Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-04 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKJ M ' AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTS A G A N A K LAPJA XI. évfolyam, 233. szám Ára: 50 fillér Kedd, 1955. október 4. MAI SZÁMUNKBÓL; A PÁRTMUNKA — 1 EMBEREKÉRT VÉGZETT MUNKA (2. oldal) VADÁSZAT EGY DZSUNGELBEN. (A SZEGEDI ALBÉRLETI VISZONYOKRÓL) (3. oldal) ELÍTÉLTÉK A KENDEREONÖGYARI SIKKASZTÖT (4. oldal) r A növekvő jólétért Népköztársaságunk kormánya szombaton este le­zárta a békekölcsön-jegyzést, öt nap alatt a dolgo­zók 387,202.400 forinttal jegyeztek többet, mint az el­múlt évben tíz nap alatt. Ezúttal is, mint minden nagy­nemzeti megmozdulásban, munkásosztályunk járt az élen. Sok üzemben a munkások nagy többsége már az első napon aláírta nevét a jegyzési íven. Szegeden a Ruhagyárban például már az első nap minden dolgozó jegyzett békekölcsönt. A Bútorgyár, a Kenderfonógyár, a Gyufagyár — és sorolhatnánk tovább a szegedi üze­meket — az első két nap alatt eleget tett hazafias kö­telezettségének, a dolgozók mindegyike jegyzett béke­kölcsönt. Példásan teljesítették haza iránti kötelezettségüket az értelmiségiek is. Az Orvostudomány Egyetem dol­gozói két nap alatt egymillió százezer forintot jegyez­tek. A múlt évinél is jobb fogadtatásra talált ez évben a kormány felhívása a dolgozó parasztság körében. Szeged és a szegedi járás termelőszövetkezeteinek tag­jai növekvő jólétüket kifejezve nem egy esetben száz százalókkal többet jegyeztek, mint az elmúlt évben. A termelőszövetkezetek tagjainak jegyzési összege há­romszorosa az elmúlt évinek. A békekölcsön-jegyzés e nagyszerű sikere vitatha­tatlanul bizonyítja, hogy a magyar dolgozók, köztük a szegediek is, még jobban bíznak a pártban, a kor­mányban, mint egy évvel ezelőtt, amikor a jobboldali elhajlók tevékenysége sokak előtt elhomályosította a párt célkitűzéseit. Március óta a szegedi dolgozók is számos tanújelét adták növökvő politikai öntudatuk­nak, helytállásuknak — elsősorban a termelés front­ján. A kölcsönjegyzés sikere most újabb tanúsága an­nak, hogy a dolgozókat nem eltávolítja, hanem még közelebb hozza a párthoz a demagóg ígéretek leleple­zése, a fegyelem helyreállítása és az életszínvonal nö­velését gátló akadályok elhárítása. A kölcsönjegyzés sikerében kifejeződött, hogy né­pünk egységesen helyesli pártunk politikáját. A nagy­szerű eredmény elválaszthatatlan a kommunisták pél­damutatásától. Pártunk tagjai a kölcsönjegyzés során elsőként teljesítették kötelességüket és odaadóan, fá­radhatatlanul dolgoztak a kölcsönjegyzés sikeréért. A meggyőző, a felvilágosító munka eredménye, hogy vá­rosunkban is büszkélkedhetünk a kölcsönjegyzés ha­talmas sikerével. Üjra bebizonyosodott, hogy a párt szavára ezren és ezren sorakoznak fel egységesen. Sok üzemben és a termelőszövetkezetekben is a kölcsön­jegyzéslkor számosan kérték, hogy népnevelő-munkát végezhessenek; segíthessenek a pártnak, kormánynak a kölcsön jelentőségének megmagyarázásában. A békekölcsönre jegyzett forintok a nép bizalmá­nak forintjai. Pártunk és kormányunk büszíke arra, hogy kiérdemelte ezt a bizalmat, hogy élvezi a nép támogatását. Pártunk és államunk azzal is meg akar felelni e bizalomra, hogy gazdagon akarja gyümölcsöz­tetni a nép pénzét, a dolgozók kölcsönadott forintjait. A Hatodik Békekölcsön már a második ötéves terv tel­jesítését segíti elő. E terv kezdetétől pedig csak egy negyedév választ el bennünket. A párt most azt kéri a dolgozóktól, hogy azzal az egységgel és lendülettel, amely a jegyzés során megmutatkozott, lássanak hozzá a negyedévi terv feladatainak teljesítéséhez. A Szegedi Ruhagyár dolgozói a jegyzés befejezése után egységesen vállalták, hogy éves tervüket a múlt évhez képest hamarabb, jobban teljesitiik. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója alkal­mából munkaversenyre hívták a szegedi üzemek dol­gozóit. Hasonlóan a békekölcsön-jegyzés sikeréhez már az első nap egyöntetűen csatlakoztak a ruhagyáriak felhívásához a Szegedi Vasöntöde, a Szegedi Cipőgyár, a Szalámigyár, a Gyufagyár, az Ecsetgyár dolgozói, s vállalták éves tervük határidő előtti befejezését. Kifejezésre jutott ismételten, hogy a dolgozók tud­jálk, milyen nagy jelentősége van a terv sikeres befe­jezésének. Tudják, hogy kölcsönadott forintjaik akkor fognak jól gyümölcsözni, ha további odaadó és fegyel­mezett munkával megteremtik az új ötéves terv jó kezdésének feltételeit. A példák azt mutatják, van mire alapozni, van mit folytatni. A kölcsönjegyzés során megmutatkozott egység, avagy a ruhagyáriak felhívá­sához való csatlakozás azt bizonyítja: sikerrel lehet megoldani a soron következő feladatokat is. A második ötéves terv jó kezdése olyan dolgokon múlik, mint harc a technikai és a technológiai színvo­nal emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a terme­lékenység növekedéséért, a nyersanyaggal való foko­zott takarékosságért. Mindez a mezőgazdaságban is olyan hétköznapi dolgokon múlik, mint az őszi mező­gazdasági munkák sikeres teljesítése. Most ezekben a hetekben nagyon elfoglaltak a dolgozó parasztok. Az időjárás azonban kedvező. Gyors muri/kával, jó szerve­zéssel biztosítani lehet és kell is, hogy az idei őszi be­takarítás, a szántás, vetés teljes sikerrel végződjön. E hétköznapi feladatok sikeres végrehajtása, meg­oldása egy-egy lépés a nagyszerű jövőhöz vezető úton. A kölcsönjegyzés során megmutatkozott egység, biza­lom a párt és a kormány iránt biztosíték arra, hogy a megkezdett úton nagyokat lépve haladunk előre, s hogy erőfeszítéseink nyomán ezúttal sem fog elma­radni a siker. A nép bizalommal adta forintjait az államnak, cz állam még többet akar visszaadni a népnek. Még töb­bet és egyre többet — a virágzó békében élő ország minden fiának egyre növekvő jólétet. Ezt a célt szol­gálja a második ötéves terv, melynek sikeréért már most, a kezdet kezdetén is harcolunk. Szeged és a szegedi járás életéből fl szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállításodat rendez a váras felszabadulásának 11. évíordu'úján A szegedi Móra Ferenc Mú­zeumban október 11-én, a város felszabadulásunk tizenegyedik évfordulóián két kiállítás nyí­lik. A képtárban a bolgár kép­zőművészek múltévi legsikerül­tebb alkotásait mutatják be. A múzeum nemrég épült új szárnyépületében „Százötven év viselet története" címmel nyí­lik kiállítás. Szeged és a kör­nyék lakóinak régi népviseletét 24 eredeti öltöny szemlélteti. Az aranyhímzéses főkötőket, szegedi papucsok mellett jelleg­zetes szegedi vállkendőket, s egy 1820-ban készült női ruhát is bemutatnak. Megnyílt az V. megyei képzőművészeti kiállítás Vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepélyes keretek között meg­nyílt az V. megyei képzőművé­szeti kiállítás a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában. A kiállítást — amelyen a megye festőművé­szei vesznek részt legújabb mű­veikkel — Tombácz Imre, a városi tanács vb. elnökhelyet­tese nyitotta meg. Megnyitó beszédében többek között eze­ket mondotta: — El kell ismerni, hogy ezen a kiállításon ismét meg­jelentek azok a müvek, ame­lyek komolyságukkal azt iga­zolják, hogy vannak művésze­ink, akik a márciusi határozat után számot vetettek azokkal a problémákkal, amelyeket pár­tunk elébük tárt, s igyekeztek ezt műveikben kifejezni. Meg­győződésünk, hogy dolgozó né­pünk fel fog figyelni rájuk. Meg­győződésünk, hogy várni fog­ják őket üzemeink és termelő­szövetkezeteink, hogy mun­kásságukat annak a dolgozó népnek gyönyörűségére bonta­koztassák ki, amely odaadó, hő­sies munkájával mindinkább le­hetővé teszi képzőművészeti kultúránk fejlődését. X megnyitó után a közönség megtekintette a három terem­ben elhelyezett, 56 festményből álló gazdag képanyagot. A kiállítás Szegeden mind­össze hat napig tekinthető meg, délelőtt 10 órától este 7 órá.ig. Bends linre és Barna Lajos visszatérése A napokban közgyűlés volt a gyálaréti Komszoinol Ter­melőszövetkezetben. A szö­vetkezet belső ügyeiről, az őszi munkákról, a cukorrépa­szedésről és efélékről tár­gyalt a tagság. Ez idő alatt kint a terem folyosóján né­hány ember izgatottan várta, mikor kerül már sor az ő ügyülkre s vajon hogyan dön­tenek, mit mondanak majd? Azt mondják-e, hogy igen, vagy pedig elutasítanak ben­nünket. A várakozók között volt Bende Imre, aki tavasszal még a kapufélfától sem kö­szönt el, egyszerűen otthagy­ta a szövetkezetet. Közös munka helyett a régi, elfe­Meg válaszolták a kilenc új városi tanácstagot Vasárnap Szegeden több ezer ember járult az urnák elé. Ki­lenc választó körzetben — a tanácstörvény értelmében — a lemondott, visszahívott városi tanácstagok helyett új tanács­tagokat választottak. A szava­zást jelölögyülések előzték meg. ahol a dolgozók a mun­kában példamutató lakótársai­kat jelölték a tanácsba. rÁ kerületi pártszervezetekés a Hazafias Népfront-bizottsá­gok eredményes népnevelő­munkát végeztek a választó­polgárok között, hogy éljenek jogaikkal, vegyenek részt a vá­lasztásokon. A háromezer vá­lasztó közül több mint 2700-an jelentek meg a szavazáson. A választó-körzetekben a válasz­tók 99.6 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire adta le sza­vazatát. | m v. Az első kerületi választó-kör­zetekben Botos Antalt, a Sze­gedi Textilmüvek fonoda veze­tőjét, Börcsök Ignácot, a Fi­nommechanika művezetőjét, dr. Ottavai Istvánt, a Városi Bí­róság elnökét, Lesy Viktort. a|dást csinált magának, s a sza Radnóti Miklós gimnázium ta­lejtett napszámos-kenyeref választotta. Tavasz óta azon­ban nagyon megbánta, amit csinált. Már jó két hónappal ezelőtt is kérte a vezetőséget, hogy vegyék vissza a szövet* kezetbe. Most döntik el, vlsszave-i szik-e. Bende Imre, mikor beszólították a közgyűlés elé, örömmel hallgatta a tagság döntését: — Üjra befogadjuk Ben* de Imrét magunk közé az­zal a feltétellel, hogy már holnaptól kezdve szorgal­masan dolgozik majd a kö­zösben, s ha mégegyszer cserben hagy bennünket, soha többet nem lesz helye nálunk. r A visszatérd szövetkezeti tag örömmel vállalta a feltéte­lek teljesítését. Majdnem ha­sonló Barna Lajos ügye is, aki még öt évvel ezelőtt bevitte földjét a termelőszövetkezetbe, összesen öt és fél holdat, s amikor elfogadták tőle, ott­hagyta a közöst, máshol vál­lalt munkát. Nemrégen száma* a ár át és Szögi Rozáliát, az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozóját választot­ták meg. A II. kerület 8'4-es választó­körzet lakói egy emberként ad­ták le szavazatukat Kocsis Jó­zsefnéra, az Ecsetgyár dolgo­zójára. A III. kerületben Csá­nyi Vörös Andrást, a Ruhagyár dolgozóját és Széli Sándort, az Állami Szabóság dolgozóját, a III. kerületi Hazafias Népfront­bizottság alelnökét választották meg városi tanácstagnak. madás végén kiderült, hogy bát. melyik szövetkezeti tag sokkal többet keresett a nyáron, mint ö< A Komszomol TSZ tagsága Barna Lajost is befogadta. Rajtuk kívül még három új belépő kérését tárgyalták meg. Végül mindenki egyet értett abban: hasznos volt ez a köz* gyűlés, összesen öt ember sorsa felett döntöttek, öt új belépő* vei gyarapodott a Komszomol TSZ tagsága. Gyuris József Nem marad haszon nélkül a munkamódszer-átadás « Tudósílás a Szegedi Kenderfonógyárból Bizony öröm az, a mestersé­gét jólismerő élenjáró munkás­nak, ha sikerült a szakma „for­télyaira" megtanítani valakit; a termelésben elmaradót, vagy ép­penséggel a gyárba újonnan bekerülőt. A munkamódszerát­adás szovjet. Kovaljov-moz­galma a Szegedi Kenderfonó­gyárban ts szép eredményeket hoz. Igaz, megtörténik, hogy nem könnyű a munkamódszer­átadó dolga. Makacs, ellenkező, tudálékos, vagy elrugaszkodott is akad a tanítványok között. Ilyenkor nemcsak a szakmára, hanem jó magatartásra és vi­selkedésre is kell nevelni. Ez néha nem zökkenőmentes. De az emberek formálása nagyon szép. A gyárban tizenöt függetlení­tett munkamódszerátadó dol­gozik. Számosan adják át ta­pasztalataikat azonban a mun­kában élenjárók is — termelés közben. Például Molnár Mi­hályné, aki 1928 óta dolgozik az üzemben, az elmúlt években jónéhány munkást tanított meg a szakmára az előfonóban, akár csak Barta Mária. Mindketten sztahanovisták. Molnár Mi­hályné megállapítja: .Addig én nem nyugszom, amíg tanítvá­nyaim nem tudnak jól dolgoz­ni". Barta Mária most Balla Júliát tanítja, ö is, akárcsak Molnár Mihályné, arra is tö­| rekedik, hogy a szálösszekötést a leghelyesebben végezzék a tanítványai. Gyikó néni, ez a hatvanegy éves kormánykitün­tetett sztahánovista, — akit szeretetből mindenki csak: „Mamának" szólít — sok fia­talt tanított már meg. Sonkó Imréné cérnázónő, Vidovics Lászlóné gillfonós, mindketten kiváló dolgozók, nagyon sok társuknak adták át tapasztala­taikat. A munkamódszerátadás, a helyes tapasztalatok elterjesz­tése egyik fontos részét képezi a termelékenyebb, gazdaságo­sabb munkának. De közvetle­nül hasznot jelent a munka­módszerátvevőnek, hiszen, ha jobban dolgozik, akkor ez meg­látszik az emelkedő fizetésben. Vörös Antalné sztahánovista, munkamódszerátadó tanította Gyulai Irént is, aki 97 száza­lékot teljesített. A gyakorlat­ban mutatta meg, hogyan lehet eredményesebben uralkodni a gép fölött. Gyulai Irén már 105 százalékot ér el. Többet ter­mel — többet keres. Süli Ist­vánná az előfonóban l akatos Péternét és Dudás Jolánt is segítette, hogy jó módszerrel végezzék munkájukat. Lakatos Péterné ma már 105 százalék­nál tart. Dudás Jolán 92 szá­zalékról 101-re növelte teljesít­ményét. S a munkamódszer-átadás­inak, a jó módszerek széleskörű elterjesztésének nagy a szerepe abban, hogy a Kenderfonógyár kollektívája teljesítse — a Sze­gedi Ruhagyár kezdeményezé­séhez csatlakozva — november 7 tiszteletére tett felajánlását. Nevezetesen: a negyedik ne­gyedévben 308 ezer forinttal tel­jesítsék túl tervüket, egy szá­zalékkal növeljék a termelé­kenységet, 99 százalékban első osztályú árut készítsenek. Kö­vetelmény a Kenderfonógyár­ban is, hogy az üzem. az üzem­részek vezetői méginkább se­gítsék gyümölcsözőbbé tenni a munkamódszerátadást, a jó ta­pasztalatokat. Van ilven tö­rekvés! Nagy gondot fordítanak a száz százalékon alul teljesí­tőkre. Ezeket az embereket mun­kamódszerátadók látogatják és tanítják. Közel három éve, hogy keskeny-filmre vették a vizesfonó élenjáró dolgozói­nak munkamódszerét. A kes­kenyfilmet levetítették. Aprólé­kosan láthatták a vizesfonó dol­gozói, hogyan, milyen mozdu­latokkal lehet jó eredményt el­érni. Most fejeződött be a vi­zesfonóda tizenöt dolgozójának tanfolyama. Gk is végignézték a keskenyfilmet, s ez hasznos és tanulságos volt Sáfár Verá­nak, Lukács Istvánnénak és Lányi Erzsébetnek is. A munkamódszerről készült keskeny filmet Schuszter elv-, | társ, a gyár munkaügyi osz­tályának vezetője a megye több | üzemében — például a Dorozs­jmai Pamutszövőben, a Hód­j mezővásárhelyi Harisnyagyár­ban is bemutatta. Látták a fil­met a budapesti és a komáromi lenfonódák dolgozói is. Schusz­ter elvtárs elmondotta, hogy most is nagyon jó és hasznos lenne keskenyfilmre venni a leghelyesebb munkamódszere­ket az egyes üzemrészekben: Valóban így van. A keskeny­film széles körben lehetővé tenné a helyes munka­fogások aprólékos megismeré­sét. A Szegedi Kenderfonó­gyárnak minden szükséges fel­szerelés megvan a keskenyfilní felvételhez. Vetítőgépük is van, csak a keskenvfilm felvevőgép körül mutatkozik hiba. A gyár. nak nincs felvevőgépe. Pró­bálkoztak ezt a kérdést elin­tézni, de még nem járt ered­ménnyel. Bizonyos azonban, hogy lehet megoldást találni. Ha senitik a gyárat ebben a törekvésében, akkor minden huza-vona nélkül, viszonylag nem ts sok idő alatt filmre ke­rülhet sok jó módszer. Helyesen a Kenderfonógyár­ban több szakmai tanfolyanf lesz még ez évben. Itt is ismer­tetik a jó módszereket, hogy minél többen dolgozzanak vele és érjenek el szép eredményt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom