Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-15 / 217. szám

Csütörtök, 1955. szept. 15. OSZI MUNKÁK A szegedi járás egyes községeiben vontatottan halad a gabonavetés-terv felbontása Az elmúlt hetekben a sze­gedi járás minden községé­ben megbeszélték az egyéni­leg gazdálkodókkal a búza­vetési tervet. A hét elejére ez:tk a megbeszélések nagy­részt már befejeződtek. Több helyt, mint például Balás­tyán és Zákányszéken keve­selték egyes gazdák a köz­ség által javasolt gabonave­tésterületet. Például Balás­tyán kérték, hogy a földte­rület 45 százalékán termel­hessenek gabonát. Mindez azt bizonyítja: érdemes gabonát termelni. Néhány helyen azonban el­mulasztották a tervfalbon­tást. Csengelén, Kiskundo­rozsmán és Tápén csali ké­sőn kezdtek ehhez a fontos munkához s így a gazdák sem tudják még, kinek mennyi gabonát kellene vet­nie. Terhes Antal és Peták János községi agronómusok, ne halogassák most már a tervfelbontás munkáját. Az idő sürget. A vetést meg kell kezdeni rövidesen, kü­lönösen Csengelén és Kis­kundorozsmán. A dolgozó parasztok mindenütt várják és igénylik a községi agro­nómusok segítségét. A terv­felbontás alkalom a segít­ségnyújtásra! Idejében kezdjük meg a vetőmag szelektorozását Az esős nyár következté­ben lemaradás mutatkozott a gabonacséplésben. Kok helyt hetekig eső verte a kereszteket és ezért a gabo­naszemek csírázásnak indul­tak. Ez a csírázás i ontja a vetőmag minőségét, néhol csupán 70—75 % mag kel ki. A városi tanács és a já­rási tanács ezért előre gon­doskodott szokványminősé­gű vetőmagról. Értesülésünk szerint, bőségesen áll majd rendelkezésre mind a tsz-ek­nek, mind az egyéni gazdák­nak cserevetömag. El kell azonban azt is mondani, hogy a csírázásnak indult szemek könnyen kiválaszt­hatók a vetőmag közül sze­lektorozással; — azok jóval könnyebbek, mint az egész­séges szemek. A szelektoro­zással egyáltalán nem veszít a gabona, a csírázásnak in­dult szem is visszakerül a gazda zsákjába és az őrlés­re alkalmas. Néhány községben, mint például Sándorfalván és Szatymazon még nem ve­szik igénybe a szelektoro­kat. Szatymazon eddig mind­össze 40 mázsa gabonát rze­lektoroztak csak s többen már elvetették a csírakép­telen szemeket is. Így sa­ját magukat károsították meg, hisz holdanként mint­egy húsz kilóval több ma­got vetettek be a földbe. Szelektor mindenütt van ele­gendő. Ezért már most kezd­jük meg a vetésre szánt ga­bona szelektorozását. A megyei tanács legutóbbi ülése is foglalkozott az őszi vetőmagvak tisztításának kérdésével. Az ülésen úgy ha­tároztak, hogy tisztítatlan magot elvetni nem lehet. A községi tanácsoknak — figye­lembe véve a megyei tanács határozatát — szorgalmazni­ok kell a vetésre kerülő mag­vak szelektorozását. Több szegedkörnyéki község területét kagymatermesxtési xárt körxeíté nyilvánították Az évről évre növekvő hagy­ma vetésterületek jóminöségíí szaporító anyaggal történő el­látásának biztosítására a Föld­művelésügyi Minisztérium a szegedi járáshoz tartozó Deszk, Gyálarét, Kübekháza, Tiszaszi­get, Szőreg, Tápé és lüjszent­iván községek területét hagy­matermelési zárt körzetté nyil­vánította. A hagymatermelési zárt kör­zetben a szerződésre termelt dughagymával az 55-56-06 gazdasági évben a terménybe­adási kötelezettséget is lehet teljesíteni úgy, hogy egy má­zsa dughagyma egyenlő 100 búzakiiogrammai. A dugliagy­mára szerződött zártkörzeti ter­melőknek nyilatkozniok kell, hogy a fenti kedvezmény sze­rint kívánják-e teljesíteni a jővő évben beadási kötelezett­ségüket, s ha igen, akkor az 1,5-szeres teriiletmeníesség he­lyett búzakilogrammos ter­ménybeadási kedvezményt kap­nak. Az állat-, tojás- és barom­fibeadási kedvezmény a hagy­matermelésj zártkörzetekben is változatlan marad. A silók elkészítésében részt vállalnak az állatgondozók is Az őszi munkákhoz hozzá­tartozik a silózás is. Meg kell azonban mondanunk; a sze­gedi járásban rosszul halad ez a munka annak ellenére, hogy igen sok silózásra al­kalmas növény van. Legtöbb helyt a csalóka nyárvégi idő­járás következtében halogat­ják a silózást. úgy gondol­ják; elegendő takarmány­mennyiség lesz télre. Való­ban ez évben komoly meny­nyiségű takarmány termett. A here negyedik kaszálása is jó termést ígér. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a tehenészetekben a tejterme­lés állandósítását jelenti a silótakarmány etetése. Az sem igaz, hogy más fonto­sabb munkák nem engedik meg a siló elkészítését. A Röszkei Gépállomáshoz tar­tozó termelőszövetkezetek­nél. a röszkei Lenin és a gyálaréti Komszomol TSZ­nél, már 280, illetve 209 köbméter silót készítettek el. Helyes az, hogy a silók elké­szítésében részt vállalnak az állatgondozók is. Így meg­gyorsul a munka és a siló készítése kevesebb embert von el az őszi betakarítási, vetési munkák elvégzésétől. A silózás munkája leg­rosszabbul a Kisteleki Gép­állomáshoz tartozó termelő­szövetkezetekben halad. A kisteleki Felszabadulás, a csengelei Lenin TSZ-ben még egyáltalán nem silóztak és a pusztaszeri Petőfi-nél mindössze 10 köbméter silót készítettek még el. Lázár István, a Kisteleki Gépállo­más főagronómusa úgy lát­szik nem sokat törődik a termelőszövetkezet állatállo­mányával. A silótöltőgépek kihasználatlanul állnak a gépállomásokon, kárbavész a csalamádé, a silókukorica a környező termelőszövetkeze­tekben. A gépállomás főag­ronómusa, Lázár elvtárs fe­lelős a terméseredmények növeléséért, de felelős azért is, hogyan telelnek át a kör­nyező tsz-ek állatai. Tegyen meg mindent a Kisteleki Gépállomás a silózásért! — Próbajátszást hirdet a szegedi Bartók Béla Filhar­móniai Egyesület. Jelent­kezni lehet szeptember 17-én, szombaton délután 5 órakor vonós- és fúvóshangszerek­nek egyaránt a szegedi Nem­zeti Színházban. Az irodalmi maiiné előtt HCÉT KÖLTŐ ^KCKÉPE DELMDIYDRORSZBG Keresem az Anyák Boltját í/ alamelyik nap egy fiatalasszony állított meg az utcán: — Kérem, mondja meg nekem, hol van az Anyák Boltja? Nem tudom, mert nem vagyok szegedi, de ott szeretnék vásárolni. Anyák Boltja? Egy pillanatig gondolkodtam, hol is láttam ilyen feliratú táblát iizlet fölött? Kék alapon nagy fehér betűk, igen, határozottan emlékszem, de hol is volt? Ilopp, megvan! Nem is egy. több ilyen nevű üzlet is cszembejutott, csakhogy egy sem szegedi, hanem pesti. De Szegeden is kell, hogy legyen, hiszen nem régen hallot­tam, amint a hangos híradóban hirdetést olvastak fel róla. S mintha csak a gondolatomat találta volna ki. meg­szólalt a hangoshiradó és az Anyák Boltjáról szólva azt is közölte, hogy a Klauzál téren találhatjuk meg. — Hallotta? — kérdeztem a fiatalasszonyt, — ép­pen arra megyek én is. majd együtt megkeressük. Oda is ériünk hamar és végignéztük az üzletek fel­iratait. Nem nagy tér a Klauzál tér, nem kellett sokat kutatni. Percek alatt meggyőződhettünk róla, hogy ott ilyen nevű üzlet nincsen. Dekát akkor miért hirdetik? Ta­találtunk egy Kelengye- és Textiláruk boltja nevü üzle­tet, ízlésesen berendezett kirakataiban sok babaholmival. Fiatalasszony ismerősöm végül is oda ment be, mert éppen babaholmit akart vásárolni. Megvártam. Nevetve jött- ki. amikor végzett: — Jó helyre mentem, hisz ez az 'Anyák Boltja! Csak éppen félig-meddig titokban tartják. Olyan dolog ez, mint, amikor egy kislányt, akinek például Margit a neve. mindenki Csöpinek nevez és az igazi nevén nem is ismerik. Az Anyák Boltja is csak be­cenév lenne? (cs. m.) Augusztus végéig 92 termelőszövetkezeti község alakult az országban Augusztus hónap mozgalmas volt a termelőszövetke­zetek életében. Augusztus 1-től 31-ig 10.706 család lépett a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára. A belépett csa­ládok 14.373 taggal és 63.277 hold földdel erősítették , a nagyüzemi gazdálkodást. A termelőszövetkezetek fejlesz­tésében Somogy megye jár az élen. Egy hónap alatt 210t család 3314 taggal lépett termelőszövetkezetbe. A belé­pők 24.344 hold földet vittek a közös gazdaságokba. Augusztus végéig, ebben az évben 92 termelőszövet­kezeti község alakult az országban. Somogy megye példa­mutatása meglátszik a termelőszövetkezeti községek szer­vezésében is. Itt 20 község alakult termelőszövetkezeti községgé. Somogy után Borsod megye érte el a legjobb eredményt, ahol 12 termelőszövetkezeti község alakult. Január 1-től augusztus 21-ig 169 új mezőgazdasági termelőszövetkezet és 70 termelőszövetkezeti csoport ala­kult az országban. Az előkészítő bizottságok száma 393-ra emelkedett. Megkezdte tanácskozásait a vízrajzi kongresszus A Magyar Tudományos Imányos Akadémia, az Orszá­Akadémia dísztermében szer- . gos Vízügyi Igazgatósig és a dán délelőtt megkezdődött a Magyar Hidrológiai Társaság vízrajzi kongresszus, ame­lyet a magyar vízrajzi szol­gálat 70 éves jubileuma al­kalmából a Magyar Tudo­együttesen rendez. A kong­resszus csütörtökön folytatja tanácskozásait. Egyenletesen teljesítsék tervüket a XI. sz. Autójavító Vállalat dolgozói Megírtuk már. hogv a Tár­sadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Tár­sulat és Szeged megyei jogú város népművelési osztályá­nak közös rendezésében va­sárnap délelőtt 10 órai kez­dettel „Irodalmi Üjság" ma­tiné lesz a Nemzeti Színház­ban. Előtte való napon, szom­baton délután 5 órakor a TTIT irodalmi szakosztálya „Irodalmi Üjság" olvasó an­kétot rendez a TTIT Horváth Mihály utcai klubhelyiségé­ben. Ebből az alkalomból iro­dalmi életünk számos képvi­selője érkezik Szegedre. Itt lesz lírai költőink sorai­ból a többi között BENJÁMIN LÁSZLÓ Kossuth díjas költő is. Ben­jámin László egyike új iro­dalmunk legjelentősebb alak­jainak. Írói munkásságát nem a felszabadulás után kezdte. 1915-ben született szegény­sorsú értelmiségi családból, de iskoláit anyagi okok miatt nem fejezhette be. Textil-, majd vasmunkás lett s mint ilyen, korán kapcsolatba ke­rült a munkásmozgalommal. Első versei a „Népszavá"-ban és a „Szép Szó"-ban jelentek meg. Ez időben résztvett a magukat „munkásírók"-na.c nevező Írócsoport munkájá­ban. Első verseskötete 1939­ben került a nyilvánosság elé, ..A csillag nem jött" címmel. 1941-ben több más költő-tár­sával együtt kiadta a „Tollal és szerszámmal" című köte­tet. Benjámin László tehetsége azonban a felszabadulás után bontakozott ki és a fordulat éve után vett hatalmas len­dületet. Egymás után adta ki „A betűöntők diadala", „A teremtés után", az „örökké él­ni", a „Tűzzel-késsel" című köteteket. Munkásságát népi demokráciánk Kossuth-díj­jal jutalmazta. 1954-ben meg­jelent „Éveink múlása" című kötete egyrészt a költő régi terméséből ad válogatást, másrészt az utóbbi években írott költeményeit adja a nyilvánosság elé egy kötet­ben. Benjámin László kimagasló helyet foglal el mai líránkban. Költői eszközeinek rendkívüli igényessége, állásfoglalásának következetes pártossága és e pártosság szenvedélyes heve biztosítják számára ezt a he­lyet. Benjámin költészete a szocialista embert tükrözi úgy, hogy ennek a szocialista embernek a kialakulása során megvívott harcok minden mozzanata megmutatkozik benne. Azt is mondhatjuk Benjáminról, hogy a szocia­lista ember hiteles belső ké­pét adja költészetében, vagy legalábbis erre törekszik, s e törekvést legjobb verseiben teljes siker is koronázza. „Örökké élni" című köteté­nek címadó versében az em­beri élet végső értelmének a kérdését veti fel és Oldja meg. A Kirov-idézettel kezdődő vers így fejeződik be: Mt dolgom? .., Mint csepp |a folyamba, olvadok hömpölygő koromba, végzem, amit kimért, szolgálva magamat — s az lország, s a nép. az emberiség harcát az örök életért! Ugyanez a gondolat, az élet­nek a közösségért vívott harcban megtalált értelme vonul végig „Számadás" cí­mű, a megkínzott koreai hő­sök emlékének szentelt ver­sén. „Hajnali karének" című meghatóan gyöngéd gyermek­portré sorozata egyike szocia­lista családi költészetünk gyöngyeinek. A békeharcos biztos, öntudatos hangja csen­dül meg a „Nyolcszázmillió" című versében: Az áldott földet, hol felépül a népek boldogabb hona. Visszaköltözött a volt ügyvédi kamara épületébe a Városi DISZ Bizottság A Dolgozó Ifjúság Szövet­sége Szeged Városi Végre­hajtó Bizottsága értesíti a pártszervezeteket, a DISZ­szervezeteliet, a közületeket és intézményeket, hogy székhe­lyét az Arany János utca 2. szám alól visszahelyezte a volt ügyvédi kamara épüle­tébe — Sztálin sétány 7. szám alá. ahol pár esztendő­vel megelőzőleg is volt. Uj diáksapkái vezeinek be a szegedi középiskolákban A szegedi gimnáziumok igazgatóinak a Városi Ta­nács oktatási osztályának vezetőjével folytatott meg­beszélése alapján, a szegedi gimnáziumokba új diáksap­kát vezetnek be. Az egyen­sapka bevezetésénél az is­kolák vezetői tekintettel lesznek a tanulóifjúság véle­ményére is. A tervek szerint az új sapka elkészítésére és kivitelezésére október elejé­re sor kerül. Kéifétá bérlelet bocsát ki a színház A Szegedi Állami Nemzeti Színház a közönség kívánsá­gának eleget téve idén is bo­csát ki — a tavalyihoz hason­lóan — naphoz és helyhez kö­tött bérleteket. A kötött bér­letek ára nyolc részletben fi­zetendő s a bérlet már kapha­tó is az üzemi közönségszer­vezőknél. A színház bérlet­pénztára is árusít kötött bér­letet keddtől kezdve, délelőtt 10-től 12-ig és délután 1-től 7-ig. Az igazgatóság ezúton is kéri a dolgozókat, hogy bérleteiket lehetőleg az üze­mi kultúrfelelősöknél. illető­leg közönségszervezőknél váltsák az adminisztráció csökkentése érdekében. A kötött bérletek mellett a színház továbbra is árusítja a szelvénybérleteket. — Kisfaludi-Strobl Zsig­mond Kossuth-díjas kiváló művész alkotásaiból a közel­jövőben gyűjteményes kiállí­tást rendeznek Moszkvában. A Szovjetunió Kulturális Ügyek Minisztériuma kérésé­re a Kultúrkapcsolatok Inté­zete rövidesen elküldi Moszk­vába a nagy magyar szob­rászművész legkiválóbb mü­veit. Mintegy 60 alkotás ke­rül a szovjet közönség elé: a monumentális emlékmüvek és a köztéri szobrok kicsinyí­tett másai, számos portré, tervek és vázlatok. nyolcszázmillió ember őrzi, nyolcszázmillió katona. Benjámin László költésze­tének kezdettől fogva hatal­mas tartalmi gazdagsága az ereje. Másfelől indult el az „Irodalmi Újság" matinén ugyancsak szereplő SOMLYÓ GYÖRGY Somlyó György a „Nyugat" írói köre egyik jelentős egyéniségének, Somlyó Zol­tánnak a fia. Somlyó György 1920-ban született, bölcsészeti tanulmányokat végzett, majd Párizsban járt tanulmány­úton. Felszabadulás előtt írt versei magukon viselték a nyugateurópai költészetben egyre inkább eluralkodó for­malizmus bélyegét. Ettől a nyűgtől Somlyó György köl­tészete fokozatosan megsza­badult. Nemcsak mint költő, hanem mint műfordító is igen jelentős. Legjelentősebb köteteinek, „A béke erdeje" s a „Vallo­más a békéről" köteteknek már a címe is elárulja, hogy Somlyó költészetének egyik legfontosabb — bár távolról sem egyetlen — problémája béke és a békéért folyó harc. Másik, az előbbivel szorosan I A Szegedi XI. számú Autó­javító Vállalatnál bizakodva néznek a III. negyedév be­fejezése elé. Júliusban és augusztusban az áruterme­lési terv teljesítése jól ala­kult. A negyedév első hó­napjában 103.5 százalék lett az eredmény, augusztusban összefonódó kérdése maga a költészet. „Petőfihez" című versében például így ír: Ki íiresen kongtam magamban, mint vödör kiapadt kúton, most új forrással töltenek meg a sz Kibányászok Tokodon, Pécsett a népi kollégisták, Timót utcában az Ifik, — egész népet taníthatok már s engem egy egész nép tanít, arra, mit csak sejtettem eddig, de sose mondhatott kl szám, s te, annyi évig rab hazám! ... Egyik legszebb versében, a „Dunánk szélén" címűben Arany János „Vojtina ars poétikájá"-t idézi, megkísé­relve megmutatni azt a nagy változást, ami a felszabadulás óta végbement. E vers befe­jezése is azt a nagy-nagy sze­retetet mutatja, amelyet a költő új, szabad hazánk, sza­bad életünk iránt érez: A homályban már alig látszanak a lépcsőn akadt hullámtarajak, a folyó várja a pillanatot, mikor a fények rácsa ráragyog. S ez estében, mely multat lés jövőt látható, értelmes egységbe Iszött, csak úgy belémsajog a régi Irabság — s felújjong a mindennap új (szabadság, mikor fve fölött az Alagútnak a város vörös csillaga kigyullad. Somilyó versei izzanak az embertelenség, a barbárság gyűlöletétől s lobog bennük az őszinte vágy a jobb embe­ri élet után. Költészetének alaptónusát ez a mélyről fel­törő humanizmus adja meg. ez 104 6 százalékra emelke­dett. A hónap végén egy kis hajrát kell -kivágni-, mert -erős a terv- és ez egy-két százalékos elmaradást okoz mindig a következő hónap­ban. Az egész hónapi összesí­tett eredmény mindig jót mutat, de az első tíz nap nem teljesítik a tervet. Szep­temberben is 96.7 százalékos eredményt értek el. Az elmaradás mindig egy műhelybe vezethető vissza: a lemezlakatosokhoz. Itt szinte szokássá lett, hogy nem tel­jesítik a tervet. A legutóbbi értékelés szerint is közel 20 százalékos a tervhátralékuk, mint amit vártak tőlük. Ez az egész üzem szintjén is je­lentős. De egy bizonyos ideje van ez csak így a lemezlaka­tosoknál. Azelőtt mindig az elsők voltak a műhelyek kö­zött. A munkájuk neqi vál­tozott, inkább a szervezés­ben van a hiba. Ezt észre­vette az üzem vezetősége is, s ezért tapasztalatcserére küldték a lemezlakatos mű­hely legjobb dolgozóit Buda­pestre. az I. számú Autója­vító Vállalathoz. Ez az in­tézkedés hasznos volt. Meg­látszik ez — igaz, csak a leg­utóbbi napokban — egyszer­re 130 százalékra ugrott a lemezlakatosok átlageredmé­nye. A gépműhelyben sem megy úgy a munka, ahogy kellene. Pedig itt a III. negyedévele­jén versenykihívásukban a többi üzemrészeket jobb munkára szólították fel. Most egy kicsit engedtek a mun­kalendületből. Pedig ebben a műhelyben is lehet tenni a munka jobb megszervezésé­ért. A III. negyedévi terv teljesítése ettől a műhely dolgozóitól is függ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom