Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-28 / 228. szám

Szerda, 1955. szeptember 28. 3 0 ELMH t YBRORSZRG A Hatodik Békekölcsön jegyzésének első napján teljesítették harmadik negyedévi tervüket a Ruhagyár dolgozói Jókedvűen, derűsen kezdő-' A gyermekekért, az ifjúságdött a munkanap a Szegedi Ruhagyárban. Műszak-kezdés előtt röpgyűlésekre gyűltek össze a dolgozók a munkatermekben. Olyanok voltak ezek a röpgyűlések, mint mikor egy nagy család tagjai beszélgetnek. Az előadók lelkesítő szavai után kezdték meg a Hatodik Békekölcsön jegyzését. Nem most esett először szó a békekölcsönjegyzésről, gondoltak ők már erre korábban is. Sokan a tavalyi összeget akarták jegyezni. Néhányan még reggel is úgy gondolták, 900—1000 forintos kereset mellett elég lesz 400—500 forint. A S00 forintot kereső Titi Gyuláné is 400 forintra gondolt. De mikor az előadó befejezte mondanivalóját és ismertette a kormány felhívását, sokan maguk írták a papírra az 500—600—700 forintokat. Segített ebben természetesen az egészséges munkásvirtus is, ami nemcsak a munkaversenyben ölt formát, hanem a békekölcsön-jegyzésben is, ha hozzájárulást kér államunk nagy terveink megvalósításához. Sok szép eredményt hozott már az egészséges versenyszellem a Szegedi Ruhagyárban. A tények azt mutatják: a békekölcsön-jegyzés napja úgy hatott a Szegedi Ruhagyár dolgozóinak munkájára, mint olaj a tűzre. Már a jegyzés előtt megszülettek a munkafelajánlások, a versenykihívások. Az l-es terem DISZ-brigádja versenyt hirdetett és máris jelentkeztek a csatlakozók, a példakövetők a Szekeres-, a Talla-szalag és a többiek. Ez a felajánlás csak része volt a nagyobb célkitűzésnek; a békekölcsön-jegyzés első napja déli tizenkét órájáig befejezik a harmadik negyedévi tervet. Még tizenkét éra előtt jelentették: a vállalást teljesítették. A kommunisták, a párttagok mutattak példát a termelő munkában, a békekölcsön-jegyzésben. Még nyolc órát sem mutatott az óra, már jelentették az alapszervezeti párttitkárok a pártbizottság titkárának: »A mi alapszervezetünk kommunistái valamennyien jegyeztek békekölcsön! " A munkatermek közül Fischer Miklósné terméből, az l-esből jelentették elsőnek a munkaversenyt kezdeményező DISZ-brigád tagjai: „Befejeztük a békekölcsön-jegyzést*. Átlag-jegyzésük 720 forint. Példájuk követésre talált, nem kerestek kibúvókat az l-es teremben se, mint igaz hazafiak cselekedtek. Hozzájárulnak forintjaikkal is a második ötéves terv megvalósításához. — Mi vagyunk gazdái ennék az országnak, s ha a gazda nem törődik portájával, önmagát károsítja meg. Ha nem is szószerint, de ezt a gondolatot fejezték ki többen is. Érzik a jó gazda felelősségét további előrehaladásunkért. Horváth József nemrégen került a Ruhagyárba a Gyógyáru Értékesítő Vállalattól. Kilencszáz forint keresetre 600 forintot jegyzett. Így cselekedett Szőke Ilona is. A teremmestere, Fischer Miklósné is jó példát mutatott, 1500 forint kölcsönt jegyzett. Mátó Vera háromhónapos átképzős, most állították először szalagba. Keresete még kevesebb, mint a nagyobb tapasztalatokkal rendelkező munkásoké, mégis 500 forintot jegyzett. Ez a tandíjam egy része — mondotta. Reggel mindenki úgy vette át gépét, hogy egy kis levelező-lap, fehér kartonpapír feküdt a gépén. Egyik isko- jegyzés után, lába igyekvő gyermekeket, a másik egy karikát hajtó lánykát, a harmadik óvodába igyekvő kisgyermeket ábrázolt. Rajta a szöveg: „Én értem is jegyezz békekölcsönt"-. ért tettek eleget hazafias kötelességüknek a szabászok, a varrónők, a gépmesterek. Apró piros és kék zászlók jelezték, hlk jegyeztek már békekölcsönt. S ha valakinek elfelejtettek adni, mint például Bitó Zoltánnak, ő maga kereste fel a jegyzésgyűjtőjét és kérte: adjanak nekem is zászlót, meg munkatársamnak, Moldovánnénak is. S mire elérkezett nyolc órakor a reggeli szünet, valamennyi munkaterem egy-egy kis zászlóerdő volt. Nyolc óra tájban szokatlan zörgésre lettek figyelmesek. A gépek zakatolásának morajából figyelmet keltően hallattszott ki az úttörők dobpergése. A Földműves utcai Általános Iskola úttörői köszönteni jöttek a munkában élenjárókat, a jegyzésben példamutatókat. Kis ajándéktárgyakat hoztak, apró papírból kivágott, virággal díszített szíveket nyújtottak át, jelképezve szeretetüket az idősebbek, a felnőttek iránt. Tíz-tizenegyéves gyermekek a.ikán csendült fel a dal: "... Egy a jelszónk a béke*>. ök már a szabad Magyarországon születtek, életük története boldogabb éveink története is. Talán ezért is hatotta meg annyira az l-es munkaterem dolgozóit köszöntésük. Utánuk Külüs Sándorné elvtársnő, DISZtitkár mondott köszönetet a példamutató jegyzésért a dolgozóknak. Ez a feléjük áradó hála és szeretet még mélyebben megértette velük, hogy a nép boldogságáért, a haza erősítéséért, mindanynyiónkért és gyermekeink jövőjéért érdemes nemcsak dolgozni, hanem ha erre szükség van, anyagi megtakarításunkkal is hozzájárulni. Sablonos kérdés, de mégis sokszor elhangzott mielőtt Mii ad a második ötéves terv Szegednek ? Javuló víz- és gázszolgáltatás Tegnapi számunkban be-1 lően egymillió forintot irászámoltunk a Gázgyár folyamatban lévő és az ötéves terv folyamán sorrakerülő bővítési munkálatairól. A Gázművek fejlesztésével, amire 5.5 millió forintot fordít államunk, megteremtik Szeged jobb és bőségesebb gázellátásának alapját. A lakosság gázszükségletének fokozottabb kielégítése céljából a tanács város- és községgazdálkodási osztálya a következő utcákban és városrészekben vette tervbe a gázhálózat bővítését: Pacsirta utca, Székely-sor, István-telep, Ottovai-telep, Fopapírra vetette volna egy-. dor-telep. Ugyanakkor az egy munkás: „Miért jegyez?" egyenletes gáznyomás biztoNagyon szeretjük hazánkat! — mondták többen is. Hányszor elhangzott ez a szó aszszonyok, lányok, férfiak ajkán, ezen a napon a Ruhagyárban. A sokszor ismételgetett szó, azt mondják, mint a szerszám, amit sűrűn és sokat használnak, elkopik, s szólammá válik. Nem vált itt szólammá a szó, hogy „hazánkért", mert tiszta szívből mondták és jegyeztek fizetésükhöz mérten, mert mit érne az, ha csak szóval szeretné valaki hazáját. A szó és a tett egysége mindennél beszédesebben bizonyítja: a ruhagyáriak szeretik a hazát, a szülőföldet, ahol beszélni, érezni tanultak. Szeretik munkájukat, annak gyümölcseit, szabad életüket, mindennapos örömeiket. A haza javára, a maguk hasznára jegyeztek. Hazafias Népfront Városi Bizollsága tagíainaH jegyzése A Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottságának tagjai példamutatóan jegyeztek békekölcsönt. Negyvenhatan 103.300 forintot jegyeztek. A kölcsönjegyzés átlaga több mint 2200 forint. Hasonlóképpen jegyeztek a Hazafias Népfront kerületi szervei is. sítiására középnyomású vezeték kiépítésére és egy új kompresszor beszerelésére kerül sor 2.8 millió forint értékben. Az új fogyasztók bekapcsolódásának megfelenyoznak elő új gázmérők beszerzésére. Az itt jelzett terveken belül már a következő évben sor (kerül a Pacsirta és a Móra utcai hálózat bővítésére mintegy 160 méternyi gázvezeték építésével. A vízellátás megjavítására a második ötéves terv folyamán csaknem hét kilométer hosszúságú új vezetéket épíEzokből az előirányzatokból 1956-ban megvalósul három új kút, továbbá az újszegedi vízvezetékhélózat 1000 folyóméter hosszúságban való bővítése. Ugyancsak 1956-ban megvalósul Szegeden a korszerű szennyvízátemelés, aminek nagy egészségügyi jelentősége van. A vízproblémákhoz tartozik — ha más vonatkozásban is — a belvizek kérdése. Istenek mintegy 6.8 millió fo- 1 meretes a belvíz-területeken rint költségráfordítással. Bővítik a vezetéket a többi között a Közép- és az Alsókikötősoron, a Korondi. Brassói, Hargitai, Pilich Kálmán és Borostyán utcában. Petőfitelep II., III., IV. és VII. utcájában. az újpetőfibelepi 49. utcában, Mihályteleken, stb. Több új ártézi kút létesítése is tervbe van véve, a többi között a Szikra lakások mögött, a Somogyi Béla téren stb. lakók panasza. Most tervbe vették több olyan közmű beépítését, amelyeknek segítségével mentesíteni lehet ezeket a területeket az örökös belvíz-veszélytől. Így az újszegedi Bobolics-telepen alapcsövezéssel. továbbá gyűjtőakna és átemelő telep létesítésével belvízrendezést hajtanak vé e. A Székelysoron csatornázással javítják meg a belvíz-védelmet Jegyeznek az egyetemen A PEDAGÓGIAI FOISKO- ! AZ EGYETEM REKTORI LAN a korareggeli órákban HIVATALÁBAN fél nyolcra gyűltek össze a dolgozók s itt is sorra járták őket a jegyzőpárok, akik már előbb jegyeztek békekölcsönt, mindnyájan igen szépen. A rektori hivatal dolgozói közül Endreffy és Tokaji elvtársak, valamint Fenyvesi Imréné párttitkár jegyzett legpéldásabban. De elismerés illeti a diákotthonok és a könyvtár kisebbfizetésü dolgozóinak egész sorát, akik keresetükhöz képest mindnyájan a várhatónál többet jegyeztek. A MAGYAR INTEZETBEN háromnegyed 9-ig lejegyzett tizennégy egyetemi tanár, tanársegéd, egyetemi dolgozó. Baróti Dezső egyetemi tanár, az egyetem rektora is itt jegyzett 7000 forintot. De a fizetémegkezdődött a kölcsönjegyzés. "fze a a° ?o: „ . , . , , rövid megbeszélés utan 7 orakor az iskola eloadoi kara és személyzete röpgyűlésen vett részt, ahol Lerner Károly igazgató tartott rövid beszámolót azokról a nagy eredményekről, amelyek a dolgozók lelkes támogatásával, többek között a kölcsönökként felajánlott öszszegek segítségével valósultak meg, majd ismertette a következő ötéves terv perspektíváit. A közvetlen és lelkeshangulatú röpgyűlésen többen felszólaltak a Főiskola tanárai, valamint a hivatalségédek közül. Mindjárt ezután megkezdődött a jegyzés. Nyolc óra tájban már szép eredményekről adhattak számot a jegyzőpárok, közülük volt olyan is, aki már közel tizenötezer forint értékű felajánlást gyűjtött össze. Maga az iskola igazgatója elsőnek írta alá a jegyzőívet 4400 forinttal. Zászlók a szövődében A ZÁSZLÓKAT a reggeli röpgyűlések után adták át a népnevelőknek. Kicsi zászlók voltak, se nem nagyon díszesek, se nem különösen értékesek. Vérvörös és búzavirág-kék színű papirosból készültek, aprócska rúddal. Mindegyiken rövid felirat volt: „Hazafias kötelességének eleget tett". S ez tette fontossá őket. A népnevelők, az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat szövő üzemrészének dolgozói ugyanis azért kapták ezeket a kicsiny zászlókat, hogy azoknak adják, akik eleget tesznek hazafias kötelességüknek, akik becsülettel jegyeznek békekölcsönt. A tettekké váló hazaszeretet jelképeiként kellett tehát állaniok a vörös és kék zászlóknak a gépeken. Az első vörös zászlót a szövődében egy fiatal lány, III. Nagy Erzsébet sztahanovista kapta. Még égtek a lámpák, s mély morgással indultak meg a délelőtti műszak első gépei, amikor felkereste őt két népnevelő. Lakó Lajosné minőségi ellenőr és Kispéter Ferencné munkamódszerátadó. Beszélgettek első ötéves tervürik eredményeiről, s a jövőre megkezdődő második ötéves terv nagy feladatairól és hatalmas távlatairól. A népnevelők elmondták, hogy a terv megvalósításából munkásosztályunknak kölcsönadott forintokkal is ki kell vennie a részét. Az okos szó, a türelmes beszéd nem maradt hatástalan: a rövid beszélgetés végén Nagy Erzsébet aláírta a jegyzési ívet. 1140 forint a keresete és 750 forintot jegyzett. — HAZAFIAS KÖTELESSÉG a jegyzés. Ezzel is, minden erőrtkkel segítenünk kell a második ötéves terv végrehajtását — mondta a s amikor a népnevelők átadták néki a kis vörös zászlót, az egyik szövőgép — Nagy Erzsébet négy gépen dolgozik — védőrácsán helyezte el. A körülötte dolgozók erre eav pillanatra feltekintettek, mosolyogva nézték a virító vörös zászlót, az elsőt, amely a Hatodik Békekölcsön jegyzésének első napján szövőgépre került. A népnevelők tovább mentek, s nemsokára újabb zászló került a szövőgépre, hirdetve, hogy egy másik dolgozó, Papp Józsefné is eleget tett hazafias kötelességének. Pappné idősebb asszony már, mégis példamutatóan jegyzett: 623 forintos keresetére 200 forintot adott kölcsön államunknak. S aztán további gépekre is felikerültek a piros zászlók. Jól dolgoztak a népnevelők, szavaik nyomán a szövöde dolgozói lelkesen, becsülettel tettek eleget hazafias kötelezettségüknek. Szűcs Tibor és Szvekán Ferencné reggel fél 9 órakor jelentették a pártszervezet helyiségében, hogy beszélgettek azoklcal a dolgozókkal, akiknek meglátogatásával megbízták őket. 19 dolgozónál voltak, s a 19 gépre fel is került a beszélgetés után a vörös zászló: mindannyian becsülettel jegyeztek. Szél Ferencné például 1087 forintot keres, s 700 forintot jegyzett. Nem végzett hát a két népnevelő felületes, kapkodó munkát. Beszélgettek első ötéves tervünk eredményeiről, az üzem fejlődéséről. Elmondták, hogy a vállalatnál, éppen a szövődében, milyen nagy változások történték az első ötéves terv eredményeként. A nagy terv megvalósításának alkotó éveiben közel 1 millió forintos beruházással teljesen átrendezték a szövődét, áttértek a sok balesetet előidéző felsőszíj meghajtásról az alsószíj meghajtásra. Mennyi mindent tettunk ezekben az években a munkásokért! Államunk most tehát joggal várja el, hogy 'kölcsönjegyzéssel is segítsék második ötéves tervünk megvalósítását. A JEGYZÉS ELSŐ NAPJÁN szépen szaporodtak a. zászlók a szövő üzemrész gépein. A népnevelők jó munkája, a dolgozók lelkesedése meghozta az eredményt: becsületesen, példaadó módon jegyeztek a szövöde dolgozói is. Pósa Imre, Nacsády József, Péíer, Szekeres László. AZ ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMEN 8 óra tájban négy jegyzőpár be is fejezte már munkáját. Az egyetem dolgozói közül igen sokan a fizetésüknél több száz forinttal magasabb összeget jegyeztek. Dr. Kukán Ferenc dékán 8300, dr. Czoniczer Gábor 8000, dr. Petri Gábor pedig 7600 forintot jegyzett. Nemcsak a professzorok, az egyetem egész személyzete, a hivatalsegédek, portások is derekasan kivették részüket a jegyzésből. A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Kossuth-díjas professzorai ugyancsak elsők között jegyeztek. Fodor Gábor 9000, Rédei Lajos 8000, Kalmár György 7500 forintot írt sűk alapján remelhető összeg- alá. A déli órákig a kar létszánéi az intézet számos munka- mának körülbelül egyharmada társa jegyzett többet, így Kordé jegyzett. Jól halad a Hatodik Békekölcsön jegyzés Röszkén A NYUGAT-NÉMETORSZAGI Schönenberg közelében lezuhant egy belga lökhajtásos repülőgép. A zuhanó gép egy tanya két lakóházát felgyújtotta. A repülőgép pilótáján kívül a kigyulladt házak egyik lakója is meghalt. Még nem is virradt, hiszen hajnali kettőt mutatott az óra, amikor a Röszkei Gépállomás valamennyi dolgozója röpgyülésre jött öszsze. Vörös Lajos elvtárs alapszervezeti párttitkár 'beszélt a Hatodik Békekölcsön jelentőségéről, ami után mindjárt lejegyezték azokat a forintokat, amelyeket szívesen adnak kölcsön államunknak: 76-an összesen 45 ezer 900 forintot. Füstös István és Márki Imre traktorosok 1000—1000 forinttal, Papplógó József kiváló traktorista 1100 forinttal járult hozzá a magyar haza fejlődéséhez, lakói életének szebbétételéhez. Döme András igazgató 1850 forint fizetése mellett 2000 forintot jegyzett. De sorolhatnánk tovább a jegyzés több szép példáit: közülük is megemlítjük Mata Illés 4 családos éjjeliőrt, aki hatszáz forint havi keresetéből — tehetségéhez mérten — kétszáz forintot jegyzett. A gépállomás 'dolgozói jó példáját követték a község tanácstagjai, tsz és egyénileg dolgozó parasztjai, jól ismerve azt a körülményt. < hogy a jegyzett összegből saját községük is épül. fejlődik. A készpénzjegyzés visszamaradó 50 százalékából fürdőt szeretnének építeni. Ezért jegyzett 500 forintot Tanács Vincze tanácstag. De az egész községben megkezdték a jegyzést. Előző este népnevelöértekezletet tartottak, ahol megbeszélték a feladatokat, s azt. hogy először minden népnevelő jegyez Hatodik Békekölcsönt és csak azután indulnak felvilágosító munkára. 'A népnevelők mellé csatlakozik egy-egy tanácstag, akt ismerős saját körzetében. Ezzel a módszerrel sokkal könnyebb lesz a felvilágosító munka. Október 20-íg árusílják a köiölt színházi bérlefet A szegedi Nemzeti Színház igazgatója közli, hogy kötött bérleteket az idei évadra október 20-ig lehet vásárolni a színház pénztáránál és az üzemi közönségszervezőknél. Fejlődésünk számaiból 1954-ben 7 400 tonnával több gyümölcskonzerv készült, mint, 1949-ben 1954-ben négyszer annyi sört gyártottunk, mint 1949-ben J A berleti előadások már október 6-án megkezdődnek A színház igazgatósága úgy döntött, hogy a bérletek árát nyolc egyenlő havi részletben fizethetik be a bérlettulajdonosok. Azoktól, akik első részletként húsz forintot fizettek be, a következő hónapokban arányosan kevesebb összeget kérnek. A bérletárusítással egyidejűleg megkezdődött a diákelőadások bérictezése is az iskolai kultúrál el ősök közvetítésével. A PÁRIZSI Iparmedencében j a legutóbbi nyolc nap alatt kereken 300 figyelmeztető munkaszüneteltetésre és sztrájkra került sor. A munkáltatók 31 esetben voltak kénytelenek béremelést adni.