Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-08 / 211. szám

Csütörtök, 1955. szeptember 8. 5 OELMüGYIIRORSZAG A bábolnai ütüsfogat Tudósítás a magyar mezőgazdaság nagy seregszemléjéről A Csongrád megyei lovak sikere Pesten Valamikor a magyar nép­ről Európa-szerte az a hír járta, hogy lovasnemzet, őse­ink tényleg lóháton jöttek be Veredkénél, s ha az azóta el- j telt jó néhány század folya- . mán a ló el is veszítette, mint | közlekedési eszköz fő szerepét, napjainkban — a gépek vilá­gában — is nagyfontosságú a lótenyésztés. Bizonyítja ezt az is, hogy az állam jelentős ál­dozatokkal segíti elő a lóte­nyésztés fejlesztését, más­részt viszont igen sóik lovat ad el külföldre. Ausztriába, Bulgáriába, Belgiumba, a­Ssovjetunióba, Hollandiába, Lengyelországba, Olaszor­szágba, Svájcba, Csehszlová­kiába és újabban Jugoszlávi­ába exportálunk kiváló kan­cákat és méneket. Nagy mé­neseink: a kisbéri, a bábolnai, és a mezőhegyesi viláj^zerte híresek. Nyolc hatalmas istállóban mutatták be a magyar lóte­nyésztés színe-javát az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítá­son. Kovács László elvtárs­sal, a Hódmezővásárhelyi Méntelep vezetőjével járjuk az istállókat. Ugyanis Kovács elvtárs gondjaira bízta a Földmüvelésügyi Minisztéri­um az istállók és a lovasbe­mutatók gondját-baját, de e bokros elfoglaltság közepette, is szakít időt arra, hogy az új- j ság útján beszámoljon a Pes­ten elért eredményekről. Az istállókban fajták sze­rint csoportosították a lova­kat. A megbízható, kevésbé igényes magyar lovak mellett állnak az élénk, remektestű mezőhegyesi félvérek, majd a sárgaszínű gidránok sora­koznak békésen ropogtatva az abrakot. Egy másik istállóban a megyében, különösen a Csa­nádi részen kedveit nóniu­szok, majd az igénytelen li­picaiak kapkodják fejüket: szokatlan a sok látogató. Ez­után a nemes arab lovakhoz jutunk el. Minden idők lóte­nyésztőinek az arab ló jelen­tette a tetszetős külső, a sze­lídség, az igénytelenség, az acélosfinom szervezet és a ki­tartás megtestesülését. Két fajtát láttunk itt a kiállítá­son: a kecsestestü arab fajtát és az arab telivéreket. Egy másik istállóban kisbéri lo­vakat láttunk, amint Kovács elvtárs mondja, ezeket a lo­vakat ma is az 1854-ben ala­kított kisbéri ménes tenyész­ti. Élénk és gyors ez a lófajta. Az utolsó istállóban viszont hidegvérű, nagytestű ausztri­ai eredetű, majd belga és francia lovakkal nemesített hidegvérű lovakat állítottak ki. Jól dolgoznak — üres a gépszín — Pillanatkép a Deszki Gépállomásról — Az egyik istállóban Zsoldos Imrével, a Hódmezővásárhe­lyi Méntelep fedeztető állo­más vezetőjével találkozunk. Nyomban megismerjük, hi­szen arcképét a bejáratnál már láttuk az élenjáró lóte­nyésztők fényképei között. S most hármasban járjuk az is­tállókat. Nem véletlen, hogy éppen Kovács László elvtárs a kiállítás lótenyésztési be­mutatójának vezetője, hiszen a Hódmezővásárhelyi Ménte­lep számos alkalommal volt, s jelenleg is első az ország­ban, mert fedeztetési tervét 101 százalékra teljesítette, a csikózási arány pedig 51.3 százalékos. Az egyik híres mén, a 3311. számú "Furioso* — amely nemrégiben még Szegváron fedezett — az el­ső díjat nyerte meg, a mén­telep 33. számú ,.North Star" nevű ménje pedig második díjat kapott. A nagydíjat egy 20 éves nonius kanca kapta, amely a mezőhegyesi mén te­lepről került a kiállításra. Hetekig vannak itt a lovak, tehát előfordul időközben, hogy örömteli „családi ese­mény" következik be. Az ugyancsak első díjas 98. szá­mú „Neopolitano" — a Bá­bolnai Törzsállattenyésztő ÁG kancája — augusztus 19­én a kiállításon ellett egy ta­karos kiscsikót. Persze az itt­létei, a megváltozott takar­mány, befolyással van az állatokra. Lajos Lajos és Bonka Lajos, az eperjesi Ifjú Gárda TSZ lógondozói mondják, hogy kicsit fakult a "Csillag* szőre, — amely egyébként oklevelet kapott, — meg a "Lujzáé*, de majd visszaszerzik otthon. A Csongrád megyei lovak ! egyébként szépen szerepel- . tek. Tíz lovat vittek Pestre I Különvonat viszi a szegedi tanulókat __ a Mezőgazdasági Kiállítás megtekintésére Szeged Megyei Jogú Város oktatási osztálya szeptember el­sején felhívta Szeged középis­koláinak és általános iskolái­nak figyelmét arra, liogy a Mezőgazdasági Kiállításra M­!ő számú jelentkezés esetén, különvonatot szándékozik indí­tani. A szegedi tanulóifjúság ér­deklődését bizonyítja, hogy 3-án délig már 900 tanuló jelentke­zett a különvonatra, s így lehe­tővé vált a különvonat meg­szervezése. Az oktatási osztály közlése szerint a különvonat szeptem­ber 16-án, pénteken reggel 6 óra 10 perckor indul és 17-én, szombat este 20 órakor indul vissza Budapest Nyugati-pálya­udvarról. A kirándulás első napján a szegedi tanulók együttesen megtekintik a kiállítást, a má­sodik nap pedig az iskolák kü­lön-külön szervezik meg prog­ramjukat, illetve tekintik meg Budapest szépségeit. A tanulók pénteki elszálláso­lását központilag biztosította az oktatási osztály. — Az Állami Zeneiskola igazgatósága az 1955/56-ik tanév kezdésére vonatkozólag a következőket közli: Tanév­nyitó ünnepség e hó 18-án, vasárnap délután 5 órakor a konzervatórium (Sztálin krt. 77) nagytermében lesz. Az előképzősök órabeosztása 19-én, hétfőn délután 5 óra­kor lesz. A zongora-, hege­dű-, cselló-, klarinét-szakos tanulók 21-én, szerdán je­lenjenek meg órabeosztásra a következő sorrendben: II. osztályosok (volt előképzősök) 2 órakor, III. osztályosok 3 órakor, IV. osztályosok 4 órakor, V. osztályosok 5 óra­kor, a többiek és énekszakos tanulók 6 órakor. Akik dél­után járnak iskolába, azok délelőtt 10 órakor jelentkez­zenek beosztásuk végett. Az órabeosztásokat a Zeneiskola Tábor utca 3. szám alatti in­tézetében végezzük, Magyar—csehszlovák rádiós egyezményt irtak alá A Csehszlovák Rádió és a Magyar Rádió vezetői között az elmúlt napokban megbe­szélések folytak Budapesten a két ország rádiójának együttműködéséről. A tár­gyalások eredményeként a két rádió vezetői szeptem­ber 6-án egyezményt írtak alá, amely a Csehszlovák és a Magyar Rádió különböző műsorainak kicserélésére, a két rádió munkatársai kö­zötti rendszeres tapasztalat­cserére vonatkozó megállapo­dásokat tartalmaz. A CSEHSZLOVÁK posta­igazgatóság új bélyegsorozatot adott ki a cseh és a szlovák népviseletek képeivel. és ezek közül hét díjat, illet­ve oklevelet kapott. Máriás Ferenc vásárhelyi egyéni gazda "Kedves* nevű arab félvér lova a harmadik díjat, a vásárhelyi — mátyáshalmi Csapajev TSZ két gyönyörű galgóci telivér csikaja, a »Szöszi« és a "Pettyes*, ok­levelet kaptak — újságolja büszkén gondozójuk, Posztós bácsi. Olyan magas pontszá­mot értek el, hogy akár az első díjat is megkaphatták volna, de a csikókat nem dí­jazták, s most a fogatversenv során kell maid helytállniok. A székkutasi Petőfi TSZ hat éves "Nórája* viszont első díjat kapott. A Petőfi TSZ egyébként a többi termelő­szövetkezettel összefogva, kö­zös csikótelepet akar most létesíteni és bizonyos, hogy még tovább is sikerek koro­názzák majd ennek a szövet­kezetnek lótenyésztését. Az előbb, amikor a Csapa­jev TSZ csikajairól beszél­tünk, — a fogatversenyt em­lítettük. S itt kell néhány szót szólni arról, hogy a lóis­tállók mellett kedves vásár­helyi ismerőssel találkoz­tunk. Németh Andrással, aki társaival a Hódmezővásár­helyi Mezőgazdasági Kisipari Szövetkezet által rendelésre készített nyolc különböző tí­pusú könnyű kocsiját hozták bemutatni a kiállításra. Ezek­ből a kocsikból jut az Agrár­tudományi Egyetem gödöllői gazdaságába, s Szilvásváradi Állami Gazdaságba, Mezőszi­lasra és az ország más részé­be, hirdetve a vásárhelyi ko­csikészítők mesterségbeli tu­dását. S az egyik kocsi elé befogva repül majd a két mátyáshalmi csikó is, s re­méljük, újabb sikereket sze­reznek a csongrádmegyei ló­tenyésztésnek. Rácz Lajos A MAHART érfesíli az utazóközönséget, hogy Csongrád—Szeged kö­zött a hajójáratot szeptem­ber 7-én, szerdán újra meg­indította. A hajó a kiadott menetrend szerint közleke­dik. Üres az udvar és üres a szín: egyetlen gép sem tar­tózkodik bent az állomáson, mind kint dolgozik a határ­ban. Csak az irodán van né­mi élet: folyik az őszi kam­pány szervezése. Nem kis munka hárul a Deszki Gépállomásra, öt köz­ség dolgozó parasztságát, ezen belül tíz termelőszövetkezetet kell gépi munkával ellátnia. A gondjára bízott körzet szántóterülete 22 ezer hold. Bizony, ha terményben szá­mítanánk a gépállomás fele­lősségét, jónéhány ezer tonna, vagy még inkább vágón nyomná a gépi munka deszki előőrseinek vállát... De nincs mit szégyenkezni­ük. Itt van például a körze­tükbe tartozó szövetkezetek közül a deszki Kossuth. Föld­jein az idén is búzából 11 5 mázsa, árpából 21 mázsa, zab­ból 13.5 mázsa volt az átlag­termés. Igaz. hogy a Kossuth­beliek meg is adják a mód­ját, s különösen a talajmun­kánál kiméleilen minőségi igényekkel lépnek fel. Kinn állunk a szövetkezet egyik szántás alatt álló ga­bonatábláján, ahol éppen a gépállomás egyik nagytelje­sítményű lánctalpasa készíii elő az őszi vetés alá a talajt. Egyenletes iramban halad kö­rül az erőgép, a ráakasztott ' eke fogai mélyen belevásnak a földbe. Jó zsíros rögök buk­nak egymásra — olyan feke­tén csillognak, mint a frissen bányászott szén. Kísérőm, az agronómus megméri a szán­tás mélységét: 36 centi, de helyenként megvan negyven is. Ilyen mélyített mélyszán­tást nem mindenütt lehet vé­gezni, de itt lehet, mert már előzőleg is jó volt a talajmű­velés. Az idén búza termett ezen a táblán; most őszi árpa alá szántják. A tábla végén fölbukkan Török elvtárs, a tsz elnöke. Ellenőrizni jött ő is, s fürké­sző szemekkel vizsgálja a megforgatott talajt. — Tárcsázni kellene, még­pedig sürgősen! — mondja. A sztalinyec megint kanya­rodik egyet, s ideér mellénk. Melegen tűz a déli nap, Tóth elvtárs traktoros átadja helyét váltótársának, Holcvaldt Já­nosnak. s ebédelni indul. Megkérdezzük tőlük, mennyi a napi teljesítményük. — Hat katasztrális hold. Nyújtott műszakban. Mély­szántással. — Hát az elnök elvtárs meg van-e velük elégedve? Török elvtárs hamiskásan elmosolyodik és így felel: — Mondom én nekik, hogy ha így folytatják, még a ha­lottakat is felbolygatják .:, — Keressük ám Attila koporsóját — replikáz vissza Tóth elv­társ. — Mert úgy hírlik, erre van.:, Ezen a lánctalpason kívül még három traktor dolgozik a Kossuth földjein, no meg egy Zetor-traktor, amely a hozzá kapcsolt zetoros fűka­száló géppel éppen az egyik nagy lucernatáblát kaszálja. Öröm nézni ezt a fürge és ügyes gépet, amely hasznos működésével 16 ember mun­káját takarítja meg. A fő fi­gyelem persze a talajművelő erőgépekre irányul, hiszen a jövő héten már neki alcarnak látni a vetésnek. — Azt akarjuk, hogy mire a többi szövetkezetek fölébrednek, mi már be is fe­jezzük a vetést — foglalja össze őszi programját Török Imre tsz-clnök. Ebben természetesen van némi túlzás, hiszen másutt sem alszanak éppen. Erről semmi nem tanúskodik job­ban, mint a gépállomás ki­ürült udvara. — Már több mint 96 száza­lékban sikerült az őszi kam­pány munkáira szerződést kötni — tájékoztatnak ben­nünket a gépállomás vezetői. — A szerződések túlnyomó részét a tsz-ek kötötték, de kivétel nélkül minden jelent­kező egyéni igényeit is szá­mításba vettük. Aki jelentke­zik, azzal megkötjük a szer­ződést. S ha ehhez saját ka­pacitásunk nem volna ele­gendő, igénybe vesszük a szomszéd gépállomások segít­ségét. Megtudjuk továbbá, hogy az állomás erőgépei a cséplés befejezése után 24 óra alatt átálltak az őszi munkákra; komolyabb kiesés egyáltalán nem volt. Jelenleg az összes erőgépek kinl vannak a földeken és teljes kapaci­tással dolgoznak. Augusztus utolsó dekádjában kis híján 2000 normálhold volt az együttes teljesítmény. A mos­tani dekádban ennél valami­vel többre: 2200—2300 nor­málholdra számítanak. A két dekád eredménye együtt már csaknem egyharmadát fogja jelenteni a teljes őszi tervfel* adatnak. — Kik a legjobbak? — Az első őszi dekádok versenyértékelése még nem készült el, de megemlíthetjük Balla Józsefet és váltótársát, Simon Imrét, akik az előző dekádban 104 normálholdat végeztek el és ilymódon 150 százalékra teljesítették tervü* ket. De szinte kivétel nélkül mindenki nagy lendülettel dolgozik, ki-ki igyekszik a legügyesebb módszerekkel meggyorsítani a munkát. Ifj; Kószó Imre például az egyik szomszédos szövetkezet föld­jén három dűlőt egybe fogott, hogy kevesebbet kelljen fo­rogni; éppen csak a közbeső utaknál emelte ki az ekét, így persze nagyobb a telje' sítmény. De érthető az igyekezet; mert megvan hozzá a jó keresel. Már az elmúlt hónapban in 1500—1600 forint volt a trak­torosok körében az átlagos kereset; de most. hogy a csép­lésről átálltak az őszi szántás­ra, 2000 forintra is fel fog menni. — Teljesítik-e október vé­géig a tervet? — Az sajnos nem lehetsé­ges, hiszen a szántást egy időre meg fogja akasztani az ősziek, elsősorban a kukorica betakarítása. A kukorica be­hordásához odaadjuk a tsz­eknek mind a hét gumikere­kű traktorunkat, továbbá be­állítunk 2 répakiemelő gépet és még más eszközöket is. De azt ígérhetjük, hogy a jövő évi gabonának ebben az első nagy csatájában éjjel-nappal munkában lesznek a gépeink. Azon leszünk, hogy ne legyen oka panaszra sem a termelő­szövetkezeteknek. sem a kör-f nyék dolgozó parasztságának; A Mezőgazdasági Kiállítás hírei Elhangzott a századik rá­dióüzenet a kiállítás rádió­stúdiójában. Az üzenök arról számoltak be családjuknak, termelőszövetkezetüknek, ál­lami gazdaságuknak, hogy nagyszerűen érzik magukat és tapasztalatokkal gazda­godva térnek majd haza. • A Mezőgazdasági Kiállítá­son felfigyelnek a látogatók a- Vörös Csillag Traktorgyár legújabb gyártmányaira. Az M 25-ös univerzális traktor mintapéldánya: traktoripa­runk legfiatalabb gyermeke, A Járműíejlésztési Intézet dolgozói szerkesztették és az Autó- és Traktoripari Tröszt vállalatai közös erővel ké­szítették el. Az M 25-ös trak­torból ez évben még egy-két mintapéldányt készítenek. A cél az, hogy a hazai viszo­nyoknak legjobban megfe­lelő traktortípust kialakítsák, Elutazlak a megye mintagazdái az Országos Mezőgazdasági Kiállításra A Földművelésügyi Minisz-, vezető is utazott. Ma, csütörtö­térium meghívására Csongrád kön, a Csongrád megyei minta­megye mintegy 70 mintagazdá-1 gazdákat a Földművelésügyi ia szerda este elutazott Buda- , . . , pestre az Országos Mezőgaz- Mimsztérium képv.selője fo­dasági Kiállításra. A minta-^^dja. majd szakvezetők kala­gazdákkal járásonként egy-egy uzolják őket a kiállításon. Hiába választjuk a legfino­mabb alapanyagokat és hiába készítjük el a legszakszerűb­ben, mégsem kapunk jó li­kőrt, ha nem biztosítjuk a szükséges érési időt. Minél tovább érik a házilag készí­tett likőr, annál finomabb lesz. Ezért hát, ha télre, kará­csonyra finom és az üzletinél olcsóbb likőrt akarunk, most •készítsük el. Krémlikőrök: 40—45 dkg cukrot 6 deci vízzel felforra­lunk. A habját leszedjük, hogy tökéletesen tiszta sziru­pot kapjunk. Ezt kihűlni hagyjuk. 3 és fél deci szesz­hez esszenciát keverünk. Esz­szenciát az Országos Cseme­gekereskedelmi Vállalat Le­nin utcai boltjában és más helyeken bőséges választék­ban vásárolhatunk. Amikor a szirup kihűlt, hozzáöntjük a szeszt az esszenciával, össze­keverjük és üvegbe öntjük. Bedugaszoljuk és elrakjuk. Ezzel az eljárással sűrű és erős likőrt nyerünk. Ugyan­ilyen módon kevésbé erőset és 6űrűt készíthetünk a kö­Karácsonyi likőrök I vetkező adagokkal: 7 deci víz, 30—35 dkg cukor, 3 deci szesz. Tojáslikőr: A tojáslikőrnél különösen fontos, hogy soká­ig álljon a fogyasztás előtt. Csak egészen friss tojásból készítsük. Gondosan válasz­szuk el a fehérjét a sárgájá­tól, majd a sárgáját ugyan­annyi súlyú cukorral habosra keverjük ki. Ezután folytonos keverés közben konyakot vagy jóminőségú rumot önt­sünk hozzá. Elkeverés után azonnal öntsük üvegbe és du­gaszoljuk el. Adagja: 4 tojás sárgájához fél liter konyakot vagy rumot vegyünk. Vizet ne öntsünk hozzá. Kössünk otthon! A rajzon látható nadrág 2—i éves kisfiúknak való. Anyaga kb .5 dkg bébifonal kettős szála. Kettő és feles kötőtűvel kötjük. Mintája: 1. sor: 2 sima, 1 fordított, 1 sima, 1 fordított stb, 2, sor: az előző sor 2 simájára 2 for­dított, 1 sima, 1 fordított, 1 sima stb. Patentkötését 2 si­ma, 2 fordított váltakozásával kötjük. A munkát a derék vonalán kezdjük, a méretnek megfelelő szem-mennyiséggel, 3 cm-t kötünk patentkötéssel, utána mintásán dolgozuiik kb. 15 cm magasságig. Innen kezdve a szemeket két sze­menkint befejezzük, míg a tűn 20 szemünk marad. Ezt egyszerre leláncoljuk. Hátré­szét hasonlóan készítjük, csak 10 szemmel bővebbre. Patentkötéssel 'kantárt is köt­hetünk rá. (A minta a Kötés­művészet című lapból való.) HIDEG VACSORA A töltött tojás ízletes és ízlé­sesen tálalható étel. A kemény­re főtt tojást rövid időre hideg vízbe rakjuk, hogy hámozásnái ' a héja egyenletesen és szépen leváljon. A meghámozott tojást i hosszában félbevágjuk, a sárgá­Iját kivesszük. A sárgáját át­i törjük, kevés vajat vagy zsírt, Izsemlyemorzsát, sót petrezsely­met és mustárt teszünk hozzá. Jó! elkeverjük, majd a keveré­ket visszarakjuk a fehérjébe és annak másik oldalát sapka­szerüen ráhelyezzük. 'A keve­rékből díszítésül a tetejére is tehetünk. Félbevágott paprika szeletekbe állítjuk, nyerspara­dicsommal tálaljuk. TANACS A BEFÖZESHEZ A télre való gyümölcs és zöldség eltevéskor a tisztára mosott üvegeket soha ne töröl­jük ki ruhával. Akármilyen gon­J dosan végezzük is ezt, pihe vagy apró szálacska benn ma­radhat a törlőről az üvegben és előidézheti a befőtt romlását. A | meleg vízzel jól kimosott üve­get tiszta vízzel alaposan öb­lítsük át, azután fordítsuk szá­ljával lefelé, hogy a víz lecsu­I rogjon,

Next

/
Oldalképek
Tartalom