Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-21 / 222. szám

Szerda, 1955. szeptember 21. 9 ti OELMRGYRRORSZflG Pártélet és pártépités R párlhotározaftok végirehaftása a Szegedi Sütőipari Vállalat pártszervezetében Közel két hónappal ezelőtt a Szegedi Párt-végrehajtóbizoítség határozatot hozott arról, hogy meg kell javítani a Szegedi Sütőipari Vállalat pártszervezetének munkáját. Erre a határozatra többek között azért is szükség volt, mert egyrészt: a vállalat vezető beosztású kommunista dolgozói az utóbbi években egyáltalán nem. vagy csak nagyon kis mértékben vettek részt a politikai tömegmunkában, másrészt: mert elhanyagolták a vállalatnál a munkaverseny rendszeres értékelését, nem gondoskodtak a verseny nyilvánosságáról. A határozat — a K. V. határozatai alapján — a következő fonton tennivalókra kötelezte az üzemi pártszervezetet: „Készítsen munkatervet a pártszervezet és ennek alapján dolgozzék. A pártvezetőséget egy hónap alatt vezetésre alkalmas elvtársakikai kell kiegészíteni és egy-egy üzemegységben felelőssé kell őket tenni a politikai munkáért és a termelés ellenőrzéséért. Biztosítani kell a tagés tagjelölt felvételt. Legyen párícsoport minden üzemegységben. Vezető elvtársakat kell megbízni a tagjelöltek nevelésével. Tartson a pártszervezet 3—4 havonként tanácskozást a népnevelők részére, a népnevelőértekezleteKen kívül. Számoltassa be a pártvezetőség egy-egy üzemegység vezetőjét, pártbizalmiját a politikai és gazdasági munkáról. A vállalat vezetősége értékelje a munkaversenyt, készítsen versenyhíradót mindegyik üzemegységben. A párt- és a szakszervezet gondoskodjék a munkaverseny eredményeinek és hiányosságainak ismertetéséséröl." A fentieknek megfelelően az augusztusi párttaggyűléget. Alapjában véve rámutat ez a helyzet arra is, hogy a vezetőség tagjai még nem végzik el tökéletesen a munkájukat. Nem végzik el azért, mert két-három naponként megfordulnak a gondjaikra bízott üzemben, még sem veszik észre a pártcsoportok hiányos tevékenységét, nem nyújtanak nekik kézzelfogható segítséget. Persze, nem lehet rámondani, hogy a pártszervezet egyáltalán nem foglalkozik a tag- és a tagjelöltfelvétellel. A terv szerint októberben akarják felvenni Gaál József tagjelöltet párttagnak, Molnár Józsefet pedig tagjelöltnek. De ha a pártcsoportok jól működnének, ha a népnevelők munkáját is jobban támogatnák, sokkal módszeresebb és folyamatosabb lenne a párt sorainak az erősítése. Kéthetenként rendszeresen megtartják a népnevelőértekezletet. Legutóbb a népnevelők nyolcvan százaléka jött össze, hogy megvitassák az agitáció feladatait és átadják egymásnak a legjobb érveket, tapasztalatokat. E tekintetben tehát javulás észlelhető. Sőt az is eredménynek számít, hogy a gazdasági és tömegszerveseti vezetők is résztvettek a népnevelőértekezleten. Magyar Mátyás, a vállalat igazgatója nemcsak a népnevelőknek ad hasznos tanácsokat, hanem az egyéni agitációban is részt vesz. A napokban a 7-es üzemben beszélgetett Cifra Ferenc bácsival arról, hogy az állam mennyire gondoskodik az idős munkásokról. Elmondta neki: a régi rendszerben a pékségek dolgozói nem is álmodhattak nyugdíjról, most viszont a vállalatnál nem is egy példa van arra, hogy az előírt korhatár után nyugdíjazták a dolgozót. Az agitációnak komoly foEzáltal nemcsak érdekesebb, hanem hatékonyabb is lenne a versenyhiradó, vagyis ténylegesen hozzájárulna mind a dekád, mind az éves terv teljesítéséhez. Az üzemi bizottságnak és a vállalat vezetőségének minden lehetősége megvan ahhoz, hogy alaposabban és jobban személyhez szólóan értékelje a munkaversenyt és az eredményeket, hiányosságokat ismertesse az összes dolgozókkal. Megálliapítható: a Szegedi Sütőipari Vállalat pártszervezete az utóbbi két hónap alatt sokat javított a munkáján, de még nem hajtotta végre mindegyik határozatot. A még meglévő kisebb-nagyobb hibákat úgy lehet kijavítani, ha a pártvezetőség minden tagja valóban ismeri, ellenőrzi és segíti a rábízott üzemegységek munkáját és a pártcsoportok is mozgósítani tudják az összes párttagokat saját területükön. „Időjárásgép" a Szalámigyárban SOKAT SEGÍTETT már a adta a „légjáratot", nyáron meg levegőt kezelésbe. Először » gép az embernek, mióta aréa nagy volt a forróság, leállt hűtőbe kerül, amely mínusz _ 6 r'i- f .. 1 f „ - 1 * L L L . . 1 f L. .. -. „ / ~ | l M „1 ni n.-. t / ,1 ,„ „ l.-illMIl Ú % mechanikát, mint erőt felfe dezték. Hazánkban csak a felszabadulás után lett igazán az ember barátjává a gép. Számtalan munkafolyamatot gépesítettek, s vették le ezáltal a munka nehezét az ember válláról. Tudják ezt jól a szegedi Szalámigyárban is, s ezért örülnek annyira az új gépnek; a kondicionális hűtő-szárító berendezésnek, amely egyszeriben nagyban korszerűsíti a szalámi gyártását. A világszerte híres és keresett szegedi szalámi készítésnek egyik legfontosabb része a szárítás. Ez adja meg a szalámi speciális ízét, zamatát. Es nem akármilyen a szárítás. Nem túl hideg és nem túl meleg levegő szükséges hozzá. Ha tűimeleg' ugyanis a levegő, könynyen megromlik az áru, de ha meg éppenséggel hideg, nem . képes a nedvesség elvonására, la pára felvételére. A SZALAMI SZÁRÍTÁS eddig „ősi" módon történt, az időjárásra, a természetre volt bízva. Ha száraz, hűvös idő a munka. Emiatt hullámzó volt Celsius fokra lehűti, a így a termelés, lassú volt a száradás, öt-hat hónap volt a szalámi „átfutási" ideje. Köves János, a Húsipari Igazgatóság főmérnöke nemrégiben a Szovjetunióban járt. Ott tapasztalta, hogy a szárítást nem okvetlenül szükséges az időjárásra bízni, hanem az ember a gép segítségével szabályozhatja nemcsak a levegő hőfokát, de a páratartalmát is. rA SZOVJET TAPASZTALATOT, eljárást most elsőnek a Szegedi Szalámigyár valósítja meg. Újfajta szárító kamrát terveztek. Képzeljünk el egy óriási „dobozt", amelynek a hossza tíz, a szélessége hat méter. Az egész „doboz" öt-hat centiméter vastagságú parafával bélelt, amely teljesen elzárja, függetleníti a külvilágtól. Itt, ebben a „dobozban" száradnak a szalámik. A levegő állandóan cserélődik. A szárító falán apró kis ablakok vannak, amelyek beszívják a levegőt, aztán tovább adják a szárító szívének, a klima-szekrénynek. volt, kinyitották az ablakot, ez Itt különböző gépek veszik a Takarékosság és fegyelem a Ládagyárban Az Űjszegedi Ládagyárban bokát, azután pedig, aszerint, egész nap sivítanak a fűré- , hogy milyen célra használszek s a szép, egyformára i ható fel, fűrészgéppel újrasen kiegészítették a pértveze- gyatókossága, hogy a faliújság tŐSéget EZUtán K7i*nlrtVQ7.tí«» TI o.m r^„H57oroc nc « vesetőség minden tagja megkapta beossiását az egyes üzemekbe, hogy ott szervezzék, mozgósítsák a párttagokat a termelési tervek teljesítésére, a pártmunka megjavítására. Róvó Ferenc szervezőtitkár az 5-ös üzemegységben és a központi irodában, Békefi Jenő gazdaságvezető a 8-as és a 3-as üzemegységben, Borbély Sándor agit.-prop. titkár a 2-es üzemben, továbbá az l-es és a 2-es árudában, Gyömbér István elnök, a 9-es és a 16-os üzemegységben, Rácz József párttitkár pedig a 7-es és 6-os kenyérüzemben felelős a termelés pártellenőrzéséért, a pártcsoport és tagjelölt-felvételi munkáért, az oktatás és az agitáció megjavításáért, stb, Mindegyik üzemegységben létrehozták a pártcsoportokat. Az 5-ös üzemben például — ahol tíz párttag dolgozik — két pártcsoportot szerveztek Dékány József és Katona Károly pártbizalmiakkal az élen, hogv az elvtársak kommunista nevelésére nagyobb lehetőség legyen. Súlyos hiba azonban: a két pártcsoport sem gondoskodott eddig arról hogy minden párttagnak legyen konkrét pártmegbíztása. Három elvtárs népnevelő ugyan, de a többiek — köztük Kocsis Ferenc és Pető Sándorné — egyelőre nem végeznek pártmunkát. Nagyjából a többi üzemegységben is így áll a helyzet. Ennek egyik oka, hogy a pártbisalmiak nem bírják össse megbeszélésre a csoportjuk tagjait, tehát nem beszélik meg közösen a termelés menetét és egyes elvtársak kommunista munkáját és magatartását. Nyilvánvaló, nem is tudhatják ennélfogva figyelemmel kísérni, hogy melyik dolgozó, melyik DISZ-tag érdemelte már ki a tagjelöltsészerkesztése nem rendszeres és nem reagál mindig a legfonto' sabb kérdésekre. Abból adódik ez, hogy az egyes üzmegységek dolgozói kevés cikket írnak. A faliújságot inkább „központilag" szerkesztik, vagyis egy-egy írást lesohízorositanak és szétküldik a sütőüzemekbe, hogy ott függesszék ki azokat. Legutóbb augusztus 20-ra újították meg a faliújságot. Most készülnek a pártvezetőség tagjai újabb cikkek írására, de — véleményünk szerint — ezzel nem lesz elevenebb, mozgósítóbb erejű a szemléltető agitáció. Arra kell törekednie a pártvezetőségnek, hogy a kétkezi dolgozók maguk is mondják el a véleményüket, javaslatukat a faliújságon és bátran ostorozzák a fogyatékosságokat. A pártszervezet tervet dolgozott ki a termelés pártellenőrzésére is. Szeptember 30-ig beszámoltatják az 5-ös üzem vezetőjét. majd utána folyamatosan a többieket és egyúttal megszabják számukra a további feladatokat. De itt is az a hiba, hogy a pártbizalmit még egyik üzemegységből sem számoltatta be a vezetőség, jóllehet enéikül nem tudják helyesen értékelni az üzem vezetőinek munkáját sem. Nem lehet kielégítőnek mondani a munkaverseny értékelését és nyilvánosságát. Készítetlek ugyan mindegyik üzém részére versenyhiradót és tíznaponként el is juttatják mindegyikre a tervteljesítésben és az önköltségcsökkentésben elért eredményeket. De ezek ssáraz számadatok csupán, nincs mellette a pártszervezet és az üzemi bizottság értékelése. Feltétlenül hasznos lenne, ha százalékos kimutatások mellett olvashatnák a dolkozók azt is, hogy miből adódnak az eredmények, mi okozta j a lemaradást és kik azok, akik 1 szabott fenyődeszkák katonás rendben sorakoznak. Vágás közben természetesen kisebb-nagyobb darabok a hulladékba kerülnek, hiszen, ha egyszer hatvan centis darabokra kell szelni a deszkát, a fennmaradó tíz, húsz, vagy harminc centit le kell vágni. Ezt sajnos, sehogysem lehet megszüntetni, mert nem minden fa adja ki hulladék nélkül a megfelelő méretet. Havonta körülbelül tizenöt köbméter drága fenyő ment így hulladékba. A háziasszonyok örültek ennek, mert a Ládagyár meg akart szabadulni az összegyűlt fahulladéktól és mázsánként 38 forintért eladta a dolgozóknak. Milyen nagyszerű gyújtóst lehetett abból vágni! Csak egy kicsit drága eljárás volt ez az üzemnek, mert ugyanezért a faanyagért feldolgozva 1150 forintot kaphatott volna. Nem nyugodtak ebbe bele s a párt útmutatása nyomán kidolgozták a hulla* dék hasznosításának módjait. Először is nagyság szerint összeválogatják a fenyődaraszabják. Minden nyolc centinél hosszabb darabot értékesíteni tudnak a különböző méretű ládák egyes alkatrészeiként. Egy szalagfűrész és a körülötte dolgozó elvtársak munkája ilyenformán körülbelül 17 ezer forint havi megtakarítást jelent az üzemnek. Az Űjszegedi Ládagyárban most kapott igazán méltó értelmet a takarékoskodás. Vajda és Triff elvtársak újítása, a duplacirkula is ezt a cél szolgálja, A gömbfák szélezésének munkaidejét ezzel az eljárással éppen felére csökkentették, s mintegy évi húszezer forint megtakarítását tették lehetővé Üzemükben. Már szerelik a másik duplacirkulát ls, ilyenformán ez az összeg hamarosan megkétszereződik. A Ládagyár dolgozóinak jelenlegi friss munkalendülete hozzásegíti az üzemet, ahhoz is, hogy a negyedévi terv teljesítésében mutatkozó elmaradást leküzdje. A júliusi 140 köbméteres elmaradásból már nyolcvan köbmétert teljesítettek. Persze tereleget tettek esedékes vüknek is, De mégsincs minden rendjén! Nemcsak az anyagot, az időt is ki kell használni. Sajnos, általános jelenséggé kezd válni hogy a dolgozók, különösen a fiatalok, magukat is megkárosítva, már műszakvégzés ciőtt fél-, negyedórával leállítják a gépét s mire elfújják a négy órát, már az üzemen kívül vannak. Ilyenformán sok félórával csökkentik a munkaidőt, ami nemcsak a Munka Törvénykönyve előírásaival, hanem az új munkaerkölccsel is ellenkezik. Ilyen esetben azonban nem elég csak erre apellálni — hiszen ez közönséges és gyakori munkafegyelemsértés. Az üzem vezetőinek segítségével ezt a káros gyakorlatot meg fogják szüntetni. Nem helyénvaló, hogy , az üzemnek a takarékosságban és a júliusi elmaradás megszüntetésében elért szép eredményeit néhány meggondolatlan dolgozó megcsorbítsa! Ha a szép szó nem használ a fegyelmezetleneknek, alkalmazni kell velük szemben a törvény szigorát! megszabadul a nedvesség egyrészétől, amely dér alakjában lecsapódik. Aztán a melegítőbe kerül. Itt a levegő felmelegszik plusz 5—6 Celsius fokra, s ezáltal alkalmas lesz szárításra, párafelvételre egyaránt. AZ IGY ELŐKÉSZÍTETT levegő csöveken, elosztókon keresztül a „doboz" felső légrétegébe jut. s innen halad fokozatosan lefelé. Mikor a szívóablakhoz ér, kezdődik az egész körforgás, folyamat elölről. Ezzel az egyszerűnek tűnő eljárással a szalámi szárításának az idejét egy-két hónappal lerövidítik, s a gyár termelését 15 százalékkal növelik. A Szalámigyár dolgozót munkaidő után sokszor nézik az „időjárás gépet" — ahogy ők nevezik —, s büszkék a tudományra, amely ma már szinte nem ismer lehetetlent, s könnvíti az életet.. (s. é) Megkezdték a IV. Békekölcsön sorsells nyereményeinek kifizetését Kedden — a hivatalos nyereményjegyzék alapján — országszerte megkezdték a IV. Békekölcsön harmadik sorsolásán kihúzott kötvények beváltását. A vasárnapi sorsolás legszerencsésebbje Csomos László energetikus, az albertfalvai vegyigyár dolgozója volt: neki jutott a 100.000 forintos főnyeremény. A kifizetést kedden délelőtt ünnepélyesen tartották meg az üzemben, ahol az OTP XI. kerületi fiókjának egyik dolgozója számolta a boldog kötvénytulajdonos kezébe a százas kötegeket. A főnyereményből Csomos László 10.000 forintot tartott meg, a többi pénzen takarékbetétkönyvet váltott. — Papp Júlia, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, a szegedi Nemzeti Színház tagja hanglemezre részleteket énekel olasz nyelven Puccini -Pillangókisaszszony- című operájából — amelyben kimagasló sikerrel szerepelt nyáron, a budapesti színházi fesztiválon. A lemezeket elsősorban külföldi (n—n) árusításra készítik. A Néma Levente bemutatója előtt „S te Marzio, a krónikádba ezt A szép kalandot híven följegyezd. Az idők múlását, hogy sokáig (állja A Néma Levente szép históriája". zzel a négy sorral zárul A Néma Levente című vígjáték. 'Amit Hellai Jenő ebben a négy sorban sok-sok évvel ezelőtt leírt, valósággá vált. Az idő múlása nem tudta feledtetni A Néma Levente szép históriáját. Három nemzedék ismert és szereti Heltai Jenőt, szereti és magáénak érzi a hős Agárdi Péier és a szépséges Zilia csodálatos szerelmének regényes történetét. A ma nagymamái, mint fiatal lányok pirultak Péter és Zilia csókjánál, s a ma kamaszai és bakfisai is magukba fojtott izgalommal várják a bemutatót —, hogy ök is pirulhassanak. De nemcsak három nézőnemzedék vált tanújává ennek a históriának, hanem a lehetséges színésznemzedékek is. Ezek a művészek már nemcsak tanúi Heltai művének, hanem maradandó alkotói is. A Néma Levente első bemutatóján a címszerepekben Bajor Gizi és Törzs Jenő mutatkozott be a közönségnek. A korabeli színház legnagyobbjai szólaltatták meg a szépséges csengésű verssorokat és keltették életre a szenvedő, majd boldog szerelmeseket. Most egy évvel ezelőtt új betanulásában ismét színre került A Néma Levente, üj szerelmesek léptek a színpadra. a tegnap színi növendékei foglalták el Bajor Gizi és Törzs Jenő helyét. A pesti bemutatón Agárdi Pétert — Ladányi Ferenc, míg Ziliát — Ruttkai Éva alakította megérdemelt sikerrel. S

most a szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza A Néma Levente fegyelmezetlenségükkel akadá-1 bemutatójára készül. Kiket ért az a meglyozzák, illetve példamutatásuk-í tiszteltetés, hogy Agárdi Pétert és Ziliát kai lendítik a munkaversenyt, I játszhatják? Kik fogják tovább vinni a Bajor Gizi és Törzs Jenő által meggyújtott fáklyát? Kik fogják egyéniségükkel, saját alkotó művészetükkel még jobban gazdagítani Heltai kedves alakjait? Inke László és Miklós Klára készül a nagy szerepre. Munkájuk eredményességéről számot adni a nézők és a kritika feladata lesz. „Tudunk Nemcsak beszélni, elnémulni is. elmondanom ha tiltod, hogy mit (érzek. Hallgatok Inkább. És titokba (vérzek." C z Agárdi Péter vallomása, melyei szépséges szerelméhez intéz," s melynek foganatja lesz a gőgös hölgy kérése: „A csók után, most, hogy útadra [mégy. Kívánom, három évig néma légy." S ekkor Agárdi Péter vitéz magyar leventéből — néma levente lett. Milyen nehéz is egy csatákhoz, vígsághoz szokott hős vitéznek, csupán fogadalomból némának lenni! Ez a gondolat jutott eszembe, mikor Inke Lászlót figyeltem a próbán. Agárdi Péter a második felvonásban végig néma marad — s Inke László mégis beszél. Beszél a szemeivel, beszél hol szenvedő, hol izgatott, boldog és szerelmes arcával, szenvedélyes, s ha kell, visszafojtott mozdulataival. Beszél — a hallgatásával. S ez nem a szavak játéka! Agárdi Péter hallgatását a rendező és a színész alkotó fantáziája élettel telíti meg, őszinte emberi érzésekkel, mély szenvedélyekkel ruházza fel. Ez a nehéz színészi feladat alkotó egyéniségű, mély érzésű, nagy tehetségű művészt követel. Olyan színművészt, mint például Inke László... „A boldog élet vágya Galambok közt, virágos élet szép . .. nem Ikfsért? szigeten, Békés családi kör, parányi házban. Az * ' - - L zeket a L írhatta Tenéked magyalrázzam?' sorokat csak olyan ember meg, aki nagyon-nagyon szereti az életet, s tud élni az élet szépségeivel. Heltai Jenő ilyen ember. Jóréhány hónappal ezelőtt — A Néma Levente pesti bemutatója előtt — színészek, újságírók keresték fel lakásán Heltai Jenőt. Ö hozta létre ezt a találkozást, azt akarta, hogy az egyik próbát az ő csendes, szépen berendezett Pozsonyi titi lakásában tartsák meg. Ott ült az ablak előtt, egy nagy virágos állvány mellett, az ő kedves karosszékében. Kezében öreg pipáját morzsolgatta, arcán izgatottságát, s meghatottságát kedves mosolylval, leplezte. Figyelte a próbát, üjbó! átélte A Néma Levente születésének küzdelmes heteit, látta maga elölt az első próbákat Bajor Gizivel és Törzs Jenővel, s ismét átforrósította az első bemutató óriási sikere. S talán újból átélte — ha csak felvillanó pillanatképekben is — az ö igazán szép, kudarcokból és sikerekből formálódott küzdelmes életét, padost a szegedi bemutató előtt is természetesen Heltai Jenőre, a mai szeretett — öregségében is fiatal — Jenő bácsinkra gondolunk. Sajnos nem lehet itt közöttünk, mert meggyengült egészségi állapota most ágyhoz köri. Ezért innen kívánunk őszintén és tiszta szívből jó egészséget, s kívánjuk, hogy meg hosszú ideig érezze annak a gyönyöré' mondatnak igazát, amelyet olyan sokszor mondott ő másoknak, s amelyet most mi mondunk neki a tanítvány szerénységével és szeretetével: „Az élet szép... Tenéked magyarázzam?" (Sömjén) k