Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-13 / 215. szám

Eedd, 1955. szeptember 13. OELMAGYARORSZIG Pá r t é!e t A népnevelők segítője a pártsajtó Az agitáció célja az, hogy igaz hazafiságra neveljen és a dolgozó tömegeket felsorakoztassa a párt mögé. Ezt a célt nem egyszerre, hanem harci ütközetek sorozatának sikeres megvívásán keresztül érik el népnevelőink. Példás tetteik és buzdító szavaik nyomán nő és terebélyesedik a dolgozók öntudata, áldozatkészsége, alkotó kedve. Nem sokat ér azonban a legnagyobb lelkesedéstől átitatott agitáció sem. ha a népnevelők általánosságokban beszélnek, ha közismert igazságokat hangoztatnak. A szegedi munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi nagy vonalakban épp úgy ismeri sok esetben a szocializmus építésének alapelveit. legjelentősebb számadatait, mint a népnevelő, tehát sokkal többet vár tőle ennél. Azt várja, hogy a népnevelő alaposan ismerje az országos létesítményeken, beruházásokon kivül azt is, hogy itt Szegeden mit cselekedtünk már és mit cselekszünk ezután a népjólét fokozásáért, milyen politikai és gazdasági feltételek voltak ehhez szükségesek. Ezt természetesen nem tudhatja kívülről a legjobb agitátor sem. Olyan korszakban élünk, amikor eredményeink rohamosan követik egymást: tegnap új lakásokat adtunk át, ma egészségházat avattunk, holnap lánctalpas traktorok érkeznek a gépállomásokra. A tények és adatok ismeréséhez komoly segítséget ad a népnevelőknek a pártsajtó: a helyi és az országos lapok, füzetek, brosúrák és más időszerű pártkiadványok. A népnevelő egyetlen napig sem lehet meg újságolvasás nélküL Szüksége van erre egyrészt azért, hogy jól ismerje a bel- és külpolitikai eseményeket, a napi híreket és válaszolni tudjon minden olyan kérdésre, amit a dolgozók nem látnak tisztán, másrészt azért, hogy a párt és a kormány politikájának, határozatainaik ismeretében rögtön le tudja leplezni az ellenséges bujtogatásokat és rágalmakat. A pártsajtó konkrét érveket és módszereket ad a népnevelőknek, vagyis fegyvert, erőt és biztonságot nyújt harcukhoz, A népnevelőmunka kemény harcot jelent a maradiság, a kispolgári önzés, a tájékozatlanság és mindenfajta rosszindulat ellen. Az a népnevelő, aki úgy indul el egyéni beszélgetésre az üzemben, vagy családot látogatni a városban, hogy előzőleg gondosan átolvassa az újságot, sokkal bátrabb és magabiztosabb lesz, bármilyen „kényes" kérdést hoznak fel neki. A pártsajtó szoros kapcsolatban van a mindennapi élettel. Igyekszik mindig azokra a kérdésekre választ adni, amelyek a dolgozó embert foglalkoztatják. Most például renditívül fontos mindannyiónk számára, hogy Szeged mezőgazdaságát is szocialista vágányokra állítsuk át, mert ez elengedhetetlen a többtermelés megoldásához, az életszínvonal emeléséhez. A Délmagyarország ezzel kapcsolatban számos cikket írt és ír ezután is arról. hogy az osztályellenség milyen manőverekkel igyekszik távoltartani a kis- és középparasztok tömegeit a termelőszövetkezetektől. Ezek a cikkek rámulattak, mennyire alaptalanok azok a híresztelések, amelyek az egyéni gazdálkodók úgynevezett szabadságáról és a tsz-tagok „lekötöttségéről" szólnak. De ugyanilyen sürgős és megoldásra váró feladat Szeged ipari üzemeiben az újítómozgalom igazi tömegmozgalommá fejlesztése, vagyis a meglévő termelő berendezések tökéletesítése, jobb kihasználása, a termelékenység emelése érdekében. A Délmagyarország és az üzemi újságok ezt a kérdést is állandóan napirenden tartják: példákkal, adatokkal bizonyítják, hogy a dolgozók alkotó javaslata, kezdeményezése a legbővebben buzogó forrás, amelyből mindenkor meríteni lehet építőmunkánk gyorsításához, a termelés olcsóbbá tételéhez. A népnevelők — üzemiek és kerületiek — ezeket az írásokat elolvasva sokkal magabiztosabban tudják széloszlatni a maradiság hangulatát és eredményesebben tudják mozgósítani az embereket a párt politikájának végrehajtására. Csak egy példát erre. Szombaton délután népnevelők látogatták meg a mihályteleki egyénileg dolgozó parasztokat. Rózsi Antal kifogásolta, hogy a termelőszövetkezetben a gépek elveszik a tagok jövedelmét. A népnevelő — mivel rendszeresen olvassa az újságot —, a fejetetejéről rögtön a talpára állította Rózsi Antal állítását. Számokkal támasztotta alá, hogy a gépi talajművelés, növényápolás, aratás, sokkal olcsóbb. mint a kézi munka. Vagyis a gépiek alkalmazásával nem kevesebb, hanem több lesz a tsz-tagok jövedelme. Minden nap segíti a pártsajtó a népnevelőik munkáját. Legtöbb pártszervezetben kéthetenkint tartanak megbeszélést a népnevelők. A párttitkár ez alkalommal tájékoztatja őket a legfontosabb tennivalókról, eseményekről, határozatokról. De ez nem elegendő. Az élet nemhogy két hétig, hanem két pillanatig sem áll meg: újabb és újabb győzelmek születnek az építőmunka minden területén. Az a népnevelő, aki nem olvassa rendszeresen a pártsajtót, aki nem ismeri meg minden nap hazánk, városunk történetét, csak sdetg-óróig tud meglenni a népnevelő értekezleten kapott tájékoztatóból és elmarad az eseményektől. Nem képes hatékonyan, harcosan és céltudosan érvelni, hanem csak általános igazságokat hangoztat, nem mond semmi újat és ennél fogva nem gondolkoztat meg senkit. A friss érvek, adatok éppoly szükségesek az eredményes agitációhoz, mint az elméleti tudás. A Szabad Nép és a helyi lapok a népnevelőmunka e mindkét kellékéhez A forintokból készültek Ebben az esztendőben készítettek először községpolitikai terveket a helyi tanácsok, s első alkalommal járul hozzá a falusi lakosság községének fejlesztéséhez s szépítéséhez. Érdemes megnézni, mi történt a tervekkel? Röszke — Hogy mik épültek ebben az esztendőben a faluban? — adta vissza a kérdést Szalma István röszkei tanácstitkár, majd rövid gondolkodás után ráfelelt: — A tiszai átjáró előtt elkészült az út domborítása, a faluban tervezett átjáró is megépült. Ezek kisebbek. Jelentősebb a József Attila utca kikövezése. Persze még nincs kész. Elkészül-e ebben az esztendőben — kérdés. segítséget nyújtanak. Ezért Mi szeretnénk, de sok minszükséges, hogy a szegedi agitátorok jóbarátjuknaik tekintsék a párt valamennyi újság- i ját és ne csak előfizessenek j szintén szeretnének megvalóazokra, hanem napról napra sítani, de... olvassák is. • Egy-egy tervezett építkedenen múlik? — teszi hozzá, majd felsorolt még néhány tervezett építkezést, amit Egyre több közszükségleti cikket vásárolnak a város lakói A Bajcsy-Zsilinszky utcában lévő Bútorértékesítő Vállalattól naponta sok bútor „költözik" új otthonba. Szépül Szeged dolgozóinaik lakása. Most vásárolt például új konyhabútort Ábrahám Józsefné, a Gyufagyár dolgozója. Tomity Ilona orvosnő is új csőbútorral rendezte be lakását. A BÚTORÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALATHOZ az elmúlt héten a Német Demokratikus Köztársaságból magas politúrozású hat darabból álló ízléses hálószoba berendezés érkezett. Ezen kívül igen szép és olcsó festett hálószoba berendezésben válogathatnak a dolgozók. Különösen keresett a Szegedi Bútorgyár „Tisza" hálószobája. Kombinált szekrényt is sokan vásároltak; A dolgozók életszínvonalának emelkedését tükrözi a kereskedelem forgalmának emelkedése is. A vállalatok forgalma 1951-hez viszonyítva csaknem háromszorosára emelkedett. 185 százalékkal magasabb az 1955. évi várható bevétel, mint 1951-ben volt; A KISKERESKEDELMI VÁLLALAT vas- és műszaki árudájának forgalma 1955 harmadik negyedévében előreláthatóan egymillió 700 ezer forinttal lesz több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ez azt jelenti, hogy dolgozóink több rádiót, csillárt, tűzhelyet, mezőgazdasági kisgépeket, a házasszonyok munkáját megkönnyítő gépeket vásároltak. Dolgozóink igényességét mutatja az a tény is, hogy a rádiókészülékeknél a minőségi, világvevő készülékeket vásárolják. Az elektromos készülékeket most kezdi iparunk gyártani, de máris igen nagy a kereslet a „Tátra" hűtőszekrény és az elektromos mosógépek iránt. A Kiskereskedelmi Vállalat 10. sz. vasboltjában olcsó háztartási gépek érkeztek. Az új paradicsom- és gyümölcspaszírozónak 120 forint az ára; Kapható az egyetemes őrlőgép is, amellyel mákot, továbbá kukoricát és másfajta szemestakarmányt lehet őrölni. Megkönnyíti dolgozó aszszonyaink munkáját a háztartási robotgép, amely burgonyát hámoz, diót darál, paradicsomot paszíroz; A Kiskereskedelmi Vállalat statisztikája arról beszél, hogy a dolgozók — az étkezés és ruházkodás után — sokat költenek lakásuk csinosítására, építésére, rendbentartására. 1955 második negyedévében majdnem tízszer anynyi értékű meszet, cementet, ajtót, ablakot, mozaik-lapot, por- és olajfestéket vásároltak. mint 1954 második negyedében. 1 'zés megvalósítása több tényezőtől függ. Egyrészt attól, van-e rá anyagi fedezet? Van, de mind még sincs meg; ugyanis még most, a szeptemberi napokban írták csak ki a röszkei tanácsházán az évi községfejlesztési hozzájárulást. A harmadik negyedévben vagyunk, a vállalatok munkája szaporodik és nem valószínű, hogy az útépítést elvállaljál?. A következő esztendőben ebből tanulni kell, mert a község fejlesztésének élén a helyi tanácsoknak kell komoly szervező munkát kifejteni. A lakosság Röszkén is szívesen segít; például az útépítéshez a tanácstagok megszervezték a társadalmi munkát. Naponta 10—12 kocsivar hordták a gazdák a téglát s homokot. Eddig már mintegy 10 választókerület lakossága segédkezett Sáfrán Mátyás, Gregus József, Korponai István, Osznovics József vezetésével. A tanácstagok anynyira szívükön viselik a József Attila út elkészítését, hogy ideiglenes bizottságot alakítottak az augusztus 28-i tanácsülésen Rozsnyai Mihály elnökletével, hogy az út minél előbb elkészüljön, melybe a kisebb útjavításokra tervezett forintokat is befektetik — 90 ezer forintot összesen. A községfejlesztési alapban szerepel az a 4200 forint összeg is, ami a faluban maradt az elmúlt évi államkölcsön jegyzésekor. A pénzt a legsürgősebbre fordították: a 6000 lakost számláló faluban, ahol jó pár száz gyerek van, nem volt játszótér. Most megcsinálták a Hősök terén. A röszkeiek sok mindent szeretnének: községi fürdőt, új iskolát — ezek lennének a legfontosabbak. Ha nagyon akarják, megvalósul, de támogassák forintjaikkal, társadalmi munkájukkal a községi tanácsot, mert ha az egész falu a tanács mögött áll, a vezetők hathatósabban tudnak intézkedni a lakosság érdekében. f Mórahalom Lényegesen nagyobb község Részkénéi Mórahalom. Többet is terveztek. A költségvetésből sok mindent meg lehet tudni. Majdnem 300 ezer forint szerepel a községfejlesztési alapon s ebből kétharmadrész a lakosság 10 százalékos hozzájárulása. A számok azt is megmutatják, hogy a mórahalmiak helyeselték a tanácsülési határozatot a 10 százalékos hozzájárulásról, mert eddig már mintegy 70 ezer forintot fizettek be. Épült is egy es más a községben. De beszéljenek a tények, Bevezettél? a villanyt a méntelepre. A 10 ezer forintból 900 forintot takarítottak meg azzal, hogy a szállításban, s az oszlopok kiásásában a lakosság segített. Elkészült a kultúrotthon kerhelyisége A 30 ezer forintos költség mellett 12 ezer forint értékű a társadalmi munka. Jelentős munka volt ez, mert csak földből 60 köbmétert kellett megmozgatni. Vettek mázsát is, s a kerékpárok nyilvános megőrzéséhez biciklitartót. — A lakosság a legjobban a vásártér elkészítésében segédkezett — állapította mag Pálinkó elvtárs, a tanácselnök. A társadalmi munkának valóban példája az, ami^ a mórahalmiak tettek: a vásártér készítése belekerült volna 50 ezer forintba, de mindenki segített, így csak a drót került pénzbe. A tanácstagok, a népfront-bizottsági tagok oszlopokat gyűjtöttek. Kopasz Szilveszter, Szalma Istvánné népfrontbizottsági tagok 20—30, Mészáros Ferenc tanácstag 27, Kollár István, Sánta Imre é* még többen 18—20 oszlopot gyűjtöttek. A falu lakói csak oszlopból 470 darabot adtak össze, sőt le is rakták azokat. Büszkék lehetnek e cselekedetükre a mórahalmiak! A községben volna még mit építeni: orvosi rendelőt, tantermet stb. Van is vagy 85 ezer forintja a tanácsnak a lakosság és a vállalatok hozzájárulásából, de nincs anyag s vállalkozó. A falu vezetői tárgyalnak a kivitelezőkkel, s megoldásokon okoskodnak, hogy a tervet megvalósítsák. A mórahalmi vezetőknek szívügyük a községpolitikai terv megvalósítása, s dolgoznak is érte, hogy minél szebbé formálhassák községüket. — Szombaton este a felsővárosi párt- és MNDSZ* szervezet a Gál utca és a Római körút sarkán lévő MDP-szervezet nagytermében műsoiros estet rendezett. A felsővárosi dolgozókat a Víz- és Csatornaművek kultúresoportja szórakoztatta. A műsorbán több villámtréfa, ének- és zeneszám szerepelt. A vidám műsor után közösen szórakoztak a Víz- és Csatornaművek dolgozói felsővárosi dolgozókkal. a Tudósítás a magyar mezőgazdaság nagy seregszemléjéről Ismerkedési-est a Bölcsészkaron nal? az utolsó bizonyult, mikor is ördögh Ferenc IV. éves magyar-szakos hallgató a "Cyranó* orrmonológját adta elő. A jó hangulat jó kedvvé emelkedett és mire megkezdődött a tánc, nem akadt egy elsőéves sem, aki még bátortalannak, zavartnak érezte volna magát: a baráti közösség melege őket is átjárta és sokuk talán akkor érezte először igazán, hogy most már tényleg egyetemista. — Kazinczy Péter és Faragó László, a Kiskereskedelmi Vállalat központjának előadói jó munkájukért két hétig ingyenesen nyaraltak hazánk egyik legszebb vidékén — Lillafüreden. Ugyancsak jó munkájukért jutalomüdülésbsn részesültek Szemerédi János, a 12. számú Háztartási Bolt és Pogány László, a 10. számú Vasbolt vezetői. — Hárem darab olyan tűzhelyet készít a Szegedi Tűzhely és Kályhás KSZ, ami a Ganz Vagongyár által különösszeállított j ieges vasúti kocsikba építve műsor í?gsikerült§l>j} számánCsji^ripyákiába megy, — Sok éves hagyomány egyetemeinken, hogy a tanév első-második hetében a negyedévesek ismerkedési estet rendeznek az elsőévesek számára, akik ilyenkor még bizony sokszor hasztalanul igyekeznek tájékozódni tantermek, folyosók, emberek között. Szombaton, 10-én este 8 óra felé az Ady téri egyetem kultúrterme ugyancsak tele volt. A különböző évfolyamok hallgatói között ott ültek az elsőéves magyar-történclem-szalros egyetemisták, akik az ország különböző városaiból, falvaiból kerültek Szegedre, s akiknek bizony az első napokban, hetekben elkél a segítség. Ott ültek, egyelőre még félszegen és összebújva. Gyenge Balázs III. éves magyar-történelem-szakos hallgató üdvözölte a felőévesek nevében őket, meleg, baráti hangon, aminek meg is lett a hatása; hiszen a já hangulat mindjárt összébb hozza az embereket. Az ügyesen 5S bemutatópálya lelátójának' valamennyi ülőhelyét elfoglal- I ták az Országos Mezőgazdasági [ Kiállítás látogatói. A nagy pálya körül — a betonkorlátok mögötti állóhelyeken is — termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók, egyénileg gazdálkodó parasztok, pesti üzemi munkások ezrei várják a nagy pillanatot, amikor megkezdődik a színpompás lovasbemutató. Az egyik régi krónikában ezt írták őseinkről: „A ló anynyira összeforrt a magyarok életével, hogy eleink gyalog nem is tudtak járni, lóháton tartották az országnak gyűlését is. A magyarok táborában minden sátor mellett ott legelt a ló, melyben ők nemcsak megbecsülhetetlen háziállatot, hanem hű barátot is láttak. Ha vadászatra indultak, vagy kalandozni vágytak, csak felpattantak a lóra és szélvész 'sebességgel száguldottak tova ..." Azóta sok száz esztendő múlott el, de ez a bemutató hűen tükrözte azt, hogy mi, magyarok, még most is értünk a lovakhoz, s olyan kiváló minőségű méneink, tenyészkancáink vannak, amelyekre méltán lehetünk büszkék ország-világ előtt. Amikor megkezdődött a bemutató és végignyargalt körben a futópályán a lovaskaruszszel, kirobbant a taps. — Micsoda pompás paripák... — hangzott az őszinte elismerés mindenfelől. Izgalmas lovasbemutatók ru i be. A fövetkező pillanatban a pálya közepén újabb műsorszám következett. A jászberényi úttörők és a békáspusztai DISZ-fiatalok változatos, sok ügyességet igénylő lovasmutatványokkal gyönyörködtették a nézőket. 'A 10 éves Menyhárt Péter, az 9 éves Gál Ilona úgy ülték meg a lovat, hogy az felnőtt lovasoknak is dicséretére vált volna. Hát még mikor tornászni kezdtek a paripákon. Hopp, most a bejáratnál három vágtató lovas nyargal a pályára. Hortobágyi csikósok, bő kék gatyában, cifra szűrben, sarkantyús csizmában. Kezükben karikásostor pattog, miközben úgy vágtat alattuk a ló, mint a szélvészt A pálya közepén, a lelátóval szemben a tajtékzó paripák hirtelen megállnak, mint a hirtelen fékező autó. A három idomított jószág kétlábra áll, majd vigyázva, nehogy maga alá temesse gazdáját, oldaltfekszik a zöld gyepen. Egyszerre mind a három. A csikósok rájuk terítik a szűrt és leheverednek melléjük, aztán felkelnek és a lovak oldalára állva úgy durrogtatják ostoraikat, mintha a közelben ütközet dúlna. A három idomított ló meg sem mozdüi. Még a mennykő is lecsaphatna tán a közelükbe, nyugodtan vennék tudomásul. De amikor a gazdájuk halk, de határozott parancsszava elhangzik, a három paripa talpraugrik, s vágtatni kezd, mint az orkán!... üjabb lovasok érkeztek a bemutató pályára: Kulcsár János, Keresztes Erzsébet és Soós István. Az egykori világhírű „ördöglovas" Sándor Móric bravúros ugratásait elevenítik meg a bábolnai export sportistálló kiváló lovaival. A hatalmas nézősereg dermedten, csendben csodálja a kápráztató veszélyes mutatványokat. Négy ökör búzászsákokkal magasra rakott hosszú szekeret vontat a gyepen. Az ördöglovasok sorban egymásután keresztül ugratják a megrakott szekeret. Á kanyarban feltűnik egy hintó is. Krinoünruhás napernyős kisasszony és egy délceg cilinderes „mágnás ifjú" 01 a kényelmes bőrülésen. Egy szemvillanás és a lovasok máris keresztül ugrattak a hintón ... Kissé távolabb nagybajuszú csikósok bőújjú ingben körülülik a régi kocsmai kecskeláb asztalt és vidáman szürcsölgetik a hegylevét. Csak akkor néznek nagyot, mikor az ördöglovasok az ő fejük felett is átugratnak ... akadályugratást mutatnak Vizesárkokon, magas gefrendapalánkon hibapont nélkül kell a lovasoknak átugratni. Legjobban Fülöp Melinda lovagol. Minden akadályon hibapont nélkül ugratja át lovát és ezzel győztesként fut be a célba. Nagyon szép, de veszélyes műsorszám volt ez is ... Utoljára lovasfutball következett. A budapesti Traktor Sportkör és a Békáspusztai Állami Méntelep 5—5 lovasból álló csapata mérkőzött egymással. A kétszer öt percig tartó játékidő alatt négyszer rúgták be a másfél méter átmérőjű labdát az idomított lovak a kapuba. Háromszor a békáspusztaiak, egyszer pedig a budapesti Traktor Sportkör lovai. Meg kell hagyni: igazán szórakoztató, élvezetes játékban gyönyörködhettek a nézők. Különösen derűs látvány volt a szabadrúgás. A szabadrúgásokkor a büntetőt rugó paripa nekifarolt a nagy labdának és hátsólábaival akkorát rúgott bele, hogy Bizánc kapuja is szilánkokl?á tört volna ... A Mezőgazdasági Kiállítás lovasbemutatója nagyszerűen bizonyítja, hogy mezögazdasáNagy érdeklődéssel fogadja a igunk valóban nagy gondot fgrközönség a női lovasversenyt |dít a lóállomány minőségj íais. A budapesti Traktor Sport- vitására és gondosan nevelt, kör tagjai Kertész Margit, Pi- szorgalmasan idomított lovaink roska Istvánné, Kiss Mária, I alkalmasak az exportigényekHorn Edit, Fülöp Melinda és ne!? is. Keresztes Erzsébet verseny sze- j • VASS GYÖRGY t