Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-30 / 256. szám

DELMFLGYFLRORSZflG 2 Vasárnap, 1955. október 30. (Folytatás az l oldalról.) A nyugati javaslatok alapvető sxempuniohat hagynak figyelmen hívül V. M. Molotov ezután az ülésen beterjesztett nyugati javaslatokhoz fűzött megjegyzéseket. Többek között kijelentette: — A szovjet küldöttség üdvözli azt a tényt, hogy Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország kormánya szükségesnek ismeri el nemcsak a német kérdésnek, hanem az európai biztonság kérdésének ls a felvetését. Az elénk terjesztett javaslat egyes pontjai további megvitatást tesznek szükségessé. Ennélfogva mi figyelmesen tanulmányozni fogjuk ezt a javaslatot. Mindamellett már most meg kell tenni bizonyos megjegyzéseket erről a javaslatról. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy maga a javaslat megszövegezése sem felel meg a négy hatalom kormányfői-adta irányelveknek, mert az irányelvekben az európai biztonság az első helyen áll. Ami pedig a dolog lényegét illeti, az a benyomásunk, hogy a három hatalom új javaslata nem felel meg a hathatós európai biztonsági rendszer megteremtése követelményeinek és e javaslat megvalósítása oppen ellenkezőleg az európai helyzet még nagyobbfokú kiélezésére, az államok közötti viszony feszültségének fokozódására vezetne. Ezt a következtetést mindenekelőtt azért kell levonni, mert a javaslat megvalósítása lényegében véve nemcsak fenntartaná, hanem még erősítené a jelenleg Európában fennálló katonai csoportosulásokat. A javaslat egyenesen előírja, hogy a német egységet csak úgy lehet helyreállítani, ha az egész Németország az újrafelfegyverzés útjára lép és emellett a javaslat, már eleve eldönti, hogy Németországnak részt kell vennie az északatlanti tömbben. A javaslat tartalmaz ugyan kikötéseket az északatlanti tömb kötelezettségeire és jellegére vonatkozólag, de ezeket semmi sem támasztja alá és nem is támaszthatja alá, mert ha úgy volna, akikor nem lenne indokolt a Szovjetunió részvételének elutasítása e szerződésben, pedig ez már megtörtént. Ami pedig azt a tervet Illeti. amelynek értelmében Németországot akárcsak szakaszonként is remilitarizálnák, errevonatkozólag már megadtuk a választ: Nem lehet beleegyezni Németország újrafelfegyverzésébe sem egyszerre, sem szakaszonkint. mert Németország re militarizálása nem egyeztethető össze nz általános európai biztonság biztosításával. Nem lehet elmenni a következő tény mellett sem: A három hatalom javas'atn egyfelől kifejti a szabad ö--cnémet választásokra vor-'tkozó úgvnevezett Edent?rvet. másfelől azonban tuh'idmképpen már előre eldönti. hogy tekintet nélkül rrra, mit mond a német nép ezeken a választásokon, mér most el kell határozni, hogy cz egyesített Németországnak a rcmilitarizálás útjára I MI lépnie és ezenkívül feltétlenül a nyugateurópai katonai csoportosulások résztvevőjévé kell válnia. Ezekben a tervekben nem látható, hogy számolni kívánnának a német népnek az össznémet választásokon megnyilvánuló szabad akaratával. Ami a háromhatalmi javaslatnak a fegyverzet korlátozá-j sára és ellenőrzésére vonatkozó részleteit illeti, ismeretes, hogy a nyugati hatalmak jelenleg fennálló egyezményei, amelyek hasonló korlátozásra vonatkoznak, nem akadályozzák a jelenlegi féktelen fegyverkezési versenyt. Világos, hogy ilyen körülmények közölt nem lehet komolyan beszélni biztosítékokról sem a Szovjetunió, sem a többi európai államok vonatkozásában. Végül milyen biztosítékokról lehet egyáltalán szó, amikor a szóbanforgó javaslat nem irányoz elő tanácskozási abban az esetben, ha megszegik az európai békét, vagy a béke megszegésének veszélye forog fenn? Mindez azt bizonyítja, hogy a három hatalom javaslatának elfogadása azt jelentené, hogy! a Szovjetunió és egész sor európai állam egyenesen elősegítené a német militarizmus feltámasztását és kezére járna az egyesített Németország militaristáinak, elősegítené az illető államok ellen irányuló katonai csoportosulások megteremtését célzó erőfeszítéseket. Erre bajosan számíthat valaki is. A szovjet küldöttség természetesen nem utasítja el az olyan javaslat megvitatását, amelynek célja az európai népek igazi biztonságának megteremtése, és a szovjet küldöttség minden lehetőt megtesz annak érdekében, hogy megkönnyítse a megegyezést e fontos kérdésben. Reméljük, hogy a további vitánk ezt a célt fogja szolgálni. Beszéde végén Molotov előterjesztette az európai kollektív biztonsági szerződés tervezetét. A tervezet értelmében a béke és biztonság biztosításának és az európai államok bármelyike ellen irányuló agresszió megakadályozása céljából az európai államok általános európai kollektív biztonsági szerződést kötnek. E szerződésben résztvehet valamennyi európai állam, tekintet nélkül társadalmi rendszerére, továbbá az Amerikai Egyesült Államok. 'A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság szintén tagjai lennének az egyezménynek mindaddig, amíg az egységes Németország létre nem jön. Ezután az egységes német állam lenne tagja a szerződésnek. Ha fegyveres agresszió ér egy, a szerződésben résztvevő államot, vagy államokat. oz a szerződést aláíró valamennyi állam ellen intézett támadásnak tekintendő. Ebben az esetben valamennyi szerződő fél minden hatalmában lévő eszközzel segítséget nyújt a megtámadott államnak, vagy államoknak. A szerződés ötven évre szól. s aláírása után meghatározott időszak elteltével az északatlanti szerződés, a párizsi egyezmények és a varsói szerződés érvényüket vesztik. előttünk ismeretes, előterjeszt a Szovjetunió. A következő felszólaló Pinay francia külügyminiszter volt. Közölte, hogy a három hatalom javaslatait ésszerű tárgyalási alapnak tekinti, amely a német nemzetnek egysége visszaszer zését lehetővé tevő megegyezéshez vezethet. Pinay kijelentette, hogy a francia kormány meggyőződése szerint mindenki számára biztosított lenne a biztonság, ha az egyesített Németország belépne a „nyugati védelmi szervezetekbe". A nyugati hatalmak javasolták a Szovjetuniónak a további garanciák egész sorát — mondotta Pinay — és a francia kormány úgy véli, hogy a szovjet kormány nem maradhat közömbös ezekkel szemben. Júliusban Bulganyin marsall azt állította, hogy a Szovjetunió nem adhatja át másoknak saját biztonsága biztosítását. A nyugati kormányfők nagy figyelemmel hallgatták a szovjet kormányfő e megjegyzését és ennél az oknál fogva a most beterjesztett javaslat nem irányoz elő egyoldalúan hangoztatott biztosításokat, amelyeket a Szovjetunió irreálisaknak tarthatna, hanem konkrét garanciákat tartalmaz. Pinay hozzáfűzte még, hogy nézete szerint a nyugati hatalmak javaslata lehetőséget ad a tárgyalások megnyitására és kijelentette, hogy a három nyugati hatalom kész megvizsgálni bármilyen újabb javaslatot, amelyet V. M. Molotov beterjeszteni óhajt. Végezetül bejelentette, hogy a francia küldöttség kellő figyelemmel tanulmányozza a szovjet javaslatot. A külügyminiszterek értekezletének ülése szombaton 18 óra 55 perckor ért véget. A legközelebbi ülés hétfőn lesz. Az Októberi Forradalom és a béke Rövid külpolitikai hírek fíulles és Pinay a nyugati javaslatokról Molotov után Dulles amerikai külügyminiszter szólalt fel, ; ' közölte, hogy az Egyesült Allemok társszerzője a Macr-'lan által ismertetett javas! 'oknak és hogy az Egyesült /l'ainok küldöttsége csatlakozd ahhoz, amit Macmillan elmondott. Dulles ezután foglalkozott V M. Mololov néhány megi 'v/ésévcl, egyebek között az.1, ahogyan Molotov a nyuraii hatalmak katonai csoportosulásait jellemezte. Dulles ki'elentette, hogy ezek a csoportosulások kollektív biztonrági összefogások. Dulles közölte, hogy az Egyesült Államok küldöttsége tei mészetesen gondosan megvizsgálja a szovjet küldöttség javaslatait. Kijelentette, hogy a háromhatalom javaslatának legalábbis néhány tétele egybeesik a szovjet küldöttség javaslataival, de van egy alapvető megítélésben különbség. Ez a különbség Dulles szavai szerint abban áll, hogy a három hatalom javaslata egymással szorosan összefüggő kérdéseket — Németország újraegyesítésének és az, európai biztonságnak a kérdéseit — érinti, ugyanakkor a szovjet javaslat, Dulles állítása szerint — nem függ össze Németország újraegyesítésének kérdésével. Nehéz dolog lenne megtárgyalni a szovjet javaslatot — mondotta Dulles — amíg az Egyesült Államok küldöttsége nem ismerkedik meg a Németország újraegyesítéséről szóló javaslatokkal, amelyeket, mint Genf (MTI). Október 29 én délután 15 órakor megkezdődött a genfi külügyminiszteri értekezlet harmadik ülése. Az ülésen V. M. Molotov elnökölt. 'A külügyminiszterek folytatták az első napirendi pont — az európai biztonság és Németország kérdése — megvitatását. New York (TASZSZ). Az ENSZ Politikai Bizottsága október 27-i ülésén befejezte az atomerő békés felhasználásának tárgyalását. Az Egyesült Államok, Anglia és több más ország közös határozati javaslatát 53 szavazattal hat tartózkodással elfogadták. A javaslat ellen senki sem szavazott. Tartózkodtak a szavazástól: Szíria, SzaúdArábia, Egyiptom, Irak, Libanon és Jemen. A 18 ország által beterjesztett és az ülésen elfogadott határozat szövege többek közt kiemeli: a közgyűlés erőteljesen elő kívánja segíteni az atemerö olymódon való felhasználását. hogy az csakis békés tevékenységében szolgálja az embert és javítsa létkörülményeit. Bécs (MTIl. A szövetségi tanács, az osztrák parlamenti felsőháza, az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szocialista Párt szavazataival elfogadta a semlegességről szóló törvényjavaslatot. A semlegességi törvényjavaslat ellen a Függetlenek Szövetsége szavazott, (a szövetségi tanácsban a komministák nincsenek képviselve). Helsinki (TASZSZ). Annak a szovjet—finn egyezmények értelmében, amely szerint a szovjetunió lemondott Porkkala-Udd területének haditengerészeti támaszpontként való felhasználási jogáról, megkezdődött a szovjet fegyveres erők kivonása erről a területről. Pasila vasúti állomáson nagy tömeg búcsúztatta a hazatérő szovjet katonák első szerelvényét, amikor a vonat a peronhoz ért, a szovjet katonáknak virágcsokrokat nyúj•tottak át. 38 esztendő alatt, az Októberi Forradalom győzelme óta milyen sokan és milyen sokszor leírták egymás mellé e két szót: Szovjetunió — béke. Valóban az első szocialista államnak már a létrejötte is szorosan összefüggött a béke ügyével. Oroszországban a forradalom sorsát éppen az döntötte el, hogy a munkásosztálynak a burzsoázia megdöntésére, a proletárdiktatúra megteremtésére irányuló szocialista mozgalmát a bolsevikok pártja sikeres tudta összekapcsolni olyan demokratikus forradalmi mozgalmakkal, mint az általános békemozgalom, a parasztságnak a földért folytatott harca és az elnyomott nemzetiségek nemzeti szabadságmozgalma. A tömegek megnyerése szempontjából (különösen nagy jelentősége volt annak, hogy a bolsevikok meg tudták mutatni a háború befejezése, az igazságos béke megteremtése és a szocialista forradalom győzelme közötti összefüggést. Lenin a háború idején írt cikkeiben és beszédeiben meggyőzően bebizonyította, hogy a háborút minden ország kormánya a saját uralkodó osztálya, a burzsoázia érdekében folytatja és éppen ezért a háború befejezését, a demokratikus békét csak a burzsoázia elleni harcban lehet kivívni. 1917. októburóben a forradalmi osztály, a munkásosztály hatalomra jutott Oroszországban. Ekkor a dolgozó 'tömegek ismét tapasztalhatták, hogy a bolsevikoknál, a kommunistáknál a szó és a tett között nincsen semmi ellentmondás. Amikor a bolsevikok győztek, amikor diadalmaskodott a szocialista forradalom, szinte a győzelem pillanatában hozzákezdtek ígéreteik valóraváltásához. A szovjethatalom alighogy megszületett. megkezdte a harcot a népek egyenjogúságán alapuló igazságos béke megteremtéséért. Már a forradalom másnapján, november 8-án (a régi orosz naptár szerint október 26-án) a második szovjet kongresszus elfogadta a békéről szóló dekrétumot. A fiatal szovjet állam első rendelete tehát, a békéről szólt. A szovjet kormány azzal a felhívással fordult valamenynyi harcban álló országhoz, hogy kössenek „annexiók (vagyis Idegen területek erőszakos elfoglalása, idegen népek erőszakos bekebelezése) és hadisarc nélküli azonnali békét." Az imperialista kormányok ezt a felhívást válaszra sem méltatták. De a békedekrétum annál nagyobb hatást váltott ki a hadviselő országok dolgozó tömegeinek körében. azoknak a millióknak körében, akik a véres és pusztító háború minden terhét viselték. A munkások. a parasztok, az elgyötört katonák. a front mindkét oldalán örömmel és reménységgel fogadták a szovjethatalom békefelhívását. Igen nagy volt a békedekrétum hatása Magyarországon is. 1917. december 2-án Például országszerte nagy békegyűléseket tartottak. Békcgvűlés volt ezen a napon Szegeden is, ahol az összegyűlt hatalmas tömeg az általános, demokratikus békét követelte. Az Októberi Forradalom fordulatot jelentett a haladó erőknek, a tartós béke megteremtéséért folytatott harcában. Az Októberi Forradalom azzal, hogy létrehozta a szovjet hatalmat, megteremtette a béke erőinek hatalmas bázisát, létrehozta az első ••béke-nagyhatalmat-. A Szovjetunió létrejöttével megjelent a történelemben az első olyan állam, az első olyan nagyhatalom, amelynek érdeke és éppen ezért célja is a béke fenntartása, amelynek nem fűződnek érdekei a háborúkhoz. A Szovjetunióban ugyanig nincsenek kizsákmányoló osztályok, amelyek számára a háború zsíros üzletet jelent, nincsenek pusztító gazdasági válságok. amelyeket háború j útján akarnának levezetni, a .Szovjetunió a lenini—sztálini elvek alapján minden nemzet egyenjogúságát hirdeti és I ezért nem akar más népeket leigázni, a Szovjetunió béké; ben akar élni, mert a szocia! lizmus, a kommunizmus felépítéséhez teremtő békére van szüksége. Ez a mélységes érdekeltség a béke fenntartásában szabta meg a szovjet kormány külpolitikájának vonalát az Októberi Forradalom győzelmének pillanatától kezdve. A szovjet külpolitika kezdettől fogva abból a lenini elvből indult ki, hogy lehetséges a különböző rendszerű országok békés egymásmellett élése. Lenin azt tartotta, hogy a háborúk kiküszöbölésével, a két rendszer, a kapitalista és szocialista rendszer közötti békés verseny során kell eldönteni azt a kérdést, hogy melyik rendszer az életképesebb, hogy melyik szolgálja jobban a dolgozó tömegek érdekeit. A bókedekrótum kiadása óta csaknem 4 évtized tett el, de a Szovjetunió külpolitikájának alapja azóta is vátozatlan. E külpolitika alapja, azóta is, ma is a tartós béke megteremtésére irányuló törekvés, a két rendszer békés egymásmellett élésének biztosítására irányuló törekvés. De mennyire más megváltozott körülmények között folyik ma ugyanaz a . harc, mint a békedekrétum megszületésének idején!" Akkor, 38 esztendővel ezelőtt, a szovjethatalom még csalt létezésének első óráit élte, miután a proletárforradalom győzött egy gazdaságilag és kulturális téren rendkívül elmaradott országban. Ma a Szovjetunió hatalmas, gazdaságilag is erős, fejlelt kultúrával rendelkező ország. Akkor az ifjú szovjet állam egyedül állott a kapitalista világban, mint az egyetlen szocialista ország. Ma a Szovjetuniónak erős szövetségesei vannak; a szocialista tábor országai. A szovjet kormány már 38 évvel ezelőtt is abból indult ki, hogy a béke megteremtésének és megvédésének ügye a népék kezébe van letéve. Csakhogy akkor a kapitalista országok dolgozó tömegeinek nagyobb része még nem ismerte fel ezt az igazságot. Ma már a hatalmassá vált békemozgalom azt mutatja, hogy százmilliók értik meg Sztálin szavainak jelentőségét: „a béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és mindvégig kitartanak mellette". 38 esztendővel ezelőtt a szovjet kormány bejelentette, hogy nemcsak a népekhez fordul, hanem hajlandó tárgyalni a kapitalista országok kormányaival is a békéről éa hajlandó megvizsgálni e kormányok minden javaslatát, amely a béke megteremtésére irányul. A Szovjetunió ma ls azt hirdeti, hogy az érdekelt hatalmak közötti tárgyalások útján lehetséges a vitás kérdések rendezése, a különböző rendszerű országok közötti békés együttélés megteremtése. Ezt a gondolatot fejezte ki ismét Hruscsov elvtárs a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségével folytatott moszkvai tárgyalások során. „Önökkel együtt, egy világban, egy bolygón élünk. Önöknél kapitalista rendszer van. nálunk szocialista rendszer. Mj nem támogatjuk az Önök rendszerét, Önök nem támogatják a mi rendszerünket. De minthogy ezek a rendszerek megvannxtk, keresni kell valamilyen közös nézőpontot, közös érintkezési pontot, a normális együttéléshez. A reális helyzetből kell kiindulni". A Szovjetunió éppen a reális helyzetből kiindulva az utóbbi hónapokban egy egész sor kezdeményező lépést tett a két rendszer békés együttélésének biztosítására. Hozzájárult az osztrák államszerződés megkötéséhez, csökkentette fegyveres erőinek létszámát, leszerelési javaslatot nyújtott be az ENSZ-hez stb. A Szovjetunió és az egész szocialista tábor békepolitikája és a világméretű békamozgalom eredményes harca napjainkban kedvezően érezteti hatását a nemzetközi helyzetre. Ezek az erők vívták ki a nemzetközi helyzet bizonyos enyhülését, a genfi szellem" térhódítását az utóbbi időben, az imperialista .,erőpolitika" a „hidegháború" híveivel szemben. Ezek az erők. a béke erői tovább folytatják harcukat a most folyó genfi külügyminiszteri értekezleten is. azt a harcot, amely az Októberi Forradalommal kezdődött el, g amelynek célja változatlanul a népek közötti tartós béke megteremtése. Kalmár György adjunktus. Az ecsetgyári „Braun Éva"-brigád példát mutat „Be kell fogni a legjobb asztalt!" — így döntött négy diszes lány az Ecsetgyár egyik műhelyében és megalakították a „Braun Éva" ifjúsági brigádot. A brigád vezetője Domonkos Józsefné kiváló munkás lett. tagjai Takó Sándorné, Ződi Ilona és Korom Kata ifjúmunkások. A brigád tagjai elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére előző havi 119 százalékos átlagúkra „rádolgoznak" még legalább 3 százalékot. A brigád szeretné, ha az üzem valamennyi ifjúmunkása csatlakozna a vállalásokhoz, s így az Ecsetgyárban is meghonosodna az úgynevezett „háromszázalékos mozgalom", melynek lényege az, hogy valamennyi ifi előző havi átlagára „ráver" ha többet nem, hát 3 százalékot. A »Braun Éva—brigád példát mutat, vállalását már is teljesíti és csak kiváló minőségű munkát végez. Véget ért a gyiimölcsszürct Gazdagon termő alma-, körte-, szilvafáink csaknem mindenhol megszabadultak már súlyos tei-hüktől: ládákba, kosarakba került az új termés. Kertészeink hozzáértő munkája révén régenlátott bőségben árusítják a piacokon az ízletes gyümölcsöket, s megtelnek a raktárak is, télen sem lesz hiány az egészséges, jóízű gyümölcsökben. Szinte felbecsülhetetlenül sok alma termett az idén Szabolcs megyében. Az állami gazdaságokban csaknem száz kilót adott egy-egy termőfaegység. Ebből a megyéből eddig 1500 vagon almát küldtk a hazai piacokra és még ebben az évben előreláthatóan 7000 vagon almát szállítanak el. Hazánk legismertebb őszibaracktermő vidékén, a Csongrád megyei Szatymazon rekordtermést szüreteltek az idén. A fák roskadoztak a 30—40 dekás óriási barackok súlya alatt. Különösen Frank István és József, a szatymazi őszibarackkultúrát 25 évvel ezelőtt meghonosító testvérpár dicsekedhet szép eredménnyel, egymázsás termést hozó fáik is vannak. A felvásárló vállalat Szatymazról már több mint tízezer mázsa hamvas őszibarackot szállított belföldi fo-' gyasztásra és exportra,