Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-24 / 198. szám

Világ wcmÁw egyesüljetek! AZ MDP CSONGRADMEGYEl BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 198. szám | Ára: 50 fillér Szerda, 1955. augusztus 24. MAI SZAMUNKBÓL: N. SZ. HRUSCSOV BESZÉDE BUKARESTBEN (2. oldal) A RUHAGYÁRI PÁRTBIZOTTSÁG AZ ÚJÍTÓMOZGALOM FELLENDÍTÉSÉN DOLGOZIK (2. oldal) A JÓBÓL IS MEGÁRT A SOK (3. oldal) n A begyűjtés alapja a termelés (R. L.) A 30-as években a falukutatók megdöbbentő statisztikája azt bizonyította, hogy az agrárproletárok, szegényparasztok hetekig éltek rántoftlevesen a legnehezebb nyári mezőgazdasági munkák időszakában s a gyermekek alig láttak cukrot egész esztendőben. A munkások élelmezéséről ebben az időben készített statisztika sem mutatott sokkal kedvezőbb képet. Nos, ha semmi mást nem veszünk figyelembe a felszabadulás óta eltelt években, c^k azt., hogy milyen mértékben növekedett az ország lakosságának élelmiszerfogyasztása — már ez is világos képet mutat arról a hatalmas változásról, ami a magyar dolgozók életszínvonalának emelkedésében bekövetkezett. Hiszen soha Magyarországon annyi cukrot nem fogyasztottak — hogy csupán ezt említsük —, mint napjainkban. Az első ötéves terv időszakában — 1949—1954 között — kenyérgabonából 8, cukorból 30, húsból és zsírból 20—20 százalékkal volt több az egy főre eső fogyasztás, mint 1949-ben. A jqvőben viszont nem kevesebb húst, tojást, tejet, vajat, cukrot, rizst és egyebeket akarunk fogyasztani, hanem többet. A mi államunkat a tervszerűség jellemzi; tervszerűség a termelésben, tervszerűség a fogyasztásban. Ez azt jelenti, hogy amit célul tűztünk ki, például a gabonatermelésben vagy állattenyésztésben, azt a célt el kell érnünk, mert ebből a termésből várható gabonára, húsra és egyebekre szükség van a betervezett fogyasztáshoz. S hogy egyes áruféleségekből még nem tudjuk kielégíteni a szükségletet vagy még nem tudunk kellő választékot nyújtani, ebben — a mezőgazdasági termelés színvonalának elégtelenségén kívül — nagy része van annak, hogy nem teljesítjük ütemesen, minden részletében a begyűjtési terveket. A jó gazdálkodást azért hangsúlyozzuk, mert most, amikor aránylag elegédettek lehetünk a gabonatermés eredményével — természetesen akkor, ha a kedvezőtlen időjárást is figyelembe vesszük —, mégis sok-sok dolgozó paraszt gyenge termést takarított be. Igen, mert nem vette igénybe a gépállomás segítségét, nem hallgatott a jó tanácsra, hogy használjon műtrágyát, elmulasztotta a gyomtalanítást, már pedig pipacs és szarkaláb még soha nem termett búzát. Egyszóval; ezek a termelők 50—60 évvel ezelőtti, kezdetleges módszerrel termelik ma is a gabonát, holott ha nem is olyan korlátlanul, mint a nagyüzemi gazdaságokban, de a kis parcellán is lehet alkalmazni néhány termésfokozó agrotechnikai eljárást. Ezek a termelök tehát bár megtermelhették volna, gondatlanságból vagy kényelemszeretetből nem termelték meg kis földjükön azt a gabonamennyiséget, amennyire az állam joggal számított. Nyilvánvaló tehát, hogy azoknak a termelőknek, akik gondatlanul gazdálkodnak, most is problémát okoz a beadás teljesítése. Ugyanez mondható el például a sertésbegyűjtésről is. Ahol nincs, ne keress — mondja az igaz közmondás. Ahol nem gondoskodnak — a szántóterület mértékének megfelelően — sertéstenyésztésről és hizlalásról, ott gyakori vendég a végrehajtó. Éppen ezért igen nagy jelentőségű a begyűjtési miniszternek az a rendelete, hogy a községi és városi begyűjtési megbízottak a sertésbeadásra kötelezett főbeadókat kötelesek az esedékesség időpontját megelőző negyedik hónap 10. napjáig felszólítani, hogy sertésbeadási kötelezettségük teljesítéséhez szükséges sertést a hónap folyamán legalább 60 kilós súlyban állítsák hízóba. Miért nagy jelentőségű ez a rendelkezés? Azért, mert akkor, amikor elérkezik a beadás határideje, már vajmi keveset lehet tenni annak érdekében, hogy a sertés beszállításra kerüljön, ha előzőleg nem hizlalták meg. Ekkor legfeljebb a büntetés következik, de ebből még nem lesz sem sertés, sem hús, sem zsír az ellátatlan lakosság részére. A mezőgazdasági termelésben a hízóba-állítás lényegében annyit jelent, mint a terményeknél a vetés. Mégis például Csongrád megyében a sertésbeadási terv 27.9 százalékára nincs fedezet. Igen, mert elhanyagolják sok helyen még mindig — többek között Balástyán — az előzetes hízóba-állításrh való felszólítást. Kövegyen viszont, ahol a termelők gondoskodnak idejében elegendő sertés hízóba-állitásáról. nincsen egyetlen hátralékos sgm, sőt már a harmadik negyedévi tervet is túlteljesítették. Ebben a községben egyéb cikkféleségekből sincs hátralék. Különösen a kulákotokal kapcsolatban kell hangsúlyozni, hogy termelés nélkül nincs begyűjtés, hiszen a megyében sokfelé tapasztaljuk, hogy a kulákok nem tartanaik szántóföldjüknek megfelelő mennyiségű állatot. Ennek többféle hátránya van: egyrészt nem teljesítik állatbeadásukat, másrészt elegendő állat hiányában nincs elegendő trágyájuk sem A begyűjtési hivatalok dolgozói állandó kapcsolatban vannak a termelőkkel. De necsak arra terjedjen. ki a figyelmük, hogy beadta-e valaki a disznót, a búzát és kukoricát, hanem arra is, hogyan termel egy-egy dolgozó paraszt, vagy kulák, s legyenek propagandistái az élenjáró termelési módszereknek. Vegye figyelembe mindenki, hogy a lakosság zavartalan ellátásának, a begyűjtési tervek teljesítésének csak akkor tudunk eleget tenni, ha minden beadásra kötelezett nemcsak megtermeli azt a mennyiséget, amelyből házi szükségletét és beadását fedezni tudia, de jelentős mennyiséget vihet a szabadpiacra is. Ma, amikor még az ország szántóterületének nagyobb hányadán kisüzemi, elmaradott technikájú mezőgazdasági teremlés folyik, ezt a tényezőt sem szabad szem elől tévesztenünk. Az augusztus 20-i begyűjtési versenyben sereghajtó a szegedi járás A megyei tanács néhány nappal ezelőtt kiértékelte a megye járásainak, dolgozó parasztjainak begyűjtési munkáját. A szegedi járás községeinek dolgozó parasztjai szégyenkezve vehették tudomásul az újságból, hogy alkotmányunk ünnepének tiszteletére indult begyűjtési munkaversenyben a legutolsó helyre kerültek. 'A' kenyérgabona és a takarmánygabonafélék begyűjtése mellett a többi járásokhoz képest messzire lemaradtunk a versenyben az állati termékek, a tej, tojás, baromfi, hízottsertés és vágómarha kötelező begyűjtésével is. A röszkeiek az elsők közölt voltak, most az utolsók A szegedi járásban jelenleg se szeri, se száma azoknak a dolgozó parasztoknak, akik már közel egy hónapja elcsépeltették gabonájukat s ennek ellenére még mindig adósaik az államnak. Az adósok zöme, összesen 239 Röszkén van. Ez a község még nem is olyan régen a begyűjtési munkában a legjobbak között volt, most még a legrosszabbak között is hátul van. Tóth Antal röszkei dolgozó paraszt még augusztus 2-án elcsépelt, akkor nem adta be a gabonáját azzal a megokolással, hogy vizes, meg kell várni, amíg megszárad. Valószínű, azóta már régen megszáradhatott Tóth Antal búzája, azonban begyűjtési kötelezettsége teljesítését még mindig halogatja. De ugyanígy halogatják Tikiczki Lajos és Tanács Béla dolgozó parasztok is, akik szintén még a hónap első napjaiban csépeltek el. A felelősség azonban leginkább a községi tanács, a begyűjtési hivatal és a Terményforgalmi Vállalat helyi Röszkén is — mint mindenütt a hivatalok dolgozóitól — fokozottabb munkát igényel. A szegedi járási begyűjtési hivatal vezetőitől tudtuk meg, hogy Röszkén bizony nagyon kényelmes emberek a vezetők, különösen a Terményforgalmi Vállalat dolgozói. Megtörténik, hogy naponta 80—100 dolgozó paraszt is szeretné átadni az államnak a bejáró gabonát. azonban közülük nem ritkán húszat-harmincat is viszszaküldenek azzal, hogy ma nem kerül rá a sor, ha erőszakoskodik az illető gazda, megmagyarázzák neki, hogy még vizes a gabonája, vigye haza és szárítsa tovább. Pedig nem kell ahhoz nagy tudomány, anélkül is meg lehet állapítani, hogy az a búza, melyet már egy hónappal ezelőtt csépeltek el — még ha zsákban tartották is eddig —, akkor is megszáradt már. Ennek a kényelmeskedésnek egész dolgozó népünk s elsősorban a dolgozó parasztok látják a kárát. Meg kell hát gyorsítani a begyűjtés munkáját Röszkén is. Nem lehet az, hogy egy ilyen nagy hírnevű község szégyenszemre továbbra is az utolsók között maradjon. fl domaszékí begyűjtési hivatal dolgozóinak megesett a szívük a ku'ákon Domaszék község nevét, ha keresnénk a begyűjtés ranglistáján, hamarabb találnánk hátulról, mint elölről. A község a gabonabegyűjtési kötelezettségének teljesítése mellett alaposan elmaradt az állati termékek vezetőit terheli. A gabonabe- i begyűjtésével is. Miért? Ergyűjtés munkája, az átvétel I re kielégítő választ ad PapAz ósollhalmi dolgozó parasztok tudják kötelességüket A kistelekiek után rövidesen — előreláthatólag csütörtökön estére — az ásotthalmi dolgozó parasztok befejezik a cséplést. Ásotthalom a szegedi járás egyik legnagyobb községe. A tanácsnak sokkal több egyéni termelővel van dolga. mint például a domaszékí. vagy más kisebb községbeli tanácsnak, begyűjtési hivatalnak, mégis Ásotthalom gabonabegyűjtési munkájával most a legjobb községek kőzött van. A gabonakeresztek behordása már az egész ásotthalmi határban befejeződött. Addig, míg más községekben száz számra vannak olyan gazdák, akik még nem teljesítették gabona beadási kötelezettségeiket — mondván, hogy száradni kell a búzának —, addig Ásotthalmon minden termelő igyekezett eleget tenni az állam iránti kötelezettségén ek. Jelenleg a faluban mindössze 6—7 olyan gazda van, aki elcsépelt és még nem teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. Kigyulladt a villany DomaszéJsen Domaszék a szegedi járás egyetlen olyan községe, amely nem alkot zárt települést. Ennek ellenére a lakosság kezdeményezésére községgé alakult és 1951 végén tanácsházat kapott. Az elkövetkezendő években ártézi kutat, bekötő utat kapott, míg most a község területére vezették a villanyt. A terv szerint a DAV szeptember 20-ra ígérte a villanyáram bekapcsolását, de Vass Dezső, a DAV dolgozója vállalta, hogy augusztus 20-ra bekapcsolja az áramot. A Vass-birgád derekasan teljesítette is vállalását és pénteken este a középületekben kigyulladt a fény. Ehhez a munkához nagyban hozzájárult Széllpál János és családja. Szécsi Szilveszter és társai, akik sok-sok fuvart és munkanapot teljesítettek társadalmi munkában. Már eddig 25 család kérte a villany bevezetését. továbbá a Rákóczi TSZ, a kultúrház és az iskolák. A lakosság annak idején nagy örömmel fogadta a villany bevezetésének tervét és számosan vállalást tettek augusztus 20ra, Nógrádi Antal, Kotogán Ferenc, Dani 'András, özv. Csipak Istvánné, Lovászt István egész évi adójukat rendezték. Kalmár Szilveszter, Engi János évi beadásuknak tettek eleget. Ordögh Ferenc és Balogh Imre az állam iránti kötelezettségüket szintén teljesítették mindenből. Balogh még 20 mázsa gabonát is átadott a felvásárló szervnek. De az egész község lakossága igyekszik kötelességének eleget tenni. Ez ideig mintegy 900 termelő csépelt el, s gabonabeadásból egyetlen hátralékos sincsen. A község pénzügyi tervét is 60 százalékra teljesítette, s a másodvetést már kétszer megkapálták. A községi tanács legutóbb megtartott ülésén számbavették a mezőgazdasági munkálatok eredményét és határozatokat hoztak a hiányosságok felszámolására. Teszik ezt azért, mert tudják: munkájuk eredménye a saját megélhetésükön, az életszínvonaluk emelkedésén kívül hazánk felvirágzását is elősegíti. i . Tokody Béla lógó Imre domaszékí kulák esete a begyűjtési hivatallal. Paplógó Imrét sokan nevezik szívesen így: a kulákok kulákja. Paplógó Imrét még a tavasszal • földterülete után 180 kiló hízott sertés beadására kötelezték s föbeadónak jelölték ki. A ravasz kulák azonban addig udvarolgatott a begyűjtési hivatal vezetőjének, míg annak megesett a szíve rajta, s becsületes kisés középparasztok mellé társította. A domaszékí begyűjtési hivatal dolgozóinak tudniok keli, hogy a kuláknak való udvarolgatás, a kérem szépen egyáltalán nem erősíti a munkások és parasztok államhatalmát. Kötelességük, hogy begyűjtési törvényeinknek Domaszéken is még a Paplógó Imrékkel szemben is érvényt szerezzenek. Népünk ezzel bízta meg őket. A boldog nyerő Nyugtalanul várta tegnap reggel az újságot Kovács László, Üjszentiván, Rákóczi utca 38. szám alatti lakos: az Ünnepi Vásár árutombolájának nyereményjegyzékére volt nagyon kíváncsi. — Nézze meg Kovács elvtárs, hátha nyert — mondta a postás és átadta az újságot. Kovács László izgatottan nézte a tombolajegyét. —• 29.120 — hálószobabútor—. Asszony, nyertünk! Miénk a főnyeremény! — kiáltotta vidáman. Lett erre nagy öröm. Nem mertek hinni a szemüknek. Hálószobabútor. Nézegették a régi bútorokat. Nem régen, 1952-ben esküdtek, akkor nem volt semmijük. Azóta vásároltak minden hónapban egy-egy darabot, de hát ez nem szép, nem egyforma, de most lesz gyönyörű szép, új bútor. Tizenkét órakor már a Kiskereskedelmi Vállalat központjában kimondhatatlan örömmel vette át a hét darabból álló, 8000 forint értékű hálószoba-berendezést Kovács László. A főnyeremény már megtalálta gazdáját, de a Csepel motorkerékpár, a kerékpár, a villanytűzhely, a rádió és még nagyon sok értékes tárgy várja a boldog nyerteseket. A Kiskereskedelmi Vállalat vezetősége is kéri a nyerteseket, mielőbb vegyék át nyereményeiket. Rövid külpolitikai hírek Szeptember 5-én magyarjugoszláv gazdasági és pénzügyi tárgyalások kezdődnek Belgrádban. A tárgyalásokon a magyar kormányküldöttséget Háy László külkereskedelmi miniszter vezeti. A jugoszláv kormányküldöttség vezetője Mijalko Todorovics, a szövetségi , végrehajtó bizottság tagja. G. P. Labouchere, Nagybritannia és Észak-Írország Egyesült Királyság távozó budapesti rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere augusztus 23-án. kedden búcsúlátogatást tett Boldoczki János külügyminiszternél. Pártmunkások MÜLL KÁLMÁN elvtárs, a Szegedi Konzervgyár dobozüzemének művezetője. Emellett kiváló pártmunkás is. Géptől géphez járva magyarázza a dolgozóknak. mire kell nagyon ügyelniök. hogy csökkenjen az önköltség. Naponta méri a tervteljesítést. Jó politikai munkájával hozzájárult ahhoz. hogy a dobozüzem már július első dekádjában 48.3 százalékra teljesítette havi tervét. CSANÁDIBALÁZSNÉ pártbizalmi munkájára a Szegedi Konzervgyár üzemi pártszervezete minden nagyobb feladatnál bátran rámaszkodhat. Pártcsoportjának tagjait rendszeresen összehívja és foglalkozik velük, hogy a Szervezeti Szabályzat szerint éljenek. Csanádi elvtársnő már jutalmat is kapott jó Dártmunkájáért. I