Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-05 / 234. szám
VlLAG WOLETm'í EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRÁD MEGY El BIZOTTSÁG A N AK LAPJA XI. évfolyam, 234. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1955. október 5. MAI SZAMUNKBÓL: MA MEGINDUL AZ ÜJRENDSZERÜ AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS SZEGED ÉS SZÖREG KÖZÖTT (3, oldal) GYORSÍTSUK MEG A VETŐMAGVAK CSERÉJÉT (3. oldal) MEGKEZDŐDÖTT A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS KÜLPOLITIKAI VITÁJA (2. oldal) Szántani, vetni kell! A múlt heti esős napok figyelmeztettek bennünket: a száraz, meleg időjárás könnyen rosszra fordulhat, s hosszú ideig tartó, hideg őszi esőik következhetnek. Amit jó időben elmulasztottunk, csak rengeteg nehézséggel, sok-sok fáradságos munkával pótolhatjuk. Az idő sürget bennünket. Október dereka felé haladunk, semmi sem lehet most fontosabb az őszi vetés, betakarítás munkájánál. Minden rendelkezésünkre álló igaerővel szántani, vetni kell. A munka egy részén már túl vagyunk. A szegedi járásban jónéhány ezer holdon már szépen zöldell a rozs. Számos helyen — ahol szorgalmasabbak, előrelátóbbak voltak a gazdák — a búza is a földben van. A vetés munkájának legnagyobb része azonban még előttünk áll. A következő másfél-két hét alatt csak a szegedi járás területén nem kevesebb, mint 29.000 hold rozsot, 19.000 hold búzát és 2000 hold árpát kell elvetni. Miért beszélünk most olyan sokat a vetés munkájának meggyorsításáról? — tehetnék fel a kérdést egyes dolgozó parasztok. Azért, mert az idén — fokozottabban, mint máskor — olyan munkára van szükség, mely nagy lépéssel viszi előre gabonatermelésünk fejlődésének ügyét. Nagyobb, gazdagabb termést csak korán, gondosan előkészített magágyba vetett gabonától várhatunk. Ha csak egy mázsával emelkedne is a szegedi járásban a búza, rozs és az árpa termésátlaga, ez azt jelentené, hogy jövőre mintegy 85—90.000 mázsával lehetne nagyobb gabonatermésünk, mint azi idén volt. Hatalmas mennyiségű gabona ez. Egy kisebb város egész évi kenyérellátását tudnánk ebből biztosítani. Termelőszövetkezeteinknek és a járás egyénileg dolgozó parasztjainak pedig nem kevesebb, mint 23 millió forint többletjövedelmet jelentene ez. Szorgalmas, előrelátó munkával ezt minden különösebb nehézség nélkül biztosíthatjuk magunknak. Különösen kenyérgabona termésátlagaink emelésében vannak korlátlan lehetőségeink. Éppen ezért községi tanácsaink vezetői, mezőgazdasági szakembereink a járás dolgozó parasztságával együtt az eddigieknél sokkal szívósabb, kitartóbb harcot folytassanak az őszi vetések gyors befejezéséért. Minden tapasztalt gazdaember tudja: a korán vetett búza, a rozs és az árpa még a téli fagyok, a zord időjárás beállta előtt jól megerősödik, tavasszal jó erőben indul a fejlődésnek. Nem ritkán két-három mázsával is nagyobb termést ad, mint a kései vetés, mely éppen amiatt, hogy későn vetették el a magot, százféle bajnak, kártevésnek van kitéve. A vetés munkája amellett, hogy egyéni érdek, messzemenően államunk érdeke is. Pártunk és kormányunk minden lehetőséget biztosított a termelőszövetkezeteknek, egyéni gazdáknak ahhoz, hogy a jövő esztendőben még több kenyér- és takarmánygabonát termelhessenek, mint amennyit az idén termeltek. A szántáshoz és a vetéshez a traktorok és vetőgépek százai állnak a termelők rendelkezésére. Minden község szükségleteinek megfelelően kapott nemesített, tiszta vetőmagot. Nincs hiány a csávázó-szerekben sem. Most hát a termelőszövetkezeteken és a dolgozó parasztokon van a sor. Amit a pusztamérgesi Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai megtettek, ugyanúgy megtehetik mások is. A Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai már — jóval a határidő előtt — csaknem teljesen befejezték az őszi vetést. Nagykiterjedésű tábláikon szépen zöldell a rozs, de kel már a búza is. A csengelei dolgozó parasztok járásszerte az első helyre törtek. Eddig már több mint • kétezer hold kenyérgabonát vetettek el a falu határában, s ha így haladnak továbbra is, rövidesen jelenthetik: becsülettel eleget tettünk a haza kívánságának, késlekedés nélkül teljesítettük őszi vetésterveinket is. Most a kisteleki határban is meggyorsult a vetés munkája. Szeptember utolsó hetében több mint 1600 hold őszi kalászost vetettek el a kisteleki dolgozó parasztok. A kistelekiek, és a csengeleiek tudják legjobban: nem volt semmi ördöngösség abban, hogy ilyen szépen előrehaladtak a munkában. Az a magyarázata az egésznek, hogy a községi tanács és a kommunisták, a pártszervezetek idejében kezdtek mozgósítani az őszi vetés munkájára. De nem így cselekedtek Deszken, Döccm és Domaszéken sem. Márta János elvtársnak, a deszki községi agronómusnak vagy Nagymihály János elvtársnak, a Dóci Községi Tanács mezőgazdasági előadójának eddig minden munka fontosabb volt a vetésnél. Nem helyes ez, s az a feladatuk, hogy a hibát kijavítsák. A Az őszi vetések gyors befejezése községi tanácsaink, megbízott mezőgazdászaink, agronómusaink újabb vizsgáját jelenti. A felelősségérzet felszítása, a versenymozgalom fellendítése az egyedüli biztosíték arra, hogy időben elkészüljünk ezzel a nagy munkával, s ne maradjon vetetlenül egyetlen talpalatnyi gabonaföld sem. November 7 tiszteletére — a párt zászlajáért „Igyekszem, tőlem is függ..." Exportra sző ponyvát, két gépen Mokracsek Istvánné sztahánovista, az Űjszegedi Kender-Lenszövőben. Akaratára engedelmeskedik a gép, szaporodik a megszőtt anyag a hengeren. A hétköznapi munkában itt, a szövődében is születik mindig valami új, amely lettekre serkent, jobb eredményeket hoz. Az újszegedi gyár kollektívája — a Szegedi Ruhagyár kez deményezéséhez csatlakozva — november 7 tiszteletére vállalta azt is, hogy negye dik negyedévi export-tervüknek december 15-ig minőségi kifogás nélkül eleget tesznek, az előírt elsőosztályú áruk arányát 94.6 százalékról 95.2 százalékra emelik. November 7-ig százezer forint anyagmegtakarítást akarnak elérni. Az adott szó valóra váltása minden ember munkáján múlik. Tudja ezt Mokracsek Istvánné is. Igazán szeretné, ha a Magyar Dolgozók Pártja Csongrád megyei Végrehajtóbizottsága vörös vándorzászlaját a szocialista munkaversenyben az év végén ők érdelemnek ki, az ő gyárukba kerülne, Meg is tette már egyéni felajánlásét, s ezeket mondotta: — Tőlem, valamennyi itt dolgozó munkástársamtól függ, hogy megvalósítsuk közösen tett ígéretünket és jó munkánkkal a mi gyárunkba kerüljön a párt zászlaja. Én vállalom, hogy elért 121 százalékom tovább tartom, s ami árut készítek, valamenynyi elsőosztályú minőségű lesz. Exportra kerülő árut szövök és napi tervem túlteljesítésével, kifogástalan minőségi munkával járulok hozzá ahhoz, hogy a gyár export-kötelezettségének december 15-re eleget tudjon tenni. Beszélt arról Is, hogy jól kihasználja a munkaidő perceit, takarékoskodik az anyaggal. Nemcsak a saját mimikájával, hanem másokéval is törődiik. Helyes munIkafogásait, jó tapasztalatait szívesen adja át. Király Erzsébetet is megtanította a szövésre, öröm volt számára, hogy Varga Cs. Magda — aki tisztviselőnő volt és az íróasztaltól került a szövőgép mellé — szép eredményt musztahánovistái munkaidejük letelte után rendszeresen atadják tapasztalataikat a gyengébben termelő társuknak. Ez a segítés, munkamódszer-átadás is hozzájárul a kollektív és az egyéni vállalás teljesítéséhez. Mokracsek Istvánné is megállapította, hogy ezután is szívesen segít az arra rászorulóknak; átadja tudását. Az eredmények a termelésben alapot teremfenek ahhoz, hogy kielégítsük a növekvő anyagi és kulturális igényeket. Ennek igazságát ismeri Mokracsek Istvánné elvtársnő is. Ügy tartja: »-Jobb munka nélkül nincs jobb élet* Siet már, hogy vigyázza gépeit, de azért még elmondja: — Igyekszem, tőlem is függ, hogy megvalósuljon a gyár november 7 tiszteletére tett vállalása és a mi üzemünkbe kerüljön a párt zászlaja. S már ott is áll gépei mellett. Csattognak a gépek vetélői. Telik az idő, szaporodik a megszőtt anyag. Mokracsek Istvánné elvtársnő megállja a helyét. Ujabb csatlakozások a Ruhagyár kezdeményezéséhez A Szegedi Ruhagyár dolgozói — mint ismeretes — november 7. tiszteletére, a negyedik negyedévi és az évi terv teljesítéséért szocialista versenyre hívták ki városunk valamennyi üzemét. A kezdeményezéshez már eddig is a szegedi üzemek túlnyomó többsége jelentette be csatlakozását. A munkásgyűléseken újabb üzemekben határozták el a ruhagyári kezdeményezéshez való csatlakozást. Tart a nemes vetélkedés a november 7. tiszteletére tett vállalások teljesítéséért, a Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizottság zászlajának elnyeréséért, A PAPRIKAFELDOLGOZÓ VÁLLALAT dolgozói vállalták, hogy a november 7-ig esedékes tervüket 1.5 százalékkal túlteljesítik. A belföldi szükséglet biztosításáért októberi kiszerelési tervüket 35 százalékkal túlszárnyalják. A vállalat eddig már 34.100 kilóval több csemegepaprikát gyártott, mint amit terve december 31-ig előír. November 7-ig a gyár dolgozói ezt az előnyüket 25 ezer kiló csemege paprika legyártásával növelik. November 7-ig a tervezetten felül egy száza" lékkai növelik a termelékenység get. Az export-kötelezettségüknek három nappal a határidő előtt tesznek eleget. A SEPROGYÁR dolgozói felajánlották, hogy évi tervüket értékben december 15-rd teljesítik. Megtakarított anyag" ból terven felül 50 ezer forint értékű árut készítenek. Meg" ígérték, hogy az exportra ke" rülő gyártmányok önköltségét 2 százalékkal csökkentik. Nö" vélik a termelékenységet. Az a jelszó a Seprőgyárban is, hogy adósság nélkül kezdjék meg a második ötéves ter" vet. AZ 01 SZEGEDI LADA* GYÁR dolgozói a többi között felajánlották, hogy a november 7-ig esedékes tervüket 480 ezer forint értékű áruval telje" sitik túl. !A'z üzemben az éves vállalást december 21-ig kívánják teljesíteni. Az éves szocialista kötelezettség vállalás megtételekor megígérték, hogy a termelékenységet 3.4 százalékkal emelik. A ruhagyári kezdeményezéshez csatlakozva vállalták a termelékenység 3-91 százalékkal való emelését. Lelkes, odaadó munkával új sikerekórt ÜZEMÜNK, a Szegedi Textilművek nyersanyag szükségletét teljes "egészében import anyagból fedezi. Ezért különösen fontos az anyagtakarékosság. Mi, az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatának megfelelően ebben az évben is főképp az önköltség csökkentésben iparkodunk eredményeket elérni. A nyersanyag takarékosságra tett vállalásunkat eddig mindenkor teljesítettük. Most, november 7. tiszteletére, csatlakozva a ruhagyári kezdeményezéshez vállaltuk, hogy a negyedik negyedévben 14.7 tonna pamutot takarítunk meg. Ez különösen azért is döntő, mert üzemünkben októberben a leggyengébb a gyersanyag ellátottság; a régi gyapotkészletek már ki fogyóban vannak, az új termés szállítása és feldolgozása pedig még nem kezdődött meg. VÁLLALÁSUNK eléréséért különböző műszaki intézkedéseket kell foganatosítanunk, így többek között a gépek hulladék kiválasztó részeinek megfelelő beállítását, valamint az tátott fel, mint a tanítványa. 1 olajos söpredék mennyiségének S igen helyesen a szövődé' csökkentését. Lelkesen és odaTeftekke! lesz a vállalás valóság A Szegedi XI. számú Autójavító Vállalat dolgozói — a ruhagyári felhíváshoz csatlakozva — vállaltáik, hogy november 7-ig esedékes tervüket 1 millió forinttal túlteljesítik. A munka minőségének javításával a selejtet 0.30 százalék alá szorítják. Az évi vállalásukban felajánlották 356 ezer forint megtakarítását. Ezt november 7-ig, az év vége előtt teljesíteni akarják. A termelékenységet a harmadik negyedévhez viszonyítva 1.5 százalékkal növelik. Most már arról beszélnek az üzemben, ki mit tegyen azért, hogy a vállalás tettekkel valósággá váljon. Erről beszélt Ambrus Ignác, a motorszerelő részleg művezetője is. Elmondta, a motor- és fődarab-műhely dolgozói felkészültek a vállalás teljesít tésére. Az elmúlt hónapban, szeptemberben 142 százalékos átlagteljesítményt értek el. Most ezt a termelési eredményt is túl akarják majd szárnyalni. Növelni kívánják a termelékenységet azzal, hogy a munkamenetet átszervezik; a műhelyeket csoportosítják, megvalósítják az alapos munkaelőkészítést. Az átcsoportosítással szalagszerűvé válik a munkafolyamat. Azzal, hogy a dolgozók mindig azonos munkafolyamatot végeznek, megvalósulhat saját munkájuk ellenőrzése, figyelemmel kísérhetik termelési eredményeiket. A műhely átcsoportosítása már folyamatban van. November 7-ig a jelenleg 28 napos gépikocsijavítási átfutási időt 26 napra akarják csökkenteni; adóan kell munkához látni, úgy, mint az elmúlt időszakban is és ennek ismét meglesz a haszna. Mint a Textilművek fonóda-vezetője a magam munkáján keresztül úgy is hozzá akarok járulni az eredmények eléréséhez, hogy műszakonként és naponta rendszeresen figyelem az üzemrészekben keletkezett olajos hulladék menynyiségét. Ha ez a megengedettnél magasabb, akkor erre felhívom az üzemrész vezetőinek a figyelmét is. Rendszeresen, naponként figyelemmel kísérem a gépeken keletkezett — üzemünkben már nem fonható — hulladék mennyiségét, s ha kell, megteszem a szükséges intézkedéseket. AZ UTÓBB! IDŐBEN problémát okozott üzemünkben a maradék előfonalak bedolgozásának kérdése. Igen sok esetben a maradék előfonalat, mint hulladékot újólag visszakevertük, feldolgoztuk. Ezzel az ismételt feldolgozással gyártmányaink önköltségét növeltük. As üzem műszaki dolgozóinak közösen olyan szervezési intézkedéseket hoztunk létre, hogy ezek a jelenleg fennálló hiányosságok megszűnjenek. így fonalaink előállítási költségei ezen keresztül is csökken majd. AZ EDDIGI években azt tapasztaltam, hogy a gépnél dolgozók és a műszakiak vállvetve végzett munkájával komoly eredményeket tudunk ele érni. így dolgozunk most is. Remélem, hogy vállalásunk eredményre vezet. Szeretném! én is, ha a szocialista munkaversenyben olyan sikereket érnénk el, hogy annak alapján elnyernénk a Magyar Dolgozók Pártja Csongrád megyei Párti végrehajtóbizottságának kitün" tető vörös zászlaját, I Zomborl Zoltán, TI a Szegedi Textilműveli fonóda-vezetője „Elfogadom Zsulán József versenykihívását" A Délmagyarország október 2-t, vasárnapi számában: "Versenyre hívom a Ruhagyár egyik szabászát" címmel írást közölt. A cikk Zsulán Józsefnak, a Szegedi Cipőgyár felsőbőr-szabászának munkáját ismertette és közölte versenykihívását, amelyet a Szegedi Ruhagyár egyik szabászához intézett. A versenykihívásra Hegedűs Mihály elvtárs a következőket válaszolta: -<A kihívást, mint a Ruhagyár szabásza, elfogadom. Méltó versenytársa akarok lenni Zsulán Józsefnak, a Szegedi Cipőgyár szabászának. Szeretném, ha » verseny feltételeit meghatároznánk". A két üzem vezetőinek elő kell segíteniök, hogy a két szabász — akik különböző területen dolgoznak — rendszeresen ismerje és tudja vetélkedésének eredményeit, helycsen, értékelhetően legyenek meghatározva a feltételek. Á Minisztertanács határozata a lakásépítési előirányzat 200 millió forinttal való felemeléséről K Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elhatározta, hogy — figyelembevéve a VI. Békekölcsön előirányzott összegének jelentős túljegyzését — az 1956. évi lakásépítésre előirányzott összegeket 200 millió forinttal felemelt. Ebből az összegből Budapesten 100 milliót, a nagyobb vidéki városokban és ipari központokban ugyancsak 100 milliót kell lakásépítésre felhasználni,