Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-04 / 208. szám
VllAG PROLETARJAI -4"X AZ MDP CSONGRADMEGYEl BIZOTTSÁG AN AK LAPJA XI. évfolyam, 208. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1955. szeptember i. MAI SZAMUNKBÓL: Négyszáz család választott új útat a szegedi járásban (5. oldal) Nincs még döntés a marokkói kérdésben (2. oldal) Október 7 és november 7 között rendezik meg a Csongrád megyei ünnepi heteket (3. oldal) © A társadalmi munkáról (M. T.) Ma avatják Mihályteleken az új orvosi rendelőt Az egyszerű hír mögött nagyszerű kezdeményezés, tettrekészség, kollektív munka, társadalmi erő rejlik. Az újság is beszámolt már róla, a rádió is hirdette, hogy a mihályteleki emberek, — tsz-tagok és egyéni gazdák összefogtak, — segítettek nékik az üzemek munkásai — és több mint 200.000 forint értékű házat, egészségházat, berendezéssel és felszereléssel társadalmi munkában építettek. Az ilyen jelenség egyre gyakoribbá válik városunkban. A szegedi emberek alkotni akarnak, teremteni újat, maguknak, családjuknak, — szebbé akarják varázsolni életüket. Bizonyítja ezt a mihályteleki kezdeményezés, bizonyítja ezt sok más társadalmi munka. Gyálaréten is avattak egy évvel ezelőtt hasonló rendelőt, nemrég szereltek fel a felsővárosi tereken több játékszert, amelyeket a különböző szegedi üzemek dolgozói készítettek el. A kerületi tanácsüléseken szinte már napirenden beszámolnak arról, hogy milyen társadalmi munkát végeztek Újszeged, Alsóváros, Petőfitelep dolgozói. A társadalmi munka városunkban eleven talajra talált: nagymamák és gyermekek együtt szorgoskodtak a Klapka téren, a Tátra téren, a homokozók készítésénél, aszszonyok és férfiak segítkeztek Újszegeden a vízvezeték csöveinek lefektetésénél, hogy még több kútkifolyó legyen, a társadalmi munkával megtakarított pénzből még több lámpát szereljenek fel az utcasarkokon, vagy egyéb olyan dolog kerülhessen megvalósításra, amelyet kívánnak, akarnak a kerület lakói. A III. kerületi tanács a községpolitikai tervének megvalósítása során több tízezer forintot tud fordítani a társadalmi munka által megtakarított pénzből más, a tervben nem szereplő feladatokra. Hasonlóképpen cselekszik az I. és a II. kerületi tanács is. A társadalmi munka nyomán valósulhatott meg Szeged dolgozóinak például az a kívánsága, hogy a Haladás vidéki mérkőzéseit helyszíni közvetítés útján hallgassák: a költségeket a megtakarított összegekből tudta fedezni a Városi Tanács. A társadalmi munka nemcsak hasznos és szemmel láthatóan eredményes, hanem összefogja, vonzza az embereket az együttes munkára a közös cél érdekében. Azok a dolgozók, akik részt vettek már társadalmi megmozdulásban, annak hasznát is látták, azok büszkék tettükre és szívesen vállalnak máskor is hasonló feladatot. Városunk társadalmi munkásai az üzemekben, a hivatalokban vagy éppen a mezőgazdasági munkákban is példásan dolgoznak, mert magukénak érzik az építést, a fejlesztést, szívvel lélekkel azon fáradoznak, hogy a nagy közös munkából méltóan kivegyék részüket: csak így lesz szebb, jobb, örömtelibb életük. Társadalmi munkát nem mindenütt végeznek az emberek. Ott, ahol a tanácstagok, a tömegszervezetek és mozgalmak vezetői, aktívái jól dolgoznak, tudnak az emberek nyelvén beszélni, meg tudják értetni a lakossággal, hogy mindaz, ami történik országunkban, Szegeden, az a dolgozók jobblétét segíti elő és csak úgy sikerülnek a dolgok, ha pártunk, államunk erőfeszítéseit tettrekészen elősegítjük. Mindezt persze nem nagyhatású szólamokkal, — szerényen, kitartóan, az emberek ügyes bajos dolgain való segítéssel, példamutatással. tudjuk elérni. Akkor hisznek nekünk, kommunistáknak, a szocializmus építése pártonkívüli harcosainak, az egyszerű emberek, ha úgy is cselekszünk, ahogyan beszélünk. Akkor tudjuk vonzani a lelkesedő embereket a társadalmi munkára, ha az meg is valósítható, megvan a reális lehetőség ahhoz, hogy például a kütkifolyók elkészítését, játszóterek építését vagy éppenséggel üj házat el tudjunk készíteni. Természetesen az ilyen társadalmi összefogásnak rengeteg sok előfeltétele van, amelyeket biztosítanunk kell. A mihályteleki rendelő nem épült volna fel, ha Fülöp Pál orvos, tanácstag, maga nem Járt volna el a legapróbb ügyekben is, hogy minden sikerüljön. Példák bizonyítják, hogy szívesen vállalkoznak nemcsak a kerületekben a lakosok, hanem az üzemi dolgozók is, olyan feladatokra, amelyeket magukénak éreznek, érdekesnek, megvalósíthatónak tartanak. A Ruhagyárban, a Szegedi Kenderfonógyárban s másutt a tavasszal milyen lelkesen jelentkeztek a dolgozók a faültetésre. A Terményforgalmi Vállalat hivatali dolgozói, szinte mindennap kimennek a gabonaraktárakba, forgatni a nedves búzát, rozsot: felelősséget éreznek a társadalmi tulajdon védelméért, az ország, — Szeged gabonájáért. Tartsuk ébren a társadalmi munka iránti készséget, hogy újabb orvosi rendelők épüljenek, minél több játszóteret varázsoljanak széppé a szülők és gyermekeik, épüljenek új utak, kutak, — gazdagodjon életünk. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás a mezőgazdaság elé tűzött célok megvalósítását szolgálja Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter beszéde az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megnyitóján Szombaton délben ünnepélyesen megnyitották az 1955. évi Országos Mezőgazdasági Kiállítást. A megnyitó ünnepségen megjelentek a párt, a kormány vezetői — Apró Antal, Acs Lajos, Dobi István, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Bela, Bata István, Piros László, Matolcsi János, Vég Béla. Ott volt a megnyitáson a Minisztertanács számos tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Részt vett az ünnepségen a legjobb termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások sok élenjáró dolgozója is, A megnyitó ünnepségen jelen voltak a termelés költségeinek csöka budapesti külképviseletek vezetői és tag- t kentése és a munka termeié jai, valamint az Országos Mezőgazdasági ; kenységének növelése. ^ 4" alkalmából a Szovjetunióból, Kiállítás alkalmából a SzovjetumoboL, a Kínai Népköztársaságból, a Csehszlovák Köztársaságból, a Lengyel Népköztársaságból, a Koreai Demokratikus Köztársaságból, az Albán Népköztársaságból, a Mongol Népköztársaságból hazánkba érkezeit küldöttségek. A Himnusz hangjai után Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. Erdei Ferenc elvtárs beszéde Szarvasmarhák díjazása az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Az idei Országos Mezőgaz -alatt 33.536 kiló tejet termelt dasági Kiállítás gazdag állpt- 3.9 százalék zsírral. tenyésztési anyagából a bíráló-. , nvertek. _ Hercegbizottság döntése szerint nagy-1, , " díjat nyert a Csobokapusztai, halm. Kiserlet, Gazdasaga 30/2. Állami Gazdaság 82. sz. Cukor |sz" Fuf„ ne™ b,kaJa- $eZol2f nevű tehene. Háromszáz napos ^ ' K ^ p.i" laktációs termelése 11.900 kiló >a™' a£;309/3' sz' Pla" tej. 3.9 százalék átlagos tej-[net nevu b:ka'a' zsírral, amely tejkorrigációval l Nagydíjat nyert továbbá a 13.685 kiló tejnek, benne 467.3; Baranyaszentlőrinci Technikumi kiló tejzsírnak jelel meg. Az, Tangazdaság 49/3. Kisasszony nére viszonylag kedvezőbb elmúlt négy év és nyolc hónap nevű üszője. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter bevezetőben a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében köszöntötte a megjelenteket, majd a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1955. június 8-án hozott, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól szóló határozatról beszélt. Ez a határozat — mondotta — félreérthetetlenül tisztázta mezőgazdaságunk fejlesztésének programját és — leszámolva az e téren uralkodó káros jobboldali nézetekkel, helyreigazítva az 1953 decemberi határozat egyoldalúságát — kettős főfeladatot tűzött mezőgazdaságunk elé: a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének együttes megvalósítását; E határozatok útmutatásait, megvalósult eredményeit és a kitűzött célok elérésének további lehetőségeit és feladatait mutatja meg ország-világ előtt ez a kiállítás. A legfőbb, amit e kiállítás mutat, hogy országunk — a munkás-paraszt szövetség szilárd erejére támaszkodva — a mezőgazdaság gépesítése útján ugrásszerű fejlődést tett az elmúlt évekhez képest. Kiemelkedő eseménye a magyar mezőgazdasági gépgyártásnak, hogy ezen a kiállításon már bemutathatjuk mezőgazdaságunknak azt a két erőgépét, amely alapja és fő eszköze mezőgazdaságunk gépesítésének: a DT—413 jelű, kisebb sorozatban már gyártott lánctalpas traktort és a mintapéldányokban gyártott s most kipróbálás alatt lévő M—25 jelű univerzál traktort. A kiállítás azonban azt is tanúsítja, hogy az egyéni gazdálkodók termése is lényegesen emelkedett a mezőgazdaság fejlesztésére döntően kiható határozatok óta. Azok a termelési eredmények. amelyeket a kiállítás bemutat, egyértelműen és kétségbevonhatatlanul a magyar mezőgazdaság általános fellendüléséről, sokoldalú fejlődéséről beszélnek. S ezeket az eredményeket olyan körülmények között értük el, amikor az időjárás nagyon sok mostohaságával és megpróbáltatásával kelleit megküzdenünk. Rámutatott a miniszter arra, hogy legfőbb forrása a nagyobb termésnek az, hogy országunk területének több mint egyharmadán már megszilárdult szocialista nagyüzemnek gazdálkodnak, amelyek mind jobban ki tudják aknázni a szocialista nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit. A kedvezőtlen tavasz elle•MH időjárás a kukoricatermelésre, ennek megfelelően országunk kukoricatermése kitűnőnek ígérkezik. A kukorica betakarítása még meg sem kezdődött, állomány mind a mangalicaállmányban, mind a fehér és fekete hússertés-fajtákban lényegesen magasabb színvonalat tehát a terméseredményéről | képvisel, mint az elmúlt évi - 1. 1 .„ír. '-1. nl; l'inl ltl'nC/\n még csak becsléseink vannak ezért kiállításunkon is csak szeptember 15-én tudjuk bemutatni az idei kukoricatermés legjobb eredményeit. Minden jel arra mutat, hogy ebben az esztendőben a kukorica termésében is felülmúlják szocialista nagyüzemeink az egyéni gazdálkodók termését, ami nagyrészt a jobb kukoricafajtáknak, különösen a hibridfajták alkalmazásának, a négyzetes vetésnek és a gépi művelésnek az eredménye. Jelentős fejlődésről tanúskodik kiállításunk szarvasmarhatenyésztési része, annak ellenére, hogy szarvasmarhatenyésztésünk szintén azok közé a termelési ágak közé tartozik, amelyben nem értünk el kielégítő eredményeket az 1953. évi határozat óta. Ez a kiállítás híven tükrözi országunk sertéstenyésztésének igen nagyarányú fejlődését. Maga az a tény, hogy jelenleg nagyobb a sertésállományunk, mint bármikor a korábbi időben, azt bizonyítja, hogy mind a sertéstenyésztés, mind a sertésállomány legfőbb takarmánybázisának, a kukoricának a termelése erőteljesen és egészségesen fejlődik. A kiállításon bemutatott sertéskiállításon. Ezek a legkiemelkedőbb eredményei mezőgazdaságunk fejlődésének, amelyeket lehetne még tovább is folytatni, azonban együttesen az összes eredmények sem fedhetik el azt a tényt, hogy a jó eredmények mellett mezőgazdaságunkban még sok területen komoly elmaradás van és az útmutató határozatokban kitűzött célok elérése érdekében még nagyon sok erőfeszítést kell tennünk. A kiállítás a legjobb eredmények bemutatásával és az ilyen eredmények elérését biztosító módszerek ismertetésével mindenesetre arról tanúskodik, hogy szinte határtalan lehetőségei vannak mezőgazdaságunk további fejlesztésének és a megkezdett úton haladva képesek vagyunk a következő időszakban elérni mindazokat a célokat, amelyeket második ötéves tervünk mezőgazdaságunk elé tűzött. i Takarmánytermelésünk a kukorica idei jó termése mellett is nagyarányú fejlesztést követel mind a szálas, mind a szemestakarmány termelése terén, mind pedig a takarmányra való felhasználás tekintetében. Különösen nagy feladatunk E téren ugyanis sokkal kevesebb eredménnyel dicsekedhetünk, mint a termés mennyiségét illetően. Azok az eredmények, amelyekkel szocialista nagyüzemeink, termelőszövetkezeti gazdaságaink, gépállomásaink és állami gazdaságaink ezen a kiállításon dicsekedhetnek, a legjobb érvek amellett, hogy egyénileg dolgozó parasztságunk akkor cselekszik helyesen, ha felismerve mezőgazdaságunk, parasztságunk jövőjének egyetlen lehetséges útját — minél előbb a nagyüzemi társas gazdálkodás útjára lép. Ezekben a napokban fejezzük be az idei gabonatermés betakarítását, most kezdődik az ősziek betakarítása és előttünk állnak az őszi vetési munkák. A jövő évi termés alapjait most kell leraknunk, állattenyésztésünk jövő évi hozamának alapjaként most kell gondoskodnunk olyan takarmány bázisról, amely biztos alapja lehet a növekvő hozamoknak. A kiállítás éppen ebben, a jövő termés szempontjából döntő időszakban bocsátja mezőgazdaságunk dolgozóinak a rendelkezésére mind azt a tanulnivalót, amit eddigi eredményeinkből. tapasztalatainkból meríthetünk. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításnak különösen fontos szerepe van abban, hogy a mezőgazdaság elé tűzött célok megvalósítását szolgálja, mind a távlati tervek megvalósítása, mind pedig különösen az 1956. évi termésünk megalapozásában. Erdei Ferenc megnyitó beszéde után ezer galamb vitte hírül az ország minden tájára, hogy megnyílt az Országos Mezőgazdasági Kiállítás. Ezután a megnyitó ünnepség részvevői megtekintették a kiállítást. Szalai Béla elvtársat, az MDP Központi Vezefősége titkárává választolta A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Szalai Béla elvtársat, a Központi Vezetőség Politikai Bizottságának tagját, a Központi Vezetőség titkárává választotta. Megnyílt a zágrábi nemzetközi vásár Nagy Józsefné elvlársnő az új könnyűipari miniszter A Magyar Népköztársaság Einöki Tanácsa saját kérésére felmentette Szalai Béla elvtársat a könnyűipari miniszter tisztsége alól. Könnyűipari miniszternek a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Nagy Józsefné elvtársnöt, az Országos Belgrád. A belgrádi rádió jelenti: Szeptember 2-án megnyílt a zágrábi nemzetközi vásár. A kiállítók számáról, valamint a kiállított áruk menynyiségéről ítélve a zágrábi mintavásár ötvenéves fennállása óta az idei a legnagyobb és legsikerültebb rendezvény. A vásár megnyitásán jelen volt többek között Nikola Mincsev, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Vaszilij Valkov, a Szovjetunió belgrádi nagykövete, Dajal, India belgrádi nagykövete, Vu Hsziu-csuan, a Kínai Népköztársaság belgrádi nagykövete, valamint a zágrábi konzulátusok képviselői, A mintavásárt Vecseszlav Holjevac, a zágrábi városi népbizottság elnöke nyitotta meg, majd utána Nikoia Mincsev, a szövetségi végrehajtó tanács tagja mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a zágrábi vásár Jugoszlávia külpolitikájának egyik megnyilvánulása. Jugoszlávia függetlenül az ideológiai különbségektől, kereskedelmi és gazdasági kapcsolatot óhait teremteni a világ minden államával. Jugoszláviának eddig nyolc állammal van reskedelmi egyezménye, ezenkívül 25 állammal üzleti összeköttetésben. A mintavásáron 550 földi és 600 jugoszláv l/tó vesz részt. keDE áll külkiólMegértezelt a lengyel HüdStfséq az Országos Mezőgazdasági K llitás megtekintésére Megérkezett Budapestre az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megtekintésére megTervhivatal elnökének helyette-I Stré^^^l* set valasztotta meg. ^.^'Schayer mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszterhelyettes, tagjai a poznai kombájngyár főmérnöke és a varsói Mezőgazdasági Gépesítési és Villamosítási Intézet osztályvezetője v