Délmagyarország, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-26 / 252. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK7 AZ MDP CS0NGHADMEGYE1 BIZOTTSAGANAK LAPJA XI. évfolyam, 252. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: POLITIKAI VALSAG A SAAR-VIDÉKEN (2. oldal) MIRE JŐ AZ ÜB-ELNÖK? (3. oldal) ELKÉSETT SOROK EGY VARIETÉ-MÜSOR TANULSÁGAIRÓL (4. oldal) Szerda, 1955. október 26. Gépállomásaink felelőssége Mezőgazdaságunk első, legfontosabb feladata az ország kenyerének biztosítása. Ahhoz, hogy jövőre, második ötéves tervünk első esztendejében Szeged és a szegedi jánás dolgozó parasztjai, tsz tagjai az ideinél még bőségesebb gabonatermést arathassanak, most el­engedhetetlenül fontos a vetési munkák gyors befeje­zése. A késlekedés száz és száz mázsa kenyérgabona veszteséget jelenthet. A veszteség elkerüléséért a köz­ségi tanácsok, termelőszövetkezeti vezetők mellett messzemenően felelősek gépállomásaink igazgatósá­gai is, A búzavetéstervek teljesítésének határidejétől már csak alig egy hét választ el bennünket. Rövid idő ez, de arra elegendő, hogy a gyenge szervezés és a ka­pásnövények késői érése miatt beállott késés jelentős részét pótolni tudjuk. Csupán az kell ehhez, hogy a hátralévő napokban szüntelenül, éjjel-nappal és^ ün­nepen is szántson, s vessen minden gép. A termelőszö­vetkezetek lófogatainak sem lehet most fontosabb dol­ga a kukoricaszárak letakarításénál. Nem kis részt ezen múlik most: termelőszövetkezeti gazdaságaink ké­pesek lesznek-e az új esztendőben az idén elért ga­bona-termésátlagokat tovább növelni. A vetési mun­kák eddigi tapasztalatai ismételten megmutatták, hogy a sikerhez előrelátó, jó szervezés kell. Jelenleg a szegedi járásban a legnagyobb lemara­dás a Deszki és a Dorozsmai Gépállomások körzetében tapasztalható. A Deszki Gépállomás igazgatósága, első­sorban Vetró István igazgató és Tix Márton párttitkár elvtárs, elmulasztották azoknak a miniszteri és minisz­tertanácsi rendeleteknek a pontos végrehajtását, ame­lyek a gépállomások őszi kampányfeladatait meghatá­rozzák. A Deszki Gépállomásnak — mint minden más gépállomásnak — az őszi vetőszántási munkák vég­zése mellett az a feladata volt, hogy segítséget nyújt­son a szövetkezeteknek a szárletakarításban és a trá­gya kihordásában is. A gépállomás ennek a kötelezett­ségének sem tett eleget, p>edig módjában lett volna. A Deszki Gépállomásnak négy darab traktorvontatású fűkaszáló gépe van. Ezekkel a gépiekkel már eddig is többszáz hold kukoricaszár vágását végezhették volna el. Azonban október 10-ig egyetlen fűkaszálógépet sem állítottak be kukoricaszárat vágni. A vontatókat trágyakihordás helyett más. kevésbé fontos munkák­kal foglalkoztatták. A gépállomásnak több mint két­ezer hold vetöszánfásra van szerződése. Ennek elle­nére a traktorok még pár héttel ezelőtt is jobbára a tavasziak alá való mélyszántással foglalkoztak. Ilyen körülmények között érthető, hogy rendkívül lassan halad a vetés munkája a Deszki Gépállomás körzetében. Minden gépállomás vezetősége vonja le most a deszki el? hibájából a tanulságot. Fel kell hagyni azzal a káros gondolkodással, hogy van elég trakto­runk, s megy mind majd magától, mint a karikacsa­pás. A szegedi járás gépállomásai közül az őszi vetés munkáiban eddig a kisteleki érte el a legjobb ered­ményt. A Kisteleki Gépállomás dolgozói az elmúlt na­pokban számot vetettek azzal, hogy mennyi munkát kell naponta elvégezniük ahhoz, hogy október 31-ére teljesíteni tudják őszi vetésterveiket. A hátralévő na­pok mindegyikére 18.6 katasztrális hold vetőszántás és 9.6 katasztrális hold vetési munka esik. Ezt pedig — akármilyen kedvezőtlen lesz is az időjárás — köny­nyűszerrel teljesíteni tudják. Járásunk termelőszövetkezetei egész esztendőben minden munkában jópéldát mutattak az egyénieknek. Ezt a példamutatást azonban számos termelőszövetke­zet nem tudta megtartani most az őszi betakarítási és vetési munkák idején. A röszkei Lenin Termelőszövet­kezetben még csak most láttak hozzá teljes erővel a kukorica szedéséhez. A tsz tagjai eddig leginkább a szürettel és a paprikaszedéssel foglalkoztak. A vezető­ségnek viszont tudnia kellett volna, hogy a kukorica­törés mindennél fontosabb, mert ettől függ a vetés gyors megkezdése s befejezése is. A gépállomás mező­gazdászainak, agronómusainak lett volna a feladatuk, hogy ezeket a szervezésben fogyatékosságokat időben feltárják a tsz vezetői előtt. De mivel hogy itt is mu­lasztás történt, vetéstervét a röszkei Lenin TSZ még mos is alig tíz százalékra teljesítette. Az utóbbi hetekben az tapasztalható, hogv a járás egyénileg dolgozó parasztjai átérzik a vetés gyors be­fejezésének fontosságát. Pusztamérgesen, Csengelén, Kistelek környékén már majdnem mindegyik egyéni gazda elvetett. A tanácsok azonban még most is 10— 15 százalékos vetésterv-teljesítésről adnak jelentést. Van olyan község is, mint p>éldául Deszk. ahol a jelen­tések szerint csak egy hold búzát vetettek, a valóság­ban viszont már a vetésterv jórészét teljesítették. A községi tanácsok, pártszervezetek kommunistái alapo­sabb felvilágosító munkával segítsék elő, hogy minden gazda mielőbb bejelentse a vetés befejezését. Ez fon­tos azért is, hogy megyénk mielőbb elkerüljön a többi megyével folytatott verseny szégyenteljes utolsó he­lyéről. Szeged és a szegedi járás életéből Micsurin-emlékünnepély a Pedagógiai Főiskolán Október 24-én a Szegedi Pedagógiai Főiskola — az MSZT-alapszervezet rendezé­sében — a főiskola díszter­mében Micsurin születésének 100. évfordulója alkalmából díszülést tartott. A főiskola dolgozói és a megjelent ven­dégek előtt dr. Kiss István főiskolai tanár méltatta Mi­csurin életét és munkássá­gát. Az :gen értékes, ko­moly és mégis hangulatos előadást a hallgatóság nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta végig, majd a fő­iskola tanácstermébe vonul­tak az ízléses és gazdag -"Mi­csurin-kiállítás* megtekinté­sére. A kiállításon Kopasz Márta főiskolai adjunktus, grafikus­művésznek hatalmas üveg­lapra festett, a Szovjetuniót ábrázoló térképe ragadta meg az első pillanatban a figyelmet. A kellemes, lágy és mégis kifejező kontrasztos színek és vonalak hűen tük­rözik vissza azt, hogyan hó­dította meg Micsurin gyü­mölcsfajtákkal északot. Ezen­kívül számos színes falikép mutatja be Micsurin tudo­mányos módszereit, eredmé­nyeit. A kiállítást Végh Joáchimné főiskolai tanár­segéd ismertette. Emelik a kiállítás értékét a Micsurin eljárásait plasztikusan szem­léltető mü készítmények, va­lamint a Pedagógiai Főiskola kísérleti telepének életét, munkásságát ismertető fény­képek. Végül megtaláljuk a kiállításon Micsurin művei­nek magyar- és szovjetnyelvű kiadásait és számos könyvet, tanulmányt, amely a micsu­rini biológiával foglalkozik. A színvonalas és a 100 éves évfordulóhoz méltó kiállítás méltán kelti fel Szeged dol­gozóinak az érdeklődését. A főiskola egész héten lehetővé teszi annak megtekintését, hogy ezáltal is közelebbről megismerkedjenek Micsurin munkásságával és eredmé­nyeivel azok a szegediek, akiket ez érdekel. A kiállítás helye: Szegedi Pedagógiai Főiskola, Április 4 útja 6. I. emelet. (J. — z) Meg kell gyorsítani a kukoricaszár behordósót A Szegedi Járási Tanács mezőgazdasági osztálya arról ad hírt. hogy a kukoricatö­rés járásszerte a befejezéshez közeleg. Az október 20-i ér­tékelés szerint a kukorica vetésterületek 80 százalékán már befejezték a törést, a hátralévő húsz százalék na­gyobbrészt kései vetésű és emiatt későn érő kukoricá­ból adódik. A szárvágással és a kúpok behordásával azon­ban még korántsem halad­tunk ennyire előre. Az ok­tóber 20-i jelentés alapján a szárbetakarítás munkája meg mindössze csak 55 százalékig fejeződött be. A kukoricaföl* det szántani és vetni csak akkor lehet, hogyha arról már a szárat is lehordták. A vetési munkák meggyorsítása tehát nem kis részt a szárbe­hordáson múlik. Különösen lemaradtak ebben a munká­ban az újszentiváni Szabad Föld, a tápéi Ady Endre és a röszkei Lenin Termelőszö­vetkezetek. Ezeknek a tsz­eknek a földjein a szárter­més nagyobb része még kint van. fl szegedi járásban eddig 170 vagon kukoricára fcöiötlek értékesítési szerződést Uj iskolát avattak Üllésen Szombaton délután ünnepé­lyes keretek között felavatták az új ül lés i három tantermes iskolát. Ezt az iskolát a j'árási tanács segítségével nagyrészt társadalmi munkával maguk az üllési dolgozók építették. Az iskolaavatáson beszé­det mondott Miklós Sándor, a szegedi járás tanulmányi fel­ügyelője. — Büszkék is lehetünk erre az iskolára — mondotta —, hiszen mindenkinek része van építésében. Egyesek kezük szorgalmas munkájával, mások forintjaikkal, ötleteikkel járul­tak hozzá, hogy itt ma három­tantermes új iskola áll, ahol a gyerekek a múlthoz viszonyít­va hasonlíthatatlanul jobb kö­rülmények között készülhetnek az életre, szívhatják magukba a szocialista kultúra minden áldását. De mindig otthont fognak találni ebben az isko­lában a művelődni vágyó fel­nőttek is, azok is, akik a múlt hibájából nem szerezhették meg az általános műveltség alapjait, vagy azok, akik külön­böző tudományos vagy kultu­rális területeken tovább akar­ják képezni magukat". Az ünnepségen felszólalt még Csízik Ferenc, a községi tanács elnöke és Csóti Szil­veszter, az új iskola igazgatója A műsorban az iskola ének­kara, népi tánccsoportja és leg­jobb szavalói is felléptek. A megnyitó után az ünnep­ség résztvevői — pedagógusok és diákök,"szülök és vendégek — megtekintették az új iskola szépen berendezett tantermeit, a tanári és igazgatói szobákat. Az új üllési iskola felépítésé nek gondolatát még az elmúlt iskolai évben az akkori igaz­gató, Dér Istvánná vetette fel, aki az első perctől egészen az ünnepélyes megnyitásig min­dent megtett a munka eredmé­nyessége érdekében. Sok segít­séget jelentett a helyi ksz ál­dozatos munkája, valamint a pedagógusok, szülők és gyere­kek gyakorlati segítséget nyújtó lelkes munkája is. Azok a gyerekek, akik eddig két kopott, sötét üzlethelyiség­ben és a helyi tanács előszobá­jában tanultak — hétfőtől az új iskola új padjaiban ismer­kednek, barátkoznak a betűk és számok birodalmával, j Az idén nemcs-ak kenyérga bonából, de kukoricából is jó termésünk lett. Még a kevésbé kukoricatermő homokos földe­ken is várakozáson felüli ter­mést takaríthattak be most a gazdák. A szegedi járás dolgo­zó parasztjai örülnek is a jó termésnek, s igyekeznek be­adási kötelezettségeiket telje­síteni, de teljesítik a kukorica­értékesítési szerződésekben vállalt kötelezettségeiket is. Kukoricaértékesítési szerződés­re eddig már 120 vagon kuko­ricát adtak-el az államnak. Ez a mennyiség azonban napról napra szaporodik. A járási be­gyűjtési hivatal jelentése sze­rint hétfőn estig már 170 va­gon kukoricára kötötték meg az értékesítési szerződést, s a terményforgalmi vállalatok át* vevő telepeire folyamatosan szállítanak is. Kell is, hogy mielőbb teljesítsék a községek kukoricabeadási és értékesítési terveiket, mert a kukorica sza­badpiaci eladására csak ezután kerülhet sor. Fontos tehát, hogy minden termelő, akinek egy holdnál nagyobb kukorica vetésterülete volt, mielőbb1 megkösse a Terményforgalmi Vállalat helyi megbízottjaival értékesítési szerződését. Nem lehet, hogy néhány kötelessé­gét hanyagoló termelő miatt egész falu elessen hetekre, hó­napokra a kukorica szabad­piaci értékesítésének lehetősé­gétől. Oroszul tanulnak a posta dolgozói Orosz nyelvtanfolyam kez­dődött a Postán. Dolgozóink örömmel vették tudomásul a tanfolyam szervezését, me­lyet Veszelovszki Károlyné szaktanárnő vezet. Gémes László elvtárs, a Posta MSZT-titkára, lelkesen szer­vezte a dolgozókat, melynek eredményeként igen sokan jelentkeztek hallgatónak. A tanfolyam hallgatói közül többen vannak olyanok, akik már tanultak orosz nyelvet. Pető Kornélia, Basik János, Horváth István példamutató szorgalommal járnak el a tanfolyamra és segítik azokat is, akik most ismerkednek az orosz nyelvvel, az orosz be­tűkkel. Jómagam is tanul* tam már oroszul az iskolá­ban és most örömimel jelent­keztem én is a tanfolyamra, hogy felújítsam az iskolában tanultakat, || J Szálkái Károly PUSZTAMÉRGESI SZÜRET HIR RÖSZKEROL A Röszkei Gépállomás dol­gozói megértették, milyen fontos napjainkban a mező­gazdasági termények betaka­rítása, az őszi szántás, vetés s nagy lendülettel kezdtek hozzá az őszi tervek teljesíté­séhez. Különösen nagy segít­séget nyújtanak a vontatóve­zetők a termelöszövetkeze­telcnék. A szállítási munkák­ban kitűnt Varga József, aki a gyálaréti Komszomol TSZ-ben és Palotás Gyula, aki a röszkei Lenin TSZ-ben dolgozik kiválóan. Általában a vontatóvezetők mind 100 százalékon felül teljesitik szállítási tervüket. Sok eset­ben még munkaszüneti napon is dolgoznék. zetősége úgy osztja majd el, hogy mindenki érdeme sze­rint kapjon belőle. Mostanában már eléggé HA PUSZTAMÉRGES NE- tonyos férfiakkal együtt VÉT halljuk, szinte önkénte- örömmel, s megelégedéssel lenül is mindig a jó tüzes beszél a jó termésről, pusztamérgest rizlingre gon- — A TAVALYI GYENGE dolunk. Joggal, mert a pusz- TERMÉS miatt eléggé óvató- hűvös őszi idők járnak. A "nó­tamérgesi dombok zamatos sak voltunk az idei termés táskedvű szüretö lányoknak bora Alföldünk egyik nagy tervezésénél. A 61 holdról azonban nem árt a hideg, büszkesége. Csak az volt ed- csupán 890 mázsa szőlőre szá- Minden reggel korán kezde­dig a hiba, hogy — különö- mítottunk. Milyen jó dolog is nek, s naponta tíz órán ké­sén a háborút követő eszten- ilyen kellemesen csalódni, resztül szedik a mézédes sző­dökben — igen kicsi termés- Mert nagyot csalódtunk — löt. Sietni kell a szürettel, ről adhattak számot a puszta- magyarázza Vass elvtárs. — mert ilyenkor már nem sza­mérgesi szőlőtermelök. A há- Termésünk eléri, sőt meg is poroáik, hanem fogy a töké­ború a pusztamérgesi szőlő- haladja az 1500 mázsát. Szép ről a termés, ket is alaposan megviselte, ez az eredmény, annál is in- UTOLJÁRA MÉG A SZÜ­Most azonban a finom szőlő- kább, mert szőlőföldjeink je- RÉT koronájáról, a kiadós vei beültetett nagy homok- lentős része még tavaly is ki- szüreti mulatságról beszélge­buckák olyan termést adtak, öregedett, elhanyagolt álla- tünk. Mert bizony ez is lesz amilyenre a legöregebb pusz- pótban volt — magyarázza itt, méghozzá igazi — birka­tamérgesi gazdák sem igen tovább CL gazdaság vezetője, paprikásos. S azután befelé emlékeznek. Aztán beszámol arról is, indulunk a gazdaság udva­A falu határában vem ke- hogy nemcsak bora, de al- rába, s közben Vass Károly vesebb, mint 450 hold szőlő mája is termett a gazdaság- elvtárs elmondja, hogy a terül el Ebből 98 katasztrális nak az idén, méghozzá nem is pusztamérgesi szőlőgazdaság­hold a Csongrád-Békés me- kevés. A hatholdas almás- ban még ezen a télen újabb gyei Borforgalmi Vállalat kert kereken ezer mázsa íz- 55 holdat telepítenek majd pusztamérgesi célgazdaságá- letes jonathán, húsvéti roz- Nemrégen csatoltak a gazda­ban van. Ebből 37 hold maring almát adott. ság birtokához 150 hold ho­ugyan még csak jövőre for- A gazdaság dolgozói most mokos területet, három év dul termőre, de a többi 61 látják csak igazán, mennyire alatt ezt a most még majd­hcldon már az idén is jó ter- érdemes volt jól dolgozni a nem terméketlen földet is més van. A mult héten meg nyáron. A nagy bor- és alma- beültetik. Pusztamérgesen ott 'r.dtólf n nnr>A/i*nn rlrtlnrt- tov-móo 11 f n VI (*V> opf M A/m lin x . . . falu hírneve ezután a szüretelő lanyokkal, a put- szép összeget a gazdaság ve-, még csak igazán nagy, lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom