Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-02 / 206. szám

VllAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSAGANAK LAPJA XL évfolj'am, 206. szám Ára: 50 fillér Péntek, 1955. szeptember 2. MAI SZÁMUNKBÓL: TÍZÉVES A VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA (2. OLDALI NAGYGYŰLÉS AZ 1930. SZEPTEMBER ELSEJEI TÜNTETÉS 25. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL (2, oldal) X. í, A hivatalok (M. T.) Viszonylag kevés szó esik a hivatalok dol­gozóiról a termelési értekezleten, újságban — nélkü­lük azonban nem képzelhető el a gyárak lüktető élete, a gazdasági- és államvezetés, az intézmények folyama­tos munkája. Régen úgy Jellemezték a hivatalnokokat: az orru­kon lóg a szemüvegük, alig látszanak kí az irathal­maz mögül, s alázatoskodnak főnökeik előtt. Volt eb­ben az általánosításban igazság is: éppen eleget kel­lett alázatoskodrü ahhoz, hogy úgynevezett -kényel­mes* hivatalnoki állást szerezzenek a diplomával ren­delkező emberek maguknak. A kényelmeskedő régi hivatalnoki stílus nem halt még ki —, de egyre ritkábban találkozunk már véle. Különösen azok a lelkes fiatalemberek, akik ma let­tek a hivatalok dolgozói és a munkával, az emberek­kel való becsületes törődés szellemében igyekeznek ellátni feladatukat, törlik el itt is a múlt nyomait. Jól­esik az ember szívének, leLkének, mikor például va­lami üggyel az első kerületi tanács pénzügyi csoport­vezetőjéhez, Vratán Györgynéhez fordul: őnéki való­ban mindig rengeteg dolga van s mégis olyan eset­ben is törődik soha nem látott emberek dolgaival, ha az ügy nem rá tartozik. Vratánné nem tanácstag, az íróasztal mellett ül nyolc órán keresztül —, de a ta­nács és a dolgozók közötti szorosabb kapcsolatot, a növekvő bizalmat segíti elő őszinte, szorgalmas, oda­adó munkájával. Persze, még nem minden irodai dolgozó munkál­kodik így. Többen nem tudnak szabadulni a régi meg­szokástól, mások meg azt hiszik, az a jó, ahogyan a múltban csinálták: akkurátusan, mereven, komoly­kodva, fölényesen intézni az ügyeket. Az embereknek sok dolguk van a hivatalok dolgozóival — ez hozzá­tartozik az élethez — és meglátják, ki az, aki törődik velük és ügyükkel, de észreveszik, melyik hivatalnok az, aki félvállról kezeli a hozzá fordulókat, felesleges szaladgálást, izgalmat okoz az ügyfeleknek. Az első kerületi tanács lakásügyi előadójára például igen sok jogos panasz hangzott el az utóbbi hetekben. Azt mondják, a legkényesebb feladat van rábízva. Ez igaz, de a legkényesebb feladatot is jól meg lehet oldani: a második kerületi tanácsnál is hasonló munkát végez Herczeg Tibor, mégis a lakosság közmegelégedéssel vé­lekszik munkájáról. Azt mondják: az ember hamarabb észreveszi á rosszat, mint a jót. Valóban érzékenyen érinti az em­bereket, hogy ha bemennek valamelyik tanácshoz és úgy érzik, nem igazságosan bánnak velük: nemtörő­döm módon beszéltek hozzájuk, vagy még egyszer el kell jönniök, húzódik az ügy intézése stb. Nem vélet­len jelenség tehát az, hogy például a Szegedi Kender­fonógyárban oly sokan éppen Grósz Verához fordul­nak: szeretik az üzem munkásai, bíznak benne, ta­pasztalatuk van arról, hogy hivatali ügyüket Grósz elvtársnő elintézi. A mi hazánkban az államhatalom helyi képvise­lőinek, a tanácsok dolgozóinak és minden hivatal, in­tézmény munkatársainak az a kötelességük, hogy em­bertársaikon segítsenek, a nép érdekeit szolgálják, a szocialista törvényesség megtartásával a panaszokat, kérelmeket orvosolják, az adminisztrációt lelkiismere­tesen, szívvel-lélekkel végezzék. És mindemellett azon kell fáradozniok Szeged hivatalnokainak, hogy a bü­rokráciát teljesen megszüntetve, az adminisztrációt a legegyszerűbbé tegyék. Városunk hivatalainak dolgo­zói, könyvelők, statisztikusok, gazdasági, pénzügyi szakemberek ötletesen, megfontolva vizsgálják meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel munkájukat meg tudják könnyíteni, gyorsítani, az ügymenetet egysze­rűsíteni. A szocializmus építésének mai szakaszában a leg­fontosabb feladatok az önköltség csökkentése, a munka termelékenységének érdekében igen sokat tudnak tenni az irodai dolgozók a pontos, időbeni adatszolgál­tatásokkal, számításokkal, ellenőrzésekkel. Népünk életkörülményeinek megjavítása tehát nem kis mér­tékben függ a hivatalok dolgozóitól, azok lelkiismere­tes, odaadó munkájától. Pártunk és népünk továbbra is számit a régi elvtársak munkájára A munkásmozgalom régi szegedi harcosainak találkozója Az 1930 szeptember elsejei nép szent, igaz ügyét. Az el- dek elvtárs, a Szegedi Városi nagy munkástüntetés húszon- múlt évek ezüsttel vonták be Párt-végrehajtóbizottság első ötödik, lelkesítő erőt sugárzó a régi, de szivükben fiatal titkára szeretettel köszöntötte a évfordulója alkalmából a Sze- öreg harcosok haját, akik hűen, megjelenteket a városi pártbi­gedi Városi Pártbizottság teg- erejük legjavával, ugyanúgy, zottság. Szeged kommunistái, nap délután a Pártoktatók Há- mint esztendőkkel ezelőtt most dolgozói nevében. Hangoztatta, zában találkozót rendezett a is tevékenykednek: — a párt a munkásmozgalom régi harco­munkásmozgalom régi szegedi odaadó, rendithetetlen munka- sainak történelmi szerepét és harcosainak tiszteletére. Az sai ' azt: „pártunk önmagát becsüli ünnepség keretében avatták fel A falá[kozó résztvev5i fe!ele. meg ha megbecsüli régi tag­varosunkban a munkasmozga- venUetiék a ré i harcok'ati s l»it . Pé7gLt7lsT-f& Megettek egymással mos- Németh Károly elvtárs, a és asszonyok - találkoztak teg, ^St^a^X- ­nap, ak:k az elnyomatás sotet hajtókáján kitüntetések főbizottság első titkara a eveiben dacolva a jektelen ter- J, t L ' A árt a né megyei pártbizottság, a megye rorral tántoríthatatlanul kiáll- meabecsülésének jelei ' Véate kommunistái, dolgozói nevében tak a párt. a nép igaz ügyéért. lena tisztelet és meabecsülé ~s szereteítel üdvözölte a drága Munkájukat nehéz körülmények elvtársakat. Hangoztatta, hogy között végezték és gyakran ál- „ am^or Horthu a harcosok minden körül­dozatokat hoztak. Hittek, biz- rencjőrséeének' fogdáiban -<ol- m^n9ek között hűek voltak a tak az igaz ügyben és a legsö- . heménuebbé tet- "árthoz- a néphez és példát tétebb terror éveiben is harcoltak, tg-ó^(az at7do(hoeua párt mutattak a helytállásra. Né­Bizonyosak voltak abban, hogy é[ grös eiDusztiihataüan és meth elvtárs köszöntő szavait a proletáriátus ügye Szegeden ' F így fejezte be- hosszú életet, jó is győzedelmeskedik. ' egészséget kívánok minden ré­1930. szeptember 1 óta 25 év Épül a szocializmus. A tisz- gi harcosnak, drága elvtársnak, telt el. S azok az elvtársak, telt, forrón szeretett régi és Tombácz Imre elvtárs, a akik tegnap találkoztak kiáll- drága elvtársak nem hiába tet- szegedi munkásmozgalom egyik tak minden terrort és munká- tek. nem hiába küzdöttek. régi harcosa mondott ünnepi jukkái győzelemre segítették a A találkozón Ladányi Bene- beszédet a találkozón. Tombácz Imre elvtárs beszéde Tombácz elvtárs beszéde első részében arról szólt, hogy a magyar nép nagy pártunk, az MDP vezetésével kemény, eredményes harcot vív a szocia­lizmus építéséért. A magyar munkásosztály, a dolgozó nép — állapította meg — a dicső Szovjetunió segít­ségével és pártunk követ­kezetes vezetésével jutott el a szocializmus építésének útjára. De idáig nehéz, rögös, kőny­nyel és vérrel áztatott utat kel: lett megtenni. A múltra vissza­tekintve áldozzunk a hős kom­munisták, igaz hazafiak emlé­kkének, akik életüket adták az ígaz ügyért, a nép szabadságá­ért. Ezután az 1929-es évet kő­vető időről beszélt és a követ­kezőket mondotta: Az 1929-ben bekövetkezett világ-gazdasági válság fokoza­eal felvonulást, hanem harcos utcai tüntetést! Jóllehet a nagyobb üzemek­ben, így az Üjszegedi Kender­Lenszövőben,"á Szevédi Gondoljunk azokra az elvtár­sakra is, akik Szegedről, közü­lünk indultak el és ma hazánk­ban az építőmunka, gazdasági és társadalmi rendünk fontos fl Mezőgazdasági Kiállítás látnivalóiból A Budapesti Mezőgazda­sági Kiállításon bemutatják az úgynevezett -villanypász­tort- is: egy szál dróttal kö­rülvett területen bármilyen állatot ott lehet hagyni em­beri felügyelet nélkül, mert mihelyt az állat a gyenge árammal telitett dróthoz ér, azonnal visszafordul. A növénytermesztési be­mutatókra több mint 400 helyről érkeztek fel külön­böző növények és termények. A ládákba, cserepekbe átül­tetett kukorica, dohány, répa és egyéb növények egy-két papon b^lül végleges he­száma ugrásszerűen nőtt, Sze geden gyakran tízezres, hazánk ban milliós számot ért el. Ezt a körülménvt a tőkések a dol gozók béreinek csökkentésére használták fel­Nagyarányú tőkés támadás indult meg, amelynek legköz vetlenebb célja volt: a válság terheinek áthárítása a dolgo­zókra, elsősorban a munkásosz­tályra. A kommunisták a tőkés támadás elleni harcot egy­bekapcsolták a válságból kivezető forradalmi útért, a proletárhatalom meg­szerzéséért folyó harccal, felidézve a Szovjetunió példá­ját. Á kommunisták a baloldali szociáldemokraták közreműkö­désével sztrájkokat szerveztek lyükre kerülnek, a könnyen a tőkés offenzíva visszaveré­romló terményeket egyelőre sére. bogy elokeszitsek ezzel hűtőházakban tárolják. a proletariátus forradalm. el­Az űj szabolcsi burgonya- tentaimadasat. _ fajták: a kisvárdai rózsa, a , 1930-ban a politikai és gaz­lilla és a boldogító is bemu- dasagi elnyomás elbírhatatlan tatásra kerülnek. A híres súllyal nehezedett a magyar kisvárdai burgonyanemesítő dolgozókra A Horthy-elnyomas Teichmann Vilmosnak, a elleni tiltakozásul a _ Kommu­Nyirségi Mezőgazdasági Kí- nistak Magyarországi Partja sérleti Intézet osztályvezető- harcos utcai tuntetesre készu­jének irányításával állítottak 'odött- Értesülve erről a jobb­elő ezeket az új fajtákat, oldali opportunisták a Szocia ­amelyek több tekintetben demokrata Partban, békés ut­felülmúlják az ugyancsak itt tüntetest hirdettek szep­kinemesített régi fajtákat, a tember elsejére, gülbabát, az aranyalmát és A kommunisták kiadtak a hogy nem tűrnek semmiféle munkabeszüntetést, az üzemek, kisipari műhelyek dolgozói, a környékbeli parasztság közül is számosan: üjszentivánról Puskás Pál, Sándorfalváról Nagy, Dorozsmáról Bodor Ká­roly elvtárs sokadmagával és más helyekről is nagy szám­ban vonultak fel a Kossuth Lajos sugárútra. ahol a volt Tisza Lajos körúttól a Nagy­kőrútig mindkét oldalt sűrűn megtöltötték. A hatalom félel­mére jellemző, hogy a tüntetők között elhelyezett fogdmegjeik mellett a környező mellékut­cákban, kapualjakban is dugtak el fegyveres csoportokat, hogy minden valamennyire is han­tosan elmélyült. A raktárak j megnyilvánulást azonnal tele voltak áruval. A termelést elnyomhassanak Szegeden le­korlátozták. a munkanélküliek | ^hh incidensektől el tekintve, derben is kijelentették a tőkések, posztjain állva végzik legjobb nem történt úgynevezett „nagy dolog". De, amint a magyar poletáriátus országos megmoz­dulásának megvolt a maga nemzetközi és országos jelen­tősége és forradalmasító hatása, úgy a szegcdi helyi tüntetés sem maradt forradalmosító hatás néliiUL Nagy nemzetközi visszhangja tudásuk és a nép szeretetéből fakadó fáradságot nem kímélő munkával feladatukat. Szen­teljünk néhány percet azok em­lékének is, akik már nem ér­hették meg felszabadulásunkat és nem vehetnek részt szocia­lizmust építő munkában, Lad­vánszky József, dr. Szepesi Imre, Gladics József, Szabó István, Schwartz Mária, Bauer Böske, Ernzt Sándorné és sok más, a harcban elesett elv­társnak. — A Kommunisták Magyar­országi Pártja szegedi sejtjé­nek tagiai igyekeztek a dolgo­zók felvilágosításával együtt minél több harcos kommunistát nevelni. Erre nevelték és ösz­tönözték gyermekeiket is, akik mint ifjúmunkások résztvettek már a felszabadulás előtt is a munkásmozgalomban. Olvan embereket neveltek, mint Ko­mócsin Zoltán, ifj. Komócsin Mihály, Komócsin Klára, Dáni Sándor, Boda József, ifj. Ha­lász György. Persze még sok­sok elvtársat lehetne felsorolni. A kommunista akaraterő és törhetetlen hit az, amely a mi példaképeinket, a kom­munista harcosokat jelle­támadt szeptember elsejének.. mezte és jellemzi ma is Foglalkozott vele a Pravda,] a Kommunisták Magyar a Margit burgonyát, üdvözölték az osztrák, a né­met és más országok kommu­nista pártja. Igazolta, hogy a magyar dolgozó nép szivében kitörölhetetlenül él a Szovjet­unió példája, az 1919-es Ma­gyar Tanácsköztársaság em­léke és kinyilvánította, hogy a proletárhatalomért forradalmi eszközökkel cselekedni kész. Az illegalitásban működő Kom munista Párt szervező erejét mutatja az, hogy szeptember el­seje után megszaporodtak a különféle munkás szemináriu­mok. Mai fiataljaink vegyenek pél­dát a régi idők harcosairól. A megélhetéssel, a nyomorral, az üldöztetéssel küzdve, tanulva és tanítva folytatták ők a fel­szabadító harcot. Ne torpanjanak meg fia­taljaink a nehézségek előtt. Nekik nem kell rendőri erőszak­kal szembeszállniok, mint an­nakidején a fiataloknak kellett jelszót, hogy ne békés _ut-í csak azért, hogy.-tanulhassanak, országi Pártja útmutatásai­nak megvalósítását jelen­tették a szegedi elvtársak titkos összejövetelei, marxista szemináriumok a munkásotthon elrejtett zu­gaiban, a sakkozással, bili­árddal és kirándulásokkal leplezett titkos megbeszélé­sek; ezek mind felkészítést jelentettek a gyakorlati te­vékenységre, a párt politiká­jának megvalósítására. A Népszava-agitáció leple alatt vasárnaponkint alapos, elmélyült felvilágosító mun­kát folytattak az elvtársak Rókus, Móraváros, Felsővá­ros és a telepek munkás- és szegényparaszt negyedeiben. A Szovjetunió ellen inté­zett terrortámadás után még nehezebb lett a kommunis­ták helyzete. Az itthonma­radt elvtársak nagy része bekapcsolódott a Vörös-se­gély munkájába. ménnycl járt, 1944. oktobej- 11., Szeged tör­ténetének dicső napja. Meg­jött a várva-várt szabadság, szovjet emberek hoztak. A régi, harcokban edzett elv­társak, az élen a Komócsi­nokkal, Krajkó, Haláss és a többi elvtársak tevékeav részt vettek az ország építé­sében. Komócsin Mihály elv­társ az Ideiglenes Nemzet­gyűlésnek tagja volt. Az elv­társak kommunista szilárd­sággal harcoltak a reakció, a speikuláció minden tevékeny­sége ellen. A falujárástól az agitációs felvilágosító mun­kán keresztül a társadalmi munkáig, mindenben részt­vettek. aktívan tevékenyked­tek. Meglátszott és meglát­szik minden cselekedetükön, hogy a párt nevelte őket. A mi pártunk, a mi né­pünk továbbra is számít a régi elvtársak munkájára, különösen az ifjúság neve­lése területén. Kérjük az elv­társakat, járjanak többet fia­taljaink közé, munkahelyei­ken is foglalkozzanak azok nevelésével, adják át tapasz­talataikat, ismertessék meg saját élményeik alapján di­cső pártunk harcait, a kom­munisták munkamódszereit az illegalitás nehéz éveiből. Pártunk úgy is gondosko­dik régi harcosairól, hogy számukra összejöveteli he­lyet, klubot. hoz létre. Bizto­sítja szórakozásukat, további művelődésüket segíti elő. Az öreg harcosok használják ki ezt a lehetőséget és továbbra is segítsék tudásuk, tapasz­talatuk átadásával, a prole­tárinternacionalizmus szelle­mében a termelés fokozásá­nak, a népek közötti barát­ság elmélyítésének, a béke megtartásának, a szocializ­mus építésének szent ügyét. Saját szenvedéseik felsorolá­sával tanítsák meg fiatalsá­gunkat mindenféle reakció ádáz gyűlöletére! A szabad­ság lángoló szeretetére! A fiatal elvtársak, az ifjú­munkások pedig keressék fel régi elvtársainkat, az öreg kommunistákat, kérjék ki ta­nácsaikat, hallgassák meg véleményüket, forduljanak úgy hozzájuk, mint az idő­sebb testvérhez, mint az apá­hoz. Kövessék ebben is a Sze­gedi Városi Párt-végrehaj tó­bizottság olyan fiatal tagját, mint Ladányi Benedek első tilkár elvtársat, aki problémái­val nem habozik a régi elv­társakhoz fordulni. így alakulhat ki az az egész­séges, a fejlődésünket segítő kapcsolat, amely eredmé­nyeinek nyertese maga a magyar dolgozó nép! Éljen pártunk és Központi Vezetősége! Éljenek a régi harcosok! Éljen a Szovjetunió Kom­munista Pártja! A megjelentek szűnni nem akaró lelkesedéssel, hosszan éltették a pártot, a Szovjet­unió Kommunista Pártját, a munkásmozgalom régi har­cosait. Ezután nagy siker mellett kultúrműsort adtak az Alta­lános Munkás Dalegylet tag­jai, a Munkásszínpad régi szereplői. A megjelentek, a munkás­mozgalom régi harcosai so­káig együtt maradtak és el­beszélgettek egymással. Meg­kapóan szép, felejthetetlen és tanulságos volt a munkás­mozgalom régi szegedi har­A harc, az áldozat ered- ctKainak..taJájkgzája,^,

Next

/
Oldalképek
Tartalom