Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-10 / 213. szám

OÍIMRGYRRORSZRG 2 Szombat, 1955. szeptember 10. Megkezdődtek a Szovjetunió és a Kémet Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének tárgyalásai Moszkva (TASZSZ) Moszkvában szeptember 9-én moszkvai idő szerint délelőtt 11 órakor megkezdődtek a tárgyalások a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége között. A tárgyalások a Szovjetunió kezdeményezésére folynak. A Szovjetunió június 7-i jegyzékében javasolta, hogy rendezzék a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatait és e célból vitassák meg a két állam közvetlen diplomáciai és kereskedelmi, valamint kulturális kapcsolatai megteremtésének kérdését. A Szovjetunió részéről a tárgyalásokon résztvesz: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és a Szovjetunió külügyminisztere, M. G. Pervuhin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, I. G. Kabanov külkereskedelmi miniszter, V. Sz. Szemjonov. a Szovjetunió kíilügyminiszterhelyettese. A Német Szövetségi Köztársaság részéről a tárgyalásokon részvesz: K. Adenauer dr. szövetségi kancellár, (a küldöttség vezetője), von Brentano dr. külügyminiszter, HalLstein dr. külügyi államtitkár, Globke dr. államtitkár, Blankenhorn nagykövet, W. Grewe dr. minisztérium igazgató, Reinhardt dr., a gazdasági minisztérium igazgatója, Scherpenberg dr„ a külügyminisztérium kereskedelempolitikai osztályának vezetője, von Trützschlor dr., a külügyminisztérium kulturális osztályának vezetője, von Eckliardt nagykövet, Mohr dr. követ, a külügyminisztérium protokollosztályának vezetője, von Walter dr. követ, Müller dr. minisztérium igazgató és dr. Koch. A tárgyalásokon ezenkívül résztvesz K. Arnold, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, Észak-Rajna—Vesztfólia miniszterelnöke, Kíesinger, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke és Scfhmid, a Bundestag külügyi bizottságának elnökihelyettese. A tárgyalások N. A. Bulganyin megnyitó beszédével kezdődtek. Ezután Adenauer kancellár tett nyilatkozatot, 11 éve szabad Bulgária JV. A. Bulganyin elviára megnyitó beaxéde Kancellár Ür, Uraim! A szovjet kormány nevében üdvözlöm önt, Kancellár Or és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségét Moszkvában, a Szovjetunió fővárosában. Ma kezdődő tárgyalásainkat. a Szovjetunió kormányának és a Német Szövetségi Köztársasag kormányának jegyzékváltása előzte meg. Mint önök tudják, a szovjet kormány javasolta a Német Szövetsegi Köztársaság kormányának, tárgyalják meg országaink közvetlen diplomáciai és kereskedelmi, valamint kulturális kapcsolatai megteremtésének kérdését. A szovjet kormány abból indul ki, hogy országaink normális kapcsolatainak megteremtése megfelel mind a Szovjetunió, mind pedig a Német Szövetségi Köztársaság érdekeinek. A kapcsolatok ilyen rendezése megfelel az európai béke megszilárdítása és a nemzetközi feszültség további enyhítése feladatának. Ez pedig feltétlenül létfontosságú érdeke a két országnak. A két elmúlt világháborúban a Szovjetunió és Németország népei a legnagyobb áldozatokat hozták és a legnagyobb anyagi veszteségeket szenvedték. A legutóbbi világháború okozta hatalmas rombolások következményei még ma sem tűntek el teljesen. Még súlyosabbak azok a veszteségek, amelyeket a hitleri hódítók bűnös háborús kalandjának következtében hozzátartozóikat elvesztő szovjet családok milliói szenvedtek. Szenvedtek ettől a kalandtól a német csalódok milliói is. A történelem meggyőzően szól arról, hogy a két nép közti ellenségeskedés és elidegenedés időszakai csak nélkülözéseket és szenvedéseket hoztak nekik. És viszont a Szovjetunió és Németország népeinek mindig nagy hasznára volt jó kölcsönös kapcsolatuk és együttműködésük. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság normális kapcsolatainak megteremtése érdeke Európa más népeinek is. Európa más népeinek minden alapjuk megvan arra, hogy aggódjanak bizonyos körök azon tervei miatt, amelyeikkel azok akadályozni akarják országaink viszonyának javulását, s a normális kapcsolatok hiányát arra akarják felhasználni, hogy ellenségeskedést szítsanak a Szovjetunió és NyugatNémetország között. Az ilyen tervek új, még pusztítóbb európai háború veszélyét idézik fel, fenyegeti Európa népeinek biztonságát. Ezért annak, aki az európai béke szilárdítására törekszik, feltétlenül kívánnia kell a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaág kapcsolatainak normális' sá tételét. A bizalom és a kölcsönös érdekek tiszteletén alapuló normális kapcsolatok megteremtése elhárítaná az akadályokat az országaink közti békés együttműködés útjából és ezzel elősegítené az európai népek biztonságának megszilárdítását. A szovjet nép a legutóbbi háborúban hozott súlyos áldozatok és az elszenvedett pusztítások ellenére nem viseltetik rossz érzelmekkel a német nép iránt. Ezt mutatja a többi között az a tény, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között jó, baráti kapcsolatok létesültek. Ezek a kapcsolatok az egyenjogúság, a szuverénitás kölcsönös tiszteletben tartása és a belügyekbe való be nem avatkozás elvein alapulva fejlődnek és szilárdulnak. A szovjet kormány azonban, amennyiben ez tőle függ, jó kapcsolatokat szeretne a Német Szövetségi Köztársasággal is. Ügy hisszük, hogy az ilyen kapcsolatok megteremtésének nem lehet akadálya, ha a Szovjetunió és Németország népeinek érdekeiből, valamint az európai béke fenntartásának érdekeiből indulunk ki. Közömért, hogy a genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet elősegítette a nemzetközi feszültség enyhülését. Most javultak az államok közeledésének, egymás iránti bizalmuk megteremtésének lehetőségei. Természetes, hogy ez a közvélemény széleskörű támogatására talált és rokonszenvet keltett mindkét országban. Ez még inkább szükségessé teszi, hogy közvetlen diplomáciai kapcsolatok megteremtésével normálissá tegyük államaink viszonyát. Mint ismeretes, a szovjet kormány hozzájárult ahhoz, hogy itt eszmecsere folyjék Németország egysége helyreállításának kérdéséről. Ennek során feltétlenül tekintetbe kell venni azokat a komoly akadályokat, arfielyek a párizsi egyezmények érvénybelépte után ezen az úton keletkeztek. A párizsi egyezmények értelmében a Német Szövetségi Köztársaság belépett bizonyos katonai csoportosulásokba és folyik Nyugat-Németország remilitarizálása. Ezenkívül hangsúlyozni kell a következőt: a szovjet kormány mindig elismerte, hogy Németország újraegyesítése kérdésének megoldása mindenek előtt mamiknak a németeknek az ügye, viszont számolni kell a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság létezése adta reális feltételekkel és azza', hogy e fontos feladat megoldásának összhangba kell lennie a béke és az európai biztonság szavatolását szolgáló megfelelő nemzetközi egyezményekkel. A Szovjetunió a maga részéről rendületlenül híve volt és marad annak, hogy Németország egységét, békeszerető és demokratikus államként kell helyreállítani, A szovjet kormány kifejezi reményét, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak megteremtése meg fog felelni azon rendezetlen kérdések megoldásának, amelyekhez mindkét félnek érdeke fűződik. Feltétlenül látni kell azt is, hogy az országaink közti normális kapcsolatok hiánya további nehézségeket okoz a német nép fő általános nemzeti problémájának, a demokratikus német állam egysége helyreállításának megoldásában. Az elmondottakból kiindulva a szovjet kormány java* solja, teremtsenek diplomáciai viszoijyt a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között és állapodjanak meg arra nézve, hogy a Szovjetunió nagykövetséget létesít Bonnban, a Német Szövetségi Köztársaság pedig Moszkvában, továbbá, hogy nagyköveteket cserélnek. Az erre vonatkozó szükséges megállapodás megkötése sok tekintetben elősegítené az országaink közti kereskedelem fejlődését. Javasoljuk az e kérdésre vonatkozó eszmecserét is. Mint ismeretes, a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kereskedelem jelenleg igen korlátozott és ingatag jellegű, pedig megvan a lehetőség arra, hogy ezt az ügyet a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió kölcsönös előnyére szilárd alapra helyezzük. Ilymódon a legközelebbi években komolyan növelni lehet az áruforgalmat és fejleszteni lehet a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatokat megfelelő hosszúlejáratú egyezmények alapján. A szovjet kormány továbbá úgy véli, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság tudományos, kulturális és műszaki együttműködésének megteremtése és fejlesztése megfelelne népeink érdekeinek. Hasznos volna, ha megteremtenénk a két ország ipara, mezőgazdasága, kereskedelme, tudománya és kultúrája képviselőiből álló küldöttségek, valamint a sportküldöttségek és turisták cseréjét. E meggondolások előterjesztésekor abból indulunk ki, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya a jegyzékváltás során a maga részéről hajlandónak nyilatkozott az országaink közti i diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok megteremtése kérdésének, valamint az ezzel kapcsolatos kérdéseknek megtárgyalására. Végezetül engedjék meg, hogy kifejezzem reményemet, hogy tárgyalásaink eredményei gyümölcsözők lesznek, hogy tárgyalásaink elvezetnek a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak rendezéséhez népeink érdekében, az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében. T1 izenegy évvel ezelőtt,' 1944. szeptember 9-én a Hazafias Arcvonal zászlaja köré tömörült bolgár nép Kommunista Pártja vezetésével és a diadalmas Szovjet Hadsereg támogatásával a felkelés fegyveréhez nyúlt s megdöntötte a monarcho-fasiszta burzsoázia uralmát. A hatalom a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt aktív irányításával a nép többségének, a városok és falvak dolgozóinak a kezébe került. A népi uralom ezen aránylag rövid időszaka alatt Bulgária fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező országgá alakult át Az ország népgazdasága szocialista alapon tervszerűen fejlődik. A dolgozó nép. a legfontosabb termelőeszleözök birtokában olyan lendületes építömunkába fogott, aminőt még sohasem látott az ország: üzemek, gyárali, villamos erőmüvek, vízduz^asztók épülnek, s új ipari központok keletkeznek. Üj iparágakat teremtettek. Például megteremtették a vaskohászatot, a gépgyártást, az elektromosipart. stb. Megfeszített erővel folyik a nehéziparnak, a termelési eszközöket gyártó iparnak a fejlesztése. Az ipar urakodó helyzetbe került: a népgazdasági termelés egészének 55.9 százaléka immár az iparra esik. Az eredmények a mezőgazdaságban is számottevők. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, s főképp a gép- és traktorállomások nagy sikereket értek el a mezőgazdaság anyagi és technikai alapjának megerősítésében és a terméshozam növelésében. A kultúra soha sem látott virágzásnak indult. A szeptember 9-i győzelmet követő kulturális forradalom az óvodai oktatástól a felsőoktatásig a közoktatás egészét átformálta. A különféle fajtájú és fcfkú iskolák száma megsokszorozódott, s a könyvtárakban, tudományos intézetekben, öntevékeny együttesekben a dolgozók tömegei vehetnek részt az új bolgár kultúra építésében. Virágzik a tudomány, az irodalom, a színház, a film és a zene, s a bolgár nép egyre nagyobb tömegeit mozgatja meg. Bolgár Népköztársaság, mint a Szovjetunióvezette béketábor hű tagja, következetes békepolitikát űz, a békés együttműködésre törekszik minden néppel, de különösen a szomszéd népekkel. A bolgár külpolitika alapja a békeharc, mert csak a tartós béke biztosíthatja Bulgária sikeres szocialista fejlődését. A békepolitika. Bulgária történetében elsőizben a bolgár külpolitika fő tartalma lett. A népi kormányzat békeszerető politikája a szocializmus békés építésében, a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és a népi demokratikus országokkal való testvéri barátságban és együttműködésben talált konkrét kifejezésre. A bolgár kormány fenntartás nélkül támogatja a Szovjetuniónak az új világháború megakadályozására. a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló nagyjelentőségű kezdeményezéseit s maga is termékeny kezdeményezéseket tesz a szomszédos Balkán-államokkal való kapcsolatok rendezi- töttek, felélénkítették a kul» sére. turális kapcsolatokat A nemzetközi feszültség, de különösen a Balkánon uralkodó feszültség enyhítésének politikája konkrét eredményekkel járt s ezeket az eredményeket tükrözi Bulgária viszonyának megjavulása Jugoszláviával, Görögországgal és Törökországgal. 1954. május 22-én Bulgária helyreállította a diplomáciai kapcsolatot Görögországgal. Rendezték a vitás határkérA Balkán-félsziget békéjének megszilárdítása szempontjából nagyjelentőségű, volt az a látogatás, amelyet a szovjet koimány küldöttség Jugoszláviából hazajövet Bulgáriában tett. 'Tárgyalásaik folyamán á felek arra a közös nézetre jutottak, hogy a Szovjetunió és Bulgária baráti együttműködése Jugoszláviával jótékonyan befolyásolja a A dimitrovgrádl -Sztálin* vegyikombinát déseket, kereskedelmi egyezményt kötöttek s újra felvették a postaforgalmat. A bolgár kormány kezdeményező lépéseket tett és készségét fejezte ki a Jugoszláviával fennálló vitás kérdések közvetlen tárgyalások útján való megoldására. Rendezték a határkérdéseket, kereskedelmi egyezményt köSzovjetuniónak és Bulgáriának más szomszéd országokkal, például Görögországgal és Törökországgal való kapcsolatait is. A bolgár nép legnagyobb nemzeti ünnepén büszkén tekint vissza elért sikereire, s rendületlenül bízik a béke és a szocializmus erőinek győzelmében. A Biztonsági Tanács felszólította Israedt és Egyiptomot, szigorúan tartsák be a fegyverszüneti egyezményt New York (TASZSZ) A Biztonsági Tanács szeptember fián Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok küldöttségének kérésére ülést tartott, hogy megtárgyalja az egyiptomi és az izraeli fegyveres erők között az egyiptomi—izraeli határon az utóbbi időben történt incidenseket. A Biztonsági Tanács több felszólalás után egyhangúlag elfogadta Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok küldöttségének határozati javaslatát, amely helyesléssel állapítja meg. hogy mindkét fél elfogadta az ENSZ palesztinai fegyverszüneti bizottsága vezérkari főnökénele a haladéktalan tűzszünetről szóló felhívását. A Biztonsági Tanács felhívj ja a két félt, tegyen meg minden szükséges intézkedést e térségben a rend és nyugalom helyreállítására, a többi között tartózkodjék a további erőszakos cselekményektől és ezután tartsa tiszteletben a tűzszünetet. Rövid külpolitikai hírek Meghalt Mír.dszeníy Ödön, az Operaház Kitünö haritonisláia Dr. Mindszenty Ödön, az Állami Operaház magánénekese, a kitűnő baritonista péntekre virradó éjszaka, 46 éves korában, hirtelen elhúnyt. Az Operaház színpadán több kiváló alakításával — közöttük a Sevillai borbély Figaro-jával és a Varázsfuvola Papageno-jával — tette emlékezetessé nevét. Operaházi munkásságán kívül országos hírnevet és népszerűséget szerzett mint dalénekes is. Temetése előreláthatólag kedden lesz, j Szófia (TASZSZ) Szeptember 8-án Szófiában ünnepi gyűlést tartottak Bulgária felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából. A gyűlés elnökségében helyet foglaltak a Bolgár Kommunista Párt és a kormány vezetői: Georgi Damjanov, Anton Juj gov, Georgi Csankov, Rajkó I Damjanov, Todor Zsivkov,' Encso Sztajkov, Ivan Mihajlov, Georgi Trajkov, valamint J. K. Prihodov, a Szovjetunió szófiai nagykövete és társadalmi, továbbá tömegszervezetek vezetői. Berlin (MTI) Montgomery tábornagy és kísérői csütörtökön délután tárgyalásokat folytattak a német szövetségi hadügyminisztérium katonai osztályának tagjaival a német haderők felépítéséről. • Belgrád (MTI) A görög királyi pór — amely nyolcnapos látogatáson van Jugoszláviában — csütörtökön délelőtt meglátogatta Tito elnököt és feleségét. A iátogatás egy óra hosszat tartott. • Peking (Új Kína) 755 Csang Kaj-sek-féle amerikai gyártmányú repülőgép augusztusban összesen 420 alkalommal tört be Kína légiterébe Fueslang, Csöcsiang és Csiangszu tartományok felett. Ugyanezen idő alatt Csang Kaj-sek hadihajói ' és a Kimoj-szigeti tüzérség ütegei 370 sorozatot adtak le Fucsien tartomány partvidékére, a partmenti szigetekre és a nyílt tengeren tartózkodó teherszállító hajókra. A kínai népi felszabadító hadsereg légiereje és légelhárító egységei augusztusban lelőttek 5 kuomintang-gépet. A felszabadító hadsereg partmenti védelmi egységei viszszavertek két csangkajsekista fegyveres csoportot, amelyek Fucsiennél szálltak partra. # New York (MTI) A londoni rádió jelentése szerint az amerikai California-államban óriási erdőtüzek pusztítanak, amelyeknek eloltására eddig 1500 tűzoltót vezényeltek ki. A jelentések arról számolnak be, hogy a tűz eddig 14.000 acre erdőséget pusztított el. — A Zeneművészeti Szakiskola (Sztálin körút 77) szeptember 14-én, szerdán délután 6 órakor tartja hangversennyel egybekötött tanévnyitó ünnepélyét. Előtte, délután 3 órakor lesz a növendékek órabeosztása. Az ünnepélyen minden érdeklődőt szívesen lát a szakiskola vezetősége^ .„. • AZ INDIAI Mahanida folyó elárasztott hatezer négyzetméternyi területet, amelyen három millió főnyi lakos él. 400 falu viz alatt áll. Kettőszázezer ember maradt hajlék nélkül, mintegy 130 ember életét vesztette,