Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-13 / 215. szám

PRÖLETA R)ÁI AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTS A G A N A K LAPJA MAI SZAMUNKBÓL; A NÉPNEVELŐK SEGÍTŐJE A PÁRTSAJTÓ (3. oldal) EGYRE TÖBB KÖZSZÜKSÉGLETI CIKKET VÁSÁROLNÁK A VAROS LAKÓI (3. oldal) ISMERKEDÉSI-EST A BÖLCSÉSZKARON (3. oldai) Épül, szépül Szeged Uj tantermek, kulturális létesítmények, körzeti orvosi rendelők Kulturált, tanult emberekre van szüksége hazánknak. A múltban sokkal több gyermek szeretett volna tanulni, mint amennyi szülőnek lehetősége volt arra, hogy taníttassa gyermekét. Másképpen van ez ma. S hogy az új élet lehetőségeit egyre inkább kihasználhatják a szegedi családok is, bizonyítja ezt például a következő adat: az elmúlt öt év alatt 2200 fővel, 12 százalékkal emelkedett az általános iskolai tanulók száma. Hasonló fejlődés tapasztalható a középiskolák tanulóinak számszerű növekedésében is. Az iskolai élet is megváltozott. Mind az általános iskolákban, mind pedig a középiskolákban 1950 és 55 között 13 százalékkal emelkedett a tanulócsoportok száma. Ugyanakkor több tanterem áll a diákok rendelkezésére is. Például az általános iskolai osztálytermek száma 12. a középiskolai tantermeké pedig 13 százalékkal lett több. A régi és az új tantermeket gondosan felszerelték. Minden nyáron tatarozzák az iskolákat, újjáfestik, szépítik, díszítik — sok százezer forintot költenek rá. Az óvodai férőhelyek száma is jelentősen emelkedett; az állandó területi óvodáké 9 százalékkal, az üzemi óvodáké pedig 19 százalékkal több, mint 1950 előtt. Még szembetűnőbbek ezek az adatok a bölcsődék fejlődésénél. Az oktatási és a népművelési célok megvalósítására az elmúlt ötéves tervben Szegeden közel hatmillió forintot költöttek. A Juhász Gyula Kultúrotthon dísze városunknak. A szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Somogyi Könyvtár bővítése is igen nagy jelentőségű. A színházi átalakítási munkálatok s megannyi „apró* létesítmény: a Kamara Színház, az üzemi kultúrotthonok sora, könyvtárak bővítése, kulturális rendezvények hatalmas száma, mind a közönség jobb szórakozását biztosítják. Az emberek kultúrigényeinek kielégítésével egyidejűleg az egészségvédelem is kiterjedt. A kórházi és klinikai gyógyintézeti ágyak száma az elmúlt öt esztendő alatt 723-al emelkedett. A szakorvosi munkaórák száma majdnem 50 ezer órával — átlagosan napi 120 órával több. Ez azt jelenti, hogy több orvos foglalkozik a megbetegedett dolgozókkal. 1950-ben a körzeti orvosok még magánrendelőkben rendeltek — 1954. év végéig már öt korszerűen felszerelt körzeti orvosi rendelő létesült. Az első ötéves tervben egészségügyi feladatok és létesítmények megvalósítására hatmillió forintot költöttünk. Fejlődött a helyi ipar, a közlekedés, bővült a vízellátás, a közvilágítás A tanács irányítása alá tartozó ipari vállalatok közel két és félmillió forint értékben használták fel a beruházási hitelt az első ötéves tervben. Jelentős építkezés volt a Szegedi Hangszerkészítő Vállalat területén, ahol űj műhely, ebédlő, fürdő, öltöző létesült. A Szegedi Homok-Kavicskitermelö Vállalat dolgozói már nem emberi erővel hordják ki a hajóról a partra a homokot: több szállító-szalagjuk van, amely meggyorsítja és megkönnyíti a munkát. A Seprőgyár műhelyét közel 100 ezer forintos költséggel bővítették, több termelést elősegítő berendezést szereltek be. A Szegedi Nyomda Vállalatnál, a Fémipari és Finommechanikai Vállalatnál • új munkatermek, öltözők készültek. Üj helyiipári vállalatok is alakultak, például a Szegedi Fonalmentő Vállalat. És, hogy a jövőre nézve csak egy adatot közöljünk: megkezdik egy nagy kenyérgyár építését. Jelentős Szeged közlekedésének fejlődése szempontjából az űj autóbusz-járatok rendszeresítése a külterületekre. A rókusi állomásnál a villamos hurokvágánya is megjavította a közlekedést. Az elmúlt öt évben több mint hárommillió forintot fordítottunk a villamosvasút vonalának dorozsmai kiépítésére. A szegedi közlekedésben elért változások még nem elégítik ki a szükségletet, de az elmúlt évtizedekhez viszonyítva öt év alatt hatalmas lépést tettünk előre. Újszeged vízellátásában igen nagy jelentőségű az új víztorony elkészítése. A vízvezetékhálózat hossza az elmúlt öt év alatt körülbelül 16 kilométerrel növekedett. A közvilágítási lámpák száma 1950—54. év végéig kilométerenként 1-el emelkedett. Ezenkívül beruházási hitelből 236 közvilágítási lámpát szereltek fel. Ugyancsak az elmúlt ötéves tervben Szegeden a villanyhálózatba bekapcsolt lakások száma 1500, a villanyhálózatba bekapcsolt fogyasztók száma pedig 2500-al növekedett. II szovjet kormány változatlanul amellett volt és amellett vao, hogy Németország egységes, békeszerető, demokratikus államként egyesüljön — mondotta Bulganyin elvtárs a szovjet—nyugatnémet tárgyalások szombati ülésén Moszkva (TASZSZ). A Szovjet Szocialista Köztársasá- fitt bizonyos félreértésről van gok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége szeptember 10-éri, moszkvai idő szerint 10 órakor tartotta második ülését. Ezen az ülésen 'Adenauer, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja elnökölt. Az ülésen felszólalt N. A. Bulganyin. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője. Adenauer kancellár, a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségének vezetője, von Brentano, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere és W. Hallstein, a Német Szövetségi Köztársaság külügyi államtitkára. N. A. BnlganyJn elvtárs felszólalása Műszaki konferencia a Textilművekben Á Szegedi Textilmüvekben hétfőn — tegnap — műszaki konferenciát tartottak. A megbeszélésen a gyár mérnökei, technikusai művezetői, legjobb sztahánovistái, újítói, munkásai vettek részt. Olt volt a tanácskozáson Szabados István elvtárs, a Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizottság ipari osztályának munkatársa, továbbá a Pamutipari Igazgatóság képviselője is. A konferencián megtárgyalták, hogy mik a teendők a technika fejlesztéséért az 1955-ös évben és az utána következő időben. A műszaki konferenciát megelőzően üzemrészenként beszélték meg a dolgozók a műszaki fejlesztés kérdéseit. Ezeken a megbeszéléseken számos javaslat hangzott el a munka eredményesebbé tételéért. A műszaki konferencia jó előkészítését segítette az újítási ankét is, to"vábbá az a bizottság, amely az üzemrészekben elhangzott, s a jobb munkára tett javaslatol; feldolgozását végezte. Az üzem pártbizottsága tevékenyen dolgozott a műszaki konferencia előkészítésében. A műszaki konferencián Nagy Sándor elvtárs, a Textilművek főmérnöke tartott beszámolót. Bevezetőjében visszapillantást vetett az üzem közel hatesztendős múltjára, fejlődésére. Rámutatott arra, hogy a technika fejlesztésében és alkalmazásában nem lehel megállni, a technika fejlesztésének nincsen határa. Ismertette a technika fejlesztésében elért legutóbbi eredményeket, például a nyújtógépeken az Arisztovmódszer alkalmazását, amelylyel nagyban javították a fonál minőségét. Ahhoz azonban, hogy a Textil művekben tovább növekedjenek az eredmények, szükséges napról napra tenni a korszerű technika, új gyártási eljárások és módszerek alkalmazásáért. A beszámoló részletesen ismertette, hogy a dolgozók eddig milyen javaslatokat tettek. Ezek közül például még ez évben alkalmazásra kerül Bobán József villanyszerelő elgondolása, hogy a tisztítóban lévő szíjváltó mágnes helyett elektromos vezérléses megoldást biztosítsanak. Ez üzembiztonságosabb és hozzájárul a termelékenység növeléséhez is. Nemsokára megvalósítják Huszár Jenőné javaslatát is — átalakítják a csévélő üzemben a hüvelyszállító kocsik emelvényét. Ezzel rongálódásukat fékezik meg. Megvalósítják még ez évben az összes gyürűsfonó gépeken a nyomó hengerek lakkozását és csiszolását, amelynek jelentőségére Kispál Vik tória is rámutatott. A nyomónem tapad úgy a fonál. Még ebben az évben több más műszaki intézkedést hajtanak végre. Például a csévélő üzemben a csomozógép megvalósítása, a tisztító üzem klimatizálása és a kártoló további portalanítása, s a csévélő gépeken az úgynevezett szálrések rögzítése, a fonál minőségének további javításáért. 'Az 1955-cs esztendő után következő időben számos intézkedést hajtanak végre műszaki fejlesztésért. Folynak a kisérlelek, hogy a kártolóban házilag megfelelő előbontó gépet szerkeszszenek, amelynek a működése feleslegessé tenné új kártolók üzemeltetését. Automata telcercsleszedő berendezést is akarnak a gépekre felszerelni. Mindezek és a többi megvalósítandó intézkedések a több, gazdaságosabb munkához segítenek, tovább könnyítve az ember tevékenységét a gépeknél. A következő évben egy szalagegyesítő gépet akarnak elkészíteni, amely a további géplépcsők nyútjómezöinek tehermentesítését jelentené. Kísérleteznek a többi között elektromos fátyol megállító készülék létrehozásán, amely elősemus bűncselekményeit. A német nép más helyzetben volt. A háború azonban hatalmas áldozatokon és nyomorúságon kívül a német népnek sem hozott végeredményben semmit. Fel kell tételezni, hogy a német nép most éppen úgy gyűlöli a háborút, mint a szovjet nép. Ha a szovjet népről és a német népről beszélünk, nem lehet kétséges, hogy gondolataiknak, érzéseiknek e tekintetben bizonyosan sok a közös vonása. Mindenesetre feltételezem, hogy a szovjet nép és a német nép nem akar egy új háborút elviselni és úgy véljük, közeledniük kell egymáshoz, hogy biztosítsuk a békét és a biztonságot, amelyet nem csupán Európa népei, hanem minden nép kíván és amelyben a népek érdekeltek. A Szovjetunió a Német Szövetségi Köztársasággal is normális kapcsolatokat óhajt létesíteni. Ügy véljük, nincsenek olyan komoly érvek, bármiiyen ügyeskedéssel is keressék ezeket, amelyek a jelenlegi körülmények között igazolnák e kapcsolatok rendezésének elodázását. Az hogy a gyár egész kollektíva- ilyen halogatás nem szolgáljának ügyévé kell tenni az új "a sem a szovjet nep, sem a *--•-•«. - nemet nép érdekeit. Akik békére, a béke megszilárdíA szovjet nép jól tudja — mondotta többek között N. A. Bulganyin —, hogy a jelenlegi körülmények között mit jelent a háború. A szovjet nép nem is oly régen átélte ezt, annak ellenére, hogy senkit sem fenyegetett, nem tör idegen földekre és békében akart élni minden néppel. A szovjet emberek a Nagy Honvédő Háború négy esztendeje alatt olyan nyomorúságokat éltek át, oly sok szenvedésen mentek keresztül a hódítók és háborús bűnösök részéről, hogy még most is minden egyes szovjet családnak mély keserűséggel és természetes tiltakozással kell emlékeznie erre. Súlyos veszteségeket és pusztításokat hozott a háború Lengyelország. Jugoszlávia és Csehszlovákia népeinek, Franciaország és Anglia, Belgium és Hollandia népeinek. Egész Európa népei nem tudják elfelejteni és nem felejtik el a második világháborút kirobbantó német militarizmus és fasiztechnika alkalmazását. A műszaki fejlesztéshez elengedhetetlen, hogy a műszakiak a munkások, szakmailag tovább képezzék magukat. Ilyen vonatkozásban is van még tenni való a Texiilmüvekben. A vitában felszólalók értékes javaslatokat is tettek, a munka további megjavítására. A konferencián azonban kevés munkás szólalt fel és viszonylag kevés munkás is vett azon részt. Ez is arra inti és figyelmezteti a gyár vezetőit, hogy nem sikerült a gyár műszaki fejlesztésének kérdéseit maradéktalanul az üzem egész kollektívájának ügyévé tenni. Többet kellett volna tenni a vezetőknek azért is, hogy a konferencián a munkások nagyobb számban vegyenek részt. A Szegedi Textilmüvekben a párt útmutatásával azonban jól kezdtek munkához, a konferencia megszabta a műszaki fejlesztés tennivalóit. A technika fejlesztésében vannak már új eredmények, azonban ezek kezdetiek. Következetesen tovább kell haladni a műszaki fejlesztés útján, minden dolgozót behengerek lakkozásával és csi-lgítené a termelékenység és a vcnva a ™nkába- s eg*szólásával könnyebbé, folyama-! minőség növelését. j szen biztos, hogy újabb szép tosabbá válik a munka, mert-. A beszámoló rámutat arra, eredmények lesznek. tására törekszenek, és valóban tudatában vannak annak, milyen áldozatokat és nyomorúságot hoz magával a háború, azok egyetértenek abban, hogy szükséges rendezni államaink kapcsolatait. Nyugat-Németországban olykor-olykor olyan beszédek hangzanak el, mintha a Szovjetunióval „az erő helyzetéből* kellene tárgyalni. Mi nem szólhatunk gúny nélkül az ilyen érvelésekről. Az ilyen érvek fölött csak mosolyogni lehet. Ha valaki tudja, hogy mit jelentett a Szovjetunió és mit jelent most, úgy a német Wehrmacht. Németország, a német nép tudja. Mit lehet mondani azokról a kijelentésekről, amelyek Nyugat-Németországban az „erő-helyzetről* hangzanak el? Erről bizonyára azok beszélnek, akiknek még a második világháború tanulságai sem elegendők. Ügy vélem, hogy mi. a jelen tárgyalások részvevői egyetérthetnénk abban, hogy ha bárki közülünk most ilyen állásponthoz tartaná magát, akkor a Moszkvában kezdődött tárgyalásoknak semmi értelmük sem lenne. / Adenauer szövetségi kancellár úr első kérdésként a hadifoglyok problémáját említette. Véleményünk szerint szó, A Szovjetunióban nincs semmiféle német hadifogoly. Minden német hadifoglyot szabadon bocsátottunk és hazaküldtünk. A Szovjetunióban csupán a volt hitlerista hadsereg háborús bűnösei tartózkodnak, olyan bűnösök, akiket a szovjet bíróságok a szovjet nép, a béke és az emberiesség ellen elkövetett különösen súlyos bűntettek miatt elítéltek. Valóban országunkban szeptember elsején 9626 háborús bűnös maradt. Ezek azonban olyan emberek, akiknek a legemberségesebb szabályok és mértékek szerint is, mint bűnösöknek, börtönben a helyük. Ezek olyan emberek, akik kivetkőztek emberi mivoltukból, ezek martalócok, gyújtogatok, a nők, gyermekek és aggok gyilkosai. A szovjet bíróságok érdemük szerint ítélték el őket és nem tekinthetők hadifoglyoknak. A szovjet nép nem feledkezhetik meg a bűnöző elemek által elkövetett olyan súlyos bűntényről, mint 70 ezer embernek a kievi Babij vízparton történt kivégzése. Nem feledkezhetünk meg a német koncentrációs táborokban kivégzett, gázkamrákban elpusztított és élve elégetett emberekről. Vajon elfeledhető-e az a sok-tonnányi női haj, amelyet az agyonkínzott asszonyokról vágtak le és amelyet a majdaneki haláltábor raktáraiban gyűjtöttek össze, Mi, akik itt jelen vagyunk, saját szemünkkel láttuk mindazt, ami Majdanekben történt. A majdaneki és auschwitzi haláltáborokban több mint ot és félmillió teljesen ártatlan embert gyilkoltak meg. Az ukrán nép sohasem feledi el a Harkovban ártatlanul kivégzett embereket, akiket ezrével lőttek agyon és fojtottak meg. Meg tudnám nevezni a szmolenszki, krasznodari, sztavropoli, lvovi, poltavai, novgorodi, oreli, rovnói, kaunaszi, rigai és sok más koncentrációs tábort, ahol a hitleristák sok százezernyi szovjet polgárt kínoztak halálra. Nem lehet elfelejteni az ártatlanul meggyilkolt, megfojtott, élve eltemetett embereket, nem mehetnek feledésbe a felperzselt városok és falvak, a megölt asszonyok, fiatalok és gyermekek. Es ez az általam említett 9626 ember olyan bűnöző elem, aki ezeket a szörnyű bűncselekményeket elkövette. Meg szeretném továbbá jegyezni, hogyha itt megvizsgálnánk e bűnösök kérdését, akkor úgy kellene eljárni, hogy ebben részt vegyenek mind a Német Szövetségi Köztársaságnak, mind a Német Demokratikus Köztársaságnak a képviselői. Ez a kérdés érinti Németország mindkét részét. Minthogy nem gondoljuk, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége az adott feltételek mellett kívánatosnak tartja az említett kérdés megvizsgálását a Német Szövetségi Közfársa(Folytatás a 2. oldalon^