Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-04 / 208. szám

Vasárnap, 1955. szeptember i. JO SZBMEMCüÉT! A széncsata hőseit ma ünnepeljük ötödször a magyar bányásznapon. A bányászság e nagy ünnepre, mint eddig is minden alkalommal, ünnepi versenyekkel készült. Tatabányán, Rudabányán, Recsken, Nyirádon, Komlón vagy Pécsett győzelmet ünnepelnek ma azok, akik a fekete szén birodalmában, mélyen a föld alatt, a természet erőivel küzdve dolgoznak, hogy egy percre se aljon meg az ország lüktető élete. Az üzemek működésé, a szobában a villanyvilágítás, télen a kályha melege mind-mind rájuk, a bányászokra emlékeztet. És e napon, az ötödik magyar bányásznapon ünnepelnek a szegediek is. Petőfitelep, Tápé s még a Belváros is büszkélkedik bányászokkal. Ott dolgoznak a szegediek Tatabányán, Komlón vagy az olajbányászok között, hírnevet szereznek városunknak. Ma az élet mindennapi forgatagában, ha csak egy percre is, gondoljunk azokra, akik e szép és bátorságot kívánó mesterséget, a bányászságot választották hivatásuknak. Ne feledjük, hogy e napon is helytállnak a bányászok. A fenntartási munkák egy pillanatra sem szünetelhetnek és sokan munkával ünnepelnek. Fiatalok! Szeressétek a bányát, válasszátok hivatástoknak e nemes foglalkozást. Kormányunk, s az egész nép szeretettel övezi a széncsata hőseit. A hegyek ölén fekvő új város, Komló, a háromemeletes gyönyörű épületek, a bányász szanatóriumok, üdülőhelyek mind megannyi bizonyítéka népünk szeretetének. Ma már nem az a bányászsors, ami a múltban volt. A nyomorúságos, fekete viskók helyett háromszobás lakásokban laknak azok, — tegyük hozzá, megérdemelten — akik oly sokat tesznek az országért, a népért. ötödször ünnepeljük a magyar bányászok napját. Kívánjuk, hogy további jó munkával azok az üzemek is hozzák be lemaradásukat, melyek nem teljesítették a tervet. Alföldiek vagyunk, szegediek s nem leszünk ünneprontók, sőt szeretetünket fejezzük ki, ha e napon bányászköszöntéssel köszöntjük a széncsata hőseit. Jó szerencsét! 3 KlElMIIGYtSRQRSZAO Október 8 és november 7 közölt rendezik meg a Csongrád megyei ünnepi heteket Á megye felszabadulásának tiszteletére rendezett ünnepi hetek — október 8. és november 7. között — gazdag programot tartogatnak a megye dolgozói számára. Az ünnepi hetek színes műsorába bekapcsolódnak megyénk kulturális intézményei: a járási, a városi kultúrházak, filmszínházak, a könyvtárak, a hivatásos és öntevékeny művészeti együttesek, a zeneiskolák, a zenepedagógus munkacsoportok a Társadalomés Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat stb. Az ünnepi hetek keretében a kegyelet és a tisztelet jeléül a Béke-Világdíjas nagy magyar zeneszerző, Bartók Béla halálának 10. évfordulóját is megünnepeljük. Az ünnepi hetek sikeres megrendezéséért a megyei tanács népművelési osztálya és a DISZ Megyebizottsága az alábbi felhívással fordult a megye kultúrmunkásaihoz és DISZfiataljaihoz: A szegedi üzemek életéből A „házilag" átalakított gép nagy haszna a Ládagyárban SIMÁN HATOL a két fűrészlap a fába, s vágja, mint a vajat. De mi történt?! Lassul, majd megáll a fűrészlapok forgása. Kicsorbult a fűrész éle. Ma negyedszer — méltatlankodik Vincze Sándor, a gép kezelője. — Ilyen pedig ritkán fordul elő. Ketten is lazítják a csavarokat, aztán egyikük futva indul a műhelybe, új fürészlapokért. Vincze Sándor a gép körül állók felé fordulva megállapítja: — A fűrészlapok cseréjének ideje alatt 20 darab fát levághattam volna .. i De hiába, nem látszik leg görcsös, dor éppen a háború nátszilánkos fa Azért mégis A fán semmi. Vincze kifogta, nyomán került kívül esetSánSok, gráhozzá. háromszorta jobban halad a gömbfa széleinek leszedésével, mint az egyszerű körfűrésznél, vagy szalagfűrésznél. Régebben, még a nyár elején történt, hogy értesítették a Szegedi Ládagyárat, a gömbfák érkezéséről. A gömbfát csak úgy lehet ládának felhasználni, ha előbb négyszögletesre vágják. Ehhez való gép nem állt renA szegedi Nemzeii Színház DISZ fiataljai sokrétű segíiségei kívánnak nyújtani az üzemek és iskolák ifjúságának A szegedi Nemzeti Színház fiatal művészei a DISZ második kongresszusa után hozták létre alapszervezetüket. Az új DISZ-vezetőség a nyári szünet után most kezd valójában működni. A zenészek, a színészek, a táncosok és a műszakiak között szakmánkint létrehozták a DISZ-csoportokat. Elkészült már gazdag terveik változatos programja is. Az egyik legfontosabb feladatuknak a fiatal színészek szakmai és politikai nevelését tartják. Ezért a DISZ-szervezet a bemutatott előadásokhoz kapcsolódó irodalmi és zenei előadássorozat rendezését vette tervbe. A fiatalok nevelését szolgálja az, hogy az ifjú művészek segítésére egy idősebb, tapasztalt színészt kértek meg. Az új DISZ-szervezet tagjai sokrétű segítséget kívánnak nyújtani a város üzemi és iskolai DDSZ-szervezeteinek is. Az egyes kultúrcsoportok patronálása mellett különösen érdekes az a kezdeményezésük, amellyel az iskolák irodalmi oktatását kívánják segíteni., Egyes kötelező olvasmányokból jeleneteket tanulnak majd be, amelyeket megfelelő összegű szöveg kíséretében adnak elő az iskolákban. Most első nagyobb rendezvényükre, VIT-beszámolóra készülnek. A színház két fiatal énekese, Komlós Erzsi és Lusztig István számol majd be varsói élményeiről. Erre terveik szerint meghívják majd a színház valamennyi dolgozóját s a helyi írók DISZ-csoportjának tagjait is. D. J. Felhívás I *Csongrád megye életében nagyjelentőségű hónap október. 1944 októberében a felszabadulás tényével nyíltak meg az elnyomott, a kisemmizett nép előtt az emberi felemelkedés soha nem látott lehetőségei. A gazdasági felemelkedés mellett hozzáférhetővé váltak a tudomány, a művészet, a modern technika vívmányai; ma már megyénk legeldugottabb tanyatelepülcsére is eljuthatnak a könyv, a film, a rádió, a kultúra eszközei. Falusi kultúrotthnnaink száma közel félszáz, de a filmszínházak ezt a számot is jóval meghaladják. Ezrek és ezer aktív résztvevői megyénkben a művészeti tömegmozgalomnak, tíz- és tízezrek szívják magukba azt az éltető levegőt, amelyet a művészet, a tudomány nyájt minden eipbernek. Helytálló, igaz hazatiságra van szükség ahhoz, hogy mindazt, amit eddig elértünk, közkinccsé tehessük. Nem passzív egyetértőkre van szükség, hanem a hazaszeretet hevétől fűtött aktív részvevőkre. Szeretni kell :.zt a hazát, azt a népet, amely óriási nehézségek közepette 10 esztendő alatt felszabadultan többet tudott tenni, mint "dicső* elődei majdnem egy évszázad alatt. Ezt a történelmi tényt felnövekvő ifjúságunk sokszor elfelejti, hiányzik belőlük az ifjúi hév és lendület, a népért, a hazáért való tenniakarás. Régi adósságot és mulasztást szeretnénk törleszteni a kulturális ünnepi hetek évenként ismétlődő megrendezésével. Szolgálja a hazaszeretet, a népek közti barátság és megértés elmélyítését ifjúságunkban és dolgozó népünkben az ünnepi hetek gazdag kulturális programja*. ,j„i.i;i , , Elkészítették a Szabadegyetem idei programját Befejeződtek a tematikai előkészületek a Szabadegyetem 1955—56. évi programjához. Az Ismeretterjesztő Társulat tudományos szakosztályai elkészítették a tervet. Az idén két karon: társadalomtudományi és természettudományi karon indul szabadegyetem. Társadalomtudományi karon a következő szakok indulnak: közgazdaságtan első évfolyam, filozófia első évfolyam, világirodalom első évfolyam, magyar irodalom második évfolyam (XX. század) és művészettörténet második évfolyam; természettudományi karon pedig: orvosegészségügy-biológia, műszak-fizika és agronómia. A múlt évi tapasztalatokat számbavéve az idén sokkal több lesz a szemléltetés a szabadegyetemen. Rengeteg tudományos kisfilmet vetítenek, kísérleteket végeznek, betegbemutatókat tartanak, az orvosegyészségügyi szak hallgatói pedig megtekintik a Bonctani Intézetet. A zenetörténeti szakon idén a romantikus zenéről lesz szó. Előadásként több hangversenyt is beiktattak a programba. Egyébként minden szakon 16 előadás lesz. Az előadók a budapesti és szegedi egyetem tanárai, továbbá kiváló mérnökök és kutatók; delkezésre. Vajda László elvtárs, az üzem egyik műszaki dolgozója akkor megjegyezte: — Kellene egy olyan gépet konstruálni, amivel a munka jobb és gyorsabb lenne. — Arra még ráérünk akkor is, mire a fa ideér — pisszentették le a vezetők. A NAGY RAÉRÉSNEK majdnem kapkodás lett a vége, mikor beérkezett a fa. Hogy addig is menjen a munka, egyszerű körfűrészen oldották meg a kérdést egy kocsiszerkezet melléiktatásával. Nagynehezen öt köbmétereket vágtak naponként, míg el nem készült Vajda és Triff elvtársak elgondolása alapján egy olyan gép, amely a fa két felét egyszerre szedi le. így egy nap alatt 18 köbméter fát tudnak a továbbfeldolgozóknak biztosítani. Mindenképpen előnyös ez a gép, mert a fűrészport sem vágja a dolgozó szemébe, a munkát is gyorsabbá teszi. Az előkalkuláció szerint évi 20 ezer forintos megtakarítás jelentkezik ennél a gépnél. Eddig rendjén is volna minden az újítással. Amióta a gép kész, működik is. Az újítók a sikeres próbák után javaslatukat elküldték Budapestre, a központi üzem igazgatójának. Ez június 11én volt. Lesték, várták a választ. A gép közben működött, dolgozott. Eltelt néhány hét és az újítók tudomására jutott, hogy javaslatuk valahol elkallódott, elveszett, mert a központi üzemben nem tudnak az odaérkezéséről. Erre mégegyszer elküldték augusztus 19-én postán a javaslatot, abban a biztos tudatban, hogy most már válasz jön rá. A napokban tudták meg, hogy még mindig hiába várják az elbírálást. Nem tudják, ki a felelős ezért. Annyi azonban bizonyos, hogy huzavona nélkül intézkedni kell! AZ ÜJ GÉPPEL Vincze Sándor dolgozik. Véleménye szerint, jó és értékes az újítás. Ezt a gyakorlat is bizonyítja. Legjobban az 5 köbméterrel szemben a 18 köbméter fa levágása naponként. Erre alapozták az újítók is a további munkájukat. Ugyanis ez az egy gép kevésnek bizo-_ nyúlt az üzemben. Még egy" szükséges. Ez is készül. Az alapot betonozzák már s beállítják rövidesen a gépet, házilag, Raját erőből, Tovább a megkezdett úton ™ örömmel veszi az ember kezébe a tollat olyankor, mikor a vállalat jó eredményeiről számolhat be. A Szegedi Cipőgyár hosszú időig küzdött a lemaradás ellen. A dolgozók közül sokan rríár kezdték elveszteni a kedvüket és olyan hangulat kezdett elhatalmasodni rajtuk, hogy sohasem fogjuk tudni tervünket teljesíteni. A' kétkedőknek választ adtak az elmúlt hetek eredményei. Most már sokat lehet hallani az üzemben, letörlesztjük elmaradásunkat. Augusztusban nemcsak teljesítettük, hanem 29-ig 1221 párral túlteljesítettük havi tervünket. A vállalat központja 101.5 százalékra, a telep (a volt DÉMA) 104.4 százalékra teljesítette a tervét. A minőség is fokozatosan javul. Ma már örömmel számolhatunk be arról, hogy előirányzatunkat 5.5 százalékkal túlteljesítettük és élüzem feltételünkben előírt minőségi szintet augusztus 29én elértük. Az eredmények nem maguktól születtek. Nagy erőfeszítéseket tettek érte a dolgozók, a műszakiak és sokat segített a pártszervezet és a tömegszervezetek is. rA műszakiak között versengés indult a legjobb művezetőnek járó vándorzászlóért, melyet jó munkájáért Hacsek József tüződei művezető vett át. Nem sokkal maradt el tőle Sebestyén Pál, aki a minőség javításáért tett sokat és műszaki hibaszázalékát 1.3 százalékra csökkentette. Paróczi Pál művezető is nagyobb gonddal ellenőrzi most már műszakja termeivényeinek minőségét. A dolgozók közül sokan megértették a minőség javítás fontos feladatát. Erre mozgósította őket a párt- és a szakszervezet is. Balla János elvtárs, talpszélmaró például selejt nélkül dolgozik. Csányi Mihályné fejösszeállítónak az utolsó 15 nap alatt egyetlen pár leminősítése volt. Bullás elvtárs pedig selejtmentes munkát végzett. Üzemünk szép eredményeket ért el az utóbbi időben, de tudjuk, hogy ezeket az eredményeket továbbra is meg kell tartani, hogy be tudjuk hozni exporttervünkben mutatkozó lemaradást. Most azért harcolunk, hogy elnyerjük eredményeink alapján az élüzem csillagot. Balogh István cAU&aávös a izebh holnap kiuzöbéii VIII. A többség már gondolkodik Az ünnepi hét gazdag programja Hódmezővásárhelyen a központi megyei rendezvények keretében a Somlay Artúr Színpad együttese bemutatja Jókai Aranyemberének színpadi változatát; a Szegedi Állami Nemzeti Színház Heltai Néma leventéjét. A Bartók Béla-hangversenyek keretében a szegedi szimfonikus zenekar vendégművészek közreműködésével ad ünnepi műsort, a Csongrád megyei zenetanárokból alakult előadógárda pedig Bartók-hangversenyt. Ugyanezen időszak alatt Vásárhelyen a Petőfi Kultúrházban a megye városainak művészeti együttesei adnak egész estét betöltő műsort. Itt mutatkozik be Csongrád város ének- és zenekara. a makói József Attila Járási Kultúrház ének-, zene- és tánckara. a szentesi Móricz Zsizmond Járási Kultúrház művészeti együttese, a makói, a csongrádi központi színjátszók, valamint a vásárhelyi Petőfi Kultúrház színjátszó csoportja. A TTIT megrendezi a „Vásárhelyi művészek estjét" és több előadás-sorozatot indít. A vásárhelyi Tornyai János Múzeumban képzőművész kiállítás nyílik „Hódmezővásárhelyi Oszt Tárlat" címen, Alről Petőfi Kultúrház kiállítási nagytermében pedig megyei népművészeti kiállítás lesz. A központi megyei rendezvények mellett megyénk városaiban és községeiben is négy héten keresztül kulturális rendezvényeket tartanak. A városokban és a községekben a helyi csoportok előadásain kívül a Somlay Artúr Színpad és a szegedi Nemzeti Színház körülbelül 30 tájelőadás keretében mutatja be műsorát. Ugyanígy a zenetanárok Bartók Béla hangversenyét is több helyen megismétlik. A megyei tanács népművelési osztálya vándorserleget, vándorzászlót és emlékplakettet készíttet jutalmul és elismerésképpen annak a városnak, járásnak és községnek, amely az ünnepi hetek megrendezése es megszervezése során a legkiválóbb munkát végezte. Az ünnepi hetek teljes programjáról szeptember végén tájékoztató-füzet jelenik meg, melyből a megye dolgozói pontos képet nyernek az ünnepi hetek sokrétű, színes műsoráról! Esetenként lapunk is beszámol az egyes rendezvényekI egutóbb azokról beszéltünk, akik ^ még erővel behunyják a szemüket, hogy ne kelljen látniok a közös termelés fölényének bizonyítékait. Az alsóvárcxsiak többsége azonban nem folytatja ezt a struccpolitikát, ami rossz is, csúnya is. Rájöttek, hogy a tények rettentő makacs dolgok, azokkal úgyis szembe kell nézniök előbb, vagy utóbb. Inkább gondolkodnak — azt mondják — erre való az ember feje. Amikor ővelük beszélgetnek az „Üj Élet" Termelőszövetkezet tagjai, nézetük velejét tekintve ilyesforma választ kapnak: „Nem mondom, hogy nem lépek be, de azt se mondom, hogy belépek." Vannak, akik úgy fogják fel, hogy se hús, se hal az eféle megnyilatkozás. Pedig egészen más hang ez, mint — mondjuk — a 2—3 évvel ezelőtti, amikor még határozottan a „nem"-re tették a hangsúlyt. Helyesen ismerték ezt fel az „Üj Élet" kommunista tagjai és vezetői, akik ezekben a napokban megragadnak minden alkalmat, hogy eloszlassák Alsóvároson az ingadozás légkörét, üallgassunk meg néhány érdekes beszélgetést. Savanya Miklós, a termelőszövetkezet elnöke és Szekeres István az alsóvárosi feketeföldeken lakó egyéni gazda elég sűrűn találkoznak. Mindketten a III. kerületi tanács tagjai és az ülésekre, ahol a kerület ügyét, gondját vitatják, igencsak egy úton mennek. Nem nagyon bírja egyik sem magában tartogatni a többtermelés kérdését, hiszen tudják, hogy ezt mindenképpen meg kell oldani. A termelőszövetkezet elnöke legutóbb azt mondta Szekeresnek, hogy a párt meg a kormány példamutatást vár a tanácstagoktól, ne halogassa a dolgot, hanem lépjen l>e közéjük bátran. A válasz az volt: „Én még nem látom tisztán, hogy mit is tegyek." Savanya Miklós azonban nem adja fel a reményt, bíztatja, bátorítja Szekerest a mielőbbi döntésre, vagyis üti a vasat, amíg meleg. Az Üj Élet Termelőszövetkezet irodájában sok ember megfordul és sokféle hírt összehordanak. A könyvelő, Nutter Erzsébet, mindig nyitott füllel dolgozik ilyenkor. Meghallotta, hogy Farkas József és a felesége alighanem megbánták már a kilépést. Jól emlékezett még a tsz-ben végzett munkájukra, iparkodó, szorgalmas emberek voltak. Nemrégen az utcán találkozott velük és beszélgetés közben megkockáztatta: — Mondjátok már, több van most nektek, hogy elmentetek közülünk? — Tudom is én — válaszolt az ember és búsongva legyintett. Ellenben Farkasné felélénkült egy kicsit ettől a találkozástól és óvatos kérdést tett fel: — Ha vissza akarnánk lépni, viszsza vennétek? — Természetesen — mondta a könyvelőnő és egyenesen belenézett a szemükbe. Hasonló tapasztalatai vannak Hallai Mihály kommunista szövetkezeti tagnak is. ö legutóbb Farkas Ferenccel akadt össze, aki szintén egyike azoknak, akik az Üj Élet-bői meggondolatlanul visszafordultak a kacskaringós egyéni útra. Farkas eleinte hímelt-hámolt, végül mégis csak kimondta, hogy visszamenne, mert látja, mekkora bakot lőtt, csak hát restelli magát, mit szóinak majd az al* sóvárosiak. Hallai elvtárs megnyugtatta, hogy nincs az ilyesmin szégyelnivaló semmi, más is járt már úgy, hogy bement ugyanabba a zsákutcába és vissza kellett fordulnia.. Ügy is szokták mondani, hogy az ember tartozik egy úttal az ördögnek. A ranyat ér az ilyen jóbarátság. Le" hetővé teszi, hogy a szövetkezetbeliek közvetlen hangon, keresetlen szavakkal mondhatják el, milyen eredményeket értek el közös erővel, a gépek egyre jobb kihasználásával. Legkevesebb 40 forintot számítanak ebben az évben minden munkaegységre. Tavasztól őszig sokszor két munkaegységnyit is megdolgoznak egy nap alatt az iparkodó tagok. Ez pedig testvérek között is 80 forintos napi tiszta keresetet jelent. Az egyénieknél magasabb búza- és árpatermés, szép jószágállomány, a gondosan megkapált terményföldek, a tagok növekvő jóléte — ezek azok a tények, amelyek megbolygatták az alsóvárosi egyéni dolgozó parasztok lelkét. Az Üj Élet TSZ. tagjai büszkék arra, amit a párt útmutatása nyomán alkottak, de egyáltalán nem gőgösek. Szerényen munkálkodnak, szereretettel és türelemmel közelednek a parcellás kisparasztokhoz, akik jelen pillanatban még ingadoznak, bizonytalankodnak. Nem neheztelnek azokra, akik néha még rájuk mordulnak csupán azért, mert a javukat akarják. Kitárják sarkig a szövetkezet kapuját, mert ők a jövőbe látnak és azt is látják, hogy a kívülállók ma vagy holnap, de biztosan jönnek. Nagy István i