Délmagyarország, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

0ÉLMBGYBR0RSZ9G Vasárnap, 1955. szept. 25. Bartók Béla emlékezete Tíz évvel ezelőtt, 1945. szeptember 26­án halt meg a new-yorki West Side Hospitalban Bartók Béla, a század egyik leg­nagyobb zeneszerzője, zenetudós és folklor­ista, káprázatos tudású zongoraművész, a haladó gondolat és művészet bátor harcosa. Bartók Bélát alkotóereje teljében, felfelé ívelő útjának tetejéről ragadta el a halál. Sok fonlos tervét már nem valósíthatta meg, több megkezdett műve befejezetlen maradt. „Csak Vt sajnálom, hogy tele podgyásszal kell el­kennem" —- mondotta orvosának halálos ágyén. A bartóki életmű azonban így ls tel­jes, élete és munkássága példaképül szolgál­hat hosszú idökigmiriden zeneszerző, minden, a népe ügyéért ItifrfcJó muzsikus számára. Ha későbbi korok emberei meg akarják tudni, ho­gyan küzdött és szenvedett a mi korunk em­bere és hogyan találta meg a sok szenvedés ulún a beteljesülést, a békét, a harmóniát — akkor Bartók zenéjét kell majd hallgatniok. Rá igazán illik Stefan Zwelg néhány sora: „Mert mi más, ha nem az teszi a költői hiva­tást és küldetést, hogy az idők tüzét és a ' felhők dörgését prófétai módon előre megérzi, hogy minden idegét megfeszíti és meggyötri az átváltozás vajúdása?" kJ agyszentmiklóson (ma Sanmilclausul­M maré Romániában) született 1881. március 25-én. Apja a nagyszentmiklósi föld­müves-iskola igazgatója volt, megárahagya­tottságában is törekvő, kezdeményező ember, akinek otthonában a zene iránt fiatalon nagy fogékonyságot mutató gyermek termékeny indítékokat adó. meleg otthonra találhatott, ötéves korában már zenét tanult, két év múlva felfedezték, hogy abszolút hallása van. Anyja visszaemlékezéseiben olvashatjuk, hogy mikor az iskolában a Dunáról tanult, annak folyását eredetétől a Fekete-tengerbe ömléséig egy hosszabb zongoraműben megzenésítette, ame­lyet tizenegyéves korában egy Beethoven­szonátarészlettel nyilvános hangversenyen is előadott. A gyermek-Bartók első müveiből ké­pet alkothatunk azokról az elhatározó benyo­másokról, amelyek mindvégig elkísérték mun­kásságát. F.lső müve, A Duna folyása egyben szimbolikus mű is, amelyben előre veti árnyé­kát az alkotó, küzdő férfivá nőtt szerző élet­müve: a Duna motívumát a miiben követke­zetesen végigvezeti, különböző dunamenti né­pek ábrázolására jellegzetes népies dallamo­kat használ fel. Mindebben már megnyilat­kozik a későbbi Bartók világnézete, politikai felfogása, akinek gondolatvilágában a Duna­völgy népeinek testvéri együttélése, a soviniz­mustól mentes hazafiság az alapeleme. Ezért gyűjtötte és tanulmányozta egész életén át a magyar, román, szlovák és délszláv dalla­mokat, de távolabbi népek dallamkincsét is. N'épdalgyűjtő, zenetudományi, folklorisztikai munkássága a béke, a népek közötti testvéri­ség eszméjét szolgálta. Ezt a célkitűzést és küzdelmet honorálta a Béke-Világtanács leg­utóbbi ülésszaka Helsinkiben, amikor posthu­mus békedíjjal tüntette ki, ez a célkitűzés su­gárzik számtalan leveléből és zenetudomá­nyi kiadványából. Egv neves román kutató­társának, Octavian Beu-nak irta 1931-ben: ..Hiszem a népek testvériségét, az összes há­borúk és ellentétek ellenére hiszek ebben a testvériségben, tudatosan hiszek ebben, ami­óta megtaláltam zeneszerzői hivatásomat. Megpróbálom, hogy amennyiben erőim enge­dik, ezt az eszmét szolgáljam zenémmel". Az ifjú Bartók pályája kezdetén tudato­san magyar komponista akart lenni, magyar zenét akart írni. Tüntetően magyaros ruhák­ban járt, levélpapírjain magyar címer dombo­rodik, 1904-ben nagyszabású program-szimfó­niát írt Kossuthról és a magyar szabadság­harcról, amelyben kigúnyolta az osztrák csá­szári himnuszt. Valóságos forradalmi me­részség volt ez a századforduló tájékán, Az ifjú Bartókot azóta hatalmassá nőtt diáktársak buzdítják és segítik, Kodály Zol­tán, Weiner Leó. Mindhóman érzik küldetésü­ket, hogy meg kell teremteniük az új magyar zenét, de ennek nyelve nem lehet sem a né­pies műdal, sem a csárdás, vagy a magyar nóta nyelve, de még a verbunkos valamikor nemzeti felemelkedési törekvéseket hordozó, de akkorra már többnyire sablónokba fulladó stílusa sem. Mindaz, amit a 19. század végé­nek romantikus fellángolása magyarnak és népinek hitt és hirdetett, részint selejtes, ré­szint pedig idegen, álmagyar volt. Ennek a népszerű nemzeti zenének persze meepiolt a maga történelmi funkciója, politikai küzdel­mekben egységbefoglalta az ország különböző társadalmi rétegeit, a nemességtől a közép­osztályon át a nép bizonyos rétegéig — anél­kül azonban, hogy a néphez igazán köze lett volna. A világ zenei köztudata Liszt magyar rapszódiáiból és Brahms magyar táncaiból is­meri legjobban ezeket a dallamokat. Buda­pest abban az időben Wagnerért és Brahmsért lelkesedett, magyar zenén legfeljebb a kávé­házi cigányzenét értették, a vidék magyarsága viszont ösztönösen gyűlölte Budapestet, „a német zenei gyarmatot", s nem érezte ma­gáénak a főváros zenei intézményeit. Gyökér­telen kozmopolitizmus, dilettáns félműveltség: ez volt a zenei helyzet hazánkban 1900 körül, amikor a két Ifjú küzdőtárs, Bartók és Kodály megkezdte munkásságát. A magyar népzene jelentőségének fel­ismerésében Bartóknak voltak elődei, bizonyos gyűjtés már a 19. században is folyt, de tudománytalanul, a népies műzene és az igazi népzene állandó összekeverésével. A szá­zad végén Vikár Béla kezdic el a fonográfos népdalgyűjtést. A fiatal Bartók és a fiatal Kodálv figyelme egyidőben fordult az igazi népdal felé, Bartók 1904-ben jegyzett le elő­ször népdalt, s a következő évben már nép­('flfyüjtő tanulmánvútra kéri ösztöndíjat, Ko­dály 1905-ös nagysikerű gyüjtőúlja meggyozj mindkettőjüket a népzene gyűjtésének ha­laszthatatlan fontosságáról. Az a lassanként összegyűlő többezer dal­lam, amelyeket az elkövetkező években je­gyeznek le és dolgoznak fel, rendkívüli meg­lepetést keltett, nemcsak a gyűjtők, hanem az egész magyar zenei műveltség számára is. Régi évszázadok erőteljes virágzását, lénye­gesen különbözőt az addig ismert műdalok­tól. egy valóságos elsüllyedt világot fedeztek fel, szinte egy darabot az ázsiai zenekultú rából Európában. Hatalmas feladat várt Bar tókra. nemcsak népszerűsíteni, folklorisztikai lag tudományosan feldolgozni ezt a gyűjte­ményt. hanem zenei közkinccsé tenni, azaz olyan műzenét alkotni, amely magyar, de ugyanakkor európai is — népi. de a kort is megszólaltatja. Ehhez a feladathoz pedig nemcsak a parasztzenét kellett megismernie a fiatal muzsikusnak, hanem a zenetörténeti hagyományokon túlmenően a kor zenéjét is. így ismerkedik meg nem nyomtalanul egymás után Richárd Straussal, Debussy és Schön­berg zenéjével, Stravinszkij oroszos, fiatal korszakával. Csak így tudta áttörni a magyar zene sokévtizedes germán burkát, csak így juthatott túl a német utóromantika kőfalán, most már megindulhat a nagy munka: az új magyar műzene megteremtése, lerázva az egyoldalú német zenei műveltség és az álma­gyar népiesség bilincseit. C elkezdődik a nagy Bartók-művek ** hosszú sora, 1908-ban a Két portré, 1910-ben a Két kép, 1923-ban Pest-Buda egyesítésének évfordulójára a Táncszvit, 1930-ban a csodaszarvassá váló kilenc fiú tör­ténete, a Cantata Profana, 1936-ban az euró­pai zene új korszakának egyik kibontakozta­tása, a modern zene nagy összefoglalása: Zene húros és ütőhangszerekre, cselesztával. S e nagy müveket követi Amerikában a Con­certo, a nagy Hegedűszonáta és végül a bete­tőzés, a leszűrődés, az életmű nagy lezárása, a 3. Zongoraverseny, melynek komponálása szinte már versenyt fut a halállal, s amelyet néhány ütem híjján mégis sikerült befejeznie. 1917-ben nyílt meg előtte az Operaház, bemu­tatták nagy balettjét, a Fából faragott király­fit. majd egy évvrl utóbb operáját, a Kéksza­kállú herceg várát. E két színpadi művet kö­vette mégegy. a Csodálatos mandarin 1926-os kölni bemutatója. Bartók művei kezdetben semmi visszhan­got nem keltenek, közöny, de igen sokszor gúny és támadás fogadja őket. Az úri Magyar­ország. a milleneumi álmokban élő osztályok kinevetik és üldözik a merészhangú szerzőt. Az akkori úri osztályok nem nézték jó szem­mel, hogy a szegényparasztsághoz közeledett. Bartók zenéjében veszélyes ellenfelet szima­tolt ez a közömbösen tespedő réteg, amely kegyes szólamokkal és barokkos fényűzés­mázzal kendőzte el a kor problémáit. Bartók már fiatalon, 24 éves korában írt egyik leve­lében keményen bírálja ezt a réteget, a ma­gyar úri osztálynak nincs képessége a magas­rendű művészetre, állapítja meg. Ezek „fél­urakból álló züllött társaság" — akikkel nem érdemes vesződni. „hagyjuk a szamarakat sza­maraknak lenni és menjünk minden szellemi produkcióval külföldre" — irta 1907-ben elke­seredetten, kiábrándultan. A harmincas évek közepétől, de főleg az osztrák „Anschluss"-tól, a hitlerizmus egyre fenyegető terjeszkedésétől kezdve Magyaror­szág helyzete egyre nyomasztóbbá válik/ Bar­tók ebben az időben fokozatosan visszavonult, 1940-ben nyugdíjaztatta magát a Zeneművé­szeti Főiskolán. Kezdettől fogva megvetéssel fordul a fasizmus ellen. 1938-ban írta: „az a közvetlen veszély forog fenn, hogy Magyar­ország is megadja magát ennek a rabló és gyilkos rendszernek". A második világháború kitörése döntő lökést ad elhatározásának, 1940 őszén, nehéz és fájdalmas búcsúvétellel, október 8-án rendezett búcsúhangverseny után elhagyta hazáját örökre, feleségével együtt New Yorkba indult. Ez időben írja meg híres végrendeletét, amelyben lerögzíti politikai állásfoglalását: „temetésem a lehető legegyszerűbben történjék. Ha netán halálom után utcát akarnának nevemről elnevezni... akkor kívánságom ez: mindaddig, amíg a budapesti volt Oktogon 6ér és a volt Körönd azoknak az embereknek a nevéről van elne­vezve, akikéről jelenleg van (Hitler és Mus­solini) továbbá mindaddig, amíg Magyaror­szágon erről a két emberről elnevezett tér, vagy utca van, vagy lesz. rólam ez országban ne nevezzenek el sem teret, sem utcát, sem nyilvános épületef. K tudatosan vállalt önkéntes számüze­** tés igen nehezére esett. 1941-ben már a hazatérés terve foglalkoztatta, „ha már min­denütt rossz, akkor inkább otthon van az em­ber" — Irta. Az első amerikai évek különö­sen nehezek voltak számára. Ekkor már nem egészséges, már benne lappang a kór, amely nemsokára véget vet életének, s amelyet az utolsó percig titkoltak előle: a fehérvérűség. Első amerikai hangversenyei nem jártak a várt sikerrel, tudományos és művészi elhe­lyezkedése nem méltó szellemi rangjához. Aztán egy utolsó nekilendülés következik mű­vészbarátai és honfitárs-pártfogói segítségé­vel: Kusszevickijnak megírja a Concerto-1, Yeliudi Menuhlnnak a Hcgedíi-szólószonátát, elkezdi a- 3. Zongoraversenyt. Prlmrose-nak a brácsaversenyt. A következő hír már a trp. gikus halálhír volt tíz évvel ezelőtt, 1945. szeptember 26-án. A germán imperializmus­tól, ellenségeitől megszabadult hazáját és a felemelkedés hatalmas lehetősége előtt álló népét már csak halhatatlan szelleme üdvö zölhette. Király József, a Csongrád megyei Bartók-Emlékbizottság titkára SZEPTEMBER 25, VASARNAP IDOJARASJELENTÉS Várható Időjárás vasárnap es­tig: Változó felhőzet, néhány he­lyen záporeső, zivatar. Helyenkint reggeli köd. Mérsékelt északke­leti szél, hűvös éjszaka, enyhe nappal. Várható legmagasabb nappalt hőmérséklet vasárnap 19—22 fok MOZI Szabadság: Vasárnap fél 4, há­romnegyed 6 és 8, hétköznap há­romnegyed 6 és 8: Gázolás. — 0J magyar film (szeptember 28-ig). Vörös Csillag: Vasárnap 4, no­gyed 7 és fél 9, hétköznap gyed 7 és fél 9: Gázolás. - üj magyar film (szeptember 28-ig). Fáklya: Vasárnap íél 4, három negyed 6 és 8; hétköznap három­negyed ö és 8: Jó idö esetén az esti előadás a Kert-moziban: Vol pone. — Francia film (ma utoljá ra): hétfőtől: Marina sorsa. ­Színes szovjet film (szeptember 28-lg). Ma délelőtt fél 11-kor matiné z Vörös Csillag-moziban: Ifjú gár da. - II rész. Későnjövők csak a híradó utáni szünetben mehetnek be a néző­térre. HETI SZÍNHÁZI MCSOR Nemzeti Színház Ma délután 3: A szelistyei asz­A 01—45 sorozatszámmal el­látott sorsjegyek közül a fel­sorolt számok a mellettük fel­tüntetett nyereménnyel kerül­tek kisorsolásra. A húsz főnye­A szelistyei asszo­Hivatalos nyereményjegyzék az 1955* évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás tárgysorsjátékának húzásáról reményt kivéve a kihúzott sors­jegy valamennyi sorozatban nyert. A főnyereményeket a feltüntetett sorozatszámú tors­jegyek nyerték. szonyok. Este fél 8: tiyok. Hétfőn nincs előadás. 27-én, 7: Vannak még kísértetek. 28-án, 7: A szelistyei asszonyok. 29-én, 7: A szelistyei asszonyok. 30-án, 7: A szelistyei asszonyok, KAMARASZINHAZ (Postás Kultúrotthon. Vásárhelyi sugárút 21.) Vasárnap; szerdán és pénteken este fél 8, vasárnap délután 3 órakor is: A néma levente, MÜZEUM ' Fehértó élővilága (Kultúrpalota. Roosewclt tér). Múzeumi Képtár (Horváth Mihály utcai üvegcsar­nok) hétfő kivételével mindennap délelőtt 10 órától délután 6 óráig. KÖNYVTARAK Somogyi Könyvtár: Kölcsönzés hétköznaponként 13—18 óráig. Ol­vasóterem és kutatószoba nyitva vasárnap kivételével 10—19 óráig. Hiúsági kölcsönző (Takaréktár u. 8.) kölcsönzést szolgálat 12—16 óráig, Járási: Sztálin krt; 54, Kölcsön­zés szerda kivételével minden hét­köznap délután 3—6 óráig, szom­baton délelőtt 10-1 óráig, délután 2-6 óráig. Gorkij Könyvtár: Hétfőn; szer­dán, pénteken: 8-12-lg, 13—17-lg, kedden. csOtőrtökön: 10-12-lg és 13-19 óráig, szombaton 8-tól 13 óráig van nyitva. Egyetemi Könyvtár: Olvasóterem: hétfőn 2 órától háromnegyed 9-ig, keddtől szombatig: 10 órától há­romnegyed 9-lg. vasárnap: 9 órá­tól háromnegyed l-ig. Kölcsönzés: hétfőn 2 órától háromnegyed 8-ig, kedden 12 órától háromnegyed 6­ig. szerdán 10 órától háromnegyed 4-ig. csOtőrtökön 12 órától há­romnegyed 6-ig, pénteken 10 órá­tól háromnegyed 4-lg. szombaton 10 órától »/, l-ig. Kutatószoba: délelőtt 10-16) este 6-lg nyitva. Juhász Gyula Kultúrház Könyv­tára: Nyitva hétfőn. szerdán, szombaton 14—19 óráig, kedden és pénteken 14—18 óráig. ALLATORVOSI 1NSPEKCIOS SZOLGALAT Szeged város területére 1955; szeptember hó 24-töl októ­ber l-ig este 16.90 h-tól reggel 06.00 h-ig (vasárnap nappal is) ki­zárólag első segély és nehézellés esetére Inspekciós dr. Rosti Ince állami állatorvos. Lakása Gogoly u. 6. szám. ARACSI LAJOSNÉ szül. Bárány Irén f. hó 23-án elhunyt. Temeté se 26-án du. 3. Gyevi-temetöben. FELHÍVÁS Sorozat: Szám: 00135 13 00177 00179 00229 00472 Sorozat: 00541 38 00571 00571 00621 00646 00732 00769 00911 10 00967 01058 10 01178 01180 42 01212 01212 01246 01315 01335 01394 01412 05 01463 01463 01464 01612 01658 01797 01798 01846 06 02033 02033 02049 02065 42 02104 32 02115 02115 02160 02169 02276 02313 02321 02328 02462 02470 02479 02487 02588 Minden nyerő sorsjegyre cíak egy nyeremény adható ki. Ha egy sorsjegy száma a fő­nyeremények között és a soro­zathúzássa! sorsolt kisebb nye­remények kőzött is megtalálha­tó, úgy minden esetben a ki­02639 02735 02735 02867 02902 Szám: 02904 02914 02967 03007 03024 03059 03106 03120 03120 03273 03273 03400 03413 03480 03722 03753 03773 03775 06512 05575 05774 05832 06025 06206 06315 06326 06359 06380 06386 06387 06431 06431 06389 06505 06542 06622 06908 06952 07032 07219 07228 07286 07415 07416 07431 Sorozat: 20 16 09 04 34 40 Szám: 07451 07451 07592 07803 07897 07919 07951 07951 07982 08095 08098 08112 08112 08142 08198 08210 08210 08255 08320 08436 08500 08521 08560 08646 08735 08778 08778 08807 08821 08850 08947 09082 09122 09186 09226 09262 09278 09418 09555 09596 09665 09683 09712 09719 09826 09919 09961 09962 09962 09984 sorsolt főnyereményt kell utal­ványozni. Nem váltható be olyan sorsjegy, amelyet lyu­kasztással érvénytelenítettek. Azok, akiknek tárgysorsjá­ték jegyét kihúzták, szerkesztő­ségünkben megtudhatják mi­lyen nyereményt nyerlek Anyakönyvi hírek si Begyűjtési Hivatal termelőket, hogy a ku­A Városi felhívja korica, napraforgó, burgonya be takarítás megkezdésének Időpont ját kötelesek bejelenteni a be­gyűjtési megbízottaknál (Bérház, I. emelet); a bejelentéseket szom­baton délután és vasárnap dél­előtt is meg lehet tenni. Beadási könyvét minden termelő hozza magával. Nagy András hivatalvezető Vásártartási hirdetmény Szeged városban Dorozsmai út, (lókusi állomás mögött) 1955. év október l-én (szombaton) havi ál­latvásár lesz. Szeged város egész területéről, valamint egvéb vészmentcs hely­ről szabályszerű marhalevéllel mindenféle állat felhajtható. Min­den sertésről, iuhról. kecskéről külön-külön marhalevelet kell ki­állítani. III. kei. Tanács vb. keresk, csoportja ARAMSZÜNET A Délmaayarországt Áramszol­gáltató Vállalat üzemvezetősége közli, hogv f. hó 25-én (vasárnap) 6-18 óráig áramszünet les* Szatymaz u., Kisteleki ÍT, Ilona u., Petres u.. Kossuth Lajos sgt. áltat határolt területen. Béketelepen. Gyulatetepen, Tol­buchin sugárúton. Korda sor, Sze­keres u. és Csáktornyát u. által határott területen. Ságvári telep. Hattvastelep, Sza­badkai úton Vágóhídtól a volt vámházig. Továbbá: Gyálarét. Röszke. Mihálytelek. Klsktindorozs­ma, Domaszék, Mórolialom, Asott­halom. Zákányszék, Csórva. Ottö­mös éa Pusztamérgesen; _ ,„_, f. KERÜLET Házasság: Hogyor Béla—Kukovecz Ilona Békési Gábor-Szekeres Klára, Fehérvári Miklós—Hegedűs Anna, Szűcs Tibor—Gulyás Anna, Malát Kálmán—Sastyn Ilona, Takács Ödön—Tomity Ilona, Születések. Fodor Sándor-Farkas Anna Ka­talin, Becker Ferenc-Sáhó Irén Ildikó. Bagi József-Pap Erzsébet Gizella, Kovács Miklós-Herceg Julianna Miklós. Nyári Antal—Ba­logh Terézia Terézia, Oláh Sándor - Szalai Anna Gabriella, Pamuk Imre- Sümeg Rozália György, Tö­rök Mihály-Tarl Anna József, Csipel Péter—Tvimkul Sarolta Ka­talin. Jacsó Gábor—Miklósi Má­ria Attila. Lévai Sándor—Zádori Margit Gyula. Molnár Antal-MIs­kolczi Piroska László. Pálinkás József—Bozó Matild Edit, Szen­tesi János -Jernei Ilona János, Szabó Mihálv—Németh Éva Éva, Vlg Vilmos-Kovács Julianna Vil­mos, Györtfy Imre—Táborosi Ro­zália Imre, Oyurákovlcs Imre— Szarka Julianna Imre, Pataki Jó­zsef—Turl Margit Erzsébet, Tatár Antal-Farkas Éva Ágnes. Újhelyi Józset—Katona Etelka Etelka ne­vű gyermeke született. Elhaltak: Bödő Istvánné Bozóki Rozália 73, Szilágyi Zoltán 5 hónapos, Barrza Jánosné Kovács Rozália 4ó éves. Kakilsz! Mihály 8 napos, I.engvel Antal 49 éves, Domó Já­nos 75 éves, Tóth József 4 napos, Molnár Margit a napos. Horvát János 05 éves. Juhász László 21 napos. Aoreskó Margit 78 éves, dr. Sárkány Lóránt 76 éves, Tóth Jánosné Kovács Márta 62 éves ko rában. II. KEROLET Házasság: Dr. Takács Sándor—Tóth Tboiva Ilona, Miklós István—Gárgyán Mária, Lőcsei Dezső—Katona Jusz­tina, Faragó Imre—Fortuna Ka tátin. Szűcs Sándor Demeter — Dó'ó-Kovács Ilona, Regdon József —Béltekl Mária, Ábrahám Pál — Gera Rozália, Tornyal Béla—Pál­mai Mária. Halálozás: Kovács Sándorné Korom Julian­na 90, Magyar! Lajosné Kalánka Zsófia 92, Konkoly Ferencné Gajó Luca 80 éves korában. III. KEROLET Házasság: Szeles János Jenő—Sági Mar Berta István—Korom glt. Nagy Julianna. Születések: Fehér Géza—Ainbrua Ilona Ka­talin, dr. Keresztény János-Szi­lágyi Erzsébet Andrea, Patai Sán­dor-Borsos Frunclska Edith, Ka­nász Nagy Antal—Zsilinszky Ilo­na Gábor, Kedenczki Sándor— Mándokl Erzsébet Sándor, Antalit József—Balta Anna Erzsébet, Ter­hes István—Nagy Ilona Klára, Harangozó Géza—Csata Piroska László, Igaz György—Nacsa Etel­ka Erzsébet, Bede Antal—Ruszin Gizella Antal, Pintér Ferenc— Bőrcsök Rozália Piroska, ökrös Mihálv—Péczeli Ilona Gábor, Ba­kos Rezső Kiss Ilona Ilona, Kalmár Szilveszter—Paronni Má­ria Mária, Parogl Imre— Horváth Ilona Imre nevíl gyermekük szü­letett. Halálozás: Szántó Sándor 62, Papp András 78, Bodó Lajosné 54. Balogh Sán­dnné 86, Bozóki Vlnczéné 72, Szabó Tibor 19, Kosik Mária 74. Fcserl Pál 62, Skrovina Sándorné Rácz Julianna 72. Faludi Kálmán­ná Smldt Mária 79, Rózsa Sán­dorné Lovas Terézia 62. Batki Mihály 69, Szekeres György 77 éves korában hunyt el. — Vass Zoltánt, az. Állami Védőnőképző gondnokát az egészségügyi miniszter »Az egészségügy kiváló dolgozó­ja* kitüntetésben részesítette. A kitüntetést tegnap adta át dr. Lantos György városi fő­orvos ünnepség keretében Vass Zoltánnak. ÁRAMSZÜNET A Délmagyarországi Áramszol­gáltató V. közli, hogv f. hó 25­en, vasárnap 6—18 óráig Szat<­mazon, Sándorlalván, Dócon, Sö­vényházán, Baláslyán, Kisteleken; Bakson. Csanyteleken, Tömár­nyen és Felgyőn szünetel az áramszolgáltatás. FELHÍVÁS A III. kerületi Tanács szeptem­ber 29-én, csütörtökön d. u, 3 órakor a Juhász Gyula Diákott­hon kuitúrhelylségében (Tolbuchin •sgt. 41) nyilvános ülést tart. Na­pirend: A k'özségpolitikai tervben szereplő feladatok végrehajtáséról;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom