Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-27 / 253. szám

Csütörtök, 1955. október 27. ö 0ElMBGY*R0RSZI6 SZÁMVETÉS SZÁMOLJUNK egy kicsit! Hiszen ilyenkor, a* betakarí­tás vége felé minden gazda számot vet azzal: miért dol­gozott egész esztendőben? Mi van a veremben, magtár­ban, a padláson, — mit adott az államnak, s mi maradt magának és családjának? A termelőszövetkezetekben könnyen megy ez a szám­adás. Csak föl kell ütni a nagykönyvet, ami számon­tart minden kiló gabonát, gyümölcsöt, minden csomó zöldséget, minden liter tejet — és pontosan számon tart­ja a kiadásokat is. Az egyé­ni termelők nem vezetnek listát, nem emlékeznek, hogy mikor mennyit árul­tak a piacon s kinek, mit fi­zettek — trágyáért, fuvarért, miegymásért. Tehát csak úgy nagyjából tudják, hogy mit hozott az esztendő. Annyi azonban bizonyos, hogy akár termelőszövetkezetről, ter­melőszövetkezeti tagról, akár egyéni gazdáról legyen szó, az egyiknek többet, a má­siknak kevesebbet. Kinek­kinek hozzáértése és igyeke­zete szerint sikerült az esz­tendő. A dolgos, becsületes munkás többet vett el a ter­mészettől, s annak szebb eredményt mutat a számve­tés a termelőszövetkezetben is, az egyéni gazdaságban is. « BARNA ISTVÁN, tízhol­das egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztról mindenki azt tartja Újszegeden, hogy példásan gazdálkodik. A szövetkezetiek Ls ezen a vé­leményen vannak. Földje ott fekszik a Haladás termelő­szövetkezet hatalmas táblái mellett. Éppen a tőszomszéd­ságukban. Barna István át­átpislog * a szövetkezetiek földjére, azok pedig az övé­re. Talán féltékenykednek is kicsit egymásra! Mégis azt mondják a szövetkezetiek: „Olyan tiszta a Barna bácsi földje, hogy akár a szalonnát is meg lehetne róla enni", — mert ami igaz — igaz! Barna bácsi feleségével, meg két fiával műveli a föl­det. 0 maga a háború óta beteges, s egyre ritkábban jár ki a határba, feleségét meg a házi munka is leköti. Két fia viszont minden ide­jét a határban tölti. De mindegy! Földjük tiszta, gondosan művelt, s egész évi törekvő munkájuk szé­pen jövedelmezett. Az egyéni gazdák Barna Istvánra apellálnak, ha ar­ról esik szó, hogy ki gazdál­kodik igazán példásan, a Ha­ladás termelőszövetkezet tagjai meg • Rabi Istvánra. Szigorú munkaerkölcsű em­ber Rabi István is, a szövet­kezet legjobb, legelső foga­tosa. Ö egyedül dolgozik családjából a termelőszövet­kezetben. Másfél esztendeje, mikor belépett, a kétes meg­győződésű szomszédok csak legyintettek és igy tettek: „Egy koldussal megint több lesz". Csakhogy Rabi István nem hagyta magát! Szorgal­zott egész esztendőben s most, mikor számol, nem re­meg kezében a ceruza. A ta­valyi jósok segíthetnének most nekünk, — mondjuk: ellenőrizhetnék a számítást. HA MAR KÉSZEN VAN a két számítás, a két gazda éwégi számvetése, érdemes a kettőt egymás mellé tenni. István cgj etlen forintot sem hagyott a. földben! KEDVEUÖBB IDŐJÁRÁS esetén tat án több lenne a Barnáék, jövedelme és több esne egy-egy emberre. De a Haladásiban vajon nem esne mégtöbbf? Végül is Barná­éknak meg kellett elégedni­ük azzal, hogy egyikükre­Talán nem^lesz minden ta- egyikükre csupán felényi nnlsác nélkül! Valamire fi- tiszta ifi,vedelem esik mint nulság nélkül! Valamire fi­gyelmeztetnek a számok. Barna István egyénileg dolgozó paraszt tíz hold föld­jéről betakarított: 45 mázsa búzát 40 „ árpát 50 „ kukoricát 3.50 „ burgonyát 5 „ napraforgót 6 „ borsót Rabi István szövetkezeti dolgozó munkaegységei utá­ni járandóságként eddig ha­zavitt: 12.77 mázsa búzát 14.60 „ árpát 16.45 „ kukoricát 1.46 ,, zabot 1.82 „ rozsot 1.90 „ burgonyát Ezeken kívül kapott két ma­lacot. Háztáji gazdaságáról 30 mázsa kukoricát takarí­tott be. A szövetkezet ered­ményei alapján munkaegy­ségeire hozzávetőlegesen még 12 mázsa fa, 36 kiló cu­kor és 9000 forint készpénz esik. Az apróbb dolgokat ne számítsuk, ne legyünk kicsi­nyesek! Hanem tegyük fel, hogy Barnáéknál az évi ki­adásokat a jövedelem egy­harmadából ki tudják egyen­líteni! Ha a fent említett terményekhez még hozzá­adunk valamit, ami év köz­ben tejhaszonból, állatte­nyésztésből, hizlalásból... innen-onnan esik és az érté­ket forintban mutatjuk ki, akitor azt tapasztaljuk, hogy Barna István gazdasága mintegy tízezer forinttal töb­bet jövedelmezett, mint Ra­bi István munkája a terme­lőszövetkezetben. Csakhogy tovább kell menni! Osztani is kell! Hiszen Barnáéknál nem egy ember dolgozott a gazdaságban, hanem átlago­san három. S kivel osztozik Rabi István? Az a 30.000 fo­rintot kitevő évi jövedelem, amit Rabi István a terme­lőszövetkezetben szerzett, el­érhető-e Barna István gaz­daságában? Nagyon egyér­telmű a felelet, mert Barna tiszta, jövedelem esik, mint Rabi !lsj vánra. S htafmár itt tartunk, meg kell jegyezni, hogy az időjá­rástól ifüggetlenül Rabi Ist­vánra jmég több is eshetne! Vér CÍ'örgy ugyanis „felta­lálta" a szövetkezetben, hogy az újsz egedi földekben hol­mi „ősorő" szunnyadozik, s­akár tia enöt évig is jól te­remnének ezek a földek mindem trágyázás nélkül. Ezt sokan ellhitték s belenyugod­tak. Petiig az ilyen felfogás megbossa ulja magát, vagy inkább ta szövetkezet tagjait. A Halaclás tagjai nem lehet­I nek elég edettek a gabona 12 ' mázsás> átlagtermésével, mert a Felte2:abadulás termelő­szövetkezet jóval gyengébb minőségű földeken megfele­lő trágyázással éppen két mázsával vert rájuk. Ha a Haladásban nem hódoltak volna be Vér György és tár­sai „feltalálásának", a 18— 20 mázsás átlagtermés sem lett volna; meglepetés. De még így is megmutat­kozik a hársas gazdálkodás fölénye, nagyobb jövedelme­zősége. Nemcsak a fenti szá­mításban, hanem abban is, hogy egyes gabonafajtákból így is magasabb a Haladás termésátlaga, mint a szom­szédságukban gazdálkodó Barna Istváné. / MIKOR A HALADÁS­BAN jártam. Rabi Istvánt munkában találtam. Barná­éknál is dologban volt az egész háznép. Az öreg, ava­sodó házat tatarozták. Bar­na bácsi csak nézte, nézte a kopott, minden eresztékében meglazuló épületet. majd megcsóválta a fejét és azt mondta: — Hiába toldozzuk, foltozzuk, ragasztjuk, öreg ez már, új kéne! Ö egyelőre a házra gon­dolt, pedig ráillik ez becsü­letes dolgozótársai és az ő életformájára is. Üj kellene, és kényelmesebb! (—n —n) November 1-iől mindennap közlekedik az autóbusz Szeged és Deszk között A Csongrád megyei Gépko­csiközlekedési Vállalat a desz­ki dolgozók és tanulók kérését teljesíti, amikor az eddigi heti háromnapos járat helyett, min­dennapos autóbusz-járatot in­dít november 1-től Szeged és Deszk között. Az autóbuszokra kedvezményes havi és heti bér­leteket a vállalat forgalmi iro­ca és Kiss Ernő utca sarok) már lehet váltani. Szegedről az autóbusz reg­gel 7-kor és délután 3-kor, Vasárnap 9 óra 45 perckor, este fél 9-kor; Deszkről reggel 7 óra 25 perckor és délután 2 óra 40 perckor; Vasárnap 10 óra 10 perckor masan, becsületesen dolgo- dájában (Bajcsy-Zsilinszky ut- és 20 óra 55 perckor indul. Az Októberi Forradalom és a munkás-paraszt szövetség SZTÁLIN ELVTÁRS *Az Októberi Forradalom és az orosz kommunisták taktiká­ja" című cikkében az orosz proletárforradalom két sajá­tosságáról beszélve elsőnek a következői emeli ki: »...hogy a proletáriátus dikta­túrája nálunk mint olyan ha­talom született meg, mely a proletáriátus és a proletári­átus vezette paraszti dolgozó tömegek szövetsége alapján keletkezett*. Tehát az Októ­beri Forradalom egyik fő sa­játossága, mely kifejezi a forradalom egyik leglénye­gesebb oldalát, az a tény, hegv a forradalomban meg­v ci osult a munkás-paraszt szövetség, hogy a forradalom alapvető osztályhatalma, győ­zelmének előfeltétele, a pro­letáriátus és a szegénypa­rasztság szövetsége volt. Az Októberi Forradalom mint általában, ugyanúgy osztály­tartalom szempontjából is, a munkás-paraszt szövetség szempontjából is határkö­vet, új szakasz kezdetét je­lenti a nemzetközi munkás­mozgalom történetében. Ismeretes, hogy nem az Októberi Forradalom volt az első szocialista forradalom a világtörténelemben, hanem az 1871-es Párizsi Kommün. Azonban a Párizsi Kommün elbukott főképpen azért, mert a paraszttartalékok a burzsoázia mellett voltak. Az. Októberi Forradalom volt az első proletárforradalom, melyben a parasztság a mun­kásosztály mellé állt. követ­kezésképpen csakis az Októ­beri Forradalom lehetett az első győztes proletárforrada­lom. A marxizmus megalapítói, Marx Károly és Engels Fri­gyes a munkás-paraszt szö­vetség részletes elméleti föl­dolgozását nem végezték el, történelmi tapasztalatok s bi­zonyos előfeltételek híján csak a kérdés felvetéséig, je­lentőségének hangsúlyozá­sáig jutottak el. A MUNKÁS-PARASZT SZÖVETSÉG elméletének marxista kidolgozását az Ok­tóberi Forradalom nagy stra­tégája. Lenin végezte el. Le­nin az imperializmus '.ör­vényszerűségeit és a cári Oroszország sajátos viszo­nyait elemezve arra a követ­keztetésre jutott, hogy a pro­letáriátus a forradalomban sével akadályozták a prole­tárforradalom napirendre tű­zését. Milyen nézetek voltak ezek? A II. Internacionálé vezetőinek opportunista né­zetei, melyeknek lényege: a munkások csak abban az or­szágban vehetik kézbe és tarthatják meg a hatalmat, ahol a lakosság túlnyomó többségét alkotják. Ellenke­ző esetben kisebbségben ma­radnak, mert a parasztság a burzsoázia mellé áll, követke­zésképp várni kell a prole­tárforradalommal, míg a pro­letáriátus mindenütt a lakos­ság többségévé válik. Állás­pontjukat azzal a történelmi tapasztalattal próbálták iga­zolni, hogy 1848-ban és 1871­ben Franciaorszgban azért vesztett a proletáriátus, mert a parasztság a burzsoázia mellé állt. tehát logikus, hogy most is mellé fog állni. Hasonló nézeteket fejtett ki Trockij is, aki a proletá­riátus és a parasztság kö­zötti állítólagos kibékíthetet­len ellentétekről beszélt. Ezek az állítások gyakorlati­lag azt célozták, hogy el­odázzák a proletárforradal­mat, hogy a proletáriátust tétlenségre kárhoztassák. Lenin ragyogóan bizonyí­totta elméleti síkon, hogy e nézetek teljesen tarthatatla­nok és tudományos elemzés­sel mutatta ki, hogy a régi nyugat-európai polgári for­radalmakban és egyideig azok után is, a parasztság azért vált a burzsoázia szö­vetségesévé, mert abban az időben még a burzsoázia többé-kevésbé forradalmi volt, s ki tudta elégíteni a parasztságot földdel, szabad­sággal. Ma már ez a helyzet nem áll. mert a burzsoázia ellenforradalmivá lett, s nem­csak a proletár, hanem a polgári demokratikus forra­dalomban is a munkásosztá­lyé lehet csak a hegemónia. Ma már egyedül a proletá­riátus képes arra. hogy a pa­rasztságnak földet, szabadsá­got adjon, és megszabadítsa a tőkés — imperialista el­nyomástól is. Másrészt Lenin azt is ki­mutatta — megcáfolva ezzel Trockljt —, hogy a paraszt­ság és a proletáriátus között nincs abszolút értelemben vett antagonisztikus ellenlét; van antagonisztikus ellentét; nem győzhet a parasztsággal' de nem a proletáriátus és az való szövetség nélkül, de a parasztság sem emelkedhet ki a földesúri és burzsoá el­nyomásból, ha nem áll a proletáriátus mellé. Tehát a munkásosztály és a paraszt­ság szövetsége objektíve le­hetséges és szükségszerű. Lenin megállapításai óri­ási jelentőségűek voltak a proletári világforradalom fej­lődése szempontjából. Elmé­letileg szétzúzták azokat a nézeteket, melyek a mun­kás-paraszt szövetség elveté­egész parasztság, hanem a proletáriátus és a kuláksag között. Sőt ez az ellentét a paYasztságon belül is fennáll a szegényparasztság és a ku­lákság között. Logikus tehát, hogy míg a polgári demokratikus forra­dalomban a proletáriátus együtt halad az egész pa­rasztsággal. addig a szocia­lista forradalomban csak a .szegényparasztsággal halad­hat együtt, már a kulákság ellen is. Lenin ezt a straté­A hivatalos esküvői szertartás még a délutáni órákban meg­történt a tanácsházán, most már kez­dődik a legalább két naposnak Ígér­kező lakoma. A nagy utcafronios szövetkezeti ház termei fényárban úsznak. A hosszú asztalsorokat fehér damaszt-térítők takarják. A tüzes pusztamérgesi rizlinggel telt üvegek, poharak erdejéből itt-ott bokrétába kötött virágok mosolyognak. A ret­tentő nagy vendégsereg — 200 ember — nem sokat törődik most a virágok szépségeivel. A vacsora még ezután következik, de mulat már az egész násznép. A vonósok ropogós talpalá­valót játszanak. Faragó Szilveszternek, az öreg vő­félynek — akiről itt el Icell monda­mink, hogy a falu egyik legtekinté­lyesebb egyéni gazdája, s most ké­szül ö is házasságot kötni a szövet­kezettel — igen nagy fáradságaba ke­rül, mire csendet teremt, hogy el­mondhassa a szakácsok, kukták sere­gének napok óta tartó munkájáról kacskaringós mondókáját, bejelentse, hogy most pedig a vacsora követ­kezik. Az udvarról meg a konyhából szi­várgó bűvös illatok egyszeriben el­árasztják a termeket. Először a 30 kakasból főzött finom húslevest tá­lalják. Fodor Miklósné meg Lengyel Péterné messze földön híres főző­asszonyok vizsgáznak most, még­hozzá kiváló eredménnyel. Mindenki őket dicséri. A dicséretek utója, de y.em a kisebb része már Varga János Sző regi lakodalom paprikásfőzöé, aki most is bebizonyí­totta, hogy az ő főztje után még a király is megnyalhatná tíz körmét. Varga János egy jókora 300 kilós hí­zót fojtott a szolgafákra akasztott bográcsokba. A paprikás után a torták, sütemé­nyek tüneményes változatossága kö­vetkezik. Egyedül csak a sütés­hez 180 kiló nulláslisztet használtak el. Elképzelni is nehéz, hány cukrász hány napi munkája lehetett ez a sok­féle édesség. p'szik, iszik mindenki, fájós gyomrára senki sem panasz­kodik. Közben sokan arról beszélget­nek: ilyen szép, ilyen nagy lakoda­lom emberemlékezet óta nem volt Szöregen. A vidám szórakozás köz­ben telt idő arra is, hogy elbeszél­gessünk néhánnyal a háziak közül. Először Takács nénivel, az új asz­szony Takács llovlka édesanyjával ismerkedtünk meg. Az idős, tört arcú nénike öröm­könnyektől csillogó szemekkel, a leg­boldogabb édesanya hangján beszél. Férjét már régen elvesztette, három árvájával élte hosszú időn keresztül a szegények életét. — Ezt én sohasem gondoltam vol­na. Valamikor itt e nagy ház uránál voltam cseléd. Ezekbe a szobákba, termekbe sohasem tehettem be a lá­bamat. s most itt tarthatjuk Ilonkám lakodalmát. Olyan lakodalom ez, amilyet csak így a magunk módján szövetkezetben lehet csinálni. Kinek is köszönjem, hogy mindez így tör­ténhetett. A Petőfi TSZ tagságának-e vagy a mi népi demokráciánknak, de inkább mind a kettőnek — magya­rázza Tákács néni s aztán másra te­reli a szót. — Látnák csak azt a ren­geteg szép ajándékot, amit Ilonka kapott. A brokátselyem paplanok, da­maszt-térítők, törülközők, ágyhúza­tok, mindenféle edények, különböző Elmondja még azt is az elnök, hogy az egész lakodalmi ügyet köz­gyűlésen tárgyalták meg. A tagság örömmel vállalta Takács Ilonka ki­házasítását. Persze nem azért, mint­ha. Ilonkáék szűkebb családja nem lett volna erre képes, hiszen bőven kaptak Takácsék a szövetkezettől. Az új asszony bátyjával dolgozott együtt a közösben. Eddig 640 munkaegysé­get teljesítettek összesen. Megszá­mítva a háztáji földön termetteket is. minden teljesített munkaegységre 6li forint esik nekik, összesen tehát ket­tőjük nyári jövedelme 38 400 forintra rug. Ebből Ilonka keresete több mint 15 ezer forint. Üresen állnak már az asztal kö­rüli ülőhelyek, egyedül csak az új bútorok, székek egész garmada. Egy Fár nem táncol még. Ács Lajos A • . . - . _ - /I Ml „o 1 «-v Z 4V, AM 1-1 X ­helyre be sem tudtuk rakni a sok drága ajándékot, mert bizony a két­száznyi vendég közül senki sem jött üres marékkal. Kasza Lajos elvtárstól, a szövet­kezet elnökétől is sok érdekeset hal­lunk. ___ Tlonka a mi lányunk volt, mondhatjuk, hogy itt ser­dült felnőtté, megérdemli ezt a szép lakodalmat. Jó munkás, arany keze van neki. Különben is szégyen lenne, ha a mi nagy családunk nem tenne ki magáért, hiszen ami a miénk, az Ilonkáé is. Hétszáz hold jó földünk, egész kis gulyára való szarvasmar­hánk, 32 lovunk és vagy 180 disz­nónk van. Kukoricából húsz vagon­nal termeltünk a nyáron. akiről az imént azt mondta, kis fele­sége, mikor megkérdeztük tőle, mit hozott neki az esztendő: sok mindent és ami mindennél többet ér, egy jó férjet — kedvesen, szerelmesen néz hitvese szemébe. Barátai, bajtársai mondták el: messzi dunántúli köz­ségből, Enyingről származott ide. Most még tényleges katonai szolgála­tát tölti a határőrségnél. Mit csinál majd, ha letelik a katonaidő? — Itt maradok — válaszolja —, hiszen olyan jó itt, olyan jó emberek laknak itt, mint odahaza minálunk. JXJost már szaporán ürülnek a giai jelszót így fogalmazza meg: "Kezdetben az egész parasztsaggal a monarchia ellen — és ennyiben a for­radalom burzsoá, burzsoá de­mokratikus marad. Aztán a szegényparasztsággal együtt — \c.'amennyi kizsákmá­nyolnál együtt a kapitaliz­mus ellen, ideértve a falusi gazdagokat, kulákokat, spe­kulánsokat — és ennyiben a forradalom szocialistává vá­lik*. Ezekkel az elméleti ál­lításokkal döntötte halomra Lenin az opportunisták, trockisták feltevéseit. Egye­lőre azonban csak elméleti síkon. LENIN ELMÉLETÉNEK PRÓBAKÖVE az Októberi Forradalom volt. Az Októ­beri Forradalomban, úgy, ahogy azt Lenin eiőre látta, együtthaladt a szegénypa­rasztság a munkásosztállyal. A forradalom győzelmének másnapján pedig, a hatal­mon levő proletáriátus egy­csapásra kielégítette a pa­rasztság összes követeléseit. A nagybirtokok kisajátításá­val örök használatra a pc­rasztság birtokába adta a földet, megszüntette a föl­desúri kiváltságokat, beve­zette a demokratikus jogo­kat stb. Ezzel, és a középpa­rasztság irányában folytatolt későbbi nevelő-munkával az egész dolgozó parasztságot a szovjethatalom mellé állítot­ta. A dolgozó parasztság nem csalódott szövetségesében, sőt a szocializmus építése so­rán mindinkább meggyőző­dött arról, hogy felemelke­désének. boldog jövőjének egyedüli járható útja a mun­kásosztállyal való szövetség. Az Októberi Forradalom te­hát igazolta Lenin munkás­paraszt szövetségben elfog­lalt álláspontját s megszün­tette létjogosultságát minden e kérdésben vallott opportu­nista felfogásnak. AZ OKTÓBERI FORRA­DALOM PÉLDÁJA hatal­mas perspektívát adott az egyes országok proletáriátu­sának a szocialista forrada­lom győzelméért vívott harc­hoz. Bebizonyította, hogy nem kell várni arra egy or­szágban sem, míg a proleta­riátus a lakosság többségévé válik, hanem meg kell te­remteni a parasztsággal való szövetséget, s akkor győzhet a proletárforradalom még úgy is, ha a proletáriátus számbelileg kicsiny az össz­lakossághoz viszonyítva. Et­től az időszaktól kezdve a munkás-paraszt szövetség megteremtésének eszméje a kommunista pártok alapvető stratégiai jelszavává vált, s az marad a jövőben is. Első­sorban ezért jelent az Októ­beri Forradalom a munkás­paraszt szövetség vonatkozá­sában új szakaszt a nemzet­közi munkásmozgalom tör­ténetében. Az Októberi Forradalom eredményeképpen létrejött, és egyre hatalmasabb erővé válik a szovjet állam, a pro­letáriátus diktatúrája. Ennek az államrendszernek, a pro­letárdiktatúrának alapia a munkás-paraszt szövetség. A szocializmus építésének vi­szonyai között a parasztság új típusú, kizsákmányolástól mentes, nagyüzemi gazdál­kodást folytató kolhozpa­rasztsággá vált. ami minőségi változást jelentett a Szovjet­unió és a munkás-paraszt szövetség történetében. A pa­rasztság új típusú osztállyá válásával végérvényesen és elszakíthatatlanul megszilár­dult a munkás-paraszt szö­vetség. Ma a munkásosztály és a parasztság együtt, a szovjet társadalom alapvető osztályait alkotják. A munkás-paraszt szövet­ség megteremtésének Októ­ber nyújtotta példája vezé­relte és vezérli pártunk 1945 előtti ós utáni harcát és erő­feszítéseit is e szövetség ki­alakításában és további meg­szilárdításában. Suki Béla — Sokan felkeresték a hé­ten az OFOTÉRT Vállalat , „ „ . ,, , számú boltiát a Sztálin boroskancsok. Egyéni gazdak, körúton. Nagv érdeklődéssel szövetkezeti tagok együtt isznák, m:i- szemlélték a használt fény­lainak nemcsak az új pár egészsé- képező-gépeket, amelyekből gére, hanem a falu szép jövőjére is. vásárt, rendezett a vállalat Csépi József vezetősége,

Next

/
Oldalképek
Tartalom