Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-26 / 200. szám

VlWG PROLETARJAI AZ MDP CSÖNGHADMEGYEI BIZOTTSÁG AN AK LAPJA XI. évfolyam 200. szám i——nfrmimniiiiiiiiiii i—— Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: EGYSZERŰEN, SZÉPEN BESZÉLJENEK A NÉPNEVELÖK (2. oldal) MEGALAKULT A CSONGRÁD MEGYEI BARTÓK BÉLA-EMLÉKBIZOTTSAG (3, oldal) KÉSZÜLŐDÉS AZ ÜJ TANÉVRE SZEGED ISKOLAIBAN (3, oldal) Péntek, 1955. augusztus 26. r. A DlSS-sssefftraaseSek megtisztelő feladata Az ifjúság pártba való felvételének, előkészítését a Dolgozó Ifjúság Szövetsége nélkül pártszervezeteink nem tudják jól elvégezni, mert a DISZ-szervezete* hivatottak arra, hogy mindennapos munkával a meg­bízatásokon keresztül neveljék az ifjúságot. Pártunk Szervezeti Szabályzata kimondja, hogy DlSZ-taguk­nak a pártba való felvételekor "az egyik ajanlast az illetékes járási, városi, kerületi, illetve üzemi DISZ­bizottság ajánlása helyettesítheti*. A DISZ-nek nemcsak joga, hanem kötelessége is a párt erősítéséért dolgozni. Ezt több DISZ-szervezet megérti A Textilművek DISZ-bizottsága ebben az év­ben 9 tagjelöltet javasolt felvételre, a Jutaárugyar DlSZ-alapszervezete 4 tagjelöltet javasolt a városi DlSZ-bizottságon keresztül. A javasolt fiatalok a ter­melő munkában példásan helytállnak, többségük szta­hánovista, a szakma kiváló dolgozója. A termelés mel­lett a tanulásban, az ifjúsági szervezet munkájában is példamutatóan helytállnak. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy meg több olyan DISZ-szervezet van Szegeden, ahol maguk a vezetők sem tudják munkájuk szerves részéve tenni a fiatalok olyan irányú nevelését, amely alkalmassa teszi őket a pártba tagjelölt-felvételre. Több DISZ­szervezetben igen kevés párttag van a DISZ-tagsag között. Ezekben a szervezetekben különösen szükséges növelni a párttagok számát, mert ez is hozzájárul a DISZ-szervezet további erősödéséhez, a fiatalok kö­zött végzendő politikai nevelőmunka fokozásához. De mégsem élnek egyes DISZ-szervezetek a párt Szer­vezeti Szabályzata által kapott jogukkal. Ebben az év­ben a Szalámigyárban, a Lemezgyárban, a Vágóhídon, a Ládagyárban egyetlen fiatalt sem javasoltak a vá­rosi DISZ-bizottságnak, akik a DlSZ-alapszervezet­ben kitűntek és alkalmassá váltak, hogy pártunk tag­jelöltjei legyenek. Tag jelöltfelvételi munkánk eredményeivel koránt­sem lehetünk megelégedve, bár ez év első hét hónap­jában 63 olyan tagjelöltet vettek fel Szegeden az alapszervezetek, akiknek életkora 18—24 év. A hiba ott van, hogy csak 24 esetben volt DISZ-ajánlás, a többi tagjelöltet a DISZ-szervezetek javaslata nélkül vették fel pártszervezeteink. A felvételek ilyen irányú alakulása is azt mutatja, hogy a városi, a nagyüzemi és az egyetemi DISZ-bizottság tagjelölt-ajánlási jogát is érvényre kell juttatni. A Politikai Bizottság 1952. február 22-i határozata szellemében pártbizottságaink­nak és pártalapszervezeteinknek gondoskod niok kell arról, hogy 24 éven aluli fiatalokat a DISZ ajánlása nélkül csak kivételes esetben vegyenek fel a pártba. A fiatalok felvételénél a fő figyelmet — a pártba való alkalmasságon kívül — a DISZ-ben végzett munka kell, hogy képezze. Helyes az a módszer, amelyet egyes ifjú vezető elvtársak javasoltak, hogy a 24 éven aluliak alkalmasságát előzőleg a DISZ-taggyúlés bírálja el és utána javasolják tagjelöltfelvételre. Ez hozzájárul ah­hoz, hogy a fiatalok egyre jobban lássák: milyen nagyra értékeli a párt az ifjúsági szervezetben végzett munkát. Az a DISZ-szervezet tudja jobban végrehajtani a párthatározatokat, amelynek munkáját a helyi párt­szervezet a DISZ-ben dolgozó kommunistákon keresz­tül is irányítja. Pártbizottságainknak és alapszerveze­teinknek tehát egyrészt tovább kell növelniök a DISZ­ben aktívan dolgozó párttagok számát. Ezért fel kell venni a legjobb alapszervezeti DlSZ-titkárokat, veze­tőségi tagokat, aktivistákat tagjelöltnek. Másrészt át kell irányítani azokat a fiatal párttagokat a DlSZ-be, akik jártassak az ifjúsági munkában, a pártban is aktí­van dolgoznak, hogy pártmegbízottakként dolgozzanak az ifjúság körében. A DISZ-szervezeteknek fckoznlek kell a fiatalok nevelésében végzett munkájukat. Magyarázni kell a párt politikáját, ismertetni harcait, célkitűzéseit. He­lyes bevonni azokat a fiatalokat a marxista—leninista oktatásba, akiket úgy látnak, hogy a párt tagjelöltjei sorába javasolni fognak. Csak így tudják a DISZ-szer­vezetek teljesíteni azon feladatukat, hogy soraikból a legkiválóbbakkal erősítsék a pártot. A párt- és a DISZ-szervezeteknek nem szabad megfeledkezniök arról, hogy a pártépítés egyik legfon­tosabb része a párttagok és a tagjelöltek nevelése. Etéren is van még mit javítani, mert egyes párt- és DISZ-szervezet vezetősége elfeledkezik a tagjelöltek neveléséről. Nem adnak a fiatal tagjelölteknek párt­megbizatást, vagy az adott megbízatás elvégzését nem kérik tőlük számon. A tagjelöltek nevelésének elha­nyagolása nagy mértékben hozzájárul, hogy Szegeden jelenleg is 50 egy évnél idősebb tagjelölt van, akik kö­zül 23 DISZ-tag, illetve a DISZ-ben kell, hogy munkát végezzen. A DISZ városi bizottsága segítse elő, hogy alap­szervezeteiben a vezetőség egyik legfontosabb felada­tává váljon az ifjúság pártba való felvételének előké­szítése. El kell érni, hogy 24 éven aluli tagjelölt felvé­telénél minden esetben a DISZ legyen az egyik ajánló. Az ajánlás megtételénél körültekintően kell megvizs­gálni, hogy a javasolt fiatal DISZ-ben végzett mun­kája alkalmassá teszi-e, hogy a párt tagjelöltjei so­rába lépjen. Csak úgy teljesítheti a DISZ a feladatát a párt erősítésében, ha mindennapi munkája arra irá­nyul, hogy soraiból a legjobbakat tagjelöltnek javasolja. ördög János, MDP Városi Párt-végrehajtóbizottság párt- és tömegszervezetek osztálya munkatársa A szegedi üzemek életéből „Megszerzem a szakma kiváló dolgozója jelvényt66 A GYÁRAKBAN 12 hóna­pon át folyamatosan kell tel­jesíteni a sztahanovista felté­teleket a munkásoknak, hogy kiérdemeljék a szakma ki­váló dolgozója címet és jel­vényt. Ez nagyon szép kitün­tetés és fokozatosan lehet megszerezni, a sztahánovista és kiváló dolgozó jelvények után. A szegedi DÉMA Cipőgyár­ban is többen tevékenyked­nek olyan emberek, akik már magukénak vallhatják a munka nagy megbecsülésé­nek egyik szép jelét: a szak­ma kiváló dolgozója jelvényt. Pácsa Jánosné gépi bukkoló és Marosi Jánosné ragasztó is a szakma kiváló dolgozója. Ahogy a jelvényt megkapták, tovább növelték szép ered­ményeiket. Pácsa Jánosné 17 hónapja. Marosi Jánosné pe­dig 16 hónapja folyamatosan teljesíti a sztahanovista fel­tételeket. A DÉMÁ-ban újabb és újabb emberek törnek a munkában az élre. — szeret­nék megszerezni a szakma ki­váló dolgozója jelvényt, s az ezzel jutalomként járó félha­vi fizetést is. Egy ezek közül Széli Lászlóné dísztűzőnő. A TŰZŐGÉPEK zajt csap­nak, s mellettük lányok, asz­szonyok végzik munkájukat. Nincs olyan cipő, amelynek a felső részén ne kellene ilyen vagy olyan tűzést vé­gezni. A munkaterem egyik tűzőgépénél fiatal asszony ül. Kimértek, gyorsak a mozdu­latai és a szakmában járatlan is mindjárt észreveszi, hogy okos beosztással dolgozik. Gépéről egymás után kerül le az összetűzött női cipőfel­sőrész. Rácz László, az üzem főművezetője a fiatal asszony felé néz és azt mondja: „Ö Széli Lászlóné. s igen szép a teljesítménye". Valóban így van. A fiatal asszony — Széli Lászlóné — megkapta a kiváló dolgozó jelvényt, s aztán sem adta alább eredményét. Sőt: tíz hónapja folyamatosan teljesí­ti a sztahanovista feltétele­ket. Vajon számon tartja-e, hogy mennyi idő múlva kap­ja meg a szakma kiváló dol­gozója jelvényt, ha továbbra is teljesíti a sztahanovista feltételeket? Nagyon is szá­mon tartja! Azt mondja: — Még két hónap van hát­ra és ha addig nem csökken a teljesítményem, aklcor enyém lesz a szép kitüntetés. Kis csend, végzi munkáját, majd hozzáfűzi: — Persze én azon leszek, hogy továbbra is úgy dolgoz­zam, mint eddig• Bízom ab­ban, hogy így lesz — s elmo­solyodik. Elsorolja, hogy ta­karékoskodik a percekkel, nem végez felesleges mozdu­latokat, kihasználja a munka­időt, s mindez is a szép tel­jesítményt hozza. Persze kell hozzá a szakma ismerete, szeretete is. Ez is megvan Széli Lászlónénál. Kedvtelve beszél munkájáról. S nyolc éve már, hogy a gyárban a tűzőgépet kezeli. NE HIGYJE SENKI, hogy Széli Lászlóné csak a meny­nyiséggel törődik. Gondot fordít a minőségre is. Ilyen vonathozásban is rendjén van nála minden. Akár külföldre, akár a hazai szükségletek ki­elégítésére készülő cipőket tűzi, — szép munka kerül ki kezéből. A Külkereskedelmi Vállalat részére az egyik szandá'lféleségböl mintapél­dányokat kellett készíteni, hogy bemutathassák a cseh­szlovák rendelőknek. A tű­zést ezeknél a cipőknél Széli Lászlóné végezte.' Később a munkája kerül szóba és meg is állapítja: — Tudom én, hogy fontos a DÉMA munkája és a jó termelésért én is igyekszem megtenni a magamét. Ha az ember igyekszik, s jól dolgo­zik, alkkor többet is keres... És meg akarom szerezni a szakma kiváló dolgozója jel­vényt. MEGÁLLÁS NÉLKÜL zúg­• nak a villany-tűzőgépek. S ha eljön a délutáni három óra. Széli Lászlóné a jól vég­zett munka tudatával indul­hat haza. Siet, igyekszik, hi­! szen várja odahaza négyéves kislánya, az Agika. Újfajta bontógép a Textilművekben A Szegedi Textilmúvekben is eredményes munkát vé­geznek a technika további korszerűsítéséért. Részt vesz ebben Halász Károlyné is, az üzem fiatal mérnöknője. Alig egy esztendővel ezelőtt látta meg először a gyár modern, bonyolult gépeit — akkor került ide az egyetem­ről. A mérnöknő azonban máris olyan gyakorlati tu­dásra tett szert, hogy előse­gíti a jobb technológia ki­alakítását. Halász Károlyné Bodó Zol­tán főtechnológus segítésé­vel most tervezte meg élete első nagy művét: egy újfajta bontógépet. Eddig a kártolás, A Paprikafeldolgozó felkészüllen várja az úi lermést A paprükaföldeken már pi­rosodnak a fúszerpaprika­csövek. Nem is sokára meg­kezdődik Szeged és a szegedi járás földjein a paprikaszü­ret. A Paprikafeldolgozóban az idén a tavalyinál több jó­minőségú őrleményt készíte­nek. Ezt elsősorban az üzem korszerűsítése, bővítése, új módszerek alkalmazása te­szi lehetővé. Az idén csaknem két és félmilliós beruházással fej­lesztik a vállalatot. Már el­készült 700 ezer forintos költséggel két új vasbeton légszárító így ez évben — a tavalyival szemben — mint­egy 40 vagonnal több fúzé­res paprikát tudnak szárí­tani és megóvni. Ez is hozzá­járul majd az őrlemény mi­nőségének javításához. Ha­sonló célt szolgálnak a távo­labbi tanyavidékek átvevő­helyein létesített új »ágasok«, amelyeken mintegy 50 vagon fűzért lehet elhelyezni. Az új idényben alkalmaz­zák majd Engi János mű­szaki vezető újítását is. Ed­dig a másodrendű paprika­csöveket nyers állapotban az erezettel együtt sze­letelték, szárították cs őrölték. Így igen csípős fű­szert nyertek. Az idén az erre a célra készült szárító­ban az egész másodrendű fű­zért féltermékké szárítják, s így mechanikus úton, kefélő­géppel le tudják majd vá­lasztani az erezetet. Az új módszerrel ebben az idény­ben a tervek szerint nyolc vagon nyersanyagot dolgoz­nak fel. Ez azt jelenti, hogy nyolc vagonnal több "édes* minősítésű őrleményt kap­nak. előfonás és egyéb művelet után keletkezett hulladékot a bálabontó gépekhez vitték vissza újabb feldolgozásra. A gép azonban a csomós hulla­dékfonalat nem bontotta ki megfelelően, s ez károsan be­folyásolta a kész fonal mi­nőségét. A fiatal mérnöknő által tervezett géppel min­denféle hulladékfonalat fel­dolgozhatnak majd, s így a bálabontó gépek a rendelte­tésüknek megfelelő munkát végezhetik. Halász Károlyné szorgal­mas, jó munkával kiérde­melte azt is, hogy a párt tagjelöltjeinek sorába került. Tökéletesebb hernyózó- és venyigeolló készül a Kézi szer számárugyárban A Szegedi Kéziszerszám­árugyárban számos mezőgaz­daságban használatos esz­közt gyártanak, elsősorban a gyümölcskertész eknek. Táj­egységenként kialakult gya­korlatnak, szokásoknak meg­felelően igyekeznek kielégí­teni a termelők igényeit. A gyümölcskertészek Kí­vánságának megfelelően most tökéletesebb, újfajta metszőolló mintapéldányait készítették el. Az új venyi­geollót a mostaninál szebb, s főként jóval erősebb kivi­telben gyártják majd. Ezek­kel az ollókkal húsz milli­méter átmérőjű galyakat is lehet majd metszeni. Tökéle­tesítették a hernyózó ollót is; úgy szerkesztették meg, hogy alkatrészei ne akadjanak fenn a faágakon. Csapolás a Vasöntödében Újfajta gyermekkabátokat, tiroli nadrágokat gyártanak a Szőrme- és Bőrruhakészílőben A Szegedi Szőrme- és Bőr­ruhakészítő Vállalatnál több mint ötven féle bőrkabátot, bőrmellényt, sapkát, panolux és irhabundát készítenek vál­tozatos kivitelben. Most az őszre és a télre készülve to­vább növelik a választékot. Meg is kezdték újfajta szőr­me- és bőrruházati cikkek gyártását. Az új gyártmányok közé tartozik a begombolható, szőrmebéléssel ellátott gyer­mek lódén kabát, amelyekből mintegy ötezret készítenek az év végéig. Hozzákezdtek a szürke színű velúr tiroli gyermeknadrágok gyártásá­hoz is. Ezekből több mint öt­ezer darab kerül ki az idén az üzemből. Kísérletképpen múbőrkabát mintapéldányo­kat is gyártanak, amelyek tetszetősek, s a düftin bélés­sel igen alkalmasak kabát­nak. Ha a vevők kedvelik a múbőrkabátot, hozzáfognak sorozatgyártásához, A Szegedi Vasöntödében az öntéshez csapolja a va­sat Simon József. Érti mesterségét és napi tervét túltel­jesíti. A csapolás után közvetlenül kezdődik az öntés. Egyetemi rektori kinevezések A hivatalos lap augusztus 24-i 90. száma közli, hogy a Minisztertanács Tamás La­jost, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem rektorát, Kiss Árpádot, a Szegedi Tudo­mányegyetem rektorát, Ká­dár Lászlót, a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány­egyetem rektorát megbízatá­suk alól felmenti. A Minisztertanács Sőtér Istvánt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyelv- és irodalomtudományi kar III. magyar irodalomtörténeti tanszék tanszékvezető egye­temi tanárát az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem rek­torává, Baráti Dezsőt, a Sze­gedi Tudományegyetem böl­csészettudományi kar újkori magyar irodalomtörténeti tanszék tanszékvezető egye­temi tanárát a Szegedi Tudo­mányegyetem rektorává és Varga Zoltánt, a Kossuth La­jos Tudományegyetem böl­csészettudományi kar törté­neti intézetének egyetemi ta­nárát a Debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem rekto­rává — 1955 szeptember el­sejei hatállyal — kinevezi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom