Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-24 / 225. szám

VMG PROLETÁRJA! EGYESÜLJEM! jr AZ MDP CSONGRADMEGYEl BIZOTTSÁGANAK LAPJA XI. évfolyam, 225. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: JUBILEUMI ÜLÉST TARTOTT A CSONGRÁD MEGYEI KATOLIKUS PAPOK BÉKEBIZOTTSAGA (2. oldal) AZ IGÉNYLŐ ÉS A FELLEBBEZŐ IGAZSÁGA (3. oldal) ÉVADNYITÓ BEMUTATÓ A KAMARASZÍNHÁZBAN 13, oldal) Szombat, 1955. szeptember 24. \ A békemozgalom és a nemzetközi helyzet Áz a harc, amelyet a Szovjetunió vezetésével a béíke hívei vívnak immár közel egy évtizede, nem volt eredménytelen és ma elmondhatjuk, hogy megértek első gyümölcsei. Két hónapja éppen, hogy a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi tanácskozásai befejeződtek. Akkor nagy. gyorsasággal terjedt el a hír: a kormányfők megegyeztek! Elvileg egyetértettek az olyan fontos kérdésekben, mint Európa biztonsága, a német egység megteremtése, a leszerelés és a KeletNyugat közötti kapcsolatok fejlesztése. Végül megegyeztek abban, hogy októberben a külügyminiszterek a megadott irányelvek alapján tovább folytatják tárgyalásaikat a fenti kérdésekben. A genfi értekezlet olyan új légkört teremtett, amelyben a további tárgyalások eredményesebbek lehetnek. De lehet-e a genfi értekezletet és az azóta történt számos, fontos nemzetközi eseményeket — a Szovjetunióban lefolyt sikeres tárgyalásokat — úgy értékelni, hogy most már minden kérdés magától rendeződik, a bókemozgalomra nincs szükség, vagy legalábbis csökkentheti felvilágosító és agitációs munkáját? Azért kell ezt a kérdést felvetni, mert megyénkben is észlelhető ehhez hasonló vélemény. Az utóbbi időkben több béketitkár számolt be arról, hogy az emberek nagy örömmel és megnyugvással veszik tudomásul a már említett eseményeket. Ez nem is baj, hiszen azt mutatja, hogy az egyszerű emberek egyre jobban figyelnek a nemzetközi helyzetre. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy a megnyugvás szelleme kissé több a kellettnél és félő, hogy ez egyes területeken elhatalmasodik. A megnyugvás veszélyes lehet, ha nem figyelünk fel rá, mert még túlságosan korán lenne, ha megyénk békebizottságai s azontúl a béke hívei megnyugvással szemlélnék a nemzetközi eseményeket. Ez a békemozgalom jelentőségének lebecsüléséhez vezethet. Éppen ezért kell erre a jelenségre felhívni a békebizottságok és aktíváik figyelmét. A béke hívei a Szovjetunió vezetésével már évek óta harcolnak azért, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket békés tárgyalások útján rendezzék. Most, amikor úgy látszik, hogy a tárgyalások eszméje győzedelmeskedik, semmiesetre sem lehet megállni. A jelen helyzetben az a feladata a béke minden harcosának és hívének, hogy megvédjük azokat az eredményeket, amelyeket éppen a tárgyalások eredményeztek. Azért kell most a béke híveinek még fokozottabb harcot folytatniok a genfi szellem megszilárdulásáért. Ez nem könynyű harc! A békebizottságoknak meg kell magyarázniok, hogy Európa biztonsága még csak elvileg elismert, gyakorlatilag még nincs megvalósítva. A párizsi szerződés, amely az új náci-hadsereg felállításáról intézkedik, azzal, hogy Adenauer Moszkvába utazott és a két ország küldöttségei több kérdésben is megegyeztek, nem vesztette érvényét. Sőt: Adenauer szükségesnek tartotta kijelenteni a külföldi újságírók előtt, hogy *a Moszkvában kötött szovjet—nyugat-német egyezmény, valamint a két állam közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele nem befolyásolja majd a bonni kormány politikáját és a Nyugat-Németország felfegyverzésére vonatkozó határozatok végrehajtását". A békemozgalom feladata és magáé a német népé is, hogy megakadályozza e gálád határozatok megvalósítását. El kell még mondani azoknak az embereknek, akik túl optimistán szemlélik a világot, hogy az atom és tömegpusztító fegyverek eltiltását mind máig nem sikerült elérni. El kell mondani, hogy nincs még megsemmisítve az Észalc-Atlanti Szövetség, melynek tanácsa 1954 decemberében tartott párizsi ülésén elfogadta azt a határozatot, mely háború esetén az. atomfegyver használatára úgyszólván szabad kezet biztosít a vezérkaroknak. Világos tehát, hogy a nemzetközi helyzetben as utóbbi időben bekövetkezett enyhülés még nem jelenti a háborús veszély teljes megszűnését, hanem csak lépést a háborús veszély megszüntetésének, irányában. Elsősorban a békebizottságok titkárainak és az aktíváknak kell ezeket a kérdéseket tisztán látniok és megmagyarázni azoknak — egyébként rendes, jóhiszemű embereknek —, akik úgy vélik, hogy most már minden a rendes kerékvágásban van. Az elkövetkezendő időkben még nagy feladatok várnak a béke híveire, az egész békemozgalomra. Ezek a feladatok megkívánják, hogy megyénkben szervezetileg is erősítsük a békemozgalmat, a meglevő békebizottságok mellett új békebizottságok alakuljanak. Több községben és üzemben nincs békebizottság, mely a dolgozók körében végezné a nemzetközi felvilágosító munkát. Ezeknek a hiányosságoknak a felszámolását szolgálja a megyei békeértekezlet, melynek megtartására október végén, vagy november elején kerül sor s amelyen megvitatjuk a megye békemozgalmának fontosabb kérdéseit. Addig is újból hozzá kell látnunk a békebizottságok alakításához, elsősorban a községekiben, azután a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban és a gépállomásokon. Emellett újak bevonásával kell erősíteni megyénk békemozgalmát, ezt a célt szolgálja a békemozgalomban már alkalmazott, de elhanyagolt módszer, a békevédelmi szerződéskötés is, ami szintén széleskörű agitációs munkát igényel. A békevédelmi szerződéskötések megkötése során az agitáció fő célja az legyen, hogy megmagyarázzuk az embereknek a békéért folytatott harc jelentőségét és azt, hogy ezt a harcot mindaddig folytatni kell, amíg tartós és szilárd nem lesz a béke az egész világon. Czukár György megyei békebizottsági titkár ŐSZI MUNKÁK Járásszerte meg kell gyorsítanunk a vetőszántást és az őszi kalászosok vetését Az idő már szeptember végére jár. A derék előrelátó gazdák ilyenkor már egy napot sem késlekednek az őszi kalászosok, a rozs, a búza, s az árpa vetésével. A jövő évi jó gabonatermést most az időben történő vetéssel alapozzák meg. Ennek ellenére a szegedi járásnak szinte valamennyi községe lemaradt az őszi vetések s a szántás munkájával. A Szegedi Járási Tanács mezőgazdasági osztályának utóbbi kimutatása szerint az egyénileg dolgozó parasztok őszi vetésterveiket eddig mindössze még csak 12 százalékra teljesítették. Alig kedvezőbb a helyzet a termelőszövetkezeteknél. Járásunk termelőszövetkezetei őszi vetéstervük teljesítésében még mindig csak körülbelül 20 százr' rV"íl tartanak. K járás községei közül a vetési munkákban elsők most a csengclei és mórahalmi dolgozó parasztok. Csengelén az őszi kalászosoknak szeptember 20-i jelentésük szerint már a 25 százalékát elvetették. A csengeleieknek nyomukban vannak a mórahalmiak, akik eddig szintén az egy:k legjobb eredményt érték el az őszi vetések munkájában. A balástyai határban már mintegy 300 noldon végezték el az őszi vetőszántást. Ebben a munkában járásszerte a balástyaiak lennének az elsők, szép eredményüket azonban alaposan lerontja az, hogy az őszi kalászosok alá felszántott földek bevetését halogatják. Eddig még elenyészően kevés őszi vetés van a balástyai határban. Induljon meg tehát a harc Balástyán is és a járás minden községében az őszi vetéstervek gyors teljesítéséért. Most szép, napos idők vannak, azonban könnyen lehetséges, hogy rövidesen beköszöntenek az. őszi esőzések, melyek ezerféle akadályt hoznak magukkal és gátolják a vetési munkák előrehaladását. Legrosszabbul az őszi vetés Hlinőségi vetőmagvak szétosztása Minden dolgozó paraszt tudja: a jó vetőmaig fél jó termés. Államunk gondoskodott arról, hogy a szegedi járás dolgozó parasztjai is valamennyien nemesített vetőmagot vethessenek. Búza, rozs, és árpa vetőmagokból nem kevesebb, mint kilencezer mázsát kapott a szegedi járás. A Terményforgalmi Vállalat a községek által benyújtott igénylések alapján már mindenhova le is szállíttatta a megrendelt vetőmagokat. rÁ vetőmagok átvétele, illetve kicserélése azonban járásszerte Algyő község kivételével rendkívül lassan halad. A községi tanácsok sürgősen hívják fel a dolgozó parasztok figyelmét késlekedésükre, s mielőbb osszák szét a kiutalt vetőmagkészleteket. Ezzel is elősegíthetjük az őszi vetési munkák meggyorsítását. Á szegedi dolgozó parasztok becsülettel teljesítik államunk iránti kötelezettségeiket A szegedi termelőszövetkeze-! ték. Szépen haladt eddig a hitek és egyénileg dolgozó pa-1 zottsertésbeadási kötelezettsérasztok továbbra is őrzik jo hírnevüket, melyet a begyűjtési kötelezettségeik példamutató teljesítésével szereztek. A városi begyűjtési hivatal kimutatásai szerint kenyérgabonából, árpából, zabból egyaránt túlteljesítették beadási tervüket. Egész évi vágómarhabeadási kötelezettségüket eddig már 91.3 százalékban teljesítetgek teljesítése is. A szegedi dolgozó parasztok és a terme lőszövetkezetek eddig 907 mázsa sertéshúst és zsírt juttat tak a dolgozók asztalára. Ter vük teljesítésében most 88.1 százaléknál tartanak. Nincs különösebb lemaradás a tejbe gyűjtési tervekkel sem. Egyedül a tojásbeacási kötelezettségek teljesítéséi: kell meggyor sítani. munkája Ásotthalmon, Pusztamérgesen, Üllésen és zfsombón halad. A községi tanácsok, a termelési bizottságok nem törődnek ezeken a helyeken a vetés ügyével. Jellemző erre, hogy az üllési határban a kétezer holdas őszi vetéstervből eddig még 25 holdat vetettek csak be. Nem jobb a helyzet Pusztamérgesen, Üllésen és Zsombón sem. A vetéstervek teljesítésénél és az őszi betakarítás munkáinál most semmi nem lehet fontosabb! Aratják a rfzst A Délmagyarország mlr többször hírt adott arról, hogy a szegedi termelőszövetkezetek az idén nagyobb területen termeltek rizst. A szegedi Dózsa Termelőszövetkezet egyik ötholdas rizstábiája már beért. A tsz tagjai napok óta aratják már. Az idei nyár nem volt túlságosan kedvező a rizstermelésre, nagyon sok hideg, borús és esős idő volt. Ennek ellenére mégis közepes a rizstermés. A termelőszövetkezetek tagjai 20—22 mázsás holdankénti átlagtermésre számítanak. Érdemes huhorieaértéhesítési szerződést hötni Szegeden szépen szaporodik azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik megértették, érdemes az állammal kukoricaértékesítési szerződést kötni. A feleslegért jó árat kap a termelő, s az állam számos kedvezményben is részesíti a gazdákat. Az értékesítési szerződéssel eladott kukoricáért amennyiben a szerződéskötő gazdák nem igényelnek kedvezményes épületanyagokat, tetőcserepet, téglát, fűrészelt íaárut és egyebeket, mázsánként 240 forintot fizetnek. Ha az eladók a kedvezményre is számot tartanak, úgy minden mázsa szerződéses kukoricáért 200 forintot kapnak. Ábrahám János Szeged, Pálfi utca 23. szám alatt lakó gazda a napokban, amikor meglátogatták a begyűjtési hivatal dolgozói, 210 kiló kukoricára kötött az állammal értékesítési szerződést. Bite Lajosné Világos utcai parasztasszony sem vonakodott a szerződéskötéstől, ő is 210 kiló kukoricára kötött szerződést. Kökényesi Tamás, Tóth József és Szélpál József Pálfi utcai dolgozó parasztok szintén az elsők között kötöttek ződést. A szerződéses sertéshizlalás jól jövedelmez a gazdáknak. Amellett, hogy igen magas árat kapnak sertéseikért, jelentős kukoricabeadási kedvezményben is részesülnek. Ne késlekedjünk hát a szerződések megkötésével, segítsük elő, hogy városunk mielőbb teljesíthesse kukoricafelvásárlási tervét. Érik a kukorca a szegedi halárban Párt héttel ezelőtt még úgy számolgattunk, a sok nyári eső miatt a kukorica érése nagyon elhúzódik majd. Az utóbbi egyhetes száraz, meleg őszi napok azonban rohamosan érlelik gazdag kukoricatermésünket. A szegedi határ nagykiterjedésű kukoricaföldjeinek jórészén már most meg lehet kezdeni a szedést, a termés mintegy hatvan százaléka már beért. Ez azt jelenti, hogy e hónap végére, de legkésőbb október első heteiben végezhetünk a kukoricatöréssel. Ezzel a nagy munkával párhuzamosan kell végezni az őszi mélyszántás és a vetőszántás munkáit is. El kell ítie.n e>sok kozou Koioueic érnünk h kukoricaszedés kukoricaertekesitesi szerződést . ' az állammal. Szép számmal vannak már olyanok is, akik sertéshízlalásra kötöttek szerbefejezése után, két hét alatt végezzünk az őszi kalászosok vetésével is. Egy hónap alatt 78 deszki dolgozó paraszt lépett a szövetkezés útjára A deszki termelőszövetkézetekben már hosszú idő óta a közgyűlés egyik napirendi pontja: új tagok felvétele. Szállingóztak, jöttek az emberek erről is, arról is a közösbe. A belépési nyilatkozatok nagyobb részén azonban az a rovat, melybe az új belépő holdjainak számát kellett volna írni, üres volt vagy egy ferde vonal jelezte, hogy a belépőnek nincsen saját földje. A Kossuth és a Táncsics TSZ-be belépők úgy gondolták: ha nekik nincs földjük, van a szövetkezetnek. Nem a föld, hanem a becsület és a szorgalom teszi a jó szövetkezeti tagot. Amennyi tisztességet és becsületet hozott magával az új belépő, úgy mérték neki a bizalmat. Most egy néhány hét óta azonban minden megváltozóit. A földnélküliek mellett nemcsak a négy-öt holdas kisgaz386 holddal gyarapodtak a szövetkezetek dák, de a tehetősebb 8—10 holdas középparasztok is megindultak. A tanácsházán pártmunkások, szövetkezeti tagok papírlapok fölé hajóivá összesítik az eredményeket. A számadás végén kitűnik: négy hét alatt 78 deszki parasztcsalád hagyott fel a régi módszerrel, a fáradságos egyéni gazdálkodással. A belépők közül mindössze heten vannak olyanok, akik nem hoztak földet a közösbe. A 78 család 386 holddal gyarapította a deszki szövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok birtokait. Esténként közel 120 pártmunkás, szövetkezeti tag, tanácstag, pedagógus járja az utcákat. Minden parasztcsaládhoz bekopogtatnak. A legtöbb helyen már várják is őket. Mélyen belelapozgatva a falu jövőjébe vitatják a jobb élet sorát. Látják mé.r az emberek: nincs értelme tovább keresni a csomót a kákán, igazat adnak a népnevelőknek: ha már olyan sokan akarják, hogy még ezen az őszön szövetkezeti község legyen a falunk, akkor mi sem akarhatunk mást. Az ilyen beszélgetések után csak egyedül Török Imre elvtársnak, az iskola igazgatójának szavaira tíz parasztcsaládnál írták alá a termelőszövetkezetbe való belépési nyilatkozatot. A falu délszláv dolgozó parasztjai eddig kitartottak a várakozás álláspontján. Most azonban már ők is úgy vélik: nincs értelme a várakozásnak. A napokban Gyorgyev Ignác öt holdas délszláv gazda is belépett a Béke Termelőszövetkezeti Csoportba, pedig nemrégen még ő is erősen kételkedett a szövetkezeti munka előnyeiben. A deszki dolgozó parasztok most arról beszélnek, hogy falujuk mielőbb szövetkezeti községgé válik. Szerdán délben alig száz hold föld hiányzott ahhoz, hogy Deszk ismét felvehesse a szövetkezeti község nevet. Es ezen a 100 holdon már nem bukhat el az ügy, hiszen sokan vannak olyanok, mint Antoni István 11 holdas egyéni gazda, akik megígérték, hogy a többséggel tartanak. Pár nappal ezelőtt Minkó Isvtán kilenc holdas dolgozó paraszt is szavát adta a belépésre, ígéretét azóta teljesítette is. A deszkiek egész Csongrád megye dolgozó parasztsága előtt példát mutatnak most. A falu szövetkezeti mozgalmának fejlesztésében egy jó fejjel kinőttek a többiek közül. Példamutatásuknak nemsokára saját maguk látják majd a hasznai.