Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-30 / 256. szám

Vasárnap, 1935. október .10. 5 OELMBGYR RORSZBG „A magyar tudomány népszerűsítése, komoly kapcsolatok kialakítása volt a célunk" Angliai áljáról számolt be Pauncz Rezsői docens a ITlT-ben Csütörtökön este az Ismeretterjesztő Társulat értelmiségi klubjában kis társaság gyűlt össze fizikusokból, vegyészekből. Jelen volt többek között Koch Sándor Kossuth-díjas egyetemi tanár is, a társulat megyei elnöke. Az érdeklődés Pauncz Rezső docens nyári oxfordi útjáról tartott beszámolóját előzte meg. Ez év tavaszán egy angol szaklapban olvasták, hogy elméleti kémiai tanfolyamot tartanak nyáron Oxfordban. Érdeklődtok iránta, s a Magyar Tudományos Akadémia támogatta a részvételi javaslatot. A választás a szegedi egyetemen dolgozó Pauncz Rezsőre és a budapesti Hoffmann Tiborra esett. Nyelvi problémák ' — Sajnos, csak egy hét késéssel értünk Angliába — mesélte Pauncz Rezső —, mivel késett a vízum. Bécsig Hattyassy professzorral utaztunk együtt, aki Ljubljanába igyekezett fogász kongreszszusra. Bécsből repülőgépen mentünk Londonba. Viharban indultunk el s — nagy magasságban — napsütésben utaztunk. A repülőn szóbaelegyedt.ünk egy skót útitársunkkal, s a beszélgetés megnyugtatott angol nyelvtudásunk felől. Annál inkább meghökkentünk, mikor Londonban a hordárnak egy szavát se értettük meg. Oxfordban aztán mégis bevált nyelvtudásunk. Milyen volt a tanfolyam ? — A tanfolyamon Coulson, Longuet Higgins és Dewar professzorok tartottak előadásóikat. Maga a tanfolyam két részre oszlott: előadásokra és laboratóriumi foglalkozásokra. A laboratóriumi foglalkozásokon harminc előre kidolgozott problémát kellett megoldanunk. Kellő mennyiségben biztosítottak számunkra ezekhez számológépeket. Coulson professzor egyébként a kémiai kötés általános problémáival foglalkozott, s az utolsó hónapok legmodernebb irányairól nyújtott áttekintést; Longuet Higgins legújabb kutatásait ismertette a szerves vegyületek színképeire vonatkozóan, Dewar pedig a rezonancia-elmélettel foglalkozott. Hoffmann Tibor és magam is tartottunk fölkérésre egy-egy negyven perces előadást a budapesti, a szegedi és a debreceni kvan- pegyetem matematikai labotumkémiai kutatásokról. 'ratóriuma, illetőleg az ottelj,. helyezett többemeletes szárizuni- ^ mológép, amely mintegy harés lakás kér déisek mincezer elektroncsővel működik. A gép bármilyen — Egyik este Coulson pro- komplikált műveletsort elvéfesszor látott vendégül ben- gez, csak előre rögzíteni kell nünket vacsora után. A be- /benne a műveletek sorrendszélgetés folyamán kijelen- jót. Hallottuk, hogy egy • hatették a professzorok, hogy jjsonló gép segítségével műszívesen eljönnének j Magyar- (szaki szövegek nyersfordítáországra. Egyetlen nehézsége ennek, hogy az autók számára nemigen lehet "útlevelet" szerezni. Már pedig anélkül igen költséges lenne az utazás. Hasonlóképpen a tanfolyamon résztvett többi kutató is szívesen ellátogatna hazánkba. — Egy másik alkalommal isát is el lehet végezni. — Másik érdekes tapasztallatunk az egyetemek szerve[zésére vonatkozik. Az újabb egyetemek Angliában is a (miénkhez hasonló szervezésűek, a régebbiek — bár ott |is érvényesül ilyen törekvés — még főként kollégiumokra tagozódnak. Mindkét az asszisztensekkel voltunk jegyetemi városban rengeteg együtt s szóbakerült a lakás- Pft. gótikus ?s renaissance kérdés - ami nemcsak Sze- «°Uegiumi ^let volt. geden probléma. Náluk azért; is nehéz kérdés ez, mert igen' drágák a lakások, a fizeté-í seknek átlagosan 30 száza-, léka lakbérre megy. A „gondolkozó"-gép — Oxford után Cambridgebe is ellátogattunk. Megragadta figyelmünket az Az érdekes beszámoló után Pauncz Rezső a magával hozott képeket vetítette le, majd a hallgatóság tett fel kérdéseket. Az előadó beszámolója végén kifejezte benyomását, miszerint a magyar tudomány külföldi népszerűsítéséért, értékes tudományos kapcsolatok kötéséért. nem hiába fáradoztak. Csaknem egymillió forint értékű játékot készít karácsonyig a NIVO KTSZ Az ország egyik legnagyobb fajátékokat és mackókat készítő szövetkezete a szegedi NIVO KTSZ. Szépkivitelü, olcsó játékaikat nemcsak a városban, hanem országszerte is kedvelik a gyerekek. A ..rakománnyal" együtt 8 forintért kapható teherautóból évente mintegy 50 000 darabot gyártanak. Nemkevésbé szeretik a kisfiúk az expressvonatolcat. vagy az Ikarusautóbuszokat, amik ugyancsak itt készülnek. A kislányok sok kedves játéka is innen kerül ki. A kis kombinált szobabútorok, konyhagarniturák mellett főleg azok a csinos kivitelű babakocsik a legkeresettebbek, amelyek 18.40 forintért valamennyi játéküzletben kaphatók. A fajátékok legnagyobb részét hulladékanyagból készítik és ezzel jelentős megtakarítást érnek el. Azokból a kisebbb fadarabokból, amik bútor, vagy más célra már nem alkalmasak, kifogástalan kivitelű játékokat gyártanak. Különösen nagy gondot fordítanak a szép és tartós festésre. Alig van olyan gyerek, akinek játékai között mackót ne találnánk. Az ország játéküzleteinek mackórendelését hetven százalékban innen elégítik ki. Ebben az évben még 8000 darabot készítenek fdhér. drapp és barna színben. hétféle nagyságban. A fajátékokkal együtt karácsonyig csaknem egymillió forint értékű játékot ad át a szövetkezet a kereskedelemnek. Készítményeik külföldre is eljutnak. Mintegy 5000 darab iskolatáblát exportálnak Ausztriába, 18.000 mackót Belgiumba. Most amikor a szövetkezet dolgozói a forradalmi műszakban még több és szebb játékot akarnak gyártani, már készítik az úi modellek terveit is. A festett nagyméíetű kombinált babaszoba es babakonyha mellett politúrozott babahálószobát akarnak készíteni. Kétfajta vonat és egy nagy hajó mintatípusai is bizonyára nagy tetszést aratnak. A szövetkezet tervezőbrigádja még több kedves új játékkal akarja a jövő esztendőben meglepni a gyerekeket. — Szovjet—amerikai filmcscre. A VOKSZ filmosztályán megbeszélés zajlott le Smith, az Egyesült Államok művészeti alapjának igazgatója és Alekszandrov rendező között a rendszeres szovjetamerikai filmcsere megszervezésének módozatairól. — Egyre több Petőfi politikai kör kezdődik az üzemi ifjúság körében. A vasipari DISZ-fiatalokriál a múlt héten indították meg a Petőfi politikai kört. A politikai körök vezetői Szőke János, Stecner Mária és Sólyomvári József DISZ-fiatalok. Az első előadás "A második DISZkongresszus határozata az ifjúság neveléséről" címmel hangzott el. (M. I, levelezőnktől.) ii — Giuseppe de Santis olasz filmrendező és felesége Moszkvába érkezett nemrég. A kiváló olasz filmrendező Moszkvában a szovjet filmművészet fejlődését kívánja tanulmányozni, — Mi van a postás kultúrcsoporttal? Sz. K. levelezőnk hiányolja a postás kultúrcsoport szerepléseit. Szeretné, ha a kultúrotthonban a színház előadásain és a filmvetítéseken kívül időnként a kultúrcsoport is tartana műsoros esteket, színdarab-előadásokat. Ekkor bizonyára a közönség is gyakrabban látogatná a kuUúnotthont. "Kérem az illetékeseket —• írja levelezőnk —, hogy tegyenek meg mindent a kultúrcsoport fellendítése érdekébein, hogy ne vesszeinek kárba a kultúrcsoport múlt sikerei". — Sartré filmet írt. A Filmspiegel beszámol arról, hogy Jean Paul Sartré — a "Nyekraszov- című, párizsi körökben nagy vihart kavart színdarab szerzője — filmet írt "Boszorkányüldözés" címen. A film főszerepeit Yves Montand és Simoné Signorét alakítják majd. — AZ ELSŐFOKÜ TOZRENDÉSZETI HATÓSÁG felhívja a dolgozók figyelmét, hogy a város területén takarmányt berakodni csak a tűzrendészeti hatóság engedélyével lehet. Akinek múlt évi engedélye van, meghoszszabbítás végett az elsőfokú tűzrendészeti hatósághoz (Szeged. Kossuth Lajos sugárút 15.) küldjék be. Azok a dolgozók, akik még berakodást engedéllyel nem rendelkeznek. mielőbb kérjék azt meg az elsőfokú tűzrendészeti hatóságtól. A takar- j mány-berakodásckat ellenőrzik és ahol mulasztást tapasztalnak. ott szabálysértési eljárást indítanak. A leleplezett kulák Az elmúlt napokban Domokos József, Szeged, Felsővárosi Feketeföldek 194. szám alatt lakó kulák azzal állított be a II. kerületi Tanács mezőgazdasági osztályára, hogy teljesítette őszi gabonavetés tervét, sőt még az anyja. Domonkos Sándorné helyett is elvetett öszszesen 4 hold kenyérgabonát. Az osztály vezetője tudomásul vette a jelentést, de gyanús lett neki a kulák nagy igyekezete, s elhatározta, hogy próbát tesz Domonkos földjén, meggyőződik róla, igazat mondott-e a kulák. Először Domonkos lakására ment, hogy jöjjön ki, mutassa meg a határban, hol a földje. A kuláknak erre kezdett melege lenni, de csakhamar feltalálta magát. Kiment a határba, valóban megmutatott a mezőgazdasági előadónak egy kétholdas forma búzavetést. A kuláknak azonban nem volt szerencséje. Csakhamar előkerült ugyanis valahonnan a megmutatott búzavetés igazi gazdája, Sándor József, Pille utcai dolgozó paraszt is, aki igen felháborodott, amikor megtudta, hogy Domonkos József kulák az ő munkájával dicse-' kedett. A mezőgazdasági előadó felelősségre vonta a kulá-> kot, s kiderült, hogy a ku-> Iák vetése nincs sehol. Ed-< dig még egy borozdafenéknyit sem vetett be, szán-> déka volt, hogy nem is vet. A póruljárt szabotáló kulák bűntettéért elnyeri méltó büntetését. Orosz nyelvi íársalgási órák a középiskolákban A középiskolai tanulók orosz nyelvi tanulmányainak elmélyítése és beszédkészségének fejlesztése érdekében, ebben a tanévben is meginí dítják az orosz társalgási órá• kat. Az elmúlt tanévben ezeknek az óráknak a megszervezéséről és ellátásáról a helyi MSZT-szervek gondoskodtak. Az MSZT központja és az Oktatásügyi Minisztérium között azonban megállapodás jött létre, melynek értelmé" ben az idei tanévtől kezdődően a középiskolák igazgatói gondoskodnak az orosz nyelvi társalgási csoportok megszervezéséről és az órák megtartásáról. Az orosz nyelvi társalgás heti két órát vesz igénybe, és rendkívüli tárgynak tekintendő. Az órák teljesen díjtalanok a résztvevő tanulók számára. Mezőgazdasági könyvhét kezdődik A párt júniusi határozatát, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a mezőgazdasági termelés fellendítését jelentősen elő tudja segíteni a mezőgazdasági szakpropaganda az új és fejlett módszerek széleskörű ismertetésével. A mezőgazdasági dolgozók szakmai képzettsége és az általános ismeretek növelése érdekeljen október 29. és november 13. között mezőgazdasági könyvvásár lesz. A könyvvásár célja, a széleskörű propagandatevékenység annak érdekében, hogy a falusi dolgozókkal megismertessék a mezőgazdasági szakirodalmat, valamint a politikai ismeretterjesztő szépirodalmi műveket is. Az országos mezőgazdasági szakkönyvvásárt a Szegedi Állami Könyvterjesztő Vállalat 207-es sz. boltja rendezi, a tanács népművelési és mezőgazdasági osztályaival karöltve. Szeged területén 6 termelőszövetkezetben és három kultúrotthonban, valamint a Népfront-bizottság helyiségében kiállítással egybekötött mezőgazdasági könyvvásárt rendez, ezen idő alatt a könyvterjesztő vállalat. A vásárok eredményes megrendezése érdekében az Állami Könyvterjesztő Vállalat versenyfelhívást intézett a termelőszövetkezetekhez, gépállomásokhoz és állami gazdaságokhoz. A TTIT megyei titkársága keskenyfilmvetitéseket rendez, hol ismertetik a dolgozókkal az egyes szakkönyveit jelentőségét. — A Magyar Szinkronfilmgyártó Vállalat dramaturgiáján megkezdték a "Husz János" című színes csehszlovák film és a "Menekülés Franciaországba" című olasz film munkálatait. A két film szinkron-rendezői Dienes Ferenc és Kiss József lesznek. — A SZOT és a DISZ közös rendezvényeként tartottak ifjúsági előadásokat a Lemezgyárban az ifjúság kulturális nevelésének programja keretében. Ezeken az előadásokon többek között ez ifjúság helyes magatartásáról, a kulturált viselkedésről beszéltek. A késő őszi nap beragyogja a Tisza alig fodrozódó felszínét. Szelíden hömpölyög a mi kedves folyónk, vizéből néha ki-kibukkan egy-egy rovarra vadászó hal feje. de mire jobban megnéznénk, már csak vízgyűrűket láthatunk. Ha a sárgás, iszapos vizet átlátszóvá tudnánk varázsolni, érdekes világ tárulna szemünk elé. A vizek rejtett élete is bizonyítja a természet roppant formagazdagságát. Az édesvizek világát az egysejtűektől a gerincesekig különböző fejlődési fokon álló fajok népesitik be. Vannak itt szivacsok, hidra-állatok, különböző férgek, ízeltlábúak, puhatestűek, de számunkra kétségtelen, hogy a gerincesek legelterjedtebb vizi képviselői, a halak a legfontosabbak. Ezekre helyenként a vidra is vadászik. Ez a sok faj megszámlálhatatlan egyedével bekapcsolódik egy hatalmas körbe, mindegyik része, fontos szereplője az úgynevezett táplálékláncnak. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabbrendü élőlény táplálékul szolgál a magasabbrendünek, de a magasabbrendű elpusztulva és a baktériumok hatására szétesve úgy kapcsolódik a körforgásba, hogy az alacsonyabbrendűek tápláléka lesz. E körfolyamat állandó egyenletes működése igen fontos a vizi élet biológiai egyensúlyának fenntartása szempontjából. Ha ez az egyensúly valamilyen ok, kiilső körülmény folytán megbomlik, pusztulás fenyeget egy sor élőlényt, főleg a magasabbrendűeket. Persze folyóvizeinkben az ilyen veszély kevéssé fenyeget. Qármennyire érdekes és szines a vizek belső világa, a kutatókat, halászokat, és természetbarátokat leszámítva, a legtöbb ember csak az éttermekben, vagy otthon ünnepi ebédjein jut szoros és, valljuk be, kellemes kapcsolatba ezzel a világgal. A halhús valóban ízletes és tápláló élelem, előállítása pedig jóval kisebb befektetést igényel, mint egyéb húsoké. Hiszen a hal a természetes vizekben magától nő és szaporodik. Még nagyobb volt a hal jelentősége A SZECIEDI IHIALASZAT nálunk a múltban. Számos gazdaságtörténeti adat bizonyítja ezt. Már a magyarság első megtelepülésében is valószínűleg szerepe volt hazai folyóink akkori nagy halbőségének. Néhány középkori adat páratlan halbőségről ad számot. Ha feltételezhetően túloz is Galeotti, Mátyás király történetírója, amikor megjegyzi, hogy Magyarországon „a vizek egyharmada hal", adata mégis jelzi folyóink, tavaink akkori halgazdagságát. Szeged mindig fontos központja volt a hazai folyóvizi halászatnak. Már a XIV. században több ezer halász élt itt. Bertrandon de la Broquiére XV. századi francia utazó beszámol arról, hogy olyan nagy folyóvizi halakat sehol sem látott, mint Szegeden. Egyes későbbi adatok szerint annyi halat fogtak ki a Tiszából, hogy egy részét állatok hízlalására használták fel. A nagy halgazdagságra azonban súlyos csapást mértek a XIX. századi nagy folyószabályozások. A szabályozási munkálatokat irányítók látóköréből teljesen kiesett e fontos nemzetgazdasági szempont. A szabályozás során nem törődtek azzal, hogy teljesen kiszárítják a növényzetben gazdag, könnyen fölmelegedő széli vizeket és ezzel a halak szaporodását nagy mértékben gátolják. Közismert ugyanis, hogy e sekély, partmenti vizek a legalkalmasabbak az ikrázásra, az ivadék kikelésére és a kis halak megerősödésére. A halállomány rohamos csökkenését idézte elő a rablógazdálkodás is, ameiy a kapitalista rendszer idején folyt. A halászati törvényt is csak 1888-ban hozták, de a tőkés vállalkozók rendszeresen kijátszották ezt is. Hermán Ottó, a nagy természettudós harcolt lehanyatló halászatunk felélesztéséért. Nyomatékosan hívta föl a figyelmet a mesterséges haltenyésztésre, amely nemcsak pótolni képes az elveszett értékeket, hanem fontos új gazdasági ágat jelent. Hermán Ottó tervei a magántulajdonosi viszonyok között alig haladhattak előre. Néhány vállalkozás bizonyította csupán a nagy tudós terveinek életrevalóságát. A felszabadulás mérföldkövet jelentett halászatunk és halgazdaságaink életében is. Természetes vizeink a halászati termelőszövetkezetek kezébe kerültek, különböző típusú halgazdaságaink száma pedig nagy ütemben növekszik. Szegeden megalakult már 1946-ban a Kossuth Halászati Termelőszövetkezet. Jelenleg 43 halászati dolgozó látja el a sokágú teendőket. A szövetkezet egészséges fejlődését mutatja, hogy a beszolgáltatási versenyben országos viszonylatban második helyre 'került. A szövetkezet készpénzvagyona 140.000 forint. A halászok erejét, ügyességét és tapasztalatait ugyancsak próbára teszi mesterségük. Napi munkájuk korahajnalban kezdődik és délutánig tart. Kitűnően kell bánniok szerszámaikkal, a nagyhálóval, porondhálóval, fenékhoroggal, varsával és egyéb halászó alkalmatossággal. A szerszámok közül a legalkalmasabbat halfajonként, vizenként, sőt évszakonként választják ki. Így például tavasszal a Maroson varsával, a Tiszán csapóhoroggal halásznak. Júniustól elsősorban fenékhorgot, augusztustól nagyhálót (laftolót) használnak. Érdekes, hogy minden évszaknak megvannak azok a jellemző halfajtái, amelyeket ekkor nagyobb számban fognak. Április—június főleg a harcsa ideje, júniustól augusztusig sok pontyot és süllőt fognak, később pedig a márnára és a keszegfélékre kerül sor. Az idén májusban, kiemelkedő halászzsákmányt ejtettek a szövetkezet halászai, öt darab 50 kg-on felüli harcsát húztak partra. A két legnagyobbat a 60 éven felüli Juhász Péter fogta ki. Egy-egy halászműszakban a Tisza szegedi szakaszán 30—50 kg halzsákmányt ejtenek. A jugoszlávokkal való megegyezés alapján a határszéli közös folyószakaszon a tilalmi időben is halászhatlak és ekkor 80—100 kg-os fogást is elértek. A kifogott halat helyben értékesítik. Egy része vendéglői fogyasztásra kerül, a többit a halcsarnok árusítja. Szeged igényes halfogyasztó város hírében áll. Valóban nálunk a friss élő halat veszik csupán. Ebből viszont nagy kereslet mutatkazik. Régebben könnyebb volt ezt az igényt kielégíteni, mert nagyobb halászó területről kapta Szeged a halat. Ma már Hódmezővásárhelyen és Csongrádon is halászati termelőszövetkezet alakult és meg kellett osztozni a vizeken. A halszükséglet kielégítésében fontos szerepet játszik a fehértói halgazdaság is. A felszabadulás óta fellendülő hal tenyésztésünk sokat ígérő új módszereket is alkalmaz. Újszerű nálunk például a rizsföldi haltenyésztés. A tudomány is szorosabb kapcsolatot teremtett a gyakorlattal és már eddig is számos vívámányát adta át a haltenyésztésnek (jó halfajták kitenyésztése, táplálék-kísérletek, halbetegségek gyógyítása stb.). Szegeden a Tudományegyetem Állatrendszertani Intézeteiében és a Főisikola Állattani Tanszékén folyik a hazai halakkal kapcsolatos tudományos kutatás, mely fokozódni fog a meginduló Tisza-kutatás keretében. Mmondhatjuk, hogy halászatunk és haltenyésztésünk nagy jövő előtt áll. Népgazdasági terveinkben helyet kap halállományunk növelése is, ennek valóraváltása biztosítja, hogy halastavaink és természetes vizeink a mainál több és jobbminőségű halat juttatnak dolgozóink asztalára, Székely bajosné E1