincs, s a gép mégis megáll. Mennyi bodxvitágol ohox ez egy műszak alatt... A szövőnő, Marta Károlyné gondolataiba mélyed. Gondo­lataiból a művezető megjele­nése zökkenti ki. — Kakuszi elvtárs! Kel­lene ezzel a szövőgéppel va­lamit csinálni — szól a mű­vezetőhöz. — Mi a baj Márta néni? — kérdezi Kakuszi István, s szemeivel máris a hibát ke­resi. Nem lát semmi bajt, a gép rendesen működik, a ve­télő ütemesen csattog. — Mindig leáll a gép, ha egy kicsit is érdes a fonál. Megakasztja a nyüstöt s ke­reshetem a szálszakadást. Azonnal pedig nem merem Ha ez sikerül, akkor lényege­sen megkönnyítik a szövő munkáját, jobban nő a termelés, mert kevesebbet áll a gép. Megkezdték a terv kivite­lezését. Először csak két gépre vezették be az újítást. Ennek is nagy eredménye lett. Az újítás pontos gazda­sági megtakarításét még most számolják a Szegedi Jutaárugyárban; tekintve, | hogy a minisztérium utasítást ! adott a jó elgondolás beveze­tésére. — Mégis sikerült! Két gépen dolgozik most is Márta Károlyné. Mindkét gépre bevezették már Nimis Antal és Kakuszi István újí­tását. Természetes, hogy ők a leggyakoribb vendégek Márta Károlyné gépénél. So­kat folyik arról a beszéd, hogy megy a gép. — Sokkal jobban, mint a másik — mondja nevetve Mártáné. — Kevesebb az ál­lás, s könnyebb a kezelés. Eddig kétszer kellett befűzni egy szálat, most egyszer kell, s a termelésem is több — .'álaszol még, s fürge kezek­gondolkozzék azon, hogyan tehetné munkáját könnyeb­bé, milyen újítással emel­hetné még termelését. (b. j.) — A DISZ Városi Végre­hajtóbizottsága értesíti azo­kat a propagandistákat, akik az 1955/56-os oktatási évben Petőfi kör I., vagy IX. évfo­lyamot vezetnek, hogy szá­mukra konferenciát tartanak október 11-én és 12-én, mind­két napon délelőtt 9 órától a Városi DISZ Bizottság Sztá­lin sétány 7. szám alatti he­lyiségében. A DISZ Bizottság kéri a propagandisták pon­tos megjelenését. — Az Ismeretterjesztő Társulat ma, szombaton este 8 órára hirdetett klubestjé­nek műsora elmarad. Bélyeghiállítás Budapesten A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége a XXVIII. bélyegnap alkalmából októ­ber 8-tól 23-ig a szövetség székházában (VI. Sztálin út 3.) bélyegkiállítást rendez. Ok­tóber 8. és 23. között — kü­lönböző időpontokban — 33 vi­déki városban is lesz bélyegki­állítás. A vidéki kiállításokon gyűjteményük legkiemelkedőbb anyagaival a fiatal gyűjtök is — már tízezer fiatal tagja van a szövetségnek — részt vesznek. A Magyar Posta október 9­én vasárnap bélyegnapi emlék­sorozatot bocsát ki különböző színű és értékű bélyegekből. Az ünnepi bélyegsorozat kizáró­lag a budapesti bélyegkiállítás színhelyén működő alkalmi postahivatalnál szerezhető be. A bélyegek Bartók Bélát ábrá­zolják, így a bélyeggyűjtők Bartók Béláról emlékeznek meg. Leplezzük le a rémhírteriesztöket Október 29-én nyílik meg Juhász Gyu'a Szabadegyetem Szegeden elindítani, mert hátha tény- j kel cseréli ki a kifogyott ve­leg elszakadt a szál. Így az- télőt. tán sok időm megy bárba; Ez egy újítás egyszerű tör­— Majd csinálunk vele va- ! ténete. Nem egyedüli jelen­Iamdt —^mondja még Kaku- ; ség ez a Szegedi Jutaáru­" gyárban. S a két újítónak sem ez az első újítása. Hiszen Nimis elvtárs többszörös újí­tó, s Kakuszi István éle• eexét, alkotó kedvét szi eflvtárs, aztán sietve megy egy másik géphez, ahova hívják. • ; i' Érdekes! A szövőnők mint­ha összebeszéltek volna. Min­denütt, amerre csak jár, előbb a szo- " """ rknr tása dicsen; Sokáig lehetne egy utóbb azt mondják — kel-1 . , lene valamit csinálni a szö-í !S nem bevezetett ují­vőgéppel, hogy csak akkor álljon le, ha elszakadt száll. Bfeen le hagyta nyugodni es Kakuszi művezetőt; Ha uoh egy kis ideje, azon gon­dolkodott, hogyan lehet ezen segíteni. Egyszer egy alka­lommal az üzem főmérnöké­jvel, Nimis Antal elvtárssal beméigetett s valahogy rá­terelődött a beszéd a szövő­gépek sűrű leállására; Elha­tározták, együtt eszelnek ki valamit, hogy a gépek hiba­nélküli leállását megszüntes­sék. Egyre-másra születtek az elgondolások Egyik tervet követte a másik. Az ered­mény nem lett megfelelő. ESőször a réznyüstszálat cse­rélték ki acélnyüstszálra. Ez­zel bizonyos anyagmegtaka­rítást értek el, de a szövőnő munkáját nem tették köny­nyebbé. A gép ugyanúgy megállt ezutén is, mint ré­gen. Mást kell hát csinálni — erre hamar rájöttek; Ek­még so­rolni az újítók nevét, s újítá­sát Csupán egyet említünk még meg. Nagygyörgy Imre elvtárs, az üzem gyártásveze­tője nemrégen lett készen egy újításával. Újításának lénye­ge a pamutszélfonal meg­szüntetése és helyette házi készítésű anyag használata. Ennek az újításnak mintegy nyolc tonna pamutmegtaka­rítás az eredménye. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy egy kiló pamutfonal 20 forintba kerüi, képet kapunk a meg­takarítás nagyságáról. Mi vezeti ezeket az újító­kat, hogy javaslataikat meg­tegyék? — A munka megkönnyíté­se, az anyagtakarékosság, a termelékenység növelése, a terv jó teljesítése az, amit munkánk végzésében szem előtt tartunk — ad választ Nagygyörgy elvtárs. Ez a tö­rekvésük sikerrel is jár. Jó úton halad a Szegedi Jutaárugyárban az újító­mozgalom fejlesztése. Az kor támadt a két újítónak az J eredményekkel azonban ko­az ötlete, hogy md lenne ak- j rántsem lehet megelégedni. kor, ha a gépen teljesen j Az a feladat megszüntetnék a lamellát s j hogy minden csak a nyüst maradna meg. továbbra is, munkás jól nézzen szét munkahelyén és Megkezdődtek a beiratko­zások Szegeden a Juhász Gyula Szabadegyetem 1955— 56. tanévére. Különösen nagy érdeklődés előzi meg a filo­zófiai, világirodalmi, közgaz­dasági és nálunk Szegeden a textilipari tagozatokat. A tavalyi szabadegyetemi előadásokkal szemben az idei előadássorozatnak nagy elő­nye lesz, hogy sokkal szem­léltetőbb eszközökkel fogja illusztrálni az egyes téma­köröket. Ez azért nagyon fontos, mert az elmúlt esz­tendőben sok hallgató emiatt maradt el az előadásokról. A beiratkozások megkönnyíté­tésére ebben az esztendőben nemcsak a TTIT megyei tit­kárságán és a tanács népmű­velési osztályán lehet jelent­kezni, hanem valamennyi na­gyobb üzem és intézmény kultúrf elei ősénél is. A beiratkozások első ered­ményei azt mutatják, hogy különösen nagy az érdeklő­dés az üzemi munkások és az általános és középiskolai pe­dagógusok körében. A ma­gyar irodalomtörténeti tago­zaton a hallgatók többek kö­zött Ady. Tömörkény, Ju­hász Gyula, Tóth Árpád, Ba­bits és Kosztolányi életművé­ről, a népi írókról és a mai magyar irodalomról hallhat­nak előadásokat. A fizikai ta­gozaton különösen érdekes­nek Ígérkeznek „A jövő ener­giaforrásai" és „Az atom­energia gyakorlati felhaszná­lása" című előadások. A tex­tilipari tagozaton — amely ; különösen itt Szegeden nagy­, jelentőségű — a legkiválóbb ' szakemberek tartanak elő­adást a nylon, a perion, a műselyem gyártásáról, vala­mint "Divat és a minőség-* címmel a vásárlók ruha­anyag igényéről. Érdekes elő­adások hallhatók a zenetör­téneti, az orvos-egészségügyi és a biológiai tagozatokon is. Különösen jelentős, hogy az előadások tartására a legki­válóbb tudósokat és szakem­bereket kérték fel, többek Csongrád megyében láb­rakapUk a rémhírter­jesztők, akik igyekeznek megzavarni dolgozó né­pünk alkotó munkáját és az állampolgári kö­telezettségek példás telje­sítését, valamint az állal­tenyésztés fejlesztését. Olyan híreket terjesztenek, hogy nem lehet sertést vágni majd, vagy ha lehet is, mindenkinek a vágó­hidra kell hízóját vinnie, csak ott lehet levágatni; másik ilyen hír, hogy nem zsirbeszolgáltatás lesz, ha­nem három forintot kell majd kilogrammonként fi­zetni a sertések levágása alkalmával. Ezeknek a rosszhiszemű híresztelések­nek, amit az ellenség ter­jeszt elsősorban, a kevés­bé tájékozott dolgozók és dolgozó parasztok gyakran uszályába esnek. Tájékozat­lanságuk bizonytalanságot kelt másokban is, ami az­után kihatással van a párt­ós kormányhatározatok példás végrehajtására. Tudnia kell mindenki­nek, hogy a júniusban ho­zott begyűjtési, illetve ser­tésvágásokkal kapcsolatos rendelkezés még ma is ér­vényben van, amely lépe­gében ugyanaz, mint a ta­valyi és újabb rendelkezést nem hozott kormányza­tunk. A népnevelő elvtársak sokkal éberebben figyelje­nek fel a rémhírterjesztők­re és leplezzék le azokat; ne hagyják, hogy bárhol is zavart keltsenek. Figyel­meztessék a megtévedt dol­gozókat is arra, hogy ne az ellenség szavára, hanem a párt és a kormány szavára hallgassanak, mert akkor nem csalódnak. Ilyen rém­hírek hallatán nyomban forduljanak állami szerve­inkhez felvilágosításért, hogy a valót a legszéle­sebb körben terjesztve meghazudtolják az ellensé­get. A kellő éberség és a rendeletek ismerete az, amivel népnevelőink min­den ellenséges megnyilvá­nulást már csirájában el­fojthatnak. Ez megtisztelő felada­tuk is! FELHÍVÁS A II. és a III. kerületi la­közötT Wolnár' Erik" Kossuth- j r;ácsj*™ díjas, igazságügyminisatert, 1 rasztok figyelmét felhívjuk, Budó Ágoston Kossuth-díjas fizikust, Törő Imre Kossuth­díjas orvosprofesszort, Tren­cséni Waldapfel Imre Kos­suth-díjas irodalomtörténészt és Háy Gyula Kossuth-díjas írót. A Juhász Gyula Szabad­egyetem ünnepélyes megnyi­tója október 29-én, szomba­ton délután 5 órakor lesz a Központi Egyetem aulájában. Ünnepi beszédet Baróti De­zső, a Tudományegyetem rek­tora mond. hogy a vetéshez szükséges bú­zájukat október 8-tól 15-ig szelektorozzák. A szelektor rendelkezésükre áll a Sár­kány utcai Peregi-fé'.e ma­lom udvarhelyiségében. Vb. elnök — Földes Pál, a Textil­ipari Kutató Intézet igazga­tója előadást tartott az MTESZ szegedi előadótermé­ben kínai tapasztalatairól Az előadáson kínai vendé­gek is résztvettek. — A Juhász Gyula Kultúr­ház és a Somogyi Könyvtár rendezésében vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel a Ju­hász Gyula Kultúrházban K. J. Érben meséiből mese­délelőtt lesz. Utána az -Af­rika" című diafilm kerül ve­títésre. — A Kereskedelmi és Pénz­ügyi Dolgozók Szakszerve­zete vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a KPDSZ Kul­túrotthonban (Tolbuchm su­gárút 14.) mese-játszó dél­előttöt tart filmvetítéssel egybekötve. A belépés díjta­lan. Kínai szakemberek a Textilművekben Három ldnai textilipari! szakembert látott vendégül' tegnap a Szegedi Textil/mű- j vek vezetősége. A kínai szak­emberek azért utazták váro­sunkba, hogy megtekintsék korszerű textilüzemünket és tapasztalatokat gyűjtsenek a kínai textilipar további fej­lesztéséhez, Leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy az ablaknélküli épület-konstruk­ció és a mesterséges levegő­csere, illetve a levegő mester­séges párásítása hogyan vált be. A műszaki kérdések mel­lett főleg arra terjedt ki a figyelmük, hogy a zárt le­vegő árt-e a dolgozók egész­ségének. Ho-ta, a kínai textilipari minisztérium főmérnöke igen nagy szakértelemmel és hoz­záértéssel nyilatkozott az üzem műszaki fejlettségéről és a munkafeltételekről. A kiváló szovjet gépek mind­egyikéhez úgy közeledett, mint régi ismerőséhez. Az üzem tanulmányozása közben gondos és pontos jegyzeteket készített az egyes gépek tel­jesítményéről és a különböző munkafolyamatokról. A küldöttség másik tagja Ting Sin elvtársnő volt, a pe­kingi textilipari kutatóinté­zet igazgatója, ö is nagy ala­possággal vizsgálta az összes üzemrészeket és minden hasznosítható tapasztalatot rögzített magának. Velük volt egy fiatal kínai lány, Szjan Szu-jun textil­mérnök is, aki nemrégen sze­rezte meg Moszkvában a mérnöki diplomát, s mielőtt hazájába utazna, gyakorlati tapasztalatokat gyűjt a ma­gyar textilüzemekben. A vendégek az egész üze­met végigjárták. Az öltözőket és az ebédlőt is megtekintet­ték, s arról is meggyőződtek, hogy Szegeden igen ízletes töltöttpaprikát főznek. Ho-ta elvtárs annak elle­nére, hogy huszonnyolc éve gyakorolja a textilszakmát, sok esetben meglepődött, mert olyan dolgokkal is ta­lálkozott, amelyek számára széles ismeretei ellenére tel­jesen újak voltak. Az üzem megtekintése után a követke­zőket mondotta: tilüzemek ilyen megépítése és berendezése igen célszerű és tökéletes. Nagyon örülök an­nak, hogy az üzem vezetői mindent készséggel megmu­tattak és nagyon közvetlen hangulatban folyt le ez a ta­pasztalatcsere. Sok új tapasz­talatot szereztem, s különö­sen maglepett az a modern, ötletes fedőléc tűköszörülő automata, amihez hasonlót még sehol sem láttam. Igen ügyes dolog és nagyon mo­dern gép ehhez a művelethez. Az is új számomra, hogy nagy kiszerelésű bobinákat használnak. De meggyőződ­tem arról, hogy a termelé­kenység szempontjából ezek valóban előnyösebbek, Gra­tulálok a magyar nép nagy­szerű eredményeihez és kívá­nom, hogy barátságunk a tu­domány vonatkozásaiban is megerősödjék. A kínai vendégek azután délután a MTESZ textilipari tudományos értekezletén vet­tek részt és hozzászólásukkal számos tapasztalatot bocsá­tották a szegedi textilipari Megkezdődött a háromnapos gyógyszerész nagygyűlés Román József egészségügyi miniszter mondott megnyitót Ügy látom, hogy a tex- I szakemberek rendelkezésére. Az Egészségügyi Miniszté­rium és a Gyógyszerész Szakcsoport ez évi gyógysze­rész nagygyűlését városunk­ban rendezi. Az ország min­den részéből több mint 300 gyógyszerész vesz részt a kongresszuson. A nagygyűlés tanácskozása pénteken dél­után kezdődött a Tudomány­egyetem aulájában. A megnyitó beszédet Ro­mán József egészségügyi mi­niszter mondotta. Bevezetőbein arról beszélt, hogy pártunk és kormányunk mind hathatósabb eszközök­kel gondoskodik népünk szo­ciális-kulturális színvonalá­nak emeléséről, arról, hogy dolgozóink minél egészsége­sebben, minél kulturáltab­ban, minél jobb körülmé­nyek között élhessenek. — Az egészségügy elért eredményeibein nagy része van a magyar gyógyszerész társadalomnak is — mon­dotta —. Az elmúlt öt év so­rán a magyar gyógyszerészek a járványos időszakok, az árvízvédelem, a mezőgazda­ság egészségügyi segítése, bá­nya- és iparvidékeink gyógy­szerellátásának megszerve­zése terén végzett hazafias, önfeláldozó, jó munkájukkal bebizonyították, hogy érde­mesek a párt és a kormány bizalmára, egész dolgozó né­pünk megbecsülésére. — A magyar gyógyszeré­szet előtt széles perspektíva áll. A fejlődésnek azonban elengedhetetlen alapvető fel­tétele, hogy a tudomány és a gyakorlat mind közelebb kerüljön egymáshoz, megva­lósuljon szoros kapocsolatuk, egységük. A magyar gyógy­szerészeti tudomány komoly múltra és jelentős eredmé­nyekre tekinthet vissza. Fej­lődését híven tükrözi a nem­zetközi viszonylatban is el­ismerésre talált V. Magyar Gyógyszerkönyv, amelynek magas tudományos színvo­nala méltán hirdeti a ma­gyar gyógyszerészeti tudo­mány eredményeit. Ezután a miniszter a gvógyszertárhálózat államo­sítása óta elért fejlődésről beszélt. — öt esztendő alatt az or­szág lakosságának több mint hatvan százaléka társada­lombiztosítottá vált. Emelke­dett egészségügyi kultúránk, megnövekedtek az igények. Húsz megyei gyógyszerraktár létesítésével, gyógyszerész­szakfelügyelők, gyógyszerel­lenőrző laboratóriumok mű­ködésével nemcsak mennyi­ségileg, hanem minőségileg is javult gyógyszerellátásunk. Az öt év alatt 58 új gyógy­szertárat létesítettünk, több mint 250 gyógyszer-tárban vé­geztünk nagyjelentőségű kor­szerűsítési munkákat, szá­mos gyógyszerészlakást épí­tettünk. 400 községben állí­tottunk fel kézi gyógyszer­tárat. A gyógyszertárhálózat fejlesztésére 1954 végéig csaknem 70 millió forintot fordított államunk. A meg­növekedett feladatok ellátá­sában 1132 szakképzett gyógyszerésztechnikus segít gyógyszerészeinknek. — A gyógyszerésznek, mint az egészségügy diplomás szakemberének egyre inkább nyunk egyre nagyobb meg­becsülésben részesíti munká­jukat. Húsz gyógyszerész ré­szesült kormánykitüntetés­ben, százan kaptak minisz­teri jutalmat. Negyven gyógyszerész lett az egészség­ügy kiváló dolgozója és több mint másfélmillió forintot fordítottunk gyógyszertári dolgozók jutalmazására. A párt és a kormány jelentős elismerése a kiváló és érde­mes gyógyszerész cím ez év­ben kerül másodszor kiosz­tásra — mondotta a többi között, majd átnyújtotta a kiváló gyógyszerész és érde­mes gyógyszerész kitünteté­seket. Négyen kiváló gyógysze­részi címet és a velejáró 3000 forintos jutalmat, heten pe­dig érdemes gyógyszerész ki­tüntetést kaptak. A kitüntetettek nevében dr. Ragettli János mondott köszönetet, majd a konferen­cia, amelyen 24 előadás fontos és nélkülözhetetlen a | hangzik el, megkezdte mun­szerepe. Pártunk és kormá- I káját. Á Szegedi Tudományegyetem hallgatói a DISZ- és úftörőszervezetek erősítéséért A Szegedi Tudományegye-1 származású hallgatói a baktói tem és a Főiskola DISZ-szer-'-Felszabadulás TSZ fiataljai fe­"lett vállaltak védnökséget. vezetei az idén sok száz fiatal hallgatónak adták azt a meg­bízatást, hogy a szegedi isko­lákban, üzemekben és a kör­nyékbeli falusi DlSZ-szerveze­tekben erősítsék az ifjúsági szervezetek munkáját. A bölcsészkar tíz fiatal hall­gatóját a szegedi Földműves utcai Altalános Iskola úttörő­szervezetének segítésével bízták meg. A fiatal egyete­misták a tanévkezdés óta rend­szeresen résztvesznek a rajgyű­léseken, s a környékbeli neve­zetességek, műemlékek felkuta­tásában nagy segítséget nyúj­tanak a pajtásoknak. A Törté­neti Intézet DISZ-tagjai a vá­ros új általános gimnáziumá­nak patronálását kapták fel­adatul. Elhatározták, hogy eb­ben a középiskolában rövide­sen létrehoznak biológiai, tör­téneti, irodalmi, s más, a ta­nulást segítő szakkört. Az üze­mekben harminc fiatal bölcsész vállalta a Petőfi politikai isko­lák vezetését. A kar paraszt­Nemcsak nevelésükkel, oktatá­sukkal törődnek, hanem az el­múlt napokban csaknem százan az őszi munkák meggyorsításá­ban nyújtottak segítséget a tsz-nek. Volt, aki répát szedett, kukoricát tört, de akadt olyan hallgató is, aki a kovjicsmű­helyben a gépjavításban segéd­kezett. A Pedagógiai Főiskola DISZ­tagjai is segítik az úttörőcsa­patokat. A főiskola hallgatói­nak kultúresoportja a mind­szenti községi DlSZ-szervezet­te! vette fel levélben a kap­csolatot. Rövidesen személye­sen is ellátogatnak hozzájuk, s a község fiataljainak bemu­tatják új műsorukat. — Szeged felszabadulásá­nak u. évfordulója alkalmá­ból ünnepi estet rendez a Juhász Gyula Kultúrotthon október 10-én este fél 8 óra­kor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom