Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-20 / 221. szám

Világ proletarjai AZ MDP CSONGRADMEGYEl BIZOTTSAGANAK LAPJA XI. évfolyam, 221. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1955. szeptember 20. MAI SZAMUNKBÓL: GYORSLISTA A NEGYEDIK BÉKEKÖLCSÖN HARMADIK SORSOLASÁRÖL (4. oldal) TOVABBFOLYNAK A SZOVJET ÉS AZ NDK KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG KÖZÖTTI TÁRGYALÁSOK MOSZKVÁBAN 1' 12, oldal] A HELYI IPAR ÉS KEREs n.^£LEM HELYZETÉRŐL TARGYALTAK AZ I. KERÜLETI TANÁCS ÜLÉSÉN i i (3. oldal] /T R szakszervezeti bizalmiak feladatai Pártunk Központi Vezetősége márciusi határoza­tában leszögezte, hogy a népjólét emelése lehetetlen a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a munkafegyelem megszilárdítása, a selejtgyártás elleni harc és a minőség megjavítása nélkül. A szakszerveze­teik előtt tehát az a legfőbb feladat, hogy minden dol­gozóval megértessék: a tervek minden részletében való egyenletes és gazdaságos teljesítése csak a fenti Icöve­telményck megvalósulásával érhető el. Mozgósítaniok kell ezért a dolgozókat, elő kell segíteniök kezdemé­nyezéseiket, alkotókészségük kibontakozását. A meg­jelölt feladatok közvetlen megvalósításához legered­ményesebb eszköz a munkaverseny, az élenjáró dol­gozók mozgalma és az újító-mozgalom. Mindez a párt­szervezetek ellenőrző és nevelőmunkája mellett a szaikszervezeti bizalmiak jó munkájától függ, valamint, hogy milyen a kapcsolatuk a műszakiakkal és a műve­zetőkkel. Szakszervezeti mozgalmunk alappillére a bizalmi, aki munkatársai között dolgozik, ismeri őket minden erényükkel, hibájukkal együtt. Ez azonban még nem elegendő a jó munkához; szükséges, hogy az üzemi bi­zottság továbbra is megbecsülje és segítse a bizalmia­kat. Ahol jól foglalkoznak az üzemi bizottságok a bi­zalmiakkal, ott jó a politikai és szervező munka, ott meg tudják értetni minden munkással, mérnökkel és művezetővel, hogy az ő jó munkájuktól, a munkaver­senyben való részvételüktől függ az egész üzem jó munkája, a terv teljesítése s hogy ettől függ az ország jóléte, a szocializmus építése. A Központi Vezetőség márciusi határozata óta ér­tünk el eredményeket, amit bizonyít az. hogy me­gyénkben például a textilüzemek mindegyike teljesí­tette féléves tervét. Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat például exporttervét 114.3 százalékra teljesí­tette. A Szegedi Jutaárugyár 99.7 százalékos első osz­tályú árut gyártott. A fenti eredmények elérésében igen nagy szerepük volt a szakszervezeti bizalmiaknak, akik a művezetők­kel együtt közösen megvizsgálták a dolgozók munka­feltételeit és vállalásaikat. Azok a dolgozók, akiknek a felajánlásai nem voltak reálisak, a bizalmiak felvi­lágosító munkája nyomán új felajánlásokat tettek. Di­cséret illeti a Textilművek ben Szabó Gizellát, az Űj­szegedi Kenderben Nacsa Istvánt, a Szegedi Kender­ben Oláh Rózát és a Szegedi Ruhagyárban Szele Gyu­lánét, akik mint szakszervezeti bizalmiak, a munka­verseny szervezése mellett állandóan törődtek csoport­juk tagjainak mindennapos problémáival. Nem mondhatjuk ezt el minden bizalmiról. Főleg azért nem, mert nem kapták meg a kellő segítséget munkájuk végzéséhez a műhelybizottságoktól. Az üze­mi bizottságok nem vonták be minden esetben a bizal­miakat a feladatok megvitatásába; sok esetben nem el­lenőrzik, hogy a bizalmiak mennyire tájékoztatják dolgozótársaikat. Éppen a bizalmiakkal való elégtelen törődés miatt a bizalmiak tájékozatlansága azt eredmé­nyezi, hogy nincs meg a kellő tekintélyük a művezetők előtt. Az üzemi bizottságoknak tehát ilyen szempont­ból is igen nagy gondot kell fordítaniok a bizalmiak nevelésére. Legfontosabb feladataink közé tartozik most a szocialista munkaverseny továbbfejlesztése és az élen­járó és újító-mozgalom felkarolása érdekében az, hogv a bizalmiak időben megkapják feladataikat, és kellő ellenőrzést gyakoroljanak azok végrehajtása folya­mán. Ügyelni kell arra, hogy a verseny vállalások reá­lisak, teljesíthetők legyenek az adott műhely, a brigád s az egyes dolgozók részére. A termelési célkitűzéseket pontosan, egyértelműen határozzák meg. A művezetők is segítsék a bizalmiakat abban, hogy azok mindig ismerjék az üzemrész feladatait. Szüntessék meg a verseny szervezésénél az irodában készített versenyvállalások aláírás-gyűjtését. A feladatok teljesítéséhez műszaki feltétel is szük­séges. A művezetők és a bizalmiak gondoskodjanak arról, hogy mindig legyen elegendő anyag, a gépek üzemképesek legyenek, stb.. és gondoskodjanak köz­érthető, jó verseny nyilvánosságról. A kiértékelést a bi­zalmiak csoporton belül is tárgyalják meg. A jól dol­gozókat dicsérjék, az elmaradókat, lustákat pedig bí­rálják. Nem kell félni a bizalmiaknak a népszerűtlen fel­adatoktól. A dolgozók szeretik az igazságos elbírálást még akkor is, ha nem mindenki számára kielégítő; vi­szont a népszerű feladatok legtöbb esetben népszerűt­lenné válnak, ha a bizalmi csak ígér és nem tudja tel­jesíteni. A tervek teljesítése és a jó munkaverseny szervezése mellett a bizalmiak egy percre sem feled­kezhetnek meg a dolgozók mindennapos problémáinak intézéséről, a dolgozók védelméről. A dolgozók min­dennapos problémáinak intézése jobb kollektív szelle­met és jobb termelési eredményeket biztosít. Segítsék tehát elő, hogy minél több javaslat, újítás, elgondolás szülessen. Gondoskodjanak arról is. hogy a javaslatok, újítások időben elintézést nyerjenek. Mennél több újítás, ésszerűsítés, javaslat történik, annál többet tudunk termelni, jobb minőségű árut ké­szítünk, könnyebbé tesszük dolgozóink munkakörül­ményeit, ezzel gyorsítjuk az életszínvonal emelkedését, a terv teljesítését. Ehhez szükséges a bizalmiak jó munkája, Pesti Lajos SZMT elnökségi tag z e S életéből Évadnyitó a Nemzett Színházban A Szelistyei asszonyok című operettből A szombaton este nagy sikerrel bemuta­tott *Szelistyei asszonyok* című operett — a színház évadnyitó darabja — egyik jelenetét ábrázolja fentebbi képünk. A ké­pen látható szereplök balról-jobbra: Kom­lóssy Erzsi — Vendelné, Dómján Edit — Vuca, az egyik «szelistyei* asszony, Sugár Mihály — Rostó Pál, az asszonyok kísé­rője, Karácsonyi Magda — Mária és Iván Margit — Anna, szelistyei asszonyok és Káldor Jenő — Wolfgang, Őrölnek már a paprikamalmok Megkezdődött a nagy idény a Paprikafeldolgozóban SZEGED és a szegedi já­rás földjein szüretelik a fű­szerpaprikát. Jó, közepes a termés.' Már megkezdődött és folyamatosan tart a paprika átvétele is. A Szegedi Pap­rikafeldolgozó Vállalat ve­zetőinek arra kell ügyelni — ügyeljenek is —, hogy az át­vételnél megtartsák az ütem­szerűséget és a lehetőségek­hez képest az a leggyorsab­ban bonyolódjék le. Hétfőn — tegnap — reggel a macskaköves úton fénylő, piros fűszerpaprika-csövek­kel megrakott kocsik zö­työgtek a Szegedi Paprika­feldolgozóhoz. Kezdődött a munka MOZGALMAS, pezsgő az élet mindenütt a Paprikafel­dolgozóban. így szokott ez lenni mindig, amikor új idény kezdődik. Engi János elvtárs, a Paprikafeldolgozó Vállalat főmérnöke az úti­kalauzunk. Megmutatja a nagy termet is, ahol az aprí­tógép körül fehérpettyes pi­ros kendőben, köpenyben végzik munkájukat a nők. Vajon miért az egyforma kendő, a köpeny? A főmér­nök újságolja: *Az itt dol­gozó minden nő kap fejken­dőt és köpenyt, persze telje­sen díjtalanul. Az pedig szép is, hogy egyforma a kendő és a köpeny«. így van. MŰKÖDNEK MAR a szá­rítógépek is, amelyeknek a segítségével a félkész ter­mék előállítását végzik. A nagy szárítógépek — az ap­rított paprikát szárítják, hogy további feldolgozásra kerüljön. A főszerpaprikát nemcsak gépi berendezéssel, hanem hatalmas pajtákban is szárítják, s egyben ez utó­érlelést is jelent. Az utóér­lelés nagyon jó és kedvezően befolyásolia az őrlemény szí­nét és ízét. Az egyik nagy légszárító pajta végében kis »üzemrész« működik. Ez :s szárító, helyesebben utóér­lelő. Amíg az úgynevezett légszárítóban az utóérlelés folyamata három-négy hétig tart. addig ebben az "üzem­részben* egy hét alatt meg­történik, — A paprikamalmok mű­ködnek-e már? — kérdez­zük a főmérnököt. — Igen, működnek — vá­laszolja —. A maimokban már őrlik az "új termést. Ellátogatunk a vállalat központjában lévő malomba, amelyet villany hajt. Hat kő­pár őrli itt a jól előkészített paprikát. S bizony nincs azon semmi csodálkozni való, hogy a molnárok ru­hája piros a paprikától. A malomban Csóti Ferenc a fő­molnár. ötvenöt esztendős és tizenhat éves korában kezde a paprika-molnársá­got. Szereti a mesterségét. Molnár társaival vigyáznak is arra, hogy a legjobb őrle­ményt készítsék. Elmondja, hogy a paprikát ötször-hat­szor "leeresztik* a köveken, amíg megfelelő őrlemény lesz. Kicsit visszakalandozik a múltba: — A molnárok munkája sem volt könnyű. Régen bi­zony 12—14, sőt 16 órát is dolgoztunk. így kívánta a tőkés. A malom rendben­tartására a tőkések nem ügyeltek. Kicsit később a jelenre fordítja a szót: — Ma természetesen nyolc órát dolgozunk és a malom rendben van, jobb körülmé­nyek között végezhetjük a munkát. Sokat fejlődött ám az utóbbi években a Papri­kafeldolgozó .., AZ UDVARON áthaladva új elektromos targoncára ra­kodnak, távolabb pedig új szállító-szalag áll. Ez is az ember munkáját könnyíti. Megépült a két új — egyen­ként hűszvagonos befogadó­képességű — beton légszárí­tó pajta. Természetesen eb­ben az idényben már hasz­nosítják is őket. A hónap végén megkezdi működését az üzem nagyon szép nap­közi otthona. Működik a bölcsőde is. Mindez a dol­gozó szülők és gyermekeik javát szolgálja. Szükséges és fontos lenne azonban az is, hogy a gép­szerkesztők. a tudomány em­berei elősegítsék a kézi mun­ka gépesítését: a paprikafű­zés és hasogatás mechanizá­lását. Az üzemben már tet­tek ezért, de a problémát egymagukban nem tudják si­kerrel megoldani. Kell hozzá a gépszerkesztők, a tudo­mány embereinek mun­kája is. ,.. Ujabb és újabb papri­kacsövekkel megrakott sze­kerek érkeznek. Forognak a malmok őrlő kövei. Meg­kezdte a nagy idényt a Sze­gedi Paprikafeldolgozó Vál­lalat. A szegedi üzemek sorsolási tanácsadói már kora reggel értesítették a nyerteseké A Szegedi Textilművekben jól szervezték meg a sorsolá­si tanácsadást: már kora reg­gel értesítették a nyerteseket, hogy kihúzták kötvényük sza­rná t< A Szegedi Textilművek dolgozói az eddigi jegyzések során már kétmillió százezer forintot adtak kölcsön álla­munknak, és ennek egyhar­mad részét, mintegy hétszáz­ezer forintot mér visszanyer­tek. A mostani húzáson tízen nyertek ötezer, ezer és ötszáz forintnyi összegeket. Tizen­két fonónőnek névértékben húzták ki kötvényét. A Szegedi Ruhagyárban harminc dolgozóra mosoly­gott rá a szerencse. A nyerte­seknek a bölcsőde postások­nak öltözött kis lakói vitték meg a kora délelőtti órákban az örömhírt. Az Újszegedi Kender-Len­szövő Vállalat munkásai több mint tízezer forintot nyertek. Százak és százak nyertek a többi szegedi üzemben is. Szeqedi textilüzemek fotókiállítása Áz Űjszegedi Kender-Len­szövő Vállalat rendezésében f. hó 21-én (szerdán) délután 3 órakor a gyár kultúrtermé­ben fotókiállítás nyílik. A ki­állításon a szegedi textiles üzemek fotókörei adnak szá­mot fejlődésükről. Az üze­mek dolgozóinak felvételei közül a legjobbakat, mintegy 100 képet fognak kiállítani, bemutatva szocialista életünk egy-egy mozzanatát. A kiállítás szept. 21-től 24­ig délután 2—6 óráig tekint­hető meg. A belépés díjtalan. A Magyar Népköztársaság kormányának távirata az ENSZ közgyűlésének X. ülésszakához A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözletét küldi az Egyesült Nemzetek Szervezetének és őszintén kívánja, hogy a közgyűlés X. ülésszaka eredményekben gazdag és sikeres munkát végezzen az általános nemzetközi helyzet további javítása, a nemzetek baráti kapcsolatainak fej­lesztése, az egyetemes béke és biztonság megszilárdítása érdekében. A négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezlete, valamint az azóta bekövetkezett több fontos esemény, a nemzetközi helyzet lényeges javulását eredményezte. A Magyar Népköztársaság kormányának véleménye sze­rint ilyen körülmények között még nagyobb szerep és feladat hárul az Egyesült Nemzetek Szervezetére a nem­zetek baráti kapcsolatainak fejlesztésében és kiszélesíté­sében, a tartós béke biztosításában. E magasztos feladatok maradéktalan teljesítésére kétségkívül csak olyan világszervezet képes, amely tag­jai sorában egyesíti mindazokat a békeszerető államokat, amelyek az alapokmányban foglalt kötelezettségeket vál­lalják. A felvételüket váró békeszerető országok, köztük Magyarország felvétele az Egyesült Nemzetek Szerveze­tébe nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy a világ­szervezet tekintélye tovább növekedjék és tevékenysége még eredményesebben szolgálja az egész emberiség ér­dekeit. A békeszerető magyar nép és kormánya úgy véli, liogy a genfi kormányfői értekezlet és ezt követően a vi­lág népeinek és a kormányoknak — köztük a magyar népnek és kormányának — a nemzetek barátságát elő­mozdító sikeres erőfeszítései elhárították azokat a körül­ményeket, amelyek eddig meggátolták Magyarországnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételét. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya erősen bí­zik abban, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete köz­gyűlésének most megnyíló X. ülésszaka felveszi a Ma­gyar Népköztársaságot tagjai sorába. A Magyar Népköz­társaság kormánya biztosítja a közgyűlés X. ülésszakát, hogy kész az alapokmányban foglalt kötelezettségek telje­sítésére. valamint arra, hogy méltóan kivegye részét az Egyesült Nemzetek Szervezetének munkájából. ~ - | HEGEDŰS ANDRÁS. a Magyar Népköztársaság u—_ ' ^Minisztertanácsának elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom