Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-27 / 253. szám

Csütörtök, 1955. október 27. ö 0ElMBGY*R0RSZI6 SZÁMVETÉS SZÁMOLJUNK egy kicsit! Hiszen ilyenkor, a* betakarítás vége felé minden gazda számot vet azzal: miért dolgozott egész esztendőben? Mi van a veremben, magtárban, a padláson, — mit adott az államnak, s mi maradt magának és családjának? A termelőszövetkezetekben könnyen megy ez a számadás. Csak föl kell ütni a nagykönyvet, ami számontart minden kiló gabonát, gyümölcsöt, minden csomó zöldséget, minden liter tejet — és pontosan számon tartja a kiadásokat is. Az egyéni termelők nem vezetnek listát, nem emlékeznek, hogy mikor mennyit árultak a piacon s kinek, mit fizettek — trágyáért, fuvarért, miegymásért. Tehát csak úgy nagyjából tudják, hogy mit hozott az esztendő. Annyi azonban bizonyos, hogy akár termelőszövetkezetről, termelőszövetkezeti tagról, akár egyéni gazdáról legyen szó, az egyiknek többet, a másiknak kevesebbet. Kinekkinek hozzáértése és igyekezete szerint sikerült az esztendő. A dolgos, becsületes munkás többet vett el a természettől, s annak szebb eredményt mutat a számvetés a termelőszövetkezetben is, az egyéni gazdaságban is. « BARNA ISTVÁN, tízholdas egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztról mindenki azt tartja Újszegeden, hogy példásan gazdálkodik. A szövetkezetiek Ls ezen a véleményen vannak. Földje ott fekszik a Haladás termelőszövetkezet hatalmas táblái mellett. Éppen a tőszomszédságukban. Barna István átátpislog * a szövetkezetiek földjére, azok pedig az övére. Talán féltékenykednek is kicsit egymásra! Mégis azt mondják a szövetkezetiek: „Olyan tiszta a Barna bácsi földje, hogy akár a szalonnát is meg lehetne róla enni", — mert ami igaz — igaz! Barna bácsi feleségével, meg két fiával műveli a földet. 0 maga a háború óta beteges, s egyre ritkábban jár ki a határba, feleségét meg a házi munka is leköti. Két fia viszont minden idejét a határban tölti. De mindegy! Földjük tiszta, gondosan művelt, s egész évi törekvő munkájuk szépen jövedelmezett. Az egyéni gazdák Barna Istvánra apellálnak, ha arról esik szó, hogy ki gazdálkodik igazán példásan, a Haladás termelőszövetkezet tagjai meg • Rabi Istvánra. Szigorú munkaerkölcsű ember Rabi István is, a szövetkezet legjobb, legelső fogatosa. Ö egyedül dolgozik családjából a termelőszövetkezetben. Másfél esztendeje, mikor belépett, a kétes meggyőződésű szomszédok csak legyintettek és igy tettek: „Egy koldussal megint több lesz". Csakhogy Rabi István nem hagyta magát! Szorgalzott egész esztendőben s most, mikor számol, nem remeg kezében a ceruza. A tavalyi jósok segíthetnének most nekünk, — mondjuk: ellenőrizhetnék a számítást. HA MAR KÉSZEN VAN a két számítás, a két gazda éwégi számvetése, érdemes a kettőt egymás mellé tenni. István cgj etlen forintot sem hagyott a. földben! KEDVEUÖBB IDŐJÁRÁS esetén tat án több lenne a Barnáék, jövedelme és több esne egy-egy emberre. De a Haladásiban vajon nem esne mégtöbbf? Végül is Barnáéknak meg kellett elégedniük azzal, hogy egyikükreTalán nem^lesz minden ta- egyikükre csupán felényi nnlsác nélkül! Valamire fi- tiszta ifi,vedelem esik mint nulság nélkül! Valamire figyelmeztetnek a számok. Barna István egyénileg dolgozó paraszt tíz hold földjéről betakarított: 45 mázsa búzát 40 „ árpát 50 „ kukoricát 3.50 „ burgonyát 5 „ napraforgót 6 „ borsót Rabi István szövetkezeti dolgozó munkaegységei utáni járandóságként eddig hazavitt: 12.77 mázsa búzát 14.60 „ árpát 16.45 „ kukoricát 1.46 ,, zabot 1.82 „ rozsot 1.90 „ burgonyát Ezeken kívül kapott két malacot. Háztáji gazdaságáról 30 mázsa kukoricát takarított be. A szövetkezet eredményei alapján munkaegységeire hozzávetőlegesen még 12 mázsa fa, 36 kiló cukor és 9000 forint készpénz esik. Az apróbb dolgokat ne számítsuk, ne legyünk kicsinyesek! Hanem tegyük fel, hogy Barnáéknál az évi kiadásokat a jövedelem egyharmadából ki tudják egyenlíteni! Ha a fent említett terményekhez még hozzáadunk valamit, ami év közben tejhaszonból, állattenyésztésből, hizlalásból... innen-onnan esik és az értéket forintban mutatjuk ki, akitor azt tapasztaljuk, hogy Barna István gazdasága mintegy tízezer forinttal többet jövedelmezett, mint Rabi István munkája a termelőszövetkezetben. Csakhogy tovább kell menni! Osztani is kell! Hiszen Barnáéknál nem egy ember dolgozott a gazdaságban, hanem átlagosan három. S kivel osztozik Rabi István? Az a 30.000 forintot kitevő évi jövedelem, amit Rabi István a termelőszövetkezetben szerzett, elérhető-e Barna István gazdaságában? Nagyon egyértelmű a felelet, mert Barna tiszta, jövedelem esik, mint Rabi !lsj vánra. S htafmár itt tartunk, meg kell jegyezni, hogy az időjárástól ifüggetlenül Rabi Istvánra jmég több is eshetne! Vér CÍ'örgy ugyanis „feltalálta" a szövetkezetben, hogy az újsz egedi földekben holmi „ősorő" szunnyadozik, sakár tia enöt évig is jól teremnének ezek a földek mindem trágyázás nélkül. Ezt sokan ellhitték s belenyugodtak. Petiig az ilyen felfogás megbossa ulja magát, vagy inkább ta szövetkezet tagjait. A Halaclás tagjai nem lehetI nek elég edettek a gabona 12 ' mázsás> átlagtermésével, mert a Felte2:abadulás termelőszövetkezet jóval gyengébb minőségű földeken megfelelő trágyázással éppen két mázsával vert rájuk. Ha a Haladásban nem hódoltak volna be Vér György és társai „feltalálásának", a 18— 20 mázsás átlagtermés sem lett volna; meglepetés. De még így is megmutatkozik a hársas gazdálkodás fölénye, nagyobb jövedelmezősége. Nemcsak a fenti számításban, hanem abban is, hogy egyes gabonafajtákból így is magasabb a Haladás termésátlaga, mint a szomszédságukban gazdálkodó Barna Istváné. / MIKOR A HALADÁSBAN jártam. Rabi Istvánt munkában találtam. Barnáéknál is dologban volt az egész háznép. Az öreg, avasodó házat tatarozták. Barna bácsi csak nézte, nézte a kopott, minden eresztékében meglazuló épületet. majd megcsóválta a fejét és azt mondta: — Hiába toldozzuk, foltozzuk, ragasztjuk, öreg ez már, új kéne! Ö egyelőre a házra gondolt, pedig ráillik ez becsületes dolgozótársai és az ő életformájára is. Üj kellene, és kényelmesebb! (—n —n) November 1-iől mindennap közlekedik az autóbusz Szeged és Deszk között A Csongrád megyei Gépkocsiközlekedési Vállalat a deszki dolgozók és tanulók kérését teljesíti, amikor az eddigi heti háromnapos járat helyett, mindennapos autóbusz-járatot indít november 1-től Szeged és Deszk között. Az autóbuszokra kedvezményes havi és heti bérleteket a vállalat forgalmi iroca és Kiss Ernő utca sarok) már lehet váltani. Szegedről az autóbusz reggel 7-kor és délután 3-kor, Vasárnap 9 óra 45 perckor, este fél 9-kor; Deszkről reggel 7 óra 25 perckor és délután 2 óra 40 perckor; Vasárnap 10 óra 10 perckor masan, becsületesen dolgo- dájában (Bajcsy-Zsilinszky ut- és 20 óra 55 perckor indul. Az Októberi Forradalom és a munkás-paraszt szövetség SZTÁLIN ELVTÁRS *Az Októberi Forradalom és az orosz kommunisták taktikája" című cikkében az orosz proletárforradalom két sajátosságáról beszélve elsőnek a következői emeli ki: »...hogy a proletáriátus diktatúrája nálunk mint olyan hatalom született meg, mely a proletáriátus és a proletáriátus vezette paraszti dolgozó tömegek szövetsége alapján keletkezett*. Tehát az Októberi Forradalom egyik fő sajátossága, mely kifejezi a forradalom egyik leglényegesebb oldalát, az a tény, hegv a forradalomban megv ci osult a munkás-paraszt szövetség, hogy a forradalom alapvető osztályhatalma, győzelmének előfeltétele, a proletáriátus és a szegényparasztság szövetsége volt. Az Októberi Forradalom mint általában, ugyanúgy osztálytartalom szempontjából is, a munkás-paraszt szövetség szempontjából is határkövet, új szakasz kezdetét jelenti a nemzetközi munkásmozgalom történetében. Ismeretes, hogy nem az Októberi Forradalom volt az első szocialista forradalom a világtörténelemben, hanem az 1871-es Párizsi Kommün. Azonban a Párizsi Kommün elbukott főképpen azért, mert a paraszttartalékok a burzsoázia mellett voltak. Az. Októberi Forradalom volt az első proletárforradalom, melyben a parasztság a munkásosztály mellé állt. következésképpen csakis az Októberi Forradalom lehetett az első győztes proletárforradalom. A marxizmus megalapítói, Marx Károly és Engels Frigyes a munkás-paraszt szövetség részletes elméleti földolgozását nem végezték el, történelmi tapasztalatok s bizonyos előfeltételek híján csak a kérdés felvetéséig, jelentőségének hangsúlyozásáig jutottak el. A MUNKÁS-PARASZT SZÖVETSÉG elméletének marxista kidolgozását az Októberi Forradalom nagy stratégája. Lenin végezte el. Lenin az imperializmus '.örvényszerűségeit és a cári Oroszország sajátos viszonyait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a proletáriátus a forradalomban sével akadályozták a proletárforradalom napirendre tűzését. Milyen nézetek voltak ezek? A II. Internacionálé vezetőinek opportunista nézetei, melyeknek lényege: a munkások csak abban az országban vehetik kézbe és tarthatják meg a hatalmat, ahol a lakosság túlnyomó többségét alkotják. Ellenkező esetben kisebbségben maradnak, mert a parasztság a burzsoázia mellé áll, következésképp várni kell a proletárforradalommal, míg a proletáriátus mindenütt a lakosság többségévé válik. Álláspontjukat azzal a történelmi tapasztalattal próbálták igazolni, hogy 1848-ban és 1871ben Franciaorszgban azért vesztett a proletáriátus, mert a parasztság a burzsoázia mellé állt. tehát logikus, hogy most is mellé fog állni. Hasonló nézeteket fejtett ki Trockij is, aki a proletáriátus és a parasztság közötti állítólagos kibékíthetetlen ellentétekről beszélt. Ezek az állítások gyakorlatilag azt célozták, hogy elodázzák a proletárforradalmat, hogy a proletáriátust tétlenségre kárhoztassák. Lenin ragyogóan bizonyította elméleti síkon, hogy e nézetek teljesen tarthatatlanok és tudományos elemzéssel mutatta ki, hogy a régi nyugat-európai polgári forradalmakban és egyideig azok után is, a parasztság azért vált a burzsoázia szövetségesévé, mert abban az időben még a burzsoázia többé-kevésbé forradalmi volt, s ki tudta elégíteni a parasztságot földdel, szabadsággal. Ma már ez a helyzet nem áll. mert a burzsoázia ellenforradalmivá lett, s nemcsak a proletár, hanem a polgári demokratikus forradalomban is a munkásosztályé lehet csak a hegemónia. Ma már egyedül a proletáriátus képes arra. hogy a parasztságnak földet, szabadságot adjon, és megszabadítsa a tőkés — imperialista elnyomástól is. Másrészt Lenin azt is kimutatta — megcáfolva ezzel Trockljt —, hogy a parasztság és a proletáriátus között nincs abszolút értelemben vett antagonisztikus ellenlét; van antagonisztikus ellentét; nem győzhet a parasztsággal' de nem a proletáriátus és az való szövetség nélkül, de a parasztság sem emelkedhet ki a földesúri és burzsoá elnyomásból, ha nem áll a proletáriátus mellé. Tehát a munkásosztály és a parasztság szövetsége objektíve lehetséges és szükségszerű. Lenin megállapításai óriási jelentőségűek voltak a proletári világforradalom fejlődése szempontjából. Elméletileg szétzúzták azokat a nézeteket, melyek a munkás-paraszt szövetség elvetéegész parasztság, hanem a proletáriátus és a kuláksag között. Sőt ez az ellentét a paYasztságon belül is fennáll a szegényparasztság és a kulákság között. Logikus tehát, hogy míg a polgári demokratikus forradalomban a proletáriátus együtt halad az egész parasztsággal. addig a szocialista forradalomban csak a .szegényparasztsággal haladhat együtt, már a kulákság ellen is. Lenin ezt a stratéA hivatalos esküvői szertartás még a délutáni órákban megtörtént a tanácsházán, most már kezdődik a legalább két naposnak Ígérkező lakoma. A nagy utcafronios szövetkezeti ház termei fényárban úsznak. A hosszú asztalsorokat fehér damaszt-térítők takarják. A tüzes pusztamérgesi rizlinggel telt üvegek, poharak erdejéből itt-ott bokrétába kötött virágok mosolyognak. A rettentő nagy vendégsereg — 200 ember — nem sokat törődik most a virágok szépségeivel. A vacsora még ezután következik, de mulat már az egész násznép. A vonósok ropogós talpalávalót játszanak. Faragó Szilveszternek, az öreg vőfélynek — akiről itt el Icell mondamink, hogy a falu egyik legtekintélyesebb egyéni gazdája, s most készül ö is házasságot kötni a szövetkezettel — igen nagy fáradságaba kerül, mire csendet teremt, hogy elmondhassa a szakácsok, kukták seregének napok óta tartó munkájáról kacskaringós mondókáját, bejelentse, hogy most pedig a vacsora következik. Az udvarról meg a konyhából szivárgó bűvös illatok egyszeriben elárasztják a termeket. Először a 30 kakasból főzött finom húslevest tálalják. Fodor Miklósné meg Lengyel Péterné messze földön híres főzőasszonyok vizsgáznak most, méghozzá kiváló eredménnyel. Mindenki őket dicséri. A dicséretek utója, de y.em a kisebb része már Varga János Sző regi lakodalom paprikásfőzöé, aki most is bebizonyította, hogy az ő főztje után még a király is megnyalhatná tíz körmét. Varga János egy jókora 300 kilós hízót fojtott a szolgafákra akasztott bográcsokba. A paprikás után a torták, sütemények tüneményes változatossága következik. Egyedül csak a sütéshez 180 kiló nulláslisztet használtak el. Elképzelni is nehéz, hány cukrász hány napi munkája lehetett ez a sokféle édesség. p'szik, iszik mindenki, fájós gyomrára senki sem panaszkodik. Közben sokan arról beszélgetnek: ilyen szép, ilyen nagy lakodalom emberemlékezet óta nem volt Szöregen. A vidám szórakozás közben telt idő arra is, hogy elbeszélgessünk néhánnyal a háziak közül. Először Takács nénivel, az új aszszony Takács llovlka édesanyjával ismerkedtünk meg. Az idős, tört arcú nénike örömkönnyektől csillogó szemekkel, a legboldogabb édesanya hangján beszél. Férjét már régen elvesztette, három árvájával élte hosszú időn keresztül a szegények életét. — Ezt én sohasem gondoltam volna. Valamikor itt e nagy ház uránál voltam cseléd. Ezekbe a szobákba, termekbe sohasem tehettem be a lábamat. s most itt tarthatjuk Ilonkám lakodalmát. Olyan lakodalom ez, amilyet csak így a magunk módján szövetkezetben lehet csinálni. Kinek is köszönjem, hogy mindez így történhetett. A Petőfi TSZ tagságának-e vagy a mi népi demokráciánknak, de inkább mind a kettőnek — magyarázza Tákács néni s aztán másra tereli a szót. — Látnák csak azt a rengeteg szép ajándékot, amit Ilonka kapott. A brokátselyem paplanok, damaszt-térítők, törülközők, ágyhúzatok, mindenféle edények, különböző Elmondja még azt is az elnök, hogy az egész lakodalmi ügyet közgyűlésen tárgyalták meg. A tagság örömmel vállalta Takács Ilonka kiházasítását. Persze nem azért, mintha. Ilonkáék szűkebb családja nem lett volna erre képes, hiszen bőven kaptak Takácsék a szövetkezettől. Az új asszony bátyjával dolgozott együtt a közösben. Eddig 640 munkaegységet teljesítettek összesen. Megszámítva a háztáji földön termetteket is. minden teljesített munkaegységre 6li forint esik nekik, összesen tehát kettőjük nyári jövedelme 38 400 forintra rug. Ebből Ilonka keresete több mint 15 ezer forint. Üresen állnak már az asztal körüli ülőhelyek, egyedül csak az új bútorok, székek egész garmada. Egy Fár nem táncol még. Ács Lajos A • . . - . _ - /I Ml „o 1 «-v Z 4V, AM 1-1 X helyre be sem tudtuk rakni a sok drága ajándékot, mert bizony a kétszáznyi vendég közül senki sem jött üres marékkal. Kasza Lajos elvtárstól, a szövetkezet elnökétől is sok érdekeset hallunk. ___ Tlonka a mi lányunk volt, mondhatjuk, hogy itt serdült felnőtté, megérdemli ezt a szép lakodalmat. Jó munkás, arany keze van neki. Különben is szégyen lenne, ha a mi nagy családunk nem tenne ki magáért, hiszen ami a miénk, az Ilonkáé is. Hétszáz hold jó földünk, egész kis gulyára való szarvasmarhánk, 32 lovunk és vagy 180 disznónk van. Kukoricából húsz vagonnal termeltünk a nyáron. akiről az imént azt mondta, kis felesége, mikor megkérdeztük tőle, mit hozott neki az esztendő: sok mindent és ami mindennél többet ér, egy jó férjet — kedvesen, szerelmesen néz hitvese szemébe. Barátai, bajtársai mondták el: messzi dunántúli községből, Enyingről származott ide. Most még tényleges katonai szolgálatát tölti a határőrségnél. Mit csinál majd, ha letelik a katonaidő? — Itt maradok — válaszolja —, hiszen olyan jó itt, olyan jó emberek laknak itt, mint odahaza minálunk. JXJost már szaporán ürülnek a giai jelszót így fogalmazza meg: "Kezdetben az egész parasztsaggal a monarchia ellen — és ennyiben a forradalom burzsoá, burzsoá demokratikus marad. Aztán a szegényparasztsággal együtt — \c.'amennyi kizsákmányolnál együtt a kapitalizmus ellen, ideértve a falusi gazdagokat, kulákokat, spekulánsokat — és ennyiben a forradalom szocialistává válik*. Ezekkel az elméleti állításokkal döntötte halomra Lenin az opportunisták, trockisták feltevéseit. Egyelőre azonban csak elméleti síkon. LENIN ELMÉLETÉNEK PRÓBAKÖVE az Októberi Forradalom volt. Az Októberi Forradalomban, úgy, ahogy azt Lenin eiőre látta, együtthaladt a szegényparasztság a munkásosztállyal. A forradalom győzelmének másnapján pedig, a hatalmon levő proletáriátus egycsapásra kielégítette a parasztság összes követeléseit. A nagybirtokok kisajátításával örök használatra a pcrasztság birtokába adta a földet, megszüntette a földesúri kiváltságokat, bevezette a demokratikus jogokat stb. Ezzel, és a középparasztság irányában folytatolt későbbi nevelő-munkával az egész dolgozó parasztságot a szovjethatalom mellé állította. A dolgozó parasztság nem csalódott szövetségesében, sőt a szocializmus építése során mindinkább meggyőződött arról, hogy felemelkedésének. boldog jövőjének egyedüli járható útja a munkásosztállyal való szövetség. Az Októberi Forradalom tehát igazolta Lenin munkásparaszt szövetségben elfoglalt álláspontját s megszüntette létjogosultságát minden e kérdésben vallott opportunista felfogásnak. AZ OKTÓBERI FORRADALOM PÉLDÁJA hatalmas perspektívát adott az egyes országok proletáriátusának a szocialista forradalom győzelméért vívott harchoz. Bebizonyította, hogy nem kell várni arra egy országban sem, míg a proletariátus a lakosság többségévé válik, hanem meg kell teremteni a parasztsággal való szövetséget, s akkor győzhet a proletárforradalom még úgy is, ha a proletáriátus számbelileg kicsiny az összlakossághoz viszonyítva. Ettől az időszaktól kezdve a munkás-paraszt szövetség megteremtésének eszméje a kommunista pártok alapvető stratégiai jelszavává vált, s az marad a jövőben is. Elsősorban ezért jelent az Októberi Forradalom a munkásparaszt szövetség vonatkozásában új szakaszt a nemzetközi munkásmozgalom történetében. Az Októberi Forradalom eredményeképpen létrejött, és egyre hatalmasabb erővé válik a szovjet állam, a proletáriátus diktatúrája. Ennek az államrendszernek, a proletárdiktatúrának alapia a munkás-paraszt szövetség. A szocializmus építésének viszonyai között a parasztság új típusú, kizsákmányolástól mentes, nagyüzemi gazdálkodást folytató kolhozparasztsággá vált. ami minőségi változást jelentett a Szovjetunió és a munkás-paraszt szövetség történetében. A parasztság új típusú osztállyá válásával végérvényesen és elszakíthatatlanul megszilárdult a munkás-paraszt szövetség. Ma a munkásosztály és a parasztság együtt, a szovjet társadalom alapvető osztályait alkotják. A munkás-paraszt szövetség megteremtésének Október nyújtotta példája vezérelte és vezérli pártunk 1945 előtti ós utáni harcát és erőfeszítéseit is e szövetség kialakításában és további megszilárdításában. Suki Béla — Sokan felkeresték a héten az OFOTÉRT Vállalat , „ „ . ,, , számú boltiát a Sztálin boroskancsok. Egyéni gazdak, körúton. Nagv érdeklődéssel szövetkezeti tagok együtt isznák, m:i- szemlélték a használt fénylainak nemcsak az új pár egészsé- képező-gépeket, amelyekből gére, hanem a falu szép jövőjére is. vásárt, rendezett a vállalat Csépi József vezetősége,