Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-24 / 225. szám

Szombat, 1955. szeptember 21, Munkavédelem egykor és ma a Kenderfonógyárban 3 DELMIGYMORSZIC 55 A finomkártolóban én magam is láttam a fölszabadulás előtt, amikor az egyik asszony karját leszakította a gép — mondja Molnár Mihály, a Szegedi Kenderfonógyár kártoló üzemrészének művezetője. — Akkor még nem volt balesetvédelmi berendezés. Baleset gyakori volt a múltban a Szegedi Kenderfonógyárban. Az idős munkások ma is gyakran beszélgetnek ezekről. Ma már nagyon sokat változott minden az üzemben. Évenkimt hatalmas össaegst költenek egészségvédelemre. 1951-ben 1,916.000, a következő évben 581.000, 1953-ban pedig 1,023.000 forintot költöttéit munkavédelmi berendezésekre. Még nagyobb öszszegü az 1954-es év beruházása: közel kétmillió forint. Ez évben is megközelíti a 600.000 forintot az az összeg, amelyet munkavédelmi beruházásokra fordítottak. Ezenkívül saját erőből is sokat tettek a munkakörülmények javításáért; A kártolóban régen sok baleseti veszély volt a védőburkolatok hiánya miatt. — Először a régi gépeket kellett biztonságossá tenni — beszéli Szűcs István elvtárs, a munkavédelmi megbízott. — A műszakiak segítettek ebben. A kártoló üzemrészben — és másutt is — a fa védőrácsok helyett ma már nehezen elmozdítható, rögzített automata védőrács borítja a hatalmas gépek forgórészeit. Hozár Bálintné gépein is van automata védőrács. — Sokkal nyugodtabban lehet így dolgozni — magyarázza —, mert véletlenségből sem történik meg, hogy odakapja a kezet, vagy a ruhát a gép. Ügy szerelték fel a védőrácsot, hogy a gép addig nem működik, míg a rács nincs a helyén. Csende Piroska is nagyon régen a kártolóban dolgozik már. Elmondja, hogy csonkulásos baleset nagyon sok volt régen, most több hét is eltelik s nincs még kis sérülés sem. A gépeken mindenütt tatható a figyelmeztetés, ami a munkavédelmi szabályok megtartására int. Egy kis füzetet vezet az üzemrész műhelytitkára arról, hogy ki szegte meg a munkavédelmi szabályokat, hogy aztán beszélhessen velük, — A por még mindig problémát okoz nálunk — mondja Csende Piroska. •— A porelszívó sokat segítettek, de még mindig nem tökéletes. Ezért porálarcokat adunk a dolgozóknak. Péter Ferenc lakatos évek óta viseli már a porálarcot és véleménye szerint: nagyon jó, igaz, kicsit nehéz benne a légzés, de megszokta. A gépek mellett pedig az asszonyok vatával bélelt szájkendőt viselnek a por ellen, ami megszűri légzéskor a levegőt. A kenderpor szinte átláthatatlan volt a kártolóban a felszabadulás előtt. Most, ha még nem is egészen tökéletes a porelszívás, de megtisztul a levegő nagyrésze a porszívó segítségé vol a gépektől felszálló nagymennyiségű portól. Most azon dolgoznak a műszakiak, hogy még jobban tökéletesítsék a porelszívást, még jobban megtisztítsák az üzemrész levegőjét és még egészségesebb munkakörülményt biztosítsanak az itt dolgozó részére. A féltés, gondoskodás ellenére is akadnak olyanok, akik semmibe veszik az egészségüket óvó rendszabályoltat. A tilalmat megszegve elhúzzák a védőrácsot. Nem gondolnak arra, hogy vigyázatlan mozdulatukból, ha egyszer vagy tízszer nem, de huszadszor megcsonkíthatják magukat. Kocsis Józsefnét, aki néhány hónapja dolgozik az üzemben, szinte naponként figyelmeztették mér, hogy gondoljon saját magára és gyermekére, mielőtt cselekszik. Ha a gépnél valami baj történik, a művezetőt, vagy a segédművezetőt hívja, s az helyrehozza a hibát, az ismeri jobban a gépet. Kocsisnéhoz hasonló munkásnő akad még néhány a Szegedi Kenderfonógyárban. De meg kell érteniök, hogy nekik is kötelességük egészségükre, testi épségükre vigyázni. Az igénylő és a fellebbező igazsága Rendelet a kukorica, a napraforgómag és a burgonyabeadási kötelezettség teljesítésének, valamint forgalmának szabályozásáról A begyűjtési miniszter rendeletet adott ki a kukorica, a napraforgómag és a burgonyabeadási kötelezettség teljesítésének, valamint forgalmának szabályozásáról. A rendelet értelmében a termelők a kukoricatörés, a napraforgó- és a burgonyaszedés megkezdését legkésó'bb a betakarítás megkezdésének napján kötelesek bejelenteni a begyűjtési megbízottnál. A bejelentések megkönnyítésére a begyűjtési megbízottak szombaton délután és vasárnaip délelőtt is tartanak ügyeleti szolgálatot a tanácsházán. A termelőknek — a község részére megállapított betakarítási határidőn belül — a betakarítást el kell végezniök. A kukorica, a napraforgómag és a burgonya beadására megállapított határidőket a törés, illetve a szedés megkezdésétől kell számítani. A beadást 32 százalék nedvességet meg nem haladó csöves, vagy 15 százalék nedvességet meg nem haladó morzsolt kukoricával kell teljesíteni. A beadott napraforgómag nedvességtartalma a 16 százalékot nem haladhatja meg. A község begyűjtési tervének — beleértve az értékesítési szerződéses tervet is — teljesítéséig a termelők kukoricát, kukoricaőrleményt, napraforgót, burgonyát sem a szabadpiacon, sem egymás között és a fogyasztók részére nem értékesíthetnek, továbbá nem cserélhetnek s nem ajándékozhatnak. Egyes olyan termelők részére, akik beadási kötelezettségüket terméshiány miatt nem tudják teljesíteni, a begyűjtési megbízott engedélyezheti, hogy a beadáshoz szükséges mennyiséget — ugyanabban a községben lakó — beadási kötelezettségüket teljesített termelőktől beszerezzék. A szabadforgalmi korlátozásokat meg kell szüntetni: 1. Kukoricából, ha a község valamennyi címen fennálló begyűjtési tervét teljesíti — beleértve az értékesítési szerződéses tervteljesítését is, 2. napraforgómag és burgonya tekintetében a terület után előírt begyűjtési terv teljesítése esetén. Kukoricát, kukoricaőrleményt, napraforgómagot, burgonyát az értékesítési korlátozások ideje alatt a termelőktől sem szállítási vállalatok, sem magánfuvarosok szállításaira nem vehetnek át, azokat a községből a termelő saját fuvareszközével sem szállíthatja el. A községekre megállapított értékesítési korlátozások megszűnése után kukoricából, kukoricaőrleményből, napraforgóból öt mázsa, burgonyából tíz mázsa — vagy ennél nagyobb mennyiség csak az illetékes járási begyűjtési hivatal által kiállított szállítási engedéllyel szállítható. Nem kell szállítási engedély a beadási kötelezettségnek a termelő lakhelyéhez legközelebb eső átvevőhelyre történő szállításához, a termelő állatállományának hizlalásához szükséges kukoricamennyiségnek a legközelebb eső darálóüzembe történő szállításához, az állami vállalatok kukorica-, illetve napraforgómag küldeményeinek szállításához, valamint az étkezési (főző) célokat szolgáló csöveskukorica szállításához. Napraforgómagot csak növényolajipari vállalatok dolgozhatnak fel és erre a célra napraforgómagot csak a terményforgalmi vállalatoktól vehetnek át. A betakarítás megkezdésének bejelentését elmulasztó termelőt pénzbirsággal sújthatják. Az őszi betakarítása termények forgalmára és szállítására vonatkozó rendelkezések megszegése és leijátszása büntetést von maga után. Mz állami gazdaságiik miniszterének felhívása munfcaverseny indítasára talajfelszínt alakított-e ki. A Az őszi talajelőkészítés és a vetés legjobb minőségű elvégzése érdekében az állami gazdaságok minisztere felhívással fordult a gazdaságok dolgozóihoz, indítsanak széleskörű munkaversenyt e feladatok sikeres megoldására. A verseny célja, hogy a gazdaságok a talajelőkészítést és a vetést a legjobb minőségben, a legkedvezőbb időben. de legkésőbb október 31-ig elvégezzék. A verseny értékelésénél figyelembe veszik, hogy az illető gazdaság gondosan megválasztotta-e az előveteményt, beéredett, gyommentes, ülepedett, morzsalékos szerkezetű magágyat készített-e és a kombájnaratásra alkalmas, egyenletes mütrágyafelhasználást táblánkint bírálják el. Feltétele még a versenynek, hogy tiszta, csávázott vetőmag kerüljön a földbe és hogy a vetés jó minőségben — egyenletesen, megfelelő mélységben, egyenes sorokban stb. — történjék. A versenyt a minisztérium december 15-ig értékeli. A legjobb eredményt elérő gazdaságok és igazgatóságok jutalomban részesülnek. Az országosan első gazdaság 10 ezer, a második 8000, a harmadik 6000 forint jutalmat kap, a termelési igazgatóságok legjobb gazdaságai pedig 5000—5000 forint jutalomban részesülnek. S HiUEíK= — Sajtófogadást tartott tegnap délután — A Néma Levente bemutatója előtt — a szegedi Nemzeti Színház igazgatósága. A fogadáson több budapesti lap, valamint a helyi sajtó munkatársai vettek részt. — Az írószövetség szegedi csoportja megtartotta évadnyitó közgyűlését. A gyűlésen ismertették az írócsoport, a könyvkiadó és a fiatal írók ez évi programját. — A félelem bérc című film rendezője — Henri Georges Clowzot — filmet fog forgatni Picasso, a Párizsban élö ismert spanyol festő életéről, Lakásügyről van szó. Olyan esetről, amely nem egyedülálló Szegeden. Kiss Imre, az Építőipari Vállalat dolgozója nagyon megunta már, hogy a Kelemen utca 11. szám alatt üzlethelyiségben lakjon nyolcadmagával, egy másik családdal együtt. Maga akart magián segíteni: buzgón keresett hát egy kiigényelhető lakást, ahová várandós feleségévej, gyermekével beköltözhetne. Egy alkalommal feltűnt neki, hogy Felsővároson, a Rom utca 8. számú emeletes ház .alsó lakásainak utcára néité ablakait befalazták. Ügy látta, szabálytalanság történt ezzel: elzártak egy lakást a külvilágtól. Nagyon akart magának lakást szerezni, töprengett is a látottakon, de aztán mégis elhessegette gondolatait azzal, hogy elvégre mi köze van a dologhoz, a házigazda azt csinál saját különbejáratú házával, amit akar. De nagyon kellett a lakás és Kiss Imre mégsem nyugodott. Érdeklődött a környékbeli házak lakóitól és megtudta, hogy tavaly még megvoltak az ablakok mögötte, egészen 1953 első feléig laktak is. Erre kiigényelte a II. kerületi tanácstól a lakást. Persze ezzel magára haragította a ház tulajdonosát, aki tizenöt napon belül meg is fellebbezte a kerületi tanács határozatát. Az ügy elkerült a másodfolthoz, a városi tanács VKG osztályára, ahol vixtgálalot indítottak, hogy megállapítsák, a lakásigénylőnek, vagy a fellebbezőnek van-e igaza. Az igénylő a kerületi tanáccsal egyetértésben azt állította: a Rom utca 8. számú házban egy szoba-konyhás, spejzos lakás van, kihasználatlanul. A gazda — hogy ezt eltitkolja a lakosság elől — kiszedette az ablakokat, s a helyét az ablaktokokkal együtt befalaztatta. Felszedték a padlózatot is, de ottmaradtak a padlót tartó gerendák. A szoba-konyhás lakásban tüzelőt tároltak. Kiss vállalta azt is. hogy a megrongált lakást saját költségén megjavíttatja. A fellebbező a következőket állította: az emeleten háromszobás összkomfortos lakásban csak hárman laknak, de neki szüksége van az öszszes alsó mellékhelyiségekre is. Egyébként az elmúlt esztendőben mér kiigényelték ezt a lakást, de akkor a Csongrád megyei Tanács végső fokon elutasította az igénylést. Vajon mit állapított meg a VKG osztály? Azt, hogy az épület földszinti része két szobából, két konyhából és egy éléskamrából áll. A helyiségek szárazak, lakhatók; A tanács ebből Mutált egy ttokét és egy konyhát, tehát a háztulajdonosnak az emeleti három szobán és mellékhelyiségeken kívül még marad egy szoba-konyha helyiség a földszinten is. Megállapította a tanács, hogy valóban megrongálták a lakást, a másik szoba-konyhában pedig malacokat és baromfit tartanak. A háztulajdonos lakásigényét tehát a törvényes rendelkezések szerint kielégítették, s mivel a törvény előírja, hogy lakás céljaira használt helyiséget csak lakás céljaira lehet igénybe venni, — a VKG osztály helybenhagyta a II. kerületi tanács döntését és meghozta a véghatározatot, amely ellen fellebbezésnek helye nincs és ezt megküldte a lakásigénylőnek és az igénylést fellebbezőnek, Ügy tűnik, hogy ezzel a dolog végleg elintéződött. Nem ilyen ..egyszerű" azonban egy lakásügy: most kezdődött csak igazán a tortúra. A véghatározat kézbesítése után Kiss és a kerületi tanács megvárta a nyolc napot, s azután karhatalom igénybevételével megkezdték a beköltözést. Megkapták a lakás és a kapu kulcsát. Neki is láttak hát a munkához, kihordták a háztulajdonos mintegy 20 mázsa szenét a lakásból. Másnap megjelentek a városi ügyészség küldöttei a II. kerületi tanácsnál, és felfedtek egy alaki hibát lakáskiutalásnál: a véghatározat után hivatalosan nem küldték ki a háztulajdonosnak a felszólítást, amely utasította volna, hogy 8 napoil belül adja át a lakást. Ez igaz volt — mindjárt pótol* ták is a mulasztást. Az ügyészéség azonban óvást emelt az egész ügy ellen; Kérték — nem tudni, mi okból —, hogy a határozatot függesszék fel. Eme a tulajdonos nagy gyorsan kinyittatta a lakást, abba visszapakolt, s jól bezárta a kaput. Az iratok ott vannak a Város- és Községgazdálkodási Minisztériumban. Kissók továbbra is nyolcan laknak az üzlethelyiségben — a befalazott lakás pedig kihasználatlan. Vajon mi indíthatta a város.! ügyészséget arra, hogy ilyen gyorsan, nagy buzgalommal keresse a fellebbező igazságát? Talán az, amit az utcában beszélnek, hogy a háztulajdonos fia bíró. és azért sietett az ügyészség — jogával élve — a „veszély" elhárítására. I Lehet, hogy ez a szóbeszéd alaptalan, azonban csodálkozunk, hogy az ügyészségen nem vették észre: nem am alaki Mbu az ilyen esetekben a lényeges — azokat könnyen ld lőhet javítani — hanem az, hogy ne csak a párt. a tanács és Kiss Imrék akarjaInak a lakásproblémán enyhíteni, hanem mindenki, éleinek módjában áll. És ezt ne akadályozza az ügyészség sem! Ezért most mi óvjuk meg az ügyészség óvását! Senkinek sincs jogában a törvényesség védelmének jelszavával — hátráltatni a törvényesség megtartását! Évadnyitó bemutató a Kamaraszínházban Tegnap este megnyílt az új évad a szegedi Nemzeti Szinház Kamaraszínházában is Heltai Jenő: A Néma Levente című színdarabjával. A nagysikerű előadást Horváth Jenő, a színház Győrből szerződött rendezője keszítette elő. Főszerepeit Inke László és Miklós Klára játszották. Dj színészek is bemutatkoztak a darabban: az ugyancsak Győrből szerződött Szentirmai Éva és a Kecskemétről jött Csapó János. Mit ad a második ötéves terv Szegednek ? c? Búvulo iskolahálózat Szegeden. ahol évente másfél-kétezer gyerek lép 'tanköteles korba, s összesen több mint tízezer ifjú polgár tölti meg az általános iskolák padsorait, az iskolakérdés sok-sok ezer család számára a legfontosabb közügyek közé számít. Az iskolások tízezres seregét jelenleg mintegy két tucat iskola fogadja magába — több, mint korábban. Sajnos, még így is a legtöbb helyen „két műszakban" folyik a tanítás: délelőtt és délután. Különösen nehéz a tanulók megfelelő elhelyezést: az olyan városrészekben, ahol egy-egy iskolára viszonylag nagyobb — népesebb — körzet jut, mint például Móravárosban, vagy Felsővároson. A második ötéves terv fő oktatási célkitűzései közé tartozik Szegeden, hogy új iskolák létesítésével és a régiek bővítésével a jelenlegi zsúfoltságot megszüntesse. Nem kisebb feladat a meglévő iskolák felújítása és korszerűsítése, mint a tanítási színvonal további emelésének egyik legfontosabb anyagi feltétele. Az oktatási terv legközelebbi programjiontja, amelynek megvalósítására még 1956-ban sor kerül: új, modern, nyolc tantermes általános iskola felépítése Móravároson. Mintegy három és fél millió forintot irányoz erre a célra államunk. Az új iskolának már a helyét is kijelölték: ott lesz közvetlenül a Petőfi sugárúti új bérháztömb szomszédságában. Ugyancsak 1956-ban sor kerül az új gimnázium végleges elhelyezésére is. A jövő év további célkitűzései közé tartozik a Földműves utcai, Mátyás téri, Gutenberg utcai és a Dózsa György iskola felújítása, mintegy másfél millió forint költséggel. Ezenkívül 800 ezer forint beruházással kibővítik mind a két Petőfi telepi iskolát, a Béke telepen pedig 240 ezer forintos összegből új, ötven férőhelyes napköziotthonos óvoda létesül. Most pedig megemlítünk néhány fontosabb létesítményt a távolabbi tervek közül. Űj általános iskola fog felépülni a Felsőváros gyermekei számára a Csillag tér környékén. Egy új, tizenlhaítantermes általános iskolát kap Űjszeged is. Bővítik és modernizálják a Csongrádi sugárúti, Árpád téri, Szilléri sugárúti, továbbá a Juhász Gyula általános iskolát. Az űjszegedi gyermeknyaralót télen-nyáron egyaránt használható úttörő-házzá alakítják. A József Attila telepet és Mihélytelket 50—50 férőhelyes óvodával látják el. Nem teljes és nem js végleges képe ez Szeged ötéves iskolafejlesztési tervének. De jmár e néhány programpont I is mutatja, milyen lényeges előrehaladás várható a következő években az iskolaügy terén. Új éttermek és iizlitek A második ötéves-terv foljamán jelentős fejlődésen megy át Szeged szocialista kereskedelme is. Üt új étterem létesül városunkban. nagyobbrészt a külső kerületekben. összesen mintegy 850 férőhellyel. A meglévő éttermek korszerűsítésével együtt erre a célra kerek négymillió forintot czán városunk. Ugyancsak a vendéglátóipar vonalára tartozik hat cukrászda és több falatozó létesítése a külterületeken. A cukrászdákat összesen 350 férőhelyre méretezik. Ezzel kapcsolatban kibővítik a cukrászat szegedi termelő üzemét. A bolthálózat fejlesztéséré 3.5 millió forintot irányai elő a második ötéves terv. Ebből az összegből a működő üzletek felújításán kívül 14 élelmiszer, két ruházati cs több más bolt létesül, majdnem kizárólag a külvárosokban. A második ötéves terv ilycnmódon jelentősen hozzá fog járulni az üzlet-elosziás mostani aránytalanságainak megváltoztatásához. Ezt megelőzően még az idén elkészülnek cs megkezdik működésüket az új Marx téri bérházakban elhelyezett boltok, nevezetesen egy élelmiszer-, egy hús-, egy háztartási és egy ruházati bolt, továbbá egy falatozó és itaibolt. E modern, tágas és jólfelszerelt üzletek méltóképpen fogják képviselni [a szocialista kereskedelmet a külvárosban és jelentősen megIjavítják a környék lakóinak cl! látását.