Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-26 / 252. szám

Szerda, 1955. október 76 2 rí OEIMR! YIR0RSZI6 r Ésszerűsítés — jelentős megtakarítás Látogatás a Kender fonó gyár ban Két emeletet haladtunk felfelé Bohata József elvtárs­sal a Szegedi Kenderfonógyár hatalmas raktáraiban, mire célhoz értünk. Az olasz ken­dert kerestük, a hosszúszálú, fehérszínű, selyemtapintású bálákat, melyekben a szak­értők szerint az egyik leg­jobb minőségű külföldi anyag van összecsomagolva. A hatalmas kenderhegyek kellemes szagot árasztanak. A bálákat vastag kötelek fogják körül. Ügy tesznek az olaszok, mikor a bálákat cso­magolják, mint a magyar paraszt, mikor kévét köt. Ki­húznak egy csomót a kender­ből, megsodorják és körül­kötik vele a súlyos kender­csomót. öt-hat kötélgyűrű övezi a szálóval szépen ösz­szeszedett anyagot s mérés útján könnyen meggyőződ­hetünk arról, hogy ezek a kötelek bálánként néha még két és félkilogrammot is nyomnak. S ez is benne van abban a súlyban, amiért drá­ga pénzzel fizetünk az olasz kereskedő tőkéseknek. Ebből a drága olasz kender­ből készül a külföldön is ke­resett és elismert magyar tömlő. De a kötelekből vajon lehet-e tömlőt készíteni? A kendergyáriak sokáig azt hit­ték. hogy nem. Ilyenformán baltával rövid darabokra szabdalták, felkártolták és ott használták fel, ahol gyen­gébb minőség is megfelelt. A tömlőnek való drága anyag­ból tehát gépkendert, vagy valami más efélét készítettek. Hanem egyszer Bohata Jó­zsef, a kenderfonógyár nyers­anyag osztályának vezetője hosszú gondolkodás után rájött, hogy ezekből a köte­lekből kiváló minőségű töm­lőnek megfelelő anyagot le­het nyerni. Speciális feldol­gozás után ugyanolyan jól megfelel ez az anyag, mint a szálával szedett, bálákba cso­magolt kender, csak meg kell próbálni. A próba eredménnyel járt, de azért Bohata elvtárs nem rest mégegyszer ellenőrizni és nekem is bemutatni, ho­gyan történik ez. Most összefog néhány köte­let, körülbelül 60 centiméte­res darabokra szabja és elin­dul velem a gerebenezőkhöz. Ződi Mihályné a gépbe he­lyezi az összefogott csomót és útjára bocsátja. Kíván­csian lessük az eredményt a gép másik oldalán s néhány perc múlva előjön a szépen kifésült, puha kender. — Tegyük a bálából való gerebenezett olasz kender mellé! — ajánlja Bohata elv­társ. Odatesszük, nézegetjük, ki­csit megkeverjük a kender­halmot, de már nem tudunk különbséget tenni, vajon me­lyik csomó is volt a kötél. Ebből is tömlő lesz tehát, mert semmivel sem külön­bözik attól az anyagtól, amit a bálákból dolgoznak fel. Rövid számítás után kide­rül, hogy az olaszoktól vásá­rolt kenderből évente csak­nem egy egész vagonra való ilyen kötél gyűlne össze. Bo­hata elvtárs ésszerűsítésé­nek bevezetése óta ez a nagy értéket képviselő, feldolgo­zás után elsőrendű minőségű anyag nem kerül a gyengébb minőségű anyagból előállított árukba s ilyenformán ez évi 11.000 forint megtakarítást eredményez. Ez az újítás csak egy a sok közül, s Bohata elvtárs újításai közül is. Kö­rülbelül 12 újítását alkal­mazták eddig az üzemben, de hamarosan sor kerülhet a többire is, azokra, amelyeket még csak a fejében hordoz s ezután fog papírra vetni. Je­lenleg azon gondolkodik, ho­gyan lehetne a magyar ken­der-bálák köteleinek a fel­dolgozását ésszerűsíteni. A lakók, a házfelügyelók, az Ingatlankezelő Vállalat közös munkájával szépülnek o szegedi házak 1952-ben a bérházak államo-f — Nem könnyű a mi dol- som, még sem javították kl sításával egyidőben alakult gunk — mondja Szatmári Má- azt". Igaza van. Szegeden saj­meg a Szegedi Ingatlankezelő té mérnök elvtárs, a műszaki nos még nagyon sok ház rozo­Vállalat. Nagy munka várt és osztály vezetője. — Több mint.ga, a lakásokban rossz r^padtó, vár a vállalat dolgozóira. Az 1800 államosított ház tulajdo­nosai az elmúlt húsz-harminc év alatt nemigen javították házaikat. Nem volt érdekük, tizenötezer bérlőnk van, akik-1 a kályha, a tető, az ablak, s nek egészséges, jó lakást; hullik a vakolat. De meg kell kell biztosítanunk. Sajnos, Szegeden sok régi, rossz elhanyagolt ház van. Három év hogy lakóik egészséges, jó! alatt évtizedek mulasztásait lakásban lakjanak, egy volt pótolni nem lehet. Pedig a vállalat dolgozói de-csak a fontos: fizessenek lak­bért. A vállalatot megalaku­lása után bizony sokszor felke­resték a lakók és elmondták, hogy rossz, egészségtelen a la­kásuk, rossz a kémény, nem lehet fűteni, nem jól zárnak az ajtók, ablakok stb. A munka jobb rekas munkát végeznek. Ter­vüket minden hónapban mngnman túlírtiesitik. Például az elmúlt hónapban, szeptemberben 1093 hibabeje­lentés érkezett az osztályhoz, megkívánta, hogy felállítsák ajA vállalat dolgozói el is végez­házkezelőséget. Most az álla-!tek azt: százhetven lakásban, újítottak tel. mesított házak lakói a kerüle szervezese érteni, hogy a vállalat meg­alakulásától kezdve nem dol­gozott ilyen nagy munkáslét­számmal, mint ma és a sok évi elmaradt munkákat nem lehet máról-holnapra megcsinálni. Ez évben a vállalat hal én félmillió forintot fordított a lakások karbantar­tására, felújítására. Ebben az évben harminc lakásban új par­kett került a régi, rossz pado­zat helyébe. Tizenkét házat Ez azt jelenti, j kőműves, 411-ben vízvezeték-j ,10gy a rossz> egészségtelen la tűk körzeti házkezelőségeihez ] szerelési, 53 házon tető, 181-cn:{fok helyébe, egészséges, vi adják be panaszaikat, kérései- bádogos munkát (csatornaja- ágos lakast varazso ak. Ku­két. A házkezelőségek dolgo- vitást) végeztek el és nyolc Ionos gondot fordított^ válto­zói megállapítják, hogy jogos-e lakásban új padozatot fektet­a panasz, a kérés és ha igen, le. akkor továbbítják az Ingatlan- Az a dolgozó, aki rossz kö­kezelő Vállalat műszaki osztá-. rülmények között lakik, ha lyához. | ezeket a sorokat elolvassa, le­Nézzük meg az osztályhoz! het, hogy méltatlankodva meg­Eddigi újításai és műszaki I beérkezett panaszokat és azok jegyzi: „Én is bejelentettem felkészültsége alapján bizo­nyos, hogy erre is talál meg­oldást s munkája nyomán újabb munkaórákat és jelen­tős összegeket tudnak majd megtakarítani az üzem dol­gozói. (—n —n) Tudásra szomjas emberek Beszélgeiés az induló Szabadegyetem két beiratkozott hallgatójával elintézési módját. már régen, hogy rossz a laká­Sóndorfalvón kijavítanák a hibákat, emelkedett a bevetett holdak száma Még néhány nap és meg- j kezdődik a szegedi Juhász Gyula Szabadegyetem idei i évfolyama. Az ünnepélyes 1 megnyitót október 29-én tart­ják az egyetem Aulájában, ahol Baróti Dezső elvtárs, a Tudományegyetem rektora mond ünnepi beszédet. No­vember 8-ától kezdve vala­mennyi tagozaton megkez­dődnek az előadások. Ma­gyar- és világirodalom, bioló­gia, zenetörténet, műszaki és textilipari előadássorzat sze­repel a Szabadegyetem idei programján — az előadók pedig minden esetben neves szegedi, vagy budapesti szak­emberek, többnyire egyetemi tanárok. A Szabadegyetem tagozataira — tavalyhoz ha­sonlóan — korlátlan számban lehet jelentkezni. Már eddig mintegy 150-en iratkoztak be, a jelentkezések azonban folynak tovább mind az Is­meretterjesztő Társulat köz­pontjában (Horváth Mihály utca), mind az egyes üze­meknél, intézményeknél és vállalatoknál. Felkerestük a Juhász Gyu­la Szabadegyetem két beirat­kozott hallgatóját, hogy el­beszélgessünk velük elhatá­rozásuk indító-okairól és ta­nulási céljaikról. Feketü Ilona, a Szegedi Kenderfonógyár 32 éves munkásnője a textil-tagozat­ra iratkozott be. iratkozásnál? "-Elsősorban Tretnék. Különösen a francia műveltségemet szeretném < írókat kedvelem, no meg fejleszteni és ... — itt egy Csehovot. Érdekes — teszi pillanatra habozik — ... es, hogy őszinte legyem, irodalmi ambícióim is vannak. Ez természetesen távolabbi do­log* — teszi sietve hozzá. Hat éve dolgozik a rendőr­ségnél. korábban vasöntő volt. Kiderül, hogy gyermekkora óta érdeklődik irodalom iráni. "Olvasási tevékenységem ponyvákkal kezdődött. Az el­ső jó könyv, amely a kezem­be került, Dumas Monté Christo-ja volt. S aztán jött a többi.. .* Körülnézünk az asztalon; kis csomagokban éppen együtt vannak a leg­frissebben olvasott könyvek, amelyeket most visz vissza a kölcsönkönyvtárnak: Maupas­sant *Egy asszony élete«, Heltaitól a *Kiskirályok", Karinthy Ferenc egy regé­nye. *Elég sokat olvasok, minden szabadidőmet erre hozzá — Tolsztojjal valaho­gyan nem tudtam annyira megbarátkozni". Ha valaki azt hinné, hogy Bencsura elvtárs magányos ember, téved. Felesége van és hároméves kislánya, ve­lük együtt lakik a Sándor utcai csinos, modernül be­rendezett egyszobás kis la­kásban. Tulajdonképpen csa­ládi körülményei azok, ame­lyek miatt a kötetlenebb Szabadegyetemre iratkozik be, nem pedig a dolgozók középiskolájába, majd pedig az egyetem levelező szakára. »A tanulásra azonban szük­ségem van — teszi hozzá —. Nagy hajlamot érzek magam­ban az íráshoz, de ugyanak­kor érzem gyengeségemet is, elsősorban pedig annak szük­ségét, hogy rendszerezettebb tudásra tegyek szert*. Helye­seljük Bencsura elvtárs tö­rekvéseit és sok sikert kívá­nunk neki szabadegyetemi fordítom, de még többet sze- I tanulmányaihoz. (—e — r) Tovább akarom magam képezni a szakmában* — feleli mind­járt kérdésünkre. Három éve dolgozik a gyárban, jelenleg kisegítő a gyűrűsfonón. "Ott az üzemben értesült a Sza­badegyetem megindulásá­ról?* "Nem, az utcai plaká­tot láttam, annak alapján iratkoztam be*. Feketü Ilona számára nem újdonság a Szabadegyetem: már tavaly is hallgatója volt; akkoriban földrajz-szakon. «Valóságos szellemi felüdülést jelentet­tek nekem ezek az előadá­sok* — foglalja össze tava­lyi tapasztalatait és hozzáte­szi: *Nekem életszükséglet a tanulás". Sajnálja, hogy a csillagászat-földrajz tagozat abbamaradt, mert ez különö­sen érdekelte, ugyanakkor örül, hogy az idén szakmai ismereteit gyarapíthatja a Szabadegyetem keretében. Bencsura Ferenc rendőr­őrsparancsnok a magyar iro­dalmi és a világirodalmi ta­gozatra jelentkezett. Huszon­öt éves, erőteljes testalkatú, markáns arcú férfi, akinek vonásai jólelkűségre és gon­dolkodó természetre utalnak. Milyen célok vezették a be­— Saját céget létesítenek a francia színészek. A holly­woodi színészek példájára a francia színészek is saját produkcióban szándékoznak filmet forgatni. Nemrég Pier­re Brasseur jelentette be, hogy saját céget kíván léte­síteni Yves Aliegret rende­zővel együtt. Első filmjük ,Az ördög és az isten" lesz — Sartré színdarabja nyo­mán. — Üj görög nyelvkönyv jelent meg a Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában. A könyv olyan tanulócsopor­tok szervezését segíti elő, melyek a görög nyelvet, mint rendkívüli nyelvet tanulják. — A moszkvai magyar ösztöndijasok népi táinccso­portja meghívást kapott, hogy a november 7-i ünnep­ségek keretében fellépjen. A tánccsoport tavaly is fellé­pett a moszkvai Nagy Szín­házban. Kissé késve, de most már a sándorfalvi tanács vezetői is ráeszméltek, hogy lemaradt a falu az őszi betakarítással, a szántással és a vetési mun­kákkal. Észrevették, hogy a kukoricatörés már majdnem teljesen befejeződött, azon­ban a búzavetés még csak, mindig 20 százaléknál döcög, a rozs vetése pedig 17 száza­léknál akadozik, s az őszi ár­pa vetése is alig van előrébb. Összeült hát a községi ta­nács végrehajtó bizottsága, jó határozatokat hoztak a munkák meggyorsítása érde­kében. A határozat azonban annyit ér, amennyit végre­hajtanak belőle. S a sándorfalvi tanács vég­rehajtó bizottsága elmu­lasztotta a határozatok vég­rehajtásának ellenőrzését! Ezért az eredmény nagyon kevés. A vetőszántás tovább­ra is igen lassan haladt a falu határában, pedig a gép­állomás igyekszik, nagy se­gítséget nyújt az egyéni gaz­dáknak is. A jó munkához azonban nemcsak a gépállo­más, de a tanács és a ter­melési bizottság részéről is nagyobb igyekezet szükséges. Az állandó bizottság rend­szercsen megtartotta ugyan üléseit, egyebet azonban nem csinált, ha csak azt nem vesszük figyelembe, hogy Deák István elvtárs, a bi­zottság elnöke a maga gazda­ságában jó munkát végez, ta­nácsokkal segít gazdatársai­nak is. Néhány nappal ezelőtt Sán­dorfalván ismét tanácsülés volt. Az elkövetett hibák felszínre vetődtek. A tsjnács vezetői belátták, hogy ha úgy dolgoznak, mint eddig, a falu jövő évi gabonatermését ve­szélyeztetik. Űj munkamód­szerre, hathatós intézkedé­sekre van szükség. JKírt jé az (flQi-elncik ? Egy meg nem nevezett állami szerv meg nem nevezett vezetője izgatottsággal vegyes örömmel vette tudomásul váro­sunkban, hogy vendégeik érkeznek Len­gyelország hasonló intézményétől. A külföl­diek — mint kiderült — többek között azért érkeztek Magyarországra, hogy az üzemi bizottságok munkáját tanulmányozzák. — Nos, ha jönnek, méltóan fogadjuk őket! — gondolta az igazgató, s ebben maradt. Meg­nyugtatta az a tudat, hogy mindaz, ami egy ilyen fogadás alkalmával nélkülözhetetlen, kéznél van. Megérkeztek tehát a vendégek. Miután átestek az ismerkedés bonyodalmain s be­szélgetésbe elegyedtek és már illett volna, hogy sor kerüljön a reprezentációra, baleset történt. Nem emberrel — ennél sokkal rosszabb: egy kulccsal. S méghozzá, akkor, mikor már a vendégek is jelen voltaik! Az történt ugyanis, hogy mikor o: igazgató ki akarta nyitni azt a bizonyos zárat, amely — az e téren különösen fontos éberségre való tekintettel, a fogadás, mond­hatni legfontosabb kellékét — a néhány üveg tömény italt zárta, el az avatatlan ke­zektől, akkor a kulcs nem fordult tovább a zárban. Az igazgató fejében viszont rög­tön megfordult a gondolat: mi lesz? Bot­rány — válaszolt a zár reccsenése. S a ki­húzott kulcs hiányzó szakálla reményte­lenné tette a kilátásokat. Egy mentő ötlet minden pénzt megér ilyen esetben, talán még egy ésszerűsítést is pótol. Lakatost kell tehát hívni! De ki van itt lakatos? Az ÜB-elnök! Felhívták az ÜB-elnököt, aki ügyes ember lévén, gyorsan és bérmentve felnyi­totta a zárat. Ilyen esetben ma is divat egy kupícával megkínálni az „életmentő" mesterembert. Az igazgató azonban rövidén búcsút vett az ÜB-elnöktől, gondolta: mi szükség rá ilyen reprezentatív alkalomkor. Vajon szép volt-e ez az igazgatótól, vagy sem? Nem vitatjuk. Csupán az ütött szöget a fejünkbe, hogy ki adott felvilágo­sítást az ÜB-munkája iránt érdeklődő kül­földi vendégeknek? Vagy a felvilágosítást is reprezentáció­val próbálták pótolni? (németh) Intézkedtek afelől, hogy a termelési bizottság, a Ha­zafias Népfront és a me­zőgazdasági állandó bizott­ság is induljon harcba a falu összes tömegszervezc­teivcl együtt a vetéstervek teljesítéséért. A termelési bizottság Csá­nyi Imre vezetésével máris komoly szervező-munkába fo­gott. Erdei Lajos, Bárkányi Lajos, Osvald Pál, Puskás Mihály, a bizottság tagjai valamennyien példamutató gazdák, szavukra hallgat a község egész dolgozó pa­rasztsága. Most vállalták, hogy felkeresik a vetéssel késlekedő falusiakat s meg beszélik velük, miért fontos mielőbb földbe tenni a ma got. Ez utóbbi emlékezetes ta­nácsülés után a Hazafias Népfront-bizottság is munká­ba lendült. Darázs József, a bizottság elnöke, Kónya Mi­hály mintagozda. kovács András, Deák István, Molnár Antal, Szalma Pál. a Haza­fias Népfront-bizottság többi tagjai a község határának egy-egy darabjáért vállaltak felelősséget. Munkájuk ered­ménye máris meglátszik. Az utóbbi napokban Sán­dorfalva környékén is szé­pen emelkedett a bevetett holdak száma. A termelési és a Hazafias Népfront-bizottság tagjai mostanában gyakran felke­resik a gépállomást is. A gépállomással közösen szer­vezik a munkát. Elmondják gazdatársaik panaszait s or­voslást kérnek a gépállomás által elkövetett hibákra. Ilyen komoly segítség mel­lett a sándorfalvi tanács is tud jó eredményeket elérni. Tanulság az. hogy a munkát mindig kezdetén kell meg­szervezni, nem akkor, ami­kor már jobbról is. balról is a lemaradás, a mulasztás ta­pasztalható. Tokody Béla lök. lat a külváros munkástokta há­zainak felújítására. A Veres­ács utca 11., a Nemestakács utca 42. és 46., a Pacsirta utca 19. és 21., a Kálvária tér 6., a Csendes utca 17., a Zákány utca 35., a Damjanich utca 11. számú házak lakásait tették egészségessé, minden igényt kielégítővé. A jövő évben Is igen szép összeget; 7 millió 800 ezer fo­rintot fordítanak Szegeden a lakások karbantartásának fel­újítására. A tervben 160 lakás felújítása szerepel. A házak át­építésének tervei már elkészül­tek. Ezek szerint a Csanádi utca 10., a Feltámadás utca 15. és 28., a Hétvezér utca 23., a Tavasz utca 16., a Zákány ut­ca 24., a Róna utca 34, a'Szil­léri sugárút 7., a Gyöngytyúk utca 9., a Remény utca 20., a Béke utca 15/b., a Kölcsey ut­ca 8. és 11., a Nemestakács utca 29. és 31., a Katona utca 1. számú házakat újítják fel. A lakások, házak rendben­tartásában nagy szerep jut a házfelügyelőkre. Az ő munká­juk megkönnyíti az ingatlan­kezelő Vállalat munkáját. A jó házfelügyelők például Pet­rás Lajos, Kelemen utca 11., ökrös Pálné, Roosewelt tér 6, Nacsa Gergelyné, Bajcsy­Zsilinszky út 10., Gailós Je­nőné Mikszáth u. 19., Bihari Iferencné Gogoly utca 6. és Fátyol Sándorné Gogoly ut«a 18. szám alatt már jóelőre felkftxMiek a léire i a pincék ablakait megjavítot­ták, a kutakat tisztították, a csőrepedéseket igyekeznek megelőzni. A vállalat munkáját segítik azok a bérlők is, akik öntevé­kenyen társadalmi munkában javítanak meg kisebb hibákat. A Dugonics utca 17. számú házban például Szanka Ferenc, a háztetőn néhány eltört, roSsz cserepet kicserélt. A Vásárhelyi sugárút 9. számú ház lakói az udvar felőli részt társadalmi munkában bemeszelték. A Ma­rosi utca 42. számú házban a raktárból lakást alakított a be­költöző lakó. Hosszan lehetne még sorolni azoknak a bérlők­nek neveit, akik a — saját házukat csinosítják, tataroz­zák. Az elmúlt negyedévben 125 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek a bér­Utólagos műsorkozlés A hétfői nyilvános „Zenés fadósa a közönségnek a rendé­fejtörő" sikerével közönség és ™ség. Mindenki kíváncsi volt rendezők egyaránt megelégedet- í®.™'5, f^Sfn mértékben si­i U , «. y í X . , . , került a beadott „dölgozar, s tok lehetnek. A színház telve• hogy mit is hallottak tulajdon­volt, a színvonalas, jól össze- képpen? Sajnos, ezt a jutalmak állított és méltóképpen tolmá- kiosztása után sem közölték, csolt műsort igén jó hangulat- Hogy a kíváncsiság senkit ne ban hallgatta végig a közön- gyötörjön tovább, most kőzöl­sé6 fűk a hétfői „Zenés fejtörök" Egyetlen dologgal maradt számait. A DÉLUTÁNI FEJTÖRŐBEN MCSORRA KEROLT: Mozart: TBróMnduló. Rosslnl: Sevillai borbély című operájából a Rágalom-ária. Mendelssohn: Hegedűverseny. Salnt-Saéns: Sámson és Delila című operájából Dílila áriája, Beethoven: C-dur zongoraverseny. Donizetti: Lammermoori Lucia című operáéiból a na óvárié AZ ESTI FEJTÖRŐ A KÖVETKEZŐ VOLt­Mozart: Tiirók-lnduló. Mozart: Don Jüan Reglster-árla. Mendelssohn: Hegedűverseny. Verdi: Don Carlos című operájából Ebollt-iria. Beethoven: C-dur zongoraverseny. Erkel: Bánk bán cfmü operájából Gara Mária áriája. Puccini: Turandot című operájából Calaf áriája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom