Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-18 / 220. szám

Vasárnap. 1955. szept. lg. OELMMYfiRORSZIG Október elején kezdődnek az orosz nyelvtanfolyamok 'Kz orosz nyelv hazánk fel­szabadítójának és barátjának, az egész emberiség példaképé­nek és tanítójának, a nagy szovjet népnek nyelve. Felsza­badulásunk óta megyénkben is sokan ismerték meg az orosz nyelvet az MSZT-tanfolyamo­kon. Miért tanuljunk oroszul? Az orosz nyelv fejezi ki a népek közti egyenlőség, test­véri együttműködés és barát­ság eszméit, egybefűzi a Szov­jetunió több mint 200 nyelven beszélő népeit: közvetíti a népi demokráciák és az egész ha­ladó emberiség felé azokat a hatalmas eredményeket, melye­ket a Szovjetunió elért; azokat a mérhetetlen tapasztalatokat, melyeket A axoelaUmmut építése kés bem h szocialista iparosításért, a mezőgazdaság szocialista át­alakításáért az új szocialista kultúra kialakításáért és az el­lenség ellen vívott harcban el­ért. Orosz nyelven beszélnek azok a tudósok, művészek, szta­hánovisták, mezőgazdasági szakemberek, akik évről évre ellátogatnak hozzánk, hogy megtanítsanak bennünket fej­lett munkamódszereikre, s át­adják termelési és kulturális tapasztalataikat. Oroszul be­szélt Maximenko. Dubjaga, Volkonszkaja elvtárs, amikor átadta megyénk dolgozóinak azokat a tapasztalatokat, me­lyeknek nyomán ugrásszerű fejlődésnek indult üzemeinkben a szocializmus építésének len­dítője: a munkaverseny és a Sztahánov-mozgalom. Oroszul szóltak Jogorov elv­társ, valamint az orosz és uk­rán kolhozparaszt küldöttség megyénkben járt tagjai, akik dolgozó parasztságunk számára megmutatták azokat az élenjáró termelési módszereket, melyek jelentős mértékben járultak hozzá megyénk mezőgazdaságá­nak fejlődéséhez és Mojszejev elvtárs mikor megyénk népi tánccsoportjait tanította, ta­nácsokkal látta el l Oroszul beszélnek és frnak a nagy szovjet békeharcosok: Fa­gyejev, Erenburg, Szimonov elvtársak és a többiek, amikor felszólalásaikban, cikkeikben mutatják számunkra a köve­tendő utat az imperializmus háborús törekvései elleni harc­ban. Mindez azonban még csak a kezdet, — az eddigieknél is jobban kell tapasztalataiknak azt a mérhetetlen tárházát, amelyet a szovjet szakirodalom­ban fektettek le. a mi szocia­lista építésünk számára hozzá­férhetővé és felhasználhatóvá tennünk. Tudósainknak és müvésze­irknek, mérnökeinek, techniku­sainknak, agronómusainknak és zoctechnikusainknak, ipari és mezőgazdasági dolgozóinknak, de a dolgozó parasztságnak is fel kel! ismernie azokat az óriási előnyöket, melyeket számunkra a szovjet szakirodalom ismere­te jelent. Erről így nyilatkozik Dunai László a Szegedi Juta­fonó dolgozója: — Azért tanulom az orosz nyelvet, hogy még jobban meg­ismerhessem a szovjet nép­e's a szakirodalmat. Különösen érdekel a fejlett szovjet mű­szaki és számviteli szakiroda­lom. Megismerésük nagy segítséget Jelent mindennapi munkámban. Ed­dig csak fordításban olvashat­tam a szovjet műveket, de az orosz nyelv elsajátítása után eredetiben ismerhetem meg azokat. Az elmúlt években Csűri László, a Szegedi Nyomda Vállalat dolgozója is tanult oroszul. Erről így beszél: — Ismerni azt a nyelvet, amelyen ma több mint 200 mil­lió — elgondolkoztató szám — ember beszél, bármilyen szem­pontból is nézem, csak előnyt jelent nyelv előnyt is jelent szakmámban, mert a cirillbetüt szedő nyom­dászok fizetése magasabb kate­góriába tartozik, amihez 20 százalék felárat is számítanak. Javult a kenyér minősége Mórahalmán , Az utóbbi időben igen sok i mórahalmi pártbizottság és szamomra. Az orosz I „anasz érkezett a mórahalmi községi tanács vizsgalatot ín­ismerele emellett anyagi i kenvér rossz minősége miatt, j dított. Pálinkó Lajos elvtárs, A mórahalmi péküzem által .a tanács végrehajtó bizottsa­sütött kenyér nem felelt meg I gának elnoxe felülvizsgálta a a dolgozók igényeinek: a ke- péküzemet es ez ott hozott nyér belseje ragacsos, sülét- intézkedések nyomán megja­len volt. A kenyér minőségé­nek megjavítása céljából a Mindezek alapján dolgozói megyénk egyre Jobban látják az orosz nyelv tanulásának je­lentőségét és egyre többen akarnak résztvenni az idén is az MSZT nyelvtanfolyamain. Jelentkezni még mindig lehet vult a kenyér minősége. M. O. Elsők akarunk lenni a papirgyűjiésben A kora őszi eső miatt az aszfalton, az utakon tócsák­ban áll a víz. De már kora reggel benépesedik a Csong­rádi sugárúti iskola környé­ke. Az érkezők táskákban, az MSZT alapszervezeteknél, a j csomagokban, zsákokban pa­városi és járási titkárságokon, pírt visznek: a Csongrádi su­mert a tanfolyamok csak októ- gárúti álalános iskola diákjai ber elején kezdődnek. Foglalko- papírt gyűjtenek, zás hetenként két óra, a tan- Movik Antal csapatvezető díj egy hónapra tíz forint. jegyzi a pajtások neveit és a (Dómján Qoziejf kiáLLítás Szzyedat A MÖRA FERENC-MÜ­ZEUM képtárában mostaná­ban nyílt meg Dómján József budapesti festőművész kiállí­tása. A tárlaton szereplő al­kotások a művésznek mint­egy tíz évi munkásságáról ad­nak számot. Dómján József képeit nézegetve egy nagyon érdekes képzőművészeti tech­nikával, a színes fametszettel ismerkedünk meg. Színes fa­metszetet nem sokat láttunk eddig kiállításainkon és vall­juk meg, egy kissé mindig idegenkedve közeledtünk e különös műfaj egy-egy repre­zentánsához, melyek a meg­szokott olaj képek és grafikák között bizonyos fokig exoti­kumnak számítottak. Most, hogy kiállitásnyira valót lá­tunk belőlük, minden bizal­matlanságunk eloszlik a Ke­leten annyira kedvelt képző­művészeti műfaj iránt, mert oly sok tartalmi gazdagság­nak és főleg festői szépség­nek lehetünk tanúi, melyhez hasonlót a megszokott kiállí­tások „közönséges" képeinél ritkán tapasztalunk. Ez annál is inkább így van, mert a ne­mes értelemben vett, tartal­mat hordozó festőiség, szí­nesség sajnos még nem éppen főerőssége mai képzőművé­szetünknek. Pedig az embe­rek szertik a szép színes ké­peket. Dehát honnan is ve­gyen a művész színt, — vilá­gító, tüzes, lenyűgözően von­zóhatású színt? Természete­sen a természetből. Dómján József is innen vette. Elleste a rétek, mezők, kedves kertek csodálatos színű virágainak szín-titkát. Kevés festő tud képein a virágnak, a termé­szet e szívderítő színes-moso­lyának olyan hangsúlyt adni, mint Dómján József. Meg­döbbentő közelségbe hozza számunkra azt a hallatlanul színes és formadús világot, amit a természetből eddig csak iparművészeink legjobb­jai ismertek. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Dómján József képein keresztül be­avat bennünket a természet titkaiba. Soha nem látott, he­lyesebben általunk eddig so­ha észre nem vett költői szép­ségű színek és rendkívül gaz­dag változatú formák tárul­nak elénk, melyeket nem le­het elragadtatás nélkül szem­lélni. DÓMJÁN JÓZSEF MESE­HANGULATOT keltő virág­ábrázolásain kívül nagy sze­retettel fordul az apró állat­kák, lepkék, szitakötők, szöcs­kék, és főleg a dekoratív ha­tású akváriumi halacskák fe­lé. Gyönyörködik fantaszti­kus formáikban, szokatlan színeikben és környezetükbe helyezve jegyzi fel mindazt, ami őt ebből az érdekes vi­lágból megragadta. Rendkívül kedveshatású a gazdag fantá­ziával alkotott, a népművé­szet legjobb hagyományait tükröző változatos bókega­lamb-sorozata, melyből a leg­sikerültebbek a békeharc ma­gyar szimbólumainak tekint­hetők. Nagyobb szabású alko­tásai közül a „Kádár Kata" és a „Spartacus" című famet­szeteit láthatjuk. Mindkét műve fejlődésének jelentős állomása. Az előbbi képén a népművészet formakincseinek felhasználásával az ismert balladát jeleníti meg, az utób­bin pedig a híres római rab­szolgafelkelést ábrázolja ki­lenc lapon. E képeinek domi­náló erejét szintién a válasz­tékos színek és az elbeszélő­kedv jellemzi. FIGYELEMREMÉLTÓAK Dómján József mai életünket ábrázoló fametszetei is. Újjá­építési jelenetei, gyár-belsői az alkotó munka diadalát köl­tői módon ábrázolják E mű­veinél is felhasználja azokat a szín-tanulságokat, melyeket a természetben tapasztalt. Az izzó vas vöröse a pipacshoz hasonló intenzitással virít ki a környezetből. A művész e témánál sem tagadja meg ma­gát, bármit ábrázol is, képei­ben benne van a virágok szí­neinek és a népi díszítőkedv­nek szenvedélyes szeretete. Ez teszi Dómján József világ­viszonylatban is elismert mű­vészetét annyira egyénivé és jellegzetesen magyarrá. (szelesi) Kedden ülést tart a II. kerületi Tanács A II. kerületi Tanács szeptember 20-án, kedden dél­után 3 órakor a Postások Ku Itúrotthonában (Vásárhelyi sugárút 11.) ülést tart. A tanácsülésen a végrehajtó bi­zottság elnöke, Csúri Mihály elvtárs beszámol a tanács határozatainak végrehajtásáról. Ugyancsak Csúri elvtárs értékeli a tanács munkáját a Központi Vezetőség márci­usi és júniusi határozatainak alapján. A kerület köz­egészségügyi helyzetéről Tas nádi Lajos elvtárs, a végre­hajtó bizottság titkára tart beszámolót. papír súlyát. Fontos dolog ez, hiszen vasárnap, ma délelőtt az megy moziba díjtalanul és kap csokoládét, aki két kiló papírt gyűjtött. Megnézik Latabárt, az „Ifjú szívvel" című filmben. Szeretne min­denki ott lenni, sokan is le­szünk az iskolából. A Csong­rádi sugárúti iskolában min­denki papírt gyűjt. Az elmúlt heti papírgyűjtésünk 365 kilogrammot tett ki. Az eddig elért sikerek nem tesznek bennünket elbizakodottá, sőt a gyűjtésünket addig folytat­juk, míg száz százalékban eleget nem teszünk az okta­tási osztály és a DISZ felhí­vásának. Szilágyi Imre csapattanácselnök. Mezőgazdasági kiállításra készül Mórahalom Szeptember 24-én és 25-én mezőgazdasági kiállítás nyí­lik Mórahalmon. A község 1947-ben rendezett ilyen ki­állítást. A kiállítást a falu belterületén lévő parkban rendezik meg. Már a sátrakat is állítják. A kiállításon a községek tsz-ei, állami gaz­daságai mutatják be termé­nyeiket. Igen sok gyümölcsöt visznek a kiállításra, különö­sen síik almát és őszibarac­kot. A tűzoltó laktanyában ál­latkiállítás lesz. Kiállításra kerülnek mezőgazdasági gé­peli is. A község és a szom­szédos községek gépállomá­sai mutatják be gépeiket, amelyek segítik a mezőgaz­daság fejlődését és biztosítják a jó terméseredményeket. A kiállításon lesz hangoshíradó, lacikonyha, szórakozásról is gondoskodik a rendezőség. A legszebb gyümölcsöt, ál­latot díjazzák. A 6.100 forint értékű ajándéktárgyak már egy hét óta a földművesszö­vetkezet kirakatában megte­kinthetők, Molcsán Olga Aczél Tamás Aczél Tamás költőnk és re­gényírónk neve 1952-ben. a Sztálin-díjak kiosztása kap­csán vált az irodalom beava­tottjain kívül, egész népünk előfc ismertté. Írói és költői fejlőéése szorosan tapad egész népünk felszabadulás utáni előrehaladásához. Értelmiségi családból származott. Buda­pesten végezte tanulmányait, de volt kifutó, esztergályos, portás, házi tanító, majd új­ságíró is. Még 1945 előtt te­vékenyen résztvett a munkás­mozgalomban. 1941-ben, alig húsz esztendős korában, már önálló verskötettel jelentke­zik az irodalmi életben, de utána némaságra kájtioztat^­ták. Mint sok fiatal, tehetsét­ges írónk és költőnk esetéi­ben. Aczél Tamás számára iá a szovjet fegyverek győzelme tette lehetővé, hogy verseiú keresztül első költőink között juttassa el a párt szavát dob­gozó népünkhöz. Nemcsak aZ -Éberség és hűség* című 1948­ban megjelent kötetében, ha­nem tanulmányaival és cik­keivel is bekapcsolódik a fel­szabadulás utáni irodalmi vi­tákba: hitet tesz a pártos köl­tészet nagyszerű, társadalom­formáló. nevelő feladatai mellett az öncélú ipodalom erdekeit hirdetőkkel szemben. Ugyancsak 1948-ban Ját Az irodalmi maiiné két résztvevője napvilágot Aczél Tamás Sztá­lin-díjjal kitüntetett „Szabad­ság árnyékában" című regé­nye. amely egész népünk tör­ténelmi élményét, a felszaba­dulást örökíti meg. A szem­tanú hitelességével, magas művészi igényességgel mu­tatja be az ostromlott főváros szenvedéseit és a felszabadu­lás után kibontakozó új élet első mozzanatait. A széles alapokon nyugvó társadalmi körképben a múló világ jól rrtegrajzolt. sokféle típusai mellett, ha halványabban is, de megjelennek a kialakuló, felszabadult élet kovácsai, a munkásosztály fiai is, anélkül azonban, hogy az antifasiszta ellenállás pártnevelte illegális harcosait a történelmi tények bizonyítéka alapján súlyuk­nak, jelentőségüknek megfe­lelően tudta volna ábrázolni. A regény folytatásában, az 1949-ben megjelent „Vihar és napsütés"-ben is ott érezzük a valóságos élet lüktetését, bár ez lényegesen alatta ma­rad korábbi művének. Az ostrom és a háború nyomott kábulatából ébredő, a szabad élet útján első lépteit tevő főváros képe, jószemú és bátor megfigyelőre vall. A párt iránti rajongó szereteté­nek ábrázolása jelentik a re­gény legszebb sorait. Aczél Tamás írói és politi­kai tevékenységével, a fiatal költők és írók pártszerü ne­velésével számtalanszor be­bizonyította. hogy méltán vívta ki egész népünk meg­becsülő tiszteletét. Sarkadi Imre Sarkadi Imre Kossuth-dí­jas, a legtehetségesebb fiatal prózaíróink -derék hadához« tartozik, művei felszabadulás utáni irodalmunk java ter­méséhez számítanak. Regé­nyeiben (Gál János útja; Kí­sértet járás Szikesen) drámá­jában (Üt a tanyákról) és a (Verébdülő) című legutóbb megjelent novellás kötetében a parasztság, elsősorban a szegény parasztság életének, problémáinak megörökítésé­ivel vívott ki megbecsült he­jlvet mai irodalmi életünk­|ben. Irodalmi pályája szoro­,san összefügg a súllyal 1948­j tói kiteljesedő, a termelőszö­vetkezetek megszervezéséhez jés megszilárdításához kap­csolódó harccal. Személyes 'élményei alapján nem egy !esetben hiteles képet fest a tiszántúli parasztságot is mé­lyen érintő falusi átalakítás-., ról. 1952. végén tapasztalatai kibővítése és élményanyaga elmélyítése céljából mintegy fél esztendőt tiszántúli falusi tanítóként töltött el, s így még közelebbi kapcsolatba került a parasztság új prob­lémáival, az osztályharc új formáival. Jószemű megfigyelőként bátran hirdette a kommunis­ták igazát a parasztság át­alakításáért folytatott küzde­lemben. 1948-ban írott novel­lái bizonyítják, hogy egyre tisztábban látja maga is a falusi osztályharc kiéleződé­sének időszakát, látja, hogy a földreform niég nem je­lentheti a falusi problémák megoldását. Az író világné­zeti fejlődésének kiszélesedé­se révén egyre közelebb ke­rül a kommunista szegény­parasztsághoz, a párt falusi politikájának legkövetkeze­tesebb megvalósítójához. A •>Gál János útja* című kis­regénye az árva kulákcseléd­ből termelőszövetkezeti tag­gá öntudatosodó fiatal pa­raszt ember fejlődésének a rajza. Ugyancsak a szegény paraszt fejlődését példázza •>Barla Mihály szerencséje* című elbeszélésében, amely megmutatja, hogy a szellemi és fizikai elnyomásból ho-, gyan válhat valaki a közös­ség megbecsülésével egész emberré. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlődése, valamint a mezőgazdasággal foglalkozó párt- és kormányhatározatok hathatós segítsége Sarkadi Imre írói és művészi fejlő­désében is fontos állomást jelez. A viszonylag könnyen megoldható, felszínen megje­lenő ellentétek, s kissé kilak­kozott életképek helyett a problémák lényegéig hatolva igazabb, bátrabb és realisz­tikusabb képet fest a ma­gyar faluról. Most már nem madárijesztővé erőtlenített, hanem fondorlatos, ravaszul ártani tudó ellenséges figu­rákkal találják szembe ma­gukat a boldogabb élet falusi éDítői. Egyik legjobban sike­rült novellájában, a "Tanyasi duvad«-ban is elvileg és ér­zelmileg sokoldalúan kifor­mált kulák képe bon lakozik ki előliünk, akivel szemben fel­vonultatja az író mindazt az erőt. igazságot, öntudatot, te­kintélyt, tiszta szerelmet, ami az új életet jelenti, s ami végülis az ellenség legyőzé­sét eredményezheti. Sarkadi Imre írói pálya­futása egyenletes, felfelé ívelő utat mutat, amely mind tartalmi gazdagodásban, mind változó formakészségé­nek fejlődésében egyre ered­ményesebben mutatkozik meg, ... . | s? H1UEK= HálUt&tlcui Lideiisek A hirdetőoszlopok a köz­hiedelem szerint azért van­nak, hogy a rájuk ragasztott plakátokkal hírt adjanak a közönségnek a várható ese­ményekről. De ez — úgy látszik — csak a közhiede­lem szerint van így, mert például a Széchenyi tér gyepén elhelyezett hirdető­oszlopok csak félig szolgál­ják ezt a célt: azzal az olda­lukkal, amely a járda felé tekint. Ha már a túlsó, a gyep felöli oldalukra ragasz­tott plakátokat kívánja elol­vasni a járókelő, akkor vagy összeütközik a „törvénnyel" — mert hát: a fűre lépni ti­los — cs kihág, azaz a gyep­re hág, vagy hiábavaló tor­nászmutatványokat végez. Ügy látszik: a hirdető vál­lalat mostoha gyermekeinek tekinti azokat a plakátokat, amelyek az oszlopok látha­tatlan oldalán tündökölnek. Talán ezekért a hirdetése­kért kevesebb pénzt kapott? Vagy esetleg szégyenli ol­vashatóbb helyre tenni pél­dául az Irodalmi Újság ma­tinéján résztvevő írók ne­vét; mondjuk Aczél Tamást, vagy Kuczka Pétert??? (söp) — Az V. Megyei Képző­művészeti Kiállítás tegnap, szombaton este nyílt meg Hódmezővásárhelyen, a Tor­nyai János Múzeum képtá­rában. A kiállítás megtekint­hető naponta délután 4-től este 9-ig, vasárnap délelőtt 9 órától este 9-ig. Minden va­sárnap délelőtt 11 órakor tár­latvezetést rendez a megyei képzőművészeti munkacso­port. — Vendégprofesszor! meg­hívást kapott a szegedi egye­tem élettani intézetének igaz­gatója, dr. ifj. Issekutz Béla egyetemi tanár a Német De­mokratikus Köztársaság greifswaldi egyetemére. Is­sekutz professzor elutazott Greifswaldba, ahol egy évig működik vendégprofesszori minőségben. — A szegedi Nemzeti Szín* ház művészei a Szelistyet asszonyok tegnapi bemuta­tója után máris új bemuta­tóra készülődnek. A Kamara­színházban szeptember 23-án adják elő Heltai Jenő Néma leventéjét. — A leipztgi belgyógyá­szati klinika cardiológiat munkacsoportja meglátogatta a Szegedi Orvostudományi Egyetem klinikáit és intéze­teit. A vendégek nyilvános előadást is tartottak az 1. Belgyógyászati Klinikán a cardiológia köréből. — -Legszebb operettek­címmel holnap, hétfőn dél­után 6 és este fél 9 órai kez­dettel az Országos Műsor­iroda zenés műsort rendez a szegedi Nemzeti Színházban. A műsoron fellépnek: Né­meth Marika, Rátonyi Ró­bert, Gyenes Magda és Bor­vető János, a Fővárosi Ope­rettszínház művészei. Kon­ferál: Gál György Sándor. — Az erőművek közötti versenyben ez évben a Sze­gedi Erőmű harmadszor ke­rült az első helyre. Az első helyezést igyekeznek meg­tartani az üzem dolgozói, hogy az év végéig az élüzelti* séget. is elnyerjék. — Az iizemi, hivatali, tef» melőszövelkezeti és a kis* ipari szövetkezetek békefele­lősei szeptember 21-én, szer­dán délután 4 órakor a vá­rosi békebizottság (Széche­nyi tér 11.) alatti helyiségé­ben megbeszélést tartanak. — Mesedéielőtt lesz ma délelőtt 10 órai kezdettel a Juhász Gyula Kultúrházban. Belépés díjtalan. — A Juhász Gyula Kul­túrotthonban szeptember 19-én este 8 órai kezdettel műsoros est lesz, amelyen népszerű opera- és operett­részleteket, balettszámokat adnak elő a kultúrház Bar­tók Béla kórusának szólis­tái, a kórus, Kertész Lajos vezetésével, a kultúrház szimfonikus zenekara Markó Leó vezetésével és a ba1?"­iskola M Kádár Andrea irá­nyításával Belépőd íi •> ' forint. Jegyek e'övétetö-r ­kultúrotthon irodáján ka, ­hatók, - .

Next

/
Oldalképek
Tartalom