Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-22 / 223. szám

VÍLfe PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKJ AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI KIZOTTS A G A N AK LAPJA XI. évfolyam 223. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1955. szept. 22. MAI SZAMUNKBÓL: MEGNYÍLT AZ ENSZ 10. ÜLÉSSZAKA (2. oldal) NEGYEDSZAZAD MÜLTAN — A KÖNYVSIKER NYOMABAN (4. oldai) A KÖZÖNSÉG KÍVÁNSÁGÁRA KÖTÖTT BÉRLETET IS ÁRUSÍT A SZÍNHÁZ (5. Oldal) A moszkvai megállapodások mérlege Tizenkét nap alatt — 1955. szeptember 9 és 20 kö­zött — három töténelmi jelentőségű tárgyalás folyt le és fejeződött be kétoldalú megállapodással Moszkvá­ban. A Szovjetunió kormányának képviselői ezen idő alatt a Német Szövetségi Köztársaság, a Finn Köztár­saság és a Német Demokratikus Köztársaság kormány­küldöttségével tanácskoztak. E megbeszélések eredmé­nyeként jöttek létre azok az egyezmények, amelyek ér­telmében diplomáciai kapcsolatok létesülnek a Szov­jetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között; a Szovjetunió kivonja csapatait a Finn Köztársaságtól eddig bérelt Porkkala-Udd támaszpontról és a szov­jet—finn barátsági szerződés érvényét 1975-ig meghosz­szabbítják; végül pedig a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság között szorosabbá válnak a szövetségi, gazdasági és tudományos kapcsolatok. Kétségtelenül nagyfontosságú tény az, hogy a Szovjetunió kormánya rövid két hét alatt három ilyen nagyjelentőségű megállapodást írt alá. Az utóbbi évek­ben ugyanis nem fordult elő az, hogy a vezető hatal­mak egyike ilyen rövid idő alatt ennyi nagyfontosságú egyezményt kötött volna más országokkal. E szerződé­sek legfőbb értékét azonban mégsem ez jelenti, hanem az, hogy a Szovjetunió kormánya a diplomáciai kap­csolatok helyreállításával, a katonai támaszpontok fel­számolásával és a baráti kapcsolatok elmélyítésével kö­vetendő példát mutat a nyugati államok számára, mi­ként lehet rövid időn beűül hathatósan elősegíteni a nemzetközi légkör további enyhülését. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti megegyezés — amelyet szeptember 13-án írtak alá — értelmében a két ország között diplomáciai kap­csolatok létesülnek attól kezdődően, hogy a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának Elnöksége, valamint a szö­vetségi kormány és a szövetségi gyűlés hozzájárul a Moszkvában kötött megállapodásokhoz. Ettől kezdődően a két ország Moszkvában és Bonnban nagykövetséget állít fel, valamint rendkívüli és meghatalmazott nagy­követi rangban lévő diplomáciai képviselőket küld egymáshoz. A diplomáciai kapcsolatok felvétele lehe­tővé teszi, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság a továbbiakban közvetlen tárgyalások so­rán teremthesse meg gazdasági és kulturális kapcso­latait, amelyek végső fokon a német egység megvalósí­tását is kedvezően befolyásolják. Most, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének leszerelési albizottsága a leszerelés megvalósításáról tanácskozik New Yorkban, különösen nagy jelentősé­get kell tulajdonítani a Szovjetunió és a Finn Köztár­saság között lefolyt és szeptember 19-én megegyezés aláírásával végződött tárgyalásoknak. Ez alkalommal a két kormány képviselői megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió kivonja a Finnország területén lévő Pork­kala-Udd támaszponton elhelyezett csapatait, három hónapon belül azután, hogy a két ország kormánya ki­cseréli az egyezmény ratifikációs okmányait. Pedig az 1947. február 10-én megkötött békeszerző­dés biztosította a Szovjetuniónak azt a jogot, hogy 50 éven át Finnországtól bérbe vegye a Helsinkitől dél­nyugatra fekvő Porkkala-Udd területet, haditengeré­szeti támaszpont létesítése céljából. A Szovjetunió kor­mánya azonban a most folyó leszerelési tárgyalások sikere érdekében, továbbá, hogy bebizonyítsa az Egye­sült Államok kormányának: lehetséges és szükséges az idegen területeken berendezett támaszpontok felszámo­lása, úgy határozott, hogy megszünteti Porkkala-Udd-i támaszpontját és e területet a Finn Köztársaság ren­delkezésére bocsátja. Ezenkívül a szovjet és a finn kormány képviselői megegyeztek abban is, hogy a két ország között 1943. április 6-án megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény érvényességét húsz évre meghosszabítják. E szerződés meghosszabbítása — mint az erről szóló egyezmény aláírását követő szov­jet—finn közlemény hangsúlyozza — szilárd alapja a Szovjetunió és Finnország közötti baráti kapcsolatok elmélyülésének és elősegíti a béke és a biztonság meg­szilárdulását Európa északi részében. Szeptember 20-án került sor a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya közötti szerződés aláírására. Ez a szerződés, amely a két ország egyenjogúságán és a szuverénitás kölcsönös tisztelet­ben tartásán alapszik, lehetőséget nyújt a Német De­mokratikus Köztársaságnak, hogy szabadon dönthessen bel- és külpolitikai kérdésekben. A szerződés értelmé­ben a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya méginkább elmélyíti tudományos, gazdasági és kulturális kapcsolatait. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársa­ság közötti moszkvai tárgyalások során elhangzott nyi­latkozatok rámutattak a német egység megteremtésé­nek fontosságára is. Leszögezték, hogy Németország egyesítésének legfőbb akadálya a bonni kormány jelen­legi politikája, amely Nyugat-Németországot a Nyugat­európai Unió és' az Északatlanti Szövetség eszközévé tette. A szeptember 9 és 20 között lefolyt moszkvai tár­gyalások és elért megegyezések nagy hatással lesznek a nemzetközi helyzet további alakulására. Tovább eny­hítették a nemzetközi feszültséget és bizonyságot szol­gáltattak amellett, hogy lehetséges megegyezéseket el­érni minden kérdésben, ha a tárgyaló felek mindegyi­két ilyen törekvések hatják át. Szegedi vasutasok az őszi forgalom sikeréért A z idei őszi forgalom lebonyolítása a tavalyinál na­gyobb feladatokat T° a szegedi vasutasokra. Ezen az őszön, a tavalyival szemben, mintegy 10 száza­lékkal több terményt kell a. rendeltetési helyére to­vábbítaniok. A szép és feleiősségteljes munka megkö­veteli a különböző szolgája ti helyek gyors és pontos együttműködését, az emberek odaadó tevékenységét. A szegedi vasutasok becsülettel, fegyelmezetten igyekeznek helytállni a különböző posztokon. Törekvésük, hogy jól végezzék az őszi forgalomban kötelességeiket. De induljunk el, s nézzük meg, hogy az egyes szolgálati helyeken milyen a vasutasök munkája. „Minden mozdony jó állapotban fusson" A Szegedi Mozdonyjavító Műhelyben is pezsgő az élet. Végzik a futójavításokat a mozdonyoknál, hogy azok zavartalanul tudjanak mű­ködni. Már ez is mutatja a műhely dolgozói munkájá­nak jelentőségét az őszi for­galom lebonyolításában, Mozgalmas élet a Rendező-pályaudvaron Szeged, — Rendező-pálya­udvar. Tolatómozdony füttye hasít a levegőbe. Vagonok csattognak át a váltókon. A tolatásvezetők gyakran meg­lengetik kezükben a piros zászlót. Mozgalmas itt Is az élet, ahol a kocsikat rendezik és a tehervonatokat állítják össze, illetve a beérkezett szerelvények kocsijait „osz­tályozzák" aszerint, hogy to­vább kell-e küldeni, vagy sem. Érkeznek ide, a Rendező­pályaudvarra a legkülönbö­zőbb iparcikkek. S mezőgaz­dasági termékekkel megra­kott vagonok sora gördül tova. Somogyi elvtárs, a MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak osztályvezetője és Kar­buczky elvtárs, Szeged-állo­más vezetője újságolja: — Igazgatóságunk terüle­tén először Szeged. Rendező­pályaudvaron alkalmazták a szovjet síktolatási módszert..; Most is így dolgoznak a tolatásnál. Ennek a szovjet módszernek a lényege, hogy a tolatást megállás nélküli lő­k és sorozattal végzik. Ez igen kedvezően befolyásolja a ko­csik mozgatási Idejét, s le­csökkenti azt. így az egyes [ szerelvények jó összeállítá­sát, a kocsiforduló gyorsítá­sát is segíti. A tolatásnál, amikor egy-egy vagont el akarnak venni a szerelvény­ből, nem állítják le a moz­donyt. A kocsi kikapcsolását menetközben végzik egy ügyes rúdmegoldással. Ez vé­di az ember egészségét is, mert nem kell a két vagon közé bújnia. Belefúj sípjába Mészáros József kormánykl­tüntetett érdemes vasutas, kocsimester. Jelzéseket ad a tolatáshoz. Csóti János és Babarczl Ferenc tolatásveze­tők Is végzik a munkát. Na­gyon érdekes, hogy a szerel­vényt két oldalról „szedik szét". Ez is gyorsabb, pon­tosabb munkához vezet. A kitűnően bevált szovjet sík­tolatást Mészáros József bri­gádja másutt is segített el­terjeszteni, Ráblk Ignác moz­donyvezetővel együtt. Több rendező-pályaudvaron adták át tapasztalataikat. Mészáros József megállapítja: „Becsü­letesen, tudásunk legjavával Igyekszünk jól ellátni a szol­gálatot." Tervüket mindig túl akarják teljesíteni. Nem eredménytelen ez a törekvés. Jó munkáért az elmúlt hó­A kereskedelmi főnökség Az őszi forgalom sikeres lebonyolításában Szeged Ti­sza-pályaudvar kereskedelmi főnöksége dolgozóira is nagy munka vár. Az ő tevékeny­ségük is szükséges ahhoz, hogy a forgalom gyorsan, zavartalanul bonyolódjék le. A vagonok ki- és berakásá­ról is kell gondoskod niok. Szoros kapcsolatot tartanak az üzemekkel, vállalatokkal Gyorsítsuk a papírgyűjtést A papírgyűjtő hónap máso­dik dekádjáig a begyűjtés­sel megbízott szervekhez nagy mennyiségű papírhulla­dékot adtak be a gyárak, hi­vatalok és az iskolák lelkes gyűjtői. Ennek a jó gyűjtési munkának eredményeként Csongrád megyében eddig a tervet 77.7 százalékra telje­sítették. A megyei városok közötti versenyben első Hód­mezővásárhely, ahol a jól szervezett gyűjtési munka eredményeként már eddig 100 százalékra teljesítették a tervet. Utána következik Makó 85, Szeged 76.1 és vé­gül Szentes 62 5 százalékos eredményével. E héten a Textilművek gyűjtői járnak az élen a jó munkával. Ujabb 3280 kilo­gramm papírhulladékot (iro­dai selejtet, régi, szükségte­lenné vált papírt) adtak át a MÉH-nek. A Ruhagyár gyűj­tő-brigádja is igen derekas munkát végzett, mert 1670 kilogrammot gyűjtöttek ösz­sze a gyár területén és ezzel nagyban hozzájárultak a pa­pírgyűjtő hónap sikeréhez. is. Törödnek azzal, hogy a gabona, zöldség, gyümölcs és más vagonbarakása késede­lem nélkül történjék. Intézik a vagonkirakással kapcsola­tos szerteágazó feladatokat. Az őszi forgalom jó lebo­nyolításáért eredménnyel dolgozik például Papp Zoltán vezető főraktárnok, Solymosi András raktárnok, Laczi An­tal és Dávid Lajos árumoz­dító brigádja is. napban is 200 forint prémiu­mot kapott Mészáros József és brigádjának minden tagja. A vasúti tiszteknek nagyon komoly, körültekintést igény­lő a munkájuk. Nyilván­való. nekik sem szaibad té­vedniük. A Rendezőn éppen Lövey Tibor a forgalmi szol­gálattevő. Kétszeres sztaha­novista éa kiváló dolgozó. Irányítja a forgailmat, a kocsik szét- és összesorolá­sát. Aztán irányvonatokat állítanak össze. A mozdony­vezetők pedig túlsúlyos sze­relvényeket visznek. Így nö­velik a mozdonyok számát. Három túlsúlyos vonat el­visz egy negyedik mozdony­ra való vagonsort. A túlsúlyos vonatok továbbításában igen szép eredményt ér el például Né­meth Mihály mozdonyvezető és brigádja, Csűri Pál moz­donyvezető és brigádja. Korszerűbb lett a munlka a Rendező-pályaudvaron is az elmúlt években. A fontos őr­helyeken nem kézzel, hanem mechanikai úton állítják a váltókat. Jobbak a jelzők. Most pedig négymillió 130 ezer forintos költséggel fo­lyik a váltók kicserélése. Jobbak, korszerűbbek lesz­nek ezek a váltók, s hozzá­járulnak a gyorsabb, jobb munkához. A forgalmi szolgálattevő asztalán felcsörög a telefon. Az egyik állomás jelentkezik. Lövey Tibor forgalmi szol­gálattevő intézkedik. Kint a sínpárakon tovább tart a to­latás. Ez sem éjjel, sem nap­pal nem szünetel. Szakadat­lanul tart a munka a vasút­nál. Délután pedig 16 óra 40 | perckor a 751-es, 17 óra 15 , perckor pedig a 759-es teher vonat is indul, Hajós József, a műhely ve­zetője — egykor munkása — igen találékonyan megoldot­ta, könnyebbé tette a fékbe­rendezés átalakítását a 377-es sorozatú mozdonynál. Ez a zavartalan munkát segíti elő. A műhely vezetője különben munkájukról így beszélt: — Azon vagyunk, hogy minden mozdorw tökéletes állapotban fusso» a vonalon, A munka könnyítéséért, gyorsításáért házilag, sajét erőből futódarut létesítenek. Különben a műhely nemré­giben kapott egy korszerű gyorsesztergopadot. Kitűnően tudják használni. Az új gyorsesztergán a fiatal Or­dögh Elek végzi a munkát, s különböző mozdonyalkatré­szeket készít. A műhely egyik részében különös alakú esztergagép áll; Sári József csoportve­zető keréktalpat esztergályoz segítségével. 0 és brigádja. Szögi János és csoportja ls szép eredményeket mutat fel. De a műhely minden dolgo­zójának az a törekvése, hogy jó munkával hozzásegítsen az öszi forgalom jó lebonyolí­tásához, A kitüntetett vasutasno A vasútnál is fontos posz­tokon teljesítenek szolgálatot a nők. A MÁV Szegedi Igaz­gatósága területén az első ál­lomásfőnök helyettes — Sze­ged állomáson — Posta Gi­zella. Egyszerű, dolgos szü­lők gyermeke, évekkel ez­előtt ő maga is női kisipari szövetkezetben dolgozott. A felszabadulás előtte is meg­nyitotta az útat, hogy képes­sége, tehetsége szerint halad­jon előre. Pár esztendeje a vasúthoz került, tanult, különböző szaktanfolyamokat végzett el fokozatosan, szép eredmény­nyel. Volt Szatymazon foz­galmi szolgálattevő, aztán in­tézői rangban Szeged állo­más helyettes vezetője lett. Megállja a helyét s jutalmul „Érdemes vasútas" kitünte­tést kapott. Egy — a mozdonyvezetők közül A Szegedi Fűtő­házban „acélparipák" sorakoznak indulásra készen. Mozdonyok érkeznek békéscsa­bai, s budapesti út­ról, s újak indulnak a fővárosba és más­hova. A fűtőháziak munkája is nagyon fontos és szép. Öröm­mel beszélnek arról, hogy egy szép új mozdonyt kaptak, amely hozzájárul fel­adataik még inkább jobb elvégzéséhez. Szép eredményeket hoz a mozdonyvezető brigádok túlsúlyos mozgalma, a szénta­karékosságért folyó nemes vetélkedés is. A fűtőház dolgozói augusztusban gépe­ikkel terven felül 29.416 kilométert tet­tek meg, s 925 tonna szenet takarítottak meg. A számok mö­gött emberek lelkiis­meretes, odaadó tevé­kenysége áll. A zömök termetű, őszülő halántékú Zol­nai Balázs mozdony­vezető és vele együtt brigádja is eredmé­nyesen munkálkodik az őszi forgalom si­keres lebonyolításá­ért. A széntakarékos­ságban is kiváló eredményük született. A legutóbbi egy hó­nap alatt 22 tonna szenet takarítottak meg. Kérdezzük a za­vartalan munka, a széntakarékosság módjáról Zolnai Ba­lázs mozdonyvezetőt. Válaszul ezt is mondja: — A széntakaré­kosságho;*, a jó mun­kához a mozdonyve­zető és a fűtő együt­tes jó munkája szük­séges. Egyik sem tud takarékoskodni a má­sik nélkül. Nagyon vigyázok arra, hogy a mozdony a legjob­ban rendben legyen... Meg szeretni kell a gépet, gondoskodni róla. S aztán ezt a gondoskodást meg is hálálja. Kedvtelve, lelkesen és szeretettel beszél mesterségéről, a gaz­daságos, pontos uta­zás módjairól. A gaz­daságosságnál na­gyon találóan állapít­ja meg: «Arra is kell ügyelni, hogy a moz­dony csak ott gőzöl­jön, ahol szükség van rá». Emlékezik is. A háború után üszkös romjai voltak csak a Fűtőháznak. Felépí­tették, s ő is azok kö­zött volt. akik mind­járt a felszabadulás után szolgálattételre jelentkeztek. Erkölcsileg és anya­gilag megbecsült a mozdonyvezetők munkája is, — A szén megta­karításáért volt-e ju­talom? — kérdezzük Zolnai Balázst. — Igen, volt. Az elmúlt hónapban a szénmegtakarításért 590 forint prémiumot kaptam. — Az elmúlt hó­napban mennyi pénzt keresett? — Keresetem az elmúlt hónapban 2700 forint volt... Becsülettel megdol­gozott érte, megér­demli. De abbahagy­juk a beszélgetést, mert Zolnai Balázs elvtársnak néhány óra múlva, 18 óra 14 perckor indulnia kell gépével; Békéscsabá­ra viszi a személyvo­natot. Aztán újabb útra megy, s ha a foigalmista megadta a jelt az Indulásra, túlsúlyos tehervona­tot visz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom