Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-29 / 229. szám

IIELMSlGYflRORSZIIG Csütörtök, 1955. szept. 29. Mi történt a külpolitikában ? A négy nagyhatalom külügyminisztere megegyezett a genfi külügyminiszteri értekezlet ügyrendjében és napirendjében C zckbrn a napokban világszerte az s ENSZ-közpyülés ülései állnak az ál­talános érdeklődés középpontjában. Ez a nagv érdeklődés minden tekintetben indokolt, mivel a genfi kormányfői értekezletet köve­tően kialakult kedvező nemzetközi helyzet igen alkalmas arra, hogy az ENSZ most már meg is oldja a reá háruló legtöbb feladatot. A közgyűlés ülésein felszólaló kiküldöttek leg­tübbje kifejezésre is juttatta ezzel kapcsolatos reményeit. Mint Réti Ervin „az ENSZ .genfi ülés­szakának' első napjai" című, a Szabad Nép tegnapi számúban megjelent cikkében meg­állapítja, a genfi szellem tért hódit az ENSZ­ben is. Megnövekedett annak lehetősége — írja többek között Réti Ervin —, hogy az idei ülésszak, a „gcnfT ülésszak" az eddigieknél kedvezőbb eredményekkel járjon, s szolgálja a béke egyetemes ügyét. Az ENSZ-közgyülés szeptember 27-i, délelőtti ülésén a felszólalók az ENSZ egye­temességének ós a leszerelés gyors megoldá­sának szükségességét hangsúlyozták. N. Nasz­kowski, a Lengyel Népköztársaság küldött­ségének vezetője felszólalásában többek kö­zött hangsúlyozta, milyen nagy jelentőség­gel bírnak egyes kormányoknak, köztük a Lengyel Népköztársaság kormányának a fegy­veres erőik csökkentésére vonatkozó, az utóbbi időben hozott határozatai. — Elvár­juk — mondotta ezután NaszkowskI —, hogy más országok is kövessék példánkat annak érdekében, hogy a fegyverkezés terhei foko­zatosan csökkenjenek már addig is. amikor létrejönnek a megegyezésen alapuló határo­zatok és a fegyverkezésre fordított jelentós erőforrásokat az embermllliók életszínvonalá­nak emelésére és életkörülményeinek megja­vítására használják fel". 1/ edden este New Yorkban együtt va­csorázott a négy nagyhatalom külügy­minisztere: Molotov, Dulles, Macmillan és Pinay. A rendkívül szívélyes légkörben le­folyt vacsora titán a négy külügyminiszter megbeszélést tartott a jövő hónapban tar­tandó genfi külügyminiszteri értekezlet eljá­rási kérdéseire vonatkozólag. A megbeszélés eredményeként a külügyminiszterek meg­egyezésre jutottak a genfi értekezlet ügyrend­jének és napirendjének kérdéseiben. Tegnap délután a három nyugati külügy­miniszter egyébként befejezte a genfi külügy­miniszteri értekezlettel kapcsolatos tanácsko­zásait. A tanácskozások egyes szakaszaiban résztvett von Brentano, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere is. A három nyugati külügyminiszter a genfi külügymi­niszteri értekezlet előtt Párizsban ismét ösz­szeül. kyáa az ENSZ-közgyülés is foglalkozni fog az algiri kérdéssel, amely a francia politikai életben is egyre inkább elő­térbe kerül. Az Humanité című francia lap­ban Pierre Curtade élesen támadja a kor­mány algiri politikaját, kiemelve: ha igaz, hogy Algir Franciaország része, mint hangoz­tatják, akkor a francia parlamentben az algi­riak számarányának megfelelő algiri képvise­lőnek kell ülnie. Faure-ék „integrációs" poli­tikája ebben foglalható össze: „Önök franciák lesznek, akár akarják, akár nem, de úgy aho­gyan mi akarjuk". Közben azonban súlyos­bodik „az áldozatok nagy számára lesújtó vak megtorlás, a kollektív felelősség elvének a védtelen lakosságai szemben való alkalma­zásával", mint a muzulmán képviselők nyi­latkozata megállapítja. O któber 12-én kezdődik a bonni parla­ment külpolitikai vitája. A Német Szociáldemokrata Párt képviselői csoportja elhatározta, hogy ez alkalommal követelni fogja: a parlament kötelezze a kormányt, hogy Németország újraegyesítése érdekében kezd­jen tárgyalásokat a nyugati hatalmak képvi­selőivel a párizsi szerződések revíziójáról. A Szociáldemokrata Párt képviselői csoportja közölte, fontosnak tartja a javaslat parlamenti megvitatását még a genfi külügyminiszteri értekezlet előtt. A Kereszténydemokrata Unió megbízot­tai a parlament állandó bizottságának keddi ülésén tiltakoztak a szociáldemokrata indít­vány nyilvános megvitatása, ellen, mert — mint állították — a javaslat megtárgyalása „kételyt támaszthatna Nyugat-Németország­nak a szerződésekhez való hűségével szem­ben". Faliújság a békekölcsönjegyzés szolgálatában Érdemes megállni a Sze- I gedi Szálloda és Vendéglátó­ipari Vállalat központja előtt. A kapubejárat alatt mindkét oldalon friss, színes érdekes faliújság vonja ma­gára a figyelmet. Megtud­ható itt, hogy a vállalat mek­korát fejődött az első ötéves tervben, mit kap a második ötéves tervtől, és a dolgozók hogyan hálálják meg életkö­rülményeik javulását a Ha­todik Békekölcsön jegyzésé­vel. A falon felirat: „Hortihyék a múltban jegyzett kölcsönt háborús célokra fordították. A mi békekölcsön jegyzése­ink a dolgozók életszínvona­lának emelését szolgálják". Vájjon megértették-e ezt a vállalat dolgozói? Csak rá kell nézni a kölesönjegyzés legjobbjainak fényképére és névsorára — rögtön megtud­juk. Hári Lajosné, az Alföldi Étterem dolgozójának fény­képe mellett rövid, de na­gyon sokatmondó a szöveg, „ötszáz forintot jegyzett." A nyugodt, elégedett arcot so­kan nézegetik a járókelők közül. Az üzemi pártalap­szervezet titkára is szeretet­tel nézegeti az arcképeket. Tőle tudjuk meg. milyen em­ber Háriné. Csak 650 forint a keresete. A jegyzésgyűjtők mondtá.c neki? hogy ötszáz forintnál kevesebbet jegyez­zen, mert a haza nem kíván senkitől ereién felüli áldoza­tot. De Hári Lajosné rájuk ripakodott. „Ehhez semmi közötök. Tudom én, mit csi­nálok. A múltban csak nyo­morogtam. mert dolgozni sem engedtek, ma pedig nem fenyeget a bizonytalan hol­nap. Nagyon sokat kaptam már eddig is. jó szívvel adom amit birok." De így vannak ezzel a töb­biek is. Barna István, a Béke Étterem dolgozója 1000 fo­rint. Kovács Pál, a Jégkuny­hó cukrászda dolgozója. 1500 forint békekölcsönt jegyzett és így tovább. ök valóban méltók arra, hogy fényké­peik a vállalat büszkeségei között legyenek a faliújság gon. A nevek, a fényképek egv* re szaporodnak. A szegedi vendéglátóipar* dolgozói pél­dás kölcsönjegyzéssel juttat­ják kifejezésre: helyeslik, •hogy 1953-tól 1955 szeptem­berig csupán segély címen 73 ezer forintot kaptak; hogy ma már tizenkettővel több üzemegysége van a vállalat­nak Szegeden, mint 1930­ben; hogy szaporodik a könyvtár könyvállománya; Ihogy új öltözők stb. épültek munkahelyeken. i Külön érdekessége a fali­újságnak egy töprengő em­bert ábrázoló ötletes ceruza­rajz „Aki még gondolkodik" címmel. Fejében gondolatok kavarognak: Jegyezzek? —« Mennyit? — Ezer forintot? — Nem lesz az sok? — Rá­érek még! — Vagy még se? A Vendéglátóipari Vállalat! pártszervezete megtalálta a módját, hogyan lehet a fali­újságot a békekölcsönjegyzés szolgálatába állítani. Megér­demli a dicséretet. EZZEL ÉRVELD! Nyugatnémet ezredes cikke arról, mi akadályozza Németország újraegyesítését Berlin (TASZSZ). A Rhci­nisch-Westfálischc Nachrich­ten című nyugatnémet lap közölte von Bonin nyugal­mazott ezredesnek, a bonni Blankhivatal volt munkatár­sának cikkét. Von Bonin hangsúlyozza, hogy Németország újraegye­sítése aikkor lesz lehetséges, ha a Nyugat és Kelet olyan „kompromisszumot köt, amely kizárja mindkét tömb aggályait és nem bontja meg az erő-egyensulyt". „Nem látjuk ennek más útját — írja a szerző — olyan össz­német állam megalakításán kívül, amely vállalja, hogy szigorúan megőrzi a semle­gességet a Kelet és Nyugat felé. Csak ez lehet a német kérdésben folytatandó re­ménytkeltő tárgyalások alap­ja a közelgő genfi külügymi­niszteri értekezleten." „Azt. aki csak kiejti a „semlegesség" szót, vagy ak­tivan védelmezi a semleges­ség eszméjét, mert a legkö­zelebbi jövőben nem látja az újraegyesítésnek más lehető­ségét, haladéktalanul kom­munistának nevezik, vagy mindenféle rágalmat szór­nak reá" — mondja a cikk. — Hogyan készülnek a nyu­gati hatalmak ilyen helyzet­ben valahogy is teljesíteni Németország egységének helyreállítására vonatkozó ígéretüket? Hogyan akarja a szövetségi kormány elhitetni, hogy az újraegyesítés való­ban politikájának legfőbb célja, ha elátkozandónák tartják a kompromisszum­nak még a megtárgyalását is, pedig az bizonyára célra vezetne? Egyelőre semmit sem hal­lani a nyugati hatalmaknak valamilyen konstruktív ter­véről, amely megfelelne a reális erőviszonyoknak és az igazi rendezés szükségességé­nek. Eljött az ideje, hogy a Nyugat megváltoztassa a né­met kérdésben követett poli­tikai, főleg pedig elavult ka­tonai koncepcióját. Bármi­lyen nehéz is elismerni az erőegyensúly tényét, és en­nek alapján arra a következ­tetésre jutni, hogy valóban kompromisszumos megoldás­ra van szükség: a nemzetközi feszültség enyhítéséért meg kell ezt tenni. Szovjet—jugoszláv posta-, távíró-, telefon- és postacsomag-forgalmi egyezmény Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Postaügyi Mi­nisztériuma meghívására szeptember 19-e óta Moszk­vában tartózkodik a Jugo­szláv Szövetségi Népköztár­saság posta-, távíró- és táv­beszélő-főigazgatóságának küldöttsége. , A baráti légkörben lefolyt tárgyalások eredményekép­pen szeptember 27-én a Szov­jetunió és a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság egyezményt kötött a posta, távíró és távbeszélő kapcso­latokról, valamint a postai csomagszállitásról. fl Német Demokratikus Köztársaság tartományi kamarája is jóváhagyta a Szovje:unióval kötött szerződést Berlin (MTI) A Német De­mokratikus Köztársaság tar­tományi kamarája kedden egyhangúlag jóváhagyta a Német Demokratikus Köz­társaság és a Szovjetunió kapcsolatairól szóló. 1933. szeptember 20-án Moszkvá­ban aláírt szerződést, vala­mint a Német Demokratikus Köztársaság alkotmányának kiegészítéséről hozott tör­vényt. Rövid külpolitikai hírek Adenauer nyugatnémet kancellár táviratot intézett N. A. Bulganyinhoz, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökéhez. E táwiratban Adenauer kifejezi meggyőző­dését, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztár­saság közötti diplomáciai kapcsolatók megteremtése hasznára lesz a szovjet és a német nép, valamint az egyetemes béke ügyének. * Moszkva (TASZSZ). A Pravda szeptember 28-i szá­ma az alábbi táviratot közli: öexcellenciájának, Dwight Eisenhowernek. az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Washington. Fehér Ház. Miután Moszkvától távol, szabadságon voltam, csak most értesültem hirtelen megbetegedéséről. A hír mé­lyen megindított. Én és családom szivünk mélyéből mielőbbi gyógyu­lást és hosszú életet kívá­nunk önnek. őszinte tisztelettel: Georgij Zsukov, a Szovjetunió marsallja. * (MTI). A legutóbbi orvosi jelentések szerint Eisenho­wer elnök közérzete kielé­gítő, állapota javult. A szak­orvosi vélemény szerint jók a kilátások az elnök teljes felgyógyulására. Az amerikai nemzetbizton­sági tanács, melynek Eisen­hower elnök a vezetője, ma Nixon alelnök elnökletével tart ülést. Pénteken a kor­mány ül össze. Problémát okoz Eisenho­wer elnök helyettesítése fel­gyógyulásáig. A nemzetbiz­tonsági tanács ülését első lé­pésnek tekintik egy ideigle­nes kormánygépezet felállí­tására. A londoni rádió idézi Nixon alelnök kijelentését, amely szerint az elnök betegsége alatt Eisenhower eddigi kül­és belpolitikáját továbbra is változatlanul folytatják. * Buenos Aires (MTI). Az AP közli: keddi hivatalos je­lentés szerint további hat ország ismerte el Lonardi tá­bornok új argentin kormá­nyát. A hat ország: Egyip­tom, Német Szövetségi Köz­társaság, Japán, Görögor­száa. Izmai ás. Pánin. Megyénkben a termelőszö­vetkezeti és az egyénileg dol­! gozó parasztság részére meg­| teremtettük a termelés elő­nyös lehetőségeit. 1955-ben 19 gépállomás 27.6 százalékkal nagyobb erőgép-állománnyal állt rendelkezésére a mező­gazdaságnak; ezáltal me­gyénk dolgozó parasztsága a talajmunkákat sokkal gyor­sabban és szakszerűbben vé­gezhette el. • A mezőgazdaság termés­hozamának növelésében a szerződéses termelés nagy lehetőséget biztosit a dolgo­zó parasztságnak. Egyrészt biztos értékesítési lehetőség kínálkozik, másrészt jó ára­kon vásárolja meg a szerző­déses termeivényeket az ál­lam a dolgozó parasztoktól. Megszüntettük azt a bi­zonytalanságot is, ami a múltban sok esetben megol­datlan problémát jelentett: a vetőmaghiányt. Államunk ál­lami készletekből biztosít ve­tőmagot a dolgozó parasztok­nak. Ez a többtermelésnek s a nagyobb jövedelmezőség­nek egyik fontos előfeltétele. • Az évek során megterem­tettük a falusi lakosság ellá­tása érdekében a földműves­szövetkezeti bolthálózatot, amely egyre több és jobb­minőségű áruval elégíti ki szükségleteiket. 1955. július 31-én 452 föld­művesszovetkezeti bolt és 147 vendéglátóipari bolt műkö­dött Csongrád megyében. A nagyobb mezőgazdasági idénymunkák idején meg­szerveztük a mozgóboltok há­lózatát, amelyek a legszük­ségesebb cikkekkel a hely­színen látták el a dolgozó parasztokat. De beszéljenek helyettünk a tények, az eredmények, amelyek ékesszólóan bizo­nyítják a falusi lakosság nö­vekvő áruellátását. Kisteleken kétmillió forin­tos beruházással egy emele­tes áruház létesült; Magyar­tésen 150 ezer forintos be­ruházással új áruházat épí­tettek; Mindszenten 140 ezer forintos ráfordítással új cuk­rászdát; Csanádpalotán 100 ezer forintból új vendéglőt nyitottak meg a falusi dol­gozók igényeinek jobb kielé­gítésére. Még ez évben átadjuk a forgalomnak a mindszenti Dózsa-telepen a 450 ezer és a cserebökényi 250 ezer fo­rintos költséggel épülő új üz­letházakat, valamint a csong­rádi 80 ezer forintos új cuk­rászdát, amelyek ugyancsak a falusi lakosság jobb ellá­tására létesülnek. • A falusi dolgozó parasztság terméseredményének és jó­I vedelmezőségének emelését szolgálja az ls, hogy az el­múlt évben közel négy és félmázsa nitrogén műtrá­gyát, 3654 mázsa főszfort és csaknem 500 mázsa IMi mű­trágyát juttatott kormányza­tunk. Az 1953-as évben 2274 mázsa, 1934-ben már 7601 mázsa rézgáliccal segítettük megyénkben a gyümölcs- és szőlőtermelöket. Ipari munkásságunk min­den áldozatot meghoz a me­zőgazdaság fejlesztésére és egyre több és jobb minőségű mezőgazdasági gépekkel is elősegíti a mezőgazdasági munkafolyamatok megköny­nyítését, a nagyobb termés­hozam elérését. • 1954-ben csak a mezőgaz­dasági kisgépekből két és fél­millió forint értékű árucik­ket vásárolt a falusi lakos­ság a földművesszövetkeze­tekben. Éspedig 394 eltét, 538 boronát, 217 lókapát, 37 vető­gépet, 558 permetezőgépet, 117 szecskavágót, 894 répa­vágót és egyéb, közel egy­millió forint értékű mező­gazdasági kisgépeket. Ezek a példák nemcsak azt bizo­nyítják, hogy államunk, munkásosztályunk segítségé­rc siet a falu dolgozó népé­nek, hanem azt is bizonyít­ják, hogy a dolgozó paraszt­ságunk tehetősebb, jobbmó­dúvá vált. Örömmel adjuk kölcsön megtakarított pénzünket a hazának! ASHABAD Türkmenisztán- fővárosá­nak dolgozói nagy helyes­léssel fogadták az új állam­kölcsön kibocsátásáról szóló közleményt. Az ashabadi munkásak és alkalmazottak örömmel jegyeztek kölcsönt. — Megtakarított pénzünk­kel a szovjet hatalom további erősítését szolgáljuk. Köl­csönadott rubeljeinkből új iskolák és kórházak, gyárak és kultúrpaloták épülnek — jelentette ki az ünnepi röp­gyűlésen Trofimenko elvtárs, az ashabadi üveggyár legidő­sebb munkása. Lelkes hangulatban folyt a kölesönjegyzés a „Vörös Ka­lapács"-gyárban is. Itt a ter­melésben élenjáró munká­sok: L. Dorofejev lakatos, Viktor Radzsivin és bátyja, Aletoszandr jegyezitek első­nek kölcsönt. SZTAVROPOLJ Vaszilij Cserkasszkij ifjúsá­gi trák torosbrigád ja a szán­tóföldön értesült az új ál­lamkölcsön kibocsátásáról. A brigád tagjai a mezei szálláson rövid gyűlésre jöt­tek össze. P. J. Provkin. a sztavropolji gépállomás párt­szervezetének titkára ismer­tette a gépkezelőkkel az új kölcsön jelentőségét, eítmond­ta, mire fordítja az állam a szovjet emberek kölcsön­adott pénzét. Utána Vaszilij Cserkassz­kij brigádvezető szólalt fel. A aánállomás. néddáján bi­zonyította be, milyen nagy összegeket fordít az állam a géppark bővítésére, új üzem­helyiségek. szociális és kul­turális intézmények építé­í sére. — Láthatjátok. — mondta Cserkasszkij —,— hogy a mi gépállomásunk is állan­dóan fejlődik. Üj műhelyek, garázsok, lakóházak épülnek. Az állam másfélmillió ru­belt fordított a gépállomá­sunkon folyó építkezésre. Cserkasszkij egy hónapi keresetének megfelelő össze­get jegyzett. Utána a komszomolista Mihail Gyencsenko trakfo­rista szólalt fel. — Munkámmal és köl­csönadott pénzemmel aka­rom erősíteni a béke ügyét. — Jelentette ki Gyencsen­ko. MINSZK Ünnepi röpgyűlést rendez­tek a kölesönjegyzés napján a minszki autógyár szer­számműhelyében is. A mun­kások zsúfolásig megtöltöt­ték a hatalmas csarnokot. Először P. Szinyelnyikov komszomolista lakatos szó­lalt fel: — A- mi országunkban az államkölesönnek igen nagy népgazdasági jelentősége van. Az államnak kölcsön­adott pénzünkkel a gazda­ségi és kulturális építést, ha­zánk hatalmának további növekedését segítjük elő. Szinyelnyikov felhívta a munka sokat, hogy egysége­sen jegyezzenek kölcsönt. Ezután megkezdődött a jegyzés... A minszki autó­gyár sokezer munkása lelke­sen vette ki részét a köl­csönjegyzésből. KAZANY A kazanyi írógépgyár sze­relőműhelyében elhalkult a motorok bugása. Az eszter­gályosok és marósok figyel­mesen hallgatják az új ál­lamkölcsön kibocsátásáról szóló közleményt. Konsztantyinov elvtárs, a szerelőműhely főnöke nyit­ja meg a gyűlést. — Kölcsönadott pénzünk­kel hazánk hatalmas ipará­nak további fejlődését segít­jük elő. Űj gyárak és üze­mek. új iskolák, bölcsődék és napköziotthonok épülnek majd ebből a pénzből. Konsztantyinov elvtárs felhívta a szerelőműhely munkásait, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan, most is egységesen jegyezzenek ál­lamkölcsönt. Utána Iszkakov művezető szólalt fel. — A kölcsönjegyzéssel ha­zánk védelmi erejét növel­jük. Kölcsönjegyzéssel vála­szoljunk a béke ellenségei­nek mesterkedéseire! Az üzem fiataljainak ne­vében Sokirov szerelőmun­kás szólalt fel. Egyhavi fize­tésének megfeMő kölcsönt jegyzett és fe'hívta az ifjú­munkásokat, hogy kövessék példáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom