Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-17 / 219. szám

VIWG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁG A N AK LAPJA XI. évfolyam 219. szám Ara: 50 fillcr MAI SZAMUNKBÓL: ISMERJÜK MEG A KUKORICAFELVASARLASI RENDELET ELŐNYEIT (3. oldal) MÉG EBBEN AZ ÉVBEN KIKÖVEZIK RÖSZKE LEGFORGALMASABB ÜTJAT (3. oldal) A SZÍNHÁZI ÉVAD KEZDETÉN (3. oldal) Szombat, 1955. szeptember 17. Gondos munkával jövő évi kenyerünkért Mint pártunk Központi Vezetőségéneik idei júniusi határozata rámutatott, a magyar mezőgazdaság elóbb­revltele terén ma az a kettős feladat áll előttünk, hogy erőteljesen fejlesszük a termelőszövetkezeti mozgal­mat és ugyanakkor növeljük a mezőgazdasági terme­lést. A mezőgazdasági termelés fellendítése elenged­hetetlenül szükséges ahhoz, hogy dolgozó népünk nö­vekvő élelmiszer-szükségletét kielégíthessük és ipa­runkat is mindinkább elláthassuk mezőgazdasági ere­detű nyersanyagokkal. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése nélkül viszont nem képzelhető el sem a fej­lett nagyüzemű módszerek tömegméretű alkalmazása, sem a paraszti munka termelékenységének jelentős növekedése — egyszóval a mezőgazdasági termelés fellendülése. Ilymódon a pártunk által .kijelölt két fel­adat szorosan összetartozik, s mint ilyen, egyik leg­fontosabb alkotórésze a szocializmus felépítéséért fo­lyó építő munkánknak. A falu életének eseményei közül ma leginkább a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése vonja magára a figyelmet. S ez érthető. Végre is a szövetkezetek fej­lődése és számszerű növekedése nem .kevesebbet je­lent, mint a szocializmus falusi alapjainak erősödését. Másrészt azonban a szövetkezetek fejlődése nem lég­üres térben megy végbe. A mezőgazdasági termelés, amelynek frontján a szocializmus szövetkezeti "hadál­lásai* elhelyezkednek, szakadatlan körforgásban lévő, egy pillanatra sem szünetelő folyamat. E folyamatban az őszi, tavaszi és nyári munkák, a talajművelés, vetés, növényápolás, aratás és betakarítás mint egymásba kovácsolt láncszemek kapcsolódnak egymáshoz. A szo­cialista mezőgazdaságért vívott harc csak akkor halad előre eredményesen, ha a mezőgazdasági munkák fo­lyamata egy pillanatra sem szakad meg és ha — kü­lönösen a szocializmus órállásaiban — évről évre fej­lettebb színvonalon folyik tovább a termelés. E munka előterében jelenleg a kenyérgabona-ter­melés növelése áll. Egyrészt azért, mert mezőgazdasá­gunknak mindenképpen legelső feladata az ország ke­nyerének bőséges biztosítása. Másrészt, mert a mező­gazdaság fejlesztésének összes főbb feladatai közül eb­ben a legnagyobb az elmaradásunk, amit a Központi Vezetőség idei júniusi határozata is igen nyomatéko­san hangsúlyoz. Mint a földművelésügyi miniszter a múlt héten megtartott országos kenyérgabona-terme­lési tanácskozáson rámutatott, népünk bőséges kenyér­ellátásához — a szükséges tartalékok felhalmozását is beleértve — legkevesebb harmincmillió mázsa kenyér­gabonára van szükség. Ezzel szemben országunk búza­és rozstermése az első ötéves terv időszakában általá­ban alig haladta meg a 26 millió mázsát. Ebből az kö­vetkezik, hogy feltétlenül növelnünk kell mind a búza, mind a rozs termelését vetésterületben és termésho­zamban egyaránt. A Központi Vezetőség júniusi hatá­rozata a kenyérgabona vetésterületét 3.3—3.4 millió katasztrális holdban szabta meg. A terméshozam eme­lésének 1956. évi terve pedig úgy szól, hogy búzából az ötéves tervidőszak átlagában elért 8.4 mázsa helyett 9.5, rozsból pedig 6.9 helyett 8 mázsa termést kell elérnünk. i . <tm l-l I Mit jelent ez az őszi munkák szempontjából? Egy mondatban válaszolva: a jövő évi aratást a szokott­nál is gondosabban kell megalapozni. Kenyérgabona­termelésünk legközelebbi gondja: a búza- és rozsföldek előkészítése a vetéshez. Mindenekelőtt helyesen kell kiválasztani a földet, feltétlenül kerülve a kalászos utáni vetést, ugyanakkor számolva azzal a körülmény­nyel, hogy számos gabona-előveteményt csak késve takaríthatunk be, azokon a földeken tehát a talaj elő­készítésének különösen gyorsan kell végbemennie. Szocialista nagyüzemeinkben úgy kell előkészíteni a búza és a rozs talaját, hogy azon minden gépi munka — elsősorban a betakarítás — akadálytalanul elvégez­hető legyen. A talajmunkáknál a legfontosabb, hogy tömörített és elsimított magágyat nyerjünk. A kenyér­gabona-tanácskozás továbbá felhívta a figyelmet a he­lyes trágyázásra, s arra, hogy fejlődő vegyiiparunk ma már minden gazdaság számára biztosítani tudja a szükséges mennyiségű szuperfoszfátot. Ami a vetőma­got illeti: az idén feltétlenül csírázási próbát kell tar­tani mindenütt, mert az aratás utáni esőzések miatt sok meglepetés érheti a tercnelőt a gabona csírázóké­pességét illetően. Hasonlóképpen helyes mindenütt megkövetelni a nedves csávázási, mégpedig a legjob­ban bevált kosaras csávázást. És mindeközben állan­dóan szem előtt kell tartani, hogy minél korábban ve­tünk, annál jobb lesz a termés. A párt és a kormány határozatai értelmében október 31-ig feltétlenül min­den búzát és rozsot el kell vetni! Sok éves tapasztalat, hogy hazánkban a legjobb termést olyan búzával le­het elérni, amelyet október első felében elvetettek, s olyan' rozzsal, ami legkésőbb szeptember végéig a földbe kerül. A nagyobb termésért folyó harc őszi ütközetében különös felelősség hárul a szövetkezetekre, amelyeknek a munka élén kell haladniok, az állami szervekre, amelyeknek minden módon elő kell mozditamok az őszi vetések sikeres lebonyolítását, s végül a gépállo­másokra, amelyek közvetlenül felelősek a termelő­szövetkezetekben elért terméshozamért. A küzdelem derékhadát azonban természetesen egész dolgozó pa­rasztságunk együtt alkotja. Nem kétséges, hogy a falu népe — akárcsak az elmúlt években — az idén is de­rekasan megállja a helyét ebben a mindannyiunk ke­nyeréért folyó nagy ütközetben. Szeged és a szegedi járás életéből Példamutató szatymazi tanácstagok A szatymazi tanácstagok zöme rászolgált a választók bizalmára. Amellett, hogy de­rekasan kiveszik részüket a falu társadalmi munkájából, egyéni jó példamutatásukkal segítik az egymás után követ­kező nagy mezőgazdasági fel­adatok időre való végrehaj­tását. Tudják, hogv munká­jukat az egész falu figyeli. Széli József tanácstag ed­dig már másfél hold. Bárká­nyi István és Sári János ta­nácstagok pedig már egy-egy hold kenyérgabonát vetettek eb Kezdeményező példamutatásuk jó hatással volt a falu többi egyéni gazdóira is. Ma már sokan vanak Szatymazon olyanok, akik őszi gabonájuk jórészét elvetették. Közéjük tartoznak Kónya Sándor, Ge­ra Antal, Csányi Györgyné. Vér György, Kovács László, Gyöngyösi Antal dolgozó pa­rasztok is. Csikós Mihály egy hold, Tóth Pál 600 négyszög­öl rozsvetése már szépen ki is kelt. Az igyekvő gazdáknak munkájukban nagy segítsé­gükre van a tanács végrehaj­tóbizottsága is. A végrehajtó­bizottság jó időóen beadta az igénylést a község minőségi ve­tőmagszükségletére. Hiba, hogy az igényelt búzát és rozsot még a mai napig sem kapták meg. (Ügy látszik, megfeledkeztek az illetékesek kötelességük­ről.) Ez a késés máris aka­dályt jelent a szatymaziaknak abban, hogy a járásban az elsők között fejezhessék be az őszi vetés munkáját. A tanácstagok az állam iránti kötelezettségek teljesí­tésében is példásak. Koza Imre, Bozóki Mihály, Takács Gáspár. Sápi János. Bárká­nyi István, Rácz János és társai — akik valamennyien tanácstagok — egész évi be­adási kötelezettségüket telje­sítették már. Ha tanácstagja­ink elsők, akkor mi sem maradhatunk le. — vallják a szatymazi gaz­dák. Jenei Ferenc, Bartucz János, Ördögh Antal, Karsai Mihály, Papái Sándor, Zelei Péter, Kószó Mihály és Ve­szelka József dolgozó parasz­tok is ezen a véleményen vannak. Ez évre ők sem tar­A rádió is helyszíni közvetítést ad a vasárnapi irodalmi matinéról... Mind már e héten többször jelentettük, az Irodalmi Új­ság szerkesztősége nagysza­bású irodalmi matinét ren­dez vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel a szegedi Nem­zeti Színházban. Az irodalmi matinét — amelyen hazánk legjelesebb írói és költői is részt vesznek, legújabb mű­veik személyes előadásával — városszerte igen nagy ér­deklődés előzi meg. Előzetes értesüléseink sze­rint Acél Tamás Kossuth­díjas költő a "Barátaimhoz* című legújabb költeményét, Benjámin László Kossuth­díjas költő „Két évtized" cí­mű versét, Zelk Zoltán Kos­suth-díjas költő a "Cigány­biztató* című művét sza­valja el, Az irodalmi matiné műso­rában fővárosi és szegedi mű­vészek is fellépnek. így a fő­városból Török Erzsi Kos­suth-díjas énekesnő, Si­mcmffy Margó előadóművész, Mikes Lilla, a Vidám Szín­pad tagja és Arató Pál zon­goraművész érkezik Szeged­re. A műsort Adám Ottó, a szegedi Nemzeti Színház fő­rendezője rendezi. Ennek a nagy irodalmi ese­ménynek jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Magyar Rádió helyszíni közvetítésben számol be a vasárnap délelőtti szegedi irodalmi matinéról. A ma­tiné rendkívül sokoldalú, műsorára való tekintettel az előadást pontosan fél 11 óra­kor megkezdik. toznak már az államnak sem­mivel, tisztáztak minden adósságukat. Nagyon szépek ezek az eredmények, de azért vannak hibák is. A tanácstagoknak sokkal többet kellene törőd­niük a község szövetkezeti mozgalmának fejlesztésével. Az az igazság, hogy a szövet­kezeti mozgalom ügyével csak Koza Imre, Szanka Já­nos, Nagy János és Ábrahám Mihály tanácstagok foglalkoz­nak, a többiek csak halogat­ják a szövetkezeti mozgalom szervezésével kapcsolatos munkákat. Nem jól van ez így, hiszen Szatymazon a ta­nácstagok valamennyien te­kintélyes emberek. Az egész falu hallgat a szavukra, vagy­is ha hozzálátnak a szövetke­zeti mozgalom fejlesztéséhez, nekifognak újabb szövetkeze­tek alakításának, az egész fa­lu velük tart. A szatymazi tanácstagok éljenek ezzel a bizalommal. Senkinek sem közömbös az, hogy Szatymaz előbb, vagy utóbb lesz szövet­kezeti község. Tokody Béla A tápéi Ady Endre TSZ hírei — A tápéi Ady Endre Ter­melőszövetkezet tagjai a kö­zelmúltban a tápéi érben 10 holdas területen új halasta­vat létesítettek. A tó mun­kálataival foglalkozó szövet­kezeti tagok elhatározták, hogy az új halastavukból no­vember 7-ig nyolc mázsa ha* lat fognak ki. • — Nyolc új belépővel sza­porodott az Ady Endre TSZ tagságának létszáma. Az újonnan belépett szövetke­zeti tagok között van Kala­pács István, Miklós István, Terhes Ambrus, Pozsonyi István, Huszka Istvánné és mások. Eddig valamennyien egyénileg dolgozó parasztok voltak, kicsiny földecskéjj­kön dolgoztak. Az Ady Endre TSZ tagjainak köny­nyebb, kevesebb gonddal járó életüket látva elhatározták, hogy ők is felhagynak a régi fáradságos egyéni úttal. He­lyet kérnek maguknak az egyre gyarapodó szövetkezeti gazdaságban. NINCS IPfi A KÉSLEKEDÉSRE! Gyorsítsuk meg a mélyszántás és a vetőszántás munkáit! A Szegedi határban to­vábbra is lassan, vontatot­tan halad az őszi szántás. Egyedül csak a termelőszö­vetkezetek földjein halad a munka lendületesen. A ter­melőszövetkezetek eddig már több mint 460 hold földet szántattak fel a gépállomá­sok traktoraival. Ezzel szem­ben az egyéni földeken még éppen csak hogy megkezdő­dött a munka. A szán­tatni akaró dolgozó parasztok még most is halogatják a szántási szerződések megkö­tését a gépállomással, mond­va, hogy ráérünk arra még. Most a traktorok jórésze ép­pen amiatt — mert nincsen elegendő munka biztosítva számukra — állnak, vagy csak alig dolgoznak néhány órát naponta. Fennáll az a veszély, hogy pár hét múlva viszont annyi munkájuk lesz, hogy el sem győzik végezni. A munka összetorlódásának megelőzése érdekében egy napig se halogassuk az őszi szántási szerződések megkö­tését. A későn k-Mött szerző­déseket már num biztos, hogy a gépállomás kellő idő­ben teljesíteni tudja. A MAV Szegedi Igazgatósága területén ötven tehervonat küzlekedését takarítják meg havonta Az idei őszi forgalom lebo­nyolítása az elmúlt évinél A jutaárugyáriak azt akarják, hogy visszakerüljön üzemük homlokzatára az élüzem csillag A Szegedi Jutaárugyár dolgozói a terv túlteljesíté­sével, az önköltség csökken­tésével, a termelékenység növelésével harcolnak ax élüxem rím elnyeréséért. A harmadik ne­gyedévben eddig elért ered­ményeik alapján várható, s minden reményük megvan arra, hogy ismét visszakerül üzemük homlokzatára a büszke élüzem-csillag. Ezt is akarják, ezért is tesznek! Júliusban és augusztusban a gyár 17 ezernél is több ga­bonászsákot készített terven felül. A negyedév utolsó hó­napjának első dekád ja is igen biztató. Tervüknek ek­kor 106 százalékban tettek eleget. Szeptember első tíz napján a szövőnőik ifjú és idősebb Péntek-brigádjai 110 százalék felett teljesítették esedékes tervüket. A sxőrőnök höxölt ökrös Istvánné kétszeres sztahánovista, a szakma ki­váló dolgozója érte el a leg­szebb eredményt: normájá­nak 136 százalékban tett ele­get. Dicséret illeti Selymes Istvánt, Zsemberi György­nét, Gárgyán Andrásnét és a Hegedűs törő-wrjgád tagjait is, akik szintén kimagasló eredményekkel dicsekedhet­nek. A tervek szép teljesíté­sét elősegítette a munkafe­gyelem megszilárdulása is. A népnevelők felvilágosító munkája nyomán az elmúlt időben jelentősen csökkent az igazolatlanul hiányzók és az elkésők száma. A Jutaárugyárban negyed­évről negyedévre szépen emelkedik a termelés. Ma már csaknem mégegyszer annyi gabonászsákot készíte­nek havonta, mint a felsza­badulást követő első évben. Ez az új beruházások, az új gépek mellett köszönhető az üzem dolgozóinak, akik hét­ről hétre újabb ötleteikkel segítik a több fonál és szö­vet előállítását. Az üzem legeredménye­sebb újítói közé tartozik Ni­mis Antal főmérnök, akinek 1948 óta bevezetett újításai ma már évente 1,218.000 fo­rinttal teszik olcsóbbá a ter­melést. A főmérnök most két újabb ésszerűsítés megvaló­sításán fáradozik. Az egyik előreláthatólag négy száza­lékkal növeli majd a terme­lékenységet. Másik újítását, egy új szálszakadást jelző készüléket — amely a minő­ség további javítását segíti elő — már fel is szerelték két szövőgépre. A kiváló mű­szaki vezető újításaiért eddig már mintegy 30 ezer forin­tot kapott. Nagy megbecsü­lését bizonyítja az is, hogy a közelmúltban sztahánovista jelvénye mellé megkapta a szakma kiváló dolgozója Ki­tüntetést is. (d. j.) sokkal nagyobb feladatokat ró a MAV Szegedi Igazgató­sága dolgozóira. Az idén a tavalyinál mintegy 10 száza­lékkal több terményt kell rendeltetési helyére további­taniok. A vasút dolgozói eddig jól ellátták felada­taikat és augusztusban 106.2 százalékos tervleljesí­tést értek el. A jó eredményt elősegí­tette, hogy egyre több moz­dony-brigád csatlakozik az összekapcsolt mozgalomhoz. Ennek az a célja, hogy minél nagyobb távolságra minél súlyosabb, minél több teherrel megrakott vonatokat továbbítsanak. Tavaly augusztusban, ami­kor külön 500 kilométeres és külön túlsúlyos mozgalom volt, a szegedi igazgatóság területén mindössze 76 túl­súlyos vonatot indítottak. Az idén az összekapcsolt mozga­lom keretében általában kö­zel 250 túlsúlyos vonat köz­lekedik havonta. Ezek 46— 48 ezer tonna túlsúlyt továb­bítanak és ezzel 50 tehervonat közlekedé­sét teszik feleslegessé ha­vonta. Ennek nyomán a meglévő mozdonypark elegendő a megnövekedett feladatok el­látásához. Az összekapcsolt mozgalomhoz csatlakozott 42 mozdony-brigádból eddig 13 teljesítette már . őszi tervét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom