Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-25 / 199. szám

Csütörtök, 1955. augusztus 25. delmugyqkorszbg Munkában a gyárak termelésének korszerűsítéséért Követésre méltó példa: Két üzem technológiai osztályának gyümölcsöző együttműködése Gyakran tanácskozik egymással műszaki kérdésekről a két hatalmas szegedi gyár: a Szegedi Kenderfonó és az űjszegedi KenderLenszövő technológiai osztályának vezetője. A technológusok együtt működnek, hogy termelékenyebbé, gazdaságosabbá tegyék a munkát. A Szegedi Kenderfonó szállítja az űjszegedi Kender-Lenszövő fonalszükségletének is jelentős részét, hogy belőle — ott Újszegeden — különféle műszaki szövet, szőnyeg is készüljön. A két technológiai osztály vezetője — Bérezi István sztahanovista mérnök a Szegedi Kenderfonóból és Kurai Antal, az űjszegedi Kender-Lenszövőből — azt a feladatot tűzte célul, hogy megnöveljék a keresztcsévéket; több jónál férjen rájuk. Ez mind a Szegedi Kenderjonóbcn, mind az űjszegedi Kender-Lenszövőben nagyobb termelékenységet, önköltség csökkentést, minőségi ftivitást eredményez. Miért? A többi között azért, mert kevesebbszer kell cserélni a csévéket, könnyebb róluk a fonalat Újszegeden a lánchengerre vinni, mindkét üzemben kevesebb lesz a kézi munka. Az egyik megbeszélés alkalmával megállapították, hogy általában mennyivel volna helyes növelni a keresztcsévéket. Tervezik, hogy a nedves fonalakból egy kiló helyett 1.5 kiló, a szárazfonalakból pedig két kiló helyett három kiló kerüljön a csévékre. Megnagyobbított keresztcsévét mintegy húsz fajta áruhoz szándékoznak készíteni. A nagyobb keresztcsévéket a Szegedi Kenderfonógyár kiszerelő (gömbölyítő) osztályán kell készíteni. Természetesen a kiszeTankönyv, füzet, írószer... Felkészülve várják a tanulókat az állami kereskedelem bolljai relő osztály vezetője: Sapszon Ferenc is közreműködött és közreműködik abban, hogy eleven valóság legyen a megnagyobbított keresztesévé. A nagyobb méretű keresztcsévék előállításához nagyobb excenter — fonalvezető — szükséges. Ebből nincs elegendő az üzemben, de ezen tudnak változtam. Előfordulhat a nagyobb keresztcsévék sorozatgyártásánál, hogy bizonyos technológiai változtatósokat kell végrehajtani. Erre is felkészültek, ha szükséges ezt is megoldják. Beszélgettünk Bérezi Istvánnal, a Szegedi Kenderfonógyár technológiai osztályának vezetőjével. Elmondotta, hogy a megnagyobbított keresztcsévék már egész közel kerültek a megvalósításhoz. Alig, hogy ezt újságolta, íróasztalán élesen csengett a telefon. A klszerelőből — gombolyítóból — jelentették, hogy most készítik a megnagyobbított keresztcsévéket; azok mintapéldányait. Ezek az űjszegedi Kender-Lenszövőből kapott kívánságok, igények szerint „születtek meg". A Szegedi Kenderfonóban jól ment a mintapéldányok készítése. Minden jel arra mutat, hogy a tömeges készítés is zavartalan lesz. Az űjszegedi Kender-Lenszövőben ezután kezdik a munkát a megnagyobbított kercsztcsévével. Biztosra vehető, hogy ott is eredménnyel. A két nagy textilipari üzem technológiai [ osztályának együttműködése — mind a Szegedi Kenderfonóban, mind az űjszegedi Kender-Lenszövőben — meghozza a kívánt sikert. Gyorsabb, termelékenyebb, gazdaságosabb lesz a termelés, kevesebb a kézi munka. A két technológiai osztály gyümölcsöző együttműködése követésre méltó példa! Még néhány nap és mind ' az általános, mind a középiskolákban megkezdődik a tanítás. Sok ezer diák és Kisiskolás várja izgalommal ezt a napot. Sőt nemcsak várja, hanem fel is készül rá: igyekszik beszerezni azokat az eszközöket — könyveket, tanszereket —, amelyek az iskolai munkához szükségesek. Munkatársunk szemlét tartott a kereskedelem frontján és a következőket tapasztalta: Bőséges ellátás papírés Írószerekben A korszerűbb íermelés utján Tudósítás a Ruhagyárból A Szegedi Ruhagyárban a műszaki intézkedési tervben olyan tennivalók szerepelnek, amelyek a technikai színvonal emelkedését segítik elő. Kiss Jenő elvtárs, az üzem fődiszpécsere röviden úgy jellemzi a fejlődést, hogy a „műszinterv* augusztusra eső eddigi részét 185.3 százalékra teljesítették. A számok mögött emberek odaadó munkája áll. Mindjárt a technikusokról kell beszélni, akik sok töprengés, fejtörés árán jutnak «1 egy-egy eredményhez. Ez cizután már fényleges és hiviteleahető is. Az l-es teremben hétfőn kezdett munkához egy szalag. Titi Gyula technikusra volt bízva az itteni munkafolyamat gazdaságos összeállítása. Aki nem ismeri a ruhagyári munkát, azt hihetné, hogy Titi Gyula hiába töltötte idejét a szalag munkájának összeállításánál. Az első pillanatban az avatatlannak így is néz ki a dolog, ha az l-es teremben körülnézünk. A szalag elején egy-két asztal sorba rakva, azután a többi egyre jobban összeforgatva. A folyamatos munka úgy kívánja, hogy a dolgozók asztalait megfelelően csoportosítsák. Itt az l-es terembon például négyen a nadrág derékrészeit bélelik. Ezek a dolgozók fél- 1 ben is apróbbak lettek a re kör alakban helyezkednek el. Ök négyen két munkásnőnek dolgoznak, akik a szorítókat varrják a nadrágra. Valamennyien egy csoportot alkotnak és hozzájuk tartoznak még a speciál-gépeseik is. Az új szalagnak a férc sserint e hónap végére kellett volna „összeállni". Tíz nappal hamarabb történt az üzembehelyezés. Az ötletesség Titi Gyulát dicséri az összeállításnál, a többi munka a karbantartók érdeme mellett szól, mert az asztalokat és a gépeken kívül mindent, ami a szalag munkájához tartozik, házilag teremtették elő. A következő esztendőben az egész üzemben szinkronszortok, vagyis a műveletek elosztásában van változás, .az új szinkron-szalagnál. Ez nagyon sokat könnyített nadrágok gyorsabb "-kifutásán«, mert a régebbi módszer szerint lassan haladtak vele. Az egész munka lényege a szinkron szalagnál abban rejlik, hogy az előkészítő részleg csomagrendszerben végez egyes műveleteket. Ez a törzsfolyamattól független. Ahol a munka gerince van a szalagban, ott is módosítás történt. A technikus Takács Miklós, közbeiktatta a speciál-gépet, a vasalót, úgy, ahogy a munka azt megkívánja. Jól szervezte meg a VlII-as terem szinkron-szalagjának munkáját Takács Miklós és meg A papírkereskedelem minden előkészületet megtett a tanévkezdeti csúcsforgalom zavartalan lebonyolítására. A hét elejéig mindenüvé kiszállították a füzeteket, papírárut, írószereket, a várható igényeknek megfelelően. Mindenből megfelelő, sőt bőséges az ellátás — elsősorban füzetekből, irónokból, radírból, tintából, vízfestékból — talán csak egy-két olyan cikk van, amelyből a készlet kc.ilátoltabb. Ilyen a rajztábla, jóllehet, ebből is több van, mint tavaly. A tanulóifjúság tehát nyugodt lehet az ellátás felől: megtalál mindent, amit keres. A kereskedelemnek most csak egy kérése van: ne várják meg a szülők és iskolások a tanítás kezdetét. lássanak hozzá mielőbb a bevásárláshoz, hogy az évnyitás napjaiban elkerüljék az elmúlt években annyi bosszúságot okozó torlódást. Azt sem kell megvárni, amíg a tanítóktól megkapják a szükséges felvilágosítást; a a 1 boltok tudják, miiyen osztályban milyen tanszerekre van szükség és megfelelő típuscsomagokkal várják az iskolásokat. Ezeknek a füzet- és tanszer-csomagoknak az összeállítását még a nyári szünetben különmunkában végezték el a kereskedelem dolgozói. Már csak azért is érdemes most vásárolni, mert a szeptember 3-ig tartó nyári ..vásár alkalmából egy sor fontos tanszert — szalagok lesznek. Ez jóval ken mondani, nem volt könymagasabb — előre láthatólag 20 százalékos — termelékenység-emelkedést hoz majd. Az l-es teremben már létrehozott szalag is a termelékenység emelését szolgálja. Az üzemben a VI-os és VIII-as teremben már van egy-egy szinkronszalag. A VI-os teremben július elején kezdett munkához és itt tíz százalékos termelékenység-emelkedést terveztek. Ehelyett július végéig 20 százalékos lett az emelkedés. A VIII-as teremnyú dolga. A régi transzmissziókat kellett alkalmazni, míg az l-es teremben egy-egy géphez külön kapcsolós motor van. A műszinterv és a Ruhagyár vezetőinek elgondolása egész kis részét képezi ez a három szinkron-szalag, amiről szó volt. A későbbi tervek megvalósulása igazolja majd ezután is, hogy nemcsak törődnek, hanem tesznek is a technikai színvonal emeléséért a Ruhagyár műszaki dolgozói, így például töltőtollat, ériékes körzőkészletet, egyszerűbb irónokat — leszállított, olcsóbb áron lehet megvásárolni. Ma kezdődik a tankönyvárusítás Szegeden A mai nap Szeged könyvesboltjaiban megkezdődik a tankönyvárusítás is. A tankönyv-elosztás a tavalyitól némileg eltérően, az alábbi módon történik: A középiskolai tanulók tankönyveiket csak az iskola igazolásával felszerelve vásárolhatják meg. Ugyancsak igazolás ellenében árusítják az általános iskola második, harmadik és negyedik osztályos olvasókönyvét. Az általános iskola többi tankönyvét minden kötöttség nélkül, szabadon lehet megvásárolni. A tankönyv-elosztás megkönnyítése végett nyolc szegedi általános iskolában a helyszínen fogják a tankönyveket árulni. A szóbanforgó iskolák a következők: a Tanítónőképző gyakorló iskolája, Dózsa György iskola. Petőfitelep I., továbbá a Mátyás téri, rókusi, Csongrádi sugárúti, szentmihályteleki és űjszegedi általános iskola. A felsorolt iskolák tanulóinak iskolájuk épületében kell tankönyveiket beszerezniök. A többi iskolák tanulói számára két helyen lesz árusítás: az Apponyi utca 8. szám alatti tankönyv-raktárban és a Lenin utca 5. szám alatti könyvkereskedés udvari helyiségeiben. A középiskolák számára csak a Lenin utcában lesz árusítás, mégpedig az iskolák által előre közölt időben. A középiskolások tehát egyelőre még ne keressék fel a boltokat. Az iskolákra az a feladat is hárul, hogy amennyiben a jelenleg rendelkezésre álló tankönyvkészlet még nem fedez minden szükségletet, a tavalyróí maradt használt tankönyvek felhasználásával oldják meg a nehézséget. Ar év kezdetekor mutatkozú szükségleteknek megfelelően szeptember folyamán még további tankönyv-szállítmányok várhatók. A járás területére a Tankönyvei-látó Vállalat már kiszállította a könyveket; ott a tanulók azokat a helyszínen, iskoláikban kapják meg. Új technikum Szegeden Szegedre költözött a volt debreceni Erdészeti Technikum és mint a többi általános és középiskolában, itt is megkezdődik szeptember 1én az új iskolai év. Az új technikum a Vásárhelyi sugarúira, a volt Mezőgazdasági Technikum épületébe került, ahol a 6 erdész osztályon kívül a még megmaradt 5 mezőgazdász osztály diákjai is tanulnak majd. Az új iskola igazgatója, Sisskn Ernő elvtárs, erdőmérnök. A szaktárgyak oktatását a tantestület erdőmérnök tagjai látják el. Az országban a szegedin kívül Sopronban működik még erdészeti technikum. Ott a hegyvidéki, Szegeden pedig az alföldi erdőgazdaságok számára " képeznek szakembereket.' ' Az iskola célja, hogy főleg az alföldi erdészet szakismereteit sajátíttassa cl növendékeivel a négy tanulmányi évben. A tanulók az elméleti ismeretek mellett az iskola gyakorló területén, a volt ásotthalmi erdészeti szakiskola erdejében gyakorlati képzést is kapnak. Az iskola és a hozzá tartozó Szent György téri kollégium, a volt „Ady Endre" középiskolás diákszálló, a nyári tatarozás után, felfrissített berendezéssel készen várja a tanulókat. Az Erdészeti Technikumhoz levelező tagozat is tartozik. Ez szintén 4 éves és a már munkában álló erdészek nyerhetnek rajta a rendes tagozatéval egyenértékű képesítést, — Jugoszláviában kísérletek folynak a hazai filmvígjáték megteremtésére. Az első filmvígjátékok főleg a legnagyobb szerb vígjátékíró, B. Kusics műveiből készültek, Látogatás a Gyógyszertár Vállalatnál A Kossuth Lajos sugárút 115. szám alatti ház bejáratánál felírás hirdeti: "Csongrádmegyei Gyógyszertár Vállalat". Ha valaki benyit a kapun, mindjárt megállapíthatja: itt serény munka folyik. Az óriási teherautóról nagy ládákat vesznek le s visznek a dolgozók a raktárba. Fehér köpenyes emberek jönnek-mennek az udvaron, a lépcsőn, kezükben füzet, tégely, üveg, orvosság. Dr. Szomolányi Gyula főgyógyszerész — a „Kiváló gyógyszerész" kitüntetés tulajdonosa — mindjárt kész az érdeklődőnek elmondani, mi történik, mit csinálnak A TECHNIKA BÁTOR ALKALMAZÓ]A lalat A Szegedi XI. sz. Autójavító Válüzemvezetöje Csurgó László, szófukar ember. Ha azonban a gépekről, a technikáról kérdezik, megered a szava: — Mi, művezetők tudjuk leginkább, mennyi rejtett tartalék, mennyi tennivaló van még minden üzemben — mondja. — Itt van teszem azt a mi vállalatunk. Látszólag korszerű üzem, a múlthoz képest nagyonis korszerű. De mégis menynyi munkát végzünk még kézzel, gépi erő helyett! Csurgó László ezermester. Egyike azoknak, akik mindig terveznek. újítanak valamit; semmi sem elég jó, elég korszerű nekik. 1 Már az édesapja: Csurgó István is ilyen „pyugtalcn" ember volt. A Gyufagyárban dolgozott, örökké fjjrtfaragott. Az 3 tehetsége azonban elsikkadt, — megölte a töke. Csurgó István tehetségét leginkább László fia örökölte. Előszóra géplakatos, majd a vasesztergályos szakmát tanulta ki, — ezekből később mesterlevelet is szerzett — de ért a hegesztéstől kezdve a kovács munkáig minden vasas szakmát. Tanulni, tudni vágyott, megismerni az anyag, a mechanika törvényeit, hogy úrrá legyen felettük, s tervezhessen, alkosson. Sok alvásból ellopott órát töltött olvasással, szakkönyvek tanulmányozásával. A szegedi üzem alkatrészgyártással ezelőtt nem foglakozott, a munka kézi, kisipari módon folyt. Gépesíteni, kellett az üzemet, főleg „házilag". Csurgó elvtárs derekasan kivette ebből a részét. Szinte nincs olyan gép (néhány új, korszerű gépet kivéve) amelyet ne segített volna ötlettel, kivitelezéssel. Az elmúlt hat év alatt több mint ötven újítását fogadták el és valósították meg a vállalatnál. Az ö nevéhez fűződik például a csapágy öntőgép, az edzőkemence tervezése is. Most sem pihen; adagoló próbagép megvalósításán dolgozik. Ilyen gépet nem gyártanak Magyarországon, külföldről; Németországból, Svájcból hozatják súlyos valutáért. Nem jut belőle minden üzemnek, nem kapott a szegedi vállalat sem. A gép lényege, hogy az üzemanyag adagolót (a motor szívét) ugyan olyan körülmények közé helyezi, mint amikor a motorban van, azzal a különbséggel. hogy minden egyes műveletet ellenőrizni lehet. így pontosan be lehet állítani az adagolót. Két évvel ezelőtt Csurgó elvtárs már készített egy ilyen gépet. 'A szakemberek szerint sok tekintetben a külföldinél is jobb és a gyújtópontot is ellenőrzi. Most ezt a gépet tovább fejleszti. — 'A pesti Automata Javító Vállalatnak készítjük a gépet, mert ők sok „balos" motort javítanak, amit a régin nem lehet ellenőrizni — mondja Csurgó elvtárs, miközben a gép működését magyarázza, majd így folytatja: — Azelőtt egy ilyen gép prototípusának elkészítése kéthárom évben is belekerült,• most június 10-én fogtunk hozzá és a napokban lesz a próbajárat. Azt már a műhely munkásai mesélik el — mert magáról nem szerei beszélni —, hogy a kényes munkákat, mint például az automata számláló művet ö maga készíti el. A szelíden sütő nyári napfénynél megnézzük az üzemet. Az újítóknak külön műhelyük van, ahol az újításokat kivitelezik. — Mi lesz a következő terve? — kérdezzük Csurgó elvtársat. — Mostanában fölmértük az egész üzemet — feleli. — A legelmaradottabb rész a lemezmegmunkáló. Itt minden kézi erővel, kisipari módon történik. Lemezhajlitó, peremező gépet tervezek, s különféle sűrített levegős szerszámot... Es megint csak mások mondják meg, hogy az év februárjában Csurgó Lászlót kiváló dolgozó jelvénnyel tüntették ki. Sinkó Eva itt, mi a feladata á Gyógyszertár Vállalatnak: Csongrád megye több százezer főnyi lakosságát, 73 nyilvános, 15 kézi gyógyszertárt, a klinikákat, a kórházakat, az egészségügyi intézményeket ellátni gyógyszerrel. Ide érkezik a gyárakból, a Gyógyszertár Készletező Vállalattól a különböző gyógyszer, itt tárolják és a gyógyszertárak rendelésére ebből a szegedi házból indul útra a kínzó, gyötrő betegségekre az. enyhülést, a gyógyulást vivő orvosság. Pillanlsunk be ebbe a bonyolult, nagy hozzáértést kívánó munkába. Somogyi Jenő elvtárs, a raktár vezetője elmondja: — Három év alatt száz százalékkal nőtt az egy főre eső termelés. Ezt a szakmai továbbképzésnek köszönhetjük. Hetenként rendesen van továbbképző foglalkozásunk és hadd mondjam el, gyógyszertáraink pontosan, időre megkapják az igényelt gyógyszert. A nagy raktárban óriási állványokon betű- és gyártási időrendben vannak elhelyezve a gyógyszerek: a különlegességek, az alapanyag — a szilárd vegyszer, az olaj, a kötszer stb. Az udvarban építkezés jelei, tégla, cement, állványok láthatók. Az egyik raktárhelyiségben kemence épül. Hogy miért — erre a kérdésre Fejes István elvtárs válaszol. — A gyógyszerneveket eddig a Budapesti Cserép- és Díszkerámiai KSZ égette az üvegekre és egy felirat 25 forintba került. Most üt helyben égetjük az üvegekre a gyógyszerek neveit. így sokkal olcsóbb lesz — mindössze hat forintba kerül. Három nap alatt megtakarítjuk a kemence építkezési költségeit, mert ha elkészül, nemcsak a mi megyénk, hanem az egész ország gyógyszertárai részére például itt festjük az üvegeket. S még egy dolgot szemléljünk meg, a Gyógyszertár Vállalat büszkeségét, a laboratóriumot, ami már egy éve működik — az országban először itt Szegeden. Azok az orvosságok készülnek itt, amelyek igen kis mennyiségben kerülnek forgalomba, vagy nem birják a hosszú tárolást. Olyan injekciót is készítenek, amit nem gyártanak a gyárak, amelyet a beteg kezelő-orvosa állít össze, a speciális eseteket figyelembe véve. Eddig két hetet is kellett várnia a betegnek, mire Budapestről megérkezett az injekció, most három óra alatt elkészül. A laboratórium gépei megkönnyítik, gyorsítják gyógyszerészeink munkáját. A poritógép, a vibrációs szita, a kenőcsmalom, a golyósmalom, a tablettázógép, a desztilláló készülékek terveit dr. Szomolányi Gyula készítette. Nemcsak gyógyszereket készítenek ebben a gyönyörű laboratóriumban, hanem a már kész — a gyógyszertárakban lévő — gyógyszerek minőségét is ellenőrzik. Munkát megkönnyíti az analitikai kvarclámpa, a Lange fotométer, amely segítségével a hatóanyag tarta'mának százalékát is meg tudják állapítani. A Gyógyszertár Vállalat — Farkas Sándor igazgató, az "-Egészségügy kiváló dolgozója* vezetésével — nemcsak azzal törődik, hogy elegendő orvossága legyen a megyének, hárem --mj >s. hogy az valóban ii.^.óiégileg is kiváló legyen.