Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-05 / 234. szám

VlLAG WOLETm'í EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRÁD MEGY El BIZOTTSÁG A N AK LAPJA XI. évfolyam, 234. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1955. október 5. MAI SZAMUNKBÓL: MA MEGINDUL AZ ÜJRENDSZERÜ AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS SZEGED ÉS SZÖREG KÖZÖTT (3, oldal) GYORSÍTSUK MEG A VETŐMAGVAK CSERÉJÉT (3. oldal) MEGKEZDŐDÖTT A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS KÜLPOLITIKAI VITÁJA (2. oldal) Szántani, vetni kell! A múlt heti esős napok figyelmeztettek bennün­ket: a száraz, meleg időjárás könnyen rosszra fordulhat, s hosszú ideig tartó, hideg őszi esőik következhetnek. Amit jó időben elmulasztottunk, csak rengeteg nehéz­séggel, sok-sok fáradságos munkával pótolhatjuk. Az idő sürget bennünket. Október dereka felé ha­ladunk, semmi sem lehet most fontosabb az őszi ve­tés, betakarítás munkájánál. Minden rendelkezésünkre álló igaerővel szántani, vetni kell. A munka egy ré­szén már túl vagyunk. A szegedi járásban jónéhány ezer holdon már szépen zöldell a rozs. Számos helyen — ahol szorgalmasabbak, előrelátóbbak voltak a gaz­dák — a búza is a földben van. A vetés munkájának legnagyobb része azonban még előttünk áll. A követ­kező másfél-két hét alatt csak a szegedi járás terüle­tén nem kevesebb, mint 29.000 hold rozsot, 19.000 hold búzát és 2000 hold árpát kell elvetni. Miért beszélünk most olyan sokat a vetés munká­jának meggyorsításáról? — tehetnék fel a kérdést egyes dolgozó parasztok. Azért, mert az idén — foko­zottabban, mint máskor — olyan munkára van szük­ség, mely nagy lépéssel viszi előre gabonatermelésünk fejlődésének ügyét. Nagyobb, gazdagabb termést csak korán, gondosan előkészített magágyba vetett gaboná­tól várhatunk. Ha csak egy mázsával emelkedne is a szegedi járásban a búza, rozs és az árpa termésátlaga, ez azt jelentené, hogy jövőre mintegy 85—90.000 má­zsával lehetne nagyobb gabonatermésünk, mint azi idén volt. Hatalmas mennyiségű gabona ez. Egy kisebb város egész évi kenyérellátását tudnánk ebből biztosítani. Termelőszövetkezeteinknek és a járás egyénileg dol­gozó parasztjainak pedig nem kevesebb, mint 23 millió forint többletjövedelmet jelentene ez. Szorgalmas, elő­relátó munkával ezt minden különösebb nehézség nél­kül biztosíthatjuk magunknak. Különösen kenyérga­bona termésátlagaink emelésében vannak korlátlan le­hetőségeink. Éppen ezért községi tanácsaink vezetői, mezőgazdasági szakembereink a járás dolgozó paraszt­ságával együtt az eddigieknél sokkal szívósabb, kitar­tóbb harcot folytassanak az őszi vetések gyors befeje­zéséért. Minden tapasztalt gazdaember tudja: a korán vetett búza, a rozs és az árpa még a téli fagyok, a zord időjárás beállta előtt jól megerősödik, tavasszal jó erő­ben indul a fejlődésnek. Nem ritkán két-három mázsá­val is nagyobb termést ad, mint a kései vetés, mely éppen amiatt, hogy későn vetették el a magot, száz­féle bajnak, kártevésnek van kitéve. A vetés munkája amellett, hogy egyéni érdek, messzemenően államunk érdeke is. Pártunk és kormá­nyunk minden lehetőséget biztosított a termelőszövet­kezeteknek, egyéni gazdáknak ahhoz, hogy a jövő esz­tendőben még több kenyér- és takarmánygabonát ter­melhessenek, mint amennyit az idén termeltek. A szán­táshoz és a vetéshez a traktorok és vetőgépek százai állnak a termelők rendelkezésére. Minden község szük­ségleteinek megfelelően kapott nemesített, tiszta vető­magot. Nincs hiány a csávázó-szerekben sem. Most hát a termelőszövetkezeteken és a dolgozó parasztokon van a sor. Amit a pusztamérgesi Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai megtettek, ugyanúgy megtehetik mások is. A Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai már — jóval a ha­táridő előtt — csaknem teljesen befejezték az őszi ve­tést. Nagykiterjedésű tábláikon szépen zöldell a rozs, de kel már a búza is. A csengelei dolgozó parasztok járásszerte az első helyre törtek. Eddig már több mint • kétezer hold kenyérgabonát vetettek el a falu határá­ban, s ha így haladnak továbbra is, rövidesen jelent­hetik: becsülettel eleget tettünk a haza kívánságának, késlekedés nélkül teljesítettük őszi vetésterveinket is. Most a kisteleki határban is meggyorsult a vetés munkája. Szeptember utolsó hetében több mint 1600 hold őszi kalászost vetettek el a kisteleki dolgozó pa­rasztok. A kistelekiek, és a csengeleiek tudják legjobban: nem volt semmi ördöngösség abban, hogy ilyen szépen előrehaladtak a munkában. Az a magyarázata az egész­nek, hogy a községi tanács és a kommunisták, a párt­szervezetek idejében kezdtek mozgósítani az őszi ve­tés munkájára. De nem így cselekedtek Deszken, Dö­ccm és Domaszéken sem. Márta János elvtársnak, a deszki községi agronómusnak vagy Nagymihály János elvtársnak, a Dóci Községi Tanács mezőgazdasági elő­adójának eddig minden munka fontosabb volt a vetés­nél. Nem helyes ez, s az a feladatuk, hogy a hibát ki­javítsák. A Az őszi vetések gyors befejezése községi tanácsa­ink, megbízott mezőgazdászaink, agronómusaink újabb vizsgáját jelenti. A felelősségérzet felszítása, a ver­senymozgalom fellendítése az egyedüli biztosíték arra, hogy időben elkészüljünk ezzel a nagy munkával, s ne maradjon vetetlenül egyetlen talpalatnyi gabona­föld sem. November 7 tiszteletére — a párt zászlajáért „Igyekszem, tőlem is függ..." Exportra sző ponyvát, két gépen Mokracsek Istvánné sztahánovista, az Űjszegedi Kender-Lenszövőben. Aka­ratára engedelmeskedik a gép, szaporodik a megszőtt anyag a hengeren. A hétköz­napi munkában itt, a szövő­dében is születik mindig va­lami új, amely lettekre serkent, jobb eredményeket hoz. Az újszegedi gyár kollektívája — a Szegedi Ruhagyár kez deményezéséhez csatlakozva — november 7 tiszteletére vállalta azt is, hogy negye dik negyedévi export-tervük­nek december 15-ig minőségi kifogás nélkül eleget tesz­nek, az előírt elsőosztályú áruk arányát 94.6 százalékról 95.2 százalékra emelik. No­vember 7-ig százezer forint anyagmegtakarítást akarnak elérni. Az adott szó valóra váltása minden ember munkáján múlik. Tudja ezt Mokracsek Istvánné is. Igazán szeretné, ha a Magyar Dolgozók Párt­ja Csongrád megyei Végre­hajtóbizottsága vörös ván­dorzászlaját a szocialista munkaversenyben az év vé­gén ők érdelemnek ki, az ő gyárukba kerülne, Meg is tette már egyéni felajánlásét, s ezeket mondotta: — Tőlem, valamennyi itt dolgozó munkástársamtól függ, hogy megvalósítsuk kö­zösen tett ígéretünket és jó munkánkkal a mi gyárunk­ba kerüljön a párt zászlaja. Én vállalom, hogy elért 121 százalékom tovább tartom, s ami árut készítek, valameny­nyi elsőosztályú minőségű lesz. Exportra kerülő árut szövök és napi tervem túltel­jesítésével, kifogástalan mi­nőségi munkával járulok hozzá ahhoz, hogy a gyár export-kötelezettségének de­cember 15-re eleget tudjon tenni. Beszélt arról Is, hogy jól kihasználja a munkaidő per­ceit, takarékoskodik az anyaggal. Nemcsak a saját mimikájával, hanem másoké­val is törődiik. Helyes mun­Ikafogásait, jó tapasztalatait szívesen adja át. Király Er­zsébetet is megtanította a szövésre, öröm volt számá­ra, hogy Varga Cs. Magda — aki tisztviselőnő volt és az íróasztaltól került a szövőgép mellé — szép eredményt mu­sztahánovistái munkaidejük letelte után rendszeresen at­adják tapasztalataikat a gyengébben termelő társuk­nak. Ez a segítés, munka­módszer-átadás is hozzájárul a kollektív és az egyéni vál­lalás teljesítéséhez. Mokra­csek Istvánné is megállapí­totta, hogy ezután is szíve­sen segít az arra rászorulók­nak; átadja tudását. Az eredmények a terme­lésben alapot teremfenek ahhoz, hogy kielégítsük a nö­vekvő anyagi és kulturális igényeket. Ennek igazságát ismeri Mokracsek Istvánné elvtársnő is. Ügy tartja: »-Jobb munka nélkül nincs jobb élet* Siet már, hogy vi­gyázza gépeit, de azért még elmondja: — Igyekszem, tőlem is függ, hogy megvalósuljon a gyár november 7 tiszteletére tett vállalása és a mi üze­münkbe kerüljön a párt zászlaja. S már ott is áll gépei mel­lett. Csattognak a gépek ve­télői. Telik az idő, szaporo­dik a megszőtt anyag. Mok­racsek Istvánné elvtársnő megállja a helyét. Ujabb csatlakozások a Ruhagyár kezdeményezéséhez A Szegedi Ruhagyár dolgo­zói — mint ismeretes — no­vember 7. tiszteletére, a negye­dik negyedévi és az évi terv teljesítéséért szocialista ver­senyre hívták ki városunk va­lamennyi üzemét. A kezdemé­nyezéshez már eddig is a sze­gedi üzemek túlnyomó többsé­ge jelentette be csatlakozását. A munkásgyűléseken újabb üzemekben határozták el a ru­hagyári kezdeményezéshez való csatlakozást. Tart a nemes ve­télkedés a november 7. tiszte­letére tett vállalások teljesíté­séért, a Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizottság zász­lajának elnyeréséért, A PAPRIKAFELDOLGOZÓ VÁLLALAT dolgozói vállalták, hogy a november 7-ig esedékes tervüket 1.5 százalékkal túltel­jesítik. A belföldi szükséglet biztosításáért októberi kiszere­lési tervüket 35 százalékkal túl­szárnyalják. A vállalat eddig már 34.100 kilóval több cse­megepaprikát gyártott, mint amit terve december 31-ig elő­ír. November 7-ig a gyár dol­gozói ezt az előnyüket 25 ezer kiló csemege paprika legyár­tásával növelik. November 7-ig a tervezetten felül egy száza" lékkai növelik a termelékenység get. Az export-kötelezettségük­nek három nappal a határidő előtt tesznek eleget. A SEPROGYÁR dolgozói felajánlották, hogy évi tervü­ket értékben december 15-rd teljesítik. Megtakarított anyag" ból terven felül 50 ezer forint értékű árut készítenek. Meg" ígérték, hogy az exportra ke" rülő gyártmányok önköltségét 2 százalékkal csökkentik. Nö" vélik a termelékenységet. Az a jelszó a Seprőgyárban is, hogy adósság nélkül kezd­jék meg a második ötéves ter" vet. AZ 01 SZEGEDI LADA* GYÁR dolgozói a többi között felajánlották, hogy a november 7-ig esedékes tervüket 480 ezer forint értékű áruval telje" sitik túl. !A'z üzemben az éves vállalást december 21-ig kíván­ják teljesíteni. Az éves szocia­lista kötelezettség vállalás megtételekor megígérték, hogy a termelékenységet 3.4 száza­lékkal emelik. A ruhagyári kezdeményezéshez csatlakozva vállalták a termelékenység 3-91 százalékkal való emelését. Lelkes, odaadó munkával új sikerekórt ÜZEMÜNK, a Szegedi Tex­tilművek nyersanyag szükség­letét teljes "egészében import anyagból fedezi. Ezért különö­sen fontos az anyagtakarékos­ság. Mi, az MDP Központi Ve­zetősége márciusi határozatá­nak megfelelően ebben az év­ben is főképp az önköltség csökkentésben iparkodunk eredményeket elérni. A nyersanyag takarékosságra tett vállalásunkat eddig min­denkor teljesítettük. Most, no­vember 7. tiszteletére, csatla­kozva a ruhagyári kezdeménye­zéshez vállaltuk, hogy a negye­dik negyedévben 14.7 tonna pa­mutot takarítunk meg. Ez kü­lönösen azért is döntő, mert üzemünkben októberben a leg­gyengébb a gyersanyag ellá­tottság; a régi gyapotkészle­tek már ki fogyóban vannak, az új termés szállítása és feldol­gozása pedig még nem kezdő­dött meg. VÁLLALÁSUNK eléréséért különböző műszaki intézkedése­ket kell foganatosítanunk, így többek között a gépek hulla­dék kiválasztó részeinek meg­felelő beállítását, valamint az tátott fel, mint a tanítványa. 1 olajos söpredék mennyiségének S igen helyesen a szövődé' csökkentését. Lelkesen és oda­Teftekke! lesz a vállalás valóság A Szegedi XI. számú Autó­javító Vállalat dolgozói — a ruhagyári felhíváshoz csatla­kozva — vállaltáik, hogy no­vember 7-ig esedékes tervü­ket 1 millió forinttal túltel­jesítik. A munka minőségé­nek javításával a selejtet 0.30 százalék alá szorítják. Az évi vállalásukban felajánlották 356 ezer forint megtakarítá­sát. Ezt november 7-ig, az év vége előtt teljesíteni akarják. A termelékenységet a harmadik negyedévhez vi­szonyítva 1.5 százalékkal nö­velik. Most már arról beszélnek az üzemben, ki mit tegyen azért, hogy a vállalás tettek­kel valósággá váljon. Erről beszélt Ambrus Ignác, a mo­torszerelő részleg művezetője is. Elmondta, a motor- és fődarab-műhely dolgozói fel­készültek a vállalás teljesít tésére. Az elmúlt hónapban, szeptemberben 142 százalé­kos átlagteljesítményt értek el. Most ezt a termelési ered­ményt is túl akarják majd szárnyalni. Növelni kívánják a termelékenységet azzal, hogy a munkamenetet át­szervezik; a műhelyeket cso­portosítják, megvalósítják az alapos munkaelőkészítést. Az átcsoportosítással sza­lagszerűvé válik a munkafo­lyamat. Azzal, hogy a dolgo­zók mindig azonos munka­folyamatot végeznek, megva­lósulhat saját munkájuk el­lenőrzése, figyelemmel kí­sérhetik termelési eredmé­nyeiket. A műhely átcsoportosítása már folyamatban van. No­vember 7-ig a jelenleg 28 na­pos gépikocsijavítási átfu­tási időt 26 napra akarják csökkenteni; adóan kell munkához látni, úgy, mint az elmúlt időszak­ban is és ennek ismét meglesz a haszna. Mint a Textilművek fonóda-vezetője a magam mun­káján keresztül úgy is hozzá akarok járulni az eredmények eléréséhez, hogy műszakonként és naponta rendszeresen fi­gyelem az üzemrészekben ke­letkezett olajos hulladék meny­nyiségét. Ha ez a megengedett­nél magasabb, akkor erre felhívom az üzemrész vezetői­nek a figyelmét is. Rendszere­sen, naponként figyelemmel kísérem a gépeken keletkezett — üzemünkben már nem fon­ható — hulladék mennyiségét, s ha kell, megteszem a szük­séges intézkedéseket. AZ UTÓBB! IDŐBEN prob­lémát okozott üzemünkben a maradék előfonalak bedolgozá­sának kérdése. Igen sok eset­ben a maradék előfonalat, mint hulladékot újólag visszakever­tük, feldolgoztuk. Ezzel az is­mételt feldolgozással gyártmá­nyaink önköltségét növeltük. As üzem műszaki dolgozóinak kö­zösen olyan szervezési intéz­kedéseket hoztunk létre, hogy ezek a jelenleg fennálló hiá­nyosságok megszűnjenek. így fonalaink előállítási költségei ezen keresztül is csökken majd. AZ EDDIGI években azt tapasztaltam, hogy a gépnél dolgozók és a műszakiak váll­vetve végzett munkájával ko­moly eredményeket tudunk ele érni. így dolgozunk most is. Remélem, hogy vállalásunk eredményre vezet. Szeretném! én is, ha a szocialista munka­versenyben olyan sikereket ér­nénk el, hogy annak alapján elnyernénk a Magyar Dolgozók Pártja Csongrád megyei Párti végrehajtóbizottságának kitün" tető vörös zászlaját, I Zomborl Zoltán, TI a Szegedi Textilműveli fonóda-vezetője „Elfogadom Zsulán József versenykihívását" A Délmagyarország október 2-t, vasárnapi számában: "Versenyre hívom a Ruhagyár egyik szabászát" címmel írást közölt. A cikk Zsulán Józsefnak, a Szegedi Cipőgyár felsőbőr-szabászának munkáját ismertette és kö­zölte versenykihívását, amelyet a Szegedi Ruhagyár egyik szabászához intézett. A versenykihívásra Hegedűs Mi­hály elvtárs a következőket válaszolta: -<A kihívást, mint a Ruhagyár szabásza, elfogadom. Méltó versenytársa akarok lenni Zsulán Józsefnak, a Szegedi Cipőgyár szabászának. Szeretném, ha » verseny feltételeit meghatároznánk". A két üzem vezetőinek elő kell segíteniök, hogy a két szabász — akik különböző területen dolgoznak — rendszeresen ismerje és tudja vetélkedésének eredményeit, helycsen, értékelhetően legyenek meghatározva a felté­telek. Á Minisztertanács határozata a lakásépítési előirányzat 200 millió forinttal való felemeléséről K Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javas­latára a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa elhatá­rozta, hogy — figyelembevéve a VI. Békekölcsön előirányzott összegének jelentős túljegyzé­sét — az 1956. évi lakásépítés­re előirányzott összegeket 200 millió forinttal felemelt. Ebből az összegből Buda­pesten 100 milliót, a nagyobb vidéki városokban és ipari központokban ugyancsak 100 milliót kell lakásépítésre fel­használni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom