Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-01 / 231. szám

0ELM3ÍYBR0RSZBG Egy nappal a vállalás után a Ruhagyárban Utolsó nap a harmadik negyedévben, szeptember 30-a, de első a Szegedi Ruhagyárban a november 7. tiszteletére tett vállalásuk, felhívásuk után. A diszpécser osztály, amely fő irányító ereje az egész üzem termelésének, valóságos hangyabolyhoz hasonlít. A telefon szünet nélkül cseng, utasítások egymást érik; a művezetők, MEO-sok jönnek-mennek, munkájukat Intézve. Az éiiizem feltételek teljesítéséhez még e nap termelése hiányzik és erről van most szó. Nem megy minden sfmán. válik. Még a hónap közepén a Ruhagyár vezetősége kapott a Cipőgyárból egy levelet: „Segítsetek ki bennünket cipővászonnal, mert az Anyagellátó Vállalat nem tudja biztosítani és a terv teljeaitéae ettől is függ. Napi tízezer darabot kérünk". Elvállalták a ruhagyáriak, hogy kisegítik a Cipőgyárat. Részben hulladékból, részben pedig maradék anyagból szabták ki a kért mennyiséget, azaz ennél többet, mert összesen 152 ezer Ahhoz, hogy az utolsó tervezett dar'abot küldtek át a Cipőgyármunkadarabot is leszállítsák a minőségi vizsgálat után a készraktárba, mindenkinek a helyén kell állnia. Azután meg mm új negyedév első napja is jó előkészítést követel. — Ma tettek szalagra 216 darab esőkabátot. — mondja Kiss Jenő íődiszpécser. — Ennek kész kell lenni még ma, mert a cikkek kifutása is fontos. — A Prágai-szalagnak segít a Dávid-szalag. Azok terven felül százötven darabot vállaltak és még csütörtökön hozzá kezdtek. Nem lesz az esőkabátokkal semmi baj — válaszol Eperjesi elvtársnő. — Ahogy a békekölcsön-jegyzésben első voltak, itt is számíthatunk a Dávid-szalagra. Az üzemben már mindenki tudja, mit kell tennie. A terv teljesítésével a Szegedi Cipőgyárnak tett ígéret is valóra nak a negyedév utolsó napjával a kiszabott cipővászonból. Négy ember dolgozott a szabászaton azért, hogy ígéretüket teljesítsék. Majdány Józsefné, ördögh Józsefné, Nagy Jánosné és Baunak Antal. A szegedi üzemekhez szóló felhívás után legnagyobb problémaiként jelentkezett az „átállás". Ez a legtöbb esetben hátrányt okozott a termelésben. — Háromszor annyi munkaruhát kell gyártanunk, mint a harmadik negyedévben — mondja Ménesi Imréné, tervosztály vezető. Ez azt jelenti, hogy a Ruhagyár dolgozóinak fele ezt készíti és négy munkaterem szalagjait kell „átállítani" más munkára. — Nem okoz ez a mostani „átállás" olyan meglepetést, mint máskor. — jelenti ki határozottan Baráth elvtárs, a technológiai osztály egyik tagja. — Ez a cikk ismert már a legtöbb dolgozó előtt, de jó a felkészülésünk is. Az egész technológiai oaxtály már egy ideje az „átállás" előkészítésén dolgozott. A harmadik negyedév utolsó napjára csak az a feladat maradt, hogy az utolsó simításokat megtegyék. Vagyis előkészítsék géphez az anyagot, hogy a negyedik negyedév első napján helyben legyen a varrni való munka, a szalagok részére. Három szalag már a harmadik negyedév utolsó napján az átállásnak megfelelő helyen dolgozott. Kovács Gyuláné szalagjának kol lektívájával munkaruhához kezdett. A 71., 72-es szalag, ahol eddig szövetnadrágokat varrtak, a 16—17 éves kamaszfiúknak való pantalló készítéséhez fogott hozzá. A nehézkonfekcióból a X-es terem dolgozói a IX-es terembe mentek át. Nekik nehéz lesz a munkájuk, mert most munkaruhákhoz fognak. Rajtuk úgy segítettek, hogy a régi dolgozók, akik hosszú ideje varrják már a munkaruhákat, a műszak befejezte után ott maradtak és tanították a X-es terem volt munkásait. A Szegedi Ruhagyár dolgozóit a november 7-i vállalás sokra kötelezi. A szegedi üzemekhez intézett felhívást követő napon már aszerint cselekedtek, hogy ígéretük minden pontját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójáig teljesítsék. Mit ad a második ötéves terv Szegednek? Példamutatóan jegyeztek a jutaárugyári dolgozók Kedd óta a Jutaárugyórban zeneszóra dolgoztak a szövőnők, a fonónők. Űgy kezdődött, hogy a békekölcsönéi egyzés első napján reggel negyed 7 körül már az a Wr járta, hogy a varroda dolgozói is mindnyájan aláírták a gyűjtőívet. Kecskeméti Sándor művezető, akinek 600 forint a fizetésének fele, 1000 forintot jegyzett, hasonlóképpen Ábrahám László is. Piros színű papírszalagokat ragasztottak a példamutatóan jegyző dolgozók gépeire, s gyűltek a jegyzési íveken a nevek, s az üzem zenekara odaállt a piros szalagos gépekhez és a dolgozók fülébe húzták a szebbnél szebb nótákat. Na lett is erre licitálás! — „Hozzám is jöhet a zenekar" — üzenték a párttitkárnak a dolgozók. Zombori Jánosné 900 forintos fizetésére 700 forintot jegyzett. Sokan várták, hogy felkeresse őket a zenekar, — büszkék voltak példás, hazafias cselekedetükre. Gulyás Mihályné sztahanovista szövőnő. Török Imréné fonónő. Csanádi József karbantartó, Teleki Ferenc, az Elegendő borászati és oincészeti cikk van a szaküzletekben Az idén gazdag szüret ígérkezik és ehhez mérten a műszaki árut értékesítő vállalat is jól felkészült. Bővítették a borászati szakbolthálózatot, hogy könnyebben kiszolgálhassák a vásárlókat. A különféle felszerelésekből, mint például borszivattyúból és a hozzávaló armatúrákból bőven van a raktárakban. Szivattyútömlőben sem lesz hiány és mindenféle borkezelési anyag fellelhető az üzletekben. Az idén már nem hiányzik a pincészeti felszerelés: pincebalta, abroncs, abroncshúzó, kalapács, facsat, hordókénező készülék, tölcsérek, kannák nagy választékban találhatók. Rövidesen megérkezik külföldről a szesz- és borfokoló is, amelyet a gazdák már igen várnak. Csupán néhány méretű hordóból van pillanatnyilag •hiány, mivel a jó termés következtében ezeket gyorsan megvásárolták. A műszaki árut értékesítő vállalat a levélben kért cikkeket is legrövidebb idő alatt szállítja a vásárlóknak; üzem kőművese és tanácstag 1500 forinton aluli fizetésüknek jóval több mint 50 százalékát jegyezték. Még dél sem volt, mikor az első nap már 200 dolgozója a Jutaárugyérnak 114 000 forintot adott kölcsön az államnak: 520 forintos volt az átlagjegyzés. Azóta már minden dolgozó jegyzett békekölcsönt a Jutaárugyárban és a zenekar köszöntötte mindazokat, akik méltón kivették részüket a jegyzésből. Tavaly 392 forint volt a jegyzési átlag — most ez a 589 forintra emelkedett. A Fonalmentő Vállalat dolgozói a jegyzés első napján mindannyian aláírták a jegyzési ívet és összesen 57 ezer 800 forintot adtak kölcsön államunknak. Lakásügy és parkosítás A második ötéves terv folyamán tovább szépül Szeged. A városi tanács költségvetése nagy összegeket irányzott elő újabb parkok létesítésére, amelyeiknek révén jobb játszóterekhez jutnak a gyermekek. Parkosítják a Valéria teret, a Rákóczi teret, a Móricz Zsigmond rakpartot, a Kossuth Lajos sugárutat, a Lechner teret, a Népkert-sort; újjáépítik az új szegedi liget parkjait; parksávot létesítenek a Székely-sor mentén és a Temesvári körút liget menti szakaszán. Mindezekre a munkálatokra összesen mintegy hárommillió forintot költenek. E városszépítést terv nagyobb beruházásai közül 1956-ra a Valéria tér parkosítása van tervbe véve, továbbá még néhány elhagyott park felújítása. A második ötéves terv keretében folytatódik Szeged környékének erdősítése: 250 hektárnyi terület fásítása szerepel a tervben egymillió forintos költséggel. A belterületi fásítás programján belül 1956-ban 54 hektárnyi térség és útrészlet fásítására kerül sor 200 ezer forintos költséggel. Nagy érdeklődés övezi a lakásépítési programot, hiszen köztudomású, hogy talán a lakáshelyzet terén áll fönn a legtöbb megoldatlan probléma. Még nincsen végleges kép arról, hogy állami eszközökből hány új lakóház, illetve lakás építésére kerül sor. A városi tanács részéről azonban folytatódnak az erőfeszítések a gazdaságos lakásépítkezés érdekében: felkutatják és visszaalakítják azokat az irodákat, amelyek még mindig lakásokat foglalnak el. Erre a célra a második ötéves terv időszakában 14 millió forintot irányoz elő a város. E program keretén belül 1956-ban harminc új lakás készül el 1.5 millió forintértékben, ezenkívül 40 visszaalakított lakással bővül a város lakáskatasztere, további egymillió forintos beruházás révén. Az ötéves terv első évében a már említett összegeken kívül még csaknem nyolcmillió forintot fordítanak az Ingatlankezelő Vállalat kezelésében lévő bérházak felújítására, illetve karbantartására. Ez is a jobb lakásviszonyokat fogja előmozdítani. Bővülő egészségügyi hálózat Egészítsük ki az elmondottakat még a közegészségügy néhány fontosabb tervével. Mit ad a második ötéves terv egészségügyi vonalon Szegednek? Először is korszerűsítik a város kezelésében lévő I. és Il-es számű kórházat. E korszerűsítés és részleges bővítés keretében már jövőre egy új ötven ágyas gyermek fertőző osztály létesül a Tolbuchin sugárúti (Il-es számú) kórházban, több mint félmillió forintos költséggel. Az SZTK betegellátás fejlesztésére egy új körzetorvosi rendelőt állítanak fel, valószínűleg Móravárosban, 150 ezer forintos beruházással. Ennek a rendelőnek a helye még nincs véglegesen kijelölve. Ugyancsak a kerületi betegellátás javítására, a külső városrészek lakossászam Népművészeti pályázatot írt ki az MSZr és a Népművészeti Intézet A Magyar—Szovjet Társaság kel tehet résztvenni. A pálya és a Népművészeti Intézet a munkáknak a magyar—szovjet népművészeti alkotómunka fej- barátság gondolatát kell kifelesztésére és a népművészeti jezésre juttatniok. Részivenni alkotások széleskörű megismer- csak olyan müvekkel lehet, tetésére népművészeti pályáza- amelyek más pályázaton nem tot hirdet. A pályázaton a leg- szerepeltek, különbözőbb némüvészeti alkotásokkal, faragásokkal, fazekasmunkákkal, hímzésekkel, szőttesekkel és egyéb müvekSzázhúsz százalék A Délrost központ adminisztrációs dolgozói és a karbantartó részleg munkásai tegnap délután három órakor a központ udvarán röpgyűlést tartottak. Krizsán Mihály elvtárs, a pártszervezet titkára a békekölcsön jegyzésében elért nagy sikerekről beszélt, kiemelve a dolgozók példamutató jegyzését, a népnevelők áldozatot, fáradtságot nem kímélő munkáját. A párt nevében köszönetet mondott ezért a lelkes és odaadó munkáért az üzem párttagjainak és pártonkívüli dolgozóinak. Ezután Béres Sándor elvtárs, a Délrost központ igazgatója ismertette a ruhagyáriak versenyfelhívását és javasolta a gyűlés részvevőinek, hogy csatlakozzanak a felihíváshoz. A csatlakozást Szalai Márton sztahanovista esztergályos jelentette be. Elmondotta, hogy a karbantartó és javító részleg dolgozói november 7 tiszteletére vállalják havi tervük 120 százalékos teljesítését, a munka minőségének állandó javítását és felajánlják. hogy az üzemükben lévő hulladékanyagokat még jobban, még célszerűbben és gazdaságosabban felhasználják, mint eddig. A dolgozók hozzászólásaikban jobb munkára, nagyobb áldozatvállalásra tettek Ígéretet. A pályázat határideje 1956. március 15. A pályaműveket az MSZT járási, vagy megyei, illetőleg városi titkárságán kell leadni, mellékelve az alkotó nevét és pontos elmét. A benyújtott művekből járási, válogatott járási munkákból megyei és a legjobb müvekből országos kiállítást rendeznek. A pályázat eredményét 1956. július 15-én teszik közzé. A Népművészeti Intézet és az MSZT által kijelölt szakértőbizottság bírálata alapján 4, egyenkint 5000 forintos /.. 4, 3000 forintos II. és ugyancsak 4. 1000 forintos III. díjat osztanak szét a legjobb alkotások készítői között. Bővebb felvilágosítást, vagy szaktanácsot a Népművészeti ! Intézet (Budapest, I., Corvin te'r 8.) képzőművészeti osztálya ad. „Hogy szilárd, fejlődésképes legyen a népgazdaság" Széles vállú, energikus fellépésű fekete hajú férfi. Senki nem mondaná rá, hogy 70 éves. Régi pénzügyi szakember, most vezetőkönyvelő az ásotthalmi Szabadságharcos TSZ-ben. őszinte lelkesedéssel, szenvedélyes hangon beszél a Hatodik Békekölcsönről: — Majdnem félévszázada, 1908 óta foglalkozom a könyveléssel. Megismertem a mult pénzügyi gazdálkodásét és megismertem a jelenét is. Mindenképpen értem és helyeslem a népgazdaság intézkedését, hegy a néphez fordul kölcsönért, nem pedig külföldi államokhoz. Ezt az Intézkedést minden állampolgárnak üdvözölnie kell. mert ez a nép javát szolgálja. — Emlékszem, voltak r^gen is államkölcsönök. Katona voltam tizenötben, amikor kiadták a hadikölcsönt. A feleségem 25 500 koronát jegyzett, egyetlen fillért sem kaptunk vissza. Semmit. Senki sem kapott vissza a mult rendszer éllamkölcsöneiből. Most? Ebben a rendszerben? Magam is több száz forintot nyertem, de ha soha egy fillért nem kapnék vissza közvetlenül, akkor se zúgolódnék, hiszen itt vannak a gyönyörű építmények, az új gyárak, a fejlődő, a művelődő községek, az iskolák, vagy akár ebben a Szabadságharcos Termelőszövetkezetben a korszerű gazdasági épületek, a munka gépesítése, amely kíméli az embert. Vagy akár a saját életemről beszéljek. Nyugodtan élek és látom mivé lehetnek az unokáim. Tíz unokám van és vidáman élnek, tanulnak. Egyik éppen a nyáron érettségizett. Előttük áll a jövő... — Hol vagyunk már attól a világtól, amikor külföldi kölcsönök árasztották el az országot, amikor a hitelezők mindent összeharácsoltak, ami érték. És a nép élni is alig tudott! Hol vagyunk már attól a világtól. amikor a szegényparaszt rongyokban járt és málés kenyeret evett! Ma már nincsen ilyen. Ezért mondom, hogy mindenki jól teszi, ha kölcsönt ad az államnak, mert a saját élete is megjavul belőle. Én 1200 forintos havi keresetemből 1000 forintot szívesen adtam kölcsön:. s ga régi óhajának megfelelően, körzeti szakrendeléseket hoznak létre a II. és III. kerületben. A szakrendelésre való áttérést — amire még 1956-ban sor kerül — a jelenlegi körzeti rendelők bővítésével érik el. Mindenekelőtt fogászattal látják el ezeket a rendelőket, továbbá a szükségletnek megfelelően nőgyógyászattal, stb. A távolabbi tervek között szerepel tbc-gondozó-intézet létrehozása a II. és a III. kerületben. Az egészségügy legjelentősebb beruházása: egy 210 ágyas korszerű szociális otthon létrehozása, több mint hatmillió forintos költséggel. Egy 210 ágyas hasonló intéz-' mény már működik Alsóvároson és egy 60 ágyas a Petőfitelepen, a fodortelepi villamos végállomásnál. Az ellátatlan örgek szempontjából nagy jelentőségű új intézményt az utóbbinak a helyén, annak továbbfejlesztésével építik ki, a szociális gondozás céljaira kiválóae alkalmas ötholdas parkban. A közegészségügyi terv egyéb alkotásai közül megemlítjük még a rövidesen elkészülő közegészségügyi járványügyi állomást, amelyre közel egymillió forintot költött államunk. A távolabbi tervek között szerepel néhány új bölcsőde létrehozása, így a többi között Újszegeden, Móravároson és Felsővároson. Végül — bár nem tartozik egészen szorosan az egészségügy vonalára — de Itt említjük meg, hogy a jövő év folyamán az újszegedi uszoda területén 200 ezer forintos költséggel gyermekmedence létesül. Mire fordítják A'győn a kölcsönadóit toriatok ölvén százalékát Az algyői utcákon vizsgálódva könnyen szemünkbe tűnik: már ez a falu sem az a sár-, meg porfészek, amilyennek régen ismerték az alföldi, szegedvidéki emberek. Aki évekkel ezelőtt látta utoljára a falut, s most újra visszatér ide, az a benyomása támad: Algyő megfiatalodott. Megszépültek a házak. Jókedvűek, jobban öltözködnek az emberek ls, mint régen. A jobb élet azonban még többet kíván. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a falu községfejlesztési terve, melyben bizony nagyon sok olyan új létesítmény építése szerepel, melyekre azelőtt az algyőiek gondolni se igen mertek. A tanács tervében az első helyen áll a faluból az állomásra vezető út melletti 800 méter hosszúságú tégla-gyalogjáró megépítése. Akik itt laknak, azok tudják legjobban: esős időben milyen nehéz száraz lábbal megközelíteni az állomást. Ez a munka a legszerényebb számítások mellett is 20 ezer forintba kerül. Égető szükség van egy új, 150 méter hosszúságú makadám bekötőútra ls. Hetipiacos napokon, amikor a szekerek hoszszú sora érkezik a faluba, az áruikat értékesíteni akaró termelőknek e bekötőút hiánya igen nagy gondot okoz a piactér megközelítése, külör.öses esős napok után. De r.em sokáig lesz már gond ez sem. A falu vezetői már tervezik az építkezést, s hogy milyen gyorsan készül el az új út, nem kis mértékben a község lakóin is múlik, mert hiszen vagy 80.000 forint kell ehhez. Az utóbbi években már a falu iskolái is kicsinynek bizonyultak. A terv már szintén megvan egy új, négytantermes iskola építéséhez. Ez is nagyon kell, mert a meglévő iskolák bizony zsúfoltak. A közeljövőben tehát ennek az új iskolának is meg kell épülnie. Eddig egy orvosi rendelő volt a faluban, de most már ebből is kettő kell. A mostani egészségházat át kell. alakítani. A Pesti és a Szabadkai utcákban még nem volt villany eddig, de most már ezeket az utcakat is villamosítják. A Pesti és a Szabadkai utcaiak is nemsokára sutbadobhatják a kis petróleumlámpákat. Ezeiken kívül még sok minden szerepel a tanács községfejlesztési tervében. A Tolbuchin utca végén lévő anyakúttól egy 500 méteres vízkifolyót terveznek az utca másik végére. Vagy 15 ezer forint kell ehhez ls. Az apaállat-istállókhoz vezető bejáróút építését már a közeli hetekbon meg is kezdik. Ezek azok az építkezések, munkált, melyeknek elvégzése most a tanács és a falu lakóinak legközvetlenebb faladata. Bizony ügy lenne Jó, hogyha mindezeken túl lennénk már, újabb tervek megvalósításán dolgoznánk —• mondogatják sokan az algyőiek közül. Hogy milyen gyorsan készülnek el ezek a fontos létesítmények, ez az algyői dolgozó parasztokon is múlik. A Hatodik Békekölcsönjegyzés alkalmával államunknak kölcsönadott forintjaik fele közvetlenül a községben marad, tehát a tanács szabadon a községfejlesztési tervek megvalósítására költheti. Hiba, hogy az algyői népnevelők, a kommunisták mindezeket még nem magyarázták meg falusi dolgozótársaiknak. Algyőn tegnap délig már mintegy 19.000 forint gyűlt össze a Hatodik Békekölcsönre. Algvőn közel kétezer parasztcsalád él, ha valamennyien becsülettel jegyeznek, több tízezer forinttal járulnak hozzá ahhoz, hogy a falu nagy és szép tervei megvalósuljanak. Legyen hát még sokkal szebb, boldogabb az élet Algyőn. mint amilyen most, s a falu dolgozói kölcsönadott forintjaikkal is járuljanak hozzá ennek megvalósításúhoz.